Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 293 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében – jelentette be Varga Mihály kedden. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatással több mint 2000 új munkahely létesítéséhez, valamint 3600 munkahely megőrzéséhez járul hozzá a kormányzat, érdemben javítva ezzel a kkv-szektor versenyképességét.

Varga Mihály kiemelte: a kormányzat hazai forrásból eddig összesen több mint 50 milliárd forinttal támogatta a kkv-szektor munkahelyteremtését, ami nagyban hozzájárult a foglalkoztatás nyolc év alatt bekövetkezett 750 ezres bővüléséhez. A munkahelyteremtő beruházási támogatás célja a foglalkoztatottak számának további növelése és a tartós foglalkoztatás biztosítása Magyarországon. Mint mondta, támogatással folytatódhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is, a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkenésével párhuzamosan.

 A regionális beruházási támogatás, vagy csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen pályázható munkahelyteremtő támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatóak el. A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia. A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió forint, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, vagy 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, és kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak- tette hozzá a miniszter.

Kiváló eredménnyel zárta a 2017-es évet az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az előzetes, nem auditált adatok szerint. A garanciaállomány 2017-ben elérte az 570 milliárd forintot, ami 28 százalékot meghaladó növekedést jelent az előző évhez képest. A Garantiqa kezességvállalásával 2017-ben 700 milliárd forint hitel került több mint 30 ezer hazai KKV-hoz. A társaság kiemelt célja, hogy egyre több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek egyébként nem juthatnának finanszírozási forráshoz. 

Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a Garantiqa 2017-ben is folytatta azt a dinamikus bővülést, ami az elmúlt időszakban jellemző volt a társaságra. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási tevékenysége az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. A kezességvállalási portfolió 2015-ben 46 milliárd forinttal, 2016-ban 76 milliárd forinttal, 2017-ben pedig kiemelkedő, 127 milliárd forinttal emelkedett. A portfolió növekedési üteme ezzel lényegesen gyorsabb volt a KKV hitelezés bővülésénél. 

Az MNB adatai szerint a szűken értelmezett mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállománya 2017-ben éves viszonylatban 11,4 százalékkal emelkedett, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 11,8 százalék volt. Annak ellenére, hogy a KKV-k finanszírozáshoz jutását mindemellett uniós forrású, kedvezményes hitelek is támogatták, a KKV-szektor kielégítetlen finanszírozási igénye továbbra is jelentős. 

A Magyar Fejlesztési Bank kutatása szerint az életképes mikro-, kis- és középvállalkozások negyede, nem, vagy csak részben juthat hozzá forrásokhoz a kereskedelmi banki szektorból. A finanszírozási hiányosságokkal érintett vállalkozások többsége az elutasítástól tartva fel sem vette a kapcsolatot a pénzintézetekkel. 

Mivel a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, ezért a Garantiqa kezességvállalása továbbra is elsődleges ezen KKV-k finanszírozáshoz jutásában. Ezt tükrözi, hogy 2017-ben csaknem minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg, így a társaság részesedése a kkv hitelezésből 2017 végére 16,4 százalékra nőtt. A Garantiqa kezességvállalási tevékenysége 2017-ben is érdemben járult hozzá a KKV hitelállomány növekedéséhez. 

Dr. Búza Éva hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai KKV finanszírozás meghatározó szereplője. A további növekedés mellett fontos cél, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel, ezzel támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez. Ennek érdekében a társaság 2018-ban szakmai partnerekkel és érdekképviseletekkel is együttműködéseket tervez az ismeretterjesztő, edukációs tevékenysége erősítésére. 

A 2017-ben megalapításának 25 éves évfordulóját ünneplő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást.

Együttműködési megállapodást kötött egymással az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Az együttműködés célja, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások minél szélesebb köre ismerhesse meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit.

A 35 ezer hazai vállalkozást tömörítő KISOSZ több mint száz éve képviseli a családi jellegű magyar mikro- és kisvállalkozásokat a kereskedelem és a vendéglátás területén. A szervezet részt vesz az uniós és a hazai érdekegyeztetési intézményrendszerben, elősegíti a vállalkozóvá válást, és előmozdítja a már működő vállalkozások gazdasági eredményeit. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-.-vel kötött mostani megállapodás keretében a pénzügyi edukációs, ismeretterjesztő tevékenység válik még hangsúlyosabbá.

Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt vezérigazgatója az együttműködés kapcsán hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai KKV finanszírozás meghatározó szereplője, hiszen minden hatodik KKV hitel a társaság kezességvállalásával valósul meg. Fontos célunk ugyanakkor, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozás megismerje az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket. Ebben segít a KISOSZ-al való szoros együttműködés, hiszen a vállalkozások így első kézből kaphatnak információt a garanciavállalás intézményéről.

A megállapodás értelmében a Garantiqa bekapcsolódik a KISOSZ számos programjába, például az OKJ-s szakképesítést adó vállalkozói tanfolyamokba, az uniós forrású JOGpont hálózat munkájába és a 2018. január 1-től 48 hónapon keresztül zajló a vállalkozóvá válás támogatására kiírt GINOP-5.1.9-17 pályázati programba.

Dr. Antallfy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke a megállapodás kapcsán kiemelte: a napjainkban zajló generációváltás következtében a KISOSZ tagságán belül egyre inkább teret nyernek az újonnan létrejött vállalkozások, amelyek képzéséhez, felkészítéséhez, továbbá üzleti terv készítéséhez és az uniós forrású támogatások elnyeréséhez a KISOSZ jelentős segítséget nyújt. Ebbe az edukációs, ismeretterjesztő tevékenysége kapcsolódik be a Garantiqa, az állami kezességvállalás népszerűsítésével.

A KISOSZ a munkaadói érdekképviseletek között ma már szinte egyedülálló módon országos hálózattal rendelkezik. Valamennyi megyeszékhelyen önálló szolgáltató irodát működtet, megyei honlapokkal és elektronikus hírlevelekkel, oktatóbázissal és a vállalkozások működésére vonatkozó tanácsadások biztosításával. A fő szolgáltatások egyike a vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi eszközök igénybevételére vonatkozó tanácsadási tevékenység, amely megalapozza a KISOSZ és a Garantiqa együttműködési lehetőségeit.

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ezzel a Garantiqa több mint 30 ezer vállalkozás hitelhez jutását tette lehetővé.

A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, a cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál.

Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében. Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.

A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing- és HR-funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.

Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.

A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.

A Budapest Banknál is elérhető MFB Pontos termékek közül több is közvetlenül támogatja a vállalkozások digitális fejlesztéseit. Van olyan vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermék, amelynek a segítségével többek között helyben telepített vagy felhőalapú vállalatirányítási szoftverek is beszerezhetők maximum 75 millió forintos projektösszeghatárig. Az emelt szintű, pl. Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodó vállalatok pedig 350 millió forintos projektértékig pályázhatnak egy másik kombinált termékre. Ez a március végéig nyitva álló pályázat lehetővé teszi akár automatizációs és robotikai eszközök beszerzését is.

A fentieken túl hamarosan megjelenik egy társadalmi egyeztetésen már átesett új, nulla százalékos hitelprogram is, amely a Digitális Jólét Program stratégiai területeit célzó fejlesztéseket fogja finanszírozni.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház együttműködési megállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal a hazai vállalkozások gazdasági erejének és versenyképességének fokozása érdekében. A megállapodás értelmében a két szervezet kiemelt figyelmet fordít közös szakmai események megvalósítására, finanszírozási megoldások kialakítására, illetve szakmai támogatás biztosítására a magyar cégek versenyképességének fokozása érdekében.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, a hazai vállalkozások célzott szakmai támogatása és versenyképességük növelése céljából.

Az MNKH az együttműködés értelmében többek között részvételi és szakmai bemutatkozási lehetőséget biztosít az MFB szakértőinek, illetve partnereinek a Kereskedőház által szervezett konferenciákon, képzéseken, valamint folyamatosan tájékoztatja partnereit az MFB által kínált különböző finanszírozási lehetőségekről. Ezen túlmenően a Kereskedőház a rendelkezésére álló szakmai információk és piaci visszajelzések biztosításával, támogatja az MFB kkv-k finanszírozására vonatkozó konstrukciók kidolgozását.

„Az MFB és az MNKH célja azonos, mindkét intézmény a magyar vállalkozások versenyképességének, gazdasági teljesítményének fokozását tűzte zászlajára. E közös célkitűzés mentén kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi a rendelkezésünkre álló eszközök és tudás összehangolását, így közösen még hatékonyabb megoldásokkal állunk a hazai cégek rendelkezésére, legyen szó finanszírozási konstrukciók kialakításáról, kezdő innovatív vállalkozások külpiaci megjelenésének elősegítéséről vagy éppen gyakorlati tudás átadásáról” – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

Az MFB a megállapodás keretében releváns piaci információkkal, kutatási eredményeinek biztosításával járul hozzá az MNKH szolgáltatási portfóliójának, valamint Exportakadémia elnevezésű képzésének továbbfejlesztéséhez. Az MFB mindamellett vállalja, hogy külpiaci tevékenységük kiszélesítését célzó partnerei körében tájékoztatást ad MNKH szakmai konferenciáiról, ágazatspecifikus képzéseiről, illetve szolgáltatásairól.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója az aláírás kapcsán kiemelte: „Az MFB folyamatosan keresi azokat az együttműködési lehetőségeket, melyek révén átfogó finanszírozási termékeivel, illetve szaktudásával a lehető legszélesebb körben segítheti a hazai vállalkozások fejlesztését, sikeres működését. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal kötött megállapodás éppen ezért kiterjed MFB stratégiai csoportjába tartozó társaságokra is, melyek a banki hitelezés mellett többek között a tőkebefektetés és a garancia termékek területén is értékes segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak.”

Az együttműködési megállapodás kiterjed továbbá az MNKH InnoTrade startup programja, illetve az MFB stratégiai csoportjába tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közti partnerségre is. A kooperáció célja, hogy közös szakmai rendezvények megvalósításával támogassa a hazai innovatív vállalkozások exportképességének fejlesztését, többek között tőkehelyzetük erősítése révén.

Az MFB az együttműködési megállapodás keretében egységesen képviseli a stratégiai csoportjába tartozó társaságokat, így a szakmai együttműködés kiterjed a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelési Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a  Diákhitel Központ Zrt., az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. tevékenységére is.

Új termék bevezetésével járul hozzá a hazai vállalkozások forráshoz jutásának még gyorsabbá tételéhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. januártól. Az úgynevezett portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken. A portfoliógarancia termékcsalád a Garantiqa COSME LGF Programjának része; amely keretében a kis- és középvállalkozások 80 milliárd forint hitelhez juthatnak. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. immár negyedik éve kiemelt figyelmet fordít folyamatainak racionalizálására, és folyamatos fejlesztésekkel a digitalizáció mind szélesebb körű alkalmazásával egyszerűsítette és felgyorsította termékeinek elérhetőségét. Ma már a kezességvállalási kérelmek elektronikus úton érkeznek a társasághoz. Az elektronikus dokumentumkezelés, valamint aktív folyamatfejlesztés eredményeképp mára jelentősen csökkentek mind az egyedi bírálatú, mind pedig sztenderd termékekhez kapcsolódó átfutási idők. Ez azt jelenti, hogy akár napon belül kap visszajelzést a bank a vállalkozások kérelmének pozitív bírálatáról. 

„Ez szép eredmény, de a tapasztalatunk az, hogy még ennél gyorsabb átfutási időre is igény van a bankok részéről. Éppen ezért fontos mérföldkő számunkra, hogy a most bevezetésre kerülő úgynevezett portfoliógarancia esetében egyáltalán nincs átfutási idő. Ennek keretében ugyanis a bankok saját maguk dönthetnek a Garantiqa kezességvállalásának bevonásáról, amelyről csak egy egyszerű adatszolgáltatást kell küldeniük” – mondta Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

A portfoliógarancia keretében a vállalkozásnak és az ügyleteknek meg kell felelniük az előre meghatározott feltételeknek, de ezeket a bankok saját maguk ellenőrzik. A portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje így nullára csökken. 

A hazai gyakorlatban egyedülálló eljárás bevezetését az Európai Beruházási Alappal 2017 októberében kötött megállapodás teszi lehetővé: a COSME program keretében közel 3500 hazai KKV juthat, mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez a Garantiqa segítségével. A COSME Programban azon vállalkozások vehetik igénybe a Garantiqa kezességvállalását, akik az állami támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszorulnak. További fontos előnye a programnak, hogy akár 1 milliárd forint összegű hitelek is garantálhatóak, ami elsősorban a fejlesztési hiteleknek kedvezhet. 

Dr. Búza Éva kiemelte: „A beruházások ösztönzése az árazásban is megjelenik: beruházási hitelekhez nyújtott COSME garancia kezességvállalási díja kevesebb, mint 1 százalék, annak ellenére, hogy a garancia mértéke akár 90 százalék is lehet.” 

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben meghaladta a 670 milliárd forintot. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási állománya a KKV hitelezés bővülésénél lényegesen nagyobb növekedést mutat, az éves közel 25 százalékos bővüléssel.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas áfa, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Bíztató, hogy az elmúlt évek adópolitikai változásait alapvetően pozitívként érzékelik a vállalatvezetők. Gyakorlatilag a válaszadók fele gondolta csak úgy, hogy a megváltozott szabályozás következtében nem változott érdemben Magyarország befektetői megítélése, míg a többiek inkább javulásról számoltak be. Ebben a tekintetben a nagyvállalati szektor valamelyest derűlátóbb, közülük 59 százalék voksolt a javulásra, míg a kkv-knak csupán 45 százaléka látja így.

Bőségesen van még azonban tennivaló, a már említett járulékcsökkentési program dacára a válaszadók 69,8 százaléka szerint továbbra is a munkabért terhelő járulékok jelentik az egyik legriasztóbb adóterhet. Egyedül a világviszonylatban is kimagasló mértékű áfa előzi meg, melyet 87,3 százalék sorolt ide. Az említett két adónem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a vállalat egészére rakódó adóterheket nem érzik igazán versenyképesnek annak ellenére sem, hogy a vállalati nyereségadókulcs megítélése ebből a szempontból nézve kifejezetten kedvező.

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat november 7-én megrendezett állomásán. Az üzleti találkozón az utódlástervezésben jártas szakemberek mutatták be a generációváltáshoz kapcsolódó kihívásokat, és egy jó vállalati gyakorlati példa is segített közelebb hozni a lehetséges megoldásokat.

A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltást követően alapították, tulajdonosaik pedig jellemzően mostanra érik el a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi vezetők előtt több lehetőség is áll az utódlás kapcsán – a családon belüli átörökítéstől a vállalkozás eladásáig –, azonban mindegyikre időben el kell kezdeni a felkészülést ahhoz, hogy a cég működését ne tegyék ki kockázatnak.

A szakértők bemutatták azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek csökkenteni az utódlástervezés kockázatait: a családi alkotmány bevezetése, a társasági szerződések körültekintő megtervezése vagy a bizalmi vagyonkezelés intézménye hosszú távon támogathatják a generációk közötti együttműködést. Hozzátették, a hazai jogi és adózási környezet is számos olyan lehetőséget tartogat, amelyeket érdemes lehet kihasználni a generációváltás során.

Az európai felmérések szerint az első generációváltást a vállalkozások kétharmada nem éli túl, azonban már Magyarországon is van élő példa a sikeres utódlásra. Bárány László, a baromfitenyésztő és feldolgozó Master Good cégcsoport ügyvezető-alapító tulajdonosa saját családi vállalkozását bemutatva kiemelte: a sikeres generációváltás előfeltétele, hogy az utód(ok) kinevelése időben megkezdődjön.