Mára több mint 4500 magyar vállalkozás van jelen valamelyik hazai vagy nemzetközi webáruházban – derül ki a GKI Digital felméréséből. Az általuk prealizált online forgalom pedig csak tavaly elérte a nettó 12 milliárd forintot. 

Az internetes kereskedelem mind globálisan, mind Magyarországon rohamosan növekszik és bár a bővülés üteme némiképp lassulni látszik, a növekedés folyamatos. 2018-ban nettó 425 milliárd forintos forgalmat generált hazánkban az online kiskereskedelem, az idei év első féléves forgalma pedig több, mint 207 milliárd volt – ez 16%-os növekedés 2018 első félévéhez képest.

A hazai vásárlói bázis azonban egyelőre nem tud a piaccal együtt nőni, ezért az internetes kereskedőknek az aktív online vásárlókat kell a lehető legjobban elérni és folyamatosan vásárlásra ösztönözni. Erre nyújtanak egyszerű és hatékony megoldást az online piacterek.

A magyar cégek gyorsan felismerték a lehetőséget: a GKI Digital mérései szerint Magyarországon több mint 4500 vállalkozás (jellemzően kkv) érintett valamilyen formában az online piacteres értékesítésben. Ezek a cégek 2018-ban a GKI Digital szerint már összességében közel 12 milliárd forintos nettó forgalmat tudtak realizálni az online piactereken keresztül, ami a teljes belföldi online kiskereskedelmi forgalom 2-3%-át jelenti.

Ez az új értékesítési modell nem csak a klasszikus, kiskereskedelemmel foglalkozó cégek számára nyújthat valós alternatívát az online jelenlétre. Rajtuk kívül a gyártók, termelők, nagykereskedők, disztribútorok, vagy akár márkagazdák is ugyanúgy megjelenhetnek saját választékkal a piactereken. Ez pedig drasztikusan csökkenti a belépési küszöböt, így katalizátorként hat az online kiskereskedelem térhódítására.

Tőke és hitel kombinálásával juthatnak finanszírozáshoz a cégek az MFB megújuló Versenyképességi Hitelprogramjában – jelentette be a bank csütörtökön. A lehetőséggel főleg olyan cégek élhetnek, melyek kockázati tőkeprogramot vesznek igénybe. 

Idén januárban indult el az MFB Versenyképességi Hitelprogramja, mely tőkepótló jellegével, fix kamatozásával és magas összeghatárával hiánypótló finanszírozási lehetőséget jelent a vállalkozások széles körében. A termék elindításának célja már az induláskor az volt, hogy segítse a kis- és középvállalkozások olyan beruházásainak megvalósítását, amelyek jelentősen növelhetik versenyképességüket. A hitelprogram másik nagy előnye a piacon fellelhető konstrukciókhoz képest, hogy a hitelösszeg maximum 35%-ig ballon típusú forrást biztosít. 

A most életbe lépő módosítások lényege, hogy a tőke és a hitel konstrukció kombinálásával, a korábbinál lényegesen alacsonyabb minimum összegtől biztosít finanszírozást olyan vállalkozások számára, amelyek kockázati tőkeprogramokat vesznek igénybe. Az eddigi egymilliárd forintos minimum összegről ebben az esetben 100 millió forintra csökken a legalacsonyabb hitelösszeg, melynek maximuma nem változik, továbbra is jelentős, 10 milliárd fromt összegű marad. A hitelprogram olyan vállalkozások számára is elérhető, melyek tőkefinanszírozást nem vesznek igénybe, itt 1 milliárd forint az igényelhető minimális összeg. A fix kamatozás megtartása mellett, futamidőtől és ügylettől függően, a forint alapú hitel esetében 2,4-3,9 % / év minimális alapkamattal, míg az euró alapú kölcsönnél 1,6-2,4 % / év minimális alapkamattal számolhatnak a vállalkozások. 

A hazai mikro- kis- és közepes vállalkozások további fejlődéséhez adhat lökést az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. év végéig tartó akciója, melynek keretében az eddiginél is kedvezőbb díj fejében vállal kezességet a vállalkozások hiteleire, így a Széchenyi program beruházási hiteleire is. A Garantiqa kezességével biztosított hitelek állománya 2019-ben elérte az 1000 milliárd forintot. 

Az őszi díjakcióval a Garantiqa újabb lendületet kíván adni annak, hogy a társaság kezességvállalása minél nagyobb arányban támogassa a beruházási hitelek, és az éven túli forgóeszközhitelek gazdaságba áramlását, ezáltal is kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá téve a kkv-k hitelhez jutását – mondta az akcióval kapcsolatban Dr. Búza Éva vezérigazgató.

A díjakció lényege, hogy vállalkozások hiteleire kezességvállalást nyújtó Garantiqa október 8-tól kedvezményes díjjal vállal kezességet egyes hitelekhez: a társaság a kezességvállalási díjat 0,34 százalékponttal csökkenti az végéig beadott új kérelmek és kiváltásra vonatkozó igénylések esetében. 

Biztonság, alacsony áron

A Garantiqa lépése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházási hitelek és a tartós - négy évnél hosszabb futamidejű - forgóeszközfejlesztési-hitelek esetében a kezességvállalási díj 1,04 százalék a hitelösszegére vetítve, a vállalkozásoknak azonban csak 0,3 százalékot kell fizetniük az állam által nyújtott kezességi díjtámogatásnak és a Garantiqa által biztosított díjkedvezménynek köszönhetően. 

A Garantiqa kulcsszerepet játszik a hazai mikro- és kkv-szektor finanszírozásában: 2018-ban már minden ötödik kkv mögött a társaság kezességvállalása állt, idén pedig már elérte az 1000 milliárd forintot a garantált hitelek állománya. 

A vezérigazgató kiemelte: a Garantiqa állami kezességvállalásával azok a mikro-, kis- és középvállalkozások is stabilizálhatják a pénzügyi helyzetüket és juthatnak hitelhez a bankoktól, amelyek amúgy nem vagy nem feltétlenül jutnának a működésükhöz, fejlesztéseikhez és növekedésükhöz szükséges forráshoz. 

A működés kulcsa

A pénzügyi stabilitást pedig kiemelkedően fontosnak tartják a vállalkozások a Garantiqa megrendelésére a Századvég által készített kutatás szerint: a mikrovállalatok 89,5 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 97,6 százaléka a legfontosabb működési feltételként említette a pénzügyi stabilitást. 

A kutatásban megkérdezett mikrovállalkozások idén beadott hitelkérelmeinek 27,3 százalékára mondtak nemet a bankok, ami emelkedést jelent a két évvel korábbi szinthez képest, amikor az elutasított hitelkérelmet aránya 20 százalék körül alakult. A kisvállalkozásoknál ezzel ellentétes változás következett be: az idei igényléseknek mindössze 3,7 százalékát nem fogadták el a bankok, szemben a 2017-es 7,8 százalékos aránnyal. 

A további bővülésre van még tér: a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében. 

Húsz százalékkal nőtt a hitelezés a magyar cégek körében, vagyis nem csak a bankoktól vesznek fel rekordösszegben kölcsönt a hazai vállalatok, hanem egymást is hitelezik – derül ki az Atradius hitelbiztosító elemzéséből. 

Az 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint míg tavaly a vállalatközi kereskedelemben a tranzakciók 59,1 százaléka, addig az idén 77,8 százaléka történt hitelre. Ezzel Magyarország a harmadik helyen áll a régióban Csehország és Szlovákia után.

Az Atradius elemzői szerint a B2B hitelezés erősödését a gazdaság bővülése tette lehetővé. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint idén 4,4 százalék lehet a GDP növekedése, emellett erős a belső fogyasztás, ez egészséges üzleti környezet pedig vonzza a befektetéseket. – „Ugyanakkor továbbra is gondot jelent a külső adósság mértéke és összetétele, mert ebben még mindig nagy a deviza aránya” – mondta.

Kelet-Európában az idén is magyar vállalatok adják a legkevesebb időt a számla kiegyenlítésére (29 nap). A nagyvállalatok könnyebben hiteleznek, itt 36 nap a számlák átlagos határideje, a mikrovállalkozások viszont 21 napos határidővel állítják ki a számláikat. A magyar vállalatok a vevőik hitelképességének előzetes ellenőrzésében is lemaradnak, mert míg itthon a szállítók 32 százaléka vizsgálja a partnere hitelképességét, Kelet-Európában ez az arány 39 százalék. A hitelképesség megállapításában is segíthet a hitelgarancia intézménye, hiszen a garanciát nyújtó cégek automatikusan végeznek ilyen felméréseket. 

Az elemzés szerint javult viszont a lejárt követelések érvényesítése. 2018-ban átlagosan még 42 napot kellett várni arra, hogy a vevő kiegyenlítse a számlát, az idén a várakozási idő 36 napra csökkent. 

A második negyedévben 16 százalékkal nőtt a vállalati hitelezés üteme az egy évvel korábbihoz képest, hasonló ütemre a válság óta egyszer sem volt példa – derül ki az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványából. A jegybank szerint nincs túlfűtöttség a piacon, a megkérdezett pénzintézetek többsége szerint azonban nem biztos, hogy tovább tud még nőni a dinamika.

Mindenki rohant hitelt felvenni

Nemrég beszámoltunk már arról, hogy a második negyedévben kiugró ütemben bővült a vállalati hitelezés Magyarországon, azóta viszont megjelent az MNB átfogó jelentése is a hitelezési folyamatokról, ami több részletkérdésre is rávilágít. A jegybank összesítése szerint a második negyedévben 435 milliárd forintnyi tranzakciós bővülés jellemezte a vállalati hitelpiacot, ennek köszönhetően az éves növekedés üteme 16 százalék volt. Ezen belül a kkv-szegmens hitelezése 13 százalékkal tudott bővülni. 

A jegybank összesítése hozzáteszi, hogy a széles bázisú növekedéshez több kiugró ügylet is nagyban hozzájárult. Ez magyarázza, hogy miközben az új hitelszerződések volumene az előző negyedévihez hasonlóan alakult, a tranzakciók összege tovább tudott emelkedni. 

A kamatokkal kapcsolatban az MNB azt hangsúlyozza, hogy a kis összegű hitelek esetében kismértékű emelkedést regisztráltak, a nagyobb összegű hiteleknél viszont még tudott kismértékben csökkenni az átlagos kamat elsősorban a felárak kedvező változásának köszönhetően. 

„Összességében a hitelbővülés jelenlegi dinamikáját az MNB sem szerkezetében, sem volumenében nem tekinti túlfűtöttnek a részszegmensekben, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét” – emelik ki a szeptemberben publikált jelentésben.

Külön pozitívum, hogy az új hitelszerződések esetében lényegesen nőtt a hosszú futamidejű hitelek részaránya. A kkv-hitelezést nagyban segítette a januárban elindult NHP Fix konstrukció is, melynek keretében a jegybank olcsó forrást biztosít azoknak a pénzintézeteknek, melyek cserébe vállalják, hogy növelik kkv-hitelezésüket. Hat hónap alatt mintegy 135 milliárd forint összegben kötöttek a vállalkozásokkal olyan hitelszerződéseket, melyek a program hatálya alá estek. 

Itt a növekedés csúcsa?

Említettük, hogy a válság óta nem volt a mostaninál erőteljesebb növekedés a vállalati hitelek piacán, éppen ezért lehet most kiemelten fontos a jegybank kérdőíves felmérése, melyet évente egyszer készít el a kereskedelmi bankok körében. Idén júliusban nyolc pénzintézetet kérdeztek meg a vállalati hitelezés trendjeivel és kilátásaival kapcsolatban. 

Az interjúkon részt vevő bankok mindegyike arról számolt be, hogy az első féléves tervét sikerült teljesítenie vagy felülmúlnia, valamint az év második felére vonatkozóan is hasonlóan pozitív várakozásokat fogalmaztak meg. A bankok a következő évre előretekintve is optimisták, ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt robusztus hitelezési dinamika mérséklődésére számítanak. 

A bankok közötti verseny a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is intenzív, az ügyfélakvizíció egyre nagyobb kihívást jelent, már kisebb vállalatméret-kategóriákban is jellemző a bankok versenyeztetése. A hitelkérelmek alacsony elutasítási aránya mellett a hitelintézetek nem látnak kielégítetlen finanszírozási igényt a piacon, jellemzően minden megalapozott hiteligényre ajánlatot adnak. 

A jegybanknak nyilatkozó pénzintézetek megítélése szerint – a tudatos keresletnek is köszönhetően – az árverseny továbbra is intenzív, és a marzsok csökkentésére egyre szűkebb tér áll rendelkezésre. Több hitelintézet tapasztalata szerint a kihelyezések egy része olyan alacsony kamat mellett történik, hogy csak a keresztértékesítésből származó bevételekkel együtt haladja meg a – kockázati és egyéb kapcsolódó – költségeket. Emellett még a hitelezési volumen növelésével tudják teljesíteni a nominális kamatbevételre vonatkozó terveiket. 

A preferált ügyfelek esetében pedig a fedezeti elvárások enyhítésével, rugalmasabb ügyfélkiszolgálással és a belső folyamatok fejlesztésével is igyekeznek versenyképesebb ajánlatot nyújtani, ami szintén arra utal, hogy a kamatokban egyre kevésbé tudnak versenyezni, nagyobb hangsúlyt kapnak ezek az „egyéb” tényezők. 

A bedőlések rendkívül alacsony aránya mellett az újonnan kihelyezett hitelportfólió minősége továbbra is kiváló, a fizetési morál a bankok szerint kifejezetten jó. A garanciaszervezetekkel való együttműködéssel elégedettek a bankok. Új kihelyezéseiknél jellemzően akkor alkalmaznak garanciát, ha hitelképes vállalatok esetében nem áll rendelkezésre elegendő fedezet az ügylet megvalósításához. Az intézményi garancia csak kismértékben segítheti elő a kockázatosabb szegmens irányába való banki nyitást, mivel a hitelintézetek konzervatívak és a portfólió minőségét elsődleges szempontnak tekintik – teszi hozzá az MNB. Ezzel egybecseng az, hogy az év első felében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is jelentősen növelni tudta kezességvállalási összegét a kedvező piaci körülmények között. 

Az év végére meghaladhatja az ezer milliárd forintot a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciája által folyósított hitelállomány – mondta a Kossuth Rádió Déli krónika című műsorában a cég igazgatója. Hozzátette: a további siker érdekében közvetlenül keresnek meg 25 ezer céget, melyeket előzetesen már hitelképesnek ítéltek, és felajánlják szolgáltatásaikat nekik.

Az első félév végére 961 milliárd forintra nőtt az a hitelállomány, melyre a Garantiqa hitelgaranciát vállalt, ennek köszönhetően már 32 ezer magyar cég jutott biztonságos finanszírozáshoz – hangzott el a Kossuth Rádió adásában. A műsorban Schultheisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatója kiemelte: az év végére szeretnék elérni a lélektani ezer milliárdos határt, ennek érdekében 25 ezer céggel veszik fel levélben a kapcsolatot, melyeket előzetesen minősítettek és hitelképesnek találtak. Őket a Garantiqa termékeiről és szolgáltatásairól tájékoztatják.

Az adásban elhangzott, hogy a Századvég felmérése szerint a hazai kkv-k beruházási hajlandósága 2017 óta nem csökken, ehhez pedig fontos forrásként támaszkodnak a bankhitelre. 

Ha az elmúlt években látott tendencia folytatódik, akkor fokozatosan zárulhat az olló az európai és a magyar kkv-hitelezés között – mondta a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a mostani intenzív növekedés oka, hogy a vállalatok bíznak a jövőben a gazdasági bővülést látva.  A teljes interjú itt hallgatható meg.

Mostanra ezer milliárd forintot ért el az az állomány, melyben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. részt vett kezességvállalóként – mondta a Trend FM műsorában Dr. Nagy Róbert. Hozzátette: a válság évei hosszúra nyúltak a magyar gazdaságban, de mostanra nagyjából sikerült elérni azt a növekedési ütemet, mint a válság előtti években. 

„A jelenlegi 5% körüli gazdasági növekedés mellett a kkv-k is bíznak a jövőben, van piacuk, ezért fejlesztenek, így szükségük van hitelekre. Amíg ez a tendencia kitart, addig ez a növekedés folytatódhat” – véli Dr. Nagy Róbert. 

A Garantiqa célja elsősorban az, hogy azokat a cégeket is segítse hitelhez jutni, melyek egyébként fedezethiány miatt nem jutnának kölcsönhöz a kereskedelmi bankoktól. A bankok jellemzően vagy méretgazdaságossági problémák miatt utasítják el ezeket a kisvállalkozásokat, vagy azért, mert őket nehezebb mérleg alapon elbírálni. Ebben tud segíteni a garancia. A vezérigazgató-helyettes hozzátette: a kezesség a legtöbbször egy nap alatt megtörténik, az árak is csökkentek, ennek köszönhetően az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hitelállomány, melyben kezeskedtek. Ez most mintegy 1000 milliárd forint, ami 35 ezer céget érinthet. Ráadásul ma már a portfólió több mint 40%-a éven túli hitel, öt éve ez az arány nem érte el a 20%-ot, tudatos stratégiával élénkítették a hosszabb hitelek felvételét.

A hazai vállalkozásokra szinte egyáltalán nem jellemző az időszakos leállás. Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti – derül ki a K&H Bank friss kutatásából. A leállás időszaka összefügghet a dolgozók szabadságolásával, ugyanis a munkavállalók és a cégek is leginkább júliusban és augusztusban mennek nyaralni. 10-ből 9 cég azonban leállás nélkül oldja meg a nyári szabadságolást. 

Mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe. Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82%) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok – például karbantartás vagy egységes szabadságolás – miatt bizonyos időre leállna a cég. 

A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással. 

A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását. A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok , míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. 

A legtöbb magyar vállalat azzal sincs tisztában, mennyire működik hatékonyan, ha pedig mégis szeretnének tisztán látni, akkor kesze-kusza Excel-táblákkal dolgoznak – derül ki a Cégmenedzser kutatásából, melyben kétezer magyar kkv-t kérdeztek meg. A friss számok ismét alátámasztják azt, hogy a digitalizáció egyelőre gyerekcipőben jár nálunk, pedig ez lehetne a hatékonyság egyik kulcsa.

Korábban az Európai Bizottság felmérése is azt mutatta ki, hogy a magyar kkv-k mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek, ennél alacsonyabb arányt csak öt európai országban mértek. A nagyon fejlett kategóriába csak a hazai cégek egy százaléka sorolható ebből a szempontból, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ők használnak például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket. 

A Cégmenedzser kutatásában résztvevő mintegy kétezer KKV túlnyomó része, több mint 80 százaléka a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező vállalatok közül került ki. Jellemzően legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, 64 százalékuk szolgáltató, 13 százalékuk gyártó, míg 22 százalékuk kereskedő cég. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire látják át a saját cégük mindennapi folyamatait, 18 százalék azt válaszolta, hogy a könyvelőre bízza az ügyeket. Persze a többség még mindig azt mondja, hogy minden projektet külön értékelnek a cégnél. 

Az alacsony digitalizációra utal az az adat is, amely szerint a magyar KKV-k körében az Excel és a számlázó program messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver. 70 százalékuk használ Excelt, míg kevesebb mint 10 százalékuk alkalmaz valamilyen CRM-, vagy vállalatirányítási rendszert. A válaszadók több mint 10 százaléka gyártó cég, akik közül csak alig minden ötödik használ valamilyen termelésirányítási programot, vagyis a gyártók nagy része még manapság is Excel-táblák segítségével kezeli a gyártási folyamatokat. 

A fenti tendenciák azért is szomorúak, mert a mostani környezetben olcsón lehet hitelhez jutni a cégeknek, így könnyebb lenne megtérülő beruházásokat végrehajtani, ráadásul a hitelképességben segíthet a hitelgarancia intézménye is.