Az előzetes terveknek megfelelően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2021. november 30-ig van lehetőségük arra, hogy igényeljék a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönét. A 0%-os kamatozású, 10 éves futamidőre szóló, maximum 10 millió forintos hitelt a világjárvány gazdasági hatásait leginkább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára dolgozta ki az MFB. A bér-, járulék-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve készletek finanszírozására felhasználható kölcsönt eddig több mint 11 ezer vállalkozás igényelte.

A 2021. március 8-tól elérhető Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogram az eredeti terveknek megfelelően 2021. november 30-án zárul. A hitel felvételét tervező mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve egyesületek és nonprofit Kft.-k eddig adhatják be hiteligényüket az országszerte megtalálható MFB Pontok bármelyikében. Fontos változás, hogy a program októberi módosítása lehetővé teszi, hogy egy hiteligénylő két alkalommal is igényelhesse a kölcsönt a megfelelő feltételek teljesítésével. Emellett az MFB azon kölcsönigénylők számára is lehetőséget biztosít a kölcsön igénybevételére, akik a GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram „B” hitelcéljában kölcsönt vettek fel.

A közelmúlt kedvező folyamatai mellett továbbra is jelentős strukturális felzárkózási tartalék van a magyar kkv-szektor versenyképességében – állapítja meg az MNB friss jelentése. A jegybank konkrét területeket is megjelölt, ahol a magyar vállalkozások még le vannak maradva Nyugat-Európától vagy akár a régiótól.

Vannak még versenyképességi tartalékok

A vállalati dualitás jelentősen oldódott Magyarországon az elmúlt években, ami fenntarthatóbbá teszi a gazdasági növekedést – állapítja meg az MNB Versenyképességi jelentése, mely a jegybank korábbi 330 pontos javaslatcsomagjának megvalósulását vizsgálja. A jegybank szerint fontos, hogy a kkv-k versenyképesek legyenek a multinacionális vállalatokkal szemben, ugyanis ez teszi fenntarthatóvá hosszútávon a terelésüket.

Több mint 1 százalékkal növelte a magyar GDP-t a követeléskezelési szektor, derült ki az Intrum követeléskezelő kutatásából. Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, és a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez.

Az Intrum, Magyarország vezető credit management vállalata a GKI-val közösen, idén elkészített kutatásában Magyarországon elsőként arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a követeléskezelési szektor makrogazdasági hatásait. Ennek felmérése nem egyszerű feladat, hiszen a magyar jogszabályokban nincs pontos definíciója a követeléskezelésnek, így nem magától értetődő, mely cégek milyen tevékenységét lehet ide sorolni.

Eddig több mint 35 ezren töltötték ki a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjeit. Az eddig a felnőtteknek és az általános iskolás korú gyerekeknek rendelkezésre álló tesztek mellett most már a középiskolások is ellenőrizhetik pénzügyi magatartásukat. Az eddigi teszteredmények a pénzügyi nevelő munka eredményességét bizonyítják.

A nemzetközi pénzügyi kultúra felmérések azt mutatják, hogyan teljesít egy-egy ország a pénzügyi ismeretek, azok gyakorlati alkalmazása és a pénzügyi magatartás területén. Arról ritkábban esik szó, hogy melyek a pénzügyi tudatosság egyének szintjén megjelenő összetevői, mire érdemes odafigyelni, ha tudatosan akarjuk intézni mindennapi pénzügyeinket. Ezt a hiányt pótolják a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjei, melyek most már három korosztály számára érhetőek el.

A néhány perc alatt kitölthető tesztek megmutatják például, hogy mennyire tudunk takarékoskodni, illetve árérzékenyek, tudatosan tervezők, mértéktartóak vagyunk-e. Pénzügyi személyiségprofilunk értékelésekor kiderül, hogy pénzügyi magatartásunk mely területeken kiváló, s mire kell a jövőben jobban odafigyelnünk mindennapi pénzügyi döntéseink során.
A felnőtteknek készült tesztekre eddig már több mint 20 ezer kitöltés érkezett, a gyerekek tesztjének segítségével pedig már több, mint 15 ezer általános iskolás diák kaphatott képet pénzügyi személyiségéről. A középiskolások számára újonnan készült teszt a fiatalok élethelyzetére szabott kérdéseket tartalmaz, s a másik két korosztály tesztjeivel együtt már elérhető a Pénziránytű Alapítvány honlapjáról: https://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegtesztek

Az eddigi eredmények elemzése rávilágít arra, hogy az iskolai pénzügyi nevelő munka hatására a diákok tudatosabban gondolkodnak a mindennapi pénzügyekről, mint a felnőttek. Míg a felnőttek 84%-a ért el magas pontszámot a kiadások és bevételek egyensúlyának kialakítása területén, ugyanez az arány a mindennapi pénzügyekről tanuló általános iskolásoknál 90%, míg a középiskolás pilot eredmények 95%-ot mutatnak. A takarékos megoldások is a gyerekek szemléletében jelennek meg jobban. Az általános- és középiskolások átlagpontszáma 15%-kal magasabb a felnőttek eredményénél. Egyedül mértéktartás területén teljesítenek jobban a felnőttek a diákoknál.

Ötödével, közel két és félmilliárd forintra nőtt az idei év első kilenc hónapjában lefolytatott közbeszerzési eljárások összértéke 2020 azonos időszakához képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság. Így a közbeszerzési piac volumenét tekintve szinte teljesen visszaállt a járvány előtti szintre. Pozitív fejlemény, hogy a verseny fokozatosan nőtt az elmúlt két évben: idén már átlagosan hét ajánlat érkezik egy-egy tenderre, míg 2019 első három negyedévében átlagosan 5,2 ajánlat jutott egy-egy közbeszerzési eljárásra. A kkv-k továbbra is tarolnak: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 86-ot a kis- és közepes cégek nyertek.

Az év első kilenc hónapjában 2447,8 milliárd forint értékben folytattak le közbeszerzési eljárásokat, ezzel a piac visszaállt a 2019-es, járvány előtti szintre. Mindez szeptember végéig 5625 tendert jelentett, ami majdnem kétszázzal több az egy évvel korábbinál.

Abban nincs változás, hogy továbbra is az építési beruházások teszik ki a közbeszerzések legnagyobb részét, ez értékben majdnem 57 százalékot jelentett. Kicsit több mint húsz százalék volt az árubeszerzések aránya, 22,6 százalék pedig a szolgáltatások megrendelése.

Egy tenderre már átlagosan hét pályázatot adtak be, ezzel nőtt a verseny a korábbi évekhez képest. Ezzel párhuzamosan csökkent az úgynevezett egyajánlatos eljárások aránya, amikor csak egyetlen pályázó indult.

Egyre több gazdasági szereplő érzi magát felkészültnek arra, hogy sikerrel vegyen részt a tendereken, ez azt is jelzi, hogy a magyar vállalkozások általánosságban is egyre érettebbek, felkészültebbek. Ezt támasztja alá az is, hogy ma már a közbeszerzések közel 90 százalékában vesz részt nyertesként kis-, illetve középvállalkozás, melyek a magyar gazdaság motorját jelentik és a foglalkoztatás oroszlánrészét adják” – hívta fel a figyelmet Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság aktuális gyorsjelentése szerint 2021 első három negyedévében minden eredményesen lefolytatott száz közbeszerzési eljárásból 86 db-ot a kkv-k nyertek, ami közel ugyanannyi, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben minden közbeszerzésben elköltött száz forintból 66 forintot a kkv-k vittek, ami hárommal több, mint 2020 első három negyedévében. A kkv szektor hazai közbeszerzésekben betöltött szerepét továbbra is jól szemlélteti, hogy az idei első három negyedévben a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások értéke mintegy 100 milliárd forinttal meghaladta a koronavírus-járvány előtti időszakban mért 2019. évi azonos időszakra vonatkozó adatot.

Az előző negyedévben felállított történelmi csúcs után továbbra is derűlátók a mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index felmérés legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint. A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére.

A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index tartósan magas értékeket vett fel az elmúlt időszakban, amelynek következményeként a várakozások négy negyedéves mozgóátlaga történelmi maximumot ért el. Az index jelenleg 16 ponton van, a legfrissebb eredmények alapján a szektor pozitív időszaknak néz elébe.

Bár a járvány az idén is bizonytalanná teszi a gazdasági helyzetet, a magyar lízingpiac ennek ellenére a várakozásoknál jobban szerepel – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet konferenciáján. Szerinte a lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a kapacitás- és alkatrészhiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például jármű -, amit finanszírozni lehetne. Kedvező azonban, hogy a lízingvállalatok a kkv-finanszírozásban megkerülhetetlenné váltak és folynak tárgyalások az ősszel induló Széchenyi Lízing GO kedvezményes program mellett újabb kedvező finanszírozási megoldásokról.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet múlt heti rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

A héten zárul le az Europol E-commerce 2021 akciója Magyarországon, melynek célja az online csalások visszaszorítása. A kezdeményezéssel kapcsolatban a hatóságok összefoglalták, mire érdemes figyelni a vállalkozásoknak az internetes kereskedelemben.

Október 11-22. között tart Magyarországon az Europol akciója, melyet itthon a Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Pénz és Bankkártya Hamisítás Elleni Osztálya koordinálja a Magyar Bankszövetséggel együttműködve. Az akció célja az online csalások visszaszorítása, amely - közvetve vagy közvetlenül - a vásárlókat, a kereskedőket, csomagküldő szolgálatokat és pénzintézeteket egyformán sújtják.

Már a Magyar Bankholding lízing leányvállalatainál is elérhető a Széchenyi Lízing GO! a Széchenyi Kártya Újraindítási Program új terméke. Az állami támogatásnak köszönhetően a lízing konstrukció éves kamata fix 0,5%, ezzel segítve a hazai vállalkozásokat a pandémiás időszakból való kilábalásban.

A Széchenyi Kártya Újraindítási Program keretében indított Széchenyi Lízing GO! terméket már a Magyar Bankholding lízing leányvállalatainál is igényelhetik a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az új termék, amely nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízing formájában egyaránt elérhető, rugalmas megoldást kínál különböző eszközbeszerzésekre, így például új vagy használt személygépjármű, haszongépjármű, mezőgazdasági gép és egyéb gép vagy berendezés finanszírozására.

Jelentősen hozzájárultak a magyar munkaerőpiac válságállóságához a jegybanki és kormányzati hitelprogramok, melyek nélkül sokkal rosszabb eredményekkel vészelte volna át a válságot Magyarország – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Közgazdasági Szemlében jelent meg. A szerzők vizsgálatai alapján a kedvezményes forrással élő vállalkozások foglalkoztatása sokkal kedvezőbben alakult a koronavírus-járvány és a válság alatt.

Egyszerre nyomta a gázt a jegybank és a kormány

A világjárvány kitörésekor 2020 tavaszán korábban sosem látott mértékű gazdaságélénkítés indult a világban, szinte minden jegybank és kormány jelentős összeget pumpált a gazdaságba, hogy minimalizálják a károkat. A karanténintézkedések és a szociális távolságtartási szabályok 2020 tavaszán rendkívül gyorsan és mélyrehatóan alakították át a gazdasági szereplők viselkedését, számos ágazat működése átmenetileg teljes mértékben megállt – olvasható Drabancz Áron, El-Meouch Nedim Márton és Lang Péter tanulmányában, ami a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában jelent meg.