Egyre óvatosabbak a kkv-ügyfelek, amikor külső forrás bevonásában gondolkodnak. A kiszámíthatatlan piaci körülmények miatt kevesebbet költenek beruházásokra, céljuk elsősorban a tartalékképzés, a likviditás növelése. Bertalan Sándorral, a Magyar Bankholding Középvállalati ügyfélkapcsolat-menedzsment és kompetenciaközpont ügyvezető igazgatója szerint egyelőre nem tapasztalható érdemi visszaesés a vállalati hitelezésben, de a támogatott forrású hitelprogramok kifutása miatt az év második felében némi csökkenésre lehet majd számítani.

Egy gép gondolkodhat az emberhez hasonlóan? Képes lehet érvelni, tanulni és tervezni? Érzékelheti környezetét, meg tud oldani problémákat, és el tudja érni a célját az előre megtervezett lépéseivel? A válasz minden kérdésre igen, hiszen az Artificial Intelligence (AI), a mesterséges intelligencia (MI) létezik, dolgozik, fejlődik – egyre több területen és módon része a mindennapjainknak. 

 A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy kulcsfontosságú lehet egy vállalkozás számára a hitelhez való hozzájutás és az ehhez kapcsolódó intézményi kezességvállalás – jelentette ki lapunknak dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleire kedvezményes, államilag támogatott konstrukció keretében garanciát vállaló társaság kiugró mértékű növekedést és történelmi eredmény ért el 2021-ben.

Az idén akár kétszámjegyű kamatokkal is találkozhatunk, de középtávon a 4-5 százalékos szint a reális. Az életképes fejlesztések viszont így is rentábilisak – mondja lapunknak Szabó Balázs, a CIB vállalati területért felelős vezérigazgató-helyettese, aki arról is beszélt, hogy szerinte a koronavírus-járvány vagy az orosz–ukrán háború nyomán tapasztalt válság okoz-e nagyobb problémát.

Tovább mérséklődött a kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozása a K&H kkv bizalmi index 2022 második negyedéves eredményei alapján. A mutató jelenleg 3 ponton áll, mivel újabb 2 pontot süllyedt az előző negyedévben látott 6 pontos esés után. Ennek oka, hogy a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások várakozásai esetében nagyobb mértékű visszaesés történt, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében inkább kivárás tapasztalható.

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 200 milliárd forint (500 millió euró) összegű magyar programot, mely ágazatokon átívelően hivatott támogatást nyújtani a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben. A Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alapján hagyta jóvá a magyar programot. A válságkeretet az uniós gazdaság működésében fellépett komoly zavarok miatt fogadta el a Bizottság 2022. március 23-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

Növekedési gátat jelentenek a magyar cégek számára a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet.

Megtörtént a bejelentés, amire hónapok óta sokan vártak: júliustól is folytatódik a Széchenyi Kártya Program MAX, vagyis továbbra is kedvezményes hitelhez juthatnak a hazai kkv-k. A jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben ennek a bejelentésnek kifejezetten örülhet a hazai kkv szektor, hiszen a finanszírozási költségek növekedése nem hárul a vállalkozásokra.

Elszálltak a kamatok, ez pedig sok cégnek fájna

Részben a szigorodó globális kondíciók, részben pedig az MNB fo9lyamatos kamatemelései miatt jelentősen emelkedtek a kamatok az utóbbi hónapokban. Ezt a kockázatot a kkv-k szempontjából sokáig a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) ellensúlyozta, mely olcsó forrást biztosított a bankoknak, hogy azt kedvező kondíciók mellett helyezzék ki a vállalati szektorban hitelként.

A koronavírus negatív gazdasági hatásait nagyrészt kiheverték a magyar kkv-k, a beszállítói láncok globális fennakadásai pedig elsősorban a multiknak okoznak gondot. Ugyanakkor egyre több magyar vállalkozás panaszkodik arra, hogy a közelmúltban látott kilengések miatt szinte lehetetlen érdemben tervezni a forintárfolyamot illetően – derül ki az Opten és a Via Credit felméréséből.

A hazai munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred online felméréséből, amely szerint a cégvezetők csaknem háromnegyede tisztában van azzal, hogy jelentősen csökken a dolgozók reáljövedelme. A felmérésben májusban 100 cég- és HR-vezető osztotta meg tapasztalatait arról, hogy a rendkívüli élelmiszerinfláció mellett a vállalatok hogyan látják munkavállalóik anyagi helyzetét.

Szinte minden munkaadó tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. Több mint hetven százalékuk szerint a dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.