A Magyar Lízingszövetség idei harmadik negyedéves jelentése beigazolta a korábbi piaci prognózisokat. Bár az új finanszírozás 596 milliárd forintot tett ki, amely 16%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan, a tartósan kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a szerződések száma 14%-kal csökkent.

Átfogó ESG kutatást indít a hazai vállalatok körében az Effekteam és a Comlab-ESG Core cégcsoport. A nagyvállalati és kkv felmérés arra keresi a választ, hogy hol tartanak a cégek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) keretrendszer szerinti működés bevezetésében, és mennyire felkészültek a pénzügyi jelentések mellett, a nem pénzügyi tevékenységükről szóló jelentések elkészítésére. A kutatás időzítése egybeesik a COP27 ENSZ klímakonferenciával, amelynek fókuszában a fenntarthatósági tervek és vállalások végrehajtása áll. Ebbe az irányba lépett az Európai Parlament is, amely új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el.

Bővül a K&H személyi állománya: bemutatkozott Kate, a K&H személyes digitális asszisztense. A pénzintézet valamennyi ügyfele igénybe veheti Kate segítségét a K&H mobilbankban. Kate magyarul beszél, gyorsan tanul és hamarosan „valódi” banki- és biztosítási tanácsadóvá nőheti ki magát. A K&H anyavállalatánál, a KBC-nél és valamennyi országban, ahol jelen van: így Belgiumban, Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és most már Magyarországon is elérhető a szolgáltatás. Kate-et már közel 110 ezer magyar ügyfél kipróbálta, mintegy 94 ezer kérdést intéztek hozzá, ezek harmadát szóban, az ügyfelek zömének teljes megelégedésére.

KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK. A digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak.  Így a KiberPajzs szervezői a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fognak össze.

Az eddigi csökkenő trend után most még inkább megrendült a kkv szektor bizalma: a K&H kkv bizalmi index a pozitív tartományból indulóan eddig sosem látott, egyszeri 17 pontos visszaeséssel -14 ponton áll. A várakozások minden szektorban és árbevétel-kategóriában visszaestek.

Nagyot esett a harmadik negyedévben a K&H kkv bizalmi index, a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző mutató: 3 pontról -14 pontra süllyedt. „Az elmúlt hónapok hazai- és világgazdasági eseményei erősen megtépázták a kkv szektor jövőbeli kilátásait. Bár ötödik negyedéve csökkenő trendet látunk, a pozitív tartományból még soha nem zuhant ekkorát egy negyedév alatt az index.

A koronavírus és az orosz-ukrán konfliktus okozta bizonytalanságok sikeres leküzdése után a folyamatosan áremelkedés most szemléletváltozást hozhat a hazai családi tulajdonú cégeknél. Az infláció ugyanis már a beszállítók árain és a vevői megrendeléseken keresztül is egyre jobban érezteti hatását a vállalkozások tervezett eredményére – jelzi a legutóbbi K&H családi vállalatok kutatás eredménye. Az eddig hosszútávon gondolkodó, hagyományokat szem előtt tartó családi vállalkozásoknak ezért most a gyors alkalmazkodást és változtatást is előtérbe kell helyezni.

A Digiméter 2020. és 2021. után idén is megmérte a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációját. A három év adatai alapján kijelenthető, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás a digitális versenyképességben, a pozitív és a negatív hatások kioltják egymást. A főindex értéke százas skálán mérve 41 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt. A hazai cégek a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit megtartották, de nem fejlődtek tovább. Várható ugyanakkor, hogy a 2022. év végén kibontakozni látszó gazdasági recesszió, a megnövekedő energiaárak és infláció hatására a cégek hatékonyság-javításba kezdenek, aminek alapvető eszköze lehet a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése. A digitalizációban legfejlettebb pénzügyi területhez kellene minden téren felzárkózni a hazai vállalkozásoknak.

A Jótett Bank keretében, a harmadik Banki Véradók Hetén 3000 egység felhasználható vérkészítménnyel segítették a banki dolgozók az országos vérellátást. A Magyar Bankszövetség magával a kezdeményezéssel és az elért véradási volumennel is előre mutató példát mutat más ágazatok számára. 

Idén nyáron a vállalatok visszavettek a toborzás intenzitásából, de még nem érzékelhető igazán markáns fordulat a munkaerőpiacon. Kevesebb volt az álláshirdetés idén a júniustól augusztusig tartó időszakban, mint a tavalyi év azonos időszakában, a munkakeresők viszont az eddigieknél aktívabbak a munkaerőpiacon. A bérfejlesztések mértékének emelkedése és az ezeket leggyakrabban befolyásoló tényezők azt mutatják, hogy a cégek egyre erősebben ragaszkodnak a munkavállalóikhoz és egyre inkább a megtartásra koncentrálnak a toborzás helyett – derül ki a Profession.hu adataiból és friss, reprezentatív kutatásából.

Az emelkedő energiaárak miatt egyre sürgetőbbé válik nem csak a lakosság, hanem a vállalati szektor, elsősorban a kis- és középvállalati szektor megsegítése. Az energiaintenzív iparágakban ugyanis komoly problémát okozhatnak az elszálló költségek, sokan tömeges csődökre figyelmeztetnek. A Vállalkozások Országos Szövetsége (VOSZ) a napokban már közzétette konkrét javaslatcsomagját arra vonatkozóan, milyen eszközökkel lehetne segíteni az érintett cégeken.