A Magyar Lízingszövetség idei harmadik negyedéves jelentése beigazolta a korábbi piaci prognózisokat. Bár az új finanszírozás 596 milliárd forintot tett ki, amely 16%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan, a tartósan kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a szerződések száma 14%-kal csökkent.
Az ellátási láncok zavarai, az elszabaduló infláció és a gyengülő forint okozta kumulált drágító hatások ellenére is töretlen fejlődésről számoltak be a Magyar Lízingszövetség tagjai a harmadik negyedévben. A 16%-os, kétszámjegyű növekedést egy nagy, 54 milliárd forint értékű, egyedi ingatlanlízingnek köszönhetően sikerült elérni, bár ezzel korrigálva már csak 7,7%-os bővülésről beszélhetünk. Kevésbé rózsás a kép, ha a finanszírozási érték alapján elért eredményt a megkötött szerződések számával vetjük össze, mivel az 52 419 darab megkötött szerződés jelentős, 14%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest.
Mi áll a jelenlegi ellentétes trendek hátterében?
„Az egyidejű növekedés és csökkenés ellentmondásának oka a lízingeszközök bruttó árának alakulásában keresendő, hiszen a látványos volumencsökkenés ellenére 12%-kal, 801 milliárdra emelkedtek a finanszírozott eszközök beszerzési árai az ingatlanszektor nélkül is. Ez a kettős hatás a portfólió esetében is megfigyelhető: miközben 11%-os növekedés mellett, 1 906 milliárd forintot ért el a finanszírozott állomány, addig a szerződésállomány 343 430 darabról 335 245 darabra esett vissza” – részletezte Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
Mik voltak a fő jellemzői a hazai lízingpiacnak az idei évben?
A lízingszolgáltatók legnagyobb ügyfele továbbra is a KKV-szektor 398 milliárdot kitevő, 66,7%-os részaránnyal, amit a nagyvállalatok követnek 19,3%-os részesedéssel. A 8,8%-ot képviselő lakossági ügyfélkör zsugorodása egyelőre megállíthatatlan, 2021-hez képest 10%-kal csökkent a finanszírozott összeg ebben a célcsoportban. A finanszírozási megoldások közül hazánkban a zárt végű pénzügyi lízing a legkeresettebb, amely a teljes finanszírozott összeg 44%-át, 256 milliárd forintot tesz ki. A nyílt végű pénzügyi lízing szintén jelentős, 36%-os szeletet képvisel 215 milliárd forintos értékkel. Mellettük eltörpül a kölcsönök 10,4%-os és az operatív lízing 9%-os részesedése. A finanszírozás hitelösszegének eszközönkénti megoszlásának alakulását tekintve nem történt meglepetés az elmúlt 3 hónapban. A piac 45%-át a személygépkocsi és a kishaszonjárművek, 18,6%-át a nagyhaszonjárművek, 15,1%-át a mezőgazdasági gépek, 9%-át az ingatlan, 7,7%-át az egyéb gépek és 3,5%-át az építőipari gépek tették ki. A finanszírozott eszközök iránti kereslet elsősorban az új eszközökre irányult (83%).
Tovább gyengélkedett a személygépkocsi és kishaszonjármű piac
Az ellátási láncok zavarai miatt akár 2 évet is elérő szállítási határidők, az infláció és a gyengülő forint miatti kiszámíthatatlan vételár rányomták bélyegüket a 2022-es évre, aminek az autópiacon 9,3%-os, míg a kishaszonjárművek esetében 19,3%-os csökkenés lett az eredménye. Az autópiacon a teljes finanszírozott összeg 71%-át a KKV-k vették igénybe, miközben a lakosság részaránya immár 10% alá zuhant. A 270,8 milliárd forintot kitevő, új finanszírozást tekintve a retail részesedése 75,6%-ot, a flotta 18,5%-ot, a flotta refinanszírozás pedig 9,5%-ot képviselt. Ugyanakkor darabszám alapján a flotta már kissé magasabb, 20% feletti szintet ért el. Összességében a retail szegmens a finanszírozott összeg szempontjából enyhén csökkent, 194,5 milliárd forintot realizált. A teljes lízingpiacnál kisebb visszaesés ugyanakkor csak a meredeken, akár 40%-kal megemelkedő beszerzési áraknak volt köszönhető.
A darabszámokat vizsgálva pedig még drámaibb a kép: a romló gazdasági körülmények és az egyre emelkedő kamatok miatt a hanyatlás 21,5%-os mértékű lett az idei évben. A retaillel szemben a flottapiac a nehézségek ellenére is képes volt megőrizni stabilitását. A harmadik negyedév végéig 50,5 milliárd forint értékben sikerült új finanszírozást teljesíteni, ami kis híján elérte az előző évi eredményt. Bár a volument tekintve ebben a szegmensben is zsugorodás volt tapasztalható 2021-hez képest, de ez csupán 6%-os volt, 8301 jármű forgalomba helyezése mellett. A mérsékeltebb csökkenés részben azzal magyarázható, hogy mivel a flottaautók nagy része munkaeszköz, ezért a szállítási problémákat látva a szektor ráállt a szabad készletek megrendelésére. Így az ügyfeleknek ugyan kompromisszumokat kellett kötni, de a flottakezelők rövid szállítási határidővel tudták a keresletet kielégíteni.
Válságálló szegmensek
Bár az autópiachoz hasonlóan a nagyhaszonjárművek esetében is emelkedő eszközárakat tapasztalhattunk, a hazai piac második legnagyobb szegmensében a finanszírozott összeg 11%-os növekedése meghaladta a volumen esését (8%), így összességében pozitív a mérleg. A tőkekintlévőség 9,5%-os bővüléssel 377 milliárd forintra rúgott, míg az állomány 25 402 darabra nőtt 2022-ben. A nagyhaszonjárművek célcsoportjait tekintve a KKV-k dominálnak, de a nagyvállalatok is jelentős mértékben, 21%-ban találhatók meg az ügyfelek között.
A mezőgazdasági gépek finanszírozott összegének növekedését szintén elsősorban a magasabb eszközárak táplálták, miközben mennyiségben nem történt visszaesés az előző évhez képest. Így 89,7 milliárd forint új finanszírozással közel 20%-ot volt képes erősödni a szegmens az elérhető állami támogatásoknak is köszönhetően. Legdinamikusabban, 56%-kal a traktoreladások növekedtek, de a mezőgazdasági vontatókból is 22%-kal többet helyeztek forgalomba az első három negyedévben. Az egyéb gépek kategóriája a többi szegmenshez viszonyítva kiemelkedően teljesített 27%-os bővüléssel, 40%-kal nagyobb szerződésszámmal, kihelyezett összegben pedig sikerült a 37,6 milliárd forintos szintet elérni.
Továbbra is jelentős a támogatások szerepe a lízingpiacon
„A jelenlegi gazdasági környezetben minden piaci szegmensben komoly segítséget jelentenek az államilag is támogatott lízingkonstrukciók, amelyek idén összesen 141,6 milliárd forint finanszírozott összeget és 10 668 darab szerződés megkötését jelentették.
Ennek közel 70%-a, 97 milliárd forint a Széchenyi kártya programból származott. 40 milliárd forintot és 1224 szerződést hozott az Eximbank terméke, amely a nagyhaszonjármű és mezőgazdasági szegmensekben bizonyult a legsikeresebbnek. Ezeken felül 600 darab szerződés jött létre 2 milliárd forint értékben a nagycsaládokat támogató kampány során, illetve további 2 milliárd forint értékű finanszírozásra került sor az áthúzódó e-autó és Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően is.” – zárta az elemzést Kőszegi László.
