A fizetésemelésnél is fontosabb a munkavállalóknak a jó munkakörnyezetNapjainkban egyre több vállalat ismeri fel a munkavállalói jóllét jelentőségét. A modern cégek már ráébredtek, hogy a dolgozók fizikai és mentális egészsége nemcsak a kollégák szempontjából fontos, de a vállalat működésének hatékonyságát és jövedelmezőségét is befolyásolja.

Friss felmérések szerint a munkavállalók egyre inkább igénylik a minőségi munkakörnyezetet és a wellbeingre fordított figyelmet, sokszor még a fizetésemelés elé is helyezve ezt.

„Világszerte és hazánkban is megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, nemcsak a munkatársak elégedettségében látnak javulást, hanem a fluktuáció és a betegszabadságok csökkenésében is” – fejtette ki Nagy Márta, a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke. Az alapítvány nemrég a Kodolányi János Egyetemmel közösen végzett kutatást, amely azt vizsgálta, hogy mi befolyásolja és mi tartja vissza az egyént az egészséges fitt életmódtól. Ezen kutatási eredmények feldolgozása hozzájárul a jólléti programok fejlesztéséhez és eredményességéhez, így a Fitt Magyarország Programéhoz is.

2023-ban a cégalapítási kedv tovább csökkent Magyarországon, miközben egyre kevesebb új szereplő lép a piacra. Az újonnan induló vállalkozások élettartama rövid, és a „cégbirodalmak” térnyerése folytatódik: egyre több vállalkozó rendelkezik tíz vagy több cég felett közvetlen vagy közvetett befolyással.

2023-ban kevesebb mint 26 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jelentős visszaesés az előző évhez képest, és az elmúlt hét év leggyengébb eredménye. A cégalapítási kedv visszaesése érthető, hiszen az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a növekedés lassulása és a visszaesés miatt sokan óvatosabbak lettek. Azonban nem csak a cégalapítások csökkentek, hanem az úgynevezett új szereplők száma is, akik olyan magánszemélyek, akik ez idáig semmilyen formában – akár tulajdonos, akár cégvezető – nem vettek részt még társas vállalkozásban. Míg 2022-ben minden negyedik új cég teljesen új szereplőhöz volt köthető, addig 2023-ban már csak 23,5 %-uk volt ilyen. A többi új vállalkozás vagy már meglévő cégekhez, vagy azok tulajdonosaihoz, ügyvezetőihez kapcsolódott. „Noha az új belépő magánszemélyek arányának csökkenése egyelőre nem számít drámai változásnak, jól látszik, hogy a már működő vállalkozások és azok vezetői aktívabbak lettek a cégalapítások terén. Ez inkább a már meglévő cégbirodalmak növekedését vagy stabilizálását mutatja 2023-ban.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Számos fontos változást hozhat a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett adócsomag. A tervezett törvénymódosítások megduplázzák a családi adókedvezményt, két évvel meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa hatályát és a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenthetik. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat.

„Több pontosítást és a korábban bevezetett kedvezmények meghosszabbítását tartalmazza az új adócsomag. Fontos, hogy a hazai piacon működő vállalkozások cégvezetői és a pénzügyi szakemberek minél alaposabban megismerjék a tervezetet és tisztában legyenek az őket érintő változásokkal. A jogszabályoknak való megfelelésen túlmutatóan a vállalatok versenyképességét is jelentősen meghatározhatja az adóügyi kérdésekben való felkészültség” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója, az adó és jogi tanácsadással foglalkozó üzletág hazai és régiós vezetője.

A korábbiaknál kisebb problémát jelent a fennálló hitelek törlesztése, és a hitelfelvétellel szembeni ellenérzések is enyhültek a Provident Pénzügyi Zrt. saját ügyfelei körében elvégzett kutatása szerint. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a stabilabbnak érződő anyagi helyzetükben többen hajlandók olyan célokra is költeni, mint például az egészségmegőrzés, ami eddig kevésbé volt fontos. A megkérdezettek többsége a következő fél évben sem számít jelentős negatív változásra, 42 százalékuk pedig javulást vár anyagi helyzetében.

A Provident rendszeresen elvégzett kutatása több ponton is pozitív változásokra világított rá az ügyfelei pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A legutóbbi, 2023 októberi adatokhoz képest jelentősen, 43-ról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik az átlagosnál jobban aggódnak a világ gazdasági helyzete miatt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt közel megduplázódott (13-ról 22 százalékra nőtt) azok tábora, akik nem, vagy inkább nem tartják aggasztónak ezeket a folyamatokat. A legtöbben továbbra is az inflációtól félnek, de az arányuk 44-ről 40 százalékra csökkent. Emellett az Ukrajnában dúló háború nyugtalanította leginkább a megkérdezetteket.

A legtöbben (40 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy nem állt be változás az anyagi helyzetükben. Kis mértékben - 4,6 százalékponttal - 23,5 százalékra nőtt az anyagi lehetőségeiket némileg rosszabbnak látók aránya, ezzel együtt 3 százalékponttal 16,7 százalékra csökkent azok aránya, akik jobbnak értékelik az anyagi helyzetüket.

Szükség van a vállalatok pénzügyi tudatosságának növelésére - hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami cégek és a Kavosz Alapítvány közötti együttműködési megállapodás aláírásán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a kkv-k hajlandósága külső források igénybevételére Magyarországon elmarad az unió több országáétól. Példaként említette, hogy a kkv-hitelek GDP-hez viszonyított aránya 10-15 százalék, míg a Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű európai országokban 20-25 százalék. Cél a magyar arány 20 százalékra emelése.

Nagy Márton kiemelte, fontos feladat a vállalkozások pénzügyi kompetenciájának, tudatosságának fejlesztése során a figyelmet a hitel, tőke, garanciatermékek irányába terelni, szélesebb körben bemutatni a piaci finanszírozásban rejlő lehetőséget.

Fotó: NGM

A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében, hiszen a megfelelő védelem biztosítása hosszú távon stabilitást nyújt. A Garantiqa támogatásával működő Cégkassza Podcast kövezetkő adásában ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetség elnökének szakértői segítségével.

Magyarországon régiós szinten is alacsony a biztosítási penetráció

Az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg a biztosítási penetráció terén Magyarországon, amely 2023-ra erősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenés részben a GDP növekedésének, részben pedig a biztosítási szerződések számának csökkenésének köszönhető. Míg más közép-európai országokban, mint Csehország vagy Lengyelország, erősebb a biztosítási kultúra, Magyarországon a vállalkozások és a lakosság is kevesebb biztosítást köt. Ez különösen problémás lehet a kisebb vállalkozások esetében, akik számára egy váratlan káresemény akár a teljes működést veszélyeztetheti.

„Magyarországon az eddigi csúcspont a penetrációt illetően 2007-ben volt, 3,6 százalékkal. Ugyanez a mérőszám 2023-ban pedig már csak 2,1 százalékpont volt. Ha rátekintünk a nemzetközi viszonyokra, akkor sajnos nem lehetünk elégedettek. Régiós viszonylatban átlag körüli értékeket mutatunk, de vannak olyan országok, akik sokkal jobban állnak ilyen szempontból. Például Csehországban hagyományosan erős a biztosítási kultúra, de Lengyelországot is ide tudom sorolni.” - nyitotta ki a kérdéskört Erdős Mihály, majd hozzátette: „Kézzelfoghatóbb az összehasonlítás, ha azt szemléltetjük, hogy egy ügyfélnek körülbelül hány biztosítása van Magyarországon. 2023-ban ez a szám körülbelül 1,5-1,6 volt. Lengyelországban ugyanez az érték 2,7, és akkor ehhez képest futurisztikusnak tűnik, de Németországban már 7 fölött van. Tehát a biztosításkultúra kategóriákkal más szinten van Magyarországon, már régiós szinten vizsgálva is.”

Az új kkv-államtitkárság által várt ötletek, kezdeményezések közül elsőként érkezett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása: a garanciaintézmény a jövő június végéig megkötött támogatott beruházási hitelek első éves garanciadíját elengedi – jelentette be a Portfolio.hu Budapest Economic Fórum konferencián Szabó István Attila elnök-vezérigazgató. 

Alapvetően pozitívan ítélik meg a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét a területtel foglalkozó banki vezetők. Demkó-Szekeres Zsolt, az MFB vezérigazgató-helyettese szerint a szektor egy része már túllendült a válság okozta nehézségeken, de Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint ez inkább csak a szektor felső részére, a kis- és középvállalkozásokra igaz, a kisebbeknél – akik közelebb vannak a lakossághoz inkább érződik az óvatosság. Az igaz, hogy magára talált valamennyire a fogyasztás és a kiskereskedelem, de ezek még nem gyűrűznek a vállalkozói szféráig, hogy pozitív beruházási kedvük legyen, ahhoz még idő kell.

Krisán László, a Széchenyi Kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt éveket a vállalkozók cégmérettől függetlenül megérezték. Erre reagálva Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-kért és technológiáért felelős államtitkára jelezte, sokat kell még tenni azért, hogy a kkv-k környezetében pozitív változásokat lássanak.

Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal ellentétben, amikor lényegében egy hétvége alatt összeomlott a világ, a mostani válságokra mindenki készült. A kormányzat is megtette azokat a kárenyhítő intézkedéseket, ami megmentette a gazdaság egészét és így a kkv-szektort is. Ebben a tekintetben tehát optimista a kép. Ha azt tekintjük viszont, hogy nem csak az elmúlt hónapokban, években, hanem hosszú ideje hasonló problémákkal küzd a kkv-szektor- gyenge az export- és innovációs képességük, gyenge a termelékenység -, akkor ez aligha lehet jó hír. Igaz viszont – tette hozzá - ebből lehet végre nagyot ugrani.

A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – mutat rá a Profession.hu szeptemberi felmérése.

Közel 500 cég válaszai alapján készítette el a Profession.hu legújabb felmérését, amelyben a munkáltatók jövő évi várakozásait, bérfejlesztési és toborzási terveit vizsgálta.

Az elmúlt kilenc hónap során igazolódni látszik a munkáltatók év eleji bizakodó prognózisa 2024-re vonatkozóan, ugyanis idén is több munkahelyen volt végül bérfejlesztés (74%), mint ahányan azt előzetesen tervezték (53%). A fizetésemelések mértéke azonban a korábbinál alacsonyabb lett: végül több olyan cég is 5-9% között tartotta, akik korábban ennél magasabb összeggel kalkuláltak. Az átlag emelés az év elején mért 11,7%-os terv helyett így 11%-on realizálódott.

Magyarország mint nyitott gazdaság, folyamatosan kényszerül a külpiacok felé nyitni, hiszen egy tízmilliós lakosságú országban a vállalkozások nehezen érnének el olyan méretet csak a belföldi piacon, amely nemzetközileg is hatékonynak számít. A méretgazdaságosság kihívásai miatt az export kulcsfontosságú tényező. Az EXIM Magyarország vezérigazgatója, Kisgergely Kornél szerint a magyar ipar mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, és a cél az, hogy a hazai cégek minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket végezzenek. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása az export szerepét és lehetőségeit ismerteti a mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Fontos kilépni a nemzetközi piacokra

Magyarország, tízmilliós nagyságrendű lakosságával, mindig is nyitott gazdaság volt, az EU-csatlakozás pedig jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Az ország ipara mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, ami segített felzárkózni az európai átlaghoz.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója kihangsúlyozta: „A cél az, hogy ezekben az értékláncokban a magyar szereplők egyre nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet lássanak el. Sok esetben először megérkezett egy külföldi befektető, és egy viszonylag egyszerűbb tevékenységet hozott Magyarországra, ami aztán egyre csak bővült. Manapság pedig már nem csak üzemek vannak Magyarországon, hanem kutatóközpontok is a legmagasabb hozzáadott értékű munkahelyekkel együtt. Ezt a folyamatot kell támogatni, hiszen ez a hazai felzárkózásnak a kulcsa. Illetve ami még ennél is jobb, hogyha ezeknek a nemzetközi értékláncoknak a vezető cége is magyar.”

A CIB, az MBH Bank és az Oberbank az első csatlakozók a Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz 

Összesen 600 milliárd forint összegű hitel felvételéhez segítheti a magyar kis- és középvállalkozókat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében nyújtott garanciavállalása. A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. A most indult garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segítheti. 

Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3-6 százalékos legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül. 

Bár a 2020-as évek folyamatos válságait (covid, energia- és inflációs válság, háború) jól kezelték a hazai kkv-k, a szektor továbbra is forráshiányos. A beruházások beindításához szükséges (piaci vagy támogatott) hitelforrásokhoz való hozzáférést nagyban könnyíti meg a garanciaintézmények munkája: kezességvállalásukkal a vállalkozások sokkal szélesebb köre válik hitelképessé, vagy kap kedvezőbb feltételek mellett kölcsönt. 

„Magyarország 2023-ban Európa legszélesebb kkv-kat támogató garanciaprogramját működtette: a kezességvállalások aránya a GDP 4,4 százalékát tette ki, ami több, mint négyszerese az EU-átlagának” – emlékeztetett Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára.