Az MNB és a BISZ Zrt. elindítja a kis- és középvállalati hitelinformációs szolgáltatását. A bankok ennek segítségével információt kaphatnak a vállalati nemteljesítési valószínűségről, egy kizárólag az MNB számára elérhető, egyedülálló adatbázis alapján – olvasható a jegybank közleményében. A szolgáltatás így csökkenti az információs aszimmetriát, segíti a banki kockázatkezelést, támogatva ezzel a vállalati hitelezést.

A Magyar Nemzeti Bank olyan programokat, eszközöket alakított ki az elmúlt években, melyek – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – elősegítették a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítve a termelést, a beruházásokat, az exportot és támogatva a munkahelyek megőrzését – büszkélkedik vele az MNB. A 2015 novemberében bejelentett Növekedéstámogató Program részeként a Magyar Nemzeti Bank egy vállalati hitelinformációs rendszer fejlesztését is elindította. Ennek fő célja, hogy a jegybank a saját adatbázisait felhasználva olyan modelleket és információs platformot hozzon létre, ami a banki hitelezési döntésben segítséget jelent. Ezzel csökken az információs aszimmetria és növekszik a pénzintézetek közötti verseny, ami erősíti a hitelezést.

Az adatbázisra építve a Magyar Nemzeti Bank a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modelleket hozott létre. Segítségükkel bizonyos vállalati karakterisztikák (elsősorban mérleg- és eredménykimutatás-adatok) ismeretében becslés készíthető a mikro-, kis- és középvállalatok nemteljesítési valószínűségére vonatkozóan.

A többletinformáció segíthet csökkenteni a hitelezési kockázatokat, különösen azon intézmények esetében, ahol szűkös a rendelkezésre álló erőforrás a hitelkockázat felmérésére. Azok a pénzintézetek, amelyek a hitelkockázat méréséhez már rendelkeznek hasonló modellel, összemérhetik, vagy akár pontosíthatják modelljeiket.

Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási szándéka, jelenleg a cégvezetők 44%-a gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során – derül ki a K&H Bank kkv bizalmi indexéből. Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, valamint a középvállalkozásoknál számíthatunk, a célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adata szerint a tavaly elindult javulást követően újra alábbhagyott a cégek beruházási hajlandósága. A következő egy év során a vállalkozások kevesebb mint fele, csupán 44%-uk tervez valamilyen fejlesztést, ami jelentős, 12 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest. A visszaesés hátterében feltehetően az áll, hogy a kkv-szektort célzó EU pályázatok beindulása továbbra is várat magára. Emellett látni kell, hogy a kisebb-nagyobb javulások ellenére 2014 óta folyamatosan csökken a beruházási szándék, amelyet a legutóbbi KSH adat is alátámaszt, hiszen a második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 20%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest – olvasható a közleményben.

A célokat tekintve kivételesen a gépek, berendezések fejlesztése áll az élen, hiszen az elmúlt 12 évben rendre az IT beruházások élveztek elsőbbséget. Jelenleg minden ötödik vállalkozás készül gépeinek lecserélésére, az informatikai fejlesztések visszacsúsztak a második helyre (18%), míg a gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét (11%).

Az Európai Bizottság júliusban két új szabványosított, azaz használatra kész pénzügyi eszközt fogadott el, hogy megkönnyítse a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést – olvasható a testület közleményében.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat, így ugyanis kevesebb közforrás felhasználása mellett lehet hatékonyan beruházni új ötletekbe, vállalkozásokba.

Több ilyen eszköz létezik már, az egyik a kockázatok köz- és magánforrások közötti megosztásán alapuló kockázatmegosztási hitel. A második a maximált portfóliógarancia, amelynek esetében a közforrás garanciafedezetet nyújt a bank hitelportfólióját érintő veszteségre. Minkét eszköz a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférését szolgálja. 

A most induló újabb eszköz az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió €-t. A 2014–2020-as időszakban a tervek szerint az esb-alapokból több mint 20 milliárd € kerül pénzügyi eszközök révén felhasználásra.

Jelentős probléma, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizalmatlanok az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, ezért csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket, így komoly lemaradásban vannak európai versenytársaikhoz képest. Éppen ennek a fenntartásnak a leküzdésére indított programot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! néven.

Az új program célja, hogy megszüntesse a kkv-k fenntartásait az internet alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban, növelje a vállalkozások informatikai képességét, továbbá segítséget nyújtson számukra a korszerű digitális eszközök bevezetésében. A digitális felzárkózás amellett, hogy a gazdaság motorját is fellendíti, a cégek hatékonyabb és gazdaságosabb működését egyaránt szolgálja. A program szegedi nyitórendezvényének köszöntőjében Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója elmondta, hogy egy európai tanulmány szerint a magyar vállalkozások mintegy 50 %-ának nincs weboldala, míg 30 %- uk szinte semmilyen marketingeszközt nem használ a cége fejlődésének fellendítése érdekében.

Ezeken az arányszámokon mindenképpen javítani kell. Sándor Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara IKT (infokommunikációs technológiai) tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatirányítási rendszerek használatában utolsó helyen állunk európai viszonylatban, de a digitális technológiák beágyazottsága tekintetében sem szerepelünk fényesen. Ezzel ellentétben az informatikai és mérnökképzés hazánkban igen magas színvonalú, ami azt jelenti, hogy van potenciál a digitális felzárkózásban.

A program egyik fő pillére, hogy a vállalkozásokat 29 fős, országos lefedettségű, felkészült IKT tanácsadócsoport segíti, akik teljesen ingyenesen auditot végeznek, vagyis felmérik a vállalkozások digitális felkészültségét. Emellett cégre szabottan javaslatokat tesznek az informatikai fejlesztési lehetőségekre, illetve ezek megvalósításához a rendelkezésre álló pályázati forrásokról is tájékoztatást adnak.

A kisvállalkozások 60 százaléka, a mikrovállalkozásoknak pedig a 48 százaléka ajánl bruttó 100-150 ezer forint a pályakezdő jelentkezőknek - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából, amely szerint leginkább az építőiparban van munkaerőhiány.

A magyar mikro- és kisvállalkozások szerint munkaerő-piaci szempontból az építőiparban a legkedvezőtlenebb a helyzet: a mikrovállalkozások 42 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 38 százaléka szerint ugyanis az építőiparban érzékelhető leginkább a munkaerőhiány - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. idén tavasszal készített kutatásából. A felmérés eredményei szerint a megkérdezett mikro- és kisvállalkozások szerint az építőipar után a humán-egészségügyi, szociális terület az, ahogy jelentős munkaerőhiányt alakult ki.

A Garantiqa kutatása választ adott arra is, hogy a kisvállalkozások jóval nagyobb arányban adnak lehetőséget a pályakezdő munkavállalóknak, mint a mikrovállalkozások. A kisvállalkozások 57 százaléka alkalmaz pályakezdőket, míg ez az arány a mikrovállalkozásoknál 18 százalékos. A kisvállalkozások leginkább anyagi okokból adnak munkát pályakezdőknek: a megkérdezett kisvállalkozásoknak az 54 százaléka nevezte meg ezt indokként. A mikrovállalkozások esetében más lett az eredmény, 65 százalékuk a korszerű elméleti tudás miatt alkalmaz pályakezdőket. Azok a mikro- és kisvállalkozások, akik nem foglalkoztatnak pályakezdőket, ezt leginkább a gyakorlati tudás hiányával magyarázták. A pályakezdőknek kínált fizetéseknél is eltérő a mikro- és kisvállalkozások gyakorlata. A megkérdezett mikrovállalkozások 48 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 60 százaléka bruttó 100 és 150 ezer Ft közötti összeget szokott kínálni pályakezdő dolgozói számára. Ennél kisebb összeget 9, illetve 7 százalék, ennél nagyobbat pedig 30, illetve 28 százalék ajánl kezdő fizetésként.

A Garantiqa-kutatásból kiderül továbbá, hogy a munkahelytől való távolság szintén fontos tényező a munkavállalók számára. A mikrovállalkozások 58 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 66 százaléka mondta azt, hogy egy átlagos magyar munkavállaló számára a munkahely fizikai elhelyezkedése, elérhetősége meghatározó szempont. Ugyanakkor a kutatás szerint mikrovállalkozások 69 százaléka és a kisvállalkozásoknak 73 százaléka úgy látja, hogy egy jobb munkalehetőség érdekében a magyar munkavállalók hajlandóak lennének a napi szintű ingázásra.

A Garantiqa a magyar vállalkozások, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások hitelforráshoz jutását segíti azzal, hogy készfizető kezességet vállal az igényelt hitelekre. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója a múlt év végén 366 milliárd forintra rúgott, ami 14 százalékos növekedést jelentett. A társaság idén is növekedéssel számol, a tervek szerint két számjegyű lehet a bővülés.

Az áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az eőző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérésében.

A kkv körkép konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható jövedelmezőség (15 pontos növekedés) és a várható üzleti helyzet (12 pontos növekedés) megítélés javult a megkérdezett cégek körében. Csupán két mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest: az előző féléves termelési szint 9 ponttal, a jelenlegi rendelésállomány 2 ponttal esett vissza.

A bizonytalansági mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 áprilisában 38 ponton állt). A bizonytalansági mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a kkv-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik. 

A szokásos negyedéves felmérésben a megkérdezettek között a legnagyobb számban a 100-249 fő közti közepes vállalatok voltak, míg az iparágakat tekintve a feldolgozóiparból és a kereskedelemből került ki a vállalatok zöme.

A mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai hátterének korszerűsítésére, digitális fejlesztésére országos rendezvénysorozat indult útjára idén tavasszal.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányzati támogatással egy olyan infokommunikációs szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot hívott életre, amely a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a digitális felzárkózásra. A hazai kkv-k ugyanis hiányos ismeretekkel rendelkeznek az infokommunikációs technológiák (IKT) felhasználását illetően, ezért nem használják ki az informatikai eszközök adta lehetőségeket. Mindez jelentős versenyhátrányhoz juttatja őket európai társaikkal szemben – olvasható a rendezvénnyel kapcsolatos közleményben.

 „Nem szabad költségként tekinteni a digitális megoldásokra, hanem olyan integrált rendszerként, mely a hatékonyabb és gazdaságosabb működést szolgálja. A digitalizációs sebesség óriási, ezért aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad” – mondta Vinnai János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiumának társelnöke. 

Koleszár Péter az MKIK vezető IKT tanácsadójától megtudtuk, hogy a hazai vállalkozások fejlődési ütemét gyakran nem kíséri az infokommunikációs módszerek bevezetése. Pedig egy egyszerűbb termelésirányítási rendszer napi használatával már jelentős pozitív változások érhetőek tetten. Ezért a program során olyan fizikai eszközökkel, szoftverekkel vagy módszerekkel lehetnek gazdagabbak a hazai vállalkozások, melyek a régmúltat idéző papír alapú vagy elavult informatikai megoldásokat váltják le. 

A jövő év nyaráig tartó projektben országszerte – Közép-Magyarország kivételével – mintegy 3000 kkv-t szeretnének elérni.

Erőteljesen megugrott a munkaerő-felvételt tervező cégek aránya, minden negyedik kkv tervez álláshirdetést feladni a következő egy évben. Emellett a fizetésemelési szándék is nőtt, durván a vállalkozások harmadánál számíthatnak a dolgozók magasabb bérre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. 

A létszámbővítést tervező cégek aránya látványosan, 16%-ról 24%-ra ugrott, tehát várhatóan közel minden negyedik kkv fog álláshirdetést kiírni a következő egy évben, és a legtöbben 1-4 főt vennének fel. Nem mindegy azonban ki milyen területen keres állást, hiszen a különböző ágazatokban igen eltérő az elhelyezkedés esélye. Míg a szolgáltató és mezőgazdasági cégek csupán 17%, illetve 19%-a tervez felvételt, addig a kereskedelmi és az ipari szektor esetében már 29%, illetve 33% ez az arány – olvasható a felméréssel kapcsolatos közleményben. A létszám bővülésében egyébként már hosszabb ideje kedvező tendencia látszik, a KSH statisztikája szerint idén február-áprilisban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 294 ezer fő volt, 153 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt.

A kkv-kre inkább a változatlan munkabér a jellemző, de egyre többen készülnek emelésre. A cégek többsége (56%) a jelenlegi jövedelem szinten tartására törekszik, míg a fizetésemelést tervező cégek aránya 31%-ról 37%-ra ugrott, és átlagosan 3%-kal magasabb bért utalnak majd a dolgozók bankszámlájára. Nem mindegy azonban, ki hol dolgozik, ugyanis a cégmérettel párhuzamosan a fizetésemelés esélye is nő. Míg a mikrovállalkozások csupán harmada készül emelni a béreket, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 41% és 42%.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön az új programozási időszak tapasztalatairól tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencia megnyitóján kiemelte: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb az operatív programokban.

Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is.

Vitályos Eszter ismertette, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert, közülük alig volt 44 ezer a vállalkozás, a források 90 százaléka közkedvezményezettekhez jutott.

Elmondta, a kormány arról döntött, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat nem aprózza el, 2017. június 30-ig az összes pályázatot kiírja, hiszen fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon.

Hangsúlyozta: a kormány az uniós források felhasználásakor is együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, példaként említette, hogy az új közbeszerzési törvényben a kormány az uniós keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázatoknál kiemelten figyelnek a bürokrácia csökkentésére, kevesebb adatot kell beadni, egyszerűsített, elektronikus beadási rendszert működtetnek, amelyet a pályázók is tudnak használni.    

Rákossy Balázs kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.

Az NGM államtitkára kitért a magyar gazdaság újraiparosításának támogatásra is, szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez történő hozzájárulása a mostani 22 százalékról 30 százalékra nőjön. Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő uniós támogatásokat felölelő pénzügyi eszközökre a 2014-2020-as időszakban mintegy 720 milliárd forintot különített el Magyarország, ez az összeg háromszorosan a 2007-2013-as időszakénak. A források kihelyezése megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, ebben a konstrukcióban az idén 630 milliárd forint keretre 18 pályázattal számolnak. Az NGM államtitkára kitért arra, hogy az uniós források hatékony felhasználásának fontos szerepe van a magyar gazdaság eredményeiben.

Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásakor a kkv-kra kell fókuszálni, a versenyképességi programokat célszerű támogatni. Az 2014-2020-as programozási időszakban a kis- és középvállalkozások segítésében az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő pénzügyi eszközök, ennek bevezetésében Magyarország élenjár - mondta Erich Unterwurzacher.

Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az unió a fiatalok foglalkoztatásának segítését fontosnak tekinti, hosszú távon a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tartja elsődlegesnek, és ezt támogatja is a szociális alapból.

A növekedési hitelprogram (nhp) terméke nagyon népszerűvé vált a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint a bankok körében, ez indokolta többek között, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 milliárd forinttal megemeli a harmadik, kivezető szakasz keretösszegét - mondta a jegybank hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.

Virág Barnabás kifejtette: 2013-ban a program indulásakor, a hitelállomány 5-7 százalékkal csökkent évente, a szigorított feltételek, magas kamatok miatt a kkv-k alig tudtak új hitelhez jutni, pedig az MNB elemzései szerint a kkv-k alapozhatják meg a középtávú gazdasági felzárkózást. A vállalkozásoknak viszont kiemelten fontos, hogy a termelékenység egy gyorsabb ütemben növekedjen, amihez beruházásra és finanszírozásra van szükség.  

Az nhp első és második szakaszában 2015 végéig 31 000 vállalkozás jutott alacsony kamatozású, jellemzően hosszú futamidejű forintban denominált hitelekhez 2126 milliárd forint értékben, ezáltal Európa egyik legsikeresebb kkv-kat segítő hitelprogramját hajtotta végre az MNB - ismertette az ügyvezető igazgató.

A jegybank úgy látja, hogy az elmúlt időszakban kis- és középvállalkozások számára elérhető források közül az uniós támogatások - új költségvetési ciklushoz köthető - lehívása csak fokozatosan indul el, ennek megfelelően az MNB továbbra is szeretné biztosítani a kedvező finanszírozási környezetet.