A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások előtt új, soha nem látott lehetőség nyílt meg: az InvestEU Garanciaprogram révén 2028-ig akár 600 milliárd forintnyi finanszírozáshoz is hozzájuthatnak. A kezdeményezés a zöld és digitális fejlesztéseket kiemelten támogatja, és egyben a Garantiqa történetének legnagyobb nemzetközi hátterű programja. A garancia szerepét és az InvestEU program legfontosabb tudnivalóit Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese ismertette. 

A Garantiqa három évtizede támogatja a kkv-szektort 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. immár több mint harminc éve segíti a hazai vállalkozásokat és mérsékli a hitelfelvétellel járó kockázatokat, ezzel a bankokat is bátrabb hitelezésre ösztönzi. A kezességvállalás révén a pénzintézetek kisebb kockázattal számolnak, így a vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett, akár önerő híján is forráshoz juthatnak.

A garanciaalapú megoldások a mai bizonytalan gazdasági környezetben kiemelt szereppel bírnak: nem csak a piaci hiányosságokat segítenek áthidalni, hanem valódi, hosszú távú növekedést is előmozdítanak. Egy-egy egységnyi garancia sokkal több vállalkozás finanszírozását teszi lehetővé, mint bármely más támogatási forma. 

Nemzetközi szinten is kiemelkedő, amit Magyarország a kezességvállalás terén az utóbbi években elért. Az Európai Garanciaintézmények Szövetsége (AECM) legutóbbi, 2023-as adatai szerint a garanciaprogramok GDP-hez viszonyított arányát tekintve hazánk messze az első – 4,4 százalékkal –, míg az uniós átlag csupán 1 százalék körül mozog. Ez azt mutatja, hogy a Garantiqa rendszere működik, és a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások élnek a társaság által nyújtott lehetőséggel. 

„Kiemelt szerepet játszunk a magyar kis- és középvállalkozások forráshoz jutásában, ma minden második kkv-hitel mögött ott áll a Garantiqa kezességvállalásával.” – fogalmazott Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese, kiemelve a társaság meghatározó szerepét. Forrás:https://aecm.eu/wp-content/uploads/2025/05/AECM-Annual-Activity-Report-2024.pdf

Európai uniós kezdeményezés része a Garantiqa 

Az InvestEU Garanciaprogram keretében 2023 októberében az Európai Bizottság és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. között aláírt megállapodás jelentős lépést jelentett a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a Garantiqa 1 milliárd euró összegű kezességvállalással támogassa a hazai vállalkozásokat, ami akár 600 milliárd forintnyi hitel kihelyezését is lehetővé teszi 2028-ig. 

„Egyedülálló esély ez arra, hogy a magyar vállalkozások versenyképesebbé váljanak és hosszú távon is stabil növekedési pályára álljanak. A garancia azt biztosítja, hogy a bankok sokkal szélesebb körben és kedvezőbb feltételekkel hitelezhetnek, így a vállalkozások oldaláról nézve többen és könnyebben valósíthatják meg a terveiket.” – fogalmazott Dr. Nagy Róbert. 

A Garantiqa az első magyar végrehajtó partnerként csatlakozott a programhoz, valamint közvetlen hozzáféréssel is rendelkezik a forrásokhoz, így gyorsan és rugalmasan reagálhat a gazdasági változásokra. Ez a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy a Garantiqa a program feltételeit a helyi igényekhez igazítsa, és ezáltal hatékonyan támogassa a hazai vállalkozásokat. A garanciaprogram kulcsfontosságú eleme, hogy az Európai Unió 95 százalékos viszontgaranciája biztosítja a kockázatmegosztást, ezáltal a bankszektor számára is vonzóbbá teszi a hitelezést, hiszen nem terheli a magyar állami költségvetést.

A kezdeményezéshez tíz hazai pénzintézet csatlakozott, így mára gyakorlatilag a teljes hazai bankszektor elérhetővé tette ügyfelei számára a kedvező garanciaalapú finanszírozási lehetőségeket. A várakozások szerint körülbelül 17 ezer magyar vállalkozás számára nyújthat finanszírozási segítséget a program. 

Fókuszban a digitalizáció és a zöld átállás 

Az InvestEU Garanciaprogram kiemelten támogatja a zöld és digitális átállást, valamint az innovációt elősegítő konstrukciókat. 

„Az InvestEU program kifejezetten olyan beruházásokat támogat, amelyek elősegítik a fenntartható fejlődést és az innovációt, az agrár- és élelmiszeripar hatékonyságának növelését, valamint a beszállítói kapcsolatok erősítését.” – sorolta a Garantiqa vezérigazgató-helyettese. 

Az érintett vállalkozások köre széles, hiszen a program mind az új, mind a már működő, bővítést vagy modernizációt tervező kkv-k számára nyitva áll. Különösen előnyös lehetőséget biztosít a vidéki térségekben működő cégeknek, mivel akár 3 millió eurónyi támogatást is igényelhetnek fejlesztési céljaikhoz, így hozzájárulva a helyi gazdaság élénkítéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és fenntartható infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek a költéségek csökkentését segítik, valamint hozzájárulnak a fenntarthatóság elősegítéséhez is. 

Az InvestEU Garanciaprogram tehát egy hatékony eszközt kínál a magyar vállalkozások számára, amely erősítheti a versenyképességüket és a fenntartható növekedésüket. A Garantiqa közreműködése biztosítja a stabil és kiszámítható pénzügyi hátteret, amely segíti a fejlődni vágyó kkv-ket abban, hogy sikeresen valósíthassák meg terveiket.

„A 2024-es év kiemelkedő eredményekkel zárult a vállalkozások finanszírozásának támogatásában, és 2025-ben további kedvező lehetőségek várhatók.  Az InvestEU Garanciaprogram nem csak a magyar kis- és középvállalkozások számára jelent új finanszírozási lehetőséget, hanem a gazdaság egészére is kedvező hatást gyakorolhat” – zárta gondolatait Dr. Nagy Róbert.

A vállalkozói szektor körében továbbra is rendkívüli népszerűségnek örvend a Demján Sándor Program, a közelmúltban Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár számolt be a program pályázatai iránti többszörös túljelentkezésről. A fokozott érdeklődésre válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EXIM Magyarország most két új, célzott hiteltermékkel bővítette kínálatát, amelyek új távlatokat nyithatnak a hazai exportképes kkv-k előtt.

Továbbra is óriási az érdeklődés a Demján Sándor Program iránt 

Kiemelkedő érdeklődés övezi a Demján Sándor Program keretében meghirdetett pályázati lehetőségeket, az elmúlt hónapokban az egyes programelemekre háromszor-négyszer több igénylés érkezett, ezzel jelentősen túllépve a rendelkezésre álló keretösszegeket. A program egyik legnépszerűbb eleme, az úgynevezett „1+1 beruházásélénkítő” konstrukció, amelynél az állami támogatást kombinálják kedvezményes hitellel, eredetileg 48 milliárd forintos keretösszeggel indult, azonban már most több mint 136 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, ami majdnem háromszoros túljelentkezést jelent. A Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára, Szabados Richárd kiemelte, hogy 2025-ben várhatóan további 1400 milliárd forintnyi forrás válik elérhetővé a hazai kkv-szektor számára. 

Ez a dinamika jól mutatja, hogy a hazai vállalkozások nyitottak az új lehetőségekre és valódi segítségként tekintenek a Demján Sándor Programra. A kiemelkedő érdeklődés a vállalkozások tudatos tervezésének és jövőbe tekintő gondolkodásának eredménye. A mikro-, kis- és középvállalkozások ugyanis egyre határozottabban keresik azokat a forrásokat, amelyekkel fejlesztéseket valósíthatnak meg, piacot bővíthetnek vagy akár nemzetközi színtéren is megerősíthetik jelenlétüket. A fejlődő térségek cégeire is kiemelt figyelmet fordít a kormányzat, az európai uniós támogatásokkal igyekeznek segíteni a kisebb vidéki vállalkozásokat. 

A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban elvitathatatlan, az új vezetőséggel rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt célja, hogy a vállalkozásokkal való hatékonyabb együttműködés révén előmozdítsa a kkv-szektor fejlődését. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Balog Ádám, az MKIK és a Budapesti Iparkamara alelnöke osztotta meg gondolatait az új kamarai vezetés terveiről, a Demján Tőkeprogram sikeréről és a tudásalapú gazdaságra való átállás fontosságáról. 

A hat pontos programtervvel új irányt jelölt ki az MKIK vezetősége

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara életében a 2024 őszén végbement átalakulások nem csupán személyi változást, hanem egyfajta személetváltást jelentettek. A váltás a közvélemény számára nem várt esemény volt, de Balog Ádám szerint szükségszerű volt az új lendület. Ennek megfelelően a vezetés határozott elképzeléssel vágott neki a megújulásnak: egy olyan kamarai működés kialakítása a céljuk, amellyel valódi értéket és kézzelfogható segítséget nyújthatnak a hazai vállalkozásoknak. Ennek alapját az a hat pontos programterv adja, amely a konzultáló, a szolgáltató, a tudásalapú, a szervezett, a nemzetközi, valamint a hálózatban működő kamarát helyezi fókuszba. A folyamat első lépése az őszinte párbeszéd megteremtése a hazai vállalkozásokkal és segíteni őket abban, hogy megértsék annak a szemléletváltásnak a fontosságát, amely a tudásalapú, nagyobb hozzáadott értéket termelő gazdaság felé vezet.

„Büszkének kell lennünk a vállalkozóinkra, és meg kell értetnünk velük, hogy egy újfajta gazdasági modell felé haladunk, ami sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a tudásra, a tudásalapú gazdaságra. Magasabb hozzáadott értéket kell a kkv-szektornak termelnie, termelékenyebbé kell válnia, ehhez pedig új típusú megközelítések kellenek, ami nem azt jelenti, hogy a régiek rosszak voltak, hanem azt, hogy új korszakba lépünk, új típusú stratégia kell.” – fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A hazai kis- és középvállalkozások esetében inkább alkalmazkodásról, mint a gazdaságba vetett bizalom növekedéséről beszélhetünk a K&H első negyedéves kkv bizalmi indexe alapján, amely -13 ponton áll a 100 és -100 közötti skálán.

A frissen kijött, reprezentatív kutatási eredmények szerint a vállalkozások bizalma jelentős eltéréseket mutat méret és ágazat szerint, például a mikrovállalkozások hangulata változatlanul borús: -19 ponton áll esetükben a mutató. Annyi pozitívum azonban látszik, hogy a beruházási kedv nem enyhült, ugyanis 58 százalék tervez vele, a digitális fejlesztések és a béremelések pedig továbbra is napirenden vannak a szektorban.

A magyarországi mikro-, kis és középvállalkozások gazdasági várakozásait vizsgáló K&H bizalmi index 2025 első negyedévében -13 pontra süllyedt a múlt év végi -11 pontról. A negatív tartományban tartózkodó mutató arra enged következtetni, hogy a vállalkozások számára lassan megszokottá válik az inflációhoz és az elhúzódó geopolitikai bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás. Ezt erősíti az is, hogy a beruházási hajlandóság némileg nőtt, ugyanakkor a bizalmi indexet továbbra is lehúzzák a legkisebb méretű cégek gyengébb várakozásai. A legnagyobb visszaesés a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező cégek körében volt megfigyelhető (-7 ponttal -19-re). A közepes méretű vállalkozások esetében enyhe emelkedés történt (+1 ponttal -9-re), míg a nagyobb vállalkozásoknál jelentősebb javulás következett be (+10 ponttal +2-re).

Egyre többet hallunk róla, sokan már használják is, de kevesen értik igazán, hogy mit tud valójában a generatív mesterséges intelligencia és hogyan formálhatja át hosszú távon a vállalatok működését. Számos nemzetközi cég nyit a generatív MI irányába és saját fejlesztésekkel állnak elő, de hazai szinten is bátrabban kísérleteznek a vállalatok a legújabb technológiával.

Miben más a generatív MI? 

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években a digitális átalakulás egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok már évtizedek óta használnak különféle MI-megoldásokat – például ügyfélszolgálati chatbotokat vagy automatizált folyamatokat –, viszont ezek jellemzően előre meghatározott logikán alapultak és meglévő minták alapján dolgoztak. A generatív mesterséges intelligencia (angolul generative AI) megjelenésével azonban új korszak kezdődött: immár adatok „értelmezésére” és tartalomkészítésre is segítségül hívható a program. A generatív MI rendszerek – mint például a ChatGPT – nemcsak válaszolnak a feltett kérdésekre, hanem képesek szöveg- és képalkotásra, kód generálásra, akár különböző dokumentumok és prezentációk elkészítésére is. A hagyományos és a generatív MI közötti különbség tehát főként a kreativitásban mutatkozik meg, a tanításra használt adathalmazt felhasználva sokkal komplexebb feladatok elvégzésére is segítségül hívható a technológia.

Ez a fejlődés nemcsak a technológiai szektorban, hanem a vállalatok működésében is új lehetőségeket teremt. A generatív MI alkalmazása azonban nem veszélytelen, érdemes kellő figyelmet fordítani az adatvédelmi és felelősségi kérdésekre, hiszen a mesterséges intelligencia, bármilyen lenyűgöző is, nem helyettesíti az emberi gondolkodást és kreativitást.

Az alfa-generáció – vagyis a 2010 után születettek – tagjai néhány éven belül nagykorúvá válnak, így fokozatosan belépnek a munkavállalók sorába. A munkaerőpiac számára ez nemcsak új lehetőségeket, hanem jelentős kihívásokat is jelent majd. A Z generáció után érkező alfák teljesen másként gondolkodnak a munkáról, a technológiáról, a rugalmasságról és a felelősségvállalásról. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak érdemes időben elkezdeni a felkészülést, hogy megfelelően tudjanak alkalmazkodni az új igényekhez és elvárásokhoz.

Alfa-generáció – kik ők, és miért mások? 

A munkaerőpiac jelenlegi szereplői főként az X, Y és Z generáció tagjai, azonban a következő években egy új szemléletmódot képviselő korosztály is színre lép. Az alfa-generáció alatt a 2010 után született fiatalokat értjük, akik legidősebb tagjai – bármilyen hihetetlen is – három év múlva, 2028-ban nagykorúvá válnak, tehát a munkáltatóknak érdemes már most tudatosan készülni az érkezésükre. Szakértők szerint - a kisebb korkülönbség miatt - a Z generáció (1996-2010 között születettek) tagjai segíthetik elsősorban a felkészülést a legfiatalabb korosztályra. 

Maga az „alfa” meghatározás egy ausztrál kutatóhoz köthető, aki a görög ABC-t vette alapul az elnevezéshez és a 2000-es évek közepét tekintette vízválasztónak. Mindez nem meglepő, hiszen 2010-ben jelent meg az iPad, illetve az év szava az „app” volt – mindezek előre vetítik, hogy az „alfa gyerekek” sokkal közelebb állnak a digitális világhoz, mint eddig bármelyik generáció a történelem során! Az alfa-generáció tagjai az első olyan nemzedék, akik a digitális eszközöket nem csak megtanulják kezelni és használni, hanem már ösztönösen használják. Ők valóban digitális bennszülöttek, születésük óta körülveszi őket az okostelefon, a tablet, a streaming és a közösségi média. A technológiai fejlődés nemcsak az információhoz való viszonyukat, hanem tanulási, illetve gondolkodási folyamataikat is átalakítja, nagymértékű vizualitás és multitasking jellemzi őket. Számukra a rugalmasság, a digitális támogatottság és a személyes értékek érvényesítése nem „extra szolgáltatás”, hanem alapvető elvárás lesz. Már most, a kamaszkorú képviselőiken látszik, hogy a társadalmi és környezeti kérdések iránt nyitottabbak, érzékenyebbek és tudatosabban keresik azokat a márkákat és személyeket, akik valódi értékeket képviselnek. Fontos számukra az önkifejezés és az identitás szabadsága, sokuk már gyermekkorában is saját digitális személyiséget alakít ki a közösségi médiának köszönhetően. Forrás: https://www.terminalfour.com/blog/posts/understanding-gen-alpha-the-students-of-tomorrow.html

Miért van még mindig olyan kevés nő a vezetők között? Tényleg másképp gondolkodnak bizonyos kérdésekben vagy ez 2025-ben már csak egy mítosz? A legújabb Cégkassza Podcast epizódban Szuromi-Kovács Ágnes, a Will Foundation alapítója osztja meg gondolatait Nagy László Nándorral a női szerepek átalakulásáról, a karrier és család közötti egyensúlykeresésről, valamint a támogató környezet és a mentorprogramok fontosságáról. 

A tehetségek bevonzása a férfiak által dominált iparágakba 

Számos iparágban – legyen szó akár pénzügyi szektorról, tech-világról vagy éppen gyártásról – továbbra is alacsonyabb a nők aránya a különböző iparágakban, különösen vezetői pozíciókban. Ez a jelenség nem a tehetség vagy képességek hiányából fakad, hanem sokszor abból, hogy a hölgyek számára nem magától értetődő opcióként jelennek meg ezek az irányok és már egészen fiatal korban inkább más területek iránt érdeklődnek – ez viszont azt eredményezi, hogy bizonyos szektorokban és területeken a férfiak felülreprezentáltak a nő társaikhoz képest. 

„Vannak egy olyan cégek, akiknek egyre nagyobb gondot okoz a tehetséges fiatalok bevonzása. Ha valamilyen okból kifolyólag a fiatal nők nem akarnak vagy nem tudnak egy adott iparágba belépni, akkor tulajdonképpen a fiatal tehetségek felétől elesik az adott vállalat. Úgyhogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző cégek arra, hogy hogyan tudják bevonzani a nőket is. A szemléletformálásnak nem a pályaválasztáskor kellene elkezdődni, az igazán jó programok azok, amik már a 13-14 éves lányokat is megszólítják.” – kezdte Szuromi-Kovács Ágnes, az adás vendége.

Másképp gondolkodunk – és ez így van jól

A nők és a férfiak eltérő szemléletmódja nem hátrány, hanem épp ellenkezőleg: óriási hozzáadott érték lehet egy szervezet életében. A két nem más készségekben erős, máshogyan közelít meg problémákat és más típusú döntéseket hoz. Míg a férfiak sokszor gyorsabban vállalnak kockázatot és versenyorientáltabbak, a nők általában komplexebben, több szempontból elemzik egy kialakult helyzetet. Éppen ez a diverzitás teszi sikeressé azokat a csapatokat, amelyekben a nemek aránya kiegyensúlyozottabb. Ha a vezetésben is jelen van a női látásmód, az nemcsak a döntések minőségét javítja, hanem a szervezeti kultúrára is pozitívan hat.

„Azt fontos kiemelni, hogy a hölgyek nem kockázatkerülőek feltétlenül, hanem más a kockázatvállalási profiljuk, sokkal megfontoltabban vállalnak kockázatot. Ha egy nagyobb vállalati csapatot nézünk, az a legoptimálisabb, ha egy vezetésben kiegyensúlyozott a férfiak és a nők aránya, mert minden aspektusból van, aki egy álláspontot képvisel, amiket meg lehet vitatni és jó esetben egy optimum kerül ki a diskurzus végén.” – fejtette ki a szakértő. 

Karrier és család – külön utakon, de mégis összefonódva 

A nők karrierútja általában eltér a férfiakétól, különösen az életpálya első szakaszában. Sok fiatal nő a diploma megszerzése után a szabályozottabb, strukturáltabb munkahelyeket részesíti előnyben – jellemzően nagyvállalatokat vagy közszférát – ahol kiszámíthatóbb a működés, világosabbak a szabályok és biztosabb a háttér. Ezzel szemben a fiatal férfiak gyakrabban vállalnak kockázatot, s próbálkoznak vállalkozásalapítással már a húszas éveik elején. Ez a különbség részben kulturális és társadalmi elvárásokból fakad, részben pedig a biztonság iránti igény különbözőségéből. A nőknél sokszor csak a gyermekvállalás utáni életszakaszban történik fordulat. Ekkorra már rendelkeznek kellő tapasztalattal, szakmai önbizalommal és sokszor megjelenik az igény is a nagyobb rugalmasságra, önállóságra – amit a vállalkozói lét kínálhat.

„A gyermekvállalás időszaka egy természetes lehetőség arra, hogy átgondoljuk az addigi munkahelyi tapasztalatainkat és azt, hogy valóban az adott professzióval akarjuk-e folytatni. Vagy felfedezünk más képességet, amit utunk során magunkra szedtünk, amit már önállóan is tudunk kamatoztatni, már nem szükségesek annyira a szilárd keretek.” – fogalmazott Szuromi-Kovács Ágnes.

A család mind támogató, mind korlátozó tényező lehet a nők karrierútján. Az egyik legnagyobb kihívást a munka és a magánélet összeegyeztethetősége jelenti. Itt kettő tényezőt kell kiemelni: az egyik az elhivatottság, azaz, hogy a valóban szívből, teljes elhivatottsággal végezzük-e a munkánkat, illetve a delegáció, vagyis, hogy képesek vagyunk-e bizonyos feladatokat másokra bízni és támaszkodni a környezetünkre – legyen szó a családról, partneri támogatásról vagy professzionális segítségről.

Szuromi-Kovács Ágnes szerint Magyarországon egy szinte teljesen kiaknázatlan lehetőség rejlik a munkáltatók és a szülési szabadságról visszatérő nők számára: jobban kellene támogatni a visszaintegrálódásukat, hogy ne távolodjanak el annyira munkavégzéstől – ez mindenki számára előnyökkel járna.  Ez az időszak kulcsfontosságú lehetne nemcsak a karrier újraindítása, hanem a vállalkozói ötletek megvalósítása szempontjából is, hiszen sok nő ekkor gondolja újra, mit is szeretne igazán csinálni. Ehhez azonban strukturáltabb, célzottabb támogatásra lenne szükség.

Mentorprogram a jövő női vezetőinek: Women in Leadership League

Ahogyan a beszélgetés során is többször előkerült, a női vezetői jelenlét erősítése nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kérdés is. A valódi változáshoz nem elég a szándék, szükség van konkrét lehetőségekre, közösségekre és olyan támogató szakmai közegekre, ahol a nők valóban fejlődni, kapcsolódni és inspirálódni tudnak. Ezt a célt szolgálja az idén ősszel induló Women in Leadership League, a Will Foundation legújabb kezdeményezése.

A program célja, hogy a vezetői ambícióval rendelkező nőket ne hagyjuk egyedül az úton: mentorokkal, workshopokkal, közösségi eseményekkel és gyakorlati tudással támogatja őket abban, hogy magabiztosan, a saját útjukat járva bontakozhassanak ki.

„A program első része nemzetközi lesz, amit a Harvard Egyetemmel együttműködésben fogunk megvalósítani Bostonban, hogy a nemzetközi példák által is, ténylegesen az egyik legjobb üzleti iskolában tudjanak tanulni a résztvevők. Ezt követően Magyarországon nyolc, nagyon intenzív képzési nap során, hazai üzleti vezetőkkel 14 témát feldolgozva a hazai közegbe is applikálhatóvá tesszük a nemzetközi térben megszerzett tudást és figyelünk arra, hogy nemzetközi és hazai kapcsolatokat is építhessenek a résztvevők.” – fogalmazott a Will Foundation alapítója, Szuromi-Kovács Ágnes.

Ez a program nem csupán egyéni fejlődési lehetőség: célja, hogy hatással legyen a jövő női vezetői generációjára, és elindítson egy szemléletváltást a hazai vállalkozói és üzleti kultúrában. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a női szerep volt a fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül: 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) idén is meghirdeti nagysikerű pályázatát, amely hazai vállalkozások, kutatóhelyek, valamint magánszemélyek számára nyújt akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást szellemi alkotásaik jogi védelméhez. A most induló felhívás 500 millió forintos keretösszegéből a hazai és nemzetközi oltalomszerzéssel kapcsolatos hatósági díjakon felül akár az ezeknél jelentősebb mértékű iparjogvédelmi tanácsadás vagy a kapcsolódó ügyvivői szolgáltatás költségei is fedezhetők.

Az NKFI Hivatal évek óta célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb réteg – akár a legkisebb mikrovállalkozás vagy egy egyéni feltaláló is – élhessen ezzel a lehetőséggel, oltalmat szerezve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) az újonnan kifejlesztett termékeire, technológiáira vagy brandjére. A Neumann János Program kiemelt célja a hazai vállalkozások és egyetemek szabadalmi aktivitásának növelése. Lényeges eredmény, hogy tavaly 35%-kal nőtt a szabadalmi bejelentések száma éves alapon. Kiemelkedően nőtt az egyetemek szabadalmi aktivitása: összesen 143 db bejelentést tettek tavaly a felsőoktatási intézmények, ami kétszeres növekedés éves alapon és hétszeres növekedés az 5 évvel ezelőtti értékhez képest.

Egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a munkaerőpiacon és hoznak önálló pénzügyi döntéseket a Z generáció tagjai közül a 1997 után született fiatal felnőttek. Szokásaik az élet számos területén jelentősen különböznek az idősebb nemzedékek viselkedésmintáitól, többek között a pénzhez is egészen másként viszonyulnak, mint szüleik vagy nagyszüleik. A pénzügyi szolgáltatók fontos felelőssége, hogy megismerjék az ő preferenciáikat is az pénzügyek terén, és naprakész információkkal bírjanak azzal kapcsolatban, hogy mely platformokon, milyen témákban tudják őket megszólítani, és érdekeltté tenni abban, hogy éljenek a pénzügyi szolgáltatások adta lehetőségekkel. A Provident Pénzügyi Zrt. legújabb, 18 és 29 év közötti korosztály körében végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy mit várnak el a pénzügyi szektor szereplőitől, vagy épp kitől kérnek segítséget egy anyagi döntés meghozatala előtt. 

A Z generáció az első olyan nemzedék, amelyik már beleszületett a digitális világba, az okoseszközök és a bármikor elérhető internet számukra az életük alapvető részét képezik. Így nem meglepő, hogy a Provident Pénzügyi Zrt. legfrissebb, a 18–29 éves korosztály pénzügyekkel kapcsolatos szokásaira vonatkozó kutatásában a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a leggyakrabban a Facebookon fut bele pénzügyi tartalmakba. Releváns csatorna e tekintetben a TikTok, a YouTube és Instagram is: a fiatalok az információk döntő többségével a digitális térben, azon belül is főleg a közösségi média oldalain találkoznak.

A kutatás kitért arra is, milyen fokú érdeklődés mutatkozik a megkérdezett korosztályban a pénzügyek iránt. A felmérésben részt vevők 37%-a egyáltalán nem érzi szükségét annak, hogy célirányosan pénzügyi tartalmat fogyasszon, 41%-uk azonban úgy nyilatkozott, hogy leginkább a rövid videós tartalmak keltik fel az érdeklődésüket, ha pénzkezeléssel kapcsolatos információátadásról van szó. A hosszabb szakmai cikkek, az interaktív kalkulátorok vagy épp a pénzügyi influenszerek által megosztott tartalmak elenyésző fontossággal bírnak a megkérdezettek körében. Noha a válaszokból jól látszik, hogy a social média platformok megkerülhetetlen tájékozódási pontot jelentenek e generáció pénzügyi ismeretszerzésében, a válaszadók közel 84%-a úgy nyilatkozott, hogy egy konkrét pénzügyi döntés meghozatalakor elsődlegesen a család és a barátok tanácsaira támaszkodik.        

2025. február 18-án az MBTSZ által előterjesztett javaslatcsomag hatására és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Demján Sándor Terv adminisztrációcsökkentési kezdeményezéséhez csatlakozva életbe lépett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletszabályzat-módosítása, valamint a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatának, Széchenyi Mikrohitel konstrukció Szabályzatának és a Széchenyi Lízing konstrukció Szabályzatának 2025. március 21-i módosítása, amelyekkel megszüntetésre került az azokba foglalt biztosítási ügynöki tevékenységet folytató vállalkozások kizárása.

A Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylés feltétele a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azonban a 6622 TEÁOR besorolású „Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet” folytató vállalkozásokat eddig kizárta a kezességvállalásból és ezzel a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylésből is.

Az MBTSZ átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylési lehetőségek biztosításközvetítéssel foglalkozó vállalkozások részére történő kiterjesztése érdekében, amelyet követően megkezdődtek a szakmai egyeztetések a Minisztérium és a Szövetség között.