Szabados Levente vezető MI-szakértő három európai üzleti egyetemen és a budapesti KÜRT Akadémián oktat mesterséges intelligencia témakörben. Az eredetileg informatikus végzettségű szakember amellett, hogy beleásta magát az MI világába, teológusként a buddhizmussal is mélyebben megismerkedett. Úgy gondolja: a két terület nem is áll olyan messze egymástól, a kapocs pedig nem más, mint a megismerés, a tudás, valamint a kogníció vizsgálata.

A mesterséges intelligencia célja, hogy a „gép” leképezze az emberi gondolkodást. Mi mindenre kell eközben figyelni?

Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus szerint, amikor intelligenciáról beszélünk, akkor alapvetően két dolgot vizsgálunk: egyrészt azt az emberi képességet, hogy analitikusan, tervezetten, szisztematikusan levezetve gondolkodunk a dolgokról, másrészt, amikor döntéseket hozunk, azokat valamiféle mintázatfelismerés szerint tesszük. Amikor gépi módon próbálták meg szimulálni a döntési, következtetési képességekeinket, akkor is két irányból közelítették ezt meg: a gépi tudás, illetve a gépi tanulás irányából. Utóbbi jóval bonyolultabb, hiszen a megfigyelésekből kell kinyerni a felhasználható adatokat.

Az MI hogyan tudja segíteni például a munkánkat?

A tegnap csodája az a ma hétköznapi technológiája, de holnap már észre se vesszük. Az MI ma már létező technológia, aminek vannak potenciális felhasználási területei. Akkora tudás és olyan technikák birtokában vagyunk, amelyekkel sokkal egyszerűbbé tudjuk tenni az életünket. Arról van szó, hogy abból a munkafolyamatból, amit csinálunk, vannak olyan részek, amiket átadunk valamilyen rendszernek.

Melyek a terület legnagyobb kihívásai?

Jelentős kihívás az adatok kezelése és a privát szféra védelme. Az egyensúlyt próbáljuk keresni, vagyis azt, hogy az egyéni érdek ne sérüljön, ugyanakkor az üzlet olajozottan működjön. Ehhez az üzleti életben lényegesen kooperatívabb hozzáállásra, proaktív gondolkodásra van szükség; érdemes megkeresni azokat a win-win szituációkat, amikor az üzleti fél bevonja az ügyfeleket, hogy velük együtt, közösen használják a rendszereket.

A banki világban hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia?

Az egyik jelentős terület a pénzmosás, illetve a csalás elleni tevékenységek körében figyelhető meg – itt a gépi tanulást használják fel. Ugyanakkor a hitel-, illetve a kockázatelbírálási területen is van keresnivalójuk a technikáknak. Ezenkívül mesterséges intelligencia alkalmazásával működhet az ügyfélszolgálati chat vagy éppen az ügyfélirányítás is.

Ön oktatja is a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket. Mekkora az igény a képzésre?

Európa-szerte hatalmas az igény az MI-szakemberekre, nem tudnak eleget képezni. A piac kezd rádöbbenni arra, hogy nemcsak MI-szakemberekből van hiány, hanem azokból is, akik értenek valamennyit a technológiából, de menedzsmentszemlélettel oldják meg a problémákat, vagyis „hídemberként” funkcionálnak. Kétségtelen, hogy kellenek olyan emberek, akik lefordítják az üzlet problémáit a technika nyelvére, majd vissza, a technikai eredményeket az üzlet nyelvére.

Mi az, amit fontos tudni a KÜRT Akadémia MI-képzéséről? Mire fókuszálnak?

Mi a KÜRT Akadémián arra törekszünk, hogy tapasztalt szakembereket képezzünk át, mert szerintünk bennük lényegesen nagyobb potenciál van. Hozzánk jelentkeznek matematikusok, pszichológusok vagy éppen jogászok is, nem feltétlenül csak informatikusok számára kínálunk kurzusokat.

Amellett, hogy informatikusból mesterségesintelligencia-szakértő lett, buddhista teológus is. Hogyan egyeztethető össze ez a két dolog?

 Összehasonlító vallásbölcsész specializációt végeztem, mert nemcsak az érdekelt, hogy adott területen kik mit és hogyan csinálnak, hanem az is, hogy másokhoz képest mit és hogyan csinálnak. Szerintem érdemes egységben látni a világot. Alapvetően a tudás és a felismerés folyamataival foglalkozom. A buddhizmus és az informatika között az a kapocs, hogy a megismerést, a tudást, a kogníciót különböző oldalakról közelítjük, vizsgáljuk meg.

Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia intézményvezetője szerint a mesterséges intelligencia rég átszövi a magánéletünket és a munkánkat, csak már észre se vesszük, amikor használjuk. A szakember szerint az üzleti életben behozhatatlan előnyben vannak és lesznek azok a vállalatok, amelyek az MI-t jobban tudják alkalmazni; tudják, hogy miként juthatnak adatokhoz, és milyen stratégia mentén érdekes számukra az az adat, ami alapján döntéseket hoznak. Megbíznak az adatok pontosságában, hitelességében, és értik a korrelációk, azaz az egymástól függetlennek tűnő együttállások jelentőségét, jelentését és értelmezési kereteit. Nem csoda tehát, hogy az „adattudósok” és az MI-hez értők lettek a legdrágább emberek a munkaerőpiacon. Ahol egy-egy MI-szakemberre nem mernek áldozni, ott nehéz lesz kinyerni az MI-ben rejlő előnyöket. Úgy véli, hogy a pénzügyi szférában azoknak a bankoknak, amelyeknek letisztult üzleti stratégiájuk, folyamataik vannak, azok képesek az MI-technológiákkal kísérletezni. Kulcsfontosságúnak tartja a technológiák stabilitásán és alkalmazhatóságán kívül, hogy maga a felhasználást alkalmazó szervezet vezetése, üzletfejlesztői is pontosan értsék, mire, mekkora erőforrásokkal, milyen módon tudják alkalmazni a fejlesztéseket.