Tavaly a közbeszerzések teljes összege meghaladta az 1900 milliárd forintot, ami több mint 14 ezer eljárást jelentett a Közbeszerzési hatóság adatai szerint. Az eljárások 84 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek, az összérték tekintetében részesedésük már meghaladta az 50 százalékot.

A hatóság közleménye szerint tavaly összesen fél százalékkal kevesebb eljárást folytattak le, mint 2014-ben, az összegük viszont 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis az átéagos szerződés érték jelentősebben esett. Ezzel együtt a magyar közbeszerzés-történet harmadik legjobb éve volt 2015 – teszik hozzá.

Azt is kiemeli a Közbeszerzési Hatóság, hogy csökkent az uniós finanszírozásból megvalósuló közbeszerzések aránya, amiben elsősorban az játszott szerepet, hogy lezárult a 2007-2013-as költségvetési időszak. A részben Uniós finanszírozású eljárások értékének legnagyobb részét (51,7%) építési beruházások megvalósítására fordították az ajánlatkérők.

A közbeszerzések tárgyát is megvizsgálták, a kimutatás szerint nagyjából egyenlően oszlottak meg az eljárások az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások között. A mikro-, kis és középvállalkozások az eljárások 83,6%-át nyerték el, ami lényegében megegyezik a korábbi évi aránnyal (84,0%). Az értéket tekintve ugyanakkor a kkv-k teljesítményének számottevő javulásáról beszélhetünk: az eljárások összértékéből való részesedésük a 2014. évi 40,7 %-ról 51,3%-ra nőtt.

A refinanszírozott állami támogatású hitelek, az EU források intenzív lehívása és a saját banki források együttesen bőséges finanszírozási lehetőséget nyújtanak a cégek számára, amelyet tovább bővít a folyamatosan növekvő vállalati betétállomány - látják a K&H szakemberei.

A bank felmérése szerint ma már gyakran nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, a legnagyobb probléma már a kereslettel van. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az EU-s források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon.

Az EU források jelentőségét jól mutatja, hogy 7-10-szeres túljelentkezést tapasztalnak az egyes pályázati kiírásokra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jelenlegi ciklus közel 9000 milliárd forintos keretösszegéből a 2016-2018 közötti pályázati szakasz a legkoncentráltabb időszak, a központi tervek szerint ekkor kerül kifizetésre a legtöbb támogatás. Az intenzív kifizetési pálya megvalósítását a pályázatok esetében újdonságnak számító 50%-os előleg-kifizetés lehetősége is segíti – vélik a szakértők. 

Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak EU-s forrást igénybe venni, természetesen továbbra is ott vannak a refinanszírozott állami, illetve a saját banki források. Ebben kiemelt szerepe van az Eximbanknak, illetve érdemes megfontolni a hitelezésen felüli finanszírozási formákat is, mint például a faktoring.

A mikrovállalkozások 65 százaléka, a kivállalkozásoknak pedig a 77 százaléka hajtott végre beruházást az utóbbi öt évben, és ezeket a fejlesztéseket több mint 90 százalékuk a saját profitjából finanszírozta - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. friss kutatásából. A vállalkozások számára készfizetőkezességet biztosító társaság arra számít, hogy a következő időszakban többen intézményi garanaciával kombinált bankhitelek segítségével valósítja majd meg a tervezett beruházásait.

 A magyarországi mikro- és kisvállalkozások biztosra mentek az utóbbi években, ha beruházásról volt szó. Az állami Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített felmérés szerint ugyanis a mikrovállalkozások 65 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 77 százaléka valósított meg különböző beruházást az elmúlt öt évben, és ezekhez 94, illetve 92 százalékuknál a saját nyereség jelentette a forrást. A hitelből történő fejlesztés aránya a mikro- és kisvállalkozásoknál egyaránt alacsony volt. 

A kutatás szerint a mikrovállalkozások 30 százaléka tervez kapacitás- vagy termelésbővítő beruházást a következő hat hónapban, a kisvállalkozások körében pedig a 32 százalékos volt ez az arány. A bővítésben gondolkodó mikro- és kisvállalkozások egyaránt a megfelelő anyagi fedezetet nevezték a legfontosabb tényezőnek a beruházásról szóló döntés során.  

“Bár a kutatás eredményei szerint a beruházások esetében a mikro- és kisvállalkozások egyelőre kevésbé támaszkodnak a banki hitelekre, ugyanakkor arra is rávilágított a felmérés, hogy az anyagi fedezet megléte kulcsfontosságú a mikro- és kivállalkozások beruházási döntéseiben” - értékelte az eredményeket dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a Garantiqa Zrt. készfizető kezességi konstrukcióinak segítségével azok a vállalkozások is kaphatnak idegen forrást a tervezett beruházásaikhoz, amelyek e nélkül nem vagy nem feltétlenül kapnának hitelt egy banktól. Dr. Búza Éva szerint a következő időszakban növekedhet majd azoknak a mikro- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek garanciakonstrukcióval kombinált bankhitelekkel valósítják majd meg a fejlesztéseiket. 

A vezérigazgató szerint bővüléshez jó alapot ad a tavalyi eredmény. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója 14 százalékkal 366 milliárd forintra növekedett, és az idén a társaság 15 százalékos bővüléssel számol. Dr. Búza Éva elmondta azt is, hogy a 2015-ben elért kiemelkedő – a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó - növekedés érdemben javította a kkv szektor hitelekhez történő hozzáférését. 2015 végén a társaság kezelésében lévő portfolió közel 450 milliárd forintnyi hitel gazdaságba kerülését segítette elő.

Március végén tartotta az utolsó hitelezéshez kötött kamatcsere-tenderét (HIRS) az MNB, végül összességében 780 milliárdért kötöttek ilyen szerződéseket a bankokkal. A pénzintézetek a kedvező forrásért cserébe vállalták, hogy ennek az összegnek a negyedével növelik kkv-hitelállományukat 2016-ban.

Eredetileg ezer milliárd forintos keretösszeget határozott meg a jegybank a HIRS-tenderekkel kapcsolatban, de végül a bankok érdeklődéséhez igazodva nem jegyezték le a teljes mennyiséget. Az MNB közleménye szerint az érdemi kkv-hitelállománnyal rendelkező hitelintézetek mindegyike részt vett a programban, ami elősegíti, hogy a bankszektor egészében helyre tudjon állni a piaci hitelezés. A részt vevő 17 bank 779,56 milliárd forintnyi üzletet kötött a jegybankkal. Az MNB a tendereken a gazdasági növekedés és a kkv-hitelezés felfutásának támogatása érdekében az összes beadott banki ajánlatot elfogadta.

A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok a HIRS igénybevételével számszerű, az ügyletérték negyedét kitevő hitelezési vállalást tettek. A tendereken részt vevő bankok a 780 milliárd forintnyi ügylet megkötésével arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 195 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket. A teljes kkv–hitelállományhoz mérten ezek a vállalások önmagukban 5 százalékos növekedésnek felelnek meg, amihez hozzáadódik még a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetési szakaszának addicionális része, illetve a HIRS-tendereken technikai vagy egyéb okok miatt részt nem vett bankok hitelezése. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegybank várakozásai szerint 5-10 százalékkal bővüljön idén a kkv-hitelezés.

A hazai vállalkozások többsége követi a digitális trendeket, és törekszenek is a legújabb ilyen jellegű szolgáltatások igénybevételére, amennyiben az eredményesebbé teszi a cég működését – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Az elektronikus szolgáltatásoknál legfontosabb előnyként a biztonságot, valamint a költséghatékonyságot és a kényelmet jelölték meg a cégek.

A Varsói Egyetem digitális gazdasági laborjának (DELab) nemrég ismertetett felmérése szerint a magyar cégek jelentősen le vannak maradva a digitalizáció terén. Jelenleg a 26. helyen áll a hazai vállalati szféra, tehát az EU 28 országából mindössze kettőt előzünk meg a digitális felkészültséget illetően. A K&H 500 hazai kkv vezetőjét kérdezte meg arról, miként vélekednek az elektronikus szolgáltatásokról, valamint, hogy az ilyen jellegű pénzügyi szolgáltatások különböző előnyei közül melyek a legfontosabbak számukra.

„A felmérésünk eredménye szerint a hazai kkv-k nagy része tisztában van és naprakész az új digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban. A megkérdezett vállalkozások háromnegyede nyitott az új e-szolgáltatások bevezetésére, amennyiben az hozzájárul a cég eredményességéhez, kétharmaduk pedig követi a digitális trendeket, ilyen témájú konferenciákat és az újdonságokat” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A válaszokból kiderül az is, hogy a kkv-k túlnyomó többsége (70%) igyekszik a legmodernebb e-szolgáltatások igénybevételére.

A budapesti tőzsde (BT) a múlt hónapban fogadta el az új, 2020-ig terjedő stratégiát, amelyben külön szerepet kapnak a kkv-k.

A magyar tőkepiac fejlesztésére nagy szükség van, egyrészt azért, mert már 2020 előtt jelentősen csökkenhetnek az uniós források, a kormány nullszaldós költségvetés megvalósítására törekszik, és a jegybank kiszáll a vállalati hitelezés támogatásától. Emiatt a cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre, vagy uniós pályázatokra alapozzák majd a növekedésüket, hanem a piaci forrásokra. Többek között erről beszélt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke februárban, amikor ismertette a pesti tőzsde új stratégiáját.    

Nagy Márton az MTI összefoglalója szerint azt mondta, a BÉT stratégiája több pilléren nyugszik, például a sikeres tőzsdei bevezetéseken, illetve szeretnék a cégeket stabilan a BÉT-en tartani. A kkv-k szempontjából rendkívül fontos, hogy a BÉT nyitni fog a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, ennek érdekében önálló kkv-piacot terveznek létrehozni. A BÉT vezetők azt remélik, hogy mintegy 30 kisebb cég jelenik meg a tőzsde kkv-piacán. Emellett az állami vállalatok tőzsdei bevezetéséről is tárgyalnak a kormányzattal. Az állami vállalatok megjelenése a tőzsdén nemcsak csökkentheti a költségvetés kiadásait, de számottevő bevételt is hozna a büdzsébe

A teljes vállalati hitelállomány tavaly csökkent, ám a kkv-k esetében fordított volt a helyzet, az állomány közel 4 százalékkal bővült. A jegybank szerint ráadásul folytatódhat a bővülés a kkv-hitelezésben, ezáltal a vállalkozások még nagyobb szerepet játszhatnak a GDP-növekedésben. 

A Magyar Nemzeti Bank a napokban tette közzé a friss inflációs jelentését, amely szerint a jegyank stábja további növekedésre számít a gazdaságban. 

Bár a jegybanki elemzés megjegyzi, hogy a növekedést az európai uniós forrásbeáramlás lassulása mérsékli, ugyanakkor a jegybanki és kormányzati intézkedések egyaránt hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez. “A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB Növekedéstámogató Programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemes lehívását segítő kormányzati intézkedések által elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedés fenntartása” - áll a jelentésben.

A kkv-hitelezés kivételesen alakult az utóbbi időszakban. A pénzügyi vállalatok hitelállománya összességében – mintegy 53 milliárd forint értékben – bővült a múlt év utolsó negyedében. Éves összevetésben azonban a teljes vállalati hitelezés összesen 4,3 százalékkal csökkent 2015-ben, döntően egyedi nagyvállalati tranzakciók hatása miatt, de ezek nélkül is 2 százalékos volt a mérséklődés. Ugyanakkor a kkv-hitelezés bővült: a szektor hitelállománya 3,6 százalékkal bővült 2015 során, amihez jelentős mértékben hozzájárult a Növekedési Hitelprogram.

A jegybanki szakértők a vállalati hitelezéssel foglalkozó részben kifejtik, hogy a kkv-hitelezés a jegybanki szándékkal összhangban dinamikusan növekszik, melyet a Piaci Hitelprogram is támogat a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyleteken keresztül.

Az Európai Bizottság újabb 30,5 millió eurót juttat 15 innovatív projektnek, hogy elősegítse azok mielőbbi piacra jutását – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Az EU „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramjához tartozó, gyorsított innovációt célzó, tavaly januárban indított eszköz legutóbbi fordulóján nyertes projekteken 16 ország összesen 68 partnere dolgozik.

Olyan fejlesztések jutnak támogatáshoz, mint például a Lyme-kór korai diagnózisára alkalmazható teszt, a zöldhályog kezelésére alkalmas lézeres eljárás, vagy a vezetékek intelligens vizsgálatát elősegítő rendszer kialakítása. A harmadik forduló – melyre összesen 403 pályázat érkezett – nyertes projektjei között található az energiatároló rendszerekkel foglalkozó Greenernet projekt, melyben a magyar evopro Innovation Kft. mellett külföldi egyetemek és partnervállalkozások is közreműködnek. A magyar résztvevővel bíró projekt több mint 2 millió eurós támogatást nyert el a közlemény szerint, ezen három olasz és egy dán partnerrel osztozik. Ezek közül egy olasz és egy dán egyetem van, illetve két olasz vállalkozás.

A 2015 januárjában életbe lépett, gyorsított innovációt célzó támogatási rendszer eddigi három fordulójára összesen 903 pályázat érkezett, ezek közül 46 projekt részesült összesen 98,7 millió euró támogatásban. A projektpartnerek közel felét (46%) a kis- és középvállalkozások teszik ki. A teljes befektetett összeg már meghaladja a 100 millió eurót a Horizont 2020 program keretében

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) anyagában.

A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az üzleti bizalom szintje nőtt az előző negyedévhez képest, ezzel pedig a kutatás történetének legmagasabb értékét érte el (a mutató értéke csak idén áprilisban volt hasonlóan magas, amikor elérte a 23 pontot).

A KKV Körkép Konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható kapacitáskihasználás (13 pontos növekedés), a várható beruházási aktivitás (10 pontos növekedés), illetve a várható termelési szint (8 pontos növekedés) megítélése javult. Egyetlen mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest, a jelenlegi rendelésállomány egy ponttal visszaesett.

Az uniós forrásokra aspiráló mikrovállalkozások 56 százaléka már beépítette üzleti tervébe a megpályázandó uniós forrásokat, 34 százalékuk csak készül erre. A kisvállalkozásoknál többségben vannak az óvatosak, táborukban 51 százalék azok aránya, akik egyelőre nem számolnak a támogatással - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából. Az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa szakértői szerint mind a pályázati források, mind a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelkonstrukcióknak köszönhetően számottevően növekedhet a mikro- és kisvállalkozások GDP-hez való hozzájárulása idén.

A jövőbeli pályázatokon történő elindulást tervbe vevő magyar mikro- és kisvállalkozások egymástól eltérően készülnek a pályázatok eredményére. A mikrovállalkozások 56 százaléka üzleti tervében már számol a pályázatokon elérhető forrásokkal, 34 százalékuk azonban csak tervezi ezt a lépést. Az uniós pénzekre apelláló kisvállalkozások 35 százaléka számol előre a megpályázandó forrásokkal, többségük - 51 százalékuk - azonban még nem számol ezekkel az összegekkel, de az üzleti tervbe be fogják építeni - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pályázni készülő mikrovállalkozások 20 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 28 százaléka konkrét információval rendelkezik a megpályázható forrásokról, pályázatokról. A mikrovállalkozások körében 47 százalékos, a kisvállalkozásoknál pedig 48 százalékos azok aránya, akik már tudnak részleteket a pályázatokról. A Garantiqa kutatása szerint a mikrovállalkozások 32 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 20 százaléka semmit nem tud a pályázatokról.

“A mikro- és kivállalkozások többé-kevésbé tisztában vannak a pályázati lehetőségekkel” - mondta a felmérés adatai kommentálva dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: “Az uniós források mellett a Garantiqa kezességvállalásával kombinált hitelek is hozzásegíthetik a mikro- és kivállalkozásokat a fejlődéshez”.

A Garantiqa a múlt évet 366 milliárd forintos kezességvállalási portfólióval zárta, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A társaság a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelekhez kínált kezességvállalásaival összesen 440 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő.