A Garantiqa 5 perc ötlet című sorozatában ezúttal Kovács József, a Silver Tojás Kft. ügyvezetője mesél cége kulisszatitkairól. A videóban gyakorlati példán keresztül ismerhetjük meg, hogy a Silver Tojás Kft. hogyan tud együttműködni fejlesztési elképzelések megvalósítása terén a CIB Bankkal és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel.

A Silver Tojás Kft. 2012 májusában alakult Siófokon, fő profilja pedig a tojás és tojáskészítmények kis- és nagykereskedelme - a cég a szállítást saját gépjárművekkel és saját sofőrökkel végzi. Jelenleg tíz alkalmazottat foglalkoztatnak, és országos lefedettséggel rendelkeznek, mint kereskedő. A CIB Bankkal és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel. közösen elvégzett beruházásnak köszönhetően Kovács József cége a tojásfeldolgozás terén kíván előbbre lépni: a jövőben a tisztított keménytojás is megjelenik majd termékkínálatukban, aminek segítségével a magyarországi importot is szeretnék visszaszorítani.

Május végétől elérhető a kkv-k saját fogyasztásának részleges kiváltását szolgáló napelemes fejlesztésekre vonatkozó pályázatok – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A napelemek beszerzésére 15 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, egy-egy cég 1,5-3 millió forintra pályázhat. Kis kapacitású, 7,5-15 kWp teljesítményű rendszerek beszerzését támogatja a pályázat, a vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 100%-a lehet, rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kWp értéket.

A várakozások szerint a nyertes cégek az áramszámlájukból ezen fejlesztések hatására becslések szerint évi 4-800 ezer forintot tudnak megtakarítani. A pályázat elszámolása kifejezetten egyszerű lesz az ígéret szerint, a támogatás összege beépített kilowattonként 200 ezer forint lehet.

A minisztérium kiemeli, hogy a pályázat hozzájárulhat a Magyarország által vállalt klímacélok teljesüléséhez, melyek szerint az uniós célokkal összhangban legalább 40%-kal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990. évi bázishoz képest.

Persze annak sem kell aggódnia, aki esetleg nem nyer a mostani pályázaton, hasonló fejlesztéseket akár kedvezményes hitelből is meg lehet valósítani, amihez biztosítékot jelenthet a Garantiqa hitelgaranciája.

Az első negyedévben közel 163 milliárd forintot helyeztek ki a Magyar Lízingszövetség tagjai, ezen belül is kiemelkedett a kkv-k új szerződéseinek értéke. Ezzel éves szinten 10 százalékkal bővült a piac, amihez hozzájárult az autó- és teherautó eladások emelkedése, a cégek gépvásárlásai és a jegybank NHP Fix hitelprogramja is, melyen belül 47 százalék a lízing aránya.

A Magyar Lízingszövetség elnöke az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: az alacsony kamatkörnyezet miatt elsősorban a kkv-k egyre nyitottabbak az olcsó és rugalmas lízingkonstrukciókra.

A lízingpiacon a járműfinanszírozás volt az egyik húzóerő, ez 13 százalékkal 60,2 milliárd forintra emelkedett, elsősorban a kisteherautók 23 százalékos növekedésének köszönhetően. Emellett az átlagot meghaladó bővülést regisztráltak a termelő gépek és agrárgépek finanszírozásában, ahol 49 százalékos volt a növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. Segítette a piacot az is, hogy az év elején indult NHP Fix jegybanki hitelprogram gyorsan felpörgött, az első negyedévben már 31 milliárdos kihelyezést értek el a lízingcégek, ami a teljes konstrukció 47 százaléka volt. Itt kiemelkedett az agrárgépek, az építőipari gépek és a nagyhaszon gépjárművek finanszírozása. Lényeges, hogy az év első három hónapjában az új lízingszerződések mintegy 77 százalékát kkv-k kötötték.

A Lízingszövetség az erős első negyedév alapján arra számít, hogy az egész évben folytatódhat a bővülés, a kihelyezett összeg nagyjából 10 százalékkal, 730-770 milliárd forintra emelkedhet.

A lízing elterjedése mellett fontos a hitelgarancia szerepe, a Garantiqa termékeivel a cégek bebiztosíthatják magukat a nehezebb időszakokra is.

Sosem látott csúcsára emelkedett a GVI vállalati konjunktúraindexe főleg a nagyvállalatok bizalmának köszönhetően. A kirobbanó optimizmus pedig a gazdasági adatokan és a hitelfelvételi kedvben is megmutatkozhat.

Áprilisban 58 pontra emelkedett a GVI vállalati konjunktúramutatója, ami több mint 2800 magyar cégvezető véleményét összegezte. A mostani érték a mutató 1998 óta íródó történetében új csúcsot jelent. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a fél évvel korábbi adatfelvételhez képest.

A kedvező üzleti klímát leginkább a döntően, vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. Ágazatok szerint leginkább az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő cégek várakozásai váltak optimistábbakká 2018 októberéhez képest, ugyanakkor az ipari, az építőipari, valamint a kereskedelmi cégek továbbra is a szolgáltatóknál pozitívabban értékelik várakozásaikat.

Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 5, a várható üzleti helyzeté pedig 6 ponttal javult 2018 októberéhez képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így most 55 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig 49 ponton.

A javuló várakozások a gazdasági konjunktúrában is megmutatkozhatnak, az optimizmus növelheti a cégek hitelfelvételi kedvét, amiben segíthet a hitelgarancia szélesebb körű elterjedése is például a Garantiqa termékeinek segítségével.

A külgazdaság területén a fő cél további tízezer magyar kis- és középvállalat bevonása az exportba, ezt több intézkedéssel lehetne segíteni – olvasható az MNB tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjában. A jegybank többek között élénkítené a szolgáltatásexportot, illetve a kelet felé nyitást szorgalmazná a kkv-szektorban.

Hogy néz ki ma a magyar külkereskedelem?

A magyar gazdaság világviszonylatban is az egyik legnyitottabb, vagyis a külkereskedelem aránya kiemelkedő a GDP-hez viszonyítva. A nyitottságunk a kezdeti 35–40 százalékos értékről a GDP 160 százaléka fölé emelkedett, míg globális értéklánc-integráltságunk 2011-ben 37 százalékkal haladta meg a világátlagot – olvasható az MNB versenyképességi javaslatcsomagjában.

Ezért az átlagon felüli nyitottságért elsősorban a nagyvállalati szegmens felelős, a teljes külkereskedelmi forgalomnak csak húsz százalékát adja a kkv-szektor. Éppen ezért az MNB azt gondolja, hogy ebben a kategóriában vannak még komoly tartalékok.

A jegybank szakemberei szerint a fő cél, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről tízezerrel emelkedjen, és az export hazai hozzáadott értéke emelkedjen a jelenlegi 50 százalék körüli szintről. Utóbbi alacsony arány elsősorban annak köszönhető, hogy a kivitelnek jelenleg magas az importigénye a nyersanyagokon, alkatrészeken keresztül. Vagyis az MNB szerint nem csak felpörgetni kellene az exportot, hanem annak szerkezetét is egészségesebbé kellene tenni.

A kkv-k számára fontos kitörési pontot jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. A külkereskedelemben való részvétel magasabb vállalati foglalkoztatással, munkatermelékenységgel és teljes tényező termelékenységgel jár. Az információs technológia fejlődésével leküzdhetővé vált a nagy távolság a kereskedelmi partnerek között, ami megfizethetőbbé teszi a külpiacra lépést a nagyvállalatok mellett a kkv-k számára is – jegyzik meg a csomagban.

Mivel lehetne az export felé terelni a kkv-kat?

A jegybank szerint az exportáló kkv-k számának emelkedéséhez hozzájárulhat a szolgáltatásexport nagyobb mértékű erősítése, vagy a kínai egy övezet – egy út (One belt – one road) kezdeményezés geostratégiai előnyeinek jobb kihasználása. Az exporton belüli hazai hozzáadott érték növelését támogatná a beruházási támogatások tudásintenzív, belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra fókuszálása, és a kiemelten támogatott vállalatok körében a magyar beszállítók arányának növelése.

A szolgáltatásexporttal kapcsolatban megjegyzik a szakemberek, hogy a szolgáltatások súlyának növekedése a gazdaságban természetes velejárója és okozója is a termelékenység növekedésének. Erre vonatkozóan kiemelten fontos lenne, hogy a különböző állami fejlesztéspolitikai eszközök érdemben támogassák a tudásintenzív szolgáltatásokat.

A szolgáltatások exportja amellett, hogy kevésbé tőkeigényes, válságállóbb is, emiatt felértékelődik a jövőben és elérhetőbbé válhat a kkv-k számára is. A hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöldenergia) kapcsolódó területeken, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál.

A hazai tulajdonú külkereskedő vállalatok (minden vállalati méretet egybevéve) 25 százalékban exportálnak és importálnak is, 11 százalékban csak exportálnak, míg 46 százalékban csak importálnak. Fontos kérdés tehát, hogy mind a külkereskedelmet még nem folytató, mind a külkereskedelmet már folytató magyar vállalatoknál növekedjen az exportforgalom. Erre a célra a kkv-k esetében elsősorban a környező országok piacai jöhetnek szóba, míg a nagyvállalati szegmensnek a gyorsan fejlődő térségek jelenthetnek jó célpontot. Termékszinten is azonosíthatók speciális piacok, ahol a magyar vállalatok érvényesülhetnek. Ennek kihasználásában fontos szerepet tölt be az állam is. A magyar exportösztönzés intézményrendszere számos változáson esett át az elmúlt években, néhány javaslatunkkal ehhez a folyamathoz kívánunk hozzájárulni.

Az új piacok kapcsán a kkv-k eddig elsősorban a régiós országok felé tudtak nyitni, az MNB szerint a jövőben a magyar-kínai kapcsolatok javulásával és a kínai gazdaságfejlesztési program megvalósításával akár a Távol-Kelet is egyre több cég számára válhat elérhetővé. A kkv-k exporttevékenységét Kínában 8 külgazdasági attasé támogatja, ezen felül magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság is működik. A külkereskedelmet segíti, hogy 2013-ban a Kína Export-Import Bank és az Eximbank hitelmegállapodást kötött.

Emellett a gyorsan fejlődő gazdasági térségekben is „lehet keresnivalójuk” a magyar cégeknek, így például akár Mexikó vagy Brazília is lehet célország. Az új piacokra való belépést olyan kapunyitó termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, ami a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja – véli az MNB.

Idén az első fél évben 90 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs forrás érhető el az egyéni kutatók, kutatócsoportok, kutatóintézetek és vállalkozások számára – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden az MTI tudósítása szerint.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy társadalmi egyeztetést indítanak a versenyszférának szóló innovációs pályázatról, amely 45 milliárd forintos kerettel várhatóan május végén jelenik meg. Palkovics László kiemelte, hogy az Európai Unió következő időszakára szóló kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram három pillérre - az alapkutatáshoz kapcsolódó támogatásokra, a globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásokra és az innovációs ökoszisztéma pályázatokra - épül, a megújuló hazai finanszírozás is ezt a rendszert követi.

A miniszter ismertette, hogy az alapkutatásokhoz kapcsolódóan első körben az OTKA-pályázatok mintegy 10 milliárd forint kerettel már megjelentek, és hamarosan lezárulnak. A globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásra szánt 14,5 milliárd forint felhasználásáról is döntöttek a Tématerületi Kiválósági Programban a négy nagy területen: az egészség, egészségtudomány, környezet és biztonság, ipar és digitalizáció és kultúra és család témakörben -, és folytatódik a Felsőoktatási intézményi kiválósági program 15 milliárd forint kerettel.

Palkovics László kitért arra, szeretnék, ha a magyar vállalatok eredményesebben szerepelnének a jövőben az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramjában, illetve a vállalati szférán belül a kkv-k is nagyobb arányban vennének részt a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozásában. Megemlítette, hogy a 2020-21-es költségvetésben a tervek szerint még jelentősebb állami forrás szerepel majd a kutatás-fejlesztésre, innovációra. 

Egy jó időben és jó ütemben végrehajtott fejlesztés felvirágoztathatja a vállalkozást, az elmaradt fejlesztés viszont akár a vállalkozás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Egy adott beruházás azonban nem, vagy csak hosszú évek alatt valósítható meg tőkebevonás nélkül – olvasható az OTP Business közleményében, melyben sorra veszik a lehetőségeket is.

A gyarapodó vállalkozások maguk is ki tudják termelni a beruházásaikhoz szükséges tőkét, sok esetben azonban a nagyobb volumenű fejlesztésekhez ennél jóval nagyobb összeg kell. A tulajdonosok saját vagyonának bevonása a vállalkozás első éveiben jellemző, amikor kisebb összegek is sokat jelentenek.

A tőkebevonás származhat hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból, kockázati tőkebefektetőtől vagy akár tőzsdei kibocsátásból is. Hogy ki melyiket választja, nagymértékben függ a vállalkozás helyzetétől, a fejlesztés, azaz a tőkefelhasználás mibenlététől és a várható megtérüléstől. A felsoroltak közül a hitelfelvétel tűnik a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak.

Utóbbinak azonban minden esetben ára van. Ha a vállalkozás a kötvénykibocsátást választja, költségesebb a tőkebevonás, hiszen a kötvényvásárlók csak egy banki hitel kamatánál magasabb hozam mellett vállalják a finanszírozás kockázatát. Még nehezebb döntés lehet egy kockázati tőkebefektető bevonása, hiszen ő tulajdonrészt is kap a társaságban. A tőzsdei kibocsátás szintén jelentős kötöttségekkel jár, hiszen a cégnek kötelezettséget kell vállalnia a bevont tőke felhasználásáért és erről rendszeresen be is kell számolnia.

A vállalkozók nagy része számára ezek olyan követelmények, amelyekre nem szívesen bólintanak rá. Számukra a hitelfelvétel lehet a legolcsóbb és legkisebb lemondással járó megoldás; a kamatait törleszteni kell, ám a keletkező profiton nem kell osztozni.

A 2011-es bevezetés óta már 135 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez jutottak az Agrár Széchenyi Kártyának köszönhetően a magyar mezőgazdasági vállalkozások – hangzott el egy múlt heti sajtótájékoztatón. A konstrukció legerősebb éve volt a tavalyi, a cégek ezzel a hitelkerettel az időjárási kockázatok ellen is védekezhetnek.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt a magyar agrárvállalkozásoknak – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy István mezőgazdasági miniszter. Hozzátette, hogy a speciális kockázatok, például időjárási anomáliák, állatbetegségek miatt különösen a kisvállalkozások számára fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló hitelkonstrukció. Részben ennek köszönhető, hogy az agrárvállalkozások hitelállománya 2018 végén meghaladta a 623 milliárd forintot. A hitelállomány 2013 óta töretlenül emelkedik, ez is a kedvező konstrukció szükségességét mutatja.

A miniszter hozzátette, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez a tárca saját költségvetéséből kamat-, kezességi díj és költségtámogatást ad. Alapesetben évi 4 százalékpont ez a kamattámogatás és a kezességi díj 50 százalékát vállalják át.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Agrár Széchenyi Kártya indulása óta a tavalyi volt a legerősebb év, hiszen 45,4 milliárd forintot helyeztek ki a cégekhez. 2015-18 között a hitelkérelmek száma megháromszorozódott. A megkötött szerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszegről szólt, 34 százaléka pedig 10-25 millió forint közé esett.

A múlt hónapban már elkezdtük kivesézni az MNB februárban közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját, melyben a kkv-k versenyképességének javítását is célként forgalmazták meg. Terjedelmi korlátok miatt azonban most folytatjuk, hiszen bőven maradtak még eddig nem tárgyalt javaslatai a jegybanknak.A február végén bemutatott versenyképességi javaslatcsomag 330 pontjából 26 foglalkozik a kkv-k versenyképességének javításával. Persze más területeken is foglalkoznak a témával, például az exportstratégia területén az MNB szerint fontos lenne a külpiacra termelő kis- és közepes vállalatok számának emelése. Most egyelőre a 26 versenyképességre vonatkozó javaslat második felével foglalkozunk, legutóbb 12-ig jutottunk el, onnan folytatjuk.

• Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása: A jegybank szerint ezzel a lépéssel is növelni lehetne a nők szülés utáni munkába állását, valamint a termelékenységet. Magyarországon jelenleg nagyjából fele annyi női vállalkozó van, mint ahány férfi, így jelentős tartalék lehet abban, ha sikerülne ösztönözni a nők vállalkozóvá válását.
• Nagyvárosi co-working irodák számának emelése: Elsősorban az innovatív, korai szakaszban lévő vállalkozásokra jellemző, hogy otthon dolgoznak az emberek az első időszakban, a tárgyalásokat pedig például kávézókban bonyolítják. Éppen ezért szükség lenne a co-working irodák elterjedésére, Budapesten jelenleg is működik már több ilyen intézmény piaci alapon is.
• Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése: Az akcelerátor programok vonzó tulajdonsága, hogy mentori támogatást nyújtanak, valamint segítenek abban, hogy a potenciális befektetők előtt megjelenhessenek ezek a cégek. Ezzel gyakorlatilag lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kezdeti fázisban lévő innovatív vállalkozások üzleti tervei finomodjanak. Az állam elősegítheti ezeket a mentorprogramokat például azzal, ha kedvező jogi környezetet (regulatory sandbox) nyújt az ezekben résztvevő cégek számára.
• Az egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása: A jegybank szerint ezekkel az ösztönzőkkel is lehetne növelni a vállalkozói ötletek arányát és a cégalapítási hajlandóságot. Felmérések szerint ma a magyar egyetemisták többsége inkább lenne vállalkozó, mint alkalmazott, viszont mindössze a megkérdezettek 17 százalékának van kiforrott terve az esetleges vállalkozásával kapcsolatban.
• Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása: Az informális csatornákon keresztül szerveződő startup világ számos esetben nem igényel állami támogatást a kapcsolatépítéshez, ugyanakkor lehetnek olyan esetek, amikor az igények meghaladhatják egy-egy szervező anyagi lehetőségeit.
• A kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentesség: Van külföldi példa arra is, hogy a cégek működésük első néhány évében egyáltalán nem adóznak, máshol pedig jelentős kedvezményeket adnak számukra. Az MNB szerint az első 2-3 évben érvényes adómentesség érdemben javítaná a vállalkozói kedvet és biztosíthatná, hogy a kezdő vállalkozás kizárólag az üzletmenetére koncentrálhasson.
• A szociális hozzájárulási adó további mérséklése csak kkv körben: A kkv-szektor fontos növekedési korlátja, hogy a kisebb vállalatok a béreikkel nem tudnak versenyezni a termelékenyebb multikkal. Részben ennek ellensúlyozására 2010 óta több kifejezetten kisvállalkozóknak szánt kedvezményes adózási forma jött létre (KATA, KIVA), azonban a kkv-k jelentős része még mindig a hagyományos keretek között adózik. Éppen ezért az eddigi járulékcsökkentések után a jegybank javasolja, hogy célzottan a kkv-k számára tovább mérsékelje a kormány a közterheket.
• Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív kkv-kkal: Az egyedi jogcímen adott kormányzati támogatások kevés kivételtől eltekintve kizárólag nagyvállalatokat támogattak. Emellett a kormány az utóbbi években jellemzően a legnagyobb foglalkoztatóknak számító multinacionális vállalatokkal kötött stratégiai partnerségi megállapodásokat, melyek mintájára akár a kkv-kat is be lehetne vonni.
• Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok: A képzettségi szint emelését érdemben segítheti, ha a vállalkozók számára olyan lehetőségek lennének elérhetők, amelyek munkaidőn kívül, rugalmasan biztosítják a továbbképzési lehetőségeket – vélik a jegybank szakértői. Ennek szükségességét jelzi az is, hogy a kisvállalkozásoknál ma a munkavállalók jóval kisebb része vesz részt valamilyen szakmai képzésben, mint a multiknál.

Az év elején jelentősen átalakult a béren kívüli juttatások rendszere, ami miatt drasztikusan lecsökkent azoknak a cégeknek a száma, melyek a cafeteriában gondolkodnak. A K&H Bank friss felmérése szerint tavaly év végén már csak a cégek fele tervezett béren kívüli juttatást adni, pedig korábban még 70 százalék volt ez az arány.

A 2019-es cafeteria szabályozás változása jelentősen megnyirbálta a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégek arányát a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésének eredménye szerint. A szabályok változása következtében a 3 nyújtani kívánt cafeteria elem közül mindössze a harmadik helyen szereplő étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán számít valóban béren kívüli juttatásnak, ami jól mutatja, hogy a kkv-k év végén feltehetően kivártak az új rendszerrel kapcsolatban – olvasható a bank közleményében.

Év végén a top 3 cafeteria elemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és az étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán (16%) követ.

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra az index szerint.