Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve 2026-tól fokozatosan átalakítja a munkáltatók bérezési gyakorlatát, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, valamint átláthatóbb és igazságosabb bérstruktúrák kialakítása. Bár az új előírások elsőként a nagyobb cégeket érintik, a kkv-knak is el kell kezdeniük a felkészülést: új szabályokat kell bevezetniük, átalakítani HR-folyamataikat, vagy akár a bérezési szemlélet teljes újragondolására is szükség lehet. 

A nemek közötti bérkülönbség háttere 

A nők és férfiak bére közötti különbség nem újkeletű jelenség. Gyökerei a munkamegosztás történeti alakulásában és a munkaerőpiac szerkezetében keresendőek. A nők nagy arányú belépése a munkaerőpiacra a 20. század közepére tehető, amikor olyan ágazatokban helyezkedtek el tömegesen – például az oktatás, egészségügy, szociális szféra – amelyek általánosan alacsonyabb fizetéssel jártak. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás is nagyobb arányban érinti a nőket, ami szintén befolyásolja az összesített keresetet. Már az Európai Gazdasági Közösség 1957-es alapító szerződésében is rögzítették, hogy egyenlő értékű munkáért azonos díjazás jár, ennek a gyakorlati megvalósítása azonban továbbra is kihívást jelent. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék átlaga 12,7 százalék. Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál jelentősen magasabb érték, 17,8 százalék, ami a tagállamok közötti felső harmadba helyezi hazánkat. 

Forrás: https://ivsz.hu/hirek/bertranszparencia-az-uj-eu-s-iranyelv-rendszerszintu-valtozasokat-jelent-az-it-szektor-szamara-is/ 

2026-tól kötelező a transzparencia és a jelentéstétel 

A 2023/970/EU irányelv (Pay Transparency Directive) az Európai Parlament és az Európai Tanács közös szabályozása, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza a bérezés átláthatóbbá tételén keresztül. Az irányelv hatálya minden uniós munkáltatóra kiterjed, függetlenül a székhelyük vagy méretük szerinti besorolástól. A direktívát 2023-ban fogadták el, a tagállamoknak pedig 2026. június 7-ig kell az irányelvet a nemzeti jogba átültetniük, de a felkészülés a legtöbb vállalat számára már most elkezdődött. 

Az irányelv két fő pillér köré épül: az egyik az egyéni munkavállalói jogokat, a másik a munkáltatók szervezeti kötelezettségeit foglalja össze. Minden álláskeresőt megilleti majd az a jog, hogy még a kiválasztási folyamat elején tájékoztatást kapjon a hirdetett pozícióval járó induló fizetésről vagy annak sávozásáról. Emellett a munkavállalók – külön kérésre – hozzáférést kérhetnek saját bérük és a hozzájuk hasonló munkakört betöltők átlagbérezésének összevetéséhez, nemek szerinti bontásban. A munkáltatóknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy az egyenlő értékű munkát végzők díjazásában ne legyen indokolatlan különbség. 

Az idei év inkább stagnálást hozhat a lízingfinanszírozásban, de 2026 újra nagyon jó év lehet – többek között erről is beszél lapunknak adott interjújában Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója.

-Milyen állapotban van jelenleg a lízingpiac, különös tekintettel az agrárfinanszírozásra?

– A mezőgazdaságban, főképp a gépbeszerzés és -finanszírozás terén rendkívül hangsúlyos a lízing: tízből hat mezőgazdaságigép- beszerzést lízing- vagy klasszikus hitelkonstrukcióban finanszíroznak. A hazai piacon – ami mintegy 900 milliárd forint évente – a mezőgazdasági gépek a harmadik legnagyobb szegmenst adják 20-30 százalékos súllyal. Mindez hat-hét éven át töretlenül nőtt, majd a trend megtört 2024- ben, és 32 százalékkal maradt el a gépértékesítés a korábbi évtől. Maga a lízingpiac is mintegy 30 százalékot csökkent.* Az első negyedév nem sok jót vetít előre 2025- re sem; partnereink további mínuszokkal számolnak a mezőgazdasági megrendelésekben. A tavalyi 30-40 százalékot követően még 10 és 20 százalékos lefordulást kalkulálnak erre az évre. Sajnos ezt megfejeli még a száj- és körömfájás hatása is. Viszont ugyan a darabszám lefelé tart a gépértékesítésben, a lízingpenetráció, illetve az eszközérték növekedése összességében pozitív nulla eredményt hozott ki 2024 első negyedévének a bázisán.

– Minek tudható be a kedvezőtlen folyamat?

– Ez több dolog eredője. Egyrészt közrejátszik, hogy az elmúlt másfél évben elmaradtak a vonatkozó támogatási, legalább 50 százalékos intenzitású programok, elsősorban a precíziós gépeknél. Nyilván így a gazdálkodók is inkább halasztják a beruházásaikat. Tényező az alapkamat emelkedése, hiszen a lízingpiacon a mezőgazdasági gépeknél 96-97 százalékban még mindig forintalapú a finanszírozás. Ezen sokat lendített a KAVOSZ Széchenyi Kártya lízingkonstrukciója, ami 3 százalékos kamat mellett érhető el. Nyilván messze vagyunk a Növekedési Hitelprogram nulla százalékától, de a 3 százalék önmagában már nem gátolná a beszerzéseket.

– Mikor jöhet el a fordulat?

– Egyelőre nem igazán látszik a trendforduló. Az már igen, hogy talán elértük a gödör alját: 2025 még könnyen lehet egy újabb mélypont, viszont további esést már nem prognosztizálunk. Azt gondoljuk, hogy mostanra a kínálati-keresleti oldal szinkronba került, az ebben korábban tapasztalt hullámzás után egyensúly állhat be, majd pedig újra elindulhat egy éves szinten szűkebb, 10 százalék körüli növekedés.

A közösségi média ma már megkerülhetetlen eszköz a vállalkozások számára, de ez nem jelenti azt, hogy minden felületen jelen kell lenniük. Egy jól megválasztott platform, illetve emellé tudatosan megtervezett tartalomkészítési stratégia sokkal többet ér, mint a „mindenhová felregisztráltunk, de sehol sem informálunk igazán” megközelítés. Ebben a bejegyzésben segítünk eligazodni a közösségi média „dzsungelében”, kifejezetten a kis- és középvállalkozások szemszögéből. 

Tudatosság és célorientáltság a kulcs 

A közösségi média ma már szinte központi eleme a vállalkozások kommunikációjának. A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, hogy ezeket a lehetőségeket tudatosan használják, hiszen jellemzően korlátozottabb erőforrásokkal dolgoznak, ezért nem mindegy, mire fordítanak időt és energiát. Egy jól felépített közösségi média jelenlét segíthet abban, hogy a vállalkozás közelebb kerüljön célcsoportjához, növelje ismertségét, forgalmat tereljen a weboldalára, vagy akár új partnereket szerezzen. 

A hatékony jelenlét egyik alappillére a célok pontos meghatározása. A SMART elv – vagyis, hogy a cél legyen konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött – ebben az esetben is jól alkalmazható. Például ne az legyen a cél, hogy „legyen több követőnk az Instagramon”, hanem inkább az, hogy „három hónapon belül, heti két bejegyzéssel elérjük a 10 százalékos elköteleződési arányt a jelenlegi követőink körében”. Ez a megközelítés, amellett, hogy segít a fókusz megtartásában, mérhetővé is teszi az erőfeszítéseket. 

Emellett fontos figyelembe venni az egyes közösségi platformok eltérő működését és ebből következően azt is, hogy nem mindegyik alkalmas ugyanarra a célra. Az egyes közösségi média felületek más-más közönséget vonzanak, eltérő típusú tartalmakra épülnek, és különböző interakciókat tesznek lehetővé. A következőkben sorra vesszük a legfontosabb közösségi média platformokat, és megnézzük, milyen szerepet tölthetnek be egy kkv kommunikációjában. Forrás:https://socialcandidate.hu/2022/09/16/allashirdetesi-praktikak-facebook-insta-tiktok-youtube/

Egyelőre kivárnak a beruházásokkal a vállalkozások, a bizonytalan környezet mellett a vissza nem térítendő támogatások hiánya is problémát jelent; korábban ezek szabtak irányt a fejlesztéseknek. Az Erste a bizonytalanság időszakában tanácsadással, együttműködéssel és szolgáltatásainak folyamatos bővítésével segíti az ügyfeleket – mondja Szerdahelyi Róbert. Az Erste kkv-üzletágának vezetője ugyanakkor bizakodó, szerinte idén már beindulhat a gazdasági növekedés, az év vége felé pedig jelentősen növekedhet a hitelezés is, igaz, leginkább az agrártámogatások beindulásának köszönhetően.

– Folyamatosan változik az üzleti környezet. Hogyan reagálnak erre a kis- és középvállalkozások?

– A koronavírus-járvány, az energiaár-válság és a visszafogott növekedés évei után a vállalkozások ismét nehéz időszakban vannak. A csökkenő kereslet (mind a belföldi értékesítésben, mind pedig exportoldalon, leginkább a német gazdaság ingadozása miatt), a vámháborúkkal fenyegető világgazdasági környezet, továbbá a mesterséges intelligencia jelentette ismeretlen kihívások megjelenése egyaránt bizonytalanságot szül a vállalkozások körében. A megfelelő irányok egyelőre nem világosak, hiszen nehéz eldönteni: technológiai fejlesztésre van szükség a hatékonyabb termelés érdekében, vagy beindul a gazdaság, és a most kihasználatlan kapacitások felett is többletre lesz-e szükség, esetleg másik piacra kell lépni és új üzletágat fejleszteni? A vállalkozások ezért jobbára kivárnak, és ezt erősíti, hogy mindezek mellett egyelőre nincsenek olyan – korábban megszokott – vissza nem térítendő támogatások, amelyek irányt szabnának a beruházási elképzeléseknek. Az állami támogatású hitelprogramok a magas kamatkörnyezet ellenére is megfelelő finanszírozási lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor érthető, hogy a vállalkozások kivárnak: a vissza nem térítendő támogatások olyan mértékben csökkentik a megtérülési időt, aminek ma nincs alternatívája. Ebből a szempontból a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelent kivételt, ahol a KAP stratégiai terv már megfelelő támogatásintenzitást biztosít, ám a pályázatok elbírálása, a döntési határidők miatt az adminisztratív teendők zárása az év utolsó negyedében várható, így itt is 2026-ban élénkülhet majd a piac.

A 19. század közepén alapított magyar vállalkozások közül kevés mondhatja el magáról, hogy ma is aktívan és sikeresen működnek. A Zwack, a Törley, a Pick, valamint a Herendi és Zsolnay porcelángyárak azonban épp ilyen kivételek. Egykor kis családi vállalkozásként indultak, átvészelték az elmúlt 150 év nehézségeit és mára komoly múlttal rendelkező, nemzetközileg is elismert márkává váltak. Példáik jól mutatják, hogy a hagyománytisztelet és a folyamatos megújulás sikerre viheti bármelyik vállalkozást!

Blogbejegyzésünkben öt olyan ikonikus magyar vállalkozást mutatunk be, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak és azóta is sikeresen működnek. Mindegyikük más területen vált ismertté, de egy közös bennük: stabil alapokra építkezve képesek voltak alkalmazkodni a változó kor kihívásaihoz. 

Gyomorkeserűből nemzeti ikon: a Zwack Unicum 

A Zwack története 1840-ben kezdődött, amikor Zwack József gyógyszerész kisvállalkozóként megalkotta a híres Unicum likőrt. A különleges receptet a család generációról generációra örökítette, és hamarosan a Monarchia területén is ismertté vált a termék. Kezdetben családi manufaktúraként működött, de idővel a cég folyamatosan bővült és fejlődött. Az 1900-as években a vállalat a Habsburg udvar egyik kedvence lett, ami tovább növelte presztízsét. Az elmúlt másfél évszázadban azonban a Zwackot több komoly kihívás érte: a két világháború, az államosítás és a család emigrációja után az alapítók utódai a 90-es években visszatértek, és újraindították a vállalkozást. Napjainkban a Zwack Unicum Nyrt. Magyarország egyik vezető likőrgyártó vállalata, amely tőzsdei cégként is jelen van. A vállalat családi irányítás alatt áll, ötvözve a hagyományokat a modern üzleti szemlélettel. 

Forrás:https://ujkor.hu/content/zwack-igy-tovabb-zwack-jozsef-a-likorkulonlegessegek-gyaranak-alapitoja  

Több milliárd forintos támogatás nyílik meg ősztől a kis- és középvállalkozások számára. A kkv-k védőfelszerelésekre, korszerű munkahelyi eszközökre, és még a papírmunkáik egyszerűsítésére is igényelhetik az eszerint elérhető új forrásokat. A GINOP Plusz program részeként bejelentett projekt három fő tevékenységi körre épül: a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés, illetve a hatósági képzési program támogatása. A pályázatok benyújtására várhatóan szeptember elejétől lesz lehetőség. 

Forrás:  https://www.vg.hu/ - Világgazdaság

Újabb, a hazai vállalkozásokat közvetlenül segítő pályázati lehetőség indul 2025 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, amely ezúttal kifejezetten a munkakörülmények fejlesztésére koncentrál. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) részeként meghirdetett „Munkakörülmények fejlesztése” elnevezésű projekt révén összesen 4,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A cél olyan korszerű fejlesztések megvalósítása, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a munkavállalók biztonságához, egészségének megőrzéséhez, valamint a cégek adminisztratív terheinek csökkentéséhez. 

Támogatható fejlesztések 

A tervek szerint a pályázatok benyújtására szeptember elejétől nyílik majd lehetőség, a támogatások pedig három fő területre fókuszálnak. Az első és talán leglátványosabb pillér a munkavédelmi fejlesztéseké, amely keretében a cégek védőeszközök – például sisakok, munkaruhák, jelzőberendezések – beszerzésére, valamint a munkahelyi környezethez kapcsolódó eszközök, technológiák korszerűsítésére pályázhatnak. Ide tartozik a munkavédelem színvonalát emelő rendszerek kialakítása, illetve azok a műszaki beruházások is, amelyekkel csökkenthető a balesetek vagy egészségkárosodások kockázata. 

A projekt második eleme az adminisztratív folyamatokat érinti, aminek célja a hatósági ügyintézés digitalizációjának támogatása, azaz a bejelentések és kötelező dokumentációk elektronikus útra terelése. Ez a lépés nemcsak a vállalkozások életét könnyíti meg, de hosszabb távon hozzájárulhat a hatóságok gyorsabb, átláthatóbb működéséhez is. A harmadik támogatott tevékenység pedig a hatósági munkatársak – például munkaügyi és munkavédelmi ellenőrök – célzott képzését szolgálja annak érdekében, hogy az ügyintézés mindkét oldalon hatékonyabbá és gördülékenyebbé váljon. 

Az elérhető források 

A program teljes keretösszege 8,61 milliárd forint, ebből 4,5 milliárd forint jut közvetlenül a vállalkozásokhoz. Az elérhető támogatások jelentős része, mintegy 65 százaléka a négy, gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetű régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – vállalkozásai számára lesz elérhető. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a pályázat országos érvényű lesz, így Budapest és Pest vármegye cégei is jogosultak lesznek a támogatás igénybevételére. 

A támogatás összege vállalkozásonként minimum 500 ezer, maximum 20 millió forint lehet, de az igényelhető összeg maximum egymillió forint munkavállalónként. Egyes, különösen indokolt fejlesztések esetében – például speciális védőeszközök beszerzésekor – akár eszközönként 2 millió forint támogatás is lehívható. A támogatások lehívására a támogatási szerződés megkötését követően legfeljebb hat hónap áll majd rendelkezésre. 

Bár a pályázati ablak csak ősszel nyílik meg, érdemes már most listára venni, hogy az adott vállalkozáson belül hol, és hogyan lehetne javítani a munkakörülményeken. Az ilyen típusú fejlesztések nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálják, de hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához, a fluktuáció csökkentéséhez és a munkavállalói elégedettség növeléséhez is. A részletes pályázati feltételekről, benyújtási rendről és ügyfélszolgálati elérhetőségekről a kormány Foglalkoztatási portálján megjelenő hivatalos hirdetmény nyújt majd pontos tájékoztatást.

Források:

• Ősztől új pályázat segíti a munkakörülmények fejlesztését – 4,5 milliárd forint a hazai kkv-k támogatására – Kormány.hu
• „Munkakörülmények fejlesztése”: 4,5 milliárd forintra pályázhatnak ősztől a kkv-k – Üzletem.hu
• Milliárdokból javítaná a kkv-k munkakörülményeit a kormány – ekkortól indul a pályázat – Világgazdaság
• Ősztől kkv-knak szóló munkavédelmi pályázat indul – 20 millió forint is elnyerhető – HRPortál

A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése szerint 141 mikro-, kis- és középvállalkozás beruházási támogatásáról döntöttek a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében, ezzel összesen 452-re nőtt a támogatott vállalkozások száma. A program célja továbbra is a gyors és célzott segítségnyújtás a hazai vállalkozásoknak, fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához.

141 új nyertes vállalkozás: országos lefedettség, sokszínű iparági háttér

Tovább bővül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési lehetőségeit célzó Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program. A Nemzetgazdasági Minisztérium június 19-én bejelentett döntése alapján újabb 141 hazai vállalkozás, összesen 14,2 milliárd forint értékben valósíthatja meg beruházási elképzeléseit. Ezzel 452-re nőtt a pozitív elbírással rendelkező vállalkozások száma. A támogatott vállalkozások több mint fele – egészen pontosan 74 cég – kisvállalkozásként működik, vagyis legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak. A fennmaradó 67 cég középvállalkozásként működik, amelyeknél a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a 250 főt.

Az újonnan kiválasztott vállalkozások országos lefedettséget mutatnak, a fővároson kívül több vármegyét is érintenek, tehát a fejlesztések széles földrajzi spektrumban segítik a helyi gazdaságok erősödését. Közép-Dunántúlon 54, Pest vármegyében 45, míg Nyugat-Magyarországon 42 vállalkozás élhet a program által nyújtott lehetőségekkel.

A mostani támogatási kör ágazati megoszlása is jól tükrözi, hogy sokféle területről érkeznek fejlesztési igények. A kedvezményezettek közel harmada a fém- és gépiparban tevékenykedik. Őket követik a műanyag- és vegyipari vállalkozások, amelyek a támogatott cégek mintegy 13 százalékát adják. Az építőipar – 10 százalékos aránnyal – szintén jelentős részt képvisel a mezőnyben, míg a kereskedelem és a műszaki szolgáltatások területén működő vállalkozások egyaránt 8-8 százalékban szerepelnek a nyertesek között. Az adatok alapján jól látszik, hogy az ágazati diverzitás jól érvényesül, hiszen a program különböző gazdasági ágazatokban működő cégek számára kínál lehetőséget a fejlődésre.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a következő hetekben felgyorsul az értesítési folyamat, így a nyertes vállalkozások rövid időn belül kézhez kaphatják a hivatalos tájékoztatást. A tárca célja, hogy a cégek mielőbb elindíthassák fejlesztéseiket, ez a gyorsaság a kormányzat és a hazai kkv-szektor közös érdekeit is szolgálja.Forrás:  https://nit.hu/hirek/demjan-sandor-11-kkv-beruhazas-elenkito-tamogatasi-program/

A teljes hazai vállalati hitelállomány alacsony szinten mozog, ugyanakkor az idei minimális növekedési ütem az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el. A Millásreggeli kkv-rovatában Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója értékelte a kkv-hitelezés jelenlegi helyzetét. A szakértő a beszélgetésben kiemelte: a Garantiqa kezességvállalása ma már minden második kkv-hitel mögött ott áll, ezzel is csökkentve a banki kockázatokat.

A hazai vállalati hitelállomány 2025 első negyedévében 2 százalékos növekedést mutatott – ami az uniós középmezőnybe emeli Magyarországot, de ez még mindig messze elmarad az egészséges hitelpiaci szinttől. A probléma különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti érzékenyen, sok vállalkozás a banki kockázati megítélés miatt eleve kiszorul a finanszírozásból. Ezen a ponton jelenik meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepe, amely ma már minden második kkv-hitel mögött ott áll készfizető kezességével. A garancia, mint pénzügyi eszköz érdemben csökkenti a banki kockázatot: ha az adott ügyfél fizetésképtelen, a Garantiqa akár a hitel 80 százalékát is megtéríti a pénzintézet számára. 

„A legdrágább erőforrásnak, a foglalkoztatottaknak több mint kétharmadát használják a kkv-k, de a GDP-nek csak a felét adják. Tehát ők azok, akiktől a legtöbbet várhatunk, de egyben ők azok, akiket a leginkább kell támogatni. A Garantiqa kezességvállalása egy magas szintű állami beavatkozás, amelyet egészen addig fenn kell tartani, ameddig nem zárkózunk fel ezen a téren az Európai Uniós átlaghoz. Véleményem szerint a következő 5-10 évben folyamatosan, lépésenként oda tudunk jutni.” – fogalmazott Szabó István Attila az interjúban.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú távú fejlődése és piaci sikere a jó ötletek és kemény munka mellett a megbízható pénzügyi partnereken is múlik. Az OTP Bank komplex és személyre szabott megoldásokkal segíti ügyfeleit a beruházásoktól a mindennapi pénzügyek kezeléséig, a digitalizációs kihívásokon át egészen a külpiaci terjeszkedés támogatásáig. A legújabb Cégkassza Podcast epizódban Tóthmátyás Zoltán, az OTP Corporate Bank üzletág igazgatója osztja meg gondolatait a témával kapcsolatban. 

Várakozó állásponton a kkv-hitelezés 

Az elmúlt időszakban a vállalati hitelezés terén a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási igénye alapvetően stagnált, miközben a fogyasztás enyhe élénkülése mutatkozik, ami potenciálisan bővítheti a hitelkeresletet. A piac egészét tekintve mintegy 1 százalékos növekedés tapasztalható, azonban ez elsősorban a nagyvállalatok körében jelenik meg, míg a kkv-szegmens inkább visszafogottabb, várakozó állapotban van jelenleg. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások likviditási többlettel rendelkeznek: a vállalati szektor megtakarítási állománya meghaladja a hitelállományt. 

„A piac úgy néz ki, hogy körülbelül 17 ezer milliárd forrásállomány áll szemben 13 ezer milliárd hitelállománnyal. Ezek alapján tisztán látható, hogy jóval több a vállalatoknál a megtakarítás, mint a hitel.  Úgy látom, hogy a piacon minden rendelkezésre áll: a bankok tőkeerősek, jó eredménnyel zártak, majdnem minden banknak nagyon kedvező hitelbetét mutatója van, tehát a bankok aktívan keresik a finanszírozási lehetőséget.” – fogalmazott Tóthmátyás Zoltán, majd hozzátette: „Olyan elérhető, akár vissza nem térítendő, akár kamattámogatott konstrukciók állnak rendelkezésre, amelyek szerényebb hozam mellett is abban segítik a vállalkozásokat, hogy beruházzanak.”

A hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutását könnyítő díjelengedési program sikerére való tekintettel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025. december 31-ig meghosszabbítja a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei mögé vállalt, az első teljes üzleti év végéig vállalt garanciadíj-mentességet – jelentette be Szabó István Attila, a társaság elnök-vezérigazgatója. 

A díjmentesség jelentős megtakarítást jelent a fejlesztési hitelben gondolkodó vállalkozások számára: egy átlagos, 100 millió forintos hitel esetén az elengedett kezességvállalási díj és a kamatkedvezmények több százezer, de akár millió forintos könnyítést is jelenthetnek az adott vállalkozás számára. A lépés a hazai gazdaságpolitikai célokkal összhangban a beruházások élénkítését szolgálja – különösen most, amikor a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukció immár évi 3 százalékos fix kamat mellett is elérhető. 

Mint ismert, a kedvező kamatszint két lépésben, tavaly októberben 150, idén február 17-től pedig - a bankok és a Kavosz vállalásai nyomán - további 50 bázispontos csökkentéssel – alakult ki. Ennek köszönhetően mára a Széchenyi Kártya beruházási hitelek a legolcsóbb, államilag támogatott forrást jelentik a kkv-k számára. A konstrukció népszerűségét jól mutatja, hogy az idei tavaszi hónapokban (március–május) minden egyes hónapban 1500 fölé emelkedett az új beruházási hiteligénylések száma, a havi átlagos kihelyezés pedig elérte az 50 milliárd forintot – szemben a kamatcsökkentések előtti időszak 24,8 milliárd forintos havi átlagával. A klasszikus Széchenyi Beruházási Hitel Max+ esetében az egy igénylésre jutó átlagösszeg 12 százalékkal növekedett, jelenleg megközelíti a 114 millió forintot. 

„Úgy gondoljuk, hogy a garanciadíj-elengedésnek is fontos szerepe van abban, hogy a vállalkozások bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Az ügyfelek számára az olcsóbb és kiszámíthatóbb finanszírozás lehetősége, a bankoknak pedig a kezességvállalás révén elérhető többletfedezet együtt tudja segíteni a kkv-kat, hogy növekedési terveiket valóra váltsák” – mondta Szabó István Attila.