Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Újabb 150 milliárddal tolta meg kötvényprogramját az MNB

2020. január 07. - Cégkasszás

Fél év alatt gyakorlatilag elfogyott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzeti Kötvényprogramjának (NKP) keretösszege, így decemberben további 150 milliárddal emelte meg a jegybank a keretösszeget. A programban eddig 25 cég kapott minősítést, melyeknek kötvényeit az MNB jegyezheti le részben. 

1676809.jpg

Mi ez az egész Nemzeti Kötvényprogram?

Júliusban indította el 300 milliárd forintos kötvényvásárlási programját az MNB, ennek keretében magyar vállalkozások által kibocsátott vállalati kötvényeket vásárol a jegybank. A program célja a magyar vállalati kötvénypiac fejlesztése, ezen a területen ugyanis még el volt maradva a magyar piac nemzetközi összehasonlításban. Éppen emiatt a jegybanki eszközvásárlással a rendszerbe kerülő extra likviditást az MNB semlegesíti, így a csomag monetáris politikai hatása semleges. 

A kötvényprogramban a 300 milliárdos keretösszegig vásárol frissen kibocsátott kötvényeket a jegybank. A kibocsátások mindig forintban történnek, csak magyar székhelyű nem pénzügyi vállalatok jöhetnek szóba, a kötvények futamideje pedig 3-10 év lehet. Természetesen az NKP-ben való részvételhez minimális hitelminősítői besorolást is elvár az MNB, legalább B+ értékelést kell tudni felmutatni. A kibocsátás minimális összege egymilliárd forint. 

A fenti feltételeknek megfelelő kötvénysorozatok legfeljebb hetven százalékát veheti meg a jegybank, egy vállalatcsoporttal szemben azonban a kitettség nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. 

Decemberre el is fogyott a keret

Az év végéig összesen 25 cég kapott hitelminősítést a kötvényprogram keretében. Elsőként még augusztus elején az Alteo Nyrt., utolsóként pedig december 20-án a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. Már ebből is látszik, milyen széles skálán mozog a programban részt vevő cégek köre méret és szektorok szerint. 

A jegybank honlapján található adatbázis szerint eddig 151,2 milliárd forint értékben vásárolt az MNB az elsődleges piacon a vállalati kötvényekből, a másodlagos piacon pedig további 10,9 milliárdnyi értékpapír került hozzájuk. Vagyis papíron egyelőre nem fogyott ki a 300 milliárdos keret, de egy sor kibocsátás van még folyamatban, erre alapozva döntött a Monetáris Tanács decemberben arról, hogy 450 milliárdra emelik az NKP keretösszegét. 

A legnagyobb tételben eddig a Cordia kötvényeiből vásárolt a jegybank, 18,1 milliárdos kitettsége van az ingatlanfejlesztő cégben. A Duna Aszfalt 2029-ben lejáró kötvényeiből 15 milliárdnyit jegyzett le az MNB, míg az Opus, a Mol és a Hell szintén tízéves papírjaiból 14,3 milliárd került hozzájuk a kibocsátáskor. Ezek közül az Opus, a Duna Aszfalt és a Hell kötvényeiből a másodpiacon is vásároltak nagyjából 3 milliárd forint értékben. 

Fontos eszköz lehet a vállalati kötvénypiac

Az NKP magyarázata és indoklása kapcsán az MNB háttéranyaga kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a válság után jelentősen esett a vállalati, azon belül is a kkv-hitelállomány, néhány év alatt negyedéves zsugorodott. Éppen ezért az utóbbi években a jegybanki intézkedések fókuszában a kkv-hitelezés felfuttatása állt. 

Az elmúlt években megvalósult hitelezési fordulat eredményeképpen a hitelezés volumene már megfelelő. A finanszírozás diverzifikációja azonban egyelőre nem valósul meg: míg a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladja 17 százalékot, addig a kötvényállományuk mindössze 1,5 százalék körül alakult 2018 végén. Ez az érték mind az európai uniós országok, mind a kelet-közép-európai országok átlagától messze elmarad – teszi hozzá az MNB. 

A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnyt hordoz magában. Egy fejlett vállalati kötvénypiac versenyt támaszthat a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége mérséklődhet. Ezen felül egy likvid kötvénypiac hozzájárul a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja. Emellett egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti és egy esetleges gazdasági válság hatásait is tompíthatja.

A vállalati kötvénypiac egyébként a hitelgaranciát is érinti, hiszen az elfogadott 2020-as költségvetés bővítette a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéhez kapcsolódó viszontgarancia terjedelmét, a Magyar Állam 85%-os mértékű viszontgaranciát biztosít - 200 milliárd forint keretösszeggel - a pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok kötvénykibocsátás formájában megvalósuló forrásbevonásához kapcsolódó kezességvállalásra is.  Az új tevékenység célja a hazai vállalatok számára elérhető finanszírozási formák kötvénykibocsátással való bővítésének elősegítése, és a magyar kötvénypiaci aktivitásának erősítése. Ennek megfelelően a Garantiqa tevékenységi köre bővül, a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó kezességvállalási termék 2020. január 1-től elérhetővé válik.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr6615392026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása