Tavasszal publikálta 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyben a kkv-k versenyképességének javításával kapcsolatos pontok is szerepeltek. Most az első alkalommal megjelent Versenyképességi Tükör kiadványában a jegybank az eddigi eredményeket mérte fel, megnézték, hány intézkedés megvalósítása kezdődött el, hol történt előrelépés.
Hogy áll a 330 pont megvalósítása?
Első alkalommal publikálta Versenyképességi Tükör kiadványát az MNB, melyben azt vizsgálták meg, hogy a februárban bemutatott 330 pontos csomagból milyen területeken történt előrelépés. A jegybank négy kategóriát különböztetett meg:
- Teljesen megvalósult
- Részben megvalósult
- Megkezdődött a megvalósítása
- Nem kezdődött meg a megvalósítása
Az összefoglaló szerint a 330 pont felénél, 165-nél történt valamilyen előrelépés február óta. Ezen belül 132 esetben megkezdődött a megvalósítás, 26 javaslat már részben megvalósult, míg 7 javaslat esetében teljesen megvalósult a kitűzött cél. Kedvező, hogy a „nagyos fontos” prioritást kapott javaslatok esetében történt a legnagyobb előrelépés – emeli ki a jegybank.
Mi történt eddig a kkv-stratégiával?
A kkv-stratégiával kapcsolatban az MNB a száz intézkedésből 50 esetében állapította meg, hogy még nem kezdődött meg a megvalósításuk, 42-nél elkezdődött valami, aminek azonban még nincs eredménye, további 4-4 ajánlott lépés pedig részben vagy teljesen megvalósult már. Nézzük most ezt a területet részletesen!
Azt már az eredeti javaslatcsomagjában kiemelte a jegybank, hogy magyarországi kis- és középvállalkozások a gazdaság gerincét alkotják mind a foglalkoztatáson és hozzáadott értéken belüli súlyuk, mind a számosságuk tekintetében. Ráadásul mélyen integráltak a magyar gazdaság szövetébe tulajdonosi összetételükön és üzleti kapcsolataikon keresztül. Magyarország felzárkózása akkor lehet sikeres, ha a kkv-k folytatják az utóbbi 1-2 évben látott, a nagyvállalatokét meghaladó termelékenység-növelésüket. Ez akkor sikerülhet, ha ezek a vállalatok hatékonyságot növelnek, modernizálnak, illetve külpiacra lépnek.
Az elmúlt időszakban több kormányzati lépés történt, amelyek kedveznek a kkv szegmensnek. Kiemelendő, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmények értékhatára csökkentésre került. Az Út a jövőbe program céljait tekintve lényegében megfelel az MNB által szorgalmazott programnak azzal, hogy bérfejlesztési kritériumot határoz meg a fejlesztési támogatások feltételeként. Több olyan intézkedés született az elmúlt időszakban, amelyek az MNB által megfogalmazott célok felé mutatnak, ugyanakkor további – hasonló irányú – intézkedéseket igényelnek. Ilyen a felvásárlásokat, fúziókat és a generációváltást elősegítendő Hiventures alap létrehozása – szorgalmazza a jegybank.
Az intézkedések számát tekintve a legtöbb előrelépést a gazdaság szerkezeti átalakítását célzó területeken sikerült elérni azzal, hogy a tudásintenzív szolgáltatások felé mozdul el a magyar ipar. Kívánatos változások történtek a csődtörvényben is. További kedvező fejlemény az új, 2030-ig szóló kkv stratégia elfogadása, amely alapjául szolgálhat a következő uniós ciklus forrástervezésének, valamint a teljes kkv szektor működéséhez kiszámítható kereteket biztosíthat. A stratégia táptalajt biztosíthat olyan szakpolitikai területeknek is, ahol a közelmúltban nem történt előremozdulás, így például a hálózatosodás (mentorhálózatok, klaszterek) elősegítése terén is további teendők mutatkoznak. A kkv stratégia fontos eleme a hazai kkv szektor pénzügyi helyzetének további erősítése, amelyben kiemelt szerep juthat az új források (tőke-hitel) megszerzésének, illetve a biztosítékrendszerek (garancia, állami garancia, viszontgarancia) még hatékonyabbá tételének (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.).
A konkrét intézkedések közül kiemelik, hogy a fejlesztési adókedvezmény értékhatára több lépcsőben csökken folyamatosan 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021- től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra, vagyis ez a javaslat megvalósultnak tekinthető.
Emellett az MNB üdvözli, hogy a kormány az Út a jövőbe programmal támogatja a kkv-k bérfejlesztését, továbbra is szükséges lenne azonban, hogy a beruházások elszámolhatók legyenek a társasági adóban és az iparűzési adóban.
Előrelépés történt az összeolvadások támogatásában, valamint a felszámolási eljárások gyorsításában és egyszerűsítésében is, a generációváltás segítéséhez viszont továbbra is javasolják az osztalékadó kétéves elengedését az ilyen cégeknél. Emellett szükség lenne a klaszterek támogatására és a mentorprogram kiterjesztésére, a közösségi irodák állami támogatására.
Kézzelfogható támogatást jelenthetne a szociális hozzájárulási adó dedikált csökkentése a kkv-k számára, amivel versenyelőnyük lehetne a foglalkoztatásban, ezen a területen szintén nem történt még előrelépés.
