Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Így pörgetné fel a magyar kkv-kat az MNB

2019. március 14. - Cégkasszás

Összesen 26 javaslatban foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogyan lehetne szerinte élénkíteni a magyar kis- és középvállalatok versenyképességét. A februárban bemutatott 330 pontos teljes versenyképességi csomag majdnem tíz százaléka ezzel a témával foglalkozik, ami jól jelzi, hogy a következő évek egyik nagy feladata a hatékonyságnövelés lehet a szektorban.

Mi a baj a magyar kkv-kkal?

A kkv-szektor  a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja, hiszen a foglalkoztatásban betöltött súlya és hozzáadott értéke miatt a magyar gazdaság fontos szereplőiről van szó – olvasható az MNB versenyképességi jelentésében, melyet februárban tett közzé a jegybank. A szakértők kiemelik, hogy a vállalati foglalkoztatás 71 százalékát, a hozzáadott érték 47 százalékát és az export 20 százalékát adja ez a szegmens. További fontos előny, hogy a kkv-szektor döntő többségben hazai tulajdonban áll, és jobban beágyazott a magyar gazdaságba, mint a sokszor szigetszerűen működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A kkv-knak 2014-15-ben sikerült évente átlagosan 7 százalék feletti termelékenységnövelést elérni, ez lenne a cél a következő időszakra is az MNB szerint. Ehhez érdemben hozzá tudnak járulni az uniós vagy egyéb forrásból finanszírozott fejlesztési programok.

versenykepesseg_abra_02.jpg

Az elmúlt időszakban a kkv-k növekedése törékeny volt, mivel döntően a belső piacra termelnek, ami növelte a kockázatokat. A piacokra való belépést az nehezítette, hogy sok kkv nem innovál, és alapvető digitális eszközöket sem használ, emiatt lemaradhatnak a digitalizáció által meghatározott piaci versenyben. További probléma, hogy a tőke és munka nem elég hatékonyan kerül felhasználásra akkor, ha a kkv-szektor túlságosan elaprózódott, illetve miközben a kkv-k ugyanazon a munkaerőpiacon versenyeznek a munkaerőért, mint a nagyvállalatok, addig jellemzően kevesebb állami támogatást tudnak igénybe venni fejlesztéseikre.

A fenti célok elérése érdekében a jegybank egy sor konkrét lépést javasolt, melyek közül kiemelték a kkv-k bérfejlesztéseit beruházási vissza nem térítendő támogatással ellentételező javaslatukat, vagy a szociális hozzájárulási adó célzott csökkentését a kkv-knál. De nézzük a konkrétumokat!

Hogyan lehet elérni a termelékenység felpörgetését?

  1. A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának 500 millió forintról 100 millió forintra csökkentése segítheti a tudásintenzívebb vállalkozásokat abban, hogy beruházzanak – vélik az MNB szakemberei. Jelenleg társasági adókedvezményre jogosultak a vállalatok 500 millió forintos jelenértékű beruházásnál (speciális esetekben 100 millió forint) akkor, ha a beruházást kkv valósítja meg. Ez az értékhatár néhány alacsonyabb fajlagos beruházási igényű ágazatnál magas lehet.
  2. A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban. Ma a vállalatok a beruházások költségeit több adóévre szétosztva írhatják le az adóalapból. Az értékcsökkenési kulcsok emelése révén lehetővé válhatna, hogy akár a beruházás első évében elszámolhatóak legyenek ezek a költségek, így ösztönözve a cégeket a beruházások mértékének növelésére.
  3. A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból. A helyi iparűzési adó alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozások többségének számára. A szélesebb adóalap miatt a cégek magasabb hányada köteles iparűzési adót fizetni, ennek megfelelően a beruházások költségeinek leírhatósága ennél az adónemnél a működő vállalatok magasabb hányadát ösztönözheti termelékenység-növelésre.
  4. Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel a kis és mikro méretű vállalkozások modernizációs igényeit támogathatná, miközben hozzájárul a keresetek növekedéséhez is. A kapacitásfejlesztő támogatás vissza nem térítendő formában lenne elérhető, amit a cégek a személyi jellegű ráfordításaik növekedése alapján vehetnének igénybe.
  5. Felvásárlások és fúziók elősegítése: Az MNB számításai szerint a mérethatékonyság miatt egy átlagos kisvállalat 80 százalékkal, egy átlagos középvállalat pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítése révén.
  6. Felszámolási eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására azért van szükség, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszavetik a vállalkozói kedvet.
  7. A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelését üzleti megközelítéssel végző nonprofit tanácsadó központ létrehozását is javasolja a jegybank. Egy ilyen intézményrendszer legjobb megvalósítási formája az, ha ágazatonként jön létre, hiszen így biztosítható a specializált szaktudás terjedése.
  8. 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik. A generációváltások támogatása a családi vállalkozások élén azért vált szükségessé, mert becsléseink alapján 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben. A kiöregedés a vállalkozások nagyjából ötödét érintheti. A generációváltás előtt állók a legtöbb esetben családon belül szeretnék tartani a cégüket, ugyanakkor problémát okoz, hogy a fiatalok szakmailag nem tartják elég érdekesnek a folytatást, vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet.
  9. Klaszterek működésének támogatása: Fontos, hogy a jövő gazdaságfejlesztési rendszere a klaszterek köré épüljön úgy, hogy valamennyi gazdaságfejlesztési témájú állami támogatásnál jelentős előnyt élvezzenek a klaszter formában megvalósuló projektek.
  10. Klaszterek és egyéb hálózatosodási formák létrejöttének támogatása. Kisebb vállalatok esetében célravezetők lehetnek a kevésbé szervezett, ugyanakkor a tudásmegosztás szempontjából nem kevésbé fontos szövetségek, szövetkezetek is. A szövetkezetek, szövetségek és egyéb társulási formák szakmai programjainak támogatására kiírt kisösszegű egyszerűsített pályázat ösztönözheti az együttműködési hajlandóságot főként a legkisebb vállalkozásoknál.versenykepesseg_abra_01.jpg
  11. Állami programok, lehetőségek széles körű kommunikációja. Az uniós pályázati lehetőségek széles körben ismertek, ugyanakkor a kisebb volumenű programokról már kevésbé értesültek a cégek. A termelékenység növelés legfontosabb eleme a vállalkozói kultúra javítása lehet szemléletformáló programok és modern vállalatirányítási technológiák bevezetésének támogatása révén.
  12. Mentorhálózatok működésének támogatása. Egy jelenleg is létező magyarországi mentorprogram résztvevői úgy nyilatkoztak, hogy a mentorálásnak köszönhetően a cégük 30 százalékkal növelte árbevételét és stabilitását.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr5314688274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása