A KPMG 2500 technológiai vezető bevonásával készült 2026-os Global Tech Report kutatása szerint a mesterséges intelligencia önmagában már nem jelent versenyelőnyt a cégeknek. A siker azon múlik, hogy a vállalatok mennyire tudják tudatosan, a működésükbe integrálva alkalmazni az AI-megoldásokat. A globális trendek előrehaladottabb képet mutatnak, miközben a közép- és kelet-európai régióban még komoly fejlődési tartalékok vannak a technológia tekintetében.

A KPMG Global Tech Report 27 országban, nyolc iparág – többek között a pénzügyi szektor, az energia, az egészségügy és a telekommunikáció – tapasztalatait foglalja össze a mesterséges intelligencia (artificial intelligence - AI) alkalmazásával kapcsolatban. A felmérés 2025-ben készült, de az idei és a jövőbeli trendeket is vizsgálja. A kiindulópont az egyre összetettebb környezet: az AI alapjaiban alakítja át a versenyt, miközben a technológiai fejlődés gyorsulása és a geopolitikai bizonytalanság egyszerre nehezíti a vállalatok stratégiai döntéseit.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az elmúlt évek kísérletei után a vállalatok ma már jóval tudatosabban közelítenek a mesterséges intelligenciához. Kezd háttérbe szorulni az a szemlélet, hogy a cégek pusztán trendkövetésből alkalmazzák a technológiát. Ehelyett olyan megoldásokat keresnek, amelyek konkrét üzleti kihívásokra, munkakörökre és feladatokra adnak választ, és ezek hatása már a termelékenységi mutatókban is mérhető. Ez a szemléletváltás abban is megmutatkozik, hogy a technológiai beruházások átlagos megtérülése a felmérésben résztvevő technológiai vezetők szerint rövid időn belül elérheti akár a 200 százalékot is. Ugyanakkor a riport hangsúlyozza, hogy az eredményeket a ráfordított összeg helyett a szervezeti felkészültség, az irányítási keretek, az agilitás és a következetes végrehajtás határozza meg.

Jelentős régiós különbségek vannak AI-használat terén

A pozitív nemzetközi trendek mellett a régiós kép árnyaltabb. A KPMG egy korábbi felmérése szerint Közép- és Kelet-Európában alacsonyabb az AI használata és még inkább a kapcsolódó képzések aránya, mint globálisan. A felmérés szerint a régióban a válaszadók 59 százaléka használ rendszeresen AI-eszközöket, ami elmarad a globális 66 százalékos aránytól. Ennél is nagyobb a különbség a képzések esetében: míg világszinten a megkérdezettek közel 40 százaléka vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatásban, addig a régióban ez az arány mindössze 30 százalék. A magyar adatok különösen figyelemre méltók: hazánkban csupán a válaszadók 19 százaléka vett részt valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen, ami a globális, 39%-os átlagtól is jelentősen elmarad, emellett a régión belül is a legalacsonyabb értéknek számít. Ez a különbség idővel jelentős hátrányt eredményezhet a versenyképesség tekintetében, ha a vállalatok nem kezdik el időben fejleszteni a szükséges készségeket.

Forrás: KPMG magyar weboldala

A megtérülés időbe kerül, de megéri várni rá

A KPMG kutatása szerint az AI-beruházások eredményessége egy fejlődési ívet követ. A vállalatok kezdetben jellemzően kisebb, gyors eredményt hozó megoldásokkal indulnak, ahol a megtérülés látványosabb. Ahogy azonban az AI egyre mélyebben beépül a működésbe, nő az integráció komplexitása, és ezzel együtt megjelennek a technológiai és folyamati kihívások is, ami átmenetileg visszafoghatja az eredményeket. A későbbi, érettebb szakaszban viszont ismét felgyorsul az értékteremtés, amikor a szervezetek már pontosabban látják, hol és hogyan tudják a legnagyobb üzleti hatást elérni. A legjobban teljesítő vállalatok ezt az utat végigjárva kiemelkedő eredményeket érhetnek el, esetükben a megtérülés akár a 4,5-szeres szintet is elérheti, ami jelentősen meghaladja az átlagot.

Az elemzés szerint a cégek többsége már túllépett a mesterséges intelligencia bevezető fázisán, és egyre inkább a skálázható megoldásokra, valamint a folyamatos alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg még viszonylag kevesen tartanak a legmagasabb technológiai érettségi szinten, de a vállalatok jelentős része rövid távon komoly előrelépésre számít ezen a téren. A tapasztalatok alapján azok a vállalkozások tudnak igazán értéket teremteni, amelyek nem állnak meg a kísérletezésnél, hanem integrálják a fejlesztéseket a teljes működésben. A mesterséges intelligencia így akkor válik valódi üzleti eszközzé, ha a vállalatok képesek hosszabb távon gondolkodni, rendszerszinten építkezni és tudatosan kezelni a bevezetés során felmerülő kockázatokat.

Adat nélkül nincs jól működő AI

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia teljesítménye közvetlenül az azt tápláló adatok minőségétől függ. A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy az AI sikeres alkalmazásának kulcsa az adatminőség, az adatokhoz való hozzáférés és az ezekből kinyerhető üzleti érték. Ehhez azonban megfelelő adatgazdálkodási alapokra van szükség, amelyek biztosítják a megbízható működést és a tudatos, adatalapú döntéshozatalt. A gyakorlatban sok szervezet még mindig széttagolt adatstruktúrákkal dolgozik, ahol az információk különböző rendszerekben, egymástól elszigetelten jelennek meg, az adatáramlás pedig nem hatékony. Ez lassítja a döntéshozatalt, emellett az AI-megoldások pontosságát és skálázhatóságát is korlátozza. Nem véletlen, hogy a megkérdezett vállalatok több mint fele az adatok jobb értelmezését és hasznosítását, valamint az adatok könnyebb elérését jelölte meg kiemelt feladatként a következő időszakra. A gyors előrehaladás ugyanakkor gyakran kompromisszumokkal jár: a technológiai vezetők jelentős része a sebesség és költséghatékonyság érdekében enged a biztonság, a skálázhatóság vagy az adatszabványosítás terén, ami hosszabb távon a technológiai fejlesztések lassulásához vezethet.

Források:

• Az IA bevezetése önmagában nem jelent versenyelőnyt - csak annak tudatos alkalmazása – Kkvmagazin.com
• Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá – Kpmg.com
• KPMG Global tech report 2026 – Assets.kpmg.com
• KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát, de térségünk még lemaradással küzd – Nrgreport.hu
• KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – Kpmg.com
• Lezárult az AI-láz első korszaka, most jön az igazi verseny – Fintech.hu

A minőség ma már alapelvárás, mégis sok vállalkozás számára kihívást jelent, hogyan tudná ezt hitelesen megjeleníteni a fogyasztók felé. A vásárlók egyre tudatosabban döntenek, és keresik azokat a kapaszkodókat, amelyek segítenek eligazodni a kínálatban. Ilyen iránymutatás az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy is, amelynek használatára május 28-ig pályázhatnak többek között a hazai és külhoni vállalkozások is. A védjegy egyértelmű visszaigazolást ad a minőségről, és a díjazottakat erősebb piaci pozícióba helyezi.

A március 18-án meghirdetett Érték és Minőség Nagydíj pályázat immár kilencedik alkalommal ad lehetőséget arra, hogy a kiemelkedő termékek és szolgáltatások objektív, szakmai szempontok mentén kerüljenek értékelésre. Az országos, nyilvános és egyfordulós pályázat középpontjában a bizonyított minőség és az értékteremtés áll. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat a teljesítményeket, amelyek a maguk területén kiemelkedő színvonalat képviselnek, és hozzájárulnak a hazai gazdaság minőségi fejlődéséhez. A pozitív elbírálást követően a pályázók jogosulttá válnak az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára, amely igazolja, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is ellenőrzött, magas színvonalat képvisel. Ez a fajta visszaigazolás a fogyasztók számára is egyértelmű jelzés, miközben a vállalkozások számára kézzelfogható piaci értéket teremt.

A minőségtanúsítás mögött több évtizedes múltra tekint vissza: elődje, a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy 1998-ban indult, amelyet 2018-ban váltott fel a mai, nemzetközileg is egyértelmű Érték és Minőség Nagydíj rendszer. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kezdeményezés stabilan jelen van a hazai gazdasági környezetben, és évről évre olyan vállalkozásokat emel ki, amelyek képesek magas hozzáadott értéket képviselő megoldásokat létrehozni.

Forrás: Érték és Minőség Nagydíj hivatalos Facebook-oldala

Több mint 100 kategóriában várják a pályázatokat

A pályázat egyik sajátossága a széles kategóriarendszer: több mint 100 kategóriában, a gazdaság és a kultúra 48 főcsoportjában lehet jelentkezni. A lefedett területek az ipari ágazatoktól – például gépipar, vegyipar vagy élelmiszeripar – egészen a szolgáltatásokig terjednek, beleértve többek között a vendéglátást, az oktatást, a logisztikát, a lakberendezést vagy akár a kulturális és szabadidős tevékenységeket is. A pályázat széles kör számára nyitott, jelentkezhetnek magánszemélyek, vállalkozások, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint alkotóközösségek is, amennyiben már megvalósult termékkel, szolgáltatással vagy innovatív megoldással rendelkeznek. A védjegyet ma már közel 200 partner több mint 1000 terméke és szolgáltatása viseli. 2025-ben 34 pályázó összesen 40 pályázata részesült elismerésben.

Minőségből versenyelőny: mit jelent ez a gyakorlatban a vállalkozások számára?

Egy ilyen típusú tanúsító védjegy a gyakorlatban egyfajta bizalmi jelzésként működik: egyértelműen mutatja a fogyasztók felé, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is ellenőrzött, megbízható minőséget képvisel. Ez különösen fontos egy olyan piaci környezetben, ahol a vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet kap az értékállóság és a bizonyított teljesítmény, és ahol a fogyasztók tudatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek mögött valós tartalom áll. A hitelesített minőség kézzelfogható piaci értéket teremt, és hozzájárulhat a stabilabb piaci jelenléthez is. A pályázat olyan termékeket és szolgáltatásokat ismer el, amelyek energiahatékony megközelítéseket alkalmaznak, vagy korszerű technológiákra épülnek, így jól illeszkednek a jelenlegi gazdasági és társadalmi elvárásokhoz.

A Cégkassza Blogon korábban már foglalkoztunk a szellemi tulajdon védelmével, azon belül a védjegyek szerepével is. A klasszikus védjegy segíthet abban, hogy a fogyasztók egyértelműen az adott márkához kössék a termékeket, és ne egy hasonló nevű versenytárshoz. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy ezzel szemben egy minősítési jelölés, amelyet több szereplő is használhat, amennyiben megfelelnek a meghatározott szakmai követelményeknek. Utóbbi esetben tehát egy olyan visszaigazolásról van szó, amely kívülről, objektív módon erősíti meg a minőséget.

A pályázati felhívás az Érték és Minőség Nagydíj weboldalán érhető el, ahol az érdeklődők a feltételekről és a pályázás menetéről is tájékozódhatnak. A jelentkezési határidő 2026. május 28., a díjakat szeptemberben, ünnepélyes keretek között az Országházban adják át.

Források:

• Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára május 28-ig lehet pályázni! – Trademagazin.hu
• Érték és Minőség Nagydíj - Pályázati dokumentáció – Emin.hu
• Vállalkozások figyelem: meghirdették az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot – Novekedes.hu
• Példaértékű magyar vállalkozásokat díjaztak az Országházban – Kormany.hu
• Érték és Minőség Nagydíj – Wikipedia.org.hu

Továbbra is erős a kereslet a fix 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya konstrukciók iránt: a hazai kis- és középvállalkozások aktívan használják a kedvező finanszírozási lehetőségeket beruházásaikhoz és működésükhöz. A program sikerét jól mutatja, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025-ben történelmi rekordot ért el: összesen több mint 3500 milliárd forint értékű kkv-hitel mögött áll kezességvállalóként.

Új lendületet kapott a hitelpiac

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai azt mutatják, hogy a vállalkozások a szezonális okokkal magyarázható januári lassulás után februárban jelentős aktivitással tértek vissza a hitelpiacra. Szabados Richárd kiemelte: a beruházási típusú Széchenyi hiteleknél a befogadott ügyletek száma éves alapon 22,4 százalékkal emelkedett, a hitelvolumen pedig 41,3 százalékos bővülést mutatott 2026 februárjában. A likviditási termékek iránti kereslet még ennél is látványosabban, több mint két és félszeresére nőtt.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a növekedés egyik legfontosabb oka, hogy 2025. október 6-tól a kormány egységesen 3 százalékra csökkentette minden beruházási és likviditási célú Széchenyi Kártya termék kamatát.

Az intézkedés rövid idő alatt valóban látványos eredményeket hozott: 27 ezer hiteligénylés érkezett 1370 milliárd forint értékben, amelyből 16 228 ügylet már a szerződéskötés fázisába jutott, összesen 788 milliárd forint összegben.

Szabados Richárd szerint a 3 százalékos fix finanszírozás stratégiai jelentőségű a kizárólag magyar piacra termelő, magyar családokat, embereket és cégeket kiszolgáló vállalkozások számára. Ez a kamatszint biztosítja számukra azt a versenyképességet, amellyel az exportbevétellel rendelkező vagy multinacionális háttérrel bíró versenytársaik rendelkeznek annak köszönhetően, hogy ők devizahitelből fedezhetik fejlesztéseiket.

Soha nem látott csúcson a Garantiqa portfóliója

A kedvezményes hitelek iránti kereslet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. működésében is rekordokat hozott.
Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a társaság 2025-ben minden korábbi várakozást felülmúló eredményt ért el:

• a kezességvállalási portfólió 2738 milliárd forintra nőtt,
• a Garantiqa által biztosított hitelek állománya pedig elérte a 3531 milliárd forintot.

A bővülés üteme továbbra is meghaladja a teljes kkv-hitelezés növekedését, ami jól mutatja a garanciarendszer szerepét a vállalkozások finanszírozásában. A Garantiqa kezességvállalása ugyanis sok olyan vállalkozás számára teszi elérhetővé a banki forrásokat, amelyek garancia nélkül nem, vagy csak jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett jutnának hitelhez.

A portfólió szerkezetében továbbra is meghatározó a Széchenyi Kártya Program:
2025 végére a Garantiqa kezességvállalási volumenének mintegy 85,3 százaléka ehhez a konstrukcióhoz kapcsolódott. Kiemelendő továbbá, hogy a kezességvállalások 64 százaléka a legnehezebben finanszírozható mikrovállalkozásokat segítette, amelyek számára a garancia gyakran a hitelhez jutás kulcsfeltétele.

A Garantiqa több mint három évtizedes működése során meghatározó szereplőjévé vált a hazai vállalkozásfinanszírozásnak: a társaság eddig közel 616 ezer szerződéshez kapcsolódva mintegy 14 796 milliárd forint hitel mögött vállalt kezességet.

A garanciarendszer az elmúlt évek válságai idején – a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai során – is erős anticiklikus szerepet töltött be, segítve a vállalkozások finanszírozáshoz jutását.

A csúcsdöntésekhez a stabilitás a kulcs

A vezérigazgató hangsúlyozta a portfólió stabilitását is: „A kezességvállalásunkkal biztosított hitelek visszafizetési fegyelme kiváló. A beváltások (garancialehívások) mértéke – a 0 közeli elutasítási arány ellenére – messze a tervezett szint alatt maradt, ami igazolja a magyar kkv-szektor teherbíró képességét.”

A Garantiqa ma már minden második hazai kkv-hitel mögött ott áll kezességvállalóként. A portfólióban jelenleg 71 950 aktív szerződés segíti 54 694 vállalkozás finanszírozását, és közvetve mintegy 650 ezer munkahely megőrzéséhez hozzájárulva.

Emellett az idei év első hónapjai is erős kezdést hoztak: a garanciaintézményhez érkező kezességvállalási kérelmek száma az év első két hónapjában két és félszerese volt az előző év azonos időszakának.

A beruházások ösztönzése továbbra is kiemelt cél

A magyar gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják: a mintegy 900 ezer hazai vállalkozás 99,9 százaléka ebbe a körbe tartozik, és a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatják. Nem meglepő módon nemzetközi összehasonlításban is jelentős a magyar garanciarendszer súlya. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) adatai szerint a magyar vállalkozások finanszírozását a GDP 3,7 százalékának megfelelő garancia segíti, miközben a tagországok átlaga alig 1 százalék körül alakul.

A beruházások ösztönzése érdekében a Garantiqa további kedvezményt is biztosít a vállalkozásoknak: a 2026. június 30-ig megkötött beruházási célú Széchenyi Kártya hitelek esetében a garanciadíjat az első teljes év végéig elengedi.

Ez a kedvezmény a 3 százalékos fix kamattal együtt különösen vonzó finanszírozási környezetet teremt a kkv-k számára, amely még a bizonytalanabb külső gazdasági környezetben is ösztönözheti a fejlesztéseket és beruházásokat.

A vállalkozói visszajelzések alapján módosult a mikro- és kisvállalkozások telephelyfejlesztését támogató GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati program, amely már kedvezőbb feltételek mellett érhető el a vállalkozások számára. A változtatások nagyobb támogatási összeget, rugalmasabb beruházási feltételeket és szélesebb pályázói kört tesznek lehetővé. A program célja, hogy vissza nem térítendő forrással ösztönözze a vidéki kkv-k beruházásait és erősítse a kevésbé fejlett térségek gazdasági teljesítményét.

A hazai mikro- és kisvállalkozások számára kiemelt jelentőségű a fejlesztésekhez szükséges források elérhetősége, különösen a vidéki térségekben működő cégek esetében. A telephelyek korszerűsítése, bővítése vagy új kapacitások kialakítása sok esetben jelentős beruházást igényel, amelyhez a vissza nem térítendő támogatások komoly segítséget nyújthatnak. Ezt a célt szolgálja a GINOP Plusz-1.2.4-25 program is, amelyet a kormány 2025 márciusában indított el azzal a szándékkal, hogy európai uniós társfinanszírozással támogassa a legkevésbé fejlett településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit. A konstrukció iránt már az indulás óta számottevő érdeklődés mutatkozik. A program keretében eddig közel 2400 támogatási kérelem érkezett be 61,7 milliárd forint értékben, amelyek közül mintegy 1300 projekt részesült támogatásban összesen 31,5 milliárd forint értékben. A vállalkozói tapasztalatok és visszajelzések alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium idén tavasszal felülvizsgálta a pályázati feltételeket, és március 3-án olyan módosításokat jelentett be, amelyek célja a program rugalmasabbá tétele és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek bővítése. A teljes, 150 milliárd forintos keretből jelenleg még mintegy 87 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a következő időszakban újabb beruházások megvalósítását segítheti a vidéki kkv-k körében.

Forrás: Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Kedvezőbb feltételek, nagyobb mozgástér

A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a pályázat a korábbinál kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a vállalkozások számára. Az igényelhető támogatás alsó határa 4 millió forintra csökkent, míg a felső határ 150 millió forintra emelkedett, a korábbi 5–120 millió forintos sávhoz képest. A támogatási intenzitás változatlanul 50 százalék, vagyis a beruházások költségének felét a támogatás fedezheti. Ennek megfelelően a projektek maximális összköltsége akár 300 millió forint is lehet, az igényelhető előleg összege pedig elérheti a 75 millió forintot. A korábbi szabályozás szerint a projekt összköltsége nem haladhatta meg a vállalkozás előző évi árbevételét, az új feltételek alapján viszont az igényelhető támogatás összege – a felső korlát figyelembevételével – akár az előző évi árbevétel kétszeresét is elérheti. Ez különösen azoknak a cégeknek nyithat nagyobb fejlesztési lehetőséget, amelyek megfelelő saját forrással rendelkeznek, és eddig az árbevételükhöz kötött korlát miatt kisebb léptékű beruházásokban gondolkodhattak.

A módosítások emellett a telephelyfejlesztésekre helyezik a hangsúlyt. A kötelező tárgyi eszközbeszerzés aránya a korábbi 30 százalékról 10 százalékra csökkent, ami lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az ingatlanfejlesztések számára. Így a szükséges eszközbeszerzésen, az infokommunikációs fejlesztéseken és a projekt megvalósítását támogató tevékenységeken túl a beruházások nagyobb része fordítható építési és korszerűsítési munkákra. Ez a gyakorlatban lehetőséget teremt telephelyek bővítésére, modernizálására vagy akár új létesítmények kialakítására is, ami sok vállalkozás számára alapfeltétele a további növekedésnek és a termelési kapacitások bővítésének.

A módosításoknak köszönhetően bővül a pályázók köre is

A módosítások további könnyítéseket is tartalmaznak, amelyek szélesebb vállalkozói kör számára teszik elérhetővé a támogatást. A korábbi pályázati felhívás kizárta a jelentkezésből azokat a vállalkozásokat, amelyek már részesültek támogatásban a GINOP Plusz 1. prioritás keretében. Most ezt a korlátozást eltörlik, így lehetővé válik, hogy egy vállalkozás partner- vagy kapcsolt vállalkozásai is önállóan pályázhassanak, ami újabb cégek számára nyithatja meg a fejlesztési lehetőséget.

A szabályozás a telephelyekkel kapcsolatos előírásokon is lazít. A jövőben elfogadható lesz az olyan, 60–180 napja bejegyzett székhely, telephely vagy fióktelep is, amely ugyanabban a vármegyében található, mint a támogatási kérelem benyújtása előtt legalább 180 napja bejegyzett vagy időközben törölt másik telephely. Ez nagyobb rugalmasságot biztosíthat a vállalkozások számára akkor, amikor új telephelyet alakítanak ki vagy szervezik át működésüket. További könnyítés, hogy a technológiai korszerűsítést szolgáló eszközbeszerzéseknél az egyes eszközök minimális nettó értékhatára 500 ezer forintról 300 ezer forintra csökkent, ami a kisebb értékű, mégis fontos fejlesztések megvalósítását is segítheti.

A változtatások mögött az a szándék áll, hogy a vidéki térségekben működő, 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozások könnyebben és nagyobb léptékben valósíthassák meg beruházási elképzeléseiket. A vállalkozói visszajelzések alapján végrehajtott célzott módosítások olyan rugalmasabb támogatási környezetet teremthetnek, amely jobban igazodik a helyi gazdasági szereplők fejlesztési igényeihez. A telephelyek korszerűsítése és bővítése hozzájárulhat a termelési kapacitások növeléséhez, a hatékonyabb működéshez és a vállalkozások hosszabb távú versenyképességéhez is. Mindez a vidéki gazdaság élénkítésében is fontos szerepet játszhat, hiszen az új beruházások erősíthetik a helyi vállalkozói szektort és hozzájárulhatnak a térségek gazdasági teljesítményének javulásához.

A módosított pályázati felhívás a palyazat.gov.hu oldalon érhető el, ahol a vállalkozások a részletes feltételekről és a pályázás menetéről is tájékozódhatnak.

Források:

• 4–150 millió forint vissza nem térítendő támogatás telephelyfejlesztésre a mikro- és kisvállalkozásoknak – Vg.hu
• Akár 150 millió forint telephelyfejlesztésre – lazítottak a pályázati feltételeken – Hrportal.hu
• Kkv támogatás: könnyebb lett pályázati forráshoz jutni – Magyarnemzet.hu
• Mától még rugalmasabb feltételek mellett pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a telephelyfejlesztést támogató program keretében – Kormany.hu
• Mától még rugalmasabb feltételekkel pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a telephelyfejlesztést támogató GINOP Plusz-1.2.4-25 programban – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Tartósan növeli a gazdasági teljesítményt, évente több tízezer vállalkozáshoz jut el, és a kedvezményes finanszírozás miatt a kkv-k egyik legfontosabb hitelforrásává vált –ezek a fő megállapításai annak a friss, Széchenyi Kártya Programról készült hatástanulmánynak, amelyet a KAVOSZ februári konferenciáján mutattak be. Az elemzés szerint a konstrukció szerepe jóval túlmutat egy egyszerű támogatott hitelen.

A közelmúltban a KAVOSZ szakmai konferenciát rendezett a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásairól, ahol bemutatták az Egyensúly Intézet által készített hatástanulmányt is. Az elemzés objektív adatokra támaszkodva, több vizsgálati módszerrel értékelte a program makrogazdasági hatásait és szerepét a kkv-finanszírozásban. A KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya Program közel huszonnégy éve része a hazai vállalkozásfinanszírozási rendszernek, és mára a kkv-k egyik legfontosabb forrásszerzési csatornájává vált. Évente hozzávetőleg 1600 milliárd forintnyi finanszírozást közvetít a vállalkozások felé, ami mintegy 30 ezer cég működéséhez járul hozzá, miközben a program indulása óta összesen 300–400 ezer vállalkozás jutott forráshoz a konstrukció keretében. 2025-ben 49 ezer igénylés érkezett összesen 2212 milliárd forint értékben, ami közel 50 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Nem véletlen, hogy a Széchenyi Kártya Programot gyakran a hazai vállalkozásfinanszírozás egyik sikertörténeteként említik.

Gazdasági növekedés és mérhető pozitív hatás

A hatástanulmány szerint a Széchenyi Kártya Program az elmúlt években tartósan hozzájárult a magyar gazdaság teljesítményének növekedéséhez. A vizsgálatok alapján a program 2015 és 2025 között mintegy 4500 milliárd forinttal emelte meg a hazai GDP szintjét, és 2025-ben önmagában is hozzávetőleg 1,5 százalékos pozitív hatást gyakorolt a gazdasági teljesítményre. A program gazdasági hatása a költségvetés szempontjából is mérhető: a becslések szerint a vizsgált időszakban mintegy 700 milliárd forint többlet-adóbevétel keletkezett különböző adónemekből. Az elemzés alapján a Széchenyi Kártya Program valódi gazdaságélénkítő eszköznek tekinthető, amely különösen fontos szerepet játszik a kedvezőtlenebb gazdasági időszakokban is, amikor a finanszírozási lehetőségek beszűkülnek.

Stabil működés, beruházások és munkahelyek

A tanulmány külön vizsgálta azt is, hogy a Széchenyi Kártya Program milyen módon járul hozzá a vállalkozások mindennapi működéséhez és hosszabb távú fejlődéséhez. A kihelyezett források jelentős része közvetlenül a működés stabilizálását szolgálja. A vállalkozások bérekre, rezsiköltségekre vagy készletfinanszírozásra fordítják a támogatott hiteleket, ami kiszámíthatóbb működést tesz lehetővé még bizonytalanabb gazdasági környezetben is. A vállalkozói visszajelzések szerint a program leginkább a pénzügyi stabilitás erősítésében és a növekedési lehetőségek támogatásában jelent kézzelfogható segítséget, miközben a kedvezményes források hozzájárulnak a versenyképesség megőrzéséhez is.

A működés finanszírozása mellett a program fejlesztési konstrukciói jelentős beruházásélénkítő hatást is kifejtettek a kkv-szektorban. A kedvezményes források lehetővé tették a beruházási aktivitás fenntartását, új kapacitások kiépítését és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítását, ami közvetve a belső kereslet erősödéséhez is hozzájárult. Az elemzés szerint a program a foglalkoztatásra is érezhetően pozitív hatást gyakorolt. Az elmúlt évtizedben mintegy 107 ezer munkahely létrejöttében vagy megőrzésében játszott szerepet, részben az új beruházásokon, részben a vállalkozások stabilabb működésén keresztül.

A Széchenyi Kártya Program regionális szempontból is jelentős hatást gyakorolt a vállalkozások működésére. A kihelyezett források mintegy 70 százaléka vidéki vállalkozásokhoz került, ami különösen azokban a térségekben bizonyult fontosnak, ahol szűkebb a piac és magasabb a vállalkozásindítás kockázata. A program alkalmazkodóképességét mutatja, hogy a különböző konstrukciók képesek lefedni a kkv-szektor sokszínű finanszírozási igényeit, így a stabil működéstől a fejlesztésekig számos vállalkozási cél megvalósításához biztosítanak forrást.

Forrás: https://www.facebook.com/szabadosrichard1/posts/pfbid0HTEhu1M93HZBnFFYwhT3ZL3BqgZaQZgqJSp1GHoWMTkyjVgNVRGKLTiSBaXho9jwl 

Európai szinten is versenyképes kamatszint

A hatástanulmány szerint a vállalkozások döntésében a Széchenyi Kártya Program igénybevételekor elsősorban költségszempontok játszanak meghatározó szerepet. A jelenleg elérhető, fix 3 százalékos kamat kiemelkedően kedvező a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek számít. Az Európai Központi Bank adatai szerint az új vállalati hitelek átlagos kamata az eurózónában 3,47% volt 2025 decemberében. Ebben a környezetben a fix 3%-os kamatozású Széchenyi Kártya Program kifejezetten versenyképes támogatási formának számít. A különböző hiteltermékek széles köre lehetővé teszi, hogy a vállalkozások működési és fejlesztési céljaikhoz egyaránt megfelelő konstrukciót találjanak, miközben a program a jövőben is alkalmazkodhat a változó finanszírozási igényekhez. A Széchenyi Kártya Program jövőjét illetően a tervek között szerepel a kihelyezett volumen további növelése, a termékkeretek bővítése, a digitalizáció és az ügyfélélmény fejlesztése, valamint a kockázati paraméterek finomhangolása is. Az előretekintő becslések szerint a program a következő években, akár 2030-ig is stabilan pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági folyamatokra, így a Széchenyi Kártya Program a jövőben is a kkv-k egyik legfontosabb finanszírozási eszköze maradhat.

Források:

• Tartós pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaságra a KAVOSZ és a Széchenyi Kártya Program – Novekedes.hu
• 4500 milliárd forint: így vált a Széchenyi-kártya a magyar gazdaság egyik tartópillérévé – Index.hu
• Mit csinál a Széchenyi Kártya Program a magyar gazdasággal? Megérkezett az elemzés! – Portfolio.hu
• A Széchenyi Kártya Program még Nyugat-Európában is versenyképes! – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

A K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedévére vonatkozó adatai szerint érezhetően javult a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti hangulata. A korábbi bizonytalanság mérséklődni látszik, egyre több cég számít stabil, sőt nyereséges működésre az idei évben. A gazdasági környezet továbbra is kihívásokat tartogat, ugyanakkor a vállalkozások körében erősödik a tervezési hajlandóság és a növekedési szándék. A tágabb vállalati körben készült Randstad HR Trends 2026 riport is hasonló irányt jelez: a cégek jelentős része árbevétel-emelkedéssel kalkulál, ami összességében biztató képet fest a vállalati szektor kilátásairól.

A K&H Bank idén is elkészítette negyedéves kkv bizalmi indexét, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági várakozásait, kilátásait és hangulatát méri. A 2025 végén végzett felmérés alapján a mutató jelentősen megemelkedett, ami egyértelműen javuló üzleti hangulatra utal. A kutatás szerint cégméret és ágazat szerinti bontásban is szemmel látható a pozitív elmozdulás: a legnagyobb árbevételű vállalkozások várakozásai a legoptimistábbak, ugyanakkor arányaiban hasonló mértékű javulás érzékelhető a kisebb cégek körében is. Az ágazati rangsor élén a szolgáltató szektor áll, ezt követi a mezőgazdaság és az ipar, míg a kereskedelem valamivel visszafogottabb, de szintén pozitívabb kilátásokat jelez. Régiós bontásban ugyancsak kedvező irányú változás rajzolódik ki a teljes szektorban.

A kedvezőbb hangulat hátterében több, a vállalkozásokat közvetlenül érintő gazdasági és gazdaságpolitikai intézkedés is állhat. Az évvégén bejelentett Vállalati Adócsökkentési Csomag 2026-ban összességében 80–90 milliárd forinttal mérsékelheti a cégek adó- és adminisztrációs terheit, ami érdemben javíthatja a működési mozgásteret. A fix, 3 százalékos kamatozású hitelprogram iránti jelentős érdeklődés szintén azt jelzi, hogy a vállalkozások nyitottak a fejlesztésekre és a finanszírozási lehetőségek kihasználására. A legfrissebb adatok szerint öt hónap alatt több mint 22 ezer igény érkezett a konstrukcióra, összesen 1171 milliárd forint értékben. A Demján Sándor Tőkeprogram megemelt befektetési limitje, valamint a lakosságot érintő intézkedések közvetett hatásai is hozzájárulhatnak a bizalom erősödéséhez. Bár a minimálbér-emelés mértékéről zajló tárgyalások a költségoldali alkalmazkodás szükségességére hívják fel a figyelmet, összességében egy tudatosabb, tervezésorientált és mérsékelten optimista vállalkozói attitűd rajzolódik ki a friss adatokból.

Forrás: https://www.kh.hu/csoport/sajto/-/sajtohir/ugrasszeruen-javult-a-magyar-kkv-k-hangulata

Mérsékelt, de széles körű növekedési tervek

A konkrét várakozásokat vizsgálva a kép még árnyaltabb. A felmérés szerint a kkv-k átlagosan 6,4 százalékos árbevétel-növekedéssel és 3,9 százalékos nyereségjavulással számolnak az előttünk álló időszakban, ami egyértelműen pozitív irányt jelez. A vállalkozások többsége stabil vagy bővülő bevételre készül. 30 százalékuk 6 százalékot meghaladó növekedést vár, további 12 százalékuk mérsékeltebb, 6 százalék alatti emelkedéssel kalkulál, míg 43 százalékuk stagnálásra rendezkedik be. Az árbevétel csökkenését 14 százalék vetíti előre, és mindössze 2 százalék bizonytalan a kilátásokat illetően.

Cégméret szerint is érdekes különbségek rajzolódnak ki. A legnagyobb lendülettel a 101–300 millió forint éves árbevételű vállalkozások tekintenek előre, ők átlagosan 8,9 százalékos bővülést várnak. A 20–100 millió forintos sávba tartozó cégek 6,2 százalékos növekedést prognosztizálnak, míg a 301 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások visszafogottabb, 3,8 százalékos emelkedéssel számolnak. A nyereség tekintetében ugyanakkor kiegyensúlyozottabb a kép. A legnagyobbak 4,3 százalékos profitjavulást várnak, a legkisebbek 4,1 százalékot, a közepes méretűek pedig 3,5 százalékot, vagyis érdemi nagyságrendi különbség nem mutatkozik. Összességében az adatok azt jelzik, hogy a hazai kkv-k alkalmazkodóképessége erősödött, és egyre többen készülnek tudatosan növekedési pályára.

Óvatos optimizmus a vállalati döntéshozók körében is

A Randstad idén is elkészítette szokásos éves HR Trends riportját. A kutatás 434, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott 2025 októbere és decembere között, így nem kifejezetten a kkv-kra, hanem a vállalati szektor szélesebb körére ad képet. Az eredmények alapján a hazai cégek megfontoltan, ugyanakkor alapvetően bizakodva készülnek az előttünk álló időszakra. A válaszadók 44 százaléka árbevétel-növekedést vár, miközben kevesebb mint 10 százalék számít visszaesésre. Régiós összevetésben a magyar vállalatok a legderűlátóbbak, a cseh és román piacon alacsonyabb a növekedésre számítók aránya, és jóval nagyobb a bizonytalanság.

A kihívások ugyanakkor továbbra is meghatározók. A döntéshozók többsége szerint a bérköltségek jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot, és egyre nagyobb hangsúly kerül a produktivitás, illetve a működési hatékonyság javítására. A létszámtervek visszafogott képet mutatnak: mindössze 26 százalék készül bővítésre, 12 százalék leépítést tervez, 17 százalék pedig nem pótolja automatikusan a távozó munkatársakat. A keresett pozíciók elsősorban az IT-, mérnöki és technológiai területekhez kötődnek, miközben a termelési és logisztikai munkakörök iránt mérséklődik az igény. A toborzás során egyre komolyabb nehézséget jelentenek a túlzott fizetési elvárások és a megfelelő tapasztalat hiánya, ezért a cégek a képzésekben, belső fejlesztésekben, valamint IT- és AI-megoldások bevezetésében látják a kiutat. Bár a vállalatok 97 százaléka tervez béremelést, az emelések mértéke jellemzően mérséklődik, a leggyakoribb sáv a 6–8 százalék közötti. A home office modellben nem várható jelentős elmozdulás, a heti két napos megoldás marad a legelterjedtebb, miközben a mesterséges intelligencia alkalmazása új szakaszba lép: a cégek több mint harmada már aktívan bővíti az AI-használatot, és nő a technológia iránti bizalom is.
Összességében a Randstad felmérése jól kiegészíti a kkv-bizalmi index üzenetét: a vállalati szektor szélesebb köre is növekedési lehetőségekkel számol, de ezt továbbra is költségtudatos, hatékonyságközpontú és megfontolt tervezés mellett teszi.

Források:

• Ugrásszerűen javul a magyar kkv-k hangulata – Kh.hu
• Nyereséges évre számítanak a kkv-k 2026-ban – Kh.hu
• Hr trends survey 2026 sajtóközlemény – Randstad.hu
• A vállalatok 44 százaléka nettó árbevételének növekedésére számít – Trademagazin.hu
• Fix 3%-os hitel – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Egy vállalkozás fejlődése szükségszerűen együtt jár a bővüléssel, új munkatársak felvételével. Ez fontos lépés, ugyanakkor komoly pénzügyi elköteleződést is jelent, különösen a kezdeti időszakban. Ebben nyújt érdemi segítséget a most elérhető „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program, amely jelentős hozzájárulást biztosít az új munkavállalók bérköltségéhez és a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzéséhez, így csökkenti a bővítés kezdeti pénzügyi terheit.

Érdemi támogatás segíti a vállalkozások létszámbővítését

A február elején bejelentett „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások új munkavállalónként akár 2.467.920 forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. A konstrukció teljes keretösszege 4 milliárd forint, amely kifejezetten a hazai kkv-k kapacitásbővítését és munkahelyteremtési törekvéseit támogatja. A támogatás elsődlegesen a bérköltségek finanszírozásához járul hozzá. A program hat hónapon keresztül támogatja az új munkavállalók bérét és a kapcsolódó járulékokat, legfeljebb havi bruttó 400 ezer forintos bérszintig. Emellett lehetőség nyílik a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzésének támogatására is, amelynek összege a bértámogatás legfeljebb 30 százalékáig terjedhet. Ez különösen fontos azoknál a vállalkozásoknál, ahol a létszámbővítés új eszközök vagy technológia használatát is igényli.

A program keretében egy vállalkozás minimum egy és maximum tíz új munkavállaló felvételére igényelhet támogatást. A konstrukció feltétele, hogy a felvétel valódi létszámbővítést jelentsen, vagyis az új munkatársak alkalmazása növelje a vállalkozás foglalkoztatotti létszámát. További elvárás, hogy a felvett munkavállalók a felvételt megelőző 30 napban ne rendelkezzenek kereső tevékenységgel, kivéve az alkalmi munkát vagy a közfoglalkoztatást.

A támogatás a költségek legfeljebb 70 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a vállalkozásnak önerőként kell biztosítania. A hat hónapos támogatási időszakot további hat hónap kötelező továbbfoglalkoztatás követi, ami hozzájárul ahhoz, hogy a létrejövő munkahelyek tartósan fennmaradjanak. A támogatott foglalkoztatás legkésőbb 2026. augusztus 1-ig kezdődhet meg, a projektek végső megvalósítási határideje pedig 2027. július 31. A pályázatok benyújtására 2026. február 28-ig van lehetőség az OFA Nonprofit Kft. elektronikus rendszerén keresztül.

Forrás: Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

A bővülés támogatása gazdasági és foglalkoztatási szempontból is kiemelt cél

A kkv-k működése szorosan összefügg a foglalkoztatás alakulásával. Ez a szektor biztosítja a munkahelyek többségét, ezért fejlődésük közvetlenül befolyásolja a gazdaság stabilitását és a foglalkoztatottság alakulását. A vállalkozások számára ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást éppen az jelenti, hogy képesek legyenek finanszírozni a növekedéssel járó többletköltségeket, különösen a bérköltségeket. A „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program célja, hogy csökkentse ezt a terhet, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a növekedésre képes vállalkozások új munkavállalókat vegyenek fel. Ez hozzájárul a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához is.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2026 januárjában több mint 224 ezer regisztrált álláskereső volt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy továbbra is van olyan munkaerő, amely megfelelő feltételek mellett bevonható a foglalkoztatásba. A program emellett túlmutat a rövid távú bértámogatáson. Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy fejlesszék működésüket, korszerűsítsék eszközeiket, és alkalmazkodjanak a gazdasági környezet változásaihoz. Ez különösen fontos a zöld és digitális átállás időszakában, amikor a versenyképesség megőrzése egyre inkább a hatékony, modern működésen múlik. A kapacitásbővítés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a hazai kkv-k bekapcsolódjanak nagyobb beruházásokba beszállítóként, ami hosszabb távon stabilabb növekedési pályát biztosíthat.

Egy több éve épülő támogatási rendszer újabb eleme

A most elérhető konstrukció egy olyan támogatási program folytatása, amely az elmúlt években fokozatosan bővült. Az első ütemet 2024-ben hirdették meg, amely elsősorban a négy leghátrányosabb helyzetű régióban működő vállalkozások kapacitásbővítését segítette. A cél az volt, hogy ezekben a térségekben is erősödjenek a vállalkozások, és javuljanak a foglalkoztatási lehetőségek. A program második szakasza 2025-ben indult, ekkor már az ország teljes területén elérhetővé vált a támogatás. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások szélesebb köre jusson hozzá olyan forrásokhoz, amelyek segítik a növekedést és a kapacitásbővítést. A jelenlegi, harmadik ütem ezt a folyamatot viszi tovább. A cél továbbra is az, hogy a hazai kkv-k megerősödjenek, új munkahelyeket hozzanak létre, és olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek hosszabb távon is támogatják versenyképességüket. A program hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások stabilabb működési alapokra építsenek, és felkészülten reagáljanak a gazdasági környezet változásaira.

Források:

• A multik után a magyar kkv-k munkahelyeit is támogatja a kormány: 4 milliárdos program indult – 24.hu
• KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 – Bkik.hu
• „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program – Ofa.hu
• Munkavállalónként több mint 2 millió forinthoz juthatnak a vállalkozások – Economx.hu
• KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 pályázat – Pafi.hu
• Czomba Sándor: 6 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma – új program segíti a munkát keresők elhelyezkedését – Kormany.hu
• Czomba Sándor: 4 milliárd forintból növelhetik kapacitásaikat a hazai kkv-k – Kormany.hu
• Új lehetőség a hazai kkv-knak: elindult a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala
• 4 milliárd forintból növelhetik kapacitásaikat a hazai kkv-k – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos Facebook-oldala

Folyamatosan változó gazdaság, bizonytalan energiaárak, előtérbe kerülő zöldmegoldások: a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) számos kihívással kell megküzdeniük, ám szerencsére hatalmas növekedési potenciált is rejt a szektor. Vörös Rékát, az UniCredit Bank Lakossági és kisvállalati divíziójának vezetőjét és Toldi Balázst, a Vállalati divízió vezetőjét kérdeztük arról, hogyan látják most a kkv-szektor előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.

Az UniCredit Bank Vállalati divízióját októbertől Toldi Balázs irányítja. Milyen háttérrel érkezett a bankhoz?

Toldi Balázs: Idén ősszel csatlakoztam a bankhoz a Vállalati divízió vezetőjeként és az igazgatóság tagjaként. Több mint huszonöt éves tapasztalatot hozok a vállalati és befektetési banki szektorból, ahol a kkv-k finanszírozásától kezdve a nagyvállalati és nemzetközi ügyfelek kezelésén, valamint a felvásárlási és az átalakítási tranzakciókon át sokféle területen dolgoztam. Pályafutásom során mindig arra törekedtem, hogy az ügyfelek számára értéket teremtsek: gyors, egyszerű és személyre szabott megoldásokkal segítsem őket növekedési céljaik elérésében.

Hogyan látják, milyen tényezők határozzák meg jelenleg leginkább a vállalati hitelezési piacot? Milyen trendek várhatók a közeljövőben?

Toldi Balázs: A vállalati hitelezés piacát jelenleg több tényező határozza meg. A kamatkörnyezet és a hozamgörbe alakulása döntően befolyásolja a beruházási kedvet, míg az állami és az uniós támogatott programok – például a Széchenyi Hitel Program elemei – erősen alakítják a kereslet szerkezetét. Az energiaárak és a geopolitikai kockázatok továbbra is bizonytalanságot jelentenek a vállalatok számára, ezért óvatosabban terveznek. Ugyanakkor egyre hangsúlyosabb a digitalizáció és a fenntarthatóság: az ügyfelek gyors, digitális megoldásokat keresnek, és egyre több a zöldberuházás. A közeljövőben arra számítok, hogy a normalizálódó kamatkörnyezet élénkíteni fogja a hitelkeresletet, míg a zöldberuházások és a nemzetközi értékláncokban való aktív részvétel tovább növeli majd a vállalatok finanszírozási igényeit.

A vállalati hitelezési piac egyik fontos szelete a kis- és középvállalkozások forrással való ellátása. Ez hogyan alakul jelenleg a piacon, illetve önöknél?

Vörös Réka: Kkv-ügyfeleink számos termék közül választhatnak: az összes Széchenyi-hiteltermék – az Agrár Széchenyi Kártya kivételével – igényelhető bankunknál 80 százalékos állami viszontgaranciával. Kisvállalati hitelportfóliónk legnagyobb részét a Széchenyi-termékek teszik ki, de kiemelt figyelmet fordítunk a speciális igényekre is, így lehetőséget nyújtunk társasházak finanszírozására is. Természetesen a klasszikus finanszírozási formák sem maradnak ki a portfóliónkból: piaci kamatozású folyószámlahiteleket, forgóeszközhiteleket és beruházási hiteleket is kínálunk.

Bankcsoportunk UniCredit Unlocked stratégiájában központi szerepet kapnak a kis- és középvállalkozások. Ezzel összhangban, bankcsoportunk kezdeményezésével párhuzamosan indítottuk el tavaly „UniCredit a vállalkozásokért” kezdeményezésünket, amely idén is folytatódik. Ennek célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet erre a fontos szektorra, hiszen a jól működő gazdaság fontos pillérei a kis és közepes méretű, javarészt helyi vállalkozások. A kezdeményezés három fő eleme a támogatott hitelkonstrukciók, a kedvező díjú számlavezetés és természetesen a professzionális tanácsadói szolgáltatások. A Széchenyi Kártya hitelkonstrukciók mellett a FixPont számlacsomaggal támogatjuk az akár új alapítású kisvállalkozások működését, és digitális megoldásokkal – mint a kisvállalatok számára elérhető mBanking Business mobilbanki alkalmazás és vállalati ügyfeleinket segítő Digitális Dokumentum Megosztó alkalmazás – a mindennapi bankolást. Megoldásainkat átfogó kommunikációs kampányban népszerűsítjük: három ügyfelünket kértük fel arra, hogy rövid videókban osszák meg történetüket és azt, hogy bankunk hogyan tudott a terveik megvalósításában segíteni.

A vállalati hitelezés egyik sarokköve a garanciavállalás. Ez hogyan működik az UniCredit Banknál?

Vörös Réka: Garancia nélkül ebben a szektorban nincsen hitelezés – ez természetes. Szerencsére remek az együttműködésünk a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel a kezességvállalás terén, ami mindenkinek előnyös: az ügyfeleinknek, hiszen a Széchenyi folyószámla- és likviditási hitelek esetén a kedvező díj megfizetése mellett az állami viszontgaranciával nyújtott kezességvállalás a biztosíték. Tehát a Garantiqa által nyújtott 80 százalékos kezesség és emellett a tulajdonos magánszemélyek kezessége együtt elegendő biztosítékot jelentenek a hitelnyújtáshoz. Óriási előnye a megoldásnak, hogy nincsen szükség ingatlan- vagy egyéb fedezetekre, így nemcsak gyorsabb, de olcsóbb is az igénylés. A megoldás a bankunknak is előnyös, mert olyan cégeknek is tudunk hitelt nyújtani, amelyek a Garantiqa-kezesség nélkül valószínűleg nem lennének hitelezhetők.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a bankoknak, és milyen eszközeik vannak arra, hogy megbirkózzanak ezekkel?

Toldi Balázs: A bankok számára a legnagyobb kihívást a gyorsan változó környezet jelenti. A kockázatkezelés és a hitelezési étvágy egyensúlyban tartása, a technológiai elvárásokhoz való alkalmazkodás, valamint a szabályozói követelmények növekedése mind komplex feladatot jelent. Az eszköztár azonban széles: a gyorsabb és egyszerűsített döntési folyamatok, az adatvezérelt ügyfélismeret, a fejlett digitális megoldások és a tanácsadói szerepvállalás egyaránt segíthetnek. Emellett a fenntartható finanszírozás kiemelt fontosságú: a banknak olyan termékeket és megoldásokat kell kínálnia, amelyek segítik ügyfeleit a zöldátállásban.

Összességében hiszem, hogy a bankok sikere azon múlik, mennyire tudnak megbízható partnerként jelen lenni ügyfeleik mellett, gyorsan reagálni a kihívásokra és értéket teremteni a vállalatok számára a változó gazdasági környezetben. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van a Garantiqa kezességvállalásának és a Széchenyi Hitel Program kedvező, fix kamatozású hiteleinek, amelyek érdemben csökkentik a finanszírozási kockázatokat, és lehetővé teszik a kis- és középvállalatok számára, hogy stabil feltételek mellett jussanak forráshoz. Ezek a megoldások ma a kkv-szektor elsődleges preferenciáját jelentik, hiszen egyszerre biztosítanak kiszámíthatóságot és versenyképes finanszírozási lehetőséget.

Miért fontos a hosszú távú partneri kapcsolat a bank és ügyfelei között?

Vörös Réka: A rugalmasság, a körülményekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távon is sikeres tudjon lenni. Különösen igaz ez a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági helyzetben. Úgy vélem, a tanácsadói és finanszírozási támogatásunk óriási segítséget jelenthet a vállalkozások számára. A sikerhez nem elegendő egy jó ötlet, az ismertség – a stabil pénzügyi háttér is szükséges a folyamatos fejlődéshez, amiben mi biztos partnerei vagyunk ügyfeleinknek.

Egy kisvállalkozás életében az egyik legnehezebb helyzet, amikor egy üzleti partner fizetésképtelenné válik. Ekkor kérdésessé válhat, hogy a felszámolási eljárás során marad-e esély a követelés érvényesítésére. Kevesen tudják, hogy a csődtörvény tartalmaz olyan szabályokat a követelések bejelentéséről és a kielégítési sorrendről, amelyek ilyen helyzetben különösen nagy jelentőséggel bírhatnak a mikro- és kisvállalkozások számára.

A mikro-, kis- és középvállalkozások aktív piaci jelenlétükből fakadóan kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy fizetésképtelenségi eljárás érintettjeivé válnak valamely üzleti partnerük révén. Ezek közé tartozik a csődeljárás és a felszámolási eljárás, amelyek célja és lefolyása is eltér egymástól. Az eljárások szabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény határozza meg.

A csődeljárás alapvetően arra ad lehetőséget, hogy a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozás megállapodjon hitelezőivel, és egy egyezség keretében rendezze tartozásait úgy, hogy közben a működését is fenntarthassa. Ilyenkor a cél a működés megmentése a hitelezők bevonásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozás fizetési haladékot kap, és megpróbál olyan megállapodást kötni partnereivel, amely mindkét fél számára elfogadható megoldást jelent. A felszámolási eljárás ezzel szemben már egy végső állapotot kezel. Ebben az esetben a vállalkozás megszüntetése és a rendelkezésre álló vagyon felosztása a cél. A felszámoló feladata ilyenkor az, hogy feltárja a cég vagyoni helyzetét, összegyűjtse a hitelezői igényeket, és a törvényben meghatározott sorrend szerint gondoskodjon a követelések kielégítéséről.

Ebben a folyamatban azok a vállalkozások, amelyeknek a felszámolás alá került cég tartozik, hitelezőként jelennek meg, és csak akkor érvényesíthetik igényüket, ha azt a jogszabályban meghatározott módon és időben bejelentik.

A követelés bejelentése nem halasztható

A követelés érvényesítéséhez önmagában a hitelezői pozíció nem elegendő. A követelést a felszámolónak külön be kell jelenteni a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül. A bejelentés hiányában a vállalkozás nem kerül be a hitelezői nyilvántartásba, így a felszámolás során a követelésével nem számolnak. A bejelentést követően a felszámoló megvizsgálja a követelést, és értesíti a hitelezőt annak nyilvántartásba vételéről vagy vitatásáról. Különösen fontos, hogy a követelés bejelentése nincs ahhoz kötve, hogy a számla fizetési határideje már lejárt-e. A felszámolási eljárás megindulásával a hangsúly a követelés fennállására kerül, nem pedig annak esedékességére. Ezért ilyen helyzetben a mikro- és kisvállalkozásoknak is haladéktalanul gondoskodniuk kell a hitelezői igény bejelentéséről.

Forrás: https://jogaszvilag.hu/cimke/felszamolasi-eljaras/

A 4. ranghely jelentősége a mikro- és kisvállalkozások esetében

A felszámolási eljárás során az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a bejelentett hitelezői igény a törvényben meghatározott kielégítési sorrendben hol helyezkedik el. A sorrendet a csődtörvény rögzíti, amely nyolc különböző ranghelyet határoz meg. A felszámoló a határidőben bejelentett hitelezői igények alapján állítja össze azt a nyilvántartást, amely meghatározza, hogy az egyes követelések a kielégítési sorrend melyik pontjára kerülnek. Ez a besorolás közvetlenül befolyásolja, hogy egy hitelezőnek mekkora esélye marad a követelése akár részleges megtérülésére.

Kiemelt jelentősége van a 4. ranghelynek, ugyanis a jogszabály ezen a szinten nevesíti a mikro- és kisvállalkozások követeléseit. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez a lehetőség nem a teljes kkv-körre vonatkozik. A törvény a középvállalkozásokat itt nem nevesíti, így a középvállalkozások ezen a jogcímen nem kérhetik a 4. ranghely alkalmazását. A szabályozás alapján a mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységükből eredő bármely követelésüket ide sorolhatják. Ráadásul a felszámolási eljárás sajátosságaiból adódóan azok a követelések is ide bejelenthetők, amelyek a bejelentés időpontjában még nem váltak esedékessé, hiszen a felszámolási eljárás elrendelésével minden fennálló követelés lejárttá válik. Amennyiben egy mikro- vagy kisvállalkozás ezt a szabályt nem megfelelően értelmezi, és követelését nem ezen a ranghelyen jelenti be, könnyen előfordulhat, hogy csak egy hátrébb lévő kategóriába kerül be a nyilvántartásba. Ez érdemben csökkentheti annak esélyét, hogy a felszámolás lezárultakor a követeléséből bármi is megtérüljön. Mindez jól mutatja, hogy a csődtörvény szabályai a mikro- és kisvállalkozások számára is valós védelmet jelentenek egy felszámolási eljárás során. A kedvezőbb ranghely igénybevétele egy olyan eszköz a kezükben, amely esélyt ad arra, hogy hitelezőként ne maradjanak teljesen kiszolgáltatott helyzetben.

Források:

• A kielégítési sorrend a felszámolás során – Kolejanisz.hu
• A magyar csődtörvény a mikro- és kisvállalkozásokat védi! – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala
• Csőd- és felszámolási eljárás III. - Kielégítési sorrend – Drteglasybalazs.hu
• Csődtv. - 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról –Net.jogtar.hu
• Felszámolási eljárás tudnivalók – Drnagyrudolf.hu
• Felszámolások – Drnyitrai.org
• Jogi megoldások a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének támogatására – Jogaszvilag.hu
• Lehetőség vagy kényszer? A hitelezői igénybejelentés speciális szabálya a mikrovállalkozások és kisvállalkozások szemszögéből – Jogaszvilag.hu

A függetlenség a legfőbb vállalati célunk, a legfontosabb értékünk az identitásunk; a függetlenség az Oberbank lelke – többek között erről is beszélt lapunknak Farkas Mónika, az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep budapesti fiókjának vezetője, akivel azt jártuk körül, vajon minek köszönhető, hogy az osztrák bank még a legnehezebb gazdasági időszakokban is kiválóan teljesít.

Itthon talán kevesebben ismerik az Oberbankot, mint a többi, nagyobb pénzintézetet. Mit érdemes tudni a bankról?

Az Oberbank a legjobbra értékelt bankok közé tartozik Ausztriában. Büszkék vagyunk arra, hogy tíz német szövetségi államban közel ötven fiókunk van, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában pedig szintén jól, megalapozottan működünk. Az Ausztria határain kívül működő fióktelepek jelentőségét mutatja, hogy a hitelekből és betétekből származó teljes banki bevételek 30 százaléka nem az osztrák régiókból származik. Az egyik legnagyobb amerikai hitelminősítő, a Standard & Poor's legfrissebb vizsgálatakor megerősítette az „A” minősítésünket, és egyúttal stabilra emelte a kilátásokat. Ez leginkább annak tudható be, hogy az Oberbank az elmúlt években tapasztalható globális piaci turbulenciák ellenére is kiváló eredményeket tudott elérni. A legutóbbi féléves pénzügyi záráskor 34,8 millió eurós adózás előtti eredményt értünk el – egy évvel korábban, 2024 első félévében pedig rekorderedmény született.

Ebben a rendszerben ön hol helyezkedik el? Kérem, meséljen a munkájáról!

A legnagyobb budapesti fiók vezetője vagyok. Bankfiókunkban a fiókvezetővel együtt öt vállalati hitelező dolgozik. Stabil gárdát alkotunk, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezünk. A legsikeresebb termékeink a támogatott Széchenyi Kártya, a Széchenyi Likviditási és Beruházási hitelek, amelyekből a fiókunk kiemelkedően sokat értékesít. A legfontosabb ügyfeleinket személyesen ismerjük, aminek az az előnye, hogy szükség esetén a legnehezebb helyzeteket is együtt, így hatékonyan tudjuk kezelni.

Hogyan látja, miben áll az Oberbank legfőbb értéke?

A legfőbb értékünk a függetlenség, amit mindenképpen meg akarunk őrizni, így ez utóbbi pedig a legfőbb vállalati célunk. A sértetlen identitás – ez az Oberbank lelke. Az egész igazgatótanács, legyen a tagja fiatal vagy idősebb, egységesen, minden körülmények között kiáll a függetlenségünk mellett. A függetlenség az Oberbank szellemiségének része, és nem fogjuk megengedni, hogy egy külföldi konglomerátum részévé váljunk. A régióinkban mindig ott leszünk a munkavállalóink, az ügyfeleink és a részvényeseink számára, és megbízható partnerként segítünk, támogatunk, dolgozunk. Saját erőből növekszünk, és nem vállalunk olyan kockázatokat, amelyek veszélyeztetnék a függetlenségünket. A felfogás helyességét a legfontosabb mutatószámaink is visszaigazolják. Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy az Oberbank a bankfiókok megalapítása révén szervesen és dinamikusan növekszik. Ennélfogva, más bankoktól eltérően, a mérlegében nem aktivált sem cégértéket, sem kockázatot, amelyeket esetleg le kell írni. A növekedés célja, a meglévő ügyfelekkel való kapcsolat elmélyítésén túl, a helyi új ügyfelek megnyerésével a vonzó régiók növekedési potenciáljából való egyre nagyobb részesedés. Az Oberbankot mindig is a szoros kapcsolatok, a stabil, sikerekkel és esélyekkel teli perspektívák jellemezték. Ezen értékek mentén az Oberbank közel tucatnyi olyan stratégiai célt fogalmazott meg, amelyek évek óta az átlagon felüli sikeres fejlődésünk keretét adják.

Említene ezek közül néhányat?

Az első, ahogyan arról már volt szó, az önállóság és a függetlenség megteremtése. Csak ennek elérésével biztosított, hogy az Oberbank intézkedései kiegyensúlyozottan illeszkedjenek az ügyfelek, a munkatársak és a részvényesek érdekeihez. Ehhez igazodik az Oberbank minden más stratégiai célja is. Legalább ilyen fontos a magas minőségű szaktanácsadás nyújtása a lakossági és az üzleti ügyfelek számára. Üzleti ügyfelek körében például az Oberbank jelentős külföldi kompetenciával szerzett nevet magának – mi itt, Magyarországon a lehető legjobb minőségű tanácsadást nyújtjuk a vállalati ügyfeleinknek, megkeresve az optimális finanszírozási és biztosítéki struktúrát. Támogatott vállalati hitelek és kezességek terén nagy tapasztalattal rendelkezünk, legyen szó a Széchenyi Kártya Programról, az Eximbank Demján Sándor Programjáról vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességéről; utóbbi kapcsán említem meg, hogy az InvestEU Garanciaprogramhoz az elsők között csatlakoztunk.

Mi jellemzi az Oberbank kockázatvállalását?

Az Oberbank csak olyan kockázatokat vállal, amelyeket saját erejéből tud kezelni. Úgy gondoljuk, hogy a vállalati kockázatot alacsony szinten kell stabilizálni: a risk-earning-ratio hosszú távon 25 százalék alatt kell, hogy legyen, míg az értékhelyesbítési hányad 0,7 százalék alatt. Az Oberbank mindig arra törekedett, hogy ügyfelei befektetéseivel, valamint más hosszú távú refinanszírozási eszközökkel biztosítani tudja az ügyfélhitelek forrását. Ennél fogva likviditási tartalékaink igen magasak. Az Oberbanknál azt gondoljuk, hogy a fentieken túl a versenyképességünket az egyszerűsített folyamatokkal kell biztosítani, a hosszú távú személyzeti fejlesztéseinkkel pedig a legfontosabb tőkénkre, a dolgozóinkra kell koncentrálni. Mivel a fenntartható gondolkodás és cselekvés a kezdetek óta fix eleme az Oberbank stratégiájának, kulcsszerepet vállalunk a szén-dioxid-mentes gazdaságok létrejöttében is.