A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság motorját, mégis sokszor éppen az a háttérszaktudás, szakmai kapcsolat és fejlesztési lehetőség hiányzik számukra, amellyel versenyképességük jelentősen növelhető lehetne. Ezen változtat most a Nemzetgazdasági Minisztérium új kezdeményezése. Október 1-jétől 2 milliárd forintos keretösszeggel elindult az Üzleti Környezet Fejlesztési Program, amelynek célja, hogy helyi és országos szakmai szervezeteken keresztül érdemi, kézzelfogható segítséget vigyen a hazai vállalkozások számára.

A frissen elstartolt program különlegessége, hogy nem közvetlenül a cégeket támogatja, hanem azokat a szervezeteket, amelyek értik a vállalkozók nyelvét, napi kapcsolatban állnak velük, és képesek a tudást, tapasztalatot és információkat hatékonyan eljuttatni hozzájuk. A támogatásra pedig olyan egyesületek, szövetségek, alapítványok és közalapítványok pályázhatnak, amelyek legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek, és szerepet vállalnak a vállalkozásfejlesztésben.

A konstrukció keretében 10 és 100 millió forint közötti összeg igényelhető, 90 százalékos intenzitással, teljes előleg formájában. A program keretösszege 2 milliárd forint. A pályázatok beadási időszaka: 2025. október 1–15. A projektek 6–24 hónapos időtartammal valósulhatnak meg. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára szerint ezzel félévente 2-4 ezer vállalkozáshoz juthat el közvetlenül a megfelelő szakmai háttértudás. A támogatott tevékenységek között szerepelnek szakmai rendezvények, mentorprogramok, képzések, szemléletformáló kampányok, kiadványok és digitális fejlesztések is.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=122168864348521054&set=pcb.122168864606521054

Immár a harmadik egymást követő évben Magyarország segíti Európában a legintenzívebben a kis- és középvállalkozások hitelfelvételét kezességvállalással. A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb statisztikái szerint hazánkban a garanciaállomány a GDP 3,7 százalékát teszi ki, miközben az átlag mindössze 1 százalék körül mozog. Ez a kiemelkedő teljesítmény döntően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepvállalásának köszönhető, amely 2024-ben is rekordközeli eredményeket ért el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatásában.

A Garantiqa a 2024 év végi adatok szerint több mint 71 ezer garanciaszerződéssel rendelkezett, amely közel 54 ezer vállalkozáshoz kapcsolódott. Ezen vállalkozások hitelhez jutását segítette a garanciaintézmény az általa nyújtott készfizető kezességekkel, és így összesen 645 ezer munkahely megtartását, új álláshelyek létesítését támogatta a magyar gazdaságban.

A garanciaállomány év végére 2558 milliárd forintra nőtt, ami 3319 milliárd forintnyi hitel mögött állt. Az új kezességvállalások volumene meghaladta az 1020 milliárd forintot, a mikro- és kisvállalkozások pedig minden második hitelüknél Garantiqa-garanciát vettek igénybe.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a garancia multiplikátor hatása miatt ez a leghatékonyabb vállalkozástámogatási eszköz, hiszen a költségvetésből garanciavállalásra költött minden forint sokszor annyi forráshoz segíti hozzá a hazai kkv-kat.

Az AECM statisztikái szerint Magyarország mellett Franciaország és Románia áll a dobogón, 3,5 illetve 2,2 százalékos GDP-arányos garanciaállománnyal. Ezzel hazánk egyértelműen vezeti a mezőnyt, jól mutatva, hogy a garanciaintézmények anticiklikus szerepe Magyarországon a legerősebb.

A Joint Venture Szövetség hagyományos makrokonferenciáján idén is a gazdasági kilátások, a munkaerőpiaci helyzet és a bérpolitika, az infláció és a monetáris politika kerültek a középpontba.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a minimálbér-emelésről szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és reális esély mutatkozik arra, hogy két számjegyű emelkedés valósuljon meg. A miniszter emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén. Nagy Márton szerint a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak majd a 12-13 százalékos emelés mellett, a munkáltatói ajánlat pedig 9-10 százalék körül lehet. Ezen a ponton kapcsolódhat be a vitába a kormány. A 13 százalékos béremelésre kevés esély van – ismerte el, de küzdeni kell érte, ugyanakkor a kétszámjegyű emelés a miniszter szerint nem automatikusan 10 százalékos emelést jelent.

A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen nőttek a reálbérek, miközben a foglalkoztatás magas szinten stabilizálódott. „A munkavállalóknak jár a bérfelzárkóztatás, a vállalkozásoknak pedig ehhez támogatás” – fogalmazott. A kormány célja, hogy a béremelések ne aránytalanul terheljék a cégek költségszerkezetét.

Forrás: Nagy Márton Facebook

A Demján Sándor Program célja, hogy megerősítse a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, és ösztönözze a gazdasági növekedésüket. Az eddigi eredmények jól mutatják a program hatékonyságát: már több mint 23 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz vagy támogatáshoz, összesen 1124 milliárd forint értékben. A különböző programelemek iránt – a beruházási forrásoktól a digitális vouchereken át egészen a kamatmentes hitelekig – óriási az érdeklődés a cégek részéről, a támogatások széles körben járulnak hozzá a vállalkozások fejlődéséhez.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság gerincét, ezért fejlődésük és stabil működésük kiemelt nemzetgazdasági érdek. A Demján Sándor Program átfogó eszköztárral segíti a vállalkozásokat, az alábbiakban áttekintjük, hogyan állnak jelenleg a kkv-k támogatását célzó egyes programelemek.

1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program

A Demján Sándor Program zászlóshajója az 1+1 Program, amely kifejezetten a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzését szolgálja. A konstrukció célja, hogy kedvező feltételek mellett biztosítson forrást a fejlesztésekhez, legyen szó új eszközök beszerzéséről, kapacitásbővítésről vagy korszerűbb technológiák bevezetéséről. Az 1+1 Program nemrég jelentős mérföldkőhöz érkezett: eddig több mint 1500 pályázat értékelése zárult le, amelyek közül 1351 vállalkozás nyert támogatást. Összesen 100 milliárd forint folyósítására került sor, amely források már megjelentek a gazdaságban. A legtöbb nyertes cég a feldolgozóiparban működik, de jelentős az építőipar, valamint a kereskedelem, szállítás és vendéglátás részvétele is. Emellett a szolgáltató szektorban is több mint 200 kkv kapott lehetőséget arra, hogy modernebb technológiára váltson. A következő időszakban a nyertes vállalkozások számára különösen fontos lesz a projektek szakszerű menedzselése, hiszen a támogatás révén megkezdett fejlesztések csak így válhatnak hosszú távon fenntarthatóvá és eredményessé.

Egy vállalkozás sikerének titka nem mindig a kézzelfogható eszközökben rejlik. Az egyedi ötletek és megoldások – például egy különleges logó, csomagolás vagy recept – felkeltik a fogyasztók figyelmét és segítenek kitűnni a versenytársak közül. Nem érdemes azonban megfeledkezni a szellemi tulajdonunk védelméről sem, amelyet különböző oltalmak megszerzésével biztosíthatunk. Egy bejegyzett védjegy, formatervezésiminta-oltalom vagy szabadalom hatékony fellépést tesz lehetővé a hamisítókkal szemben, emellett erősíti a piaci pozíciót és növeli a vállalkozás értékét is.

Kevés hazai cég él a szellemi tulajdon védelmével

A vállalkozások értékét azok a szellemi javak is nagymértékben meghatározzák, amelyek elsőre talán kevésbé látványosak. Ide tartozik minden olyan ötlet és megoldás, amely megkülönbözteti a vállalkozást a versenytársaitól: egy jól megjegyezhető márkanév, egy figyelemfelkeltő logó, egy jellegzetes minta vagy csomagolás, egy új technológiai eljárás vagy akár egy különleges recept. Ezek összességét nevezzük szellemi tulajdonnak. A szellemi tulajdon védelmével ezeket az értékeket nem hagyjuk szabad prédaként a piacon, hanem jogi oltalommal biztosítjuk a védelmüket. Ezáltal az oltalom jogosultja kizárólagos jogot szerez a felhasználásra, a hamisítókkal vagy bitorlókkal szemben felléphet jogsértés esetén, és hosszú távon is biztonságban tudhatja azokat az elemeket, amelyek a sikerének alapját adják.

Az oltalom megléte kézzelfogható üzleti előnyöket hozhat. Kutatások szerint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek tudatosan kezelik a szellemi vagyonukat, akár 20 százalékkal magasabb bevételt érhetnek el. Az oltalom megléte növeli a piaci értéket, erősíti a márka megkülönböztethetőségét, és bizalmat kelt a fogyasztókban, hiszen egy védett termék vagy szolgáltatás a vásárlók szemében is biztonságosabb, megbízhatóbb választás.

Hazánkban azonban még mindig kevesen élnek az oltalomszerzés lehetőségével. 2023-as adatok alapján a magyar kis- és középvállalkozások mindössze 3,4 százaléka – szemben az Európai Unió 8,8 százalékával – rendelkezik bármilyen szellemi tulajdonhoz kapcsolódó oltalommal. A hazai szoftver-, a gyógyszer- és a kreatívipar vezeti a legaktívabb iparágak listáját. Más országokban – például az Egyesült Államokban – sokkal elterjedtebb a szabadalmak és védjegyek bejegyzése, milliós nagyságrendben kerülnek oltalom alá új találmányok és márkanevek. Ez jól mutatja, hogy Magyarországon még jelentős tartalék rejlik a szellemi tulajdon védelmében.

Az elmúlt években jelentősen javultak hazánk foglalkoztatottsági mutatói, ugyanakkor a munkaerőpiac továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A demográfiai folyamatok miatt évente mintegy 30 ezer emberrel csökken az aktív munkavállalók köre, ezért a cégek számára egyre fontosabb a megbízható munkaerő megtartása. Ebben a bérek mellett a béren kívüli juttatások is kulcsszerepet játszanak. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt a hazai foglalkoztatás helyzetéről, a munkaerő-megtartás fontosságáról és a külföldi munkavállalók kérdéséről is.

A demográfiai kihívások közepette felértékelődik a megbízható munkaerő

A magyar munkaerőpiac egyik legnagyobb tartópillére a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, hiszen ők adják a teljes hazai foglalkoztatás kétharmadát, körülbelül 66 százalékát. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, ráadásul hosszú évek óta stabilan tartja magát. A kisebb vállalatok stabilitása különösen válsághelyzetekben mutatkozik meg, amikor a kkv-k rugalmas működésükkel munkahelyek tízezreit tartják meg. Az elmúlt években hazánk foglalkoztatottsági mutatói látványosan javultak, Magyarország több uniós rangsorban is az élmezőnybe került.

„Azt gondolom, hogy a nehézségek ellenére jól állunk a foglalkoztatás terén. Erről keveset szoktunk beszélni, de egyértelműen látszik, hogy míg a GDP hozzáadott értékében a nagyvállalatok viszik a prímet, addig a foglalkoztatotti létszám tekintetében meghatározó jelentőségű, hogy mi történik a kkv-szektorban.” – fogalmazott Czomba Sándor, majd hozzátette: „A foglalkoztatást nézve komoly javulás történt az elmúlt években. Budapest 2010-ben még a 123. helyen állt az európai régiók rangsorában, ma már negyedik. A Közép-Dunántúl a 187. helyről a 13.-ra, míg az Észak-Alföld a 224.-ről a 115. pozícióba lépett előre. Ez azt mutatja, hogy Magyarország 2010-hez képest kiemelkedő mértékben tudta javítani a foglalkoztatási mutatóit.”

A hazai vállalkozások közel kétharmada a következő egy évben béremelést tervez, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó kutatási eredményeiből. A béren kívüli juttatások közül kiemelkedik a SZÉP-kártya, amelyet az ősztől életbe lépő változások – a keretösszeg növekedése és a digitális felhasználás bővülése – még vonzóbbá tehetnek. Mindezek mellett a 2026-tól bevezetésre kerülő bértranszparencia új szempontokat hoz a juttatások tekintetében, amelyekre érdemes már most felkészülni a vállalkozásoknak.

Óvatos optimizmus a bérek és juttatások terén a kkv-k körében

A K&H kkv bizalmi index negyedévente megjelenő kutatás, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja. A felmérés az aktuális helyzetkép mellett jól érzékelteti a változó piaci hangulatot is: amikor a cégek optimistábbak, az rögtön visszaköszön a várakozásaikban, a béremelési terveikben és abban is, hogy mennyire hajlandóak plusz juttatásokat nyújtani munkavállalóiknak. A legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó eredmények szerint a vállalkozások közel kétharmada, azaz 65 százaléka béremelést tervez a következő 12 hónapban. A cégek által tervezett emelés átlagosan 7 százalékos mértékű, ami jelzi, hogy a munkaerő megtartása és motiválása továbbra is kiemelt szempont a szektorban. A béren kívüli juttatások terén is pozitív változás tapasztalható: jelenleg a hazai kkv-k közel fele – 46 százalékuk – kínál ilyen lehetőséget, így az elmúlt három mérési ciklusban mért 40 százalékos eredményhez képest 6 százalékpontos javulás figyelhető meg. Ez a növekedés arra utal, hogy a béren kívüli juttatások ismét egyre nagyobb szerepet kapnak a munkavállalók támogatásában.

Ha mindezt a korábbi időszakok eredményeivel vetjük össze, még erőteljesebben látszik a pozitív elmozdulás. 2024 harmadik negyedéves kutatási adataiból kiderül, hogy a béren kívüli juttatások aránya csupán 42 százalék volt, ráadásul ez akkor 8 százalékos csökkenést jelentett a korábbi negyedévhez képest. Ez a visszaesés jól mutatta, hogy a vállalkozások körében akkoriban erősödött a bizonytalanság, sok cég inkább visszafogta költségeit. Az egy évvel ezelőtti, 2024 második negyedéves kkv bizalmi index szintén kedvezőtlenebb képet festett: az üzleti várakozások jelentősen romlottak, a mutató negatív tartományban maradt. Akkoriban a nagyobb cégek még optimistábban tekintettek a jövőre, míg a kisebbek inkább pesszimisták voltak. Mindezekhez képest a mostani eredmények egyértelműen kedvezőbbek. A béremelési tervek és a juttatások arányának emelkedése arra utal, hogy a kkv-k körében erősödött a bizalom. A tavalyi pesszimizmust egy óvatos, de határozottan pozitívabb kép váltotta fel: a vállalkozások már nem a visszafogásban, hanem inkább a munkaerő megtartását és elégedettségét szolgáló lépésekben gondolkodnak. Ez a változás jól jelzi, hogy a szektor lassan magára talál, és a korábbi bizonytalanság után újra nagyobb hangsúlyt helyez a jövőbe vetett bizalomra.

Az MBH Bank látja a mikro- és kisvállalatok problémáit, amelyekre hatékony megoldásokat, sikert hozó programokat, célzott termékeket kínál. Ennek érdekében az ügyfélkiszolgálást, a folyamatokat annak rendelték alá, hogy minél ügyfélközelibb kiszolgálást nyújtsanak, és a lehető leggyorsabban bírálják el az ügyfelek hitelkérelmeit – többek között erről is beszélt lapunknak adott interjújában Kiss Zalán, az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.

Jellemzően milyen problémákkal néznek szembe a hazai mikro- és kisvállalatok?

A mikro- és kisvállalatoknak napjainkban a gazdasági környezet változásai, a technológiai fejlődés nyomon követése és a piaci verseny erősödése jelentik a legnagyobb kihívásokat. Nagyon hirtelen változik a gazdasági környezet – akik sikeresek akarnak lenni, meg kell próbálniuk a lehető leggyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz. A másik hatalmas nyomást a technológia fejlődése jelenti. Azt érzékeljük, hogy minél kisebb egy cég, annál kevesebb az erőforrása az ilyen jellegű fejlesztésekre. Csakhogy, ha ezek elmaradnak, rögtön versenyhátrányba kerülhet, vagy éppen a meglévő hátrány tovább is növekedhet. Ezenfelül a forráshoz jutás, valamint a tőkeerősség kérdésköre is nagy kihívást jelent a kisvállalatoknak.

Hogyan lehet segíteni ezeken a problémákon?

Az egyik legfontosabb, hogy hozzásegítjük a vállalkozásokat a forráshoz jutáshoz. Az MBH Banknál elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a mikro- és kisvállalati szegmens szereplőit az eredményes működés, a fejlődés érdekében, és olyan pénzügyi megoldásokat nyújtsunk, amelyekkel a vállalkozások gyorsan tudnak reagálni a piaci körülmények változásaira. Ezenfelül a vállalkozások digitális érettségében is közreműködni kívánunk, amiben rendelkezésünkre áll egy jelentős versenyelőnyt biztosító megoldásunk, a BUPA. Ez a digitális platform (www.bupa.hu) olyan megoldásokat tartalmaz, amik segítenek az adott vállalkozónak, hogy online elindítsa, működtesse és fejlessze a cégét. A platformon keresztül is az a célunk, hogy minél inkább edukáljuk a vállalkozókat, hogy milyen előnyökkel jár a digitalizáció, illetve az abba való befektetés. Persze tény, hogy az ilyen beruházások megtérülési ideje általában hosszabb távon realizálódik, illetve a jelenlegi, viszonylag magasabb kamatkörnyezetben lassabban fordul termőre az innovációba való beruházás. 

Új vezérigazgató-helyettes csatlakozik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez: a pénzügyi intézmény vezetésében ezentúl Pulai György is részt vesz, aki az elmúlt 12 évben a Magyar Nemzeti Bank hitelösztönzési tevékenységét irányította. Az új vezetői struktúrával a Garantiqa a jövőben is hatékonyan fogja tudni támogatni a hazai mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutását.

Pulai György 2004-ben kezdte pályafutását a jegybankban, ahol 2013-tól a Hitelösztönzési terület vezetőjeként dolgozott, 2020-tól pedig már igazgatósági szinten irányította a szakterületet. Munkájához kötődik a Növekedési Hitelprogram (NHP) elindítása és működtetése, amely a 2008-as válság utáni években újra életet vitt a hazai vállalati hitelpiacra.

„A Garantiqa az elmúlt években hasonló áttörést ért el, mint annak idején az NHP: mára már minden második hazai kkv-hitel mögött ott van a kezességvállalásunk. Ez több tízezer olyan vállalkozásnak adott elérhető, biztonságos forrást a nehéz időkben, amelyek önállóan nem tudtak volna banki hitelhez jutni.” – hangsúlyozta Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A számok önmagukért beszélnek: a társaság kezességvállalási portfóliója 2025. június végére 2 595 milliárd forintra nőtt, amely 3 360 milliárd forintnyi vállalkozói hitel mögött nyújt védelmet ez jól tükrözi a Garantiqa anticiklikus szerepvállalását. A prudens kockázatkezelést jelzi, hogy a beváltott garanciák aránya tavaly közel 40 százalékkal alatta maradt az üzleti terveknek, sőt, a 2023-as szintnél is csaknem 30 százalékkal alacsonyabb volt. Az új kezességvállalásokhoz képest mindössze 4,2 százalékot, az állományhoz mérten pedig csupán 1,6 százalékot tettek ki a beváltások.

„A Garantiqa hosszú évek óta a hazai kkv finanszírozás meghatározó szereplője. Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy csatlakozhatok a csapathoz és együtt dolgozhatunk tovább a hazai kisvállalkozások támogatásán.” – mondta Pulai György a kinevezése kapcsán. 

Az új vezérigazgató-helyettes érkezésével a Garantiqa célja, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett állomány mellett is hatékonyan segítse a banki partnereket és a vállalkozásokat. „Pulai György érkezésével a Garantiqa új lendületet kaphat a termékfejlesztésben, amit azért tartunk fontosnak, hogy a jövőben is gyorsan és rugalmasan tudjunk reagálni az aktuális hitelpiaci kihívásokra, támogatva a kkv-k forráshoz jutását.” – emelte ki Szabó István Attila.

A vállalkozások beruházási döntéseit mindig komoly mérlegelés előzi meg. Számít a gazdasági környezet, a finanszírozási lehetőségek és mindenekelőtt az, hogy mennyire bíznak a jövőben. Egy-egy fejlesztés jellemzően hosszabb távon térül meg, miközben a piac folyamatosan változik, a cégek pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a vállalati hitelezés sajátosságairól, a beruházási döntések hátteréről és a banki ügyfelek edukációjában betöltött szerepéről. 

A lakossági és a vállalati hitelezés kölcsönösen hat egymásra 

A lakossági hitelezés dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakban, ami kifejezetten pozitív folyamat a gazdaság egészére nézve. A magánszemélyek és a vállalatok működése szorosan összefonódik: ha a lakossági kereslet erősödik, az előbb-utóbb a vállalatok teljesítményére és beruházási hajlandóságára is kihat. A két szegmens hatással van egymásra, az egyik dinamizmusa támogatja a másik növekedését. A vállalati oldalon azonban a fordulat még várat magára. Bár a tavalyi évben mérsékelt növekedést mutatott a vállalati hitelpiac, ez egyelőre csak minimális bővülést jelentett. Ennek oka, hogy a cégek hitelfelvételi döntései mindig hosszabb távú megfontolásokon alapulnak, a beruházások jellemzően 5–10 éves megtérülési idővel bírnak, így a gazdasági kilátásokba vetett bizalom kulcskérdés. Minél inkább érzik a vállalkozások, hogy kiszámítható pálya áll előttük, annál inkább hajlandóak fejlesztésekbe fogni. A vállalati hitelezés tehát jóval inkább stratégiai döntés, amelynek hatásai évekre előre meghatározzák egy cég működését. 

„A lakossági hitelezés dinamizmusa abszolút pozitív.” – kezdte Szabó Levente, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „A lakosság és a vállalatok is a gazdaság aktív szereplői, a két szegmens működése pedig kölcsönösen hat egymásra. A lakossági kereslet – legyen szó lakásról, tartós fogyasztási cikkről vagy mindennapi fogyasztásról – ösztönzi a vállalatokat is, hogy termeljenek, bővítsenek és beruházásokba kezdjenek.”