A 2026 nyaráig bevezetendő uniós bértranszparencia-irányelv új helyzetet teremt a vállalkozások számára. A cél a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, a gyakorlati következmények viszont ennél jóval szélesebb körűek lehetnek: változhat a toborzás, a bérrendszer, a belső kommunikáció és az adatszolgáltatás rendje is. A KPMG friss tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a felkészülést érdemes most elkezdeni, mert a megfeleléshez átgondolt struktúrára, pontos adatokra és tudatos vezetői döntésekre lesz szükség.

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve egy olyan új szabályozási keret, amelyet a tagállamoknak 2026 nyaráig kell átültetniük a nemzeti jogrendbe, és amely minden munkáltatót érint, a konkrét kötelezettségek azonban a vállalat méretétől függően eltérnek. Az irányelv célja, hogy mérséklődjön a nők és férfiak közötti bérkülönbség azzal, hogy a fizetések meghatározása és kommunikációja átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá válik. A téma hosszabb ideje napirenden van uniós szinten, az elmúlt években több intézkedés is született, a változás üteme azonban elmaradt a várakozásoktól. Az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban az uniós átlagos bérkülönbség 12% volt, Magyarországon a 17%-ot is meghaladta, ami jól mutatja, hogy a probléma továbbra is aktuális.

Az irányelv több ponton is új kötelezettségeket vezet be. A jövőben már a kiválasztási folyamat elején meg kell jeleníteni a pozícióhoz tartozó bérsávot, a munkavállalók pedig jogosultak lesznek információt kérni az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák átlagos jövedelméről. Emellett egy bizonyos létszám felett rendszeres jelentéstételi kötelezettség is életbe lép, amelyben a cégeknek be kell mutatniuk a nemek közötti bérkülönbségeket. Ha az eltérés elér egy meghatározott szintet, és azt nem lehet objektív szempontokkal alátámasztani, a vállalatnak intézkednie kell a különbség rendezéséről.

A szabályozás jelentősége túlmutat az adminisztráción, hiszen a vállalkozásoknak át kell világítaniuk teljes bérezési rendszerüket, és olyan struktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek objektív, munkaköralapú elveken nyugszanak. Ez a folyamat a HR-en túl a vezetői döntéshozatalt, a belső kommunikációt és az adatkezelési gyakorlatokat is érinti. A bértranszparencia így a következő években a vállalati működés egyik meghatározó kérdésévé válik, amelyhez időben érdemes alkalmazkodni.

Elengedhetetlen a szemléletváltás

A KPMG „See it differently” című, több részből álló publikációjának első kiadása kifejezetten az Európai Unió bértranszparencia-irányelvére és az arra való felkészülésre fókuszál. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a cégek többsége jelenleg még nincs abban az állapotban, hogy magabiztosan megfeleljen az új elvárásoknak. Ahogy közeledik a határidő, a HR- és mobilitási területek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, hiszen sok esetben az sem teljesen egyértelmű, pontosan milyen módszertan mentén kell meghatározni és mérni a nemek közötti bérkülönbségeket. Ez a bizonytalanság már önmagában is indokolja a tudatos felkészülést.

A tanulmány szerint a megfelelés középpontjában a bérezési rendszerek mélyreható átalakítása áll. A vállalatoknak fel kell térképezniük az egyenlő értékű munkaköröket, egységesíteniük kell a besorolási rendszereket, és olyan bérsávokat kell kialakítaniuk, amelyek objektív, átlátható elvek mentén működnek. Emellett elengedhetetlen az adatkezelési és riportálási képességek fejlesztése is, hiszen a jövőben a bérkülönbségekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturált módon kell majd bemutatni. A KPMG arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérkülönbségek feltárása sok esetben már önmagában kihívást jelent, különösen ott, ahol eddig nem álltak rendelkezésre egységes, összehasonlítható adatok.

A magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a KPMG szakértői arra számítanak, hogy a felkészülés a legtöbb szervezetnél szemléletbeli változást is megkövetel. A vezetők és a munkavállalók gondolkodásának formálása, a bérezési logika és a teljes kompenzációs rendszer átlátható bemutatása, valamint az egyéni juttatási csomagok érthető kommunikációja komoly feladatot jelenthet, különösen a HR-területek számára. Éppen ezért a tanulmány hangsúlyozza, hogy a sikeres felkészüléshez a folyamatos és őszinte kommunikáció legalább akkora súllyal bír, mint a konkrét szabályozási követelmények teljesítése. Azok a vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik ezt az átalakulást, és a megfelelési folyamatot egy átláthatóbb, tudatosabb működés alapjaként kezelik.

Forrás: https://itelet-pazmany.blog.hu/2025/03/25/bertranszparencia-iranyelv

Cél az átláthatóbb és tudatosabb vállalati működés

A bértranszparencia bevezetése a vállalatok mindennapi működését is érezhetően átalakítja. A nyitottabb bérezési gyakorlat hatással van a toborzásra, hiszen a jelöltek már a folyamat elején konkrétabb képet kapnak a javadalmazásról, ami tudatosabb döntéseket eredményez. Ugyanez igaz a szervezeten belül is: az átláthatóbb rendszer erősítheti a bizalmat, ugyanakkor felszínre hozhat olyan kérdéseket, amelyek korábban rejtve maradtak. A vezetők szerepe ezért felértékelődik, mivel nekik kell képviselniük és megmagyarázniuk a bérezési elveket egy új, nyitottabb környezetben.

A bértranszparencia szorosan összekapcsolódik a munkáltatói márkával és a versenyképességgel is. Azok a cégek, amelyek képesek világos és következetes bérezési rendszert kialakítani, vonzóbbá válhatnak a munkaerőpiacon, és könnyebben tarthatják meg munkavállalóikat. Ezzel párhuzamosan a költségtervezés és a stratégiai döntéshozatal is tudatosabbá válhat, mivel a bérezési struktúrák átláthatóbb alapokra kerülnek. Ez különösen fontos lehet a hazai kkv-k számára, ahol a források korlátozottabbak, a döntések hatása pedig közvetlenebbül érezhető.

A 2026-os határidő így egyfajta vízválasztóként is értelmezhető. A felkészülés időszaka lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások átgondolják saját működésüket, és olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóak. A KPMG tanulmányának egyik központi üzenete is ebbe az irányba mutat: a bértranszparencia kérdése túlmutat a megfelelésen, és egy átláthatóbb, tudatosabb vállalati működés felé terelheti a vállalatokat.

Források:

• Eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék – Kkvmagazin.com
• KPMG See it differently – Assets.kpmg.com
• KPMG: eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék – Kpmg.com
• Bértranszparencia-irányelv: így készülhet fel – Jogaszvilag.hu

A Cégkassza Podcast új évaddal tér vissza, amelynek nyitó epizódja a Garantiqa eredményeire és szerepére helyezi a fókuszt. Az adás vendégei Szabó István Attila, a társaság elnök-vezérigazgatója, valamint Pulai György üzleti vezérigazgató-helyettes voltak, akik a Garantiqa tavalyi rekordévéről, a garanciaprogramok jelentőségéről és a kkv-hitelezés aktuális helyzetéről osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetésben szó esett a Széchenyi Kártya Program iránti erős keresletről, a kedvezményes hitelek hatásairól, valamint arról is, hogyan alakítja a jelenlegi gazdasági környezet a vállalkozások finanszírozási döntéseit.

2025-ben rekordévet zárt a Garantiqa

A hazai kkv-finanszírozás az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre meghatározóbb szerepet kapnak a garanciaprogramok. Ezt jól tükrözik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025-ös eredményei is: a társaság kezességvállalási portfóliója meghaladta a 2600 milliárd forintot, miközben a garantált hitelállomány átlépte a 3500 milliárd forintos szintet.

„Ha a tavalyi év sikereinek az okát egy mondatban kellene összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy a garancia most már nem kiegészítő, hanem rendszerszintű finanszírozási eszközzé vált. Tavaly egyszerre ért el rekordot a garanciaállományunk, az általunk garantált hitelállomány, valamint az adózás utáni eredményünk is.” – kezdte Szabó István Attila.

A kiugró teljesítmény mögött több tényező áll, de a Garantiqa szakértői szerint a legerősebb hajtóerőt a Széchenyi Kártya Program kedvező kamatozású konstrukciói jelentették. 2025 októberében 3 százalékra csökkent a folyószámlahitelek és likviditási hitelek kamata, ami azonnal érezhető keresletélénkülést indított el. Az év korábbi szakaszában is erős volt a hiteligény, de az év vége kifejezetten intenzív időszakot hozott. A heti befogadott kérelmek darabszáma – a korábban jellemző 400 körüli szintről – az év második felében 1200-ra emelkedett, majd később 800 körül stabilizálódott.

„A kiugró volumen mellett szól a Széchenyi Kártya Programban elérhető hitelek kedvező kamatozása, ez nagy megugrást eredményezett év végén. Október óta 17 ezer kezességi kérelem érkezett hozzánk, összehasonlításként a teljes tavalyi ügyletszámunk 27 ezer volt.” – tette hozzá Pulai György.

Stabil portfólió, visszafogott kockázatvállalás

A növekvő hitelállomány mellett a portfólió minősége is kedvezően alakult, ami fontos visszaigazolása a rendszer működésének. A Garantiqa adatai szerint a beváltási arány 2025-ben 1,3 százalék körül alakult, ami javulást mutat az előző évhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzete összességében stabil, a cégek jelentős része képes alkalmazkodni a gazdasági kihívásokhoz, és megfelelő tartalékokkal rendelkezik a működés fenntartásához. A szakértők szerint a magyar kkv-k esetében nem gyengeségről, inkább alulfinanszírozottságról és fedezethiányról beszélhetünk, ami korlátozza a hitelfelvételi lehetőségeket. A bankok működését alapvetően a kockázat–hozam szempontok határozzák meg, ahol a fedezet kulcsszerepet játszik, így a kisebb vagy kevesebb biztosítékkal rendelkező vállalkozások gyakran nehezebben jutnak forráshoz. Ebben a helyzetben a garanciaintézmények szerepe különösen felértékelődik, hiszen képesek átvállalni a kockázat egy részét, és ezzel szélesebb kör számára teszik elérhetővé a finanszírozást.

Kis lépésekben már elkezdődött a kamatcsökkenés

A finanszírozási lehetőségek bővülése ellenére a beruházási aktivitás visszafogottabb képet mutat, ami mögött több, egymással összefüggő tényező áll. A beszélgetésben elhangzott, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű kedvezményes forrás állt a vállalkozások rendelkezésére, ami részben átalakította a finanszírozással kapcsolatos gondolkodást is. A támogatott konstrukciók és a korábban alacsony kamatkörnyezet hatására sok vállalkozás számára a 2,5–3 százalékos kamatszint vált „elfogadhatóvá”, miközben a magasabb, akár 5–6 százalékos finanszírozási költségeket már sokan túl drágának érzik – még akkor is, ha a piaci környezet időközben megváltozott.

„Egy extrém kamatkörnyezet állt elő, és extrém környezetben extrém válaszokat kell adni. A 3 százalékos fix kamat szerintem egy nagyon jó válasz erre. Azt viszont nagyon fontos hozzátenni, hogy maga a támogatott hitel nem cél, hanem egy eszköz ahhoz, hogy vissza tudjunk térni a normális piaci finanszírozáshoz. Gyakorlatilag most pont ezt az átmenetet látjuk: kis lépésekben megkezdődött a kamatcsökkentés, most picit meg is torpant, de legalább most már azt látjuk, hogy lefelé mennek a kamatok.” – fogalmazott a Garantiqa elnök-vezérigazgatója.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások jelentős része jelenleg inkább likviditási hiteleket vesz igénybe, míg a beruházási hitelek aránya alacsonyabb. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években számos fejlesztés már megvalósult, így több ágazatban kapacitástöbblet alakult ki, amit a bizonytalan gazdasági környezet tovább erősít. Ebben a helyzetben sok cég kivár, és inkább tartalékot képez, mintsem új beruházásokba kezd. Bár ez rövid távon racionális döntés lehet, a szakértők szerint hosszabb távon kihívást jelenthet, hogy a támogatott hitelek egy része nem közvetlenül termelő beruházásokban hasznosul. A jelenlegi időszak így egyfajta átmenetet is jelent: miközben a kedvezményes források továbbra is elérhetők, a vállalkozásoknak fokozatosan alkalmazkodniuk kell egy magasabb kamatszinthez és a piaci alapú finanszírozás visszatéréséhez.

Nem érdemes halogatni a jó ötletek megvalósítását

Az adásban szó esett az InvestEU programról is, amely új finanszírozási alternatívát jelenthet a kkv-k számára. A konstrukció egyik fontos előrelépése, hogy a jövőben már nemcsak piaci, hanem támogatott hitelekhez is hozzákapcsolhatóvá válik, így hamarosan a Széchenyi Kártya Program keretében is elérhetővé válhat az InvestEU kezesség.

„Az elkövetkező időszakban érdemes minél jobban kiaknázni az InvestEU lehetőségeit. A Széchenyi Kártya Programban hamarosan elérhetővé válik az InvestEU kezesség, és bízunk abban, hogy a bankok megtalálják azt az ügyfélkört, amely számára ez valódi finanszírozási alternatívát jelenthet.” – fogalmazott Pulai György.

A bizonytalan gazdasági környezet ugyanakkor továbbra is erősen befolyásolja a vállalkozói döntéseket. A szakértők szerint a gazdaság már mutatja az élénkülés jeleit, és a következő időszakban fokozatos erősödés várható, még akkor is, ha rövid távon számos kockázati tényező – például a geopolitikai helyzet vagy az energiapiac alakulása – nehezíti a tervezést. Ilyenkor sok vállalkozás kivár, ugyanakkor a Garantiqa szakértői hangsúlyozták, hogy a kedvező finanszírozási lehetőségek tudatos kihasználása kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából. A bizonytalan környezet ellenére a fejlődés lehetősége adott, és a jól átgondolt, tudatos döntések hosszú távon meghatározzák a versenyképességet.

„Ha valakinek van olyan ötlete, ami megvalósításra érdemes, akkor én azt javasolnám, hogy vágjon bele, mert a kockázatok valósak, viszont a halogatásnak biztos, hogy csak költsége van.” – fogalmazott az adás végén Szabó István Attila.

A Cégkassza Podcast harmadik évada a továbbiakban is a hazai kkv-kat érintő legfontosabb gazdasági és finanszírozási kérdéseket járja körül. Az évadnyitó epizód a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepére és tevékenységére fókuszált. További részleteket a Cégkassza Podcast teljes epizódjából lehet megtudni, amely az alábbi linken keresztül érhető el: 

https://youtu.be/ZQtafJmSw_Y

30 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség indul a hazai mikro- és kisvállalkozások számára. A DIMOP Plusz program kibővített, második körös konstrukciójában 3–12 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető többek között informatikai eszközökre, szoftverekre vagy webes megoldásokra. A cél az érdemi digitalizációs szintlépés elérése a hazai kkv-k működésében.

Március 31-től vált elérhetővé a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) 1.2.6/B elnevezésű pályázata, amely kifejezetten a digitális fejlesztések terén lemaradásban lévő mikro- és kisvállalkozások felzárkóztatását célozza. A pályázat jelenlegi szakaszában kizárólag a Budapesten kívül működő, profitorientált mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet. A konstrukció ugyanakkor nem marad sokáig kizárólag a vidéki vállalkozások lehetősége: a fővárosi cégek számára is hamarosan megnyílik a pályázás. A budapesti mikro- és kisvállalkozások külön konstrukció keretében, 2026. május 5-től nyújthatják majd be kérelmeiket, így rövid időn belül országosan elérhetővé válik a támogatás. Fontos feltétel, hogy a jelentkezők rendelkezzenek legalább egy lezárt – 2024-nél nem régebbi – teljes üzleti évvel, és a hivatalos felmérés alapján „nagyon alacsony” digitális intenzitási szinten álljanak. A részvételhez ezért előzetes digitális szintfelmérés elvégzése is szükséges, amely egyben a fejlesztési irányok kijelölésében is segít.

A program mögött az a szándék áll, hogy a legkisebb vállalkozások is képesek legyenek kihasználni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket. A fejlesztések eredményeként a cégek könnyebben válhatnak láthatóvá az online térben, hatékonyabban érhetik el ügyfeleiket, és stabilabb, korszerűbb működést alakíthatnak ki.

A pályázat feltétele a digitális szintlépés

A pályázat egyik legnagyobb vonzereje a kifejezetten kedvező finanszírozási konstrukció. A mikro- és kisvállalkozások 3 és 12 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, amely az elszámolható költségek akár 90 százalékát is fedezheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlesztések megvalósításához elegendő mindössze minimum 10 százalékos önerőt biztosítani. A likviditási terhek csökkentését segíti az is, hogy a megítélt támogatás legfeljebb 25 százaléka előlegként is lehívható, így a beruházások elindítása kisebb saját forrás mellett is megvalósítható.

A teljes program mögött 30 milliárd forintos keret áll, amelyet kifejezetten a vállalkozások digitális infrastruktúrájának és képességeinek fejlesztésére fordíthatnak. A támogatás többféle fejlesztési irányt is lefed: finanszírozható például informatikai eszközök – számítógépek, mobiltelefonok, hálózati berendezések – beszerzése, különböző szoftverek és felhőalapú szolgáltatások bevezetése, valamint weboldalak vagy webshopok kialakítása. Emellett a digitális átálláshoz kapcsolódó képzések és tanácsadási szolgáltatások is elszámolhatók, ami segíti, hogy a fejlesztések valóban beépüljenek a napi működésbe. Fontos ugyanakkor, hogy az eszközbeszerzés aránya nem haladhatja meg a teljes projekt költségének 30 százalékát.
A konstrukció egy másik lényeges előnye az adminisztráció egyszerűsítése. Az egységköltség-alapú elszámolásnak köszönhetően a pályázóknak nem kell minden egyes kiadást tételesen igazolniuk, ami jelentősen csökkenti a pályázati terheket, különösen a kisebb vállalkozások számára.

A támogatás ugyanakkor nem pusztán eszközbeszerzést céloz, hanem tényleges fejlődést vár el. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a projekt végére a „nagyon alacsony” digitális intenzitási szintről legalább az „alacsony” szintre lépnek. Ez a gyakorlatban olyan fejlesztéseket jelenthet, mint például saját weboldal létrehozása, stabil internetkapcsolat kiépítése vagy a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztése. Amennyiben a vállalt szintlépés nem valósul meg, a támogatást vissza kell fizetni.

Forrás: Getty Images

Nem érdemes halogatni a jelentkezést

A támogatási kérelmek benyújtására egészen 2026. június 30. 23:59-ig van lehetőség elektronikus felületen keresztül. A budapesti mikro- és kisvállalkozások egy külön pályázati felhívás keretében, 2026. május 5-től nyújthatják be kérelmeiket, összesen 2 milliárd forintos keretösszeg mellett. A nyertes pályázók számára a projektek megvalósítására a kezdéstől számítva legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre, ami elegendő időt biztosít a digitális fejlesztések tényleges bevezetésére. A cél nem rövid távú eszközbeszerzés, hanem egy stabilabb, hatékonyabb működési modell kialakítása. Az előzetes becslések szerint a konstrukció országszerte 8–10 ezer vállalkozás működését teheti hatékonyabbá, elsősorban a digitális megoldások szélesebb körű alkalmazásán keresztül. A fejlesztések kézzelfogható előnyöket hozhatnak: erősebb online jelenlétet, könnyebb ügyfélelérést és gördülékenyebb működést.

Összességében egy olyan pályázati lehetőségről van szó, amely viszonylag alacsony önerő mellett kínál valós fejlődési lehetőséget a legkisebb vállalkozások számára is. Érdemes minél előbb benyújtani a kérelmet, a pályázati felhívás ugyanis már jóval korábban felfüggeszthető, ha a beérkező igények elérik a rendelkezésre álló keret 130 százalékát. A programmal kapcsolatos további részletek a Pályázati Portálon érhetők el.

Források:

• Új pályázaton juthatnak milliókhoz a kkv-k – Piacesprofit.hu
• Megnyílt „az elmúlt két évtized legkedvezőbb digitális pályázati lehetősége” – Uzletem.hu
• Itt az új DIMOP Plusz KKV-pályázat: akár 12 millió forintot is kaphatnak a cégek digitális infrastruktúra fejlesztésre – Penzcentrum.hu
• Az utóbbi húsz év legkedvezőbb digitalizációs pályázata vállalkozásoknak – Bkik.hu
• DIMOP_PLUSZ-1.2.6/B-26 alapadatai – Palyazat.goc.hu

A KPMG 2500 technológiai vezető bevonásával készült 2026-os Global Tech Report kutatása szerint a mesterséges intelligencia önmagában már nem jelent versenyelőnyt a cégeknek. A siker azon múlik, hogy a vállalatok mennyire tudják tudatosan, a működésükbe integrálva alkalmazni az AI-megoldásokat. A globális trendek előrehaladottabb képet mutatnak, miközben a közép- és kelet-európai régióban még komoly fejlődési tartalékok vannak a technológia tekintetében.

A KPMG Global Tech Report 27 országban, nyolc iparág – többek között a pénzügyi szektor, az energia, az egészségügy és a telekommunikáció – tapasztalatait foglalja össze a mesterséges intelligencia (artificial intelligence - AI) alkalmazásával kapcsolatban. A felmérés 2025-ben készült, de az idei és a jövőbeli trendeket is vizsgálja. A kiindulópont az egyre összetettebb környezet: az AI alapjaiban alakítja át a versenyt, miközben a technológiai fejlődés gyorsulása és a geopolitikai bizonytalanság egyszerre nehezíti a vállalatok stratégiai döntéseit.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az elmúlt évek kísérletei után a vállalatok ma már jóval tudatosabban közelítenek a mesterséges intelligenciához. Kezd háttérbe szorulni az a szemlélet, hogy a cégek pusztán trendkövetésből alkalmazzák a technológiát. Ehelyett olyan megoldásokat keresnek, amelyek konkrét üzleti kihívásokra, munkakörökre és feladatokra adnak választ, és ezek hatása már a termelékenységi mutatókban is mérhető. Ez a szemléletváltás abban is megmutatkozik, hogy a technológiai beruházások átlagos megtérülése a felmérésben résztvevő technológiai vezetők szerint rövid időn belül elérheti akár a 200 százalékot is. Ugyanakkor a riport hangsúlyozza, hogy az eredményeket a ráfordított összeg helyett a szervezeti felkészültség, az irányítási keretek, az agilitás és a következetes végrehajtás határozza meg.

Jelentős régiós különbségek vannak AI-használat terén

A pozitív nemzetközi trendek mellett a régiós kép árnyaltabb. A KPMG egy korábbi felmérése szerint Közép- és Kelet-Európában alacsonyabb az AI használata és még inkább a kapcsolódó képzések aránya, mint globálisan. A felmérés szerint a régióban a válaszadók 59 százaléka használ rendszeresen AI-eszközöket, ami elmarad a globális 66 százalékos aránytól. Ennél is nagyobb a különbség a képzések esetében: míg világszinten a megkérdezettek közel 40 százaléka vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatásban, addig a régióban ez az arány mindössze 30 százalék. A magyar adatok különösen figyelemre méltók: hazánkban csupán a válaszadók 19 százaléka vett részt valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen, ami a globális, 39%-os átlagtól is jelentősen elmarad, emellett a régión belül is a legalacsonyabb értéknek számít. Ez a különbség idővel jelentős hátrányt eredményezhet a versenyképesség tekintetében, ha a vállalatok nem kezdik el időben fejleszteni a szükséges készségeket.

Forrás: KPMG magyar weboldala

A megtérülés időbe kerül, de megéri várni rá

A KPMG kutatása szerint az AI-beruházások eredményessége egy fejlődési ívet követ. A vállalatok kezdetben jellemzően kisebb, gyors eredményt hozó megoldásokkal indulnak, ahol a megtérülés látványosabb. Ahogy azonban az AI egyre mélyebben beépül a működésbe, nő az integráció komplexitása, és ezzel együtt megjelennek a technológiai és folyamati kihívások is, ami átmenetileg visszafoghatja az eredményeket. A későbbi, érettebb szakaszban viszont ismét felgyorsul az értékteremtés, amikor a szervezetek már pontosabban látják, hol és hogyan tudják a legnagyobb üzleti hatást elérni. A legjobban teljesítő vállalatok ezt az utat végigjárva kiemelkedő eredményeket érhetnek el, esetükben a megtérülés akár a 4,5-szeres szintet is elérheti, ami jelentősen meghaladja az átlagot.

Az elemzés szerint a cégek többsége már túllépett a mesterséges intelligencia bevezető fázisán, és egyre inkább a skálázható megoldásokra, valamint a folyamatos alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg még viszonylag kevesen tartanak a legmagasabb technológiai érettségi szinten, de a vállalatok jelentős része rövid távon komoly előrelépésre számít ezen a téren. A tapasztalatok alapján azok a vállalkozások tudnak igazán értéket teremteni, amelyek nem állnak meg a kísérletezésnél, hanem integrálják a fejlesztéseket a teljes működésben. A mesterséges intelligencia így akkor válik valódi üzleti eszközzé, ha a vállalatok képesek hosszabb távon gondolkodni, rendszerszinten építkezni és tudatosan kezelni a bevezetés során felmerülő kockázatokat.

Adat nélkül nincs jól működő AI

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia teljesítménye közvetlenül az azt tápláló adatok minőségétől függ. A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy az AI sikeres alkalmazásának kulcsa az adatminőség, az adatokhoz való hozzáférés és az ezekből kinyerhető üzleti érték. Ehhez azonban megfelelő adatgazdálkodási alapokra van szükség, amelyek biztosítják a megbízható működést és a tudatos, adatalapú döntéshozatalt. A gyakorlatban sok szervezet még mindig széttagolt adatstruktúrákkal dolgozik, ahol az információk különböző rendszerekben, egymástól elszigetelten jelennek meg, az adatáramlás pedig nem hatékony. Ez lassítja a döntéshozatalt, emellett az AI-megoldások pontosságát és skálázhatóságát is korlátozza. Nem véletlen, hogy a megkérdezett vállalatok több mint fele az adatok jobb értelmezését és hasznosítását, valamint az adatok könnyebb elérését jelölte meg kiemelt feladatként a következő időszakra. A gyors előrehaladás ugyanakkor gyakran kompromisszumokkal jár: a technológiai vezetők jelentős része a sebesség és költséghatékonyság érdekében enged a biztonság, a skálázhatóság vagy az adatszabványosítás terén, ami hosszabb távon a technológiai fejlesztések lassulásához vezethet.

Források:

• Az IA bevezetése önmagában nem jelent versenyelőnyt - csak annak tudatos alkalmazása – Kkvmagazin.com
• Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá – Kpmg.com
• KPMG Global tech report 2026 – Assets.kpmg.com
• KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát, de térségünk még lemaradással küzd – Nrgreport.hu
• KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – Kpmg.com
• Lezárult az AI-láz első korszaka, most jön az igazi verseny – Fintech.hu

A minőség ma már alapelvárás, mégis sok vállalkozás számára kihívást jelent, hogyan tudná ezt hitelesen megjeleníteni a fogyasztók felé. A vásárlók egyre tudatosabban döntenek, és keresik azokat a kapaszkodókat, amelyek segítenek eligazodni a kínálatban. Ilyen iránymutatás az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy is, amelynek használatára május 28-ig pályázhatnak többek között a hazai és külhoni vállalkozások is. A védjegy egyértelmű visszaigazolást ad a minőségről, és a díjazottakat erősebb piaci pozícióba helyezi.

A március 18-án meghirdetett Érték és Minőség Nagydíj pályázat immár kilencedik alkalommal ad lehetőséget arra, hogy a kiemelkedő termékek és szolgáltatások objektív, szakmai szempontok mentén kerüljenek értékelésre. Az országos, nyilvános és egyfordulós pályázat középpontjában a bizonyított minőség és az értékteremtés áll. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat a teljesítményeket, amelyek a maguk területén kiemelkedő színvonalat képviselnek, és hozzájárulnak a hazai gazdaság minőségi fejlődéséhez. A pozitív elbírálást követően a pályázók jogosulttá válnak az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára, amely igazolja, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is ellenőrzött, magas színvonalat képvisel. Ez a fajta visszaigazolás a fogyasztók számára is egyértelmű jelzés, miközben a vállalkozások számára kézzelfogható piaci értéket teremt.

A minőségtanúsítás mögött több évtizedes múltra tekint vissza: elődje, a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy 1998-ban indult, amelyet 2018-ban váltott fel a mai, nemzetközileg is egyértelmű Érték és Minőség Nagydíj rendszer. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kezdeményezés stabilan jelen van a hazai gazdasági környezetben, és évről évre olyan vállalkozásokat emel ki, amelyek képesek magas hozzáadott értéket képviselő megoldásokat létrehozni.

Forrás: Érték és Minőség Nagydíj hivatalos Facebook-oldala

Több mint 100 kategóriában várják a pályázatokat

A pályázat egyik sajátossága a széles kategóriarendszer: több mint 100 kategóriában, a gazdaság és a kultúra 48 főcsoportjában lehet jelentkezni. A lefedett területek az ipari ágazatoktól – például gépipar, vegyipar vagy élelmiszeripar – egészen a szolgáltatásokig terjednek, beleértve többek között a vendéglátást, az oktatást, a logisztikát, a lakberendezést vagy akár a kulturális és szabadidős tevékenységeket is. A pályázat széles kör számára nyitott, jelentkezhetnek magánszemélyek, vállalkozások, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint alkotóközösségek is, amennyiben már megvalósult termékkel, szolgáltatással vagy innovatív megoldással rendelkeznek. A védjegyet ma már közel 200 partner több mint 1000 terméke és szolgáltatása viseli. 2025-ben 34 pályázó összesen 40 pályázata részesült elismerésben.

Minőségből versenyelőny: mit jelent ez a gyakorlatban a vállalkozások számára?

Egy ilyen típusú tanúsító védjegy a gyakorlatban egyfajta bizalmi jelzésként működik: egyértelműen mutatja a fogyasztók felé, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is ellenőrzött, megbízható minőséget képvisel. Ez különösen fontos egy olyan piaci környezetben, ahol a vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet kap az értékállóság és a bizonyított teljesítmény, és ahol a fogyasztók tudatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek mögött valós tartalom áll. A hitelesített minőség kézzelfogható piaci értéket teremt, és hozzájárulhat a stabilabb piaci jelenléthez is. A pályázat olyan termékeket és szolgáltatásokat ismer el, amelyek energiahatékony megközelítéseket alkalmaznak, vagy korszerű technológiákra épülnek, így jól illeszkednek a jelenlegi gazdasági és társadalmi elvárásokhoz.

A Cégkassza Blogon korábban már foglalkoztunk a szellemi tulajdon védelmével, azon belül a védjegyek szerepével is. A klasszikus védjegy segíthet abban, hogy a fogyasztók egyértelműen az adott márkához kössék a termékeket, és ne egy hasonló nevű versenytárshoz. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy ezzel szemben egy minősítési jelölés, amelyet több szereplő is használhat, amennyiben megfelelnek a meghatározott szakmai követelményeknek. Utóbbi esetben tehát egy olyan visszaigazolásról van szó, amely kívülről, objektív módon erősíti meg a minőséget.

A pályázati felhívás az Érték és Minőség Nagydíj weboldalán érhető el, ahol az érdeklődők a feltételekről és a pályázás menetéről is tájékozódhatnak. A jelentkezési határidő 2026. május 28., a díjakat szeptemberben, ünnepélyes keretek között az Országházban adják át.

Források:

• Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára május 28-ig lehet pályázni! – Trademagazin.hu
• Érték és Minőség Nagydíj - Pályázati dokumentáció – Emin.hu
• Vállalkozások figyelem: meghirdették az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot – Novekedes.hu
• Példaértékű magyar vállalkozásokat díjaztak az Országházban – Kormany.hu
• Érték és Minőség Nagydíj – Wikipedia.org.hu

Továbbra is erős a kereslet a fix 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya konstrukciók iránt: a hazai kis- és középvállalkozások aktívan használják a kedvező finanszírozási lehetőségeket beruházásaikhoz és működésükhöz. A program sikerét jól mutatja, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025-ben történelmi rekordot ért el: összesen több mint 3500 milliárd forint értékű kkv-hitel mögött áll kezességvállalóként.

Új lendületet kapott a hitelpiac

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai azt mutatják, hogy a vállalkozások a szezonális okokkal magyarázható januári lassulás után februárban jelentős aktivitással tértek vissza a hitelpiacra. Szabados Richárd kiemelte: a beruházási típusú Széchenyi hiteleknél a befogadott ügyletek száma éves alapon 22,4 százalékkal emelkedett, a hitelvolumen pedig 41,3 százalékos bővülést mutatott 2026 februárjában. A likviditási termékek iránti kereslet még ennél is látványosabban, több mint két és félszeresére nőtt.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a növekedés egyik legfontosabb oka, hogy 2025. október 6-tól a kormány egységesen 3 százalékra csökkentette minden beruházási és likviditási célú Széchenyi Kártya termék kamatát.

Az intézkedés rövid idő alatt valóban látványos eredményeket hozott: 27 ezer hiteligénylés érkezett 1370 milliárd forint értékben, amelyből 16 228 ügylet már a szerződéskötés fázisába jutott, összesen 788 milliárd forint összegben.

Szabados Richárd szerint a 3 százalékos fix finanszírozás stratégiai jelentőségű a kizárólag magyar piacra termelő, magyar családokat, embereket és cégeket kiszolgáló vállalkozások számára. Ez a kamatszint biztosítja számukra azt a versenyképességet, amellyel az exportbevétellel rendelkező vagy multinacionális háttérrel bíró versenytársaik rendelkeznek annak köszönhetően, hogy ők devizahitelből fedezhetik fejlesztéseiket.

Soha nem látott csúcson a Garantiqa portfóliója

A kedvezményes hitelek iránti kereslet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. működésében is rekordokat hozott.
Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a társaság 2025-ben minden korábbi várakozást felülmúló eredményt ért el:

• a kezességvállalási portfólió 2738 milliárd forintra nőtt,
• a Garantiqa által biztosított hitelek állománya pedig elérte a 3531 milliárd forintot.

A bővülés üteme továbbra is meghaladja a teljes kkv-hitelezés növekedését, ami jól mutatja a garanciarendszer szerepét a vállalkozások finanszírozásában. A Garantiqa kezességvállalása ugyanis sok olyan vállalkozás számára teszi elérhetővé a banki forrásokat, amelyek garancia nélkül nem, vagy csak jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett jutnának hitelhez.

A portfólió szerkezetében továbbra is meghatározó a Széchenyi Kártya Program:
2025 végére a Garantiqa kezességvállalási volumenének mintegy 85,3 százaléka ehhez a konstrukcióhoz kapcsolódott. Kiemelendő továbbá, hogy a kezességvállalások 64 százaléka a legnehezebben finanszírozható mikrovállalkozásokat segítette, amelyek számára a garancia gyakran a hitelhez jutás kulcsfeltétele.

A Garantiqa több mint három évtizedes működése során meghatározó szereplőjévé vált a hazai vállalkozásfinanszírozásnak: a társaság eddig közel 616 ezer szerződéshez kapcsolódva mintegy 14 796 milliárd forint hitel mögött vállalt kezességet.

A garanciarendszer az elmúlt évek válságai idején – a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai során – is erős anticiklikus szerepet töltött be, segítve a vállalkozások finanszírozáshoz jutását.

A csúcsdöntésekhez a stabilitás a kulcs

A vezérigazgató hangsúlyozta a portfólió stabilitását is: „A kezességvállalásunkkal biztosított hitelek visszafizetési fegyelme kiváló. A beváltások (garancialehívások) mértéke – a 0 közeli elutasítási arány ellenére – messze a tervezett szint alatt maradt, ami igazolja a magyar kkv-szektor teherbíró képességét.”

A Garantiqa ma már minden második hazai kkv-hitel mögött ott áll kezességvállalóként. A portfólióban jelenleg 71 950 aktív szerződés segíti 54 694 vállalkozás finanszírozását, és közvetve mintegy 650 ezer munkahely megőrzéséhez hozzájárulva.

Emellett az idei év első hónapjai is erős kezdést hoztak: a garanciaintézményhez érkező kezességvállalási kérelmek száma az év első két hónapjában két és félszerese volt az előző év azonos időszakának.

A beruházások ösztönzése továbbra is kiemelt cél

A magyar gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják: a mintegy 900 ezer hazai vállalkozás 99,9 százaléka ebbe a körbe tartozik, és a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatják. Nem meglepő módon nemzetközi összehasonlításban is jelentős a magyar garanciarendszer súlya. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) adatai szerint a magyar vállalkozások finanszírozását a GDP 3,7 százalékának megfelelő garancia segíti, miközben a tagországok átlaga alig 1 százalék körül alakul.

A beruházások ösztönzése érdekében a Garantiqa további kedvezményt is biztosít a vállalkozásoknak: a 2026. június 30-ig megkötött beruházási célú Széchenyi Kártya hitelek esetében a garanciadíjat az első teljes év végéig elengedi.

Ez a kedvezmény a 3 százalékos fix kamattal együtt különösen vonzó finanszírozási környezetet teremt a kkv-k számára, amely még a bizonytalanabb külső gazdasági környezetben is ösztönözheti a fejlesztéseket és beruházásokat.

A vállalkozói visszajelzések alapján módosult a mikro- és kisvállalkozások telephelyfejlesztését támogató GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati program, amely már kedvezőbb feltételek mellett érhető el a vállalkozások számára. A változtatások nagyobb támogatási összeget, rugalmasabb beruházási feltételeket és szélesebb pályázói kört tesznek lehetővé. A program célja, hogy vissza nem térítendő forrással ösztönözze a vidéki kkv-k beruházásait és erősítse a kevésbé fejlett térségek gazdasági teljesítményét.

A hazai mikro- és kisvállalkozások számára kiemelt jelentőségű a fejlesztésekhez szükséges források elérhetősége, különösen a vidéki térségekben működő cégek esetében. A telephelyek korszerűsítése, bővítése vagy új kapacitások kialakítása sok esetben jelentős beruházást igényel, amelyhez a vissza nem térítendő támogatások komoly segítséget nyújthatnak. Ezt a célt szolgálja a GINOP Plusz-1.2.4-25 program is, amelyet a kormány 2025 márciusában indított el azzal a szándékkal, hogy európai uniós társfinanszírozással támogassa a legkevésbé fejlett településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit. A konstrukció iránt már az indulás óta számottevő érdeklődés mutatkozik. A program keretében eddig közel 2400 támogatási kérelem érkezett be 61,7 milliárd forint értékben, amelyek közül mintegy 1300 projekt részesült támogatásban összesen 31,5 milliárd forint értékben. A vállalkozói tapasztalatok és visszajelzések alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium idén tavasszal felülvizsgálta a pályázati feltételeket, és március 3-án olyan módosításokat jelentett be, amelyek célja a program rugalmasabbá tétele és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek bővítése. A teljes, 150 milliárd forintos keretből jelenleg még mintegy 87 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a következő időszakban újabb beruházások megvalósítását segítheti a vidéki kkv-k körében.

Forrás: Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Kedvezőbb feltételek, nagyobb mozgástér

A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a pályázat a korábbinál kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a vállalkozások számára. Az igényelhető támogatás alsó határa 4 millió forintra csökkent, míg a felső határ 150 millió forintra emelkedett, a korábbi 5–120 millió forintos sávhoz képest. A támogatási intenzitás változatlanul 50 százalék, vagyis a beruházások költségének felét a támogatás fedezheti. Ennek megfelelően a projektek maximális összköltsége akár 300 millió forint is lehet, az igényelhető előleg összege pedig elérheti a 75 millió forintot. A korábbi szabályozás szerint a projekt összköltsége nem haladhatta meg a vállalkozás előző évi árbevételét, az új feltételek alapján viszont az igényelhető támogatás összege – a felső korlát figyelembevételével – akár az előző évi árbevétel kétszeresét is elérheti. Ez különösen azoknak a cégeknek nyithat nagyobb fejlesztési lehetőséget, amelyek megfelelő saját forrással rendelkeznek, és eddig az árbevételükhöz kötött korlát miatt kisebb léptékű beruházásokban gondolkodhattak.

A módosítások emellett a telephelyfejlesztésekre helyezik a hangsúlyt. A kötelező tárgyi eszközbeszerzés aránya a korábbi 30 százalékról 10 százalékra csökkent, ami lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az ingatlanfejlesztések számára. Így a szükséges eszközbeszerzésen, az infokommunikációs fejlesztéseken és a projekt megvalósítását támogató tevékenységeken túl a beruházások nagyobb része fordítható építési és korszerűsítési munkákra. Ez a gyakorlatban lehetőséget teremt telephelyek bővítésére, modernizálására vagy akár új létesítmények kialakítására is, ami sok vállalkozás számára alapfeltétele a további növekedésnek és a termelési kapacitások bővítésének.

A módosításoknak köszönhetően bővül a pályázók köre is

A módosítások további könnyítéseket is tartalmaznak, amelyek szélesebb vállalkozói kör számára teszik elérhetővé a támogatást. A korábbi pályázati felhívás kizárta a jelentkezésből azokat a vállalkozásokat, amelyek már részesültek támogatásban a GINOP Plusz 1. prioritás keretében. Most ezt a korlátozást eltörlik, így lehetővé válik, hogy egy vállalkozás partner- vagy kapcsolt vállalkozásai is önállóan pályázhassanak, ami újabb cégek számára nyithatja meg a fejlesztési lehetőséget.

A szabályozás a telephelyekkel kapcsolatos előírásokon is lazít. A jövőben elfogadható lesz az olyan, 60–180 napja bejegyzett székhely, telephely vagy fióktelep is, amely ugyanabban a vármegyében található, mint a támogatási kérelem benyújtása előtt legalább 180 napja bejegyzett vagy időközben törölt másik telephely. Ez nagyobb rugalmasságot biztosíthat a vállalkozások számára akkor, amikor új telephelyet alakítanak ki vagy szervezik át működésüket. További könnyítés, hogy a technológiai korszerűsítést szolgáló eszközbeszerzéseknél az egyes eszközök minimális nettó értékhatára 500 ezer forintról 300 ezer forintra csökkent, ami a kisebb értékű, mégis fontos fejlesztések megvalósítását is segítheti.

A változtatások mögött az a szándék áll, hogy a vidéki térségekben működő, 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozások könnyebben és nagyobb léptékben valósíthassák meg beruházási elképzeléseiket. A vállalkozói visszajelzések alapján végrehajtott célzott módosítások olyan rugalmasabb támogatási környezetet teremthetnek, amely jobban igazodik a helyi gazdasági szereplők fejlesztési igényeihez. A telephelyek korszerűsítése és bővítése hozzájárulhat a termelési kapacitások növeléséhez, a hatékonyabb működéshez és a vállalkozások hosszabb távú versenyképességéhez is. Mindez a vidéki gazdaság élénkítésében is fontos szerepet játszhat, hiszen az új beruházások erősíthetik a helyi vállalkozói szektort és hozzájárulhatnak a térségek gazdasági teljesítményének javulásához.

A módosított pályázati felhívás a palyazat.gov.hu oldalon érhető el, ahol a vállalkozások a részletes feltételekről és a pályázás menetéről is tájékozódhatnak.

Források:

• 4–150 millió forint vissza nem térítendő támogatás telephelyfejlesztésre a mikro- és kisvállalkozásoknak – Vg.hu
• Akár 150 millió forint telephelyfejlesztésre – lazítottak a pályázati feltételeken – Hrportal.hu
• Kkv támogatás: könnyebb lett pályázati forráshoz jutni – Magyarnemzet.hu
• Mától még rugalmasabb feltételek mellett pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a telephelyfejlesztést támogató program keretében – Kormany.hu
• Mától még rugalmasabb feltételekkel pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a telephelyfejlesztést támogató GINOP Plusz-1.2.4-25 programban – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Tartósan növeli a gazdasági teljesítményt, évente több tízezer vállalkozáshoz jut el, és a kedvezményes finanszírozás miatt a kkv-k egyik legfontosabb hitelforrásává vált –ezek a fő megállapításai annak a friss, Széchenyi Kártya Programról készült hatástanulmánynak, amelyet a KAVOSZ februári konferenciáján mutattak be. Az elemzés szerint a konstrukció szerepe jóval túlmutat egy egyszerű támogatott hitelen.

A közelmúltban a KAVOSZ szakmai konferenciát rendezett a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásairól, ahol bemutatták az Egyensúly Intézet által készített hatástanulmányt is. Az elemzés objektív adatokra támaszkodva, több vizsgálati módszerrel értékelte a program makrogazdasági hatásait és szerepét a kkv-finanszírozásban. A KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya Program közel huszonnégy éve része a hazai vállalkozásfinanszírozási rendszernek, és mára a kkv-k egyik legfontosabb forrásszerzési csatornájává vált. Évente hozzávetőleg 1600 milliárd forintnyi finanszírozást közvetít a vállalkozások felé, ami mintegy 30 ezer cég működéséhez járul hozzá, miközben a program indulása óta összesen 300–400 ezer vállalkozás jutott forráshoz a konstrukció keretében. 2025-ben 49 ezer igénylés érkezett összesen 2212 milliárd forint értékben, ami közel 50 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Nem véletlen, hogy a Széchenyi Kártya Programot gyakran a hazai vállalkozásfinanszírozás egyik sikertörténeteként említik.

Gazdasági növekedés és mérhető pozitív hatás

A hatástanulmány szerint a Széchenyi Kártya Program az elmúlt években tartósan hozzájárult a magyar gazdaság teljesítményének növekedéséhez. A vizsgálatok alapján a program 2015 és 2025 között mintegy 4500 milliárd forinttal emelte meg a hazai GDP szintjét, és 2025-ben önmagában is hozzávetőleg 1,5 százalékos pozitív hatást gyakorolt a gazdasági teljesítményre. A program gazdasági hatása a költségvetés szempontjából is mérhető: a becslések szerint a vizsgált időszakban mintegy 700 milliárd forint többlet-adóbevétel keletkezett különböző adónemekből. Az elemzés alapján a Széchenyi Kártya Program valódi gazdaságélénkítő eszköznek tekinthető, amely különösen fontos szerepet játszik a kedvezőtlenebb gazdasági időszakokban is, amikor a finanszírozási lehetőségek beszűkülnek.

Stabil működés, beruházások és munkahelyek

A tanulmány külön vizsgálta azt is, hogy a Széchenyi Kártya Program milyen módon járul hozzá a vállalkozások mindennapi működéséhez és hosszabb távú fejlődéséhez. A kihelyezett források jelentős része közvetlenül a működés stabilizálását szolgálja. A vállalkozások bérekre, rezsiköltségekre vagy készletfinanszírozásra fordítják a támogatott hiteleket, ami kiszámíthatóbb működést tesz lehetővé még bizonytalanabb gazdasági környezetben is. A vállalkozói visszajelzések szerint a program leginkább a pénzügyi stabilitás erősítésében és a növekedési lehetőségek támogatásában jelent kézzelfogható segítséget, miközben a kedvezményes források hozzájárulnak a versenyképesség megőrzéséhez is.

A működés finanszírozása mellett a program fejlesztési konstrukciói jelentős beruházásélénkítő hatást is kifejtettek a kkv-szektorban. A kedvezményes források lehetővé tették a beruházási aktivitás fenntartását, új kapacitások kiépítését és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítását, ami közvetve a belső kereslet erősödéséhez is hozzájárult. Az elemzés szerint a program a foglalkoztatásra is érezhetően pozitív hatást gyakorolt. Az elmúlt évtizedben mintegy 107 ezer munkahely létrejöttében vagy megőrzésében játszott szerepet, részben az új beruházásokon, részben a vállalkozások stabilabb működésén keresztül.

A Széchenyi Kártya Program regionális szempontból is jelentős hatást gyakorolt a vállalkozások működésére. A kihelyezett források mintegy 70 százaléka vidéki vállalkozásokhoz került, ami különösen azokban a térségekben bizonyult fontosnak, ahol szűkebb a piac és magasabb a vállalkozásindítás kockázata. A program alkalmazkodóképességét mutatja, hogy a különböző konstrukciók képesek lefedni a kkv-szektor sokszínű finanszírozási igényeit, így a stabil működéstől a fejlesztésekig számos vállalkozási cél megvalósításához biztosítanak forrást.

Forrás: https://www.facebook.com/szabadosrichard1/posts/pfbid0HTEhu1M93HZBnFFYwhT3ZL3BqgZaQZgqJSp1GHoWMTkyjVgNVRGKLTiSBaXho9jwl 

Európai szinten is versenyképes kamatszint

A hatástanulmány szerint a vállalkozások döntésében a Széchenyi Kártya Program igénybevételekor elsősorban költségszempontok játszanak meghatározó szerepet. A jelenleg elérhető, fix 3 százalékos kamat kiemelkedően kedvező a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek számít. Az Európai Központi Bank adatai szerint az új vállalati hitelek átlagos kamata az eurózónában 3,47% volt 2025 decemberében. Ebben a környezetben a fix 3%-os kamatozású Széchenyi Kártya Program kifejezetten versenyképes támogatási formának számít. A különböző hiteltermékek széles köre lehetővé teszi, hogy a vállalkozások működési és fejlesztési céljaikhoz egyaránt megfelelő konstrukciót találjanak, miközben a program a jövőben is alkalmazkodhat a változó finanszírozási igényekhez. A Széchenyi Kártya Program jövőjét illetően a tervek között szerepel a kihelyezett volumen további növelése, a termékkeretek bővítése, a digitalizáció és az ügyfélélmény fejlesztése, valamint a kockázati paraméterek finomhangolása is. Az előretekintő becslések szerint a program a következő években, akár 2030-ig is stabilan pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági folyamatokra, így a Széchenyi Kártya Program a jövőben is a kkv-k egyik legfontosabb finanszírozási eszköze maradhat.

Források:

• Tartós pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaságra a KAVOSZ és a Széchenyi Kártya Program – Novekedes.hu
• 4500 milliárd forint: így vált a Széchenyi-kártya a magyar gazdaság egyik tartópillérévé – Index.hu
• Mit csinál a Széchenyi Kártya Program a magyar gazdasággal? Megérkezett az elemzés! – Portfolio.hu
• A Széchenyi Kártya Program még Nyugat-Európában is versenyképes! – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

A K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedévére vonatkozó adatai szerint érezhetően javult a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti hangulata. A korábbi bizonytalanság mérséklődni látszik, egyre több cég számít stabil, sőt nyereséges működésre az idei évben. A gazdasági környezet továbbra is kihívásokat tartogat, ugyanakkor a vállalkozások körében erősödik a tervezési hajlandóság és a növekedési szándék. A tágabb vállalati körben készült Randstad HR Trends 2026 riport is hasonló irányt jelez: a cégek jelentős része árbevétel-emelkedéssel kalkulál, ami összességében biztató képet fest a vállalati szektor kilátásairól.

A K&H Bank idén is elkészítette negyedéves kkv bizalmi indexét, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági várakozásait, kilátásait és hangulatát méri. A 2025 végén végzett felmérés alapján a mutató jelentősen megemelkedett, ami egyértelműen javuló üzleti hangulatra utal. A kutatás szerint cégméret és ágazat szerinti bontásban is szemmel látható a pozitív elmozdulás: a legnagyobb árbevételű vállalkozások várakozásai a legoptimistábbak, ugyanakkor arányaiban hasonló mértékű javulás érzékelhető a kisebb cégek körében is. Az ágazati rangsor élén a szolgáltató szektor áll, ezt követi a mezőgazdaság és az ipar, míg a kereskedelem valamivel visszafogottabb, de szintén pozitívabb kilátásokat jelez. Régiós bontásban ugyancsak kedvező irányú változás rajzolódik ki a teljes szektorban.

A kedvezőbb hangulat hátterében több, a vállalkozásokat közvetlenül érintő gazdasági és gazdaságpolitikai intézkedés is állhat. Az évvégén bejelentett Vállalati Adócsökkentési Csomag 2026-ban összességében 80–90 milliárd forinttal mérsékelheti a cégek adó- és adminisztrációs terheit, ami érdemben javíthatja a működési mozgásteret. A fix, 3 százalékos kamatozású hitelprogram iránti jelentős érdeklődés szintén azt jelzi, hogy a vállalkozások nyitottak a fejlesztésekre és a finanszírozási lehetőségek kihasználására. A legfrissebb adatok szerint öt hónap alatt több mint 22 ezer igény érkezett a konstrukcióra, összesen 1171 milliárd forint értékben. A Demján Sándor Tőkeprogram megemelt befektetési limitje, valamint a lakosságot érintő intézkedések közvetett hatásai is hozzájárulhatnak a bizalom erősödéséhez. Bár a minimálbér-emelés mértékéről zajló tárgyalások a költségoldali alkalmazkodás szükségességére hívják fel a figyelmet, összességében egy tudatosabb, tervezésorientált és mérsékelten optimista vállalkozói attitűd rajzolódik ki a friss adatokból.

Forrás: https://www.kh.hu/csoport/sajto/-/sajtohir/ugrasszeruen-javult-a-magyar-kkv-k-hangulata

Mérsékelt, de széles körű növekedési tervek

A konkrét várakozásokat vizsgálva a kép még árnyaltabb. A felmérés szerint a kkv-k átlagosan 6,4 százalékos árbevétel-növekedéssel és 3,9 százalékos nyereségjavulással számolnak az előttünk álló időszakban, ami egyértelműen pozitív irányt jelez. A vállalkozások többsége stabil vagy bővülő bevételre készül. 30 százalékuk 6 százalékot meghaladó növekedést vár, további 12 százalékuk mérsékeltebb, 6 százalék alatti emelkedéssel kalkulál, míg 43 százalékuk stagnálásra rendezkedik be. Az árbevétel csökkenését 14 százalék vetíti előre, és mindössze 2 százalék bizonytalan a kilátásokat illetően.

Cégméret szerint is érdekes különbségek rajzolódnak ki. A legnagyobb lendülettel a 101–300 millió forint éves árbevételű vállalkozások tekintenek előre, ők átlagosan 8,9 százalékos bővülést várnak. A 20–100 millió forintos sávba tartozó cégek 6,2 százalékos növekedést prognosztizálnak, míg a 301 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások visszafogottabb, 3,8 százalékos emelkedéssel számolnak. A nyereség tekintetében ugyanakkor kiegyensúlyozottabb a kép. A legnagyobbak 4,3 százalékos profitjavulást várnak, a legkisebbek 4,1 százalékot, a közepes méretűek pedig 3,5 százalékot, vagyis érdemi nagyságrendi különbség nem mutatkozik. Összességében az adatok azt jelzik, hogy a hazai kkv-k alkalmazkodóképessége erősödött, és egyre többen készülnek tudatosan növekedési pályára.

Óvatos optimizmus a vállalati döntéshozók körében is

A Randstad idén is elkészítette szokásos éves HR Trends riportját. A kutatás 434, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott 2025 októbere és decembere között, így nem kifejezetten a kkv-kra, hanem a vállalati szektor szélesebb körére ad képet. Az eredmények alapján a hazai cégek megfontoltan, ugyanakkor alapvetően bizakodva készülnek az előttünk álló időszakra. A válaszadók 44 százaléka árbevétel-növekedést vár, miközben kevesebb mint 10 százalék számít visszaesésre. Régiós összevetésben a magyar vállalatok a legderűlátóbbak, a cseh és román piacon alacsonyabb a növekedésre számítók aránya, és jóval nagyobb a bizonytalanság.

A kihívások ugyanakkor továbbra is meghatározók. A döntéshozók többsége szerint a bérköltségek jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot, és egyre nagyobb hangsúly kerül a produktivitás, illetve a működési hatékonyság javítására. A létszámtervek visszafogott képet mutatnak: mindössze 26 százalék készül bővítésre, 12 százalék leépítést tervez, 17 százalék pedig nem pótolja automatikusan a távozó munkatársakat. A keresett pozíciók elsősorban az IT-, mérnöki és technológiai területekhez kötődnek, miközben a termelési és logisztikai munkakörök iránt mérséklődik az igény. A toborzás során egyre komolyabb nehézséget jelentenek a túlzott fizetési elvárások és a megfelelő tapasztalat hiánya, ezért a cégek a képzésekben, belső fejlesztésekben, valamint IT- és AI-megoldások bevezetésében látják a kiutat. Bár a vállalatok 97 százaléka tervez béremelést, az emelések mértéke jellemzően mérséklődik, a leggyakoribb sáv a 6–8 százalék közötti. A home office modellben nem várható jelentős elmozdulás, a heti két napos megoldás marad a legelterjedtebb, miközben a mesterséges intelligencia alkalmazása új szakaszba lép: a cégek több mint harmada már aktívan bővíti az AI-használatot, és nő a technológia iránti bizalom is.
Összességében a Randstad felmérése jól kiegészíti a kkv-bizalmi index üzenetét: a vállalati szektor szélesebb köre is növekedési lehetőségekkel számol, de ezt továbbra is költségtudatos, hatékonyságközpontú és megfontolt tervezés mellett teszi.

Források:

• Ugrásszerűen javul a magyar kkv-k hangulata – Kh.hu
• Nyereséges évre számítanak a kkv-k 2026-ban – Kh.hu
• Hr trends survey 2026 sajtóközlemény – Randstad.hu
• A vállalatok 44 százaléka nettó árbevételének növekedésére számít – Trademagazin.hu
• Fix 3%-os hitel – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

Egy vállalkozás fejlődése szükségszerűen együtt jár a bővüléssel, új munkatársak felvételével. Ez fontos lépés, ugyanakkor komoly pénzügyi elköteleződést is jelent, különösen a kezdeti időszakban. Ebben nyújt érdemi segítséget a most elérhető „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program, amely jelentős hozzájárulást biztosít az új munkavállalók bérköltségéhez és a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzéséhez, így csökkenti a bővítés kezdeti pénzügyi terheit.

Érdemi támogatás segíti a vállalkozások létszámbővítését

A február elején bejelentett „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások új munkavállalónként akár 2.467.920 forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. A konstrukció teljes keretösszege 4 milliárd forint, amely kifejezetten a hazai kkv-k kapacitásbővítését és munkahelyteremtési törekvéseit támogatja. A támogatás elsődlegesen a bérköltségek finanszírozásához járul hozzá. A program hat hónapon keresztül támogatja az új munkavállalók bérét és a kapcsolódó járulékokat, legfeljebb havi bruttó 400 ezer forintos bérszintig. Emellett lehetőség nyílik a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzésének támogatására is, amelynek összege a bértámogatás legfeljebb 30 százalékáig terjedhet. Ez különösen fontos azoknál a vállalkozásoknál, ahol a létszámbővítés új eszközök vagy technológia használatát is igényli.

A program keretében egy vállalkozás minimum egy és maximum tíz új munkavállaló felvételére igényelhet támogatást. A konstrukció feltétele, hogy a felvétel valódi létszámbővítést jelentsen, vagyis az új munkatársak alkalmazása növelje a vállalkozás foglalkoztatotti létszámát. További elvárás, hogy a felvett munkavállalók a felvételt megelőző 30 napban ne rendelkezzenek kereső tevékenységgel, kivéve az alkalmi munkát vagy a közfoglalkoztatást.

A támogatás a költségek legfeljebb 70 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a vállalkozásnak önerőként kell biztosítania. A hat hónapos támogatási időszakot további hat hónap kötelező továbbfoglalkoztatás követi, ami hozzájárul ahhoz, hogy a létrejövő munkahelyek tartósan fennmaradjanak. A támogatott foglalkoztatás legkésőbb 2026. augusztus 1-ig kezdődhet meg, a projektek végső megvalósítási határideje pedig 2027. július 31. A pályázatok benyújtására 2026. február 28-ig van lehetőség az OFA Nonprofit Kft. elektronikus rendszerén keresztül.

Forrás: Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala

A bővülés támogatása gazdasági és foglalkoztatási szempontból is kiemelt cél

A kkv-k működése szorosan összefügg a foglalkoztatás alakulásával. Ez a szektor biztosítja a munkahelyek többségét, ezért fejlődésük közvetlenül befolyásolja a gazdaság stabilitását és a foglalkoztatottság alakulását. A vállalkozások számára ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást éppen az jelenti, hogy képesek legyenek finanszírozni a növekedéssel járó többletköltségeket, különösen a bérköltségeket. A „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program célja, hogy csökkentse ezt a terhet, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a növekedésre képes vállalkozások új munkavállalókat vegyenek fel. Ez hozzájárul a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához is.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2026 januárjában több mint 224 ezer regisztrált álláskereső volt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy továbbra is van olyan munkaerő, amely megfelelő feltételek mellett bevonható a foglalkoztatásba. A program emellett túlmutat a rövid távú bértámogatáson. Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy fejlesszék működésüket, korszerűsítsék eszközeiket, és alkalmazkodjanak a gazdasági környezet változásaihoz. Ez különösen fontos a zöld és digitális átállás időszakában, amikor a versenyképesség megőrzése egyre inkább a hatékony, modern működésen múlik. A kapacitásbővítés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a hazai kkv-k bekapcsolódjanak nagyobb beruházásokba beszállítóként, ami hosszabb távon stabilabb növekedési pályát biztosíthat.

Egy több éve épülő támogatási rendszer újabb eleme

A most elérhető konstrukció egy olyan támogatási program folytatása, amely az elmúlt években fokozatosan bővült. Az első ütemet 2024-ben hirdették meg, amely elsősorban a négy leghátrányosabb helyzetű régióban működő vállalkozások kapacitásbővítését segítette. A cél az volt, hogy ezekben a térségekben is erősödjenek a vállalkozások, és javuljanak a foglalkoztatási lehetőségek. A program második szakasza 2025-ben indult, ekkor már az ország teljes területén elérhetővé vált a támogatás. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások szélesebb köre jusson hozzá olyan forrásokhoz, amelyek segítik a növekedést és a kapacitásbővítést. A jelenlegi, harmadik ütem ezt a folyamatot viszi tovább. A cél továbbra is az, hogy a hazai kkv-k megerősödjenek, új munkahelyeket hozzanak létre, és olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek hosszabb távon is támogatják versenyképességüket. A program hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások stabilabb működési alapokra építsenek, és felkészülten reagáljanak a gazdasági környezet változásaira.

Források:

• A multik után a magyar kkv-k munkahelyeit is támogatja a kormány: 4 milliárdos program indult – 24.hu
• KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 – Bkik.hu
• „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program – Ofa.hu
• Munkavállalónként több mint 2 millió forinthoz juthatnak a vállalkozások – Economx.hu
• KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 pályázat – Pafi.hu
• Czomba Sándor: 6 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma – új program segíti a munkát keresők elhelyezkedését – Kormany.hu
• Czomba Sándor: 4 milliárd forintból növelhetik kapacitásaikat a hazai kkv-k – Kormany.hu
• Új lehetőség a hazai kkv-knak: elindult a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program – Szabados Richárd államtitkár hivatalos Facebook-oldala
• 4 milliárd forintból növelhetik kapacitásaikat a hazai kkv-k – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos Facebook-oldala