Véget ért a hatodik alkalommal megrendezett JótettBank – Banki Véradók Hónapja elnevezésű társadalmi célú kampány, amely során a bankszektor munkatársai közel 1400 véradással több mint négyezer életet segítettek megmenteni.

A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor képviselői immár hatodik alkalommal hívták fel a figyelmet a véradás fontosságára. A VI. JótettBank – Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 31. között, tizenkilenc budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósult meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkezhettek önkéntes véradásra.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese elmondta: „Idén országszerte 21 helyszínen vártuk a véradókat, és az elmúlt hetekben 1372 bankár mutatott példát és segített rászoruló embertársaiknak. Egy véradással három ember életét lehet megmenteni, így több mint 4000 betegnek lehet megfelelő vérkészítményt előállítani a bankároknak köszönhetően.” Hozzátette: „Napi 1600-1800 ember önzetlensége kell ahhoz, hogy a hazai vérellátás biztosított maradjon, ezért bátorítunk mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, 18 éves elmúlt és legalább 50 kilogramm, hogy adjon vért és segítsen!”

„A véradáshoz kell némi bátorság, de egy tűszúrás igazán csekély ár azért, ha ezzel másokon segíthetünk, vagy akár életeket menthetünk – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Külön öröm számunkra, hogy az idei JótettBank – Banki Véradók Hónapja programban százötvennél is több kollégánk első alkalommal adott vért. Bízom benne, hogy közülük sokan visszatérő véradókká válnak, hiszen az állandó vérkészlet fenntartásához elengedhetetlen az új önkéntesek bevonása, és személy szerint nagyon büszke vagyok, hogy ebben a banki közösségünk egyre aktívabb szerepet vállal.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Az egészségügy támogatása közös társadalmi felelősség, amelyben mindannyiunknak szerepe van. A véradás az egyik legnemesebb és legönzetlenebb módja annak, hogy az egészséges emberek segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van. A Magyar Bankszövetség elnöksége számára az egészségügyi dolgozók megbecsülése kiemelten fontos, ezért a legelső Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, az egészségügy meghatározó szaktekintélyének ítélte oda. Ezzel egy időben az Országos Betétbiztosítási Alap hárommillió forint adományt ajánlott fel a Gyermekkórház javára.”

A Banki Véradók Hónapja a hazai bankszektor közös társadalmi felelősségvállalási projektjének, a JótettBank programnak mára emblematikus részévé vált, amely erősíti a közösséget és példaként szolgálhat más szektorok számára. Sikerét az is bizonyítja, hogy a kezdetben egyhetes program mára egy hónapossá nőtt, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a pénzintézeti dolgozók mellett a Magyar Nemzeti Bank és az Agrárminisztérium is csatlakozott, sőt dr. Nagy István agrárminiszter és az MNB két alelnöke maga is adott vért a K&H Bank székházában megrendezett nyitóeseményen.

Az ország biztonságos vérellátáshoz évi mintegy 350.000 vérkészítményre van szükség. Mivel egy véradás során leadott vérből három egység vérkészítmény állítható elő, a banki dolgozók véradása négy nap teljes ellátását teszi lehetővé, és több mint négyezer beteg számára biztosít gyógyulást jelentő vérkészítményt.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el. 2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

A Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelek gazdasági és társadalmi hatásait járja körül, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium két szakemberével. Szabados Richárd, kis és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Palóc André, a Minisztérium szóvivője többek között kifejtette, hogyan hat a program a „fiókban maradt fejlesztésekre”, és miért tekinthető a kkv-szektor az emberek második otthonának. Az adásban szóba kerülnek az európai uniós források, valamint az adminisztrációs és adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervek is. A szakértők szerint a vállalkozásoknál jó helyen van a pénz és a várakozások szerint a fejlesztések pozitív hatása hamarosan az egész gazdaságban megjelenik.

A fix 3 százalékok őszét éljük

Az idei ősz a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelek időszaka, amelyek egyszerre támogatják a lakosságot és a vállalkozásokat is. Az intézkedéssorozat első állomása az Otthon Start Program volt. Ez a kezdeményezés a gazdaságpolitikai előnyökön túl társadalmi célokat is szolgál, hiszen a felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság többségénél a saját tulajdonú, biztonságos otthon megteremtése alapvető életcélként jelenik meg.

Az intézkedések második pillére már a vállalkozói szférát célozza, ahol legalább akkora jelentősége van a biztonságnak, mint a lakossági oldalon. A magyar munkavállalók több mint kétharmada - mintegy 2,4 millió ember - kis- és középvállalkozások kötelékében vállal munkát. Kijelenthető, hogy rengeteg honfitársunk számára a kkv-szektor valójában a „második otthon”. Ezek a vállalkozások adják a mindennapi élet kereteit, ők biztosítják a munkahelyeket, a szolgáltatásokat, a helyi gazdaság működését. Ha a családok anyagi biztonságát a lakhatási támogatások erősítik, akkor a vállalkozások fejlődésével a munkahelyek is kiszámíthatóbbá válnak. A fix 3 százalékos hitelprogram így egyszerre szolgálja a gazdasági stabilitást és a társadalmi biztonságot, hiszen a fogyasztás bővülése csak akkor fenntartható, ha a munkahelyek is biztonságban vannak.

„A kkv-k nem papíron létező entitások, hanem szerves részei, mondhatni a „kötőszövetei” a magyar gazdaságnak. Itt pezseg az egész, amit úgy hívunk, hogy magyar gazdaság.” – kezdte Palóc André, majd hozzátette: „Ezek azok a családi cégek, azok a szolgáltatók, akiket ismerünk a turizmusban nagyon nagy számban, azok a kis cégek, amelyek jelen vannak az életünk mindennapjaiban, akiknél naponta költjük a pénzünket, és akik nagyon sok embernek a munkahelyét is biztosítják.”

A növekedéshez elengedhetetlen a megbízható pénzügyi háttér és támogató partnerség. A tőkefinanszírozás olyan megoldás, amely rugalmasságot és stratégiai együttműködést kínál a befektetők és a kis- és középvállalkozások számára. A Demján Sándor Tőkeprogram pontosan ezt a szemléletet képviseli: a növekedni vágyó cégek számára kínál alternatívát a hagyományos hitelfinanszírozással szemben.

A tőkefinanszírozás új korszakot nyit a vállalkozásfejlesztésben

A hazai kis- és középvállalkozások ma a gazdasági növekedés motorjai, mégis sokan küzdenek azzal, hogyan teremtsék meg a fejlesztésekhez szükséges stabil pénzügyi hátteret. Az MKIK és a KAVOSZ közös „Finanszírozás a gyakorlatban” roadshow-ja erre a kérdésre is keresi a választ: hogyan tudnak a vállalkozások a gyakorlatban is eligazodni a különböző finanszírozási formák között, és mely konstrukciók segíthetik leginkább a fejlődésüket. A rendezvénysorozat egyik kiemelt témája a tőkefinanszírozás, amely hitel helyett bizalmon alapuló partnerséget kínál a vállalkozásoknak.

A magyar gazdaság tartós növekedéséhez elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozások ne csupán működjenek, hanem képesek legyenek a méretnövekedésre, a modernizációra és a versenyképesség javítására is. Ebben segít a Demján Sándor Program keretében megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram, amely új szemléletet hoz a hazai finanszírozási palettára. A tőkebefektetés ugyanis nem pusztán forrást jelent: a befektető stratégiai partnerként kapcsolódik be a cég működésébe, osztozik a kockázatokban, és a tőke mellé szakmai tudást, tapasztalatot és bizalmat is ad. Az ilyen típusú együttműködés hosszú távon a vállalkozások pénzügyi stabilitásának erősítésén túl megnyitja az utat a további fejlesztési lehetőségek és források felé is.

Rugalmas megoldás a fejlődni vágyó kkv-knak

A Demján Sándor Tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a vállalkozásokat, és hamarosan a korábbi 200 millió forintos határ helyett akár 400 millió forint forrás is igényelhető vállalkozásonként, legfeljebb hatéves futamidővel. Azok a vállalkozások, amelyek már részesültek a program forrásaiból, gyorsított eljárásban újra benyújthatják igényüket, így további 200 millió forint tőkejuttatásra is jogosultak lehetnek, amennyiben pénzügyi teljesítményük és fejlesztési terveik ezt megalapozzák. Ez különösen pozitív hír azoknak a vállalkozásoknak, akik nagyobb volumenű beruházásokban, technológiai fejlesztésekben vagy zöld átállásban gondolkodnak.

A konstrukció sajátossága, hogy a program lebonyolítója, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. a befektetés során 1 százalékos tulajdonrészt szerez a vállalkozásban, a fennmaradó 99 százalékot pedig tagi kölcsön formájában biztosítja. A futamidő végén a cég visszavásárolja a tulajdonrészt, így a befektető nem marad tartósan a tulajdonosi körben, így a modell üzletileg zárt és transzparens működést biztosít. Az egyik legnagyobb előny a rugalmas törlesztési struktúra: a tőkerészt csak a futamidő végén kell visszafizetni, a kamatot pedig évente, egy összegben. Mindez jelentősen csökkenti a likviditási terheket és nagyobb mozgásteret biztosít a fejlesztési szakaszban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, ahol a megtérülés hosszabb időt vesz igénybe.

A program olyan magyarországi székhellyel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak érhető el, amelyek korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként működnek, legalább két lezárt üzleti évvel, két fő alkalmazottal és 300 millió forintot meghaladó átlagos árbevétellel rendelkeznek. A stabil, működő cégekre építő szemlélet biztosítja, hogy a forrás valóban a fejlődésre, nem pedig a működés fenntartására irányuljon. Az eddigi eredmények biztatóak: több mint 500 pályázat felelt meg a kritériumoknak, ebből 115 vállalkozás esetében született pozitív döntés, összesen 23 milliárd forint értékben. Jelenleg a pályázók többsége Budapestről és Pest megyéből érkezik, ami jól mutatja, hogy a fővárosi vállalkozások gyorsan reagáltak az új lehetőségre. Ugyanakkor a program célja az is, hogy a vidéki vállalkozások körében is elterjedjen ez a finanszírozási forma.

Forrás: Demján Sándor Tőkeprogram hivatalos Facebook oldala

A tőkeforrás ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá

A Demján Sándor Tőkeprogram legnagyobb előnye, hogy a forrás rugalmasan felhasználható. A vállalkozások saját stratégiájukhoz és növekedési céljaikhoz igazítva dönthetnek arról, mely területekre fordítják. A támogatott fejlesztések köre rendkívül széles: a program éppúgy alkalmas technológiai modernizációra, digitalizációra és automatizációra, mint energiahatékonysági vagy zöld beruházásokra, amelyek hosszú távon csökkentik a működési költségeket és a környezeti terhelést. A forrásból piaci terjeszkedés, kapacitásbővítés vagy akár új termékek és szolgáltatások bevezetése is finanszírozható, de lehetőséget ad akvizíciókra és humánerőforrás-fejlesztésre is, például képzésekre, bérköltségek támogatására vagy új munkaerő bevonására. Emellett forgóeszköz-finanszírozásra, például marketing- és operatív költségek fedezésére is felhasználható.

A fejlesztések megvalósítására a szerződéskötéstől számított 12 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben további fél évvel meghosszabbítható. A konstrukció így valódi mozgásteret biztosít a vállalkozásoknak, és segít abban, hogy a növekedési tervek ne a finanszírozás hiányán, hanem a megvalósítás lendületén múljanak.

A tőkefinanszírozás igazi ereje abban rejlik, hogy partnerséget és bizalmat kínál a vállalkozásoknak a forrás mellett. Míg egy bank elsősorban a múltbeli teljesítmény alapján dönt, addig a tőkebefektető a jövőbe tekint: az ötletekben, a csapatban és a piacban rejlő potenciált keresi. Ez a szemléletváltás adhat új lendületet a magyar kkv-szektornak: a befektető nemcsak finanszíroz, hanem társként vesz részt a vállalkozás útján, megosztva a kockázatokat és segítve a növekedést szakmai tudással, tapasztalattal és stratégiai támogatással. A Demján Sándor Tőkeprogram 2026. június 30-ig vagy a keret kimerüléséig várja a növekedni vágyó vállalkozás jelentkezését!

Források:

• Banki limit helyett tőkepartnerség: új korszak kezdődik a magyar kkv-finanszírozásban – Portfolio.hu
• Attitűdváltás nélkül nincs növekedés: új korszak a KKV-finanszírozásban – Portfolio.hu
• DSTőkeprogram - Demjantokeprogram.hu

Október 14-én Győr adott otthont a Portfolio által szervezett Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórumnak, ahol gazdasági szakemberek vitatták meg a vállalkozásokat érintő legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tudatos pénzügyi tervezés, a garanciaprogramok és a banki partnerségek biztos pontot jelenthetnek a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a vállalkozások számára. A fórumon a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása is kiemelt fókuszt kapott, a pénzügyi tudatosság kiemelt szerepét hangsúlyozva.

A Portfolio idén is megrendezte a vidéki gazdasági fórum-sorozatát, amelynek legutóbbi állomása a nyugat-magyarországi régió központjában, Győrben zajlott. A Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum célja ezúttal is az volt, hogy a térség meghatározó gazdasági és pénzügyi szereplőit közös gondolkodásra hívja a vállalkozások előtt álló kihívásokról és lehetőségekről. A konferencián kerekasztal-beszélgetéseket is hallhattak a résztvevők, ahol banki, fejlesztéspolitikai és vállalati szakemberek osztották meg tapasztalataikat a hazai kkv-szektor helyzetéről, valamint arról, milyen tényezők határozzák meg ma a növekedés és a versenyképesség feltételeit.

Forrás: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/konferencia-kkv/portfolio-nyugat-magyarorszagi-gazdasagi-forum-2025/1815/program

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei új szintre léptek: október 6-tól a Széchenyi Kártya Program valamennyi hitelterméke fix 3 százalékos kamattal érhető el. A hét különböző termék között likviditást segítő, szabad felhasználású megoldások, illetve beruházási típusú konstrukciók is egyaránt elérhetőek, és a kedvezményes kamatszint akár több millió forintos megtakarítást is eredményezhet a futamidő során. A cél, hogy a vállalkozások kiszámítható és gyors forráshoz jussanak a működési és fejlesztési igényeik megvalósításához. A program iránt már az első napokban is rendkívül élénk érdeklődés mutatkozott.

Akár 500 millió forint is elérhető a vállalkozások számára a 3 százalékos kamattal

Több mint húsz éve nyújt megbízható hátteret a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Program, amely mára a hazai gazdaság egyik legfontosabb finanszírozási pillérévé nőtte ki magát. Célja továbbra is változatlan: stabil, kiszámítható és kedvező hitelforrást kínálni a vállalkozások növekedéséhez. Október elejétől kezdődően minden termék fix 3 százalékos kamattal igényelhető, ami új fejezetet nyit a program történetében. Ez a kamatszint a jelenlegi piaci vállalati hitelekhez képest különösen kedvező, hiszen a piaci konstrukciók általában ennek többszörösével számolnak. A rendelkezésre álló, vállalkozásonként 150 millió forintos forráskeret garancia arra, hogy a cégek mérettől és ágazattól függetlenül érdemi segítséget kapjanak a fejlesztéseikhez. Ez azt jelenti, hogy 150 millió forintot minden vállalkozás igényelhet, de természetesen kevesebbet és – terméktől függően – többet is. A program keretében elérhető hét finanszírozási formát úgy alakították ki, hogy minden cég megtalálhassa a tevékenységéhez legjobban illeszkedő megoldást. A kínálat két fő típusra épül: a likviditási és a beruházási hitelekre, amelyeket a Széchenyi Mikrohitel MAX+ egészít ki, a kisebb vállalkozások igényeit szem előtt tartva.

A likviditási célú konstrukciók – a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ – szabad felhasználásúak, így a cégek rugalmasan dönthetnek arról, mire fordítják az így biztosított forrást. E hitelek kamata a korábbi 4,5 százalékról 3 százalékra csökkent, ami egy 100 millió forintos hitel esetében éves szinten akár másfél millió forintos megtakarítást is jelenthet. Ezeknél a termékeknél 1 és 250 millió forint közötti hitelösszeg igényelhető.

A beruházási típusú termékek – a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ – a fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket és kapacitásbővítéseket támogatják. Ezen hitelek esetében akár 500 millió forint is igényelhető, a fix 3 százalékos kamat pedig már 2025 februárja óta érvényes ebben a termékkörben. A kisebb vállalkozások számára elérhető Széchenyi Mikrohitel MAX+ a korábbinál kedvezőbb feltételekkel, megemelt – akár 150 millió forintos – maximális hitelösszeggel segíti az 50 fő alatti cégeket.

Forrás: Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár Facebook oldala

A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság motorját, mégis sokszor éppen az a háttérszaktudás, szakmai kapcsolat és fejlesztési lehetőség hiányzik számukra, amellyel versenyképességük jelentősen növelhető lehetne. Ezen változtat most a Nemzetgazdasági Minisztérium új kezdeményezése. Október 1-jétől 2 milliárd forintos keretösszeggel elindult az Üzleti Környezet Fejlesztési Program, amelynek célja, hogy helyi és országos szakmai szervezeteken keresztül érdemi, kézzelfogható segítséget vigyen a hazai vállalkozások számára.

A frissen elstartolt program különlegessége, hogy nem közvetlenül a cégeket támogatja, hanem azokat a szervezeteket, amelyek értik a vállalkozók nyelvét, napi kapcsolatban állnak velük, és képesek a tudást, tapasztalatot és információkat hatékonyan eljuttatni hozzájuk. A támogatásra pedig olyan egyesületek, szövetségek, alapítványok és közalapítványok pályázhatnak, amelyek legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek, és szerepet vállalnak a vállalkozásfejlesztésben.

A konstrukció keretében 10 és 100 millió forint közötti összeg igényelhető, 90 százalékos intenzitással, teljes előleg formájában. A program keretösszege 2 milliárd forint. A pályázatok beadási időszaka: 2025. október 1–15. A projektek 6–24 hónapos időtartammal valósulhatnak meg. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára szerint ezzel félévente 2-4 ezer vállalkozáshoz juthat el közvetlenül a megfelelő szakmai háttértudás. A támogatott tevékenységek között szerepelnek szakmai rendezvények, mentorprogramok, képzések, szemléletformáló kampányok, kiadványok és digitális fejlesztések is.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=122168864348521054&set=pcb.122168864606521054

Immár a harmadik egymást követő évben Magyarország segíti Európában a legintenzívebben a kis- és középvállalkozások hitelfelvételét kezességvállalással. A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb statisztikái szerint hazánkban a garanciaállomány a GDP 3,7 százalékát teszi ki, miközben az átlag mindössze 1 százalék körül mozog. Ez a kiemelkedő teljesítmény döntően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepvállalásának köszönhető, amely 2024-ben is rekordközeli eredményeket ért el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatásában.

A Garantiqa a 2024 év végi adatok szerint több mint 71 ezer garanciaszerződéssel rendelkezett, amely közel 54 ezer vállalkozáshoz kapcsolódott. Ezen vállalkozások hitelhez jutását segítette a garanciaintézmény az általa nyújtott készfizető kezességekkel, és így összesen 645 ezer munkahely megtartását, új álláshelyek létesítését támogatta a magyar gazdaságban.

A garanciaállomány év végére 2558 milliárd forintra nőtt, ami 3319 milliárd forintnyi hitel mögött állt. Az új kezességvállalások volumene meghaladta az 1020 milliárd forintot, a mikro- és kisvállalkozások pedig minden második hitelüknél Garantiqa-garanciát vettek igénybe.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a garancia multiplikátor hatása miatt ez a leghatékonyabb vállalkozástámogatási eszköz, hiszen a költségvetésből garanciavállalásra költött minden forint sokszor annyi forráshoz segíti hozzá a hazai kkv-kat.

Az AECM statisztikái szerint Magyarország mellett Franciaország és Románia áll a dobogón, 3,5 illetve 2,2 százalékos GDP-arányos garanciaállománnyal. Ezzel hazánk egyértelműen vezeti a mezőnyt, jól mutatva, hogy a garanciaintézmények anticiklikus szerepe Magyarországon a legerősebb.

A Joint Venture Szövetség hagyományos makrokonferenciáján idén is a gazdasági kilátások, a munkaerőpiaci helyzet és a bérpolitika, az infláció és a monetáris politika kerültek a középpontba.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a minimálbér-emelésről szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és reális esély mutatkozik arra, hogy két számjegyű emelkedés valósuljon meg. A miniszter emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén. Nagy Márton szerint a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak majd a 12-13 százalékos emelés mellett, a munkáltatói ajánlat pedig 9-10 százalék körül lehet. Ezen a ponton kapcsolódhat be a vitába a kormány. A 13 százalékos béremelésre kevés esély van – ismerte el, de küzdeni kell érte, ugyanakkor a kétszámjegyű emelés a miniszter szerint nem automatikusan 10 százalékos emelést jelent.

A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen nőttek a reálbérek, miközben a foglalkoztatás magas szinten stabilizálódott. „A munkavállalóknak jár a bérfelzárkóztatás, a vállalkozásoknak pedig ehhez támogatás” – fogalmazott. A kormány célja, hogy a béremelések ne aránytalanul terheljék a cégek költségszerkezetét.

Forrás: Nagy Márton Facebook

A Demján Sándor Program célja, hogy megerősítse a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, és ösztönözze a gazdasági növekedésüket. Az eddigi eredmények jól mutatják a program hatékonyságát: már több mint 23 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz vagy támogatáshoz, összesen 1124 milliárd forint értékben. A különböző programelemek iránt – a beruházási forrásoktól a digitális vouchereken át egészen a kamatmentes hitelekig – óriási az érdeklődés a cégek részéről, a támogatások széles körben járulnak hozzá a vállalkozások fejlődéséhez.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság gerincét, ezért fejlődésük és stabil működésük kiemelt nemzetgazdasági érdek. A Demján Sándor Program átfogó eszköztárral segíti a vállalkozásokat, az alábbiakban áttekintjük, hogyan állnak jelenleg a kkv-k támogatását célzó egyes programelemek.

1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program

A Demján Sándor Program zászlóshajója az 1+1 Program, amely kifejezetten a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzését szolgálja. A konstrukció célja, hogy kedvező feltételek mellett biztosítson forrást a fejlesztésekhez, legyen szó új eszközök beszerzéséről, kapacitásbővítésről vagy korszerűbb technológiák bevezetéséről. Az 1+1 Program nemrég jelentős mérföldkőhöz érkezett: eddig több mint 1500 pályázat értékelése zárult le, amelyek közül 1351 vállalkozás nyert támogatást. Összesen 100 milliárd forint folyósítására került sor, amely források már megjelentek a gazdaságban. A legtöbb nyertes cég a feldolgozóiparban működik, de jelentős az építőipar, valamint a kereskedelem, szállítás és vendéglátás részvétele is. Emellett a szolgáltató szektorban is több mint 200 kkv kapott lehetőséget arra, hogy modernebb technológiára váltson. A következő időszakban a nyertes vállalkozások számára különösen fontos lesz a projektek szakszerű menedzselése, hiszen a támogatás révén megkezdett fejlesztések csak így válhatnak hosszú távon fenntarthatóvá és eredményessé.

Egy vállalkozás sikerének titka nem mindig a kézzelfogható eszközökben rejlik. Az egyedi ötletek és megoldások – például egy különleges logó, csomagolás vagy recept – felkeltik a fogyasztók figyelmét és segítenek kitűnni a versenytársak közül. Nem érdemes azonban megfeledkezni a szellemi tulajdonunk védelméről sem, amelyet különböző oltalmak megszerzésével biztosíthatunk. Egy bejegyzett védjegy, formatervezésiminta-oltalom vagy szabadalom hatékony fellépést tesz lehetővé a hamisítókkal szemben, emellett erősíti a piaci pozíciót és növeli a vállalkozás értékét is.

Kevés hazai cég él a szellemi tulajdon védelmével

A vállalkozások értékét azok a szellemi javak is nagymértékben meghatározzák, amelyek elsőre talán kevésbé látványosak. Ide tartozik minden olyan ötlet és megoldás, amely megkülönbözteti a vállalkozást a versenytársaitól: egy jól megjegyezhető márkanév, egy figyelemfelkeltő logó, egy jellegzetes minta vagy csomagolás, egy új technológiai eljárás vagy akár egy különleges recept. Ezek összességét nevezzük szellemi tulajdonnak. A szellemi tulajdon védelmével ezeket az értékeket nem hagyjuk szabad prédaként a piacon, hanem jogi oltalommal biztosítjuk a védelmüket. Ezáltal az oltalom jogosultja kizárólagos jogot szerez a felhasználásra, a hamisítókkal vagy bitorlókkal szemben felléphet jogsértés esetén, és hosszú távon is biztonságban tudhatja azokat az elemeket, amelyek a sikerének alapját adják.

Az oltalom megléte kézzelfogható üzleti előnyöket hozhat. Kutatások szerint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek tudatosan kezelik a szellemi vagyonukat, akár 20 százalékkal magasabb bevételt érhetnek el. Az oltalom megléte növeli a piaci értéket, erősíti a márka megkülönböztethetőségét, és bizalmat kelt a fogyasztókban, hiszen egy védett termék vagy szolgáltatás a vásárlók szemében is biztonságosabb, megbízhatóbb választás.

Hazánkban azonban még mindig kevesen élnek az oltalomszerzés lehetőségével. 2023-as adatok alapján a magyar kis- és középvállalkozások mindössze 3,4 százaléka – szemben az Európai Unió 8,8 százalékával – rendelkezik bármilyen szellemi tulajdonhoz kapcsolódó oltalommal. A hazai szoftver-, a gyógyszer- és a kreatívipar vezeti a legaktívabb iparágak listáját. Más országokban – például az Egyesült Államokban – sokkal elterjedtebb a szabadalmak és védjegyek bejegyzése, milliós nagyságrendben kerülnek oltalom alá új találmányok és márkanevek. Ez jól mutatja, hogy Magyarországon még jelentős tartalék rejlik a szellemi tulajdon védelmében.