Visszafogottság jellemzi a magyar kkv szektort, ha a digitalizációról van szó. A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben sokan inkább a kivárásra játszanak, hátha javulnak a gazdasági mutatók. Noha a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási eredményei alapján visszaesés látszik a szektor informatikai beruházási hajlandóságában, a bank szakértője szerint akár versenyképességük megőrzésének kulcsa is lehet a digitális megoldások irányába történő fejlesztés.

Kisebb visszaesés tapasztalható a hazai kkv szektor beruházási hajlandóságában, ami az informatikai jellegű fejlesztéseket illeti. A szektor gazdasági helyzetéről, kilátásairól és jövőbeli terveiről képet adó K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adatai alapján látszik, hogy jelenleg 27 ponton áll az IT célú beruházási hajlandóságot ábrázoló mutató, ami 2 pontos visszaesés az előző negyedévhez képest. Egy éves viszonylatban hullámzó a görbe: a tavalyi év azonos időszakában ugyancsak 27 pontos értéket mért az index, az év elején megjött a cégvezetők kedve a beruházásokhoz, így felment 34 pontra, onnan pedig egy kisebb nyári emelkedést leszámítva visszacsúszott a kiindulóponthoz.

Újra itt az év vége, így ismét fontos teendők várnak azokra, akik szeretnének élni a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagság után igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés lehetőségével. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének honlapján két hasznos kisokos is elérhető, amely a legfontosabb tudnivalók között igazít el.

Ahhoz, hogy a lehető legtöbb adóvisszatérítést megkaphassuk, az idei önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseink összegének – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érnie a 750 ezer forintot. Ennek a 20 százaléka ugyanis az a maximális 150 ezer forint, ami visszajárhat a személyi jövedelemadóból (szja). Persze a 750 ezer forintnál kevesebb éves megtakarítás esetén is jár a befizetések után számított 20 százalékos adóvisszatérítés, amiről szintén nem érdemes lemondani. Azok, akik a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak. Akik viszont, akik valamilyen okból nem fizetnek szja-t – például a 25 éven aluliak vagy a családi adókedvezményben részesülők –, értelemszerűen nem élhetnek az szja-visszatérítéssel.

A vállalkozások számára az elektronikus fizetési mód már nem csak egy trend, hanem a versenyképesség egyik alapvető eleme. A gyors, egyszerű és költséghatékony tranzakciók elérését biztosító rendszerek, mint az azonnali fizetésre épülő qvik jelentős előrelépést jelentenek a magyar kkv-k számára. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a digitális pénzügyi megoldások gyors terjedése elkerülhetetlenül átalakítja a vállalkozások működését, miközben új lehetőségeket kínál a likviditás kezelésében és a versenyképesség megőrzésében.

A gyors pénzforgás előnyei

Magyarországon az elektronikus fizetések terén az elmúlt években dinamikus fejlődés történt. Míg 2010-ben ezek a tranzakciók a teljes forgalom mindössze kevesebb mint 10 százalékát tették ki, ma már ez az arány 34 százalékra emelkedett. Sőt, a pénzforgalom tekintetében a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010-ben 175 millió bankkártyás fizetés valósult meg hazánkban, 2020-ban ez a darabszám már 1 milliárd 150 millióra nőtt. A fejlődés további motorja az azonnali fizetési rendszerek bevezetése volt, azaz az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, valamint a digitális technológiák terjedése. Az MNB által működtetett Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) korábban főként a lakossági használatot támogatta, de mára kiterjesztette előnyeit a vállalkozásokra is. Ennek keretében a vállalatok másodpercek alatt megkapják ügyfeleiktől az utalásokat, szemben a korábbi rendszerekkel, ahol a bankkártyás tranzakciók teljesítése napokig is eltarthatott, jelentősen megnehezítve a pénzforgalmat.

„Az elektronikus fizetések aránya dinamikusan növekszik Magyarországon, a tranzakciók volumene hónapról hónapra nő. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése óta egyértelművé vált, hogy ezek a megoldások nemcsak kényelmet, hanem költséghatékonyságot és gyorsabb likviditást is biztosítanak a vállalkozások számára, különösen a kis- és középvállalkozások körében.” – mondta az MNB szakértője.

Az online fizetési megoldásokat nyújtó magyar Barion felületén 2024 elején még csak a forint tranzakciók 10%-át, október végére viszont már 25%-át bonyolították Apple Pay, Google Pay vagy Barion Wallet segítségével. Az Apple Pay használatának gyakorisága több mint 50%-kal nőtt januárhoz képest, a Google Payen keresztül indított fizetések száma pedig október végére 400%-os emelkedést mutat. A Barion Wallet népszerűsége is töretlen: havonta több ezer tranzakcióval bővül a vásárlások száma, és a használóinak forgalma közel 10%-ot nőtt év eleje óta.

A digitális tárcák népszerűsége az első években lassan, de folyamatosan nőtt, és az idei év elejére érték el az összes tranzakció 10-%-át. Ma már azonban egyre inkább átalakulnak a fizetési szokások. Miután a felhasználók tapasztalatokat szereztek és megszokták ezeket a lehetőségeket, egyre jobban elkezdtek bízni az online fizetési megoldásokban, ami sok esetben sokkal kényelmesebb is lehet, mint a bankkártyás fizetés. Az idei év első tíz hónapja alatt már ugrásszerűen emelkedett az elektronikus tárcák alkalmazásának aránya. A magyar vállalat fizetési felületén bonyolított összes forint tranzakció 25%-át digitális tárcákon keresztül indítják, ami 15%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

Mindeközben a bankkártyás fizetések aránya csökkenő tendenciát mutat: forintban közel 10%-kal kevesebb alkalommal indult tranzakció ebben a formában.

Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók alig 12% érzi úgy, hogy minden szempontból jó helyen van a munkahelyén, és a dolgozók alig egyharmada tudja megvalósítani a munka-magánélet egyensúlyt. A CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésben¹ arra keresték a választ, mennyire vannak helyükön a magyar munkavállalók. A pénzintézet szerint ugyanis fontos, hogy minél többen tegyék fel maguknak a munkahelyük vonatkozásában is azt a kérdést, valóban a helyükön vannak-e.

A kutatásban rákérdeztek a „jó munkahely” olyan összetevőire, mint a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. A jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatban a legtöbben azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy biztonságban érzik magukat és kiszámítható a környezet, amiben dolgoznak, ám ezt is csak 37% gondolja így, a munka és a magánélet egyensúlyát pedig az emberek alig egyharmada érzi megvalósíthatónak.

A magyar cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő megszerzése és megtartása. Az infláció és a gazdasági környezet miatt a béremelések fokozódnak, ami különösen kkv-k számára nehezíti meg a piaci versenyt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adásának meghívott vendége Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója. A szakértő szerint a fiatalabb munkavállalók eléréséhez a cégeknek alkalmazkodniuk kell a fiatal generáció elvárásaihoz. Emellett a munkaerőhiány és az emelkedő költségek miatt a technológiai fejlesztések és a részmunkaidős lehetőségek kihasználása is nélkülözhetetlenné válik.

A munkaerő megtartására koncentrálnak a vállalkozások

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a feszes munkaerőpiaci helyzethez. Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója rámutatott, hogy az utóbbi időben a munkavállalókért folytatott verseny fokozódott, ami különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai kkv-kat. A munkavállalók egyre magasabb bérigényekkel jelentkeznek, hiszen a folyamatos infláció és bérnövekedés miatt ezek a költségek ma már alacsonyabb képzettségű pozíciók esetében is kiemelkedően magasak. Ez sok esetben arra készteti a cégvezetőket, hogy új megoldásokhoz nyúljanak.

Összességében jól teljesített a magyarországi lízingpiac a harmadik negyedévben a Magyar Lízingszövetség adatai szerint. Kőszegi László, a szervezet főtitkára ugyanakkor arról beszélt, hogy bár több eszközosztályban is növekedést figyelhettünk meg, de egyes területeken, például a stratégiailag fontos mezőgazdasági eszközök esetében állami támogatások híján kivárás – és ezáltal markáns visszaesés – figyelhető meg a piacon. Meglepő viszont, hogy mialatt az építőipari termelés volumene visszaesőben van, a vállalkozások igen aktívak voltak a lízingpiacon. Kiemelkedő mértékben, mintegy 76 százalékkal nőtt a lakossági ügyfeleknek finanszírozott személyautók száma 2023-hoz képest, ebben jelentős szerepe volt a különféle akciós lízingkonstrukcióknak.

Az idei harmadik negyedévben összességében jól alakult a magyarországi lízingpiac teljesítménye, több eszközosztály is növekedést mutatott a 2023-as év azonos időszakához képest – összegezte a piaci adatokat Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a személyautók és a kisteherautók tekintetében a szerződések száma és a kihelyezett összeg is növekedett, a forgalomba helyezések 2024 harmadik negyedévében visszaestek az egy évvel korábbi számokhoz képest. Hozzátette: a termelőeszközök esetében is összességében vegyes a kép.

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.

Mérséklődő optimizmusról számol be a hazai kkv szektor várakozásairól képet adó K&H kkv bizalmi index. A harmadik negyedéves kutatási adatokból jól kirajzolódik, hogy kevesebb cégvezető tervezi a létszámbővítést, ugyanakkor többen vannak azok, ahol nem számolnak sem leépítéssel, sem bővüléssel az elkövetkező egy évben.

„Nem változott sem a jelentősebb, 4 főt meghaladó bővüléssel kalkulálók aránya, sem a csökkenést prognosztizálóké az elmúlt fél év során. Előbbi 3 százalékponton áll, míg az utóbbi 5 ponton. Ezzel szemben a kisebb bővülést tervező kkv-k aránya 2 ponttal csökkent, jelenleg 15 ponton áll az index. A nemrég publikált gyenge GDP adatok tekintetében érthető, hogy a cégvezetők egyelőre a meglévő állomány megtartására apellálnak, és kivárják, merre indul el a gazdaság, mielőtt fejlesztésekbe fognának” – mondta el az indexről Oraveczné Németh Ildikó, a K&H Lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

A fizetésemelésnél is fontosabb a munkavállalóknak a jó munkakörnyezetNapjainkban egyre több vállalat ismeri fel a munkavállalói jóllét jelentőségét. A modern cégek már ráébredtek, hogy a dolgozók fizikai és mentális egészsége nemcsak a kollégák szempontjából fontos, de a vállalat működésének hatékonyságát és jövedelmezőségét is befolyásolja.

Friss felmérések szerint a munkavállalók egyre inkább igénylik a minőségi munkakörnyezetet és a wellbeingre fordított figyelmet, sokszor még a fizetésemelés elé is helyezve ezt.

„Világszerte és hazánkban is megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, nemcsak a munkatársak elégedettségében látnak javulást, hanem a fluktuáció és a betegszabadságok csökkenésében is” – fejtette ki Nagy Márta, a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke. Az alapítvány nemrég a Kodolányi János Egyetemmel közösen végzett kutatást, amely azt vizsgálta, hogy mi befolyásolja és mi tartja vissza az egyént az egészséges fitt életmódtól. Ezen kutatási eredmények feldolgozása hozzájárul a jólléti programok fejlesztéséhez és eredményességéhez, így a Fitt Magyarország Programéhoz is.

2023-ban a cégalapítási kedv tovább csökkent Magyarországon, miközben egyre kevesebb új szereplő lép a piacra. Az újonnan induló vállalkozások élettartama rövid, és a „cégbirodalmak” térnyerése folytatódik: egyre több vállalkozó rendelkezik tíz vagy több cég felett közvetlen vagy közvetett befolyással.

2023-ban kevesebb mint 26 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jelentős visszaesés az előző évhez képest, és az elmúlt hét év leggyengébb eredménye. A cégalapítási kedv visszaesése érthető, hiszen az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a növekedés lassulása és a visszaesés miatt sokan óvatosabbak lettek. Azonban nem csak a cégalapítások csökkentek, hanem az úgynevezett új szereplők száma is, akik olyan magánszemélyek, akik ez idáig semmilyen formában – akár tulajdonos, akár cégvezető – nem vettek részt még társas vállalkozásban. Míg 2022-ben minden negyedik új cég teljesen új szereplőhöz volt köthető, addig 2023-ban már csak 23,5 %-uk volt ilyen. A többi új vállalkozás vagy már meglévő cégekhez, vagy azok tulajdonosaihoz, ügyvezetőihez kapcsolódott. „Noha az új belépő magánszemélyek arányának csökkenése egyelőre nem számít drámai változásnak, jól látszik, hogy a már működő vállalkozások és azok vezetői aktívabbak lettek a cégalapítások terén. Ez inkább a már meglévő cégbirodalmak növekedését vagy stabilizálását mutatja 2023-ban.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.