Történelmi csúcsra emelkedett a K&H kkv bizalmi indexe, a havonta elkészített felmérés szerint a mutató 17 pontra ugrott – derül ki a K&H közleményéből. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább annak köszönhető, hogy a cégek csökkenő közterhekre, vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és javuló pénzügyi eredményekre számítanak a következő egy év során.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait 2004 óta jelző K&H kkv bizalmi index elérte történelmi csúcspontját: 7 pontos emelkedést követően jelenleg 17 ponton áll.  

Az index látványos emelkedése főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások az őket érintő közterhekkel kapcsolatban pozitív irányú változásra számítanak: 20%-ról 34%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek alacsonyabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során. A közterhek kedvező alakulása mellett a kormányzat intézkedéseivel kapcsolatban is derűlátók a kkv-k: a többség szerint (69%) semleges vagy vállalkozásbarát lesz a következő egy évi gazdaságpolitika a cég működésére nézve.

A vállalkozások a pénzügyeikben is kismértékű javulásra számítanak: jelenleg 9%-os árbevétel és 6%-os profitnövekedést várnak a cégek az előttünk álló egy évben, szemben az előző negyedévi 8% és 5%-os várt növekedéssel.

A bizalom minden árbevétel-kategóriában és ágazatban erősödött, ráadásul – a kereskedelmi szektort kivéve – mindenhol történelmi maximumokról beszélhetünk. Szokásos módon a középvállalkozások hangulata a legjobb (36 pont), a kisvállalkozások bizalma jelenleg 22 ponton áll, és a mikrovállalkozások is kezdenek felzárkózni (9 pont).

Szinte minden magyar kis- és középvállalkozás folytat valamilyen kereskedelmet az Európai Unión belül, a teljes magyar export majdnem felét ezek a cégek bonyolítják, melyek 250-nél kevesebb embert foglalkoztatnak – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Előbbi mutatóban a többi tagállam is hasonló számokat tud prezentálni, a kkv-k exportpiaci súlyát illetően viszont sokkal nagyobb a szórás

 Az európai kkv-k pörgetik a kereskedelmet

A kkv-k az európai gazdasági növekedés fontos motorjai, hiszen ezek a cégek munkahelyeket teremtenek és érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – szögezi le az Eurostat jelentése. Emellett talán meglepő, de az Unión belüli kereskedelemben is intenzíven részt vesznek a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, a vállalkozások 98 százaléka folytatott valamilyen kereskedelmi tevékenységet az EU-n belül 205-ben.

A kkv-szektor által generált kereskedelem legnagyobb részét a tíz fősnél kisebb mikrovállalkozások bonyolítják, a részesedésük kétharmad a teljes tortából darabszám alapján, értékében persze ez jóval kisebb. A kereskedelemben résztvevő kkv-k mintegy negyede kisvállalkozás, 8%-uk pedig közepes cég. A fenti arányeltolódás a mikrovállalkozások javára annak köszönhető elsősorban, hogy ezekből a cégekből van a legtöbb, ide tartoznak az egyszemélyes vállalkozások is.

Amellett, hogy szinte minden európai kkv kilép valamilyen módon a piacra, ezek a cégek felelősek az exportvolumen majdnem feléért és az import 51 százalékáért a gazdasági közösségen belül.

Hol vannak a legaktívabb kkv-k Európában a kereskedelem területén?

A fenti kérdés jogos, az Eurostat adatai szerint a kereskedelemben résztvevő cégek aránya minden tagállamban meghaladja a 90 százalékot, vagyis ebben nincs nagy szórás. A legalacsonyabb arányt Csehországban mérték, de ott is tízből kilenc cég vallotta azt, hogy bekapcsolódik valamilyen módon az európai kereskedelembe. A legmagasabb arányt Szlovéniában hozta ki a kutatás, ott állítólag több mint 99 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy részt vesz-e valamilyen módon a külkereskedelemben.

Az exportban a ciprusi cégek járnak élen, a szigetországban a teljes kivitel 88 százalékáért a kkv-k felelősek. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten erős a ciprusi kisvállalati szektor, amivel párhuzamosan viszont a nagyobb cégek kifejezetten háttérbe vannak szorulva a jelek szerint. A ciprusi export 21 százalékát bonyolítják mikrovállalkozások, 26,8 százalék esik a kis cégekre és 40,2 százalék a közepesekre.

Ciprus mellett kifejezetten erős a kkv-k exportrészesedése Lettországban, ahol a kivitel értékét tekintve arányuk szintén meghaladja a 80 százalékot, illetve Belgiumban és Észtországban, ahol 70 százalék körül van. A belgáknál érdekes arányeltolódást láthatunk a mikrovállalkozások felé, a teljes kereskedelmi kivitel több mint 46 százalékát ezek a tíz főnél kisebb cégek bonyolítják, miközben Lettországban például a közepes, 50-250 fős vállalatok járnak az élen 37 százalék feletti aránnyal.

Természetesen a kivitel mellett az EU-n belüli importban is hasonló a kkv-k részesedése, az összes behozatal 51 százalékát bonyolítják. Az élmezőny itt is hasonló azzal a különbséggel, hogy a ciprusi cégeket megelőzik a lettek, melyek a teljes import 85 százalékát teszik ki. További érdekesség, hogy az előbb az élmezőnyben lévő Belgium itt csak a középmezőnyben szerepel , ott a teljes import kevesebb mint kétharmada esik a kkv-szektorra.

Hol van a magyar kkv-k helye?

Számunkra az is érdekes lehet, hol van a magyar cégek helye az európai külkereskedelemben. Ahogy említettük, szinte minden kkv (több mint 98 százalék) részt vesz valamilyen módon az EU-n belüli kereskedelemben.

A vizsgált 2015-ös évben egyébként a magyar külkereskedelmi forgalom 28 013,5 milliárd forint volt. Ez az export összegét jelentette, amiből 22 154,7 milliárd forint ment az EU-n belülre a KSH vonatkozó adatai szerint. Vagyis öt forintnyi kivitt áruból négy a gazdasági közösségben maradt. Ebből az Eurostat adatai szerint 46,7 százalék volt a kkv-k részesedése, vagyis ez a vállalati kör is több mint 10 ezer milliárd forintnyi árut vitt ki Európába.

A fentiekkel párhuzamosan a magyar import 25 348,6 milliárd forint volt 2015-ben, ebből 76,9 százalék esett az EU-n belülre. A fenti majdnem 20 ezer milliárdos összegből pedig 53 százalék volt a kkv-k részesedése az Eurostat adatai szerint.

Vagyis összességében az exportban és az importban is kicsivel az európai átlag felett van a magyar kkv-k részesedése, de a szektor további erősítésével ezt az arányt lehetne még növelni, vannak pozitív példák Magyarország előtt a kontinensen. A régiós országok közül a lengyeleknél jóval kisebb a kkv-k részesedése, az exportban csak 35 százalék, az importban pedig 49 százalék. Persze ez egyszerűen az ország méretéből is adódhat, a jóval nagyobb lengyel piacon sokkal több a 250 főnél nagyobb vállalkozás, ami kívül esik a kkv-körön. A románoknál a kivitel több mint 45 százalékát és az import majdnem 60 százalékát bonyolítják  a kkv-k, Szlovákia esetében pedig a szektor exportpiaci részesedése a 30 százalékot sem éri el, ami meglepő, hiszen északi szomszédunknál a méret sem indokolja ezt, legfeljebb a fejlettségbeli különbségeket lehet okként említeni.

A magyar lízingpiac az első negyedévben 16 százalékos bővülést ért el, a növekedésben fontos szerepet kapott az kis- és középvállalkozások egyre nagyobb finanszírozási igénye - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az első negyedévben minden 1 millió forintos kihelyezésből átlagosan 715 ezer forint, azaz a finanszírozott összeg 71,5 százaléka került a kkv-khoz.

A magyar lízingpiac évek óta tartó rendre látványos fejlődést ért el, csak az idei első negyedévben a piaci trendet legjobban tükröző finanszírozott összeg 16 százalékkal 147 milliárd forintra nőtt. 

A fejlődés nagyban köszönhető a jármű- és gépfinanszírozásnak, de érdemes megnézni a növekedést onnan is, hogy kik vették igénybe a finanszírozást. Ebből a szempontból a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet kapnak a piacon. A kis- és középvállalkozások beruházási és fejlesztési kedve egyértelműen javult részben a gazdasági növekedésnek köszönhetően, az alacsony kamatkörnyezet miatt pedig olcsón juthatnak hozzá a rugalmas és költséghatékony finanszírozáshoz az érintett cégek. 

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a kkv-k körében népszerű a lízingfinanszírozás: az Európai Unió Bizottsága és az Európai Központi Bank SAFE elnevezésű átfogó felmérése szerint Európában egyre nagyobb a lízingfinanszírozás aránya és a hiteljellegű termékek után a lízingkonstrukciók a legnépszerűbbek.

A szövetség várakozásai szerint a folytatódó gazdasági növekedés, a vállalkozások fokozott fejlesztési kedve, a beáramló uniós források miatt az üzleti szektor szereplői, ezen belül is a kis- és középvállalkozások körében növekedhet a lízingfinanszírozás szerepe.

Együttműködésről állapodott meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a jövőben közösen hívják fel a cégek figyelmét a hitelgarancia előnyeire. A lépéstől a felek azt várják, hogy tovább nő majd az eszköz népszerűsége a vállalkozások körében.

 A hitelek mögött eddig is ott állt a Garantiqa, hiszen a cég 25 éve létezik, viszont sok vállalkozás nem ismerte – mondta a Karc FM Szabad jegyzés című műsorában Németh László, az IPOSZ elnöke. A cég eddig elsősorban a bankokkal volt kapcsolatban, ha a pénzintézetek úgy ítélték meg, hogy az adós miatt szükséges a hitelgarancia bevonása, akkor ezt kérhették. A jövőben viszont a Garantiqa közvetlen kapcsolatot is keresne a cégekkel, ehhez jön jól az IPOSZ, mint partner.

 Németh László szerint a jövőben a hitelbírálatot is fel lehet gyorsítani, hiszen a Garantiqa elvégez egy előbírálatot, így pedig a bank is könnyebben adhat hitelt, ha már látja, hogy kezességvállalás van mögötte.

 A várhatóan ősszel induló tájékoztatási kampánnyal elsősorban arra akarják felhívni a hitelképes cégek figyelmét, hogy a hitelgarancia segítségével biztonságosabban és nagyobb eséllyel kaphatnak kölcsönt. A kampány keretében az érintett cégeket közvetlenül is megkeresi a Garantiqa, fórumokat fognak tartani az IPOSZ-szal közösen, majd elkészítik az érdeklődők előminősítését.

 A Garantiqa jelenleg három termékkel áll a vállalkozások rendelkezésére: az egyik egy klasszikus hitelgarancia a hitelösszeg 80%-áig, emellett van egy Kozmo hitel nevű termék, ami mögött uniós forrás is van, ott 90% is lehet a garanciavállalás mértéke, illetve van egy harmadik, ami mögött nincs állami garancia, a Garantiqa saját kockázati alapja nyújtja. Németh László szerint majd a minősítés után dől el, hogy egy-egy cégnek melyik terméket ajánlják. Az közös mindegyikben, hogy a garancia díja a hitelösszeg 0,4-0,5%-a, az előminősítés pedig 10 ezer forintjába kerül a cégeknek.

Az IPOSZ elnöke arra számít, hogy részben a tervezett kampánynak köszönhetően nő majd a hitelgarancia népszerűsége. „Azzal, hogy 5 millió forintra vitték le az alsó határt, már a mikrovállalkozások is beleesnek ebbe a körbe, így nőhet a cégek érdeklődése” – mondta az interjúban Németh László.

Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa üzleti vezérigazgató-helyettese és Németh László, a IPOSZ elnöke Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Átfutási idő nélkül vehetik igénybe a jövőben az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási szolgáltatását a CIB Bank Zrt. ügyfelei, erről írtak alá megállapodást a két szervezet vezetői. Az úgynevezett portfóliógarancia termék igénybe vételével a hazai vállalkozások forráshoz jutásának még gyorsabbá és egyszerűbbé tételét kívánja segíteni a Garantiqa. A hazai pénzintézetek közül elsőkét a CIB Bank kötött a portfóliógarancia szolgáltatásra vonatkozó megállapodást, hogy megkezdhesse a termékbevezetést.

Fetter István, Kisvállalkozás Szegmens vezető (CIB) és dr. Nagy Róbert üzleti-vezérigazgató-helyettes (Garantiqa)

Az úgynevezett portfóliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken. A portfóliógarancia termékcsalád a Garantiqa COSME LGF Programjának része, amelynek keretében a hazai kis- és középvállalkozások 80 milliárd forint hitelhez juthatnak.

 Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója kiemelte: fontos mérföldkő a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. életében, hogy az új, portfóliógarancia terméket immár igénybe vehetik a pénzintézeti partnerek. A portfóliógarancia keretében ugyanis a bankok saját maguk dönthetnek a Garantiqa kezességvállalásának bevonásáról, amelyről csak egy egyszerű adatszolgáltatást kell küldeniük. A Garantiqa-nál nincs döntés, az igény automatikusan elfogadottá válik, amennyiben a vállalkozás és az ügyletek megfelelnek az előre meghatározott kritériumoknak. A portfóliógarancia újdonsága abban rejlik, hogy e feltételeket a bankok már saját hatáskörükben is ellenőrizni tudják.

A hazai gyakorlatban egyedülálló eljárás bevezetését az Európai Beruházási Alappal 2017 októberében kötött megállapodás teszi lehetővé: a COSME program keretében közel 3500 hazai KKV juthat, mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez a Garantiqa segítségével. A COSME Programban azon vállalkozások is igénybe vehetik a Garantiqa kezességvállalását, akik az állami támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszorultak. További fontos előnye a programnak, hogy akár 1 milliárd forint összegű hitelek is garantálhatóak, ami elsősorban a fejlesztési hiteleknek kedvezhet. 

Szabó Balázs, a CIB Bank Zrt. KKV és Nagyvállalati üzletágának vezetője hozzátette: a CIB számára kiemelt fontosságú, hogy az ügyfeleknek minél kevesebb ideig tartson a forráshoz való hozzájutás, a Garantiqa új terméke pedig ebből a szempontból is egyedülálló, hiszen kiemelt módon támogatja a gyors ügyintézést. A termék bevezetését követően a kezességvállalás nem hosszabbítja meg a hitelezési folyamatot, ami kifejezetten kedvező az ügyfelek számára. 

A beruházások ösztönzése megjelenik a Garantiqa árazásban is: a beruházási hitelekhez nyújtott COSME garancia kezességvállalási díja hitelösszegre vetítve alig több mint fél százalék, annak ellenére, hogy a garancia mértéke 85 vagy 90 százalék. A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben meghaladta a 700 milliárd forintot. A Garantiqa által 2017-ben vállalt kezességvolumenből a kereskedelem és a szolgáltatási szektor dominált, együtt közel 60 százalékos aránnyal. Számottevő volt az építőipar és a feldolgozóipar jelentősége is 12, illetve 13 százalékos részesedéssel, míg az agrárszektor (mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt) ügyleteihez vállalt kezességek együttes összege 18,5 milliárd forint volt. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási állománya a KKV hitelezés bővülésénél is nagyobb növekedést mutat, az éves közel 30 százalékos bővüléssel.

Egy friss felmérés szerint az emberek felének van valamilyen tudása arról, hogy mi fán terem a kriptovaluta. Ez ahhoz képest, hogy már az 1980-as évektől létezik, nem valami fényes mutató. A következőkben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a pénz evolúciójának „fenegyerekéről”.

A legelején érdemes tisztázni, hogy mit is értünk kriptovalután. Egy nagyon egyszerű definíció szerint olyan digitális fizetőeszközről van szó, amely a pénz evolúciójának egy következő állomása a papírpénz, a bank- és hitelkártyák és a PayPal után.

Keresd a kamionost!

A médiavisszhangból úgy tűnhet, hogy a kriptovaluta valami merőben újszerű találmány, pedig az az igazság, hogy az első „teremtési” kísérletek már az 1980-as években megtörténtek Hollandiában. Ezek a próbálkozások a kamionsofőröket célozták meg, és azt akarták elérni, hogy tankolás közben biztonságosabban tudjanak fizetni.

Ezek az „okos kártyák” lettek a kriptovaluták első egyedei. A fejlesztések folytatódtak, az 1990-es években már több online felület is használt saját fizetőeszközt, amelyekkel kifejezetten ezeken a site-okon lehetett vásárolni. Így érkeztünk el az 1998-as áttörésig, amikor is a PayPal megalapításával létrejött az a rendszer (ha úgy tetszik: digitális pénztárca), amelyen keresztül lehetségessé vált a pénzügyi tranzakciók interneten való lebonyolítása.

My name is Bitcoin

A megoldás szép lassan a mindennapok részévé vált, 2009-ben viszont egy Satoshi Nakamoto álnéven bemutatkozó valaki, vagy valakik bedobták a követ az állóvízbe, és bemutatták a nagyvilágnak a bitcoin névre keresztelt kriptovalutájukat. Mindezt azzal harangozták be, hogy ez az a fizetési mód, amely képes függetlenedni a bankoktól és a kormányoktól. Az akkori koncepció lényege az volt, hogy a bitcoin törvényes fizetőeszközzel vásárolható meg, de ezt követően úgy költhető el, hogy nem vonatkozik rá semmilyen további költség. Fontos rögzíteni, hogy a készpénzzel ellentétben a kriptovaluták nem jelennek meg más formában, csak digitális rendszerekben, illetve a kriptovaluták, így a bitcoin értékét is az adja, ha minél többen használják. A felmérések szerint tavaly már a 6 milliót is súrolhatta a felhasználók száma.

Termőre fogták

De hogyan lesz a kriptovaluta? Nos, a rendszert éppen az előállítási mód miatt tartják forradalminak, hiszen ezt a pénzt nem a jegybankok nyomják, nem is a bankok helyezik ki hitelként, és még csak nem is elektronikusan hozzák létre, hanem matematikai feladatokat megoldó számítógépek hálózatának köszönhetően termelődik. Az e mögött húzódó technológia a sokat emlegetett blockchain (blokklánc), amelyet úgy lehet elképzelni, mint egy olyan főkönyvet, amely egyszerre van ott több ezer számítógépen világszerte.

A kriptovaluták mögött meghúzódó block­chain-technológia tényleg szuperbiztonságos, nem csoda, hogy a bankok is kezdenek érdeklődni iránta. Ideális lehet a digitális ügyfél azonosításában, az értékpapír-kereskedelemben vagy a tranzakciók elszámolásának folyamatában, nem keveset spórolva ezzel az eddigi ügymeneten.

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött egymással az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az együttműködés célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre ismerhesse meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, melyet mintegy 180 jogilag önálló ipartestület alkot. Az IPOSZ által képviselt vállalkozások több mint 200 kézműves, kisipari szakmában folytatnak szolgáltató, termelő és szállítmányozási tevékenységet. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel kötött mostani megállapodás keretében a pénzügyi ismeretterjesztés, edukációs tevékenység válik még hangsúlyosabbá.

dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese és Németh László az IPOSZ elnöke

Az IPOSZ és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a vállalkozások finanszírozása és a különböző pénzügyi lehetőségek és megoldások bemutatása érdekében stratégiai partnernek tekintik egymást. Fontos közös céljuk, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre ismerje meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit, ezáltal minél több olyan vállalkozás is forráshoz jusson és megkapja a fejlődés, fejlesztés lehetőségét, amelynek eddig erre nem volt lehetősége.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója az együttműködés kapcsán hangsúlyozta: a Garantiqa a hazai KKV-finanszírozás meghatározó szereplője, hiszen minden ötödik KKV-hitel a társaság kezességvállalásával valósul meg. Fontos cél ugyanakkor, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megismerje az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket, és így olyan vállalkozások is forráshoz jussanak, amelyeknek erre kezességvállalás nélkül nem lenne módja. Ebben segít az IPOSZ-szal való szoros együttműködés, hiszen a vállalkozások így első kézből kaphatnak információt a garanciavállalás intézményéről.

Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy az egyéni, önálló, családi, mikro- és kisvállalkozások Magyarországon minél nagyobb mértékben és intenzitással vehessenek részt a társadalmi párbeszédben, valamint megfelelő támogatások és hitelek birtokában mobilizálni tudják a bennük rejlő foglalkoztatási és innovációs képességeket.

Németh László, az IPOSZ elnöke a megállapodás kapcsán kiemelte: az IPOSZ fontos célkitűzése, hogy a mikro- és kisvállalkozások minél teljesebb körű tájékoztatása, üzleti tevékenységük aktív támogatása érdekében továbbfejlessze saját információs és szolgáltatási rendszerét. Ebbe az fejlesztési, edukációs és ismeretterjesztő tevékenységbe kapcsolódik be a Garantiqa, az állami kezességvállalás népszerűsítésével. Az IPOSZ-nak a vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi eszközök igénybevételére vonatkozó tanácsadási tevékenysége jó alapot nyújt a Garantiqa-val való sikeres együttműködésre.

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével folyósított hitelportfolió volumene 2017-ben elérte a 700 milliárd forintot, ezzel a Garantiqa több mint 30 ezer vállalkozás hitelhez jutását tette lehetővé.

A kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy a jövő termelésében meghatározó szerepet játszó ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokat támogassa – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Genevation Aircraft Kft. jakabszállási gyártóüzemében tett látogatása alkalmával. A miniszter arról is szólt, hogy a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban négyezer milliárd forintot különítek el fejlesztések finanszírozására, köztük az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 projektjeire.

Fotó: PM.

A kormány támogatja a kkv-k növekedési esélyeit egyebek közt a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítésével, a vállalati környezet fejlesztésével, adócsökkentésekkel, az uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló felhasználásával, a beszállítói integrátori programmal, a szakképzés fejlesztésével és a tavaly novemberben kötött bérmegállapodással – emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a 2016-ban útjára indított Irinyi Terv célja a jövőben is az, hogy biztosítsa a magyar gazdaság hosszú távú és tartós növekedését. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyságát növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni.

Az Irinyi Terv részeként a kormány mintegy 250 millió forint támogatást adott a Genevation Aircraft Kft. részére új repülőgép prototípusainak kifejlesztésére és sorozatgyártására. Jakabszálláson, a Bács-Kiskun megyei üzemben fejlesztették ki a GENPRO műrepülőgépet, amely világ első acél-karbon rácsszerkezetű anyagból készült egyszemélyes repülője.

A hazai kkv-k több mint felének a szakemberhiány okozza a legnagyobb problémát – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A cégek kétharmada szembesült már az elmúlt fél évben a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, szerintük tapaszalt és nagy tudású munkaerőt találni a legnehezebb.

Hiába a csökkenő munkanélküliség és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának emelkedése, a KSH legutóbbi adata szerint rohamtempóban növekszik a betöltetlen pozíciók száma. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások több mint 73 200 üres álláshelyről számoltak be tavaly év végén, holott egy évvel korábban ez a szám még csak 55 526 volt.

Eddig sokan azt hitték, hogy elsősorban a nagy cégeket sújtja a szakemberhiány, de egyre több kkv is hasonlóról számol be. A kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint az előző negyedévhez képest kismértékben, 34%-ról 28%-ra mérséklődött a munkaerő-felvételben gondolkodó cégek aránya, de az elmúlt 4 évre jellemző 20%-hoz képest ez még mindig kiemelkedőnek mondható.

A kutatás szerint fél év alatt gyakorlatilag nem változott azon cégek aránya, amelyek ne találkoztak volna az elmúlt hat hónapban valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel (65%). Ezt tovább súlyosbítja, hogy a vállalkozások szerint elsősorban a szakemberhiány akadályozza leginkább a cégek működését, amely mellett szinte eltörpülnek a tőke-, a kereslet- és a kapacitáshiány okozta problémák. Van azonban egy szerencsés réteg – a kkv-k 10%-a –, amelyet semmilyen tényező nem hátráltat a gördülékeny üzletmenetben – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A teljes vállalati szegmensnél nagyobb arányban, közel 12 százalékkal nőtt a kkv-hitelezés 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványából. Az idén is folytatódhat a dinamikus növekedés, továbbra is szinte minden pénzintézet arra számít, hogy növelni tudja majd kkv-állományát.

Könnyű most olcsón hitelhez jutni

A tavalyi negyedik negyedévben a vállalati hitelállomány 10,4 százalékkal bővült, ezen belül a kkv-hitelek még dinamikusabb, közel 12 százalékos növekedést mutattak – állapítja meg az MNB Hitlelezési folyamatok című kiadványa. Az év utolsó három hónapjában 184 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a bankok a vállalatokkal, így a teljes 2017-es állománybővülés a duplája volt az egy évvel korábbinak. A 2017-es új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.

A teljes vállalati hitelkihelyezés 605 milliárd forint volt 2017-ben, ebből 241,9 milliárdot tettek ki a forinthitelek, a fennmaradó mintegy 360 milliárd forint pedig a devizahiteleket jelentette. A kkv-k hitelezését 2017-ben is támogatta a jegybank Piaci Hitelprogramja (PHP), amelynek keretében a hitelintézetek a tavalyi évre 230 milliárd forintnyi hitelezési növekményt vállaltak. A vállalást a hitelintézetek szektorszinten jelentősen túlteljesítették, az összesített megfelelési mutató értéke mintegy 250 százalék. A részt vevő bankok vállalása teljes egészében fennmarad 2018-ra is, így a PHP idén is ösztönzőleg hat a kkv-hitelezésre. Ennek a programnak az a szerepe, hogy a jegybank korábban már lezárt Növekedési Hitelprogramja (NHP) után elősegítse a piaci alapú hitelezéshez való visszatérést. A PHP keretében az MNB a kereskedelmi bankokkal kötött kamatcsere-ügylet (HIRS) segítségével a hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki. A programban részt vevő hitelintézetek vállalták, hogy az MNB-vel megkötésre kerülő, akár három éven át fenntartható HIRS-ügylet névértéke negyedének megfelelő mértékben növelik kkv hitelállományukat az adott naptári év folyamán.

A kkv-k finanszírozásához az uniós forrású hitelek is hozzájárultak. 2017-ben az európai uniós forrásból elérhető eszközök is szerepet kaptak a vállalati hitelezésben. A bankok által folyósított állomány tavaly közel 60 milliárd forintot ért el ebből a forrásból. A kkv-k számára mostanáig csaknem 440 milliárd forintnyi pályázati úton elnyerhető forrás került meghirdetésre és a beérkezett igények több esetben már meghaladták az adott pályázatban rendelkezésre álló keretet – olvasható az MNB jelentésében. Így az uniós forrású, elsősorban beruházások megvalósítását támogató, 0 százalékos kamatozású hitelek, illetve vissza nem térítendő támogatással kombinált alacsony kamatozású hitelek folyósítása 2018 során még inkább felfuthat. Ez a rendelkezésre álló forrás a további, kockázati tőke alapú megoldásokkal kiegészülve enyhítheti a hazai kkv-k piaci alapon kielégítetlen finanszírozási igényét.

Az állomány jelentős bővülése mellett a hazai és nemzetközi fejleményeknek is köszönhetően a vállalkozások egyre kedvezőbb kamatok mellett adósodhatnak el. Az egymillió euró alatti szerződések esetében forintban 3,04 százalék volt az átlagkamat az új szerződések esetében a negyedik negyedévben, ez az előző negyedévhez képest 33, 2016 végéhez képest pedig 76 bázispontos csökkenésnek felelt meg. A nagyvállalati szegmensben, egymillió euró feletti szerződések esetén az év végén 1,27 százalékon lehetett forinthitelt felvenni, ez több mint 100 bázispontos csökkenést jelentett a harmadik negyedévhez képest.

A magyar vállalati hitelállomány növekedése tavaly régiós összevetésben is kiemelkedő volt, a decemberi 10,4 százalékos mellett a lengyel piacon 8,65 százalékos, Szlovákiában 7,62 százalékos, míg Csehországban 6 százalékos növekedést mértek.

A kamatfelárakban viszont még lenne hova előrelépni a régióban, hiszen a kkv-k számára fontos kis összegű, éven belüli változó kamatozású hiteleknél a 3 százalékos magyar felárnál alacsonyabb volt a szlovén is, Lengyelországban és Csehországban pedig 2 százalék alatti értékeket mértek. Vagyis a jelek szerint élesedik a verseny a jó minőségű vállalati ügyfelekért, de van még hova fejlődni, a bankok közti verseny további élénkülésével ezek a felárak még csökkenhetnek a következő időszakban.

Lassan versenyeznek a bankok a vállalatokért

A jegybank felmérése szerint a negyedik negyedévben a nagyvállalatoknál és a kkv-knál is enyhültek a hitelfeltételek, ami annak volt köszönhető, hogy élénkült a verseny a bankok között. Ez elsősorban a kamatfelárak csökkenésében tükröződött a bankok bevallása szerint. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. A versenyhelyzet mellett leginkább a kedvező gazdasági kilátások motiválhatják a bankokat a feltételek enyhítésében, a harmadik tényező pedig a piaci részesedési célokban keresendő, magyarul egyre több bank szeretné növelni részesedését a vállalati piacon. Összességében egyébként a mostaninál enyhébb hitelfeltételeket 2015 harmadik negyedéve óta nem mért a jegybank a szokásos hitelezési felmérésben.

A teljes vállalati szegmensen belül a felmérés szerint átlagon felüli mértékben enyhülhetnek a kkv-k hitelezési feltételei. Ez egészen 2015 második negyedéve óta folyamatosan elmondható, vagyis egyértelműen látszik, hogy ebben a körben látnak komoly felfutási lehetőséget a bankok.