Az osztalékfizetési időszakban sok vállalkozás újra előveszi az adózási kérdéseket, és egyre több cég számára kerül napirendre a kisvállalati adó, a KIVA is. A KIVA az elmúlt években fokozatosan vált vonzó alternatívává, a 2026-os értékhatár-emelések pedig tovább bővítették azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek számára érdemes lehet áttérni erre az adózási formára. A döntés ugyanakkor összetett, mert a kedvezőbb adóterhelés mellett az osztalékfizetés, a bérköltségek és a beruházási tervek is jelentősen befolyásolják, hogy kinek éri meg ez az adónem.

A kisvállalati adó az elmúlt években fokozatosan egyre meghatározóbb alternatívává vált a hazai vállalkozások körében, különösen azoknál a cégeknél, amelyek működésében jelentős szerepet játszanak a személyi jellegű ráfordítások vagy a folyamatos fejlesztések. A KIVA sajátossága, hogy a hagyományos társasági adózással szemben eltérő logika alapján működik, mivel a pénzmozgásokhoz, a bérkifizetésekhez és a tőkekivonáshoz kapcsolódó elemek kerülnek fókuszba. A konstrukció egyik legfontosabb vonzerejét a 10 százalékos adómérték adja, emellett pedig az is lényeges szempont sok vállalkozás számára, hogy a rendszer bizonyos esetekben kedvezőbb adóterhelést eredményezhet a munkabérek és a vállalaton belül tartott nyereség után.

Jelentős változások a KIVA rendszerében 2026-tól

A KIVA iránti érdeklődést az is erősíti, hogy az elmúlt időszak jogszabály-módosításai jelentősen kibővítették az érintett vállalkozások körét. A 2026-os változásokkal emelkedtek a belépési és a kilépési értékhatárok is. Az éves bevétel esetében a belépési küszöb a korábbi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nőtt, míg a KIVA-alanyiság megszűnéséhez kapcsolódó kilépési értékhatár 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelkedett. Hasonló változás történt a foglalkoztatotti létszámnál is: a belépési létszámkorlát 50 főről 100 főre nőtt, a megszűnési küszöb pedig 100 főről 200 főre emelkedett. A kétféle értékhatár közötti különbség azért lényeges, mert eltérő funkciót töltenek be: az egyik azt határozza meg, hogy egy vállalkozás beléphet-e a KIVA rendszerébe, a másik pedig azt, hogy hosszabb távon fenntarthatja-e a KIVA-alanyiságot.

Szakértők szerint ezzel több ezer olyan vállalkozás számára válhatott reális alternatívává a KIVA, amely korábban mérete miatt nem felelt meg a feltételeknek. A változás elsősorban azoknál a középvállalkozásoknál lehet jelentős, amelyek az elmúlt években növekedési pályára álltak, és korábban már közel kerültek a jogosultsági limitekhez. A magasabb értékhatárok nagyobb mozgásteret biztosíthatnak számukra, így hosszabb távon is kiszámíthatóbban tervezhetnek ezzel az adózási formával.

Ugyanakkor a jogosultság megítélése több esetben összetettebb lehet annál, mint amit elsőre a fő értékhatárok sugallnak. A kapcsolt vállalkozások esetében például bizonyos adatokat összevontan kell vizsgálni, ami jelentősen befolyásolhatja, hogy egy adott cég megfelel-e a KIVA feltételeinek. Éppen ezért az áttérés kérdése sok vállalkozásnál olyan stratégiai kérdésként jelenik meg, amelyet a teljes működési struktúra, a vállalatcsoport felépítése és a hosszabb távú pénzügyi tervek figyelembevételével érdemes megvizsgálni.

Forrás: https://www.billingo.hu/tudastar/olvas/neked-vajon-jo-a-kiva-nezd-meg

Osztalék, áttérés és speciális szabályok – ezekre érdemes figyelni a KIVA esetében

A KIVA-ra való áttérés év közben is lehetséges, így azok a vállalkozások is élhetnek vele, amelyeknél csak később válik egyértelművé, hogy ez az adózási forma kedvezőbb lehet a társasági adónál. A KIVA egyik leglényegesebb sajátossága az osztalék kezelésében mutatkozik meg. A rendszer logikája eltér a hagyományos eredményalapú adózástól, mivel az adóalap számításában a személyi jellegű kifizetések mellett a tőkemozgások és az osztalékkal kapcsolatos döntések is meghatározó szerepet kapnak. Ennek következtében a vállalkozásban tartott nyereség vagy a fejlesztésekre visszaforgatott források bizonyos esetekben nem növelik közvetlenül az adóalapot. Az osztalék esetében ugyanakkor nem a tényleges utalás időpontja számít, hanem az, amikor a tulajdonosok jóváhagyják annak kifizetését. Vagyis az osztalék jóváhagyása már a döntés időpontjában növeli a KIVA adóalapját, akkor is, ha a tényleges kifizetés később történik meg. Hasonló logika érvényesül az osztalékelőlegnél is: annak folyósítása még nem eredményez adóalap-növekedést, a végleges osztalékká válás viszont már igen.

Emellett a rendszer több olyan speciális elemet is tartalmaz, amelyet a vállalkozásoknak az áttérés előtt célszerű alaposan megvizsgálniuk. A rendszer külön szabályt tartalmaz annak érdekében, hogy ne keletkezzen kettős adóztatás azoknál az eredményeknél amelyek még a KIVA-időszak előtt keletkeztek és már korábban leadózásra kerültek. Emellett fontos sajátosság, hogy az adóalap főszabály szerint nem lehet alacsonyabb a személyi jellegű ráfordítások összegénél, így egy minimumszint minden esetben megjelenik az adózásban. A beruházásokhoz kapcsolódó szabályok ugyanakkor több vállalkozás számára kedvezőek lehetnek, mivel bizonyos veszteségek új eszközbeszerzés esetén gyorsabban érvényesíthetők.

A kedvező adókulcs önmagában még nem elegendő szempont az áttéréshez, ezért a KIVA választása előtt a vállalkozásoknak célszerű a működési sajátosságokat, az osztalékpolitikát és a hosszabb távú pénzügyi terveket is részletesen megvizsgálniuk.

Források:

• Több ezer cég kerülhet be a KIVA-ba 2026-tól – Kkvmagazin.com
• Kisvállalati adó 2026: adóalap és osztalék – Wtsklient.hu
• Sok cégnek megérheti újragondolni az adózását 2026-tól – Piacesprofit.hu
• Kedvezőbb kisvállalkozói adó (KIVA) 2026-tól – Ado.hu

Az idei első negyedévben tovább bővült a hazai lízingpiac: az új finanszírozások volumene és a szerződések száma egyaránt emelkedett. A személyautó-finanszírozás továbbra is a piac legnagyobb szegmense maradt, de a mezőgazdasági és egyéb gépfinanszírozásban is látványos volt a növekedés. Ezzel szemben a nagyhaszonjárművek és az építőipari gépek piacán visszafogottabb volt a teljesítmény. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a vállalati ügyfelek továbbra is meghatározó szereplői a piacnak, különösen a kis- és középvállalkozások, miközben a jelenlegi kamatkörnyezetben az államilag támogatott finanszírozások jelentősége tovább nőtt.

Az idei első negyedévben tovább bővült a hazai lízingpiac: az új finanszírozások összege elérte a 221,9 milliárd forintot, ami éves alapon 6 százalékos növekedést jelent. A szerződések száma 19 019-re emelkedett, ez 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A tranzakciók 82 százaléka új eszközökhöz kapcsolódott. A teljes portfólió értéke 7 százalékkal, 2 440 milliárd forintra nőtt, miközben az állományban lévő szerződések száma 1 százalékkal, 308 507-re mérséklődött.

A vállalati ügyfelek továbbra is dominálják a finanszírozási piacot

A piacot továbbra is a vállalati ügyfelek határozzák meg: az új finanszírozások 90 százaléka, mintegy 200 milliárd forint kapcsolódott ehhez a körhöz. Ezen belül a kis- és középvállalkozások adták a finanszírozások háromnegyedét, míg a nagyvállalatok részesedése 25 százalék volt. A lakossági finanszírozás szintén erősödött, volumene 20,7 milliárd forintot tett ki, ami a teljes piac 9,5 százalékának felel meg. A szerződésszám alapján a lakossági ügyfelek részesedése már meghaladta a 20 százalékot.

„A személyautó-finanszírozási piacon 10 939 szerződésből 3 461 kapcsolódott lakossági ügyfelekhez, vagyis több mint minden harmadik szerződést magánszemély kötött. Az állami és egyéb nem lakossági szereplők részesedése továbbra is minimális maradt” – hangsúlyozta Kőszegi László.

A finanszírozási formák közül az első negyedévben is a pénzügyi lízing dominált, amely az összes ügylet 83 százalékát adta. Ebből 125 milliárd forint zárt végű, további 60 milliárd forint pedig nyílt végű pénzügyi lízing volt. Az állami- és európai uniós támogatott konstrukciókhoz kapcsolódó kölcsönfinanszírozás is emelkedett: az első negyedévben 11,5 milliárd forintot tett ki, ami a piac 5 százalékának felel meg. A növekedést jelentősen segítették a Közös Agrárpolitika keretében elérhető állami támogatások.

Az operatív lízing volumene 25 milliárd forint volt, így a piac 11 százalékát képviselte. Ezek az ügyletek döntően személyautókhoz és kishaszonjárművekhez kapcsolódtak, elsősorban flottakezelő cégek révén.

A devizaalapú finanszírozások aránya - az előző évhez hasonlóan - továbbra is magas maradt: az új finanszírozási volumen 30 százaléka, a szerződések 15,4 százaléka euróalapú volt.

„A személyautó- és kisteherautó-finanszírozásban kisebb a devizás ügyletek súlya, ugyanakkor a nagyhaszonjárművek piacán hagyományosan meghatározó az eurófinanszírozás, és az egyéb gépek esetében is jelentős arányt képvisel” – mondta Kőszegi László.

Még mindig fontosak a támogatott konstrukciók

A jelenlegi kamatkörnyezetben továbbra is kiemelt szerep jut az államilag támogatott konstrukcióknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, ahol a lízing teljes egészében beruházásra fordul. Az első negyedévben ezekben a programokban 50,6 milliárd forint értékű finanszírozás valósult meg 3 022 szerződéssel. Ez összegében közel 50 százalékos, szerződésszámban pedig 30 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben.

A Széchenyi Lízing Kártya Program tovább erősödött: 36,2 milliárd forintnyi új finanszírozás és 2 560 szerződés kapcsolódott hozzá. Az Eximbank Demján-programja szintén növekedni tudott az idei keretemelésnek köszönhetően: a konstrukcióban 14,3 milliárd forintnyi ügylet jött létre 486 szerződéssel.

A személyautó-finanszírozás maradt a legnagyobb szegmens

Az eszközkategóriák közül továbbra is a személyautó-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-finanszírozás képviselte a legnagyobb súlyt. A szegmensben 143 milliárd forintnyi új finanszírozás valósult meg, ami a teljes piac több mint 64 százalékát adta, és 8 százalékkal haladta meg az előző év első negyedéves teljesítményét. A szerződések száma 2,5 százalékkal nőtt, összesen 16 160 ügylet született.

A növekedést részben az autópiaci folyamatok támogatták: az új személygépkocsi-forgalomba helyezések 10,8 százalékkal emelkedtek éves alapon. A kishaszonjárművek piacán ugyanakkor közel 10 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A pénzügyi lízing penetrációja az új személyautóknál enyhén csökkent, 24 százalékra, míg a kishaszonjárművek esetében 31 százalékra emelkedett.

Az autófinanszírozásokon belül a flottakezelők is növekedni tudtak finanszírozott összegben, +7%-kal, ami 26,6 Mrd-ot tett ki, viszont darabszámban ez 2%-os csökkenést jelentett, 2367 db szerződés született.

Visszaesett a nagyhaszonjárművek piaca

„A nagyhaszonjármű-piacon továbbra is magas a lízing szerepe, ugyanakkor a kereslet visszafogottabb” – emelte ki Kőszegi László.

A második legnagyobb szegmens továbbra is a nagyhaszonjármű-finanszírozás maradt, ugyanakkor itt visszafogottabb teljesítmény látszott. Az új tehergépkocsik forgalomba helyezése éves alapon 1,4 százalékkal, 2024-hez képest pedig 23,6 százalékkal csökkent. Az első negyedévben összesen 1 057 új tehergépkocsit helyeztek forgalomba.

Ez a lízingpiacon is megjelent: az új finanszírozás volumene 10 százalékkal, 36,2 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződésszám szintén 10 százalékkal, 1 310-re esett vissza. A lízingpenetráció ugyanakkor továbbra is meghaladta az 50 százalékot az új járműveknél. Ezt a képet ugyanakkor árnyalja, hogy ez az arány 10 százalékos csökkenés éves bázison.

Erősödött a mezőgazdasági és gépfinanszírozási piac

A lízingcégek számára stratégiai jelentőségű mezőgazdasági gépfinanszírozás továbbra is kedvezően alakult. Az első negyedévben a finanszírozott összeg 30 százalékkal nőtt, így elérte a 20,5 milliárd forintot. A szerződések száma még ennél is gyorsabban, 46 százalékkal emelkedett, összesen 800 ügyletre.

Az egyéb gépek finanszírozása az elmúlt évek visszaesése után ismét növekedési pályára állt: az új finanszírozás volumene 14,7 milliárd forint volt, ami 74 százalékos bővülést jelentett. A szerződésszám 27 százalékkal, 460-ra emelkedett.

Az építőipari gépek piacán megtört a korábbi növekedési trend. Az első negyedévben a finanszírozott összeg 33 százalékkal, 25,4 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződések száma 31,5 százalékos visszaeséssel 254-re mérséklődött.

A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint két évtizedben a hazai kkv-finanszírozás egyik meghatározó pillérévé vált. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója arról beszélgettek, hogyan épült be a program a magyar gazdaság működésébe, milyen hatással van a beruházásokra és miért tekinthető hosszú távon is megtérülő gazdaságpolitikai eszköznek.

A Széchenyi Kártya Program mára túlmutat a vállalkozói finanszírozáson

A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint két évtizedben a hazai kkv-finanszírozás egyik legmeghatározóbb eszközévé nőtte ki magát. A program kezdetben egyetlen konstrukcióval indult, mára azonban olyan komplex finanszírozási rendszerré fejlődött, amely a vállalkozások legkülönbözőbb igényeire kínál megoldást. Az elmúlt 24 év során több mint 540 ezer hitelügylet jött létre a program keretében, több mint 150 ezer magyar vállalkozás részesült finanszírozásban, a kihelyezett hitelállomány összértéke pedig meghaladta a 11 ezer milliárd forintot.

„A termék eddig is rendkívül népszerű volt a magyar kkv-finanszírozásban, és az egyéni vállalkozók számára is kifejezetten kedvező megoldást jelent. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez a teljes magyar gazdaság szempontjából hogyan értékelhető, ezért kértük fel az Egyensúly Intézetet egy tanulmány elkészítésére. A vizsgálat nemzetközi módszertan alapján készült, eredményei pedig összhangban vannak a hasonló nemzetközi programértékelések megállapításaival.” – fogalmazott Végh Richárd a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya arra is rámutatott, hogy a Széchenyi Kártya Program hatása messze túlmutat az egyes vállalkozások finanszírozásán. Az elemzés szerint a program olyan gazdaságpolitikai eszközzé vált, amely szervesen beépült a magyar gazdaság működésébe, és a tovagyűrűző hatások révén a gazdaság számos területére érdemi befolyást gyakorol. A vizsgálat azt is alátámasztotta, hogy a támogatott konstrukciók hosszabb távon képesek tompítani a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatásait, stabilabb gazdasági környezetben pedig hozzájárulhatnak a növekedés erősítéséhez is.

„A gazdaságpolitikában vannak gyors sikereket biztosító eszközök, és vannak olyan instrumentumok is, amelyek 5-10 éves távlatban tudnak inkább hatást kifejteni. A Széchenyi Kártya program a második kategóriába tartozik.” – fogalmazott Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, majd hozzátette: „A tanulmányban a 2015 és 2025 közötti hatásokat elemeztük, emellett 2025-től a program várható jövőbeli gazdasági következményeit is értékeltük.”

Országos lefedettség és stabil garanciarendszer támogatja a vállalkozásokat

A Széchenyi Kártya Program sikerének egyik legfontosabb eleme a széles körű hozzáférhetőség és az összetett finanszírozási háttér. A vállalkozások országosan több mint 110 irodában indíthatják el hiteligénylésüket, ahol tanácsadás segíti őket a számukra legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában. A programban részt vevő bankok, pénzügyi vállalkozások és lízingcégek saját kockázatelemzés alapján döntenek a finanszírozásról, a rendszer működésében ugyanakkor kiemelt szerepet töltenek be a garanciaintézmények is. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az agrárvállalkozások esetében az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége jelentősen növeli a finanszírozáshoz jutás lehetőségét a kisebb vagy kockázatosabbnak minősített vállalkozások számára is. Az állami kamat- és garanciadíj-támogatásokkal együtt így egy olyan komplex rendszer jött létre, amely a vállalkozók számára egyszerűen és gyorsan elérhető finanszírozási megoldást kínál.
A szakértők szerint a programban a vissza nem fizetett hitelek alacsony aránya annak is köszönhető, hogy a részt vevő vállalkozások és pénzügyi szereplők egyaránt érdekeltek a felelős finanszírozásban. A vállalkozók számára a készfizető kezesség további ösztönzőt jelent arra, hogy a finanszírozást hosszú távon is fenntartható módon használják fel, a pénzügyi intézmények pedig a hagyományos hitelezési gyakorlatnak megfelelő kockázatelemzési folyamatokat alkalmazzák.

A beruházások továbbra is a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorjai

A Széchenyi Kártya Program konstrukcióin belül jelenleg a likviditási célú hitelek iránt mutatkozik nagyobb kereslet. Végh Richárd kiemelte, hogy 2025-ben a hitelkihelyezések közel 70 százaléka likviditási, míg 30 százaléka beruházási célokat szolgált. Az arány az év első hónapjaiban tovább tolódott a rövid távon szabadon felhasználható konstrukciók irányába, amelyben szerepet játszik a piaci bizonytalanság, valamint a likviditási hitelek kamatcsökkentése is.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy hosszú távon továbbra is a beruházások jelenthetik a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tartalékát. A jelenlegi adatok alapján a magyar kkv-k beruházási hajlandósága még elmarad az uniós átlagtól, így a növekedéshez szükséges potenciál továbbra is rendelkezésre áll.

„Nagy piaci bizonytalanság van, tehát ilyen időszakban teljesen érthető, hogy a vállalkozók is a rövid távú, gyorsan szabadon felhasználású hiteleknek a felvételét preferálják. De az, hogy a beruházások hogyan mennek, azt gondolom, hogy a jövő gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb tartaléka.” – hangsúlyozta Végh Richárd.

A tudatos vállalkozói gondolkodás elengedhetetlen a növekedéshez

Az adás vendégei szerint a vállalkozások fejlődése végső soron azon múlik, hogy a cégvezetők milyen perspektívában gondolkodnak saját vállalataik jövőjéről. Azok a vállalkozók, akik képesek hosszabb távon tervezni, könnyebben ismerhetik fel azokat a fejlesztési, beruházási vagy növekedési lehetőségeket, amelyek akár több éves távlatban is új szintre emelhetik működésüket. Ugyanakkor a beszélgetés során az is elhangzott, hogy a stabil működés megőrzése legalább ennyire fontos cél lehet számos mikro- és családi vállalkozás számára, ezért a finanszírozási konstrukcióknak is különböző vállalkozói igényekhez kell alkalmazkodniuk.

A szakértők úgy látják, hogy a jelenlegi finanszírozási környezet megfelelő hátteret biztosíthat mind a stabilitás megőrzéséhez, mind a növekedési célok megvalósításához. A legfontosabb kérdés sok esetben nem az, hogy elérhető-e finanszírozás, hanem az, hogy a vállalkozás vezetése milyen stratégiát alakít ki a következő évekre. A Széchenyi Kártya Program konstrukciói ehhez kínálnak különböző megoldásokat, legyen szó likviditási helyzet kezeléséről, beruházásról vagy hosszabb távú fejlesztési célokról.

„Ha valaki úgy gondolja, hogy a következő két-három vagy öt év egy erőteljes gazdasági növekedésnek lesz a szakasza, vagy van egy ilyen remény benne, akkor ez egy kitüntetett program” – zárta gondolatait Kozák Ákos.

„Azok a vállalatvezetők, vállalat tulajdonosok, akik mernek egy kicsit a tekintetüket feljebb emelni, és a horizonton egy picit távolabb tekinteni, azok meg fognak látni olyan fejlesztési, beruházási, növekedési lehetőségeket, amely egy három-öt-tíz éves pályán egy teljesen más szintre tudja fejleszteni a vállalkozást.” – tette hozzá Végh Richárd.

A Cégkassza Podcast harmadik évada a továbbiakban is a hazai kkv-kat érintő legfontosabb gazdasági és finanszírozási kérdéseket járja körül. Az aktuális epizód arra kereste a választ, hogyan vált a Széchenyi Kártya Program a hazai vállalkozásfinanszírozás egyik meghatározó gazdaságpolitikai eszközévé, és milyen szerepet tölthet be a jövő beruházásainak és növekedésének támogatásában. További részleteket a Cégkassza Podcast teljes epizódjából lehet megtudni, amely az alábbi linken keresztül érhető el:

https://youtu.be/_YAGrfuj6ZU

A Portfolio Hitelezés konferenciájának kkv-finanszírozási kerekasztala világos diagnózist adott: a finanszírozási eszközrendszer ma már széles és működőképes, a növekedés akadálya sokkal inkább a bizalom, a versenyképesség és a beruházási hajlandóság hiánya.

Arra a kérdésre, létezik-e „ideális kkv”, amelyet a bankok azonnal finanszíroznának a válaszadók hamar felvázolták a képet: a stabil exporttal, erős tőkeszerkezettel, kiszámítható működéssel bíró vállalkozások simán finanszírozhatók, ugyanakkor a szektor túlnyomó része ettől jelentősen eltér. Ahogy azt Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a kkv-szektor nem kezelhető egységesen: nem azonos biztosítéki struktúrával, nem azonos célokkal működnek a vállalkozások, így a finanszírozás sem lehet egysíkú.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a forrásbőség önmagában nem hoz beruházási fordulatot. Több szereplő is rámutatott: a kkv-k jelentős betétállománnyal rendelkeznek, mégsem indulnak el a fejlesztések. A háttérben komplex tényezők állnak: a versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben, a humán erőforrás korlátai, valamint a bizalom hiánya.

Általános volt a vélekedés, hogy a jövőben a támogatott hiteleknek sokkal inkább a beruházásokat kellene támogatniuk, a tartósan olcsó likviditási források is torzíthatják a működést.

A beruházási döntések torzulására Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője is felhívta a figyelmet: szerinte a gyakorlatban sokszor nem a beruházási igényhez keresnek finanszírozást, hanem van egy támogatás, és akkor az lesz a beruházás célja, miközben a helyes megközelítés éppen ennek a fordítottja lenne.

A banki oldal ugyanakkor világossá tette: nem az a kérdés, hogy kit szeretnének finanszírozni, hanem az, hogy a kockázatok miatt kit nem tudnak – ez pedig eleve behatárolja a hitelezés bővülését. A Garantiqa ezen a területen sokat tesz a kockázatok csökkentéséért – nem véletlen, hogy minden 2. kkv hitel mögött ott áll kezességvállalásával.

A támogatási rendszerek kapcsán is markáns álláspontok fogalmazódtak meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt években jelentős források érkeztek a gazdaságba, ugyanakkor ezek hatékonysága vegyes képet mutat.

Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: „a támogatás sosem cél, az mindig egy eszköz ahhoz, hogy visszatérjünk egy normál állapotba, ahol a piac működteti önmagát”. Erre rímelve Szabó István Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a források rendelkezésre állnak, mégsem indulnak el a beruházások, ami azt mutatja, hogy a probléma túlmutat a finanszírozáson. A célzott támogatások kapcsán Szabó István Attila arra is rámutatott, hogy tökéletesen célzott támogatási rendszer nem létezik, a források elosztása mindig kompromisszumokkal jár.

A Portfolio Hitelezés konferenciájának kkv-finanszírozási kerekasztala

Ebben a kontextusban különösen fontos irányként jelent meg a finanszírozási szerkezet átalakulása. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a jövőben a tőke- és garanciaalapú megoldások szerepe erősödhet, miközben a kedvezményes hitelprogramok súlya csökkenhet. A vissza nem térítendő támogatások világát a szakember szerint el kell felejteni. Ez a megközelítés jól illeszkedik ahhoz a törekvéshez, hogy a finanszírozás jobban igazodjon a vállalkozások valós kockázataihoz és fejlődési pályájához.

Az EU-s forrásokkal kapcsolatban a panel résztvevői nem csodát, hanem stabilizáló és célzott hatást várnak. Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint ezek „beruházási hullámot válthatnak ki, növelik a gazdaság iránti bizalmat”, és egy kedvezőtlen külső környezetben is élénkíthetik a növekedést.

Ugyanakkor Szabó István Attila arra figyelmeztetett, hogy önmagában a források beérkezése nem elegendő: „az a kulcs, hogy ebből hogyan lehet elérni a kkv-kat”, vagyis a hatékony, célzott közvetítés dönti el a programok sikerét.

A vita alapján a következő időszak kulcskérdése nem az lesz, hogy rendelkezésre állnak-e források, hanem az, hogy ezek milyen szerkezetben és milyen hatékonysággal jutnak el a vállalkozásokhoz. Mindenképp célzottabb, beruházásorientált és kockázatalapú finanszírozás irányába kell elmozdulni a szakemberek szerint.

Több mint 35 év, három generáció és folyamatos megújulás – a balmazújvárosi Balmaz-Sütöde Kft. jó példája annak, hogyan épülhet fel egy stabil, ugyanakkor innovatív családi vállalkozás, kiváló minőségű hazai alapokra támaszkodva. A KKV Portré sorozat legújabb részéből a pékség története és sikerei mellett az is kiderül, hogyan jutottak el a Financial Times 1000-es listájára, valamint, hogy milyen szerepet kap a tudomány a mindennapi működésükben.

Hitvallásuk: kiváló minőségű terméket kell eljuttatni a fogyasztóhoz

A Balmaz-Sütöde Kft. története több mint három és fél évtizeddel ezelőtt indult Balmazújvároson, a hajdúsági Löszhát kiváló adottságú termőterületén. A vállalkozást a jelenlegi ügyvezető, Fülep Zsolt édesapja alapította, mindössze négy fővel. A kiindulópontot a környék jó minőségű búzája adta, amely hosszú idő óta meghatározza a térség mezőgazdaságát.

„Az a hitvallásunk, hogyha nagyon jó az alapanyagunk, akkor kiváló terméket kell minden nap a fogyasztóhoz eljuttatni. A célunk nem változott 35 év alatt: azt a minőséget, amit én is fogyasztok és elvárok, kell megkapnia a vásárlónak is.” – fogalmazott Fülep Zsolt, a Balmaz-Sütöde Kft. ügyvezetője.

Az évek során a vállalkozás jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már közel 190 munkatársat foglalkoztat, több mint 30 telephelyen van jelen, és naponta mintegy 15 ezer vásárlót szolgál ki. A működés alapja azonban továbbra is a családi szemlélet, hiszen Fülep Zsolt mellett ma már két fia, felesége és a menye is aktívan részt vesz a cég életében. A generációk közötti együttműködés természetes része a mindennapoknak, a vállalkozás működését a közös értékrend határozza meg. A családi kötődés a következő generáció számára is korán kialakult, hiszen fia, Fülep Ádám gyerekként a nagypapája mellett ismerte meg a pékség világát. Ezek az élmények adták meg a löketet ahhoz, hogy később maga is aktív szerepet vállaljon a vállalkozás irányításában.

„2020-ban csöppentem bele a pékipari világba. Az első emlékeim nagypapámmal vannak, ő mutatta meg, hogy mi is az a pékség. Együtt számoltuk a boltok bevételét, együtt írtuk ki a kenyereseknek a beosztását, és együtt terveztük meg a műszakot is.” – fogalmazott Fülep Ádám, cégvezető.

A hazai elismerésektől a Financial Times 1000-es listájáig

A Balmaz Sütöde az elmúlt években több jelentős szakmai sikert is elért, amelyek visszaigazolják a következetes építkezést és a minőség iránti elkötelezettséget. A Szent István-napi Kenyérversenyen négyszer is elnyerték a „legjobb kenyér” címet, emellett az innovatív kenyér kategóriában is első helyezést értek el. Ez utóbbi különösen fontos mérföldkő volt a vállalkozás életében, hiszen a fiatalabb generációk megszólítása eltérő szemléletet és új termékfejlesztési irányokat igényel.

„Nem egyszerű a feladatunk, hiszen mindenkit szeretnénk kiszolgálni. Természetesen a fiatal korosztálynak teljesen más az elvárása, a fogyasztói trendje, mint az idősebbeknek. Ezért is gondoltuk úgy öt évvel ezelőtt, hogy igazán megmérettetjük magunkat és benevezünk az ország kenyerei közé – válasszák ki a legjobb kenyeret augusztus 20-án – és ezt a címet négyszer sikerült elnyerni az elmúlt időszakban.” – fogalmazott a cég ügyvezetője.

A hazai sikerek mellett nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményt ért el a vállalkozás. A Balmaz Sütöde felkerült a Financial Times FT1000 listájára, amely Európa ezer leggyorsabban növekvő vállalatát rangsorolja. A lista a 2021 és 2024 közötti árbevétel-növekedést vizsgálja, és több ezer cég közül emeli ki a legdinamikusabban fejlődőket.

A pékáruk élettani szerepét is vizsgálják

A Balmaz Sütöde működésében az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a tudományos megközelítés és a kutatás-fejlesztés is. A vállalkozás szoros együttműködést alakított ki a Debreceni Egyetemmel, amelynek kihelyezett tanszékeként is működik. Ez a kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos pékipari tapasztalatok mellé korszerű, tudományos alapokra épülő gondolkodás társuljon. A következő generáció megjelenésével ez az irány még erősebbé vált, hiszen Fülep Ádám táplálkozástudományi szakmérnökként végzett. A cél az, hogy a fogyasztók pontosabb képet kapjanak arról, milyen szerepet tölthet be a kenyér a mindennapi táplálkozásban, és milyen különbségek vannak az egyes terméktípusok között.

Az együttműködés keretében több kutatás-fejlesztési projekt is elindult. Egy korábbi program az időskori demencia folyamatainak lassítását, valamint a fiatalkori 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzését vizsgálta a pékáruk fogyasztásán keresztül. A jelenlegi kutatások ennél is mélyebb szintre lépnek: a kovász és az alapanyagok összetételét elemzik, akár genom szintig. A cél olyan termékek fejlesztése, amelyek nemcsak ízükben és minőségükben, hanem egészségügyi szempontból is értéket képviselnek. A Balmaz Sütöde példája azt mutatja, hogy a hagyományos alapokra építve is lehet új irányokat kijelölni, és olyan termékeket létrehozni, amelyek a jövő fogyasztói igényeire adnak választ.

Folyamatos fejlődés és bővülés a jövőbeli tervek között

A Balmaz Sütöde 2004 óta már a 14. fejlesztését valósítja meg, amelyek jelentős része európai uniós támogatással jött létre. Az elmúlt hat év különösen intenzív időszak volt, a cég ebben az időszakban látványos fejlődésen ment keresztül. A jelenleg zajló beruházások már egyértelműen a jövőt képviselik, olyan technológiai és működési környezetet teremtenek, amelyek hosszú távon is versenyképes alapot biztosítanak. A vállalkozás egyre nagyobb hangsúlyt helyez a munkakörnyezet javítására és a kollégák mindennapi munkafeltételeire is. A modern üzem kialakítása egyszerre jelenti az új gépek és technológiák bevezetését, valamint egy olyan környezet megteremtését, amely a 2020-as és 2030-as évek elvárásainak is megfelel.

A jelenlegi, 2026 végén záruló beruházás a vállalat történetének eddigi legnagyobb fejlesztése. A 2 milliárd forintos projekt keretében teljesen megújulnak az üzemegységek, új hűtőház épül, korszerűsítik a lisztellátó rendszert, és számos új pékipari berendezés érkezik Balmazújvárosba. A cél egy olyan korszerű sütőüzem létrehozása, amely a térségben is kiemelkedő színvonalat képvisel. A fejlesztések egyben a jövő irányát is kijelölik. A vállalkozás a további bővülésben gondolkodik, új üzletek nyitását tervezi, és már most biztosította a terjeszkedés feltételeit azzal, hogy ipari területeket szerzett az üzem környezetében. A cél egyértelmű: a meglévő piaci jelenlét megerősítése, a folyamatos növekedés fenntartása, valamint egy olyan működési modell kialakítása, amely hosszú távon is példát mutathat a hazai sütőipar szereplői számára.

„Egy nagy családként tekintünk mindenkire, aki a cégnél dolgozik. Akkor jó, ha egyfelé húzzuk a szekeret, és mindig arra kérjük a kollégákat is, hogy 220-on azt a szekeret egyfelé húzzuk, mert akkor sokkal erősebbek leszünk, mintha másik irányba mennénk.” – fogalmazott Fülep Ádám.

A teljes történet és további részletek megtekinthetőek a KKV Portré kisfilmben:

https://www.youtube.com/watch?v=esfSLA8gH2c

A kisfilmen kívül felhasznált egyéb források:

• Balmaz Sütöde Instagram bejegyzése a FT1000-es listáról
• Balmaz Sütöde Facebook-bejegyzése a Szent István-napi Kenyérversenyről

Egy kisváros, egy nagy álom és több tucatnyi gyerek, akik a sport révén találnak fejlődési lehetőséget. A Túrkeve Küzdősport Egyesület néhány év alatt stabil és értékteremtő sportközösséggé vált, amelynek munkáját a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. hosszú ideje támogatja. Az egyesület most egy nyári edzőtábor megvalósításán dolgozik, ahol közel 40 utánpótlás korú ökölvívó fejlődhet és életre szóló élményekkel gazdagodhat.

A Túrkeve Küzdősport Egyesület története 2022-ben indult, amikor Jóni Máté, többszörös K–1 világbajnok sportoló elhatározta, hogy szülővárosában olyan közösséget hoz létre, amelyben a küzdősport több mint egy egyszerű edzés vagy versenyzési lehetőség. A kezdeményezés mögött már a kezdetektől világos cél húzódott: egy olyan közeg kialakítása, ahol a gyerekek biztonságos környezetben próbálhatják ki magukat, megtapasztalhatják a mozgás örömét, és megtanulhatják azokat az alapértékeket, amelyek később az élet más területein is kapaszkodót adhatnak számukra. A szakmai munkát Hajós Sándor segíti, akivel közösen egy olyan egyesületet formáltak, amely rövid idő alatt meghatározó szereplővé vált a térségben.

Az egyesület működésének középpontjában kezdettől fogva a gyerekek állnak. Az edzések célja elsődlegesen az, hogy a résztvevők megszeressék a mozgást, rendszeresen visszatérjenek, és egy olyan közösség részévé váljanak, amely megtartó erővel bír. Az egyesülethez már egészen fiatal, akár nyolcéves korban is lehet csatlakozni, és a sportolói életút mindenki számára egyéni tempóban alakul. Van, aki a versenyzés irányába lép tovább, mások számára a közösség, a rendszeres testmozgás és a mindennapi rutin jelenti a legnagyobb értéket. A közösségépítési szándék meghozta az eredményét, hiszen a gyerekek az edzéseken túl is kapcsolatban maradnak, közös programokat szerveznek és barátságok születnek. Egy ilyen közeg különösen sokat jelent azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak, akiknek a sportolás lehetősége sokszor korlátozott. Az egyesület számukra is elérhetővé teszi a mozgás örömét, miközben esélyt ad a fejlődésre és arra, hogy megtapasztalják, milyen egy támogató közösséghez tartozni. Az egyesület munkája túlmutat a sporton, hiszen hozzájárul a helyi közösség megerősítéséhez és a fiatalok életútjának formálásához.

Saját edzőteremben készülhetnek a jövő bajnokai

2025 elején új fejezet kezdődött az egyesület történetében, amikor megnyitották saját edzőtermüket Túrkevén. A létesítmény létrejötte jelentős előrelépést hozott a helyi sportéletben, hiszen modern környezetet biztosít az edzésekhez és a felkészüléshez. Az edzőterem ünnepélyes megnyitóján olyan meghatározó magyar ökölvívók is jelen voltak, mint Kovács István „Kokó” és Erdei Zsolt „Madár”, ami nagy elismerést jelentett az egyesület számára. Az új terem egyszerre szolgál edzéshelyszínként és közösségi térként, ahol a fiatalok biztonságos környezetben tölthetik a szabadidejüket, és ahol olyan értékekkel találkozhatnak, mint a kitartás, a fegyelem és az egymás iránti tisztelet.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. évek óta támogatja az egyesület munkáját, felismerve, hogy az ilyen kezdeményezések hosszú távon a helyi közösségek megerősítéséhez járulnak hozzá. A vállalat számára a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati jelentéssel bír, és olyan programok támogatásában ölt testet, amelyek kézzelfogható hatást gyakorolnak a fiatalok életére. A Túrkeve Küzdősport Egyesülettel kialakított partnerség jól mutatja, hogy egy pénzügyi intézmény szerepe túlmutathat a gazdasági folyamatokon, és hozzájárulhat olyan értékek erősítéséhez, amelyek közösségek, gyermekek jövőjét formálják.

Te is hozzájárulhatsz a nyári edzőtábor megvalósításához!

A következő időszak fókuszában egy nyári edzőtábor megszervezése áll, amely közel 40 utánpótlás korú ökölvívó számára teremthet fejlődési lehetőséget és közös élményeket. A közös edzések, a strukturált napirend és a közösségi programok hozzájárulnak a fegyelem erősödéséhez, az önbizalom növekedéséhez és az egészséges életmód erősítéséhez. Sokak számára egy ilyen lehetőség ritkán adódik, az itt szerzett élmények pedig hosszú távon is meghatározóak maradnak.

A szervezők támogatásokból fedeznék a gyerekek szállását, a napi étkezést, az utazást, az edzésekhez szükséges felszerelést, valamint a közös programokat is. A tábor megszervezése komoly erőforrásokat igényel, ezért a legkisebb segítség is sokat jelent.

A nyári edzőtábor megvalósításához az alábbi oldalon lehet hozzájárulni: https://4fund.com/hu/nbakc6#description

A Túrkeve Küzdősport Egyesület munkája azt mutatja, hogy egy elkötelezett közösség képes valódi lehetőségeket teremteni. A jövő bajnokai sokszor csendben kezdik az útjukat, egy kisvárosi teremben, egymást támogatva.

Források:

• Túrkeve Küzdősport Egyesület – Facebook.com
• Legendák avatták fel a Túrkevei Küzdősport Egyesület új edzőtermét – Szoljon.hu
• Bemutatkozik a Túrkeve Küzdősport Egyesület – Youtube.com
• Gratulálunk Túrkeve Küzdősport - Túrkeve Hivatalos Oldala – Facebook.com

Stratégiai prioritássá lépett elő a generációváltás a vállalatoknál, erre utalnak a K&H nagyvállalati növekedési index családi cégekre vonatkozó alindexének első negyedéves eredményei is. A felmérés szerint a cégvezetők döntő többsége úgy látja, hogy a fiatalabb generáció megjelenése erőteljesen befolyásolja a vállalatok fejlesztési irányait: hétből hatan ezt a digitalizációs beruházások egyik meghatározó ösztönzőjeként azonosítják. A friss adatok alapján jól kirajzolódik, hogy az utódlás kérdése egyre szorosabban kapcsolódik a cégek jövőbeli működéséhez és versenyképességéhez.

A generációváltás kérdése régóta jelen van a hazai vállalkozói szektorban, és a Cégkassza blogon is foglalkoztunk már a témával. Ez a folyamat minden vállalkozás életében meghatározó fordulópont, amely túlmutat a vezetőváltás egyszerű kérdésén. Az utódlás a cég hosszú távú működésére és jövőbeli irányaira is hatással van. A legfrissebb kutatási adatok alapján jól látszik, hogy a generációváltás egyre inkább stratégiai kérdéssé válik, sikerét pedig nagyban befolyásolja a tudatos felkészülés és a megfelelő időzítés.

Az utódlás előkészítését érdemes jóval a tényleges vezetőváltás előtt megkezdeni, hiszen a felkészülés akár éveket is igénybe vehet. A gyakorlatban az bizonyul hatékonynak, ha a cégvezető fokozatosan vonja be az utódot a döntéshozatalba, és teret ad számára a tapasztalatszerzésre. Ezzel párhuzamosan a szervezeti működést is érdemes átgondolni, hiszen a következő generáció gyakran új szemléletet, erősebb digitális fókuszt és más működési prioritásokat hoz magával.

Azok a vállalkozások tudják sikeresebben végigvinni a generációváltást, amelyek előre megtervezik a lépéseket, tisztázzák a szerepeket és nyíltan kommunikálnak a várható változásokról. Fontos szempont az is, hogy az utód kiválasztásánál a rátermettség és a kompetenciák kerüljenek előtérbe, hiszen hosszú távon ez szolgálja a cég stabil működését. A generációváltás ugyanakkor kockázatokat is rejthet magában, például a tudásátadás hiánya, a konfliktusok vagy a nem egyértelmű felelősségi körök könnyen megnehezíthetik az átmenetet. Egyre több vállalkozásnál jelenik meg az a megközelítés is, hogy a tulajdonosi és a menedzsment szerepek elválaszthatók, így adott esetben külső vezető bevonása is indokolt lehet, ezzel a témával is részletesen foglalkoztunk egy korábbi blogbejegyzésünkben.

Forrás: GettyImages

A cégvezetők többsége szerint a generációváltás a megújulás motorja

A családi vállalkozások helyzetét rendszeresen vizsgáló K&H közzétette a nagyvállalati növekedési index családi cégekre vonatkozó alindexének első negyedéves adatait, amely alapján kirajzolódik, hogy a vezetőváltás kérdése egyre több vállalat működésében kerül előtérbe. Az idei év elején tízből négy vállalkozásnál már aktuális kérdés az utódlás, ezen belül minden hatodik esetben már zajlik is a vezetőváltás, és minden negyedik cég legalább egyszer már átesett a folyamaton. Mindez azt jelzi, hogy a generációváltásra a cégek stratégiai feladatként tekintenek. Ezt erősíti az is, hogy a családi vállalkozások mindössze 22 százaléka az, amely egyáltalán nem foglalkozik az utódlás kérdésével.

A felmérésből az is kirajzolódik, hogy a vállalatvezetők többsége hosszabb időtávban gondolkodik az utódlás kapcsán. A válaszadók közel kétharmada szerint a generációváltás nem rövid távú feladat, ezért már évekkel korábban, jellemzően 5–10 évvel a tényleges váltás előtt megkezdik az előkészítést. A gyakorlatban ez egy fokozatos, több lépésből álló folyamatot jelent, amely során a leköszönő vezető tapasztalata és a következő generáció új szemlélete egymásra épül. Az utódlás egyre szorosabban összekapcsolódik a vállalatok megújulásával is. A cégvezetők 86 százaléka úgy látja, hogy a fiatalabb generáció előretörése erősíti a digitalizáció fejlődését a cégen belül, ami az elmúlt évekhez képest is érezhető pozitív elmozdulást jelent. Az új vezetők megjelenésével gyakran felgyorsul az automatizált megoldások bevezetése, erősödik az adatvezérelt működés, és nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok is. A generációváltás így sok esetben nem egyszerűen vezetői kérdés, hanem a működés átalakulásának egyik legfontosabb mozgatórugója.

A szemléletváltás a tervezésben is jól látható: míg egy évvel korábban a vállalkozások 40 százaléka rendelkezett világos elképzeléssel a generációváltás menetéről, idén már 54 százalékuk látja előre a folyamat főbb lépéseit. Ezzel párhuzamosan a bizonytalanság csökkentésére is egyre nagyobb figyelem jut, hiszen azoknak a cégeknek az aránya, ahol a munkavállalók legalább részben tisztában vannak azzal, mi történik majd egy utódlás során, egy év alatt 36 százalékról 64 százalékra emelkedett.

Összességében a K&H friss adatai azt mutatják, hogy a generációváltás a családi vállalkozásoknál egy tudatosan felépített, hosszabb távra tervezett folyamatként jelenik meg, amely az alapvető átadás-átvételen túl a működés megújításáról és a jövőbeni fejlődési irányok kijelöléséről is szól.

Források:

• Így tervezik a generációváltás a vállalatok – Mmonline.hu
• a családi cégeknél dübörög a generációváltás – Csaladivallalatok.kh.hu
• Utódlás a gyakorlatban: így biztosítható be a céges generációváltás – Forbes.hu
• Generációváltás a családi vállalkozásokban – Knowhouse.consulting

A 2026 nyaráig bevezetendő uniós bértranszparencia-irányelv új helyzetet teremt a vállalkozások számára. A cél a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, a gyakorlati következmények viszont ennél jóval szélesebb körűek lehetnek: változhat a toborzás, a bérrendszer, a belső kommunikáció és az adatszolgáltatás rendje is. A KPMG friss tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a felkészülést érdemes most elkezdeni, mert a megfeleléshez átgondolt struktúrára, pontos adatokra és tudatos vezetői döntésekre lesz szükség.

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve egy olyan új szabályozási keret, amelyet a tagállamoknak 2026 nyaráig kell átültetniük a nemzeti jogrendbe, és amely minden munkáltatót érint, a konkrét kötelezettségek azonban a vállalat méretétől függően eltérnek. Az irányelv célja, hogy mérséklődjön a nők és férfiak közötti bérkülönbség azzal, hogy a fizetések meghatározása és kommunikációja átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá válik. A téma hosszabb ideje napirenden van uniós szinten, az elmúlt években több intézkedés is született, a változás üteme azonban elmaradt a várakozásoktól. Az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban az uniós átlagos bérkülönbség 12% volt, Magyarországon a 17%-ot is meghaladta, ami jól mutatja, hogy a probléma továbbra is aktuális.

Az irányelv több ponton is új kötelezettségeket vezet be. A jövőben már a kiválasztási folyamat elején meg kell jeleníteni a pozícióhoz tartozó bérsávot, a munkavállalók pedig jogosultak lesznek információt kérni az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák átlagos jövedelméről. Emellett egy bizonyos létszám felett rendszeres jelentéstételi kötelezettség is életbe lép, amelyben a cégeknek be kell mutatniuk a nemek közötti bérkülönbségeket. Ha az eltérés elér egy meghatározott szintet, és azt nem lehet objektív szempontokkal alátámasztani, a vállalatnak intézkednie kell a különbség rendezéséről.

A szabályozás jelentősége túlmutat az adminisztráción, hiszen a vállalkozásoknak át kell világítaniuk teljes bérezési rendszerüket, és olyan struktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek objektív, munkaköralapú elveken nyugszanak. Ez a folyamat a HR-en túl a vezetői döntéshozatalt, a belső kommunikációt és az adatkezelési gyakorlatokat is érinti. A bértranszparencia így a következő években a vállalati működés egyik meghatározó kérdésévé válik, amelyhez időben érdemes alkalmazkodni.

Elengedhetetlen a szemléletváltás

A KPMG „See it differently” című, több részből álló publikációjának első kiadása kifejezetten az Európai Unió bértranszparencia-irányelvére és az arra való felkészülésre fókuszál. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a cégek többsége jelenleg még nincs abban az állapotban, hogy magabiztosan megfeleljen az új elvárásoknak. Ahogy közeledik a határidő, a HR- és mobilitási területek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, hiszen sok esetben az sem teljesen egyértelmű, pontosan milyen módszertan mentén kell meghatározni és mérni a nemek közötti bérkülönbségeket. Ez a bizonytalanság már önmagában is indokolja a tudatos felkészülést.

A tanulmány szerint a megfelelés középpontjában a bérezési rendszerek mélyreható átalakítása áll. A vállalatoknak fel kell térképezniük az egyenlő értékű munkaköröket, egységesíteniük kell a besorolási rendszereket, és olyan bérsávokat kell kialakítaniuk, amelyek objektív, átlátható elvek mentén működnek. Emellett elengedhetetlen az adatkezelési és riportálási képességek fejlesztése is, hiszen a jövőben a bérkülönbségekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturált módon kell majd bemutatni. A KPMG arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérkülönbségek feltárása sok esetben már önmagában kihívást jelent, különösen ott, ahol eddig nem álltak rendelkezésre egységes, összehasonlítható adatok.

A magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a KPMG szakértői arra számítanak, hogy a felkészülés a legtöbb szervezetnél szemléletbeli változást is megkövetel. A vezetők és a munkavállalók gondolkodásának formálása, a bérezési logika és a teljes kompenzációs rendszer átlátható bemutatása, valamint az egyéni juttatási csomagok érthető kommunikációja komoly feladatot jelenthet, különösen a HR-területek számára. Éppen ezért a tanulmány hangsúlyozza, hogy a sikeres felkészüléshez a folyamatos és őszinte kommunikáció legalább akkora súllyal bír, mint a konkrét szabályozási követelmények teljesítése. Azok a vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik ezt az átalakulást, és a megfelelési folyamatot egy átláthatóbb, tudatosabb működés alapjaként kezelik.

Forrás: https://itelet-pazmany.blog.hu/2025/03/25/bertranszparencia-iranyelv

Cél az átláthatóbb és tudatosabb vállalati működés

A bértranszparencia bevezetése a vállalatok mindennapi működését is érezhetően átalakítja. A nyitottabb bérezési gyakorlat hatással van a toborzásra, hiszen a jelöltek már a folyamat elején konkrétabb képet kapnak a javadalmazásról, ami tudatosabb döntéseket eredményez. Ugyanez igaz a szervezeten belül is: az átláthatóbb rendszer erősítheti a bizalmat, ugyanakkor felszínre hozhat olyan kérdéseket, amelyek korábban rejtve maradtak. A vezetők szerepe ezért felértékelődik, mivel nekik kell képviselniük és megmagyarázniuk a bérezési elveket egy új, nyitottabb környezetben.

A bértranszparencia szorosan összekapcsolódik a munkáltatói márkával és a versenyképességgel is. Azok a cégek, amelyek képesek világos és következetes bérezési rendszert kialakítani, vonzóbbá válhatnak a munkaerőpiacon, és könnyebben tarthatják meg munkavállalóikat. Ezzel párhuzamosan a költségtervezés és a stratégiai döntéshozatal is tudatosabbá válhat, mivel a bérezési struktúrák átláthatóbb alapokra kerülnek. Ez különösen fontos lehet a hazai kkv-k számára, ahol a források korlátozottabbak, a döntések hatása pedig közvetlenebbül érezhető.

A 2026-os határidő így egyfajta vízválasztóként is értelmezhető. A felkészülés időszaka lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások átgondolják saját működésüket, és olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóak. A KPMG tanulmányának egyik központi üzenete is ebbe az irányba mutat: a bértranszparencia kérdése túlmutat a megfelelésen, és egy átláthatóbb, tudatosabb vállalati működés felé terelheti a vállalatokat.

Források:

• Eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék – Kkvmagazin.com
• KPMG See it differently – Assets.kpmg.com
• KPMG: eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék – Kpmg.com
• Bértranszparencia-irányelv: így készülhet fel – Jogaszvilag.hu

A Cégkassza Podcast új évaddal tér vissza, amelynek nyitó epizódja a Garantiqa eredményeire és szerepére helyezi a fókuszt. Az adás vendégei Szabó István Attila, a társaság elnök-vezérigazgatója, valamint Pulai György üzleti vezérigazgató-helyettes voltak, akik a Garantiqa tavalyi rekordévéről, a garanciaprogramok jelentőségéről és a kkv-hitelezés aktuális helyzetéről osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetésben szó esett a Széchenyi Kártya Program iránti erős keresletről, a kedvezményes hitelek hatásairól, valamint arról is, hogyan alakítja a jelenlegi gazdasági környezet a vállalkozások finanszírozási döntéseit.

2025-ben rekordévet zárt a Garantiqa

A hazai kkv-finanszírozás az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre meghatározóbb szerepet kapnak a garanciaprogramok. Ezt jól tükrözik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025-ös eredményei is: a társaság kezességvállalási portfóliója meghaladta a 2600 milliárd forintot, miközben a garantált hitelállomány átlépte a 3500 milliárd forintos szintet.

„Ha a tavalyi év sikereinek az okát egy mondatban kellene összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy a garancia most már nem kiegészítő, hanem rendszerszintű finanszírozási eszközzé vált. Tavaly egyszerre ért el rekordot a garanciaállományunk, az általunk garantált hitelállomány, valamint az adózás utáni eredményünk is.” – kezdte Szabó István Attila.

A kiugró teljesítmény mögött több tényező áll, de a Garantiqa szakértői szerint a legerősebb hajtóerőt a Széchenyi Kártya Program kedvező kamatozású konstrukciói jelentették. 2025 októberében 3 százalékra csökkent a folyószámlahitelek és likviditási hitelek kamata, ami azonnal érezhető keresletélénkülést indított el. Az év korábbi szakaszában is erős volt a hiteligény, de az év vége kifejezetten intenzív időszakot hozott. A heti befogadott kérelmek darabszáma – a korábban jellemző 400 körüli szintről – az év második felében 1200-ra emelkedett, majd később 800 körül stabilizálódott.

„A kiugró volumen mellett szól a Széchenyi Kártya Programban elérhető hitelek kedvező kamatozása, ez nagy megugrást eredményezett év végén. Október óta 17 ezer kezességi kérelem érkezett hozzánk, összehasonlításként a teljes tavalyi ügyletszámunk 27 ezer volt.” – tette hozzá Pulai György.

Stabil portfólió, visszafogott kockázatvállalás

A növekvő hitelállomány mellett a portfólió minősége is kedvezően alakult, ami fontos visszaigazolása a rendszer működésének. A Garantiqa adatai szerint a beváltási arány 2025-ben 1,3 százalék körül alakult, ami javulást mutat az előző évhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzete összességében stabil, a cégek jelentős része képes alkalmazkodni a gazdasági kihívásokhoz, és megfelelő tartalékokkal rendelkezik a működés fenntartásához. A szakértők szerint a magyar kkv-k esetében nem gyengeségről, inkább alulfinanszírozottságról és fedezethiányról beszélhetünk, ami korlátozza a hitelfelvételi lehetőségeket. A bankok működését alapvetően a kockázat–hozam szempontok határozzák meg, ahol a fedezet kulcsszerepet játszik, így a kisebb vagy kevesebb biztosítékkal rendelkező vállalkozások gyakran nehezebben jutnak forráshoz. Ebben a helyzetben a garanciaintézmények szerepe különösen felértékelődik, hiszen képesek átvállalni a kockázat egy részét, és ezzel szélesebb kör számára teszik elérhetővé a finanszírozást.

Kis lépésekben már elkezdődött a kamatcsökkenés

A finanszírozási lehetőségek bővülése ellenére a beruházási aktivitás visszafogottabb képet mutat, ami mögött több, egymással összefüggő tényező áll. A beszélgetésben elhangzott, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű kedvezményes forrás állt a vállalkozások rendelkezésére, ami részben átalakította a finanszírozással kapcsolatos gondolkodást is. A támogatott konstrukciók és a korábban alacsony kamatkörnyezet hatására sok vállalkozás számára a 2,5–3 százalékos kamatszint vált „elfogadhatóvá”, miközben a magasabb, akár 5–6 százalékos finanszírozási költségeket már sokan túl drágának érzik – még akkor is, ha a piaci környezet időközben megváltozott.

„Egy extrém kamatkörnyezet állt elő, és extrém környezetben extrém válaszokat kell adni. A 3 százalékos fix kamat szerintem egy nagyon jó válasz erre. Azt viszont nagyon fontos hozzátenni, hogy maga a támogatott hitel nem cél, hanem egy eszköz ahhoz, hogy vissza tudjunk térni a normális piaci finanszírozáshoz. Gyakorlatilag most pont ezt az átmenetet látjuk: kis lépésekben megkezdődött a kamatcsökkentés, most picit meg is torpant, de legalább most már azt látjuk, hogy lefelé mennek a kamatok.” – fogalmazott a Garantiqa elnök-vezérigazgatója.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások jelentős része jelenleg inkább likviditási hiteleket vesz igénybe, míg a beruházási hitelek aránya alacsonyabb. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években számos fejlesztés már megvalósult, így több ágazatban kapacitástöbblet alakult ki, amit a bizonytalan gazdasági környezet tovább erősít. Ebben a helyzetben sok cég kivár, és inkább tartalékot képez, mintsem új beruházásokba kezd. Bár ez rövid távon racionális döntés lehet, a szakértők szerint hosszabb távon kihívást jelenthet, hogy a támogatott hitelek egy része nem közvetlenül termelő beruházásokban hasznosul. A jelenlegi időszak így egyfajta átmenetet is jelent: miközben a kedvezményes források továbbra is elérhetők, a vállalkozásoknak fokozatosan alkalmazkodniuk kell egy magasabb kamatszinthez és a piaci alapú finanszírozás visszatéréséhez.

Nem érdemes halogatni a jó ötletek megvalósítását

Az adásban szó esett az InvestEU programról is, amely új finanszírozási alternatívát jelenthet a kkv-k számára. A konstrukció egyik fontos előrelépése, hogy a jövőben már nemcsak piaci, hanem támogatott hitelekhez is hozzákapcsolhatóvá válik, így hamarosan a Széchenyi Kártya Program keretében is elérhetővé válhat az InvestEU kezesség.

„Az elkövetkező időszakban érdemes minél jobban kiaknázni az InvestEU lehetőségeit. A Széchenyi Kártya Programban hamarosan elérhetővé válik az InvestEU kezesség, és bízunk abban, hogy a bankok megtalálják azt az ügyfélkört, amely számára ez valódi finanszírozási alternatívát jelenthet.” – fogalmazott Pulai György.

A bizonytalan gazdasági környezet ugyanakkor továbbra is erősen befolyásolja a vállalkozói döntéseket. A szakértők szerint a gazdaság már mutatja az élénkülés jeleit, és a következő időszakban fokozatos erősödés várható, még akkor is, ha rövid távon számos kockázati tényező – például a geopolitikai helyzet vagy az energiapiac alakulása – nehezíti a tervezést. Ilyenkor sok vállalkozás kivár, ugyanakkor a Garantiqa szakértői hangsúlyozták, hogy a kedvező finanszírozási lehetőségek tudatos kihasználása kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából. A bizonytalan környezet ellenére a fejlődés lehetősége adott, és a jól átgondolt, tudatos döntések hosszú távon meghatározzák a versenyképességet.

„Ha valakinek van olyan ötlete, ami megvalósításra érdemes, akkor én azt javasolnám, hogy vágjon bele, mert a kockázatok valósak, viszont a halogatásnak biztos, hogy csak költsége van.” – fogalmazott az adás végén Szabó István Attila.

A Cégkassza Podcast harmadik évada a továbbiakban is a hazai kkv-kat érintő legfontosabb gazdasági és finanszírozási kérdéseket járja körül. Az évadnyitó epizód a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepére és tevékenységére fókuszált. További részleteket a Cégkassza Podcast teljes epizódjából lehet megtudni, amely az alábbi linken keresztül érhető el: 

https://youtu.be/ZQtafJmSw_Y

30 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség indul a hazai mikro- és kisvállalkozások számára. A DIMOP Plusz program kibővített, második körös konstrukciójában 3–12 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető többek között informatikai eszközökre, szoftverekre vagy webes megoldásokra. A cél az érdemi digitalizációs szintlépés elérése a hazai kkv-k működésében.

Március 31-től vált elérhetővé a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) 1.2.6/B elnevezésű pályázata, amely kifejezetten a digitális fejlesztések terén lemaradásban lévő mikro- és kisvállalkozások felzárkóztatását célozza. A pályázat jelenlegi szakaszában kizárólag a Budapesten kívül működő, profitorientált mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet. A konstrukció ugyanakkor nem marad sokáig kizárólag a vidéki vállalkozások lehetősége: a fővárosi cégek számára is hamarosan megnyílik a pályázás. A budapesti mikro- és kisvállalkozások külön konstrukció keretében, 2026. május 5-től nyújthatják majd be kérelmeiket, így rövid időn belül országosan elérhetővé válik a támogatás. Fontos feltétel, hogy a jelentkezők rendelkezzenek legalább egy lezárt – 2024-nél nem régebbi – teljes üzleti évvel, és a hivatalos felmérés alapján „nagyon alacsony” digitális intenzitási szinten álljanak. A részvételhez ezért előzetes digitális szintfelmérés elvégzése is szükséges, amely egyben a fejlesztési irányok kijelölésében is segít.

A program mögött az a szándék áll, hogy a legkisebb vállalkozások is képesek legyenek kihasználni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket. A fejlesztések eredményeként a cégek könnyebben válhatnak láthatóvá az online térben, hatékonyabban érhetik el ügyfeleiket, és stabilabb, korszerűbb működést alakíthatnak ki.

A pályázat feltétele a digitális szintlépés

A pályázat egyik legnagyobb vonzereje a kifejezetten kedvező finanszírozási konstrukció. A mikro- és kisvállalkozások 3 és 12 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, amely az elszámolható költségek akár 90 százalékát is fedezheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlesztések megvalósításához elegendő mindössze minimum 10 százalékos önerőt biztosítani. A likviditási terhek csökkentését segíti az is, hogy a megítélt támogatás legfeljebb 25 százaléka előlegként is lehívható, így a beruházások elindítása kisebb saját forrás mellett is megvalósítható.

A teljes program mögött 30 milliárd forintos keret áll, amelyet kifejezetten a vállalkozások digitális infrastruktúrájának és képességeinek fejlesztésére fordíthatnak. A támogatás többféle fejlesztési irányt is lefed: finanszírozható például informatikai eszközök – számítógépek, mobiltelefonok, hálózati berendezések – beszerzése, különböző szoftverek és felhőalapú szolgáltatások bevezetése, valamint weboldalak vagy webshopok kialakítása. Emellett a digitális átálláshoz kapcsolódó képzések és tanácsadási szolgáltatások is elszámolhatók, ami segíti, hogy a fejlesztések valóban beépüljenek a napi működésbe. Fontos ugyanakkor, hogy az eszközbeszerzés aránya nem haladhatja meg a teljes projekt költségének 30 százalékát.
A konstrukció egy másik lényeges előnye az adminisztráció egyszerűsítése. Az egységköltség-alapú elszámolásnak köszönhetően a pályázóknak nem kell minden egyes kiadást tételesen igazolniuk, ami jelentősen csökkenti a pályázati terheket, különösen a kisebb vállalkozások számára.

A támogatás ugyanakkor nem pusztán eszközbeszerzést céloz, hanem tényleges fejlődést vár el. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a projekt végére a „nagyon alacsony” digitális intenzitási szintről legalább az „alacsony” szintre lépnek. Ez a gyakorlatban olyan fejlesztéseket jelenthet, mint például saját weboldal létrehozása, stabil internetkapcsolat kiépítése vagy a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztése. Amennyiben a vállalt szintlépés nem valósul meg, a támogatást vissza kell fizetni.

Forrás: Getty Images

Nem érdemes halogatni a jelentkezést

A támogatási kérelmek benyújtására egészen 2026. június 30. 23:59-ig van lehetőség elektronikus felületen keresztül. A budapesti mikro- és kisvállalkozások egy külön pályázati felhívás keretében, 2026. május 5-től nyújthatják be kérelmeiket, összesen 2 milliárd forintos keretösszeg mellett. A nyertes pályázók számára a projektek megvalósítására a kezdéstől számítva legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre, ami elegendő időt biztosít a digitális fejlesztések tényleges bevezetésére. A cél nem rövid távú eszközbeszerzés, hanem egy stabilabb, hatékonyabb működési modell kialakítása. Az előzetes becslések szerint a konstrukció országszerte 8–10 ezer vállalkozás működését teheti hatékonyabbá, elsősorban a digitális megoldások szélesebb körű alkalmazásán keresztül. A fejlesztések kézzelfogható előnyöket hozhatnak: erősebb online jelenlétet, könnyebb ügyfélelérést és gördülékenyebb működést.

Összességében egy olyan pályázati lehetőségről van szó, amely viszonylag alacsony önerő mellett kínál valós fejlődési lehetőséget a legkisebb vállalkozások számára is. Érdemes minél előbb benyújtani a kérelmet, a pályázati felhívás ugyanis már jóval korábban felfüggeszthető, ha a beérkező igények elérik a rendelkezésre álló keret 130 százalékát. A programmal kapcsolatos további részletek a Pályázati Portálon érhetők el.

Források:

• Új pályázaton juthatnak milliókhoz a kkv-k – Piacesprofit.hu
• Megnyílt „az elmúlt két évtized legkedvezőbb digitális pályázati lehetősége” – Uzletem.hu
• Itt az új DIMOP Plusz KKV-pályázat: akár 12 millió forintot is kaphatnak a cégek digitális infrastruktúra fejlesztésre – Penzcentrum.hu
• Az utóbbi húsz év legkedvezőbb digitalizációs pályázata vállalkozásoknak – Bkik.hu
• DIMOP_PLUSZ-1.2.6/B-26 alapadatai – Palyazat.goc.hu