Az ESG-törvény jelentősége a magyar vállalati szektor számára

2025. január 27. - Cégkasszás

Az ESG-törvény az utóbbi évek egyik legjelentősebb szabályozása, amely a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás előmozdítását célozza meg az üzleti szférában. Az Európai Unió irányelvei alapján Magyarországon is bevezetett előírások nemcsak a nagyvállalatokra, hanem a kis- és középvállalkozásokra is jelentős hatást gyakorolnak. Az MGFÜ tájékoztatása szerint a törvény több ponton is módosult, melyek 2025. január 19-én léptek hatályba. Alább összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni az ESG szabályozás jogi hátteréről.

Társadalmi és vállalatirányítási elvárások az ESG keretrendszerében

Magyarországon 2024. január 1-jén lépett hatályba az ESG-törvény, amely egy Európai Uniós irányelv magyar jogrendszerbe való átültetésével valósult meg. Az ESG egy olyan megközelítés, amely – a jogi és pénzügyi előírásoknak való megfelelés mellett – úgynevezett fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséget ró a vállalatokra. A szabályozás legfőbb célja, hogy kötelezővé tegye az Európai Unióban és Magyarországon működő vállalkozások egységes keretrendszernek való megfelelését, átvilágítását és éves beszámolók készítését. A törvény három irányból vizsgálja a vállalkozásokat: ezek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok.

A környezeti terület magába foglal olyan fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseket, mint a környezetszennyezés, energiahatékonyság, újrahasznosítás vagy a biodiverzitás védelme.
A társadalmi szegmens az emberi jogokra és a munkaügyi normákra fókuszál, mint például a munkavállalók jóléte vagy a munkahelyi biztonság kérdésköre.
A vállalatirányítási terület a felelős vállalatirányításra, és az etikai normák betartására helyezi a hangsúlyt.

Ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudjanak felelni az ESG által támasztott előírásoknak, elsőként fel kell mérniük, hogy milyen kockázati elemek merülnek fel a működésük során – legyen az akár környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási -, amelyek hosszú távon negatív hatást gyakorolhatnak a fenntartható működésükre. Az ESG szemlélet ma már alapvető a legtöbb vállalkozás életében, hiszen a hosszú távú versenyelőny és a pénzügyi stabilitás fenntartása csak úgy lehetséges, ha nyitottak az innovatív technológiai megoldásokra és tiszteletben tartják az alapvető etikai normákat. Fontos szempont az is, hogy a fogyasztók és az ügyfelek oldaláról is ugrásszerűen megnövekedett a kereslet azon cégek termékei és szolgáltatásai iránt, amelyek a fenntarthatóságot és társadalmi felelősségvállalást prioritásként kezelik a működésük során.

Kikre vonatkozik az ESG-törvény?

Az ESG-törvény konkrét szempontrendszer szerint határozza meg, hogy mikor, mely vállalkozásoknak kell fenntarthatósági átvilágítást végezniük és ehhez kapcsolódó beszámolót készíteniük. A törvény hatálya alapvetően a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra terjed ki és a beszámolási kötelezettség, lépcsős bevezetéséről döntött a jogalkotó. Idén januárban módosításra került a törvény, így innentől a hatálya már nem terjed ki kizárólagosan a vállalkozás befektetésére.

Első körben azon tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell jelentést készíteniük, amelyek 2023-ban a következő három kritériumból kettőt teljesítettek: 20 milliárd forintál több árbevételt ért el, 10 milliárd forintnál nagyobb mérlegfőösszeget jelentett és 500 főnél több munkaerőt foglalkoztatott. Ezen cégeknek a 2024. évi üzleti évükre vonatkozó beszámolót idén, 2025-ben kell bemutatniuk.

Jövőre, 2026-ban kell elkészíteniük az első beszámolójukat a 2025-ös üzleti évről azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél idén a következő három feltételből kettő teljesül: 20 milliárd forint feletti árbevételt ért el, 10 milliárd forintnál nagyobb mérlegfőösszeget jelentett és 250 főnél több munkaerőt foglalkoztatott.

Ami a kis-és középvállalkozói szektort érinti, a közérdeklődésre számot tartó, azaz a tőzsdén jegyzett kkv-knak a 2026. üzleti évükről 2027-ben kell ESG beszámolót készíteniük. A 2027 májusában esedékes adatszolgáltatásig még egy hosszabb folyamat áll a kkv-k előtt: különböző, házon belüli ESG képzések szervezése, stratégiaalkotási folyamat és a beszállítói lánccal való együttműködés megszervezése.

A vállalkozások kötelezettségei az ESG-törvény alapján

A fenntarthatósági célú átvilágítás körében teljesítendő feladatokat a törvény részletezi. Idetartozik például a kockázatkezelési, valamint a belső felelősségvállalási stratégia és kialakítása. Az ESG kockázatok csökkentése érdekében rendszeres kockázatelemzésekre van szükség, amely kiterjed a közvetlen beszállítókra is. Kockázat felmerülése esetén megelőzési és korrekciós intézkedések meghozatalára van szükség, ami nem csak a saját hatáskörre tejed ki, hanem a beszállítókkal szemben is kötelezettséget jelent. A panaszkezelési rendszer átalakítása is elvárás: társadalmi felelősségvállalással és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megszegésére is ki kell terjednie a panaszbejelentő-rendszernek.

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség az évente esedékes ESG beszámoló elkészítésében csúcsosodik ki. Ez a dokumentum a vállalkozás fenntarthatósági intézkedéseihez, teljesítményéhez és céljaihoz kapcsolódó információk összegzését tartalmazza. A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jogosult. A beszámolóra vonatkozó keretszabályokat – mint például a kötelezettek köre, határidők - az ESG-törvény tartalmazza. Ezzel összefüggésben jelent meg 2024 augusztusában egy SZTFH rendelet, amely a beszámoló elkészítéséhez szükséges részletszabályokat tartalmazza. Az elkészült dokumentumot az üzleti év zárását követő fél éven belül kell benyújtani az SZTFH felé, valamint nyilvánosan elérhetővé kell tenni a vállalkozás honlapján.

A 2025. január 19-én hatályba lépett ESG-törvény módosítás számos új kötelezettséget és fogalmi pontosítást vezetett be. Az egyik legfontosabb változás, hogy a vállalkozásoknak 15 napon belül be kell jelenteniük a hatóságok felé az ESG közreműködőik adatait, valamint azok esetleges változásait is. Az ESG beszámolásra kötelezett cégek díjmentes felkészítő programot kötelesek biztosítani közvetlen beszállítóik számára a kérdőívek kitöltésének megkönnyítése érdekében. Fogalmi szinten a "kettős lényegesség elve" helyett a "lényegesség elve" kifejezést alkalmazzák, valamint bővült az ESG adatszolgáltatás és a kockázatok definíciója. Emellett további új fogalmak kerültek bevezetésre, mint például az ESG kockázat és a vállalatirányítási kockázat. Az ESG minősítést kizárólag állami tulajdonú gazdasági társaságként eljáró "állami ESG minősítő" végezheti. Ezek az újítások a szabályozás egyértelműsítését és az érintett felek hatékonyabb felkészítését célozzák.

Az ESG hatása a kkv-szektorra

Az ESG rendelkezései 2026-ig csak a nagyvállalatokra vonatkoznak közvetlenül, viszont közvetve a kkv-szektor is érintett. Az ESG beszámoló a vállalkozások közvetlen beszállítóira is vonatkozik, ilyen például az adatszolgáltatási kötelezettség, valamint környezeti és társadalmi szempontokra vonatkozó részletes kockázatelemzés elkészítése is. Az átvilágítás formai kereteit az SZTFH rendelet mellékletében rögzített ESG kérdéssor adja meg. A rendelet azzal is igyekszik segíteni az átvilágítás folyamatát, hogy a megválaszolandó kérdések többféle témakör – például beszállító mérete vagy földrajzi elhelyezkedése – szerint csoportosíthatóak. A beszállítóknak érdemes együttműködniük az érintett vállalatokkal, mivel annak megtagadása az üzleti kapcsolat 3 hónapos felfüggesztéséhez vagy kötelező megszüntetéséhez vezethet.

A kis-és középvállalkozások számára megkerülhetetlen, hogy versenyképességük növelése érdekében az ESG szabályozás által előírt szemléletet beépítsék a mindennapi működésükbe, mind a belső és a külső tényezők figyelembevételével. Belső oldalról érdemes megvizsgálni a működésüket, milyen kockázati tényezők vagy éppen lehetőségek merülhetnek fel. Külső szempontból fontos, hogy a szigorú jogi, adatvédelmi és pénzügyi előírásoknak maradéktalanul megfeleljenek. A panaszok csökkentésével a fogyasztói megítélés is javul, így a vállalkozás megítélése összességében pozitív irányba erősödik.

A kkv-k ESG szemléletre való átállását, digitalizációját és technológiai fejlődését számos hitelkonstrukció támogatja Magyarországon. Emellett minősített szakértők segítségét és mentorálását lehet igénybe venni fenntarthatósági, valamint energiahatékonysági témakörökben. A fenntarthatóságra való törekvés már nem csupán egy lehetőség, hanem a gazdasági siker és a pozitív társadalmi megítélés alapvető pillérévé vált.

Források: