A magyar cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő megszerzése és megtartása. Az infláció és a gazdasági környezet miatt a béremelések fokozódnak, ami különösen kkv-k számára nehezíti meg a piaci versenyt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adásának meghívott vendége Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója. A szakértő szerint a fiatalabb munkavállalók eléréséhez a cégeknek alkalmazkodniuk kell a fiatal generáció elvárásaihoz. Emellett a munkaerőhiány és az emelkedő költségek miatt a technológiai fejlesztések és a részmunkaidős lehetőségek kihasználása is nélkülözhetetlenné válik.
A munkaerő megtartására koncentrálnak a vállalkozások
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a feszes munkaerőpiaci helyzethez. Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója rámutatott, hogy az utóbbi időben a munkavállalókért folytatott verseny fokozódott, ami különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai kkv-kat. A munkavállalók egyre magasabb bérigényekkel jelentkeznek, hiszen a folyamatos infláció és bérnövekedés miatt ezek a költségek ma már alacsonyabb képzettségű pozíciók esetében is kiemelkedően magasak. Ez sok esetben arra készteti a cégvezetőket, hogy új megoldásokhoz nyúljanak.
„Minden kkv vezetőnek és nagyvállalati vezetőnek elismerésem, aki meg bírta tartani a cégét az elmúlt hat esztendőben annak ellenére, hogy egymást érik a válságok. Emellett a már meglévő, feszített piac mentén tapasztalható egy jelentős bérverseny is. Ki lehet jelenteni, hogy ezek a hatások válságállóvá tették a magyar piaci szereplőket, miközben meg kell tartaniuk a munkavállalóikat.” – kezdte Nógrádi József, majd hozzátette: „Az elmúlt fél év volt az első, hogy már nem csak beszéltünk recesszióról, hanem tetten is érhető. Ez a recesszív gazdaság eredményezte azt, hogy már nem töltenek fel minden pozíciót a cégek, mert már nem tudnak garanciát vállalni arra, hogy a következő évben az adott munkavállalót meg bírják tartani. Ennek következtében 30 százalékkal kevesebb elérhető nyitott pozíció van most a piacon, míg az álláskeresők száma ugyanekkora százalékkal növekedett.”
A bérverseny következtében a kkv-k számára így sokszor nem az új munkaerő bevonzása, hanem a meglévők megtartása a legfontosabb. Az inflációs nyomás és a gazdasági bizonytalanság közepette a munkáltatók számára a béremelés kérdése egyre komolyabb kihívást jelent, különösen akkor, amikor a gazdasági teljesítmény nem tudja teljes mértékben fedezni a költségnövekedést. A szakértő szerint a cégeknek érdemes hosszú távú karrierlehetőségeket kínálniuk és folyamatosan fejleszteniük munkavállalóikat, hogy elkerüljék az elvándorlást. Emellett a tanulmányi szerződések kötése is gyakorlattá vált, hogy a befektetett képzés és tudás valóban a vállalatnál hasznosuljon. Az ilyen jellegű előretekintő hozzáállás különösen fontos, mivel a fiatalabb generációk a stabil és kiszámítható karrierutat keresik.
Az online térben kell megszólítani a feltörekvő generációt
A fiatal munkavállalók új elvárásokat támasztanak a munkaadók felé. Az Y és Z generáció tagjai nagyobb szabadságot és rugalmasságot igényelnek, amit a koronavírus-világjárvány okozta digitális átállás is megerősített. A cégek egyre inkább felismerik a közösségi média jelenlét fontosságát. A rugalmas munkaidő és a digitális eszközök használata olyan tényezők, amelyek hosszú távon is elkötelezetté tehetik a fiatal generációt. Ezzel szemben a jelenlegi munkaerőpiac vezetői – jellemzően az 50-es korosztály – még mindig inkább a hagyományos kommunikációs csatornákra támaszkodnak, ami megnehezítheti a fiatalok megszólítását.
Nógrádi József elmondta: „A Trenkwalder Magyarországnak van iskolaszövetkezete is, amit az ELTE-vel közösen üzemeltetünk. Együttműködésünk során azt látjuk, hogy a fiatalok hozzáállásában kettősség állapítható meg. A diákok mindössze 50 százaléka szeretne olyan munkát vállalni, ami a tanulmányaival összefüggésben van. A másik 50 százalék viszont kizártnak tartja ezt, mert ki szeretné magát próbálni az élet más területein. Ez előrevetíti azt is, hogy az utóbbi halmaz mennyire kezeli komolyan az adott munkahelyen történő munkavégzést. A probléma gyökerét ott látom, hogy számos cég nem képes megszólítani a fiatalt a saját nyelvén. Ha az online térben el tudjuk őket érni, illetve olyan digitális megoldásokat nyújtunk, amelyek pozitív példaként szolgálnak számukra, akkor ugyanolyan elköteleződéssel fognak dolgozni szakmájukban, mint bármelyik korábbi generáció képviselője.”
Emberek százezreinek nyújtanának biztosabb hátteret a rugalmas munkahelyek
A részmunkaidős foglalkoztatás alacsony szinten van Magyarországon, míg Európa nyugati felén ez elterjedtebb gyakorlat. A kkv-k számára a részmunkaidős vagy távmunka lehetőségek kihasználása lehetne az egyik megoldás a szakemberhiány kezelésére. Sok visszatérő kismama vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló számára ez lenne az ideális foglalkoztatási forma, amivel értékes munkaerőpiaci tartalékokat lehetne felszabadítani.
„Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatásra elérhető állások aránya 5 százalék alatt van. Európa más országaiban ez az érték akár 30-40 százalék is lehet. A részmunkaidős foglalkoztatás megoldást nyújthat azoknak a munkáltatóknak, akik beugrókat keresnek, vagy bizonytalan munkavállalókat. A visszatérő kismamák például nehéz helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Magyarországon nagyságrendileg 150-200 ezer nő van otthon, akik később próbálnának visszatérni a munkaerőpiacra, azonban a munkahelye nem feltétlen tolerálja azt, hogy a kisgyerek gyakorlatilag hatéves koráig sokszor megbetegedik. További példaként beszélhetünk a megváltozott munkaképességűekről, akik azért nincsenek jelen láthatóan a munkaerőpiacon, mert nem tudnak bejárni a munkahelyükre, de az online térben ennek ellenére hatékonyan tudnának dolgozni. A részmunkaidős foglalkoztatás tehát erre tökéletesen alkalmas, százezrekről beszélünk, akik ott vannak munkaerőpiacon, és be lehetne őket vonni.” – fejtette ki részletesen a szakértő.
A cél az elvándorlás csökkentése
További kihívást jelent, hogy Magyarországon jelentős munkaerőhiány van. Gazdasági elemzések szerint mintegy félmillió munkavállalóra lenne szükség a gazdasági növekedés fenntartásához. Az utóbbi években emelkedett az Ausztriában dolgozó magyarok száma, ami már meghaladja a 130 ezer főt. Az osztrák oldalon tudatosan indítanak lakásépítési programokat a magyar munkavállalók megtartása érdekében, ami a helyi munkaerőpiacra is kihatással van. Ugyanakkor a határon át ingázók esetében a hosszú távú, külföldi életvitel gyakran elszakítja őket családjuktól és közösségeiktől, így sokan visszatérnek Magyarországra. A beszélgetés szerint fontos lenne olyan programokat indítani, amelyek a külföldről hazatérő munkavállalók tudását és tapasztalatát Magyarországon kamatoztatják, így ösztönözve őket a hazatérésre.
„Átlagosan olyan 60-65 ezer ember ingázik nap mint nap az osztrák-magyar határ között. Amit a munkavállaló Ausztriában megkeres, azt megpróbálja Magyarországon elkölteni, de már tudunk arról, hogy az osztrák oldalon célzott lakásépítési programot kezdtek annak érdekében, hogy megkössék a magyar munkavállalókat, ami egy elég komoly veszélyt jelent a hazai munkaerőpiacra.” – hívta fel a figyelmet a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója, majd tovább részletezte: „Ausztriában sosem volt ilyen magas a magyar munkavállalói állomány. 2019-ben még körülbelül 70 ezer fő volt ez a szám, tehát szinte megduplázódott ez az adat. Nagyon fontos, hogy mérsékeljük a nyugatra történő elvándorlást és tudjunk visszautat biztosítani a dolgozóknak. Tapasztaljon a munkavállaló, szedjen magára tudást, de utána jöjjön haza! Majd a megszerzett képességeit invesztálja bele abba a régióba, ahonnan ő elment, mert akkor duplán nyerünk ezzel a folyamattal!”
A technológiai fejlesztések kulcsszerepet játszanak a kkv-k versenyképességében
A bérnövekedés üteme és a munkaerő megtartásának nehézségei arra ösztönzik a kkv-kat, hogy technológiai fejlesztésekkel javítsák hatékonyságukat. Nógrádi József szerint a vállalatoknak érdemes előre haladniuk, és a robotizáció, illetve automatizáció irányába mozdulniuk, hogy lépést tartsanak a piac igényeivel. Ez hosszabb távon lehetővé teszi, hogy magasabb hozzáadott értéket teremtsenek, illetve csökkentsék a munkabérek által okozott költségeket. Ahogy a borászatban például a szüreti gépek váltják fel a kézi munkát, úgy más szektorokban is megjelenik az automatizáció. A technológiai fejlesztések révén a magyar kkv-k versenyképesebbé válhatnak.
„A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nem marad más lehetősége, minthogy felkészüljenek erre a folyamatosan fejlődő világra annak érdekében, hogy be tudjanak csatlakozni a piaci értékláncba. Ehhez egy kkv-nak vagy technológiai fejlesztést kell végrehajtania, vagy olyan szakembereket kell alkalmaznia, akik felkészítik erre az adott vállalkozást. Éppen ezért már előre kell gondolkodniuk a kkv-knak! Fontos, hogy egyrészt a megjelenő technológiákat folyamatosan monitorozzák, majd használják is azokat, másrészt alkalmazzon olyan fiatalokat, akik ezekhez az innovációkhoz már eleve nyitottabbak.” – zárta gondolatait Nógrádi József.
A magyar kis- és középvállalkozások előtt álló munkaerőpiaci kihívások összetettek és sokrétűek. A béremelkedés, a munkaerő megtartásának kérdése és a munkaerőhiány megoldására tett erőfeszítések mind kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ezek a vállalatok hosszú távon is versenyképesek maradjanak. Azonban csak a technológiai fejlesztések, a rugalmas foglalkoztatási formák és a fiatal munkavállalók megnyerése révén lesznek képesek helytállni egy olyan piacon, ahol a munkaerőért folytatott verseny egyre fokozódik. A Garantiqa támogatásával megjelent Cégkassza Podcast új adása részletesen elemzi a magyar munkaerőpiac sajátosságait.
