Korábban soha nem látott mértékben esett vissza az európai vállalatok profitrátája az idei első negyedévben, ami már a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság előszele volt, bár a neheze csak ezután következhet. A cégek árbevétele szintén meredeken zuhant, emiatt elsősorban a beruházásokat fogták vissza, a dolgozói juttatások egyelőre kisebb mértékben csökkentek csak.
Rögtön beütött a válság
A közgazdászok szerint azért más a jelenlegi válság, mint a korábbiak, mert gyakorlatilag az egyik napról a másikra húzta be a vészféket a világgazdaság. Korábban országonként vagy régiónként eltérő volt a válságok kezdete és intenzitása, most viszont a Kínából érkező koronavírus-járvány hatására március közepén szinte mindenhol azonnali korlátozásokat, lezárásokat, gyárleállásokat vezettek be.
A fentiekből egyben az is következik, hogy amit az első negyedévben láttunk gazdasági visszaesésként, az még csak a kezdet volt. A szakértők szerint a második negyedév volt a legnehezebb az egész világ számára, majd onnan az év második felében fokozatosan állhat talpra a gazdaság, csak annak gyorsasága és mértéke kérdéses.
Az ugyanakkor árulkodó, hogy az Eurostat adatai szerint már az első negyedévben 37,9%-ra csökkent a vállalati profitráta az eurózónában. A tavalyi negyedik negyedévben ez még 39,6 százalék volt, a mostaninál nagyobb visszaesésre nem volt még példa a statisztikában.
Az ábrán az is látszik, hogy nem csak a visszaesés mértéke volt történelmi, de 2008 óta nem volt a mostaninál alacsonyabb a profitráta. De mit is jelent ez pontosan?
Az arányt a vállalkozások bevételei és kiadásai határozzák meg, gyakorlatilag ez a szám mutatja meg, hogy egy európai vállalat egy eurónyi árbevételből átlagosan mennyi nyereséget könyvel el. Ez most kicsivel kevesebb mint 40 százalék, de persze nagyon nagy a szórás a szektorok és az országok között. Persze most elintézhetnénk annyival, hogy Magyarország nem az eurózóna tagja, de a magyar gazdaság olyan mértékben integrálódott mára a nyugat-európaiba, hogy az európai vállalatok problémái ha kicsit késve is, de megjelennek nálunk is.
Egyelőre mindenki próbál vigyázni a dolgozóira
De visszatérve még egy kicsit a metódusra: a profitráta gyakorlatilag akkor csökkenhet, ha a vállalatok árbevétele nagyobb mértékben esik vissza, mint a kiadásaik, vagy pozitív előjellel kisebb mértékben növekszik. Mivel most egy válsághelyzetről beszélünk, ezért adja magát, hogy az első eshetőségről van szó, amit alá is támasztanak az Eurostat adatai.
A statisztika szerint ugyanis az első negyedévben 4,3 százalékkal csökkent a nyugat-európai vállalkozások bruttó hozzáadott értéke, vagyis gyakorlatilag az árbevétele. Ezt részben persze próbálták kompenzálni a kiadások visszafogásával, a beruházások is 5,2 százalékkal estek vissza. Az viszont érdekes, hogy egyelőre sokkal kevésbé nyúltak hozzá a dolgozói juttatásokhoz, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmek mindössze 1,6 százalékkal csökkentek.
Ez pedig a jelenlegi válság még egy fontos jellemzőjére világít rá: szinte mindenki a gyors visszapattanásban reménykedik a hirtelen összeomlás után, a cégvezetők és tulajdonosok többsége azzal számol, hogy néhány hónap után fokozatosan áll majd helyre a piacuk. Az értékes munkaerőt pedig senki nem szeretné elveszíteni, abban bíznak, hogy a teljes leállás után szükség lehet még a dolgozókra.
Mit tehet egy cég, ha nehéz helyzetbe kerül?
A csökkenő profitrátának persze több tartós következménye is lehet, a szakértők szerint a legnehezebb helyzetbe jutott szektorokban, a turizmusban és a vendéglátásban akár tömeges vállalati csődök is jöhetnek az átmenetileg visszaeső bevételek és profitráta miatt.
A legtöbb ország éppen ezért minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni a cégeket és védeni őket a nehézségek ellen. Magyarországon is több olyan állami program van, mellyel élhetnek a cégek, ilyen például Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. A részletek ide kattintva érhetők el.
Az állami programok mellett a hiteltörlesztési moratórium is sok cégnek nyújthat átmeneti segítséget, hiszen az év végéig nem kell törleszteniük a hiteleiket. Aki pedig a likviditási nehézségek mellett is fejlesztésekre, beruházásokra gondol, annak a hitelgarancia mellett a jegybank Növekedési Hitelprogramja lehet a megoldás, mely rengeteg célra igénybe vehető, akár bérek fizetéséhez is segítséget nyújthat.