Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Rég nem látott ütemben pörög a magyar vállalati hitelezés

2019. augusztus 26. - Cégkasszás

Az idei második negyedévben több mint 460 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ennél erőteljesebb növekedésre 2009 első negyedéve óta, vagyis több mint tíz éve nem volt példa – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából. A növekedés szinte minden iparágra jellemző volt, ezen belül is kiemelkedett a pénzügyi-biztosítási tevékenység, mely a teljes állománybővülés harmadát adta. 

1673559.jpg

Nagyon megy a hitelezés

Az elmúlt években részben a gazdasági konjunktúra miatt már megszokhattuk, hogy folyamatosan nő a vállalati hitelpiac, hiszen a jelenlegi környezetben a cégek beruházási igénye is megnövekedett. Olyat azonban még nem láttunk ebben a tízéves felfelé ívelő gazdasági ciklusban, amit az idei második negyedévben, amikor 460,4 milliárd forinttal hízott az állomány, így június végén 8083,5 milliárd forintot tett ki. 

grf1.png

Az ezt megelőző negyedévben mindössze 168,1 milliárd forintos volt az állománynövekedés. Jó hír, hogy a mostani volt zsinórban a tizenegyedik olyan negyedév, amikor nőtt a vállalatok hitelállománya, a második negyedéves adat viszont könnyen lehet, hogy a szezonalitás miatt is lett ennyire erős, hiszen ehhez hasonló növekedést láttunk a tavalyi második negyedévben is, akkor meghaladta a 400 milliárd forintot a vállalati hitelpiac bővülése. 

A kifejezetten erős második negyedévvel az első féléves állománynövekedés 628,5 milliárd forint volt szemben az egy évvel korábbi 545,1 milliárddal, vagyis azért látszik, hogy nem egyszeri kiugró bővülésről van szó, hanem folyamatosan egyre több hitelt vesznek fel a magyar cégek. 

grf2.png

Érdekesség, hogy a vállalati piacon még mindig számottevő jelentőségük van a devizahiteleknek, elsősorban az exportra termelő vállalatok élnek vele, melyek bevételük jelentős részét is devizában realizálják. A második negyedéves növekedés úgy jött össze, hogy nagyjából 260 milliárd forinttal hízott a forinthitelek és 200 milliárddal a devizahitelek állománya. 

A jegybank által közölt adatokból az is kiderül, hogy a hitelpiac növekedése szinte az összes fontos gazdasági szektort jellemezte ebben az időszakban. Komolyabb csökkenés sehol nem volt, legfeljebb minimális visszaesés, sokkal inkább stagnálás. A legnagyobb bővülés a pénzügyi és biztosítási területen volt, hiszen ugyan nem pénzügyi vállalkozásokról beszélünk, egy kisebb szelet azért ebbe a körbe esik. Náluk a március végi 374 milliárd forint után három hónappal később 532 milliárd volt a hitelállomány, vagyis a teljes negyedéves bővülés harmadáért ez a kör volt felelős, ráadásul arányaiban is jelentősnek volt mondható a közel 50 százalékos növekedés. További érdekes fejlemény volt, hogy ennek a bővülésnek csak a fele származott forinthitelből, vagyis a pénzügyi körben is érezhető a devizahitelezés hatása. 

A legnagyobb hitelállománnyal továbbra is a feldolgozóipari cégek bírnak, az 1915 milliárd forintos összeg 72 milliárddal haladta meg a három hónappal korábbit. Ezen belül a gépipar járt az élen 600 milliárd forintot is meghaladó hitelösszegével. 

Érezhetően emelkedésnek indultak a kamatok

A vállalati hitelállomány bővülése annak ellenére is töretlen, hogy az MNB statisztikája szerint júniusban már nőtt az átlagos kamatok mértéke a forinthitelek esetében. Ezzel együtt az egymillió euró alatti kategóriában tapasztalt 3,28 százalékos átlagos szerződéses kamat még mindig vonzónak mondható a cégek számára annak ellenére is, hogy csak májushoz képest 27 bázispont volt a növekedés. A magasabb összegű, egymillió euró feletti forinthitelek esetében a jegybank adatai szerint átlagosan 1,63 százalékos kamat mellett adósodtak el júniusban a vállalatok, ez 34 bázispontos növekedést jelentett egy hónap alatt, a tavalyi év hasonló időszakához képest pedig már több mint fél százalék volt a növekedés, akkor ugyanis még 1 százalék körüli kamat mellett lehetett hitelt felvenni. 

Euróban továbbra is olcsóbban lehet forrást szerezni a magyar vállalatoknak, ez motiválhatja őket abban, hogy még mindig jelentős arányban vegyenek fel devizahitelt. Kisebb összeg esetében egy százalék körüli átlagos kamatról számolt be a statisztika, de az egymillió euró alatti összegnél is 2,4 százalék körül volt az átlagosan rögzített kamat a szerződésekben. 

A forintkamatok emelkedése valószínűleg annak volt betudható, hogy a vállalatvezetők a piaccal összhangban elkezdtek arra számítani, hogy az MNB hamarosan szigorítja majd kamatpolitikáját, vagyis elkezdi emelni a kamatot. Március végén egy óvatos lépéssel a jegybank is elmozdult abba az irányba. Azóta viszont nagyot fordult a világ, hiszen a nagy nemzetközi jegybankok esetében megint a kamatcsökkentési kilátások erősödtek, a Fed július végén már lazított is, és a várakozások szerint szeptemberben az Európai Központi Bank is hasonlóan tesz majd. Közben megállt a magyar infláció emelkedése, így már semmi nem szorítja kamatemelésre a magyar jegybankot sem. Éppen ezért nem lenne meglepő, ha a következő időszakban látnánk még a mostaninál alacsonyabb hitelkamatokat is. A hitelpiac további növekedése azonban nem csak ettől függhet majd, legalább ennyire fontos lesz a gazdasági konjunktúra, illetve az azzal kapcsolatos kilátások, melyek viszont nem túl rózsásak. 

Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi években a hitelpiac bővülése mellett nőtt a hitelgarancia jelentősége, egyre több cég igyekszik ezzel az eszközzel is bebiztosítani magát. Ha pedig komolyabb gazdasági lassulás jeleit látjuk majd, akkor ennek az eszköznek a szerepe csak nőhet. 

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr4815018290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.