2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1.300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás.

A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk. Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban.

A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a Gondolkozz és vállalkozz! tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

Június végéig továbbra is első éves garanciadíj nélkül férhetnek hozzá a hazai kkv-k az immár évi 3 százalékra csökkentett kamatozású Széchenyi Kártya beruházási hitelekhez, mely lehetőséggel már a budapesti vállalkozások is élhetnek. Ezen túlmenően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. február 18-tól megfelezte a bankgarancia-keretek mögé vállalt kezességvállalásának éves díját is, így a vállalatok még gyorsabban és olcsóbban tudnak fedezetet igazolni üzleti projektjeik mögé. További fontos könnyítés, hogy az állami viszontgaranciával biztosított készfizető kezességvállalás elérhetővé válik olyan vállalkozások számára is, amelyek – tevékenységük jellege miatt – korábban ki voltak zárva ebből a lehetőségből. 

A Demján Sándor Program egyik kiemelt célja a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. több olyan lépést is bejelentett, amely csökkenti az ügyfelek adminisztrációs terheit és költségeit. 

A hazai mikro- kis- és középvállalkozások számára már megszokottá vált, hogy a hiteleik biztosítására igénybe veszik a Garantiqa készfizető kezességvállalását. Ezzel a megoldással számottevően csökken a bankok finanszírozási kockázata, így akár magasabb összegben, olcsóbb kamat mellett van lehetősége a vállalkozásoknak hitelt igényelni. Mára minden második kkv szektornak nyújtott forintot a társaság garanciavállalása véd – emlékeztetett Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. 

Február 18-tól a Garantiqa kiterjeszti a Széchenyi Kártya beruházási hitelekhez kapcsolódó díjakcióját a budapesti vállalkozások számára is. Szabó István Attila kiemelte, hogy a – programban szereplő bankok és a KAVOSZ Zrt. díjátvállalásával 3,5-ről 3 százalékra csökkentett kamatozású – 2025. június 30-ig igényelt Széchenyi Kártya Beruházási Hiteltermékek mellé a Garantiqa továbbra is garanciadíj felszámítása nélkül biztosítja az első éves kezességvállalását. 

Az új lízingszerződések száma növekedett ugyan tavaly, de a teljesítmény jelentős eltéréseket mutatott az egyes szegmensek között: a személy- és kishaszonjárművek finanszírozása tovább erősödött, miközben az ipar volumenének csökkenése visszavetette a termelőeszközök piacát. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a támogatott finanszírozási programok szerepe továbbra is meghatározó, de a források szűkülése hatással volt a szerződések volumenére. A magas kamatkörnyezet és a vállalati szektor óvatossága befolyásolta a lízingpiac alakulását, a bizonytalanság továbbra is nagy, a beruházási kedv pedig alacsony.

Bár 2024-ben a Magyar Lízingszövetség tagjainál nőtt az új lízingszerződések száma az előző évhez képest, a teljesítmény szegmensenként eltérő volt: míg egyes területek kiugró növekedést mutattak, mások stagnáltak. A negyedik negyedévben a kihelyezések értéke elérte a 969,77 milliárd forintot, ami 6,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A szerződött darabszám 84 282 volt, ami 16,5 százalékos bővülést mutat 2023-hoz viszonyítva. A teljes kihelyezett portfólió 2 374 milliárd forintra emelkedett, ez 10,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor az állományi darabszám 318 993-ra csökkent, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as értéknél. A finanszírozott összegek megoszlása alapján a lízingszolgáltatók ügyfeleinek 62 százaléka KKV, 18 százaléka nagyvállalat, míg a magánszemélyek aránya mindössze 8,6 százalék. A fennmaradó 11,4 százalékot állami, egyéb nem lakossági vállalkozások adják.

A Magyar Lízingszövetség adatai alapján a finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott. A legnépszerűbb konstrukció a zárt végű pénzügyi lízing, amely az összes szerződés 52,6 százalékát tette ki, míg az állomány 33,1 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing volt. A kölcsönök a piac 3,4 százalékát, az operatív lízing pedig 10,9 százalékát képviselték.

A kamatkörnyezet vegyes képet mutatott: a változó kamatozásnál meghatározó 1 és 3 hónapos BUBOR trendje október elejéig csökkent, majd 6,5 százalékon stabilizálódott. Ezzel szemben a piac számára fontosabb fix kamatozású ügyletek esetében az iránymutató 3 és 4 éves BIRS mutató év végére meghaladta az év eleji értékeket – mondta Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

Február 3-án megkezdődött a jelentkezés a Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programra, amely 9 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a hazai mikro- és kisvállalkozásokat digitális jelenlétük megteremtésében vagy korszerűsítésében. A negyedik ipari forradalom, vagyis az ipar 4.0 egyik központi eleme a digitalizáció, amely ma már nem csupán versenyelőnyt jelent, hanem a vállalkozások hosszú távú fennmaradásának záloga is lehet. A kkv-szektornak is elkerülhetetlen az ipari fejlődés új szintjéhez csatlakoznia, a Demján Sándor Program igénybevétele kiváló lehetőséget biztosít, hogy elinduljanak ezen az úton. 

Demján Sándor Program a digitális átalakulást is támogatja 

A Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program keretében a mikro- és kisvállalkozások 400 000 - 1 500 000 forint közötti támogatást igényelhetnek utalványok formájában, amelyet a digitális térben való aktív jelenlét kialakítására használhatnak fel. A program három különböző csomagot kínál, amelyek rugalmasan kombinálhatóak, hogy a pályázók egyéni igényeikhez legjobban illeszkedő megoldásokat választhassanak. A program partnerszolgáltatója pedig mindenben professzionális segítséget nyújtanak, legyen szó webfejlesztésről, közösségi média jelenlét erősítéséről, tartalomfejlesztésről vagy ügyfélszolgálati rendszerek kialakításáról. A beruházási csomagok kifejezetten a maximum 50 fő létszámmal rendelkező mikro- és kisvállalkozásokat, valamint az egyéni vállalkozásokat célozza, ezen belül is azokat, akik egyáltalán nem rendelkeznek online jelenléttel vagy a már meglévő weboldaluk fejlesztésre szorul. A jelentkezés folyamatos, a vállalkozások az online pályázati felületen keresztül tudnak regisztrálni. A pályázati kiírás és a jelentkezési feltételek a program hivatalos weboldalán ( https://palyazat.neum.hu/ ) érhetőek el. 

2025-ben már a kkv-szektor számára is nélkülözhetetlen a digitális jelenlét 

A digitalizáció ma már megkerülhetetlen a kis- és középvállalkozások számára versenyképességük megőrzése és működési hatékonyságuk javítása érdekében. A gyors technológiai fejlődés és a piaci trendek folyamatos változása megköveteli a vállalkozástoktól, hogy új digitális megoldásokat adaptáljanak a mindennapi működésükbe. Többek között az automatizált rendszerek alkalmazása – mint például az ügyfélszolgálati, számlázó vagy raktárkezelő szoftverek - jelentős idő- és munkaerőmegtakarítást jelenthet a vállalkozás részére, ami költségoptimalizálásra ad lehetőséget. A weboldalak és webshopok üzemeltetésével, valamint aktív közösségi média használattal széles közönség érhető el és közvetlen kapcsolat alakítható ki a fogyasztókkal.  Adatelemzések révén a vállalkozások részletesebb betekintést nyerhetnek a vásárlók viselkedésébe és a piaci trendekbe, ami lehetővé teszi a célzott marketingstratégiák kidolgozását. A digitalizáció növeli a rugalmasságot is, például a felhőalapú megoldások és a távoli munkavégzés támogatásával. 

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a kkv-szektor digitális átállása magas kezdeti költségekkel járhat és kockázati elemeket is hordoz magában, például az adatbiztonság tekintetében. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program célja, hogy egyrészt szakértők bevonásával minimalizálja a kockázati tényezőket, másrészt anyagilag támogassa a kkv-szektor digitális átállást, hiszen a pályázat igénybevételéhez nem szükséges önerő, a támogatás a fejlesztés teljes költségét fedezi. 

Hogyan készülhetnek fel a kkv-k az ipar 4.0-ra? 

Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom a digitalizáció és az intelligens technológiák integrációját jelenti az ipari folyamatokba. Az ipar fejlődéstörténetében az 1.0 a gőzgépek megjelenésével a gépesítés korszakát hozta el a 18. század végén. Az ipar 2.0 az elektromosság és a tömegtermelés bevezetését jelentette a 19. század második felében, míg az ipar 3.0 az automatizáció és az informatika robbanásszerű fejlődését eredményezte a 20. század második felében. Az ipar 4.0 tovább lép: az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a Big Data és az IoT (Internet of Things) révén teljesen új szintre emeli a hatékonyságot, rugalmasságot és a gyártási folyamatok irányítását. 

Forrás:https://www.economx.hu/gazdasag/ipar-40-mnb-versenykepesseg-innovacio-ngm-technologia.803587.html

A tavalyi év során jelentős mértékben, 8 ponttal javultak a kormányzat vállalkozásbarát intézkedéseivel kapcsolatos várakozások a hazai kkv-k vezetőinek körében, derült ki a K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó negyedéves kutatási adataiból. Noha az érték továbbra is negatív tartományban áll -7 ponttal, a 2024-es év kutatási eredményeiből egy lassan, de biztosan javuló tendencia rajzolódik ki.

Láthatóan jól fogadta a hazai kkv szektor azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzetük megkönnyítésére hozott a kormány. A kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetéről képet adó K&H kkv bizalmi index kutatás vizsgálja a cégvezetők várakozásait a kormányzati intézkedések vállalkozásbarát voltát illetően, és e tekintetben az elmúlt egy évben jelentős, 8 pontos javulás ment végbe, jelenleg -7 ponton áll.

Ezzel a mutató visszatért a 2023. év végi szint környékére. A negatív tartomány ellenére azonban egy folyamatosan javuló tendencia rajzolódik ki, mivel 2024 első negyedévében még csak a -15 pontot érte el, azóta viszont emelkedett a mutató.

A február 1-jén megrendezett 32. Turizmus Évadnyitó Gálán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy 2024-ben a magyar turizmus minden eddigi rekordot megdöntött. A hazai szálláshelyek látogatottsága jelentősen emelkedett, a vendégek száma és az eltöltött éjszakák mennyisége is meghaladta az előző évi adatokat. Ezek az eredmények nem csak a turizmus motorjaként szolgáló mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de a teljes turisztikai szektornak jelentőségteljesek. 

A Turizmus Évadnyitó Gálát minden év február 1-jén rendezik meg, amely az iparág egyik legfontosabb eseménye. A rendezvény célja, hogy összegezze, illetve értékelje az előző év turisztikai teljesítményét, bemutassa a legfontosabb eredményeket, valamint iránymutatást adjon a következő időszak kihívásaira és lehetőségeire. A rendezvényen több ízben hangsúlyozták, hogy a 2024-es év a magyar turizmus számára rekordokat hozott, nemcsak a turisták számában, hanem a szálláshelyek kihasználtságában és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások terén is. Tavaly a magyarországi szálláshelyek 18 millió vendéget fogadtak, akik összesen 44,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. Mindez 11 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A turizmus ilyen mértékű fejlődése nem csupán az ágazat közvetlen szereplőinek jelent sikert, hanem a kis- és középvállalkozások széles körének is, hiszen a vendégforgalom növekedése közvetlenül élénkíti a helyi gazdaságot, új lehetőségeket teremtve a szolgáltató- és kereskedelmi szektorban. 

3%-ra csökken a Széchenyi Kártya beruházási hitel, agrár beruházási hitel és a lízing kamata, a Széchenyi Kártya folyószámlahitelé, a turisztikai hitelé és a likviditási hitelé pedig 4,5%-ra a bankszektor és a KAVOSZ megosztott tehervállalásának eredményeként a 2025. március 1-ét követően megkötött új szerződések esetén - jelentette be a Magyar Bankszövetség. Ezzel a vállalkozások a bankközi referenciakamatok feléért juthatnak új hitelekhez. Az intézkedés további növekedéséhez biztosíthat pénzügyi alapot.

A bankszektor legismertebb alapfeladata a fenntartható gazdasági fejlődés finanszírozása, melyet leghatékonyabban tiszta piaci versenyben tud biztosítani.

A működési hatékonyságot növelő beruházások megvalósításához, a magasabb minőségű, illetve kevesebb energiát felhasználó termeléshez a vállalatoknak jellemzően jelentős összegű, kitermelhető árazású bankhitelre van szükségük. A vállalati szférából a mikro-, kis- és középvállalatok azzal tűnnek ki, hogy működésük a gazdaság valamennyi területét áthatja, így az innovációban, jelentős számú munkaerő alkalmazásában, a rugalmasságban, a piaci rések betöltésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Mindezek érdekében, jelentős kormányzati támogatással lett sikeres és népszerű a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások körében a Széchenyi Kártya különböző hitelkonstrukciói. Ezen termékek értékesítését a programban résztvevő bankok a KAVOSZ szabályzataiban meghatározott feltételek mellett, annak előszűrése és közvetítése alapján, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AVHGA garancia nyújtása mellett végzik.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiemelten fontos, hogy megfelelő finanszírozási és támogatási forrásokhoz jussanak. Az utóbbi időszak egyik legjelentősebb ilyen kezdeményezése a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program, amely keretében akár 200 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető. A program a nemrégiben lezárult pályázati időszakban rendkívül sikeresnek bizonyult: több mint 6800 vállalkozás regisztrált elő és összesen 1885 kérelem érkezett be a benyújtási határidőn belül. Alább összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a támogatásról. 

A gazdasági változások és a folyamatosan alakuló piaci környezet új gazdaságpolitikai megoldásokat követelnek, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A kkv-szektor kulcsfontosságú szereplője a magyar gazdaságnak, ezért számos üzleti kezdeményezéssel segítik őket a különböző pénz- és hitelintézmények. Demján Sándor, a neves magyar üzletember neve által fémjelzett „1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program” vissza nem térítendő támogatást kínál a hazai kkv-k részére, amelyet beruházásokra és fejlesztésekre fordíthatnak. A kkv-k számára különösen fontos, hogy kedvező feltételekkel juthassanak hozzá a szükséges háttértudáshoz, illetve a megfelelő pénzügyi forrásokhoz, amelyek segíthetik őket abban, hogy alkalmazkodjanak a dinamikus piaci változásokhoz és sikeresebbek legyenek a piaci versenyben. 

Jelentős az érdeklődés a program iránt 

Az 48 milliárd forintos kerettel rendelkező „1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program” iránt kiemelkedő figyelem mutatkozott a hazai kis- és középvállalkozások körében.  A pályázati folyamat 5 hétig tartó előregisztrációs szakaszában mintegy 6800 vállalkozás jelentkezett, ami már előrevetítette a program várható sikerét.  A nagy érdeklődésre való tekintettel a pályázati határidők meghosszabbításra kerültek annak érdekében, hogy minden pályázó egyenlő eséllyel induljon. Az előregisztráltak számára a szükséges dokumentumok összeállításának és feltöltésének határideje január 21-én járt le, közülük a hiánytalan dokumentációval rendelkezők január 23-án 16:00-ig nyújthatták be a jelentkezésüket. A megadott határidőig végül 1885 db érvényes pályázat érkezett be, összesen 136,86 milliárd forintnyi támogatásra igényt tartva.

A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a magyar kkv-k többsége inkább a kitaposott utat választja a bizonytalan irányok felé vezető ösvények helyett, és inkább a meglévő ügyfélkörére koncentrál, minthogy új ügyfeleket próbáljon szerezni. A vevők bevonzásáról és megtartásáról kérdeztük Oraveczné Németh Ildikót, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetőjét. 

– Milyen tapasztalatokat gyűjtenek a piacról: jelenleg hogyan tudnak a magyar kis- és középvállalkozások vevőket szerezni?

– A K&H kkv bizalmi index adataiból úgy látjuk, hogy jelenleg nem az új ügyfelek felkutatása áll a hazai kkv-k fókuszában, sokkal inkább a meglévő ügyfelekre koncentrálnak. Amíg az utóbbi tízből négy cégnek lényeges, az előbbit mindössze 7 százalékuk tartja fontosabbnak. Szektor, földrajzi helyzet és cégméret szerint sincsenek jelentős eltérések a vevőkör megtartására és az üzletszerzésre irányuló törekvésekben. 

– Milyen eszközök állnak azok rendelkezésére, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy tudnak a bővítésen gondolkodni?

– Számukra több lehetőség is adott, a kutatásunk adatai alapján leginkább az együttműködésben, vagy ahogy mi nevezzük, a kollaborációban látják a siker kulcsát. Ez azt jelenti, hogy partnerekkel összefogva, együtt dolgoznak a sikerért, megosztva egymással erőforrásaikat – és adott esetben az ügyfeleiket is. Népszerű megoldás még a weboldal fejlesztése is, legyen szó akár új felület létrehozásáról, akár a meglévő ráncfelvarrásáról. A közösségi média aktív használata és az online-off­line hirdetések vásárlása van a dobogó harmadik fokán, fej-fej mellett haladva. 

Az ESG-törvény az utóbbi évek egyik legjelentősebb szabályozása, amely a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás előmozdítását célozza meg az üzleti szférában. Az Európai Unió irányelvei alapján Magyarországon is bevezetett előírások nemcsak a nagyvállalatokra, hanem a kis- és középvállalkozásokra is jelentős hatást gyakorolnak. Az MGFÜ tájékoztatása szerint a törvény több ponton is módosult, melyek 2025. január 19-én léptek hatályba. Alább összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni az ESG szabályozás jogi hátteréről.