„A magyar turizmus rengeteget fejlődött, lapogassuk meg egymás vállát... Ugyanakkor számos kitörési pont van még, amiket ki lehet, sőt ki kell aknázni” – többek között erről is beszélt lapunknak Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, akivel tételesen vettük át, mire lehet számítani a nyári főszezonban. Akkor is, ha külföldre, akkor is, ha belföldön indul útnak az átlagos magyar család.
Az iráni háború jelentősen kihat a turizmusra is, elég csak a légi közlekedési bizonytalanságokra gondolni. Covid-szerű időket élünk?
Akkoriban a belföldi utazás vált trendivé, és ez a járványkorlátozások lecsengésével is megmaradt. Kiderült, hogy itthon is vannak menő helyek, divatossá váltak a korábban eldugottnak számított országrészek. Most ekkora változás nem várható, hiszen a közel-keleti térséget leszámítva nyugodtan lehet külföldre repülni, tengerparti vakációt szervezni. De biztos, hogy átrendeződik a piac. Nemcsak a dubaji utak maradnak el, hanem az egzotikusnak számító desztinációk is, hiszen azokra a helyekre jellemzően csak közel-keleti átszállással lehet eljutni. Lényegében három nagy légitársaság uralja ezt a piacot, és nagy kérdés, hogy ők mikor tudnak megint rendes menetrend szerint működni. De rizikós helyzetben van Ciprus és Törökország is, amelyek valamilyen szinten bevonódtak a harci cselekményekbe. Azt tapasztalom, hogy sokan, akik ezekre a helyekre terveztek utazni, most kivárnak a konkrét foglalásokkal. Elindult viszont az „ellentétes irány” utak foglalása, például spanyol vagy olasz helyszínekre. Ezekkel egyébként nem árt sietni, mert ha tartósan így marad a helyzet, a preferált térségekben áremelkedésekkel kell számolni.
A belföldi turizmusban hogyan csapódhat le a változás?
Azt gondolom, hogy a belföldi turizmus élénkülni fog, hiszen akik azt mondják, hogy nekik már túl drága jó néhány nyugat-európai célország, vagy éppen nem tartják biztonságosnak a távoli utazásokat, ők könnyen lehet, hogy inkább belföldi helyszínt választanak. Például a Balatont, hiszen már itt is elérhetők olyan szintű szolgáltatások, szálláshelyek, gasztronómiai élmények, amelyek vetekednek az európai kínálattal. Arra is számítok, hogy Horvátország – hasonló megfontolásokból – még az eddigieknél is népszerűbb célpontja lehet a magyar utazóknak. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy negatív fejleménnyel azért nekünk is kell számolnunk, hiszen például az Izraelből érkező turisták csúcsot döntöttek tavaly. Csak reménykedni lehet, hogy ők továbbra is el tudnak jutni majd hozzánk. Illetve azt is látni kell, hogy az ukrán háború miatt már kiestek az orosz beutazók is, ami nagy érvágásnak számított, hiszen a konfliktus előtt a top 10 küldő országban benne voltak.

Ha már említette Horvátországot, valóban olcsóbb ott nyaralni, mint a Balatonnál?
Régi vita, hogy a balatoni és a horvát árak hogyan viszonyulnak egymáshoz. Szerintem ezt szakmaiatlan úgy megtenni, hogy közben az utazási költségeket nem vesszük figyelembe. Ezen az alapon akkor Vietnám a legolcsóbb desztináció, hajrá! Tehát, amennyiben nem a határról utazunk az Adriára, akkor szinte biztos, hogy a Balaton olcsóbb. Nagyon ritka, hogy fajlagosan alacsonyabb áron lehessen a horvát tengerparton nyaralni. Ráadásul azt látjuk, hogy akár az Őrségben, akár Északkelet-Magyarországon, ahol van „vizes” kikapcsolódásra lehetőség, vagy éppen van kalandpark is, ezek a helyszínek nagyon jó opciót jelentenek a családoknak. Nyilván, ha valaki szeretne elmenni a tengerhez, akkor Horvátország és Montenegró is kiváló alternatíva lehet.
Hogy látja: hol vannak a magyar turizmus kitörési pontjai?
Először is, ha megnézzük, milyen helyet foglal el Magyarország a turisztikai összevetésekben, akkor legyünk elégedettek, és virtuálisan lapogassuk meg egymás vállát. Évente ugyanis 20 millió turistát csábítunk az országba, ez annyi, mint amennyit Dubaj tud felmutatni, de Horvátországban sincs sokkal több – ott a vendégéjszakák számában járnak előttünk. A mennyiség alakulásában Magyarország tehát nagyon sokat fejlődött: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia hosszú távú céljait idejekorán sikerült elérnie. Ez óriási dolog, szép eredmény! Viszont miután a turizmus meghatározó a magyar GDP alakulásának szempontjából is, célszerű minél profitábilissá tenni. Minél többet kell kitermelnie úgy, hogy közben a vendég jól érzi magát. Ezt csak akkor lehet elérni, ha olyan szolgáltatásokat és élményeket kínálnak fel a vendégeknek, amelyekért érdemes fizetni. Alapvető cél, hogy lehetőleg egyre több olyan turista érkezzen hazánkba, aki többet költ.
Hogyan, mivel lehet ezt elérni?
Ha azt vizsgáljuk, mit lehet tenni még azért, hogy több bevételt érjen el a turizmus, akkor például Budapesten szükség lenne olyan prémium kereskedelmi negyedek létrehozására, mint amilyeneket Bécsben találunk a kétemeletes luxusüzletekkel. Ilyen itthon nincs, pedig ezek szükségesek a gazdag fogyasztók megszólításához. Operánk már van hozzá, a zenei kínálatunk megfelel a bécsinek vagy a milánóinak. Ahogy egyébként a szállodai kínálatunk is: olyan ötcsillagos hotelek nyílnak országszerte, amelyek rendre megállják a helyüket a versenytársakkal történő összehasonlításokban. És persze a vidéki úti célokat még mindig lehetne fejleszteni, hogy alternatívát jelenthessenek Budapesttel szemben. Ezen egyébként dolgoznak is a szakemberek, amit például jól mutat a Balaton szintlépése. De ne felejtsük el, hogy önmagában a szálloda, az alapélmény kevés, a turisták megnyeréséhez „plusz élmények” kellenek. És hiába vannak jó rendezvényeink, fesztiváljaink, ha nem tudnak róluk. Ezért kell javulni a digitális megoldások és a marketing terén, amely törekvéseket a Magyar Turisztikai Ügynökség fel is karolt. Szintén fontos a kisebb szolgáltatók megsegítése. Hogy ahol van attrakció, meg tudjon maradni; ahol van attrakció, arra lehessen építeni. A Kisfaludy-program éppen ebben segíthet.
Említette a szálláshelyek, szállodák színvonalát. Rengeteget utazik, látja a különbségeket. Milyennek tartja a magyarországi kínálatot?
Az új, prémium szállodai fejlesztések minimum olyan jók, vagy akár jobbak is, mint az olaszországi, franciaországi, németországi pályatársaik. Vagy azt is mondhatnám, hogy találni hotelt itthon, ami legalább olyan kategóriájú, mint Los Angelesben. Kapásból tudok mondani országosan egy tucatnyi szállodát, ami világszínvonalú. De a 3-4 csillagos világban is jókat alkottunk – sok ország kínálatát előzzük. De ha megnézzük, hogy mondjuk a retró szállodákkal mit kezdtünk, látszik, hogy azért van hova fejlődni a Balaton környékén is. Ezek nem feltétlenül tudják felvenni a versenyt a hasonló külföldi létesítményekkel. Ugyanúgy nagyon sokat kell fejlődni a kis szolgáltatásoknak, a lángososoknak, a sütödéknek, a pecsenyéseknek, amelyek alapján sokan ítélik meg a balatoni vendéglátás színvonalát. Fontos, és ideje lenne leszámolni azzal a vállalkozói felfogással, hogy három hónap alatt, a főszezonban kell megkeresni az egész éves bevételt. Önmagában a magasabb ár nem probléma, ha ezért minőségi terméket, szolgáltatást, élményt és jó körülményeket kap cserébe a turista.

Mit jósol: lesz drágulás a belföldi turizmusban a nyári főszezonban?
A belföldi piacon nem számítok számottevő drágulásra. A szolgáltatónak az a célja, hogy a tavaly viszonylagosan jónak mondható forgalom megmaradjon. Nagyjából a tavalyi árakkal kell számolni, maximum az inflációval korrigálva. Bár hozzáteszem: ma már nagyon sokan áttértek a dinamikus árazásra, és így a kereslet függvényében állapítják meg az adott díjszabást.









