„A magyar turizmus rengeteget fejlődött, lapogassuk meg egymás vállát... Ugyanakkor számos kitörési pont van még, amiket ki lehet, sőt ki kell aknázni” – többek között erről is beszélt lapunknak Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, akivel tételesen vettük át, mire lehet számítani a nyári főszezonban. Akkor is, ha külföldre, akkor is, ha belföldön indul útnak az átlagos magyar család.

Az iráni háború jelentősen kihat a turizmusra is, elég csak a légi közlekedési bizonytalanságokra gondolni. Covid-szerű időket élünk?

Akkoriban a belföldi utazás vált trendivé, és ez a járványkorlátozások lecsengésével is megmaradt. Kiderült, hogy itthon is vannak menő helyek, divatossá váltak a korábban eldugottnak számított országrészek. Most ekkora változás nem várható, hiszen a közel-keleti térséget leszámítva nyugodtan lehet külföldre repülni, tengerparti vakációt szervezni. De biztos, hogy átrendeződik a piac. Nemcsak a dubaji utak maradnak el, hanem az egzotikusnak számító desztinációk is, hiszen azokra a helyekre jellemzően csak közel-keleti átszállással lehet eljutni. Lényegében három nagy légitársaság uralja ezt a piacot, és nagy kérdés, hogy ők mikor tudnak megint rendes menetrend szerint működni. De rizikós helyzetben van Ciprus és Törökország is, amelyek valamilyen szinten bevonódtak a harci cselekményekbe. Azt tapasztalom, hogy sokan, akik ezekre a helyekre terveztek utazni, most kivárnak a konkrét foglalásokkal. Elindult viszont az „ellentétes irány” utak foglalása, például spanyol vagy olasz helyszínekre. Ezekkel egyébként nem árt sietni, mert ha tartósan így marad a helyzet, a preferált térségekben áremelkedésekkel kell számolni.

A belföldi turizmusban hogyan csapódhat le a változás?

Azt gondolom, hogy a belföldi turizmus élénkülni fog, hiszen akik azt mondják, hogy nekik már túl drága jó néhány nyugat-európai célország, vagy éppen nem tartják biztonságosnak a távoli utazásokat, ők könnyen lehet, hogy inkább belföldi helyszínt választanak. Például a Balatont, hiszen már itt is elérhetők olyan szintű szolgáltatások, szálláshelyek, gasztronómiai élmények, amelyek vetekednek az európai kínálattal. Arra is számítok, hogy Horvátország – hasonló megfontolásokból – még az eddigieknél is népszerűbb célpontja lehet a magyar utazóknak. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy negatív fejleménnyel azért nekünk is kell számolnunk, hiszen például az Izraelből érkező turisták csúcsot döntöttek tavaly. Csak reménykedni lehet, hogy ők továbbra is el tudnak jutni majd hozzánk. Illetve azt is látni kell, hogy az ukrán háború miatt már kiestek az orosz beutazók is, ami nagy érvágásnak számított, hiszen a konfliktus előtt a top 10 küldő országban benne voltak.

Ha már említette Horvátországot, valóban olcsóbb ott nyaralni, mint a Balatonnál?

Régi vita, hogy a balatoni és a horvát árak hogyan viszonyulnak egymáshoz. Szerintem ezt szakmaiatlan úgy megtenni, hogy közben az utazási költségeket nem vesszük figyelembe. Ezen az alapon akkor Vietnám a legolcsóbb desztináció, hajrá! Tehát, amennyiben nem a határról utazunk az Adriára, akkor szinte biztos, hogy a Balaton olcsóbb. Nagyon ritka, hogy fajlagosan alacsonyabb áron lehessen a horvát tengerparton nyaralni. Ráadásul azt látjuk, hogy akár az Őrségben, akár Északkelet-Magyarországon, ahol van „vizes” kikapcsolódásra lehetőség, vagy éppen van kalandpark is, ezek a helyszínek nagyon jó opciót jelentenek a családoknak. Nyilván, ha valaki szeretne elmenni a tengerhez, akkor Horvátország és Montenegró is kiváló alternatíva lehet.

Hogy látja: hol vannak a magyar turizmus kitörési pontjai?

Először is, ha megnézzük, milyen helyet foglal el Magyarország a turisztikai összevetésekben, akkor legyünk elégedettek, és virtuálisan lapogassuk meg egymás vállát. Évente ugyanis 20 millió turistát csábítunk az országba, ez annyi, mint amennyit Dubaj tud felmutatni, de Horvátországban sincs sokkal több – ott a vendégéjszakák számában járnak előttünk. A mennyiség alakulásában Magyarország tehát nagyon sokat fejlődött: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia hosszú távú céljait idejekorán sikerült elérnie. Ez óriási dolog, szép eredmény! Viszont miután a turizmus meghatározó a magyar GDP alakulásának szempontjából is, célszerű minél profitábilissá tenni. Minél többet kell kitermelnie úgy, hogy közben a vendég jól érzi magát. Ezt csak akkor lehet elérni, ha olyan szolgáltatásokat és élményeket kínálnak fel a vendégeknek, amelyekért érdemes fizetni. Alapvető cél, hogy lehetőleg egyre több olyan turista érkezzen hazánkba, aki többet költ.

Hogyan, mivel lehet ezt elérni?

Ha azt vizsgáljuk, mit lehet tenni még azért, hogy több bevételt érjen el a turizmus, akkor például Budapesten szükség lenne olyan prémium kereskedelmi negyedek létrehozására, mint amilyeneket Bécsben találunk a kétemeletes luxusüzletekkel. Ilyen itthon nincs, pedig ezek szükségesek a gazdag fogyasztók megszólításához. Operánk már van hozzá, a zenei kínálatunk megfelel a bécsinek vagy a milánóinak. Ahogy egyébként a szállodai kínálatunk is: olyan ötcsillagos hotelek nyílnak országszerte, amelyek rendre megállják a helyüket a versenytársakkal történő összehasonlításokban. És persze a vidéki úti célokat még mindig lehetne fejleszteni, hogy alternatívát jelenthessenek Budapesttel szemben. Ezen egyébként dolgoznak is a szakemberek, amit például jól mutat a Balaton szintlépése. De ne felejtsük el, hogy önmagában a szálloda, az alapélmény kevés, a turisták megnyeréséhez „plusz élmények” kellenek. És hiába vannak jó rendezvényeink, fesztiváljaink, ha nem tudnak róluk. Ezért kell javulni a digitális megoldások és a marketing terén, amely törekvéseket a Magyar Turisztikai Ügynökség fel is karolt. Szintén fontos a kisebb szolgáltatók megsegítése. Hogy ahol van attrakció, meg tudjon maradni; ahol van attrakció, arra lehessen építeni. A Kisfaludy-program éppen ebben segíthet.

Említette a szálláshelyek, szállodák színvonalát. Rengeteget utazik, látja a különbségeket. Milyennek tartja a magyarországi kínálatot?

Az új, prémium szállodai fejlesztések minimum olyan jók, vagy akár jobbak is, mint az olaszországi, franciaországi, németországi pályatársaik. Vagy azt is mondhatnám, hogy találni hotelt itthon, ami legalább olyan kategóriájú, mint Los Angelesben. Kapásból tudok mondani országosan egy tucatnyi szállodát, ami világszínvonalú. De a 3-4 csillagos világban is jókat alkottunk – sok ország kínálatát előzzük. De ha megnézzük, hogy mondjuk a retró szállodákkal mit kezdtünk, látszik, hogy azért van hova fejlődni a Balaton környékén is. Ezek nem feltétlenül tudják felvenni a versenyt a hasonló külföldi létesítményekkel. Ugyanúgy nagyon sokat kell fejlődni a kis szolgáltatásoknak, a lángososoknak, a sütödéknek, a pecsenyéseknek, amelyek alapján sokan ítélik meg a balatoni vendéglátás színvonalát. Fontos, és ideje lenne leszámolni azzal a vállalkozói felfogással, hogy három hónap alatt, a főszezonban kell megkeresni az egész éves bevételt. Önmagában a magasabb ár nem probléma, ha ezért minőségi terméket, szolgáltatást, élményt és jó körülményeket kap cserébe a turista.

Mit jósol: lesz drágulás a belföldi turizmusban a nyári főszezonban?

A belföldi piacon nem számítok számottevő drágulásra. A szolgáltatónak az a célja, hogy a tavaly viszonylagosan jónak mondható forgalom megmaradjon. Nagyjából a tavalyi árakkal kell számolni, maximum az inflációval korrigálva. Bár hozzáteszem: ma már nagyon sokan áttértek a dinamikus árazásra, és így a kereslet függvényében állapítják meg az adott díjszabást.

Ha valaki csak azt olvassa ki a Közbeszerzési Hatóság friss, 2026. I. félévi gyorsjelentéséből, hogy a kiírt közbeszerzési szerződések háromnegyedét idén is a kis- és középvállalkozások nyerték el, könnyen legyinthet: ez tavaly is így volt.

Ám gyorsjelentése ennél jóval érdekesebb történetet mesél.

Az idei első félévben ugyanis a közbeszerzési piac összértéke közel harmadával, közel 840 milliárd forinttal, 2715,8 milliárd forintról 1877,8 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Első látásra ez nem jó hír azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelentős részben állami megrendelésekből élnek. A meglepetés azonban csak ezután következik.

Felzárkózás értékben is

Miközben ugyanis a teljes piac zsugorodott, a kkv-k által elnyert szerződések értéke gyakorlatilag változatlan maradt. Tavaly az első félévben 1128 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, idén pedig 1109 milliárdot. Ez alig 1,7 százalékos visszaesés. Ennek következtében minden korábbinál nagyobb szelet jutott nekik a tortából.

Ma már minden 100 közbeszerzésben elköltött forintból 59 forint kkv-hoz kerül, miközben tavaly még csak 42 forint körüli volt ez az arány. A szerződések darabszámában – ahogy azt már korábban jeleztük - továbbra is stabil a fölényük: a megkötött közbeszerzések közel háromnegyedét magyar kis- és középvállalkozások nyerik el.

A számok azt jelzik, hogy a kisebb cégek nem azért teljesítenek jobban, mert több lett a közbeszerzés. Éppen ellenkezőleg. Kevesebb pénzből tudtak nagyobb részesedést megszerezni. Ez pedig arra utal, hogy egyre versenyképesebbek azokban a szegmensekben, ahol korábban jellemzően nagyvállalatok domináltak.

Több a lehetőség is

A gyorsjelentés szerint az ajánlatkérők továbbra is jóval gyakrabban biztosítanak részajánlattételi lehetőséget az uniós eljárásokban, mint a nemzeti rezsimben. Ez azért fontos, mert a közbeszerzések feldarabolása sokkal több kisebb vállalkozás számára teszi elérhetővé a piacot. Nem véletlen, hogy a Közbeszerzési Hatóság is ezt emeli ki a verseny élénkítésének egyik legfontosabb eszközeként.

A valódi kérdés már nem az, hogy van-e helye a kkv-knak a közbeszerzésekben. Az elmúlt évek ezt eldöntötték. Sokkal érdekesebb, hogy merre indul tovább a piac. Ha az új kormány programjában megfogalmazott céloknak megfelelően tisztább, átláthatóbb versenyt akar a gazdaság minden területén, az kihat a közbeszerzési rendszerre is. Ez pedig akár újabb teret is nyithat a kisebb vállalkozások előtt. Könnyen lehet az is, hogy a következő évek jelentései nem a kkv-k részesedésének megőrzéséről, hanem további térnyeréséről szólnak majd.

Vállalati ügyfeleinkkel partneri kapcsolatot ápolunk, és már a döntés-előkészítés korai szakaszában aktívan részt veszünk a pénzügyi folyamatokban. Egy együttműködésre épülő üzleti ökoszisztémát kínálunk, és magyar tulajdonú bankként kifejezetten a hazai vállalkozások hosszú távú fejlődésére fókuszálunk – erről is beszélt lapunknak Nyisztor Péter, az MBH Bank Középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója.

Hogyan alakul jelenleg a vállalati hitelezés Magyarországon?

A 2023 és 2024 év során viszonylag alacsony hőfokon égett a vállalati hitelezési piac. Tavaly már erőteljesen nőni kezdett a dinamika. A jegybank friss, 2025 utolsó negyedévére vonatkozó hitelezési folyamatokról szóló jelentése szerint a nem pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállomány 7,5 százalékos növekedést ért el év/év alapon. Önmagában a kkv-szektor alacsonyabb emelkedést produkált, 6,5 százalékot, de így is bőven magasabbat, mint az elmúlt időszakban. A kkv-knak nagy lendületet adott a kamattámogatott hitelezés, amelynek aránya a 70 százalékot is meghaladta a covid-időszak alatt, majd lecsökkent 2024. év végéig 20 százalék alá, mostanra pedig 33-35 százalékra korrigált.

Mennyire döntő a hitelezésnél a kamat mértéke?

A Széchenyi-konstrukciók esetében tavaly októberben történt jelentős kamatcsökkentés nagy lökést adott a kkv-szektor hitelezésének. Ez azt mutatja, hogy igenis van igény a hitelezésre, de hangsúlyos az árazás. A másik oldalon viszont a reálgazdasági folyamatok kiszámíthatatlansága lassító tényező, amit jól példáz a beruházási hitelek kihelyezésének mértéke, ami továbbra is alacsony. A geopolitikai kockázatok és a reálgazdasági bizonytalanság továbbra is óvatosságra inti a beruházási döntéshozókat. Ennek ellenére egy nagyon komoly növekedést tapasztalunk az idei első negyedév során, amely messze meghaladta a tavalyi első negyedéves növekedést, és közel hasonló a tavalyi negyedik negyedéveshez. Mindenesetre azt gondolom, hogy bőven van tér a még jelentősebb hitelezés előtt, kínálati oldalon ennek eddig sem volt és most sincs akadálya.

Említette, hogy a támogatott hitelek dominálnak. Labdába rúgnak a bankok saját konstrukciói?

Fontos látni, hogy a támogatott konstrukciók többsége ugyanazon támogatott jogcímhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy van egy meghatározott támogatásmérték, amely felett az Európai Unió szabályai szerint nem lehet több támogatást nyújtani. Ha ezt a szintet eléri az adott cég, illetve cégcsoport, akkor számára kimerült a támogatott hitelek köre. Azt tapasztaljuk és látjuk, hogy mostanra nagyon sokan elérték ezt a korlátot, tehát még ha akarnának sem tudnának továbbit igénybe venni.

Ekkor kerülnek képbe a piaci hitelek forint- és devizaalapon. Előbbi kamatszintje valahol 8,5-9 százalék körül alakul, amit kitermelnie egy beruházásnak, pláne rövid távon, nem könnyű. Egy euróhitel kamata 5 százaléknál húzódik. A mindenkori döntéshozónak kell mérlegelnie, hogy hol van az a kamatszint, amely megengedi, hogy bizonyos beruházásokat eszközöljön. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy beruházás és beruházás között nagy különbség van. Hiszen nemcsak kapacitásnövelő, hanem hatékonyságnövelő fejlesztések is léteznek, és utóbbinál már mások a megtérülési mutatók. Így pedig már versenyképes lehet egy nem támogatott hitelkonstrukció is.

Mit tud az MBH Bank a cégek figyelmébe ajánlani?

Piaci részesedésünk a középvállalati szegmensben meghaladja a 23 százalékot, tízezernél is több ügyfelünk van. A középvállalati üzletágban tavaly tovább erősítettük pozíciónkat, a hitelnövekedésünk több mint duplája volt a piacénak, és nem csak a támogatott hiteleknek köszönhetően, bár ebben is két számjegyű növekedést sikerült elérni. A támogatott hitelek költségoldalon a leghatékonyabb választás, de arra figyelni kell, hogy a másik oldalon rengeteg kötöttséggel járnak: előre meghatározott feltételrendszer például futamidő, törlesztés, hitelcél tekintetében. Ezzel szemben egy saját forrású hitel sokkal rugalmasabb konstrukció. Az MBH Banknál az a célunk, hogy az ügyféllel közösen alakítsuk ki az optimális konstrukciót, ami a lehető legjobban illeszkedik az igényekhez. Ez már nem mindig költségoldalú megközelítés, hanem egy testre szabott hiteltermék. A saját forrású hiteltermékek feltételrendszerének kialakítása során sokat számít a szaktudás és tapasztalat, ami nálunk bőven rendelkezésre áll.

Van arra lehetőség piaci hiteleknél, hogy lejjebb lehessen szorítani a kamat mértékét?

Igen. Egyrészt elérhetőek a minősített vállalati hitelek, másrészt miután az MBH Bank maga is rugalmas konstrukciókat kínál, abszolút tudunk illeszkedni az adott cég cashflow-jához, pénzügyi várakozásaihoz. A legfontosabb, hogy egy olyan konstrukció kerüljön kialakításra, amely mind az ügyfél, mind a bank számára előnyös.

Miben tud az MBH Bank többet nyújtani „egyszerű” finanszírozásnál?

A bank sokkal több annál, hogy pusztán pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Ma már nem elég, hogy hitelezünk, betétet fogadunk be és pénzforgalmi számlát vezetünk. Annak, hogy egy cég hatékonyan tudjon működni, alapvetően három fő pillérre van szüksége: rendelkezzen olyan tudással, ami egyedülálló a piaci szegmensében; a kockázatokra és a változásokra megfelelően rugalmasan tudjon reagálni; végül pedig, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen. Itt jön képbe a bank. A bank ugyanis egy információs csomópont, összekötő kapocs, ahol a döntéshez szükséges információkat meg lehet beszélni és át lehet gondolni. De kiemelhetném a mesterségesintelligencia-alapú funkciókkal rendelkező platformunkat, a BUPA-t is. A BUPA nem csak online számlázóként működik, új Iránytű szolgáltatása elemzi a cég cashflow-ját, vevőköveteléseket kezel, strukturálja a vállalkozás pénzügyi számláit, vagy akár pályázati kiírásokat is figyel. Tehát gyakorlatilag pénzügyi asszisztensként funkcionál, jelentős terheket átvállalva ezáltal a vállalkozásoktól a napi banki teendők területén. Ezek a szolgáltatások nemcsak mikro- és kisvállalatoknak nyújtanak előnyöket, de egyre nagyobb cégek is igénybe veszik. Az MBH Banknál az a célunk, hogy vállalati ügyfeleinkkel olyan partneri kapcsolatot alakítsunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a bank már a pénzügyi döntések előkészítési szakaszában is támogatást nyújtson a vállalkozásnak. Egy olyan ökoszisztémát kívánunk építeni, amelyben a bank akkor teremt valódi értéket, ha nemcsak utólag finanszíroz, hanem előre, együtt gondolkodik az ügyféllel.

Az MBH Bank a vállalati ügyfelei számára akár a teljes termelési ciklust végigfinanszírozza a megrendeléstől, készletezéstől kezdve az értékesítési folyamat végéig. A pénzintézet Faktoring és Üzletfinanszírozás üzletágának ügyvezető igazgatóját, a Magyar Faktoring Szövetség elnökét, Dr. Molnár Tamást a részletekről kérdeztük.

– Kiindulópontként az a tételmondatunk, hogy a termelésfinanszírozás teljes termékpalettáját kínáljuk. A faktoring mellett ide tartoznak egyéb trade finance termékek is, amelyek a beszerzési szakasztól kezdve képesek finanszírozni a termeléshez, illetve a kereskedelemhez szükséges eszközöket és készleteket. Klasszikus készlet- és vevőállomány-finanszírozó hiteltermékek érhetők el nálunk számos konstrukcióban, továbbá biztosítunk bankgaranciákat és fizetést helyettesítő kockázati termékeket is. Az igazgatóság immár három éve jött létre azzal a céllal, hogy az MBH Bank ezen a piacon is – mint más vállalati piacokon – piacvezető pozíciót érjen el. 

– Milyen ügyfélkörnek szól az üzletág ajánlata? 

– Ez alapvetően attól függ, mit kér az ügyfelünk. Minden ügyfélnél azt vizsgáljuk meg elsőként, hogy mi a leghatékonyabb finanszírozási mód a számára. Olyan ügyfél ritkán érkezik hozzánk, aki kifejezetten trade finance terméket vagy faktoringmegoldást keres. Ez nem is feltétlenül az ő feladatuk: nekünk kell jól strukturálni a hiteligényüket. Az MBH Bank abban egyedülálló, hogy az ügyféligények széles körére tudunk in balance vagy off balance finanszírozást kínálni. 

Érdemes általánosságban is rávilágítani a vevőállomány-alapú finanszírozás, például a faktoring előnyeire. Ez valójában egy nagyon egyszerű termék: elég megnézni a mérlegben a hármas számlaosztályhoz tartozó vevőállomány nagyságát. Amekkora összeg itt szerepel, gyakorlatilag annyi finanszírozást nyújt a vállalkozás a saját vevőinek a halasztott fizetési határidőkön keresztül — vagyis bizonyos értelemben maga is bankként működik. A faktoring igénybevételekor mindössze annyi történik, hogy ezt az állományt részben vagy egészben kivesszük a hármas számlaosztályból, és átadjuk a finanszírozást annak, akinek ez valóban a feladata. Ezeknek a számláknak az ellenértékét — ma már sok esetben akár a bruttó összeg száz százalékáig — előre kifizetjük az ügyfélnek. Mit jelent ez a gyakorlatban? A vállalkozás forgótőkéje azonnal megnő, mivel nem marad lekötve a vevőkövetelésekben, így sokkal gyorsabban tudja pörgetni a működését. 

– Miért jobb ez, mint egy folyószámlahitel? 

– Nagyon egyszerű. Amikor folyószámla- vagy forgóeszközhitelt igényel valaki, a bank először számos adatot bekér, és ezek alapján bírálja el az ügyfél kockázatvállaló képességét. Ez határozza meg, mekkora hitelösszegre jogosult. A faktoring logikája teljesen más: megnézzük, milyen vevők szerepelnek a hármas számlaosztályban, és ha ezek jellemzően közepes vagy annál jobb minősítésű partnerek, akkor gyakorlatilag korlátlan finanszírozás nyújtható, a konstrukció pedig egy rulírozó hitelhez hasonlóan működik. Egy gyorsan növekvő vállalkozás számára a faktoring messze a leghatékonyabb forgóeszköz-finanszírozási megoldás. 

– Milyen költségekkel jár mindez? 

– Sokan a faktoringot bonyolultnak és drágának tartják, ezért ezt mindig igyekszem tisztázni. Valójában a faktoring se nem bonyolult, se nem drága — legalábbis az MBH Banknál nem. A működését tekintve gyakorlatilag teljes mértékben elektronikus adatáramlás zajlik az ügyfél és a bank között. Tudomásom szerint nálunk van a legtöbb IT-fejlesztés a hazai faktoringpiaci szereplők közül. Ennek köszönhetően az ügyfél számlázórendszere által előállított bármilyen adatoutputot el tudunk fogadni. Egy zárt, elektronikus csatornán keresztül a számlaadatok meghatározott időközönként beérkeznek hozzánk; dolgozunk azon is, hogy a jövőben közvetlenül a NAV elektronikus nyilvántartásából nyerjük ki a számlázási adatokat. 

A költségeknél fontos kiemelni, hogy bankként egy teljes szolgáltatási palettával dolgozunk. A faktoring árazása gyakorlatilag megegyezik a hiteltermékekével — nincs lényegi különbség. Nem arról van szó, hogy az egyik olcsó, a másik pedig drága; a különbség inkább abban rejlik, hogy az egyik konstrukció az ügyfélkockázatra, a másik a vevőportfólióra épül. Az MBH Banknál annyira nincs árkülönbség a folyószámlahitel és a faktoring között, hogy a két termék díjazását összevontan árazzuk. 

– Visszaigazolja a piac, hogy a faktoring valóban ennyire jó konstrukció? 

– A teljes faktoringpiac tavaly több mint 20 százalékkal nőtt, miközben a hitelezési piac csak egy számjegyű bővülést mutatott. A faktorpiac immár legalább tíz éve következetesen erősebben növekszik, mint a hazai hitelpiac. A tér pedig továbbra is jelentős: Nyugat-Európához képest a GDP-arányos faktoringvolumen nagyjából a felét éri el, de a lengyel szinttől is elmaradunk. 

A pénzügyi szektorban a folyamatos innováció és technológiaváltás már alapkövetelmény, de a digitális fejlődés fenntartásához és a változó gazdasági környezethez való rugalmas hozzáálláshoz elengedhetetlen a kkv-k igényeit ismerő és kiszolgáló banki rendszer. A szektor támogatásáról és a folyamatosan megújuló digitális és hatékonyságnövelési formákról kérdeztük Rammacher Zoltánt, a K&H Bank Lakossági és kkv-szegmens marketingvezetőjét.A pénzügyi szektorban a folyamatos innováció és technológiaváltás már alapkövetelmény, de a digitális fejlődés fenntartásához és a változó gazdasági környezethez való rugalmas hozzáálláshoz elengedhetetlen a kkv-k igényeit ismerő és kiszolgáló banki rendszer. A szektor támogatásáról és a folyamatosan megújuló digitális és hatékonyságnövelési formákról kérdeztük Rammacher Zoltánt, a K&H Bank Lakossági és kkv-szegmens marketingvezetőjét.

A technológiai váltás a pénzügyi szektort sem kerüli el, sőt! A bankok sorra mutatják be a legújabb fejlesztéseiket. Hogy áll ebben a versenyben a K&H?

A K&H Bank célja, hogy innovatív, digitális megoldásaival könnyű és gyors bankolást biztosítson ügyfeleinek, és ezzel hozzájáruljon a hazai kkv-k sikereihez. Fejlesztéseink közé tartozik Kate, az ország egyetlen hangalapú digitális pénzügyi asszisztense, aki a lakossági és kkv-ügyfeleinknek egyaránt segíteni tud a mindennapi pénzügyek kezelésében. A vállalkozók emellett már online indíthatják el a számlanyitási folyamatot, és a POS igénylése is elérhető digitálisan. A kkv-k munkáját segíti még a hívásazonosító rendszerünk, az azonnali hitellimit-kalkulátorunk, valamint a K&H Go&Deal platform is, amely a devizapiaci műveletek egyszerűsítését célozza meg. Megvalósítottuk a papírmentes kkv-számlanyitást is, amellyel célunk, hogy ügyfeleink ne az órákig tartó papírmunkára asszociáljanak, ha a banki folyamatokról van szó, hanem egy könnyű és gyors folyamatra, egy digitális élményre. Az ügyfeleink már az ügyfélpontjainkon is tableten, biometrikus aláírással tudják hitelesíteni a szerződéseket. Ezzel a folyamat papírfelhasználását nullára tudtuk csökkenteni, így támogatva a fenntarthatóságot és a gyorsan kereshető dokumentációt a vállalkozók számára. A számla aktiválása után azonnal hozzáférhetővé válik a digitális szolgáltatásaink portfóliója az ügyfeleink számára, így a banki folyamatok egyre kevesebb időt vesznek igénybe.

Melyik innováció a legsikeresebb, és az hogyan növeli az ügyfélélményt?

Kate, a K&H Bank hangalapú digitális pénzügyi asszisztense egyedülálló a piacon. Sokoldalúságát mutatja, hogy már 86 funkcióval rendelkezik a vállalati ügyfelek számára. Olyan mindennapos, gyakorlati feladatokban nyújt segítséget, mint a bankszámlakivonatok letöltése, az utalások rögzítése, a csoportos beszedések és a rendszeres utalások kezelése, vagy a mobilbanki funkciók közötti eligazodás. Legújabb funkciói közé tartozik az ügyintézést megkönnyítő fióki időpontfoglalás. Kate népszerűségét mutatja, hogy mintegy 12 ezer vállalkozó használja a hangalapú szolgáltatást, a rendszeres felhasználók aránya a kkv-k körében pedig eléri a 15 százalékot, akik átlagosan havonta kétszer kérik a segítségét. A szektorban a leggyakrabban használt funkciók közé az utalás, a PIN-kód mutatás, a limitmódosítás tartozik.

Mennyire különülnek el a lakosságnak, illetve a kkv-knak szóló technológiai megoldások? Cégként milyen megoldások érhetők el a K&H-nál?

A lakossági és vállalkozó ügyfeleink is ugyanazt a mobilbankplatformot használják, így akár alkalmazáson belül is lehet váltani a két profil között – egyszeri bejelentkezéssel, ami lényegesebben egyszerűbbé teszi a bankolási folyamatokat. A két szegmens technológiai megoldásai között nagymértékű hasonlóság fedezhető fel: például Kate a lakossági, illetve vállalkozó ügyfeleink számára is elérhető. Szintén közös pont a bankváltás folyamatának támogatása: azonos megoldásokkal és lakossági számlazárási támogatással könnyítjük meg a folyamatot.

A bizonytalan gazdasági környezetben hogyan lehet ebben eligazodni, milyen támogatást kaphatnak a bankjuktól a cégek?

A széles körű digitális szolgáltatásaink mellett országos kiterjedésű fiókhálózattal rendelkezünk, ezáltal mindenhol elérhető közelségben megtalálhatók szakértő kkv tanácsadóink. Ők partnerként támogatják a vállalkozókat a szegmensen belül is differenciált kiszolgálással – így minden típusú és méretű vállalkozás a saját igényeire szabott segítséget kap. A tanácsadás nem merül ki a hitel és a napi bankolás témakörében: kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy számtalan, a banktól független, de a vállalkozások számára fontos területen támogassuk a vállalkozások boldogulását. Ezt a szemléletet képviseli a K&H: üzletet ide! program is, amelyet nyolc éve indítottunk el azért, hogy a pénzügyi szolgáltatásokon túl praktikus tanácsokkal, online tananyagokkal és üzletfejlesztési megoldásokkal segítsük a cégalapítás előtt álló, valamint a szintlépést tervező vállalkozásokat. A program egyik eszköze a K&H: üzletet ide! – az év kollaborációs ötlete pályázat, amelynek célja, hogy ösztönözze a magyar vállalkozások közötti együttműködést, és megmutassa, hogy a közös gondolkodás és a partnerség valódi üzleti előnyt jelenthet.

Milyen hitel- és lízingtermékek érhetők el jelenleg, mit ajánl az ügyfeleinek a K&H?

Hitel- és lízingpalettánkkal szintén a technológiai fejlődést és a fenntarthatóságot támogatjuk. Saját forrású hiteleinken felül a termékeink közé tartozik a minősített vállalati hitel, valamint a teljes Széchenyi Kártya Program portfólió is. Kiemelt szolgáltatásunk még a K&H vállalkozói biztosítások, K&H all risks vagyon- és gépbiztosítás, kiegészítő életbiztosítás K&H vállalkozói bankszámlához, K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és casco biztosítás stb. Továbbá új vagy használt céges elektromos autók lízingelésében segítünk a K&H zöldautó lízinggel, amely egy könnyű és gyors folyamat kedvező és fix kamattal.

Az agrártermékek külön speciális kategóriát jelentenek a gazdálkodás kiszámíthatatlansága miatt. Itt milyen portfólióval találkozhatnak az ügyfelek?

Valóban, az agrárium az a szektor, amely talán leginkább ki van téve a gazdasági és környezeti változásoknak – ezért is tartoznak speciális kategóriába. Kiemelt megoldásaink közé tartozik az Agrár Széchenyi Kártya, ami egy szabad felhasználású, állami kamat- és kezességvállalási díjtámogatással ellátott folyószámlahitel, illetve elérhető az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max+ is. A pénzügyi támogatás mellett információval is ellátjuk a szektort: a K&H agráriránytű egy negyedévente megjelenő, átfogó elemzés, amely piaci adatokkal, gazdasági előrejelzésekkel a magyar gazdák igényeire szabva segíti a döntéshozatalt, csakúgy, mint a K&H agrárhang podcast, ami szintén segít a legfrissebb trendek követésében és a tájékozódásban. Célunk a nagyvállalatihoz illeszkedő agrárportfólió létrehozása; ennek érdekében szélesítjük termékeink választékát, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy az őstermelők finanszírozási igényeit is ki tudjuk szolgálni.

Az OTP Bank deklarált célja, hogy piaci részesedését meghaladó mértékben vállaljon szerepet a hazai kkv-szektor finanszírozásában. Ha a vállalkozások élnek a rendelkezésre álló eszközökkel és támogatásokkal, akkor a jelenlegi rendkívüli kihívások jelentős megújulási lehetőséggé válhatnak – hangsúlyozta lapunknak Tóthmátyás Zoltán, az OTP Bank Corporate Banking Igazgatóság ügyvezető igazgatója.

A 2026-os év eleje komoly kihívásokat hozott a magyar kkv-k számára. Hogyan látja jelenleg a szektor helyzetét?

A kis- és középvállalkozások valóban rendkívül összetett környezetben működnek. A beruházási hajlandóság továbbra is vis szafogott, egyszerre kell kezelniük a költségnövekedést, a finanszírozási feltételek változásait, az ellátási láncok bizonytalanságát és az energiapiac hektikus mozgását. Ebben a folyamatosan változó környezetben a működőképességük fenntartása elsődleges szempont lehet a vállalkozások számára, ami magával hozhatja a működésük átgondolását, hatékonyságuk növelését. Bár a szektort érzékenyebben érinti a piaci környezet változása, hiszen a kkv-k csaknem azonnal megérzik a hatását, ugyanakkor emiatt gyorsabban is reagálnak a változásra és alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Komoly megújulási potenciál rejlik a szektorban, amit a megfelelő támogatási és finanszírozási háttér jelentősen segíthet.

Mely területeken látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget a kkv-k számára?

Egyértelműen azok a vállalkozások járnak majd élen, amelyek bátran lépnek a digitalizáció irányába, hatékonyabb működési struktúrát alakítanak ki, javítják a termelékenységüket és tudatosan tervezik a növekedést. Fontos, hogy ne csak reagáljanak a körülményekre, hanem hosszabb távú stratégiában gondolkodjanak, és éljenek a kedvezményes finanszírozási lehetőségekkel.

Milyen finanszírozási trendek figyelhetők meg jelenleg a piacon?

A vállalkozások egyre inkább a támogatott hitelek, a kombinált konstrukciók és a kedvezményes kamatozású források felé fordulnak, amelyek jelentős kamatelőnnyel rendelkeznek a piaci alapú finanszírozásokhoz képest. Ebben a környezetben felértékelődik a biztosítéki háttér szerepe is. Az OTP Bank ezért kiemelten támaszkodik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott intézményi kezességvállalásra, amely állami viszontgaranciával segíti a hitelezést, erősítve a fedezeti struktúrát és növelve a kockázatvállalási hajlandóságot. A klasszikus hitelkonstrukciókon kívül egyre keresettebbek még a garanciakeret és a faktoring finanszírozási lehetőségek is, amelyekhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szintén biztosít intézményi kezességvállalást.

Mennyire meghatározó az OTP Bank szerepe a Garantiqa portfóliójában?

Az OTP Bank 1992 óta – mint alapító – gyümölcsöző együttműködést alakított ki a Garantiqával, és mint az egyik legnagyobb portfólióval rendelkező bank, továbbra is számít a szolgáltatásaira. Az együttműködésünk eredményességét mutatja, hogy a 2025. december 31-ei állományi adatok alapján az OTP Bank részesedése a Garantiqa portfóliójában darabszám szerint eléri a 34 százalékot, míg a kezességvállalási állomány alapján a 30 százalékot.

A de minimis keretek szűkülése milyen kihívásokat okoz a vállalkozásoknak?

Sok kkv számára problémát jelent, hogy a rendelkezésre álló de minimis támogatási keret gyorsan kimerül. Mivel a Garantiqa állami viszontgaranciás kezességvállalása is de minimis támogatásnak minősül, különösen fontos áttörést jelent a Garantiqa InvestEU Garanciaprogram. Ez a konstrukció nem tartalmaz támogatástartalmat, így nem terheli a vállalkozások de minimis keretét. Az OTP Bank az elsők között csatlakozott ehhez a programhoz.

Milyen további lehetőségeket nyit meg az InvestEU Garanciaprogram?

Az Európai Unió 95 százalékos viszontgaranciája lehetővé teszi, hogy a bank a megnövekedett kockázatok mellett is aktívan finanszírozza a vállalkozásokat. Különösen fontos ez a hátrányosabb helyzetű régiókban vagy a jelenleg nehézségekkel küzdő, de perspektivikus ágazatokban. A cél a termelékenység, a hatékonyság, a K+F-tevékenység és a versenyképesség javítása.

Milyen jövőképet fogalmaz meg a kkv-szektor számára?

A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet töltenek be a hazai gazdaságban. Az OTP Bank deklarált célja, hogy piaci részesedését meghaladó mértékben vállaljon szerepet a szektor finanszírozásában. Ha a vállalkozások élnek a rendelkezésre álló eszközökkel és támogatásokkal, akkor a jelenlegi kihívások valódi megújulási lehetőséggé válhatnak.

A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett: új kormány alakult, megkezdődött az uniós forrásokról szóló megállapodás végrehajtása, miközben a hitelminősítők egyelőre továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják Magyarországot. A Cégkassza podcast vendégeként Trippon Mariann, a CIB Bank és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arról beszélt, milyen gazdasági környezetre készülhetnek a hazai kis- és középvállalkozások a következő években.

A szakértők szerint a legfontosabb változás nem egyetlen intézkedésben, hanem a gazdaságpolitikai irányváltásban keresendő. Bár a költségvetés helyzete továbbra is komoly kihívásokat jelenthet, a hitelminősítők egyelőre türelmi időt adtak az új kabinetnek. A piacok számára kulcskérdés lesz, hogy a kormány milyen középtávú hiánycsökkentési és eurócsatlakozási pályát vázol fel. A beszélgetésben elhangzott: a jelenlegi folyamatok mellett akár a 2030 körüli euróbevezetés sem tekinthető irreális célnak.

A vállalkozások szempontjából különösen fontos üzenet, hogy a szakértők szerint véget érhet az a korszak, amikor a forint tartós gyengülése automatikusan javította az exportőrök versenyképességét. Az elmúlt másfél év erőteljes forinterősödése arra kényszerítheti a cégeket, hogy az árfolyam helyett a hatékonyságjavításra, a termelékenység növelésére és a technológiai fejlesztésekre építsék növekedési stratégiájukat. A jövő nyertesei azok lehetnek, akik képesek alkalmazkodni az erősebb forinttal és az európai konvergenciával járó új környezethez.

A beszélgetés másik központi témája az uniós források várható visszatérése volt. A szakértők szerint ezek önmagukban nem oldják meg a gazdaság problémáit, ugyanakkor jelentős lökést adhatnak a beruházásoknak és a vállalkozásfejlesztésnek.

Az elemzők szerint a korábbi időszak egyik tanulsága, hogy a vissza nem térítendő támogatások sok esetben nem a leghatékonyabb beruházásokat ösztönözték, ezért a jövőben célszerűbb lehet olyan finanszírozási formákat előtérbe helyezni, amelyek a vállalkozásokat is érdekeltté teszik a megtérülésben és a termelékenység növelésében. A vendégek hangsúlyozták: nem az a kérdés, hogy szükség van-e támogatásokra, hanem az, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a vállalkozások hosszú távú versenyképességéhez.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban a vendégek arra hívták fel a figyelmet, hogy a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőhiány hosszabb távon velünk maradhat. Emiatt a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre inkább versenyképességi kérdéssé válik a KKV-k számára is. Azok a cégek, amelyek időben beruháznak technológiába és fejlesztésekbe, könnyebben kezelhetik a szakképzett munkaerő hiányát.

Ha valóban megvalósul az euró felé vezető pálya, megérkeznek az uniós források, és tartós marad a befektetői bizalom, akkor a magyar vállalkozások számára új korszak kezdődhet. Ebben azonban már nem a gyengülő forint vagy vissza nem térítendő támogatások elnyerésének lehetősége jelent érdemi versenyelőnyt - a termelékenység, a technológiai fejlesztések és a piacépítés döntheti el, ki lesz a változások nyertese – és ki marad le a felzárkózásban.

Nézd meg a teljes Podcast adást: https://youtu.be/lCxo2f7h40M

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2026. december 31-ig meghosszabbítja a beruházási célú hitelkonstrukciók mögé nyújtott, az első teljes üzleti év végéig érvényes garanciadíj-mentességet. A hitelt igénylő mikro-, kis- és középvállalkozások továbbra is kedvező feltételekkel kezdhetnek hozzá fejlesztéseikhez.

A Garantiqa küldetése, hogy azok a vállalkozások is hozzáférjenek a fejlődésükhöz szükséges forrásokhoz, amelyek önerőből vagy megfelelő fedezet hiányában nehezebben jutnának hitelhez. A társaság a beruházások ösztönzése céljából 2024. novemberben vezetett be díjkedvezményt a beruházási hitelekhez nyújtott legtöbb kezességi termékére, amely azóta több alkalommal meghosszabbításra került, legutóbb 2026. június 30-ig. Az akciós díjak és a kapcsolódó díjtámogatás együttes hatására az ügyfél nem fizet kezességvállalási díjat az igénylés évében és az azt követő teljes évben.

A magyar gazdaság növekedésének egyik kulcsa a vállalkozások beruházási aktivitása. A technológiai fejlesztések, kapacitásbővítések és energiahatékonysági beruházások nemcsak az egyes cégek, hanem a teljes gazdaság versenyképességét is javítják. Miközben a Széchenyi Kártya Program likviditási célú konstrukcióinak kamatozása 2026. július 15-től módosul, a beruházási célú hitelek továbbra is évi 3 százalékos fix kamattal érhetők el. A Garantiqa mostani döntése azzal járul hozzá a kedvező finanszírozási környezetet fennmaradásához, hogy a beruházási hitelekhez kapcsolódó garanciadíjat továbbra sem kell megfizetni az első teljes üzleti év végéig a 2026. december 31-ig beérkező kezességi kérelmek esetén.

A Garantiqa az elmúlt években a hazai vállalkozásfinanszírozás meghatározó szereplőjévé vált. Kezességvállalási portfóliója júniusban meghaladta a 3000 milliárd forintot, a garanciáival biztosított hitelállomány pedig megközelíti a 4000 milliárd forintot. A társaság ezzel közel 60 ezer vállalkozás finanszírozását segíti és közvetve mintegy 700 ezer munkahely megőrzéséhez járul hozzá.

A garanciadíj-mentesség meghosszabbítása a kormány gazdaságpolitikai céljaihoz illeszkedve hozzájárul a vállalati beruházások ösztönzéséhez és a hazai kkv-k versenyképességének javításához. A Garantiqa a Széchenyi Kártya Program partnereivel együttműködve továbbra is azon dolgozik, hogy kiszámítható és kedvező finanszírozási környezet támogassa a magyar vállalkozások stabil működését és fejlesztéseik megvalósítását.

Az automatizált toborzási szoftverek és a kulcsszó-matching elterjedése miatt a vállalati algoritmusok rutinszerűen szűrik ki a 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, még mielőtt egy humán szakember láthatná a pályázatukat. Ez a digitális működés egy önmagát gerjesztő folyamatot indított el a hazai munkaerőpiacon, amelynek következményeként a The Seniors friss kutatása szerint a senior álláskeresők 73,9 százaléka kap indoklás nélküli, automatikus elutasítást, miközben közel 80 százalékuk a teljes visszajelzés hiányával szembesül.

A vállalati működés digitalizációja és az automatizált jelentkezőkövető rendszerek (ATS) elterjedése alapjaiban változtatta meg a hazai toborzási piacot, azonban a technológiai kényelem mögött jelentős strukturális hatékonyságveszteség húzódik. A The Seniors 2026 tavaszán végzett kutatása[1] rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligenciára és kulcsszó-matchingre épülő algoritmusok rutinszerűen szűrik ki a 20-30 év szakmai tapasztalattal rendelkező, magasan kvalifikált jelentkezőket, még mielőtt a humán erőforrásért felelős szakemberek egyáltalán értékelhetnék a pályázatokat. A kapott adatok alapján az automatizáció nem csupán a szelekciót szigorította, hanem egy olyan rendszerszintű működési anomáliát hozott létre, amely mind a vállalati, mind a munkavállalói oldalon mérhető konverziós csökkenést eredményez.

Ez a digitális működés egy önmagát gerjesztő folyamatot hozott létre a hazai munkaerőpiacon. A szoftveres szűrések miatt a jelöltek egyre több helyre pályáznak, aminek egyenes következménye a HR-osztályokra zúduló kezelhetetlen pályázatmennyiség. Mivel az álláskeresők azt tapasztalják, hogy az automata rendszerek miatt láthatatlanná válnak a piacon, kényszerűségből változtatnak álláskeresési módszereiken, és sokkal több helyre adják be a jelentkezéseiket. A The Seniors adatai szerint nem ritka, hogy egy-egy vezetői pozícióra több mint ezer jelentkező regisztrál, míg a marketing és kommunikációs területeken a 300-400 fős jelöltállomány vált teljesen általánossá. Ezt a tömeget a vállalatok belső humán kapacitás hiányában újabb automatizált szűrőkre bízzák, így a szoftverek beállításai miatt például a megélt válságkezelési tapasztalat és a valós szakmai hozzáadott érték rejtve marad a döntéshozók előtt.

Ennek a szoftveralapú szűrésnek a közvetlen, számszerűsíthető következményeit a felmérés hatékonysági mutatói pontosan kirajzolják, hiszen a friss adatok szerint a válaszadók 73,9 százaléka kap rendszeresen indoklás nélküli, automatikus elutasítást, miközben közel 80 százalékuk a teljes visszajelzés hiányát, azaz a ghosting jelenségét tapasztalja a munkáltatók részéről. A rendszerek a jelentkezők 58,8 százalékát túlképzettnek minősítik, ami azt jelzi, hogy a szoftveres szűrőkben az évtizedes tapasztalat nem előnyt, hanem közvetlen kizáró okot jelent. Annak ellenére, hogy a kutatásban résztvevő senior álláskeresők közel 40 százaléka fél év alatt több mint 30 pozícióra nyújtotta be a pályázatát, 17,9 százalékuk egyetlen személyes vagy online interjúig sem jutott el az algoritmikus szűrés miatt. A felmérés válaszainak elemzése során a kitöltők közel 10 százaléka spontán módon, kérdés nélkül is az ATS-rendszereket azonosította a folyamat akadályaként, rámutatva arra a tendenciára, hogy az automatizált kiválasztás elterjedése óta nem a valós szakmai kompetencia érvényesül.

„A toborzás túldigitalizációjával átestünk a ló túloldalára. A vállalatok kényelmi szempontok miatt kiszervezték a legfontosabb üzleti döntést, a humántőke kiválasztását olyan algoritmusoknak, amelyek képtelenek olvasni a sorok között. Egy automatizált rendszer nem tudja felmérni a lojalitást, nem látja a megélt gazdasági válságokban edződött józan ítélőképességet, és teljesen vak a szemtől szembeni bizalomépítésre vagy a munkahelyi hangulatok finom érzékelésére. Ezzel a működéssel a magyar vállalati szféra egy olyan hatékonytalan szűrőbuborékot hozott létre, amelyben már nem a valós szakmai kompetencia érvényesül, hanem az a jelentkező, aki a mesterséges intelligencia segítségével ügyesebben igazítja az önéletrajzát a gép elvárásaihoz. Amíg a toborzási kapuknál a merev kulcsszó-egyezés fontosabb, mint a valós szakmai hozzáadott érték, addig a cégek folyamatosan szakemberhiányra fognak panaszkodni, miközben a piacon lévő tehetségeket a saját, rosszul kalibrált rendszereik rekesztik ki” – mondta el a jelenség kapcsán Csillag-Csatlós Csilla, executive coach, a The Seniors alapítója.

A hazai piacon mért adatok szorosan korrelálnak a nemzetközi kutatások megállapításaival, igazolva, hogy a toborzási folyamatok túldigitalizációja strukturális probléma a modern gazdaságban. A Harvard Business School átfogó, Hidden Workers (Rejtett munkavállalók) című tanulmánya szintén arra a következtetésre jutott, hogy az automatizált toborzási szoftverek merev paraméterei és a végletekig leegyszerűsített kulcsszó-sablonjai tömegesen és indokolatlanul rostálnak ki teljesen alkalmas, értékes jelölteket a munkaerőpiacról. Magyarországon ez a működési modell azt eredményezi, hogy miközben a vállalkozások jelentős része szakember- és vezetőhiánnyal küzd, a piacon jelen lévő, azonnal bevethető hazai tehetségbázis a szoftveres szűrők miatt kívül reked a vállalati ökoszisztémán.

[1] A The Seniors saját készítési online, a LinkedIn felületén végzett kutatása, amely 2026. május 20. és 2026. május 31. között négy célcsoport - állásban lévő senior vezetők, HR-igazgatók, cégtulajdonosok és álláskereső szakemberek – körében, 824 fős mintán vizsgálta a senior munkavállalói réteg helyzetét a magyar munkaerőpiacon.

Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H Bank által a nettó 300 millió forint feletti árbevételű magyarországi társas vállalkozások körében végzett felmérés szerint az innovációs index 2026 első félévében, 6 pontos növekedéssel, 33 pontra emelkedett, ami történelmi csúcsot jelent. Az indexet alkotó négy almutató közül a digitális alindex elérte eddigi legmagasabb értékét, 42 pontot, de a másik három alindex is jelentősen növekedett, 3-8 pont közötti mértékben.

Kiemelkedő változás figyelhető meg a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén is: az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések ugrásszerűen nőttek: 24-ről 36 százalékra, ami jól mutatja, hogy a vállalatok egyre tudatosabban építik be ezeket a technológiákat működésükbe.

A piaci trendek azt mutatják, hogy az ügyféligények gyorsabban változnak, mint valaha: az emberek ma már ugyanazt az élményt várják el pénzügyeiktől, mint más digitális szolgáltatásoktól – könnyű, gyors és intelligens megoldásokat. Az ügyfelek könnyű és gyors pénzügyeket szeretnének, és nem keresnek tudatosan ökoszisztéma-megoldásokat. A bank azzal, hogy valódi hozzáadott értéket kínál, leveszi róluk a terheket, mert nem kell külön applikációk között navigálniuk, vagy saját maguknak felépíteniük a vásárlási és ügyintézési folyamataikat.

A K&H ezért egyre inkább ökoszisztéma-alapú megközelítésben, a felhasználók élethelyzeteire reagálva fejleszti szolgáltatásait. A mobilitás területén ez azt jelenti, hogy az ügyfelek egyetlen digitális élményben érhetik el az utazáshoz és autóhasználathoz kapcsolódó pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásokat, a tervezéstől és finanszírozástól kezdve egészen a fizetésig és ügyintézésig.

“Kulcskérdéssé vált az is, hogy kivel marad kapcsolatban az ügyfél. Az AI-alapú platformok és digitális piacterek egyre inkább magukhoz kötik az ügyfélkapcsolatot, ezért számunkra kiemelten fontos, hogy olyan releváns, élethelyzet-alapú megoldásokat kínáljunk, amelyekkel a mindennapi döntési pontoknál is hozzáadott értékkel, plusz szolgáltatással tudunk jelen lenni az ügyfeleink számára, mert így tudjuk közvetlenül és hosszú távon megőrizni a bizalmukat” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A mobilitási ökoszisztéma fejlesztése során a K&H olyan megoldásokat integrál, mint az utazástervezés, a közlekedési jegyek, bérletek vásárlása, a parkolás, autópálya-matrica vásárlása, valamint a használtautó-vásárláshoz kapcsolódó költségkalkulátor. Emellett a közelmúlt innovációi – például a személyre szabott előnyöket kínáló, és mostanáig 40 ezer regisztrációt számláló Kate Coin kedvezményprogram, a mobilbankba integrált DÁP, a TBSZ, amelyből alig egy hónap alatt közel 1000 nyílt mobilon, a K&H mobilbank elérhetősége a bankszámlával nem, viszont SZÉP kártyával rendelkező ügyfeleknek, vagy akár a kifejezetten internetes fizetésekhez készült virtuális bankkártya külön számlával és rugalmas biztonsági beállításokkal – mind, mind azt a célt szolgálják, hogy az ügyfelek releváns, egyedi élethelyzeteikre reagáló szolgáltatásokat kapjanak.

A Start it @K&H programon keresztül pedig a bank aktívan is építi azt az innovációs ökoszisztémát, amelyben a hazai startup ötletekből nemzetközileg is versenyképes megoldások születhetnek – többek között az AI, a mobilitás vagy az egészségügy területén.

A K&H célja, hogy a jövőben is olyan digitális ökoszisztémákat építsen, amelyek túlmutatnak a hagyományos bankoláson, és az ügyfelek mindennapi életének szerves részévé válnak.