November 14-én országszerte 128 gyár nyitotta meg a kapuit, hogy egyetlen estére bárki bepillanthasson a magyar ipar kulisszái mögé. A Modern Gyárak Éjszakája idén kilencedik alkalommal várta a látogatókat, és rekord számú érdeklődőt vonzott. A szolnoki Béres Gyógyszergyárban tartott ünnepélyes megnyitón Szabados Richárd államtitkár a tudás és az innováció gazdasági növekedésben betöltött szerepét hangsúlyozta.

Az idei programsorozat - amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) uniós társfinanszírozással valósult meg - kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott, hiszen az ország valamennyi vármegyéjéből összesen 128 gyár csatlakozott a kezdeményezéshez. Az online és offline gyárlátogatásokra közel 6000-en regisztráltak, ami új rekordnak számít a rendezvény történetében. A program célja immár kilencedik éve változatlanul az, hogy az ipar és a gyártás világát kézzelfogható közelségbe hozza az érdeklődők számára, legyenek azok pályaválasztó fiatalok, vállalkozók vagy családok. A résztvevő üzemek különböző iparágakat képviseltek a járműipartól a gyógyszeriparon és a faiparon át egészen a repüléstechnikáig.

Eleinte csak tíz megyével indult a programsorozat

A Modern Gyárak Éjszakája rendezvénysorozat 2017-ben indult útjára azzal a céllal, hogy közelebb hozza az ipart és a technológiai innovációt a nagyközönséghez. Az első évben még mindössze csak 10 megyéből 24 üzem csatlakozott a kezdeményezéshez, mára azonban a rendezvénysorozat az ország egyik legsikeresebb ipari programjává nőtte ki magát. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által szervezett esemény évről évre több ezer látogatót vonz, és egyre több vállalatot ösztönöz arra, hogy megmutassa, mit jelent ma Magyarországon a modern gyártás és az ipari innováció. A rendezvény technológiai bemutató mellett közösségi élmény is: munkatársak, családok és fiatalok találkoznak egy este erejéig, hogy testközelből lássák, hogyan működnek a jövő gyárai. A Modern Gyárak Éjszakája különösen fontos a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hiszen segít felfedezni a műszaki és termelési szakmákban rejlő lehetőségeket, és új szemléletet ad arról, milyen sokszínű és innovatív ma a hazai ipar világa.

Forrás: https://deltatech.hu/modern-gyarak-ejszakaja-a-delta-tech-kft-nel/

Az innováció és a hagyomány együtt formálja a magyar ipart

Az idei programsorozat ünnepélyes megnyitójának a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki üzeme adott otthont. A vállalat több mint öt évtizede a magyar innováció és gyógyszergyártás meghatározó szereplője, mára pedig Magyarország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyárává vált. A szolnoki gyár 6500 négyzetméteres területen, korszerű automatizált technológiával működik, termékei több mint huszonöt országban érhetők el. Az elmúlt évtizedekben 25 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, legutóbb pedig egy 680 négyzetméteres kutatás-fejlesztési laborral bővült az üzem, ami jól mutatja a vállalat elkötelezettségét az innováció iránt. A Modern Gyárak Éjszakája programsorozat egyik legfontosabb üzenete, hogy az ipar jövője az ilyen tudásalapú, nyitott szemléletben rejlik. A rendezvénysorozat keretében a látogatók országszerte olyan ismert, vállalatok kulisszái mögé is bepillanthattak, mint a Coca-Cola HBC, a Suzuki, a Márka Üdítőgyártó, a Caola vagy a Michelin.

Az innováció a versenyképesség kulcsa, mégsem fordítunk rá elég figyelmet

Az esemény megnyitóján Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozások előtt minden korábbinál nagyobb fejlesztési lehetőségek állnak. Összesen 2800 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás érhető el, melyből évente mintegy 550 milliárd forint közvetlenül a cégek működését és beruházásait segíti. Hangsúlyozta azonban, hogy a támogatások önmagukban nem elegendőek, legalább ilyen fontos, hogy a vállalkozások jól használják fel ezeket, és merjenek hosszú távra tervezni.

Az államtitkár beszédében rámutatott, hogy a hazai kis- és középvállalkozások csupán 12 százaléka vesz igénybe külső finanszírozást, például hitelt, miközben ez az arány uniós átlagban 30, globálisan pedig 40 százalék körül mozog. A magyar gazdaság infrastruktúrája, digitalizáltsága és technológiai háttere kedvező, de a tudást sok esetben nem vagy nem megfelelően építik be a vállalati működésbe. A legnagyobb kihívást továbbra is a kutatás-fejlesztési aktivitás alacsony szintje jelenti, hiszen a cégek kétharmada az elmúlt két évben nem invesztált innovációba. Szabados Richárd szerint a K+F nem költség, hanem befektetés a jövőbe, hiszen, ha ma nem történnek beruházások ezen a területen, annak a következő évek növekedése látja kárát. A hosszú távú versenyképesség kulcsa a tudás megosztása, a technológiai fejlesztések és az ipari szereplők együttműködése. Ebben a Modern Gyárak Éjszakája programsorozat kiemelt szerepet játszik, hiszen évről évre megmutatja, hogy a hazai vállalatok lépést tartanak a technológiai fejlődéssel.

Források:

• A magyar cégek kétharmada az innovációt áldozza fel a költségcsökkentés oltárán – Hirlevel.egov.hu
• Idén kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Modern Gyárak Éjszakája – több mint 120 gyár nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – Kormany.hu
• Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkárának Facebook bejegyzése a témával kapcsolatban.
• Szabados Richárd: minden eddiginél többen csatlakoztak idén a Modern Gyárak Éjszakájához – MTI.hu
• Egyre sikeresebb a Modern Gyárak Éjszakája rendezvénysorozat! – Moderngyarakejszakaja.hu
• Valami készül az iparban: nagyon izgalmas korszakba léphetnek a magyar vállalatok – Economx.hu

Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai új alapokra helyezték a vállalatfinanszírozást. A bankok hitelezők és partnerek is egyben, akik a vállalkozásokkal együttműködve keresik a legmegfelelőbb finanszírozási megoldásokat. A cégek oldalán egyre inkább erősödik a tudatosság és a hosszú távú szemlélet, ami stabilabb együttműködéseket eredményez. Többek között ezekről a témákról is szó esett a Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb epizódjában, ahol Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője osztotta meg tapasztalatait a vállalati hitelezés aktuális trendjeiről, a garanciavállalás szerepéről, valamint arról, hogy miért fontos a szerethetőség a bank és vállalkozás kapcsolatában.

Fontos a megfelelő hitelstruktúra kiválasztása, ebben segítenek a bankok

Az idei év első fele leginkább a hitelmegújítások és az újrafinanszírozások időszaka volt a vállalati szektorban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kis- és középvállalkozások hitelállománya 2,4 százalékkal nőtt, ami elsőre mérsékelt bővülésnek tűnhet, ám a jelentős lejáró hitelek megújítása mellett ez már biztató fejleménynek számít. A hitelek összetétele ugyanakkor átalakulóban van, a CIB Banknál a faktoring és a lízing jelenti a növekedés fő hajtóerejét, míg a hosszabb lejáratú hitelek állománya 2 százalékkal csökkent. A beruházási hitelek esetében továbbra is kivárás tapasztalható, a növekedés inkább a forgóeszköz-finanszírozási oldalon érzékelhető.

A CIB Bank szakértője szerint a vállalkozások az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokat fejlődtek pénzügyi tudatosságban, és a bankok szerepe is átalakult ebben a folyamatban. A vállalkozások mérlegszerkezetének tudatos kezelése közös érdek, hiszen ha a cégek a működőtőkéből vonnak el forrást a fejlesztésekhez, az könnyen a napi működést sodorhatja veszélybe.

„Ha egy vállalkozás rövid lejáratú finanszírozásból kezd beruházásokat megvalósítani, az nagyon hamar meglátszik a mérlegszerkezeten. Legkésőbb egy év múlva ezt mi is észleljük, jelezzük, és igyekszünk ezeket a helyzeteket rendezni. Egy olyan eszközt, ami hosszú távon térül meg és termeli ki a ráfordított forrást, nem érdemes rövid lejáratú hitelből finanszírozni, hiszen a forrás az egyik évben még rendelkezésre állhat, a másikban viszont már nem. Ilyenkor pedig a cég ott áll finanszírozás nélkül.” – fogalmazott Győr Tamás, majd hozzátette: „Mi igyekszünk ezeket az eseteket megelőzni. Azt gondolom, hogy a cégek ebben mostanában már maximálisan partnerek, mert együtt néztünk végig a múltban komoly drámákat, amikor ilyen esetek fennálltak, és ezeknek általában nem volt jó vége.”

A szakember kiemelte, hogy a felelős döntésekhez ma már minden feltétel adott. A vállalkozások korábbi mérleg- és eredményadatai nyilvánosan elérhetőek, így a bankok előre fel tudják mérni, mekkora mozgástér maradt még a rövid lejáratú finanszírozásra. Ha a mérlegszerkezet nem bír el több rövid hitelt, a pénzintézet nem erőlteti a folyósítást. Ez a gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási döntések stabilabbak és átgondoltabbak legyenek.

Tudatosabb vállalkozók, tudatosabb döntések

A jelenlegi gazdasági környezetben a vállalkozások helyzete nem könnyű, a bevételek jellemzően stagnálnak, vagy legfeljebb az infláció mértékével növekednek, miközben az energiaárak és a munkaerőköltségek tartósan magasak. Mindez visszafogja a beruházási kedvet, ami immár három éve csökkenő tendenciát mutat.

„Van egy ilyen vágyvezérelt gondolkodásunk, hogy majd jövőre biztosan jobb lesz. Viszont akinek a bőrére megy a vásár, aki ebben már megégette magát, az ennél óvatosabb. A beruházások két nagyon fontos dolgot is lekötnek. Egyrészt mindig szükség van önerőre – ez általában a beruházás értékének legalább 20 százaléka – másrészt elvonja a fókuszt és a figyelmet is. Amikor pedig egy vállalkozás nehezebb időszakot él meg, azt szoktuk javasolni, hogy fókuszáljon az alaptevékenységére, a legfontosabb dolgokra, és halmozzon fel készpénzt a váratlan kiadásokra. Ez a két cél azonban ilyenkor szembe megy egymással.” – fogalmazott a szakértő a beruházásokkal kapcsolatban.

A banki tapasztalatok szerint a vállalkozók ma már sokkal tudatosabban kezelik a kockázatokat, mint néhány évvel ezelőtt. A „válságreflexek” helyét egyre inkább a megoldáskereső szemlélet veszi át, ha szükséges, a cégek újraterveznek és reálisan értékelik saját helyzetüket. Ha veszteséget látnak előre, beárazzák, ha fejlődési lehetőséget érzékelnek, nem halogatják azt. A mindennapi gazdálkodásban megjelent a stratégiai gondolkodás, ami a hosszú távú működést helyezi előtérbe a gyors nyereséggel szemben.

Bátrabb finanszírozás a garanciavállalásnak köszönhetően

A podcastban Győr Tamás kitért a garanciavállalás szerepére is, amely ma a kkv-hitelezés egyik legfontosabb biztosítéka. A Garantiqa által nyújtott kezességvállalás számos esetben döntő tényező. Előfordul, hogy egy ügylet a bank kockázati étvágyán kívül esne, ám garancia mellett mégis megvalósulhat. Vannak olyan helyzetek, amikor egy projekt sorsa azon múlik, hogy rendelkezésre áll-e a kezességvállalás. Enélkül számos, egyébként életképes vállalkozás fejlesztése hiusulna meg. A szakértő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos intézményről van szó, hiszen a garanciavállalás lehetőséget ad arra, hogy a bankok bátrabban támogassák azokat a vállalkozásokat is, amelyek új utakat keresnek, de kockázati profiljuk miatt korábban könnyen kieshettek volna a finanszírozási körből.

Bizalom, kiszámíthatóság és szerethetőség

A bankok és a vállalkozások közötti kapcsolat az utóbbi időszakban sokat fejlődött. Egyre több cég vonja be már a döntések korai szakaszában a pénzintézetét, ami lehetőséget ad a közös gondolkodásra és a tudatosabb forrástervezésre. A bankok oldaláról is megfigyelhető a nyitottság és a proaktív hozzáállás, a vállalkozások pedig partnerként tekintenek a szakértőikre. A szakértő szerint a sikeres együttműködés három alapvető tényezőre épül: a bizalomra, a kiszámíthatóságra és a szerethetőségre. A bizalom biztosítja, hogy a felek nyíltan tudjanak beszélni a nehézségekről és a lehetőségekről. A kiszámíthatóság a stabilitást adja, hiszen mindkét félnek fontos, hogy előre lássa a következményeket és a döntések hatását. A szerethetőség pedig azt jelenti, hogy a kapcsolat emberi, átlátható és őszinte marad, olyan együttműködés, amelyben mindkét fél jól érzi magát.

„Szerintem az is nagyon fontos része a bankválasztásnak, hogy kivel szeretne az ember vitatkozni. Amikor nehéz időszakon megy keresztül, kivel tudja elképzelni, hogy a túloldalon is ott lesz mellette, meghallgatja a problémáit - és bár nem mindig azt mondja, amit hallani szeretne - kulturált stílusban meg lehet beszélni vele a felmerülő problémákat. Nemcsak az számít, kivel ülünk egy hajóban, amikor jól mennek a dolgok, hanem az is, hogy kivel tudjuk elképzelni, hogy ha rosszabbra fordul a helyzet, együtt vitatkozunk majd arról, merre húzzuk a lapátokat.” – zárta gondolatait Győr Tamás.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adása megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://www.youtube.com/watch?v=IdD09ZMNdVI

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése ma már országos érdek, a Demján Sándor Program pedig évek óta az egyik legfontosabb eszköz ebben. A program eddig több tízezer cég fejlődését segítette, legyen szó beruházásokról, modernizációról vagy működésfejlesztésről. Most újabb mérföldkőhöz érkezik a kezdeményezés: elstartolt az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program második üteme, amely már korábban is hatalmas érdeklődést váltott ki, és komoly fejlesztési lehetőséget jelentett a vidéki vállalkozások számára.

Akár 200 millió forint is igényelhető vállalkozásonként

Ismét megnyílt a lehetőség a vállalkozások előtt, hiszen november elején elstartolt a Demján Sándor Program keretében elérhető 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program második üteme. 20 milliárd forintos keretösszeg áll a hazai vállalkozások rendelkezésére, amelyet kifejezetten vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatására, fejlesztésére különített el a kormányzat. A konstrukció a korábban bevált feltételrendszert viszi tovább: a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, 50 százalékos támogatási intenzitással, 25 millió forinttól maximum 200 millió forintig. Fontos könnyítés, hogy az október elejétől elérhető, fix 3 százalékos kamatozású támogatott hitellel összevonható a támogatás, így a cégek akár ezzel a forrással is kiegészíthetik a beruházásaikhoz szükséges önerőt.

A programra való előregisztráció – amely egyfajta szándéknyilatkozat – november 6-án indult, a felhívás véglegesítése november közepére várható. A szükséges dokumentumok feltöltésére november végén nyílik lehetőség, míg a támogatási kérelmek benyújtása december 1-jétől lehetséges. A támogatói döntések februárra, a kifizetések márciusra várhatók. Ez az ütemezés lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások időben összeállítsák a beruházási terveiket, és úgy készülhetnek a következő évre, hogy már tavasszal rendelkezésre állhat a fejlesztéshez szükséges forrás. A gyors ügymenet külön előnyt jelent mindazoknak, akik szeretnék mielőbb elindítani a beruházásaikat, és fontos számukra a kiszámítható pénzügyi tervezés.

A konstrukció sajátossága az úgynevezett 1+1 mechanizmus, amelynek lényege, hogy a vállalkozás által biztosított önerőt a program ugyanekkora összeggel egészíti ki. A támogatások ennek a rendszernek köszönhetően már az előző ütemben is jelentős beruházási volumeneket mozgattak meg. A most rendelkezésre álló 20 milliárd forintos keret is várhatóan több tízmilliárd forint értékű fejlesztéseket támogat majd a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben, ahol a vállalkozások számára különösen fontosak a technológiai és eszközfejlesztési lehetőségek.

Forrás: https://veszpremikamara.hu/hirek/demjan-sandor-11-kkv-beruhazas-elenkito-tamogatasi-program-2-utem

A cél a vidéki vállalatok fejlesztése és korszerűsítése

Az 1+1 Program kifejezetten azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek konkrét beruházási, eszközfejlesztési tervekkel rendelkeznek. A támogatás olyan fejlesztésekre fordítható, amelyek segítik a cég bővítését vagy korszerűsítését. Legyen szó új gépek beszerzéséről, kapacitásnövelésről vagy arról, hogy a vállalkozás modernebb technológiára álljon át, a konstrukció olyan pénzügyi hátteret teremt, amely sok vállalkozás számára korábban elérhetetlen volt.

A Demján Sándor Program legsikeresebb konstrukciója eddig közel 1400 vállalkozást részesített támogatásban

A kkv-szektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb pillére, ezért kiemelt cél, hogy olyan programok álljanak rendelkezésre, amelyek valódi segítséget nyújtanak számukra. A Demján Sándor nevéhez kötődő 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program pontosan ilyen kezdeményezés: vissza nem térítendő forrást biztosít azoknak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, amelyek fejlesztéseket vagy beruházásokat terveznek.

A program első üteme kiemelkedő eredményeket ért el. Eddig csaknem 1400 vállalkozás jutott támogatáshoz, összesen 108 milliárd forint értékben. A támogatások révén országszerte több mint 200 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, ami jelentős lökést ad a helyi gazdaságoknak. A források közel kétharmada a leghátrányosabb helyzetű térségekbe jutott, ami különösen fontos, hiszen ezekben a régiókban a vállalkozásoknak sokszor kevesebb lehetőségük van saját erőből fejleszteni.

A most elindult második ütem újabb esélyt kínál a vállalkozásoknak, hogy éljenek a támogatással, és olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon is erősítik a működésüket.

A jelentkezéshez szükséges információk és a pályázati felület elérhetők a vali.hu oldalon.

Források:

• Indul a Demján Sándor 1+1 Program második üteme – 20 milliárd forint támogatás a vidéki vállalkozások fejlesztésére – Kormany.hu
• 1+1 Program – Vali.hu
• Demján 1+1 program: elindult az előregisztráció a második ütemre - Voszborsod.hu
• Elindult az előregisztráció a Demján Sándor 1+1 program második ütemére – Novekedes.hu

Véget ért a hatodik alkalommal megrendezett JótettBank – Banki Véradók Hónapja elnevezésű társadalmi célú kampány, amely során a bankszektor munkatársai közel 1400 véradással több mint négyezer életet segítettek megmenteni.

A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor képviselői immár hatodik alkalommal hívták fel a figyelmet a véradás fontosságára. A VI. JótettBank – Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 31. között, tizenkilenc budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósult meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkezhettek önkéntes véradásra.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese elmondta: „Idén országszerte 21 helyszínen vártuk a véradókat, és az elmúlt hetekben 1372 bankár mutatott példát és segített rászoruló embertársaiknak. Egy véradással három ember életét lehet megmenteni, így több mint 4000 betegnek lehet megfelelő vérkészítményt előállítani a bankároknak köszönhetően.” Hozzátette: „Napi 1600-1800 ember önzetlensége kell ahhoz, hogy a hazai vérellátás biztosított maradjon, ezért bátorítunk mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, 18 éves elmúlt és legalább 50 kilogramm, hogy adjon vért és segítsen!”

„A véradáshoz kell némi bátorság, de egy tűszúrás igazán csekély ár azért, ha ezzel másokon segíthetünk, vagy akár életeket menthetünk – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Külön öröm számunkra, hogy az idei JótettBank – Banki Véradók Hónapja programban százötvennél is több kollégánk első alkalommal adott vért. Bízom benne, hogy közülük sokan visszatérő véradókká válnak, hiszen az állandó vérkészlet fenntartásához elengedhetetlen az új önkéntesek bevonása, és személy szerint nagyon büszke vagyok, hogy ebben a banki közösségünk egyre aktívabb szerepet vállal.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Az egészségügy támogatása közös társadalmi felelősség, amelyben mindannyiunknak szerepe van. A véradás az egyik legnemesebb és legönzetlenebb módja annak, hogy az egészséges emberek segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van. A Magyar Bankszövetség elnöksége számára az egészségügyi dolgozók megbecsülése kiemelten fontos, ezért a legelső Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, az egészségügy meghatározó szaktekintélyének ítélte oda. Ezzel egy időben az Országos Betétbiztosítási Alap hárommillió forint adományt ajánlott fel a Gyermekkórház javára.”

A Banki Véradók Hónapja a hazai bankszektor közös társadalmi felelősségvállalási projektjének, a JótettBank programnak mára emblematikus részévé vált, amely erősíti a közösséget és példaként szolgálhat más szektorok számára. Sikerét az is bizonyítja, hogy a kezdetben egyhetes program mára egy hónapossá nőtt, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a pénzintézeti dolgozók mellett a Magyar Nemzeti Bank és az Agrárminisztérium is csatlakozott, sőt dr. Nagy István agrárminiszter és az MNB két alelnöke maga is adott vért a K&H Bank székházában megrendezett nyitóeseményen.

Az ország biztonságos vérellátáshoz évi mintegy 350.000 vérkészítményre van szükség. Mivel egy véradás során leadott vérből három egység vérkészítmény állítható elő, a banki dolgozók véradása négy nap teljes ellátását teszi lehetővé, és több mint négyezer beteg számára biztosít gyógyulást jelentő vérkészítményt.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el. 2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

A Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelek gazdasági és társadalmi hatásait járja körül, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium két szakemberével. Szabados Richárd, kis és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Palóc André, a Minisztérium szóvivője többek között kifejtette, hogyan hat a program a „fiókban maradt fejlesztésekre”, és miért tekinthető a kkv-szektor az emberek második otthonának. Az adásban szóba kerülnek az európai uniós források, valamint az adminisztrációs és adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervek is. A szakértők szerint a vállalkozásoknál jó helyen van a pénz és a várakozások szerint a fejlesztések pozitív hatása hamarosan az egész gazdaságban megjelenik.

A fix 3 százalékok őszét éljük

Az idei ősz a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelek időszaka, amelyek egyszerre támogatják a lakosságot és a vállalkozásokat is. Az intézkedéssorozat első állomása az Otthon Start Program volt. Ez a kezdeményezés a gazdaságpolitikai előnyökön túl társadalmi célokat is szolgál, hiszen a felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság többségénél a saját tulajdonú, biztonságos otthon megteremtése alapvető életcélként jelenik meg.

Az intézkedések második pillére már a vállalkozói szférát célozza, ahol legalább akkora jelentősége van a biztonságnak, mint a lakossági oldalon. A magyar munkavállalók több mint kétharmada - mintegy 2,4 millió ember - kis- és középvállalkozások kötelékében vállal munkát. Kijelenthető, hogy rengeteg honfitársunk számára a kkv-szektor valójában a „második otthon”. Ezek a vállalkozások adják a mindennapi élet kereteit, ők biztosítják a munkahelyeket, a szolgáltatásokat, a helyi gazdaság működését. Ha a családok anyagi biztonságát a lakhatási támogatások erősítik, akkor a vállalkozások fejlődésével a munkahelyek is kiszámíthatóbbá válnak. A fix 3 százalékos hitelprogram így egyszerre szolgálja a gazdasági stabilitást és a társadalmi biztonságot, hiszen a fogyasztás bővülése csak akkor fenntartható, ha a munkahelyek is biztonságban vannak.

„A kkv-k nem papíron létező entitások, hanem szerves részei, mondhatni a „kötőszövetei” a magyar gazdaságnak. Itt pezseg az egész, amit úgy hívunk, hogy magyar gazdaság.” – kezdte Palóc André, majd hozzátette: „Ezek azok a családi cégek, azok a szolgáltatók, akiket ismerünk a turizmusban nagyon nagy számban, azok a kis cégek, amelyek jelen vannak az életünk mindennapjaiban, akiknél naponta költjük a pénzünket, és akik nagyon sok embernek a munkahelyét is biztosítják.”

A növekedéshez elengedhetetlen a megbízható pénzügyi háttér és támogató partnerség. A tőkefinanszírozás olyan megoldás, amely rugalmasságot és stratégiai együttműködést kínál a befektetők és a kis- és középvállalkozások számára. A Demján Sándor Tőkeprogram pontosan ezt a szemléletet képviseli: a növekedni vágyó cégek számára kínál alternatívát a hagyományos hitelfinanszírozással szemben.

A tőkefinanszírozás új korszakot nyit a vállalkozásfejlesztésben

A hazai kis- és középvállalkozások ma a gazdasági növekedés motorjai, mégis sokan küzdenek azzal, hogyan teremtsék meg a fejlesztésekhez szükséges stabil pénzügyi hátteret. Az MKIK és a KAVOSZ közös „Finanszírozás a gyakorlatban” roadshow-ja erre a kérdésre is keresi a választ: hogyan tudnak a vállalkozások a gyakorlatban is eligazodni a különböző finanszírozási formák között, és mely konstrukciók segíthetik leginkább a fejlődésüket. A rendezvénysorozat egyik kiemelt témája a tőkefinanszírozás, amely hitel helyett bizalmon alapuló partnerséget kínál a vállalkozásoknak.

A magyar gazdaság tartós növekedéséhez elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozások ne csupán működjenek, hanem képesek legyenek a méretnövekedésre, a modernizációra és a versenyképesség javítására is. Ebben segít a Demján Sándor Program keretében megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram, amely új szemléletet hoz a hazai finanszírozási palettára. A tőkebefektetés ugyanis nem pusztán forrást jelent: a befektető stratégiai partnerként kapcsolódik be a cég működésébe, osztozik a kockázatokban, és a tőke mellé szakmai tudást, tapasztalatot és bizalmat is ad. Az ilyen típusú együttműködés hosszú távon a vállalkozások pénzügyi stabilitásának erősítésén túl megnyitja az utat a további fejlesztési lehetőségek és források felé is.

Rugalmas megoldás a fejlődni vágyó kkv-knak

A Demján Sándor Tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a vállalkozásokat, és hamarosan a korábbi 200 millió forintos határ helyett akár 400 millió forint forrás is igényelhető vállalkozásonként, legfeljebb hatéves futamidővel. Azok a vállalkozások, amelyek már részesültek a program forrásaiból, gyorsított eljárásban újra benyújthatják igényüket, így további 200 millió forint tőkejuttatásra is jogosultak lehetnek, amennyiben pénzügyi teljesítményük és fejlesztési terveik ezt megalapozzák. Ez különösen pozitív hír azoknak a vállalkozásoknak, akik nagyobb volumenű beruházásokban, technológiai fejlesztésekben vagy zöld átállásban gondolkodnak.

A konstrukció sajátossága, hogy a program lebonyolítója, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. a befektetés során 1 százalékos tulajdonrészt szerez a vállalkozásban, a fennmaradó 99 százalékot pedig tagi kölcsön formájában biztosítja. A futamidő végén a cég visszavásárolja a tulajdonrészt, így a befektető nem marad tartósan a tulajdonosi körben, így a modell üzletileg zárt és transzparens működést biztosít. Az egyik legnagyobb előny a rugalmas törlesztési struktúra: a tőkerészt csak a futamidő végén kell visszafizetni, a kamatot pedig évente, egy összegben. Mindez jelentősen csökkenti a likviditási terheket és nagyobb mozgásteret biztosít a fejlesztési szakaszban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, ahol a megtérülés hosszabb időt vesz igénybe.

A program olyan magyarországi székhellyel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak érhető el, amelyek korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként működnek, legalább két lezárt üzleti évvel, két fő alkalmazottal és 300 millió forintot meghaladó átlagos árbevétellel rendelkeznek. A stabil, működő cégekre építő szemlélet biztosítja, hogy a forrás valóban a fejlődésre, nem pedig a működés fenntartására irányuljon. Az eddigi eredmények biztatóak: több mint 500 pályázat felelt meg a kritériumoknak, ebből 115 vállalkozás esetében született pozitív döntés, összesen 23 milliárd forint értékben. Jelenleg a pályázók többsége Budapestről és Pest megyéből érkezik, ami jól mutatja, hogy a fővárosi vállalkozások gyorsan reagáltak az új lehetőségre. Ugyanakkor a program célja az is, hogy a vidéki vállalkozások körében is elterjedjen ez a finanszírozási forma.

Forrás: Demján Sándor Tőkeprogram hivatalos Facebook oldala

A tőkeforrás ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá

A Demján Sándor Tőkeprogram legnagyobb előnye, hogy a forrás rugalmasan felhasználható. A vállalkozások saját stratégiájukhoz és növekedési céljaikhoz igazítva dönthetnek arról, mely területekre fordítják. A támogatott fejlesztések köre rendkívül széles: a program éppúgy alkalmas technológiai modernizációra, digitalizációra és automatizációra, mint energiahatékonysági vagy zöld beruházásokra, amelyek hosszú távon csökkentik a működési költségeket és a környezeti terhelést. A forrásból piaci terjeszkedés, kapacitásbővítés vagy akár új termékek és szolgáltatások bevezetése is finanszírozható, de lehetőséget ad akvizíciókra és humánerőforrás-fejlesztésre is, például képzésekre, bérköltségek támogatására vagy új munkaerő bevonására. Emellett forgóeszköz-finanszírozásra, például marketing- és operatív költségek fedezésére is felhasználható.

A fejlesztések megvalósítására a szerződéskötéstől számított 12 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben további fél évvel meghosszabbítható. A konstrukció így valódi mozgásteret biztosít a vállalkozásoknak, és segít abban, hogy a növekedési tervek ne a finanszírozás hiányán, hanem a megvalósítás lendületén múljanak.

A tőkefinanszírozás igazi ereje abban rejlik, hogy partnerséget és bizalmat kínál a vállalkozásoknak a forrás mellett. Míg egy bank elsősorban a múltbeli teljesítmény alapján dönt, addig a tőkebefektető a jövőbe tekint: az ötletekben, a csapatban és a piacban rejlő potenciált keresi. Ez a szemléletváltás adhat új lendületet a magyar kkv-szektornak: a befektető nemcsak finanszíroz, hanem társként vesz részt a vállalkozás útján, megosztva a kockázatokat és segítve a növekedést szakmai tudással, tapasztalattal és stratégiai támogatással. A Demján Sándor Tőkeprogram 2026. június 30-ig vagy a keret kimerüléséig várja a növekedni vágyó vállalkozás jelentkezését!

Források:

• Banki limit helyett tőkepartnerség: új korszak kezdődik a magyar kkv-finanszírozásban – Portfolio.hu
• Attitűdváltás nélkül nincs növekedés: új korszak a KKV-finanszírozásban – Portfolio.hu
• DSTőkeprogram - Demjantokeprogram.hu

Október 14-én Győr adott otthont a Portfolio által szervezett Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórumnak, ahol gazdasági szakemberek vitatták meg a vállalkozásokat érintő legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tudatos pénzügyi tervezés, a garanciaprogramok és a banki partnerségek biztos pontot jelenthetnek a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a vállalkozások számára. A fórumon a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása is kiemelt fókuszt kapott, a pénzügyi tudatosság kiemelt szerepét hangsúlyozva.

A Portfolio idén is megrendezte a vidéki gazdasági fórum-sorozatát, amelynek legutóbbi állomása a nyugat-magyarországi régió központjában, Győrben zajlott. A Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum célja ezúttal is az volt, hogy a térség meghatározó gazdasági és pénzügyi szereplőit közös gondolkodásra hívja a vállalkozások előtt álló kihívásokról és lehetőségekről. A konferencián kerekasztal-beszélgetéseket is hallhattak a résztvevők, ahol banki, fejlesztéspolitikai és vállalati szakemberek osztották meg tapasztalataikat a hazai kkv-szektor helyzetéről, valamint arról, milyen tényezők határozzák meg ma a növekedés és a versenyképesség feltételeit.

Forrás: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/konferencia-kkv/portfolio-nyugat-magyarorszagi-gazdasagi-forum-2025/1815/program

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei új szintre léptek: október 6-tól a Széchenyi Kártya Program valamennyi hitelterméke fix 3 százalékos kamattal érhető el. A hét különböző termék között likviditást segítő, szabad felhasználású megoldások, illetve beruházási típusú konstrukciók is egyaránt elérhetőek, és a kedvezményes kamatszint akár több millió forintos megtakarítást is eredményezhet a futamidő során. A cél, hogy a vállalkozások kiszámítható és gyors forráshoz jussanak a működési és fejlesztési igényeik megvalósításához. A program iránt már az első napokban is rendkívül élénk érdeklődés mutatkozott.

Akár 500 millió forint is elérhető a vállalkozások számára a 3 százalékos kamattal

Több mint húsz éve nyújt megbízható hátteret a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Program, amely mára a hazai gazdaság egyik legfontosabb finanszírozási pillérévé nőtte ki magát. Célja továbbra is változatlan: stabil, kiszámítható és kedvező hitelforrást kínálni a vállalkozások növekedéséhez. Október elejétől kezdődően minden termék fix 3 százalékos kamattal igényelhető, ami új fejezetet nyit a program történetében. Ez a kamatszint a jelenlegi piaci vállalati hitelekhez képest különösen kedvező, hiszen a piaci konstrukciók általában ennek többszörösével számolnak. A rendelkezésre álló, vállalkozásonként 150 millió forintos forráskeret garancia arra, hogy a cégek mérettől és ágazattól függetlenül érdemi segítséget kapjanak a fejlesztéseikhez. Ez azt jelenti, hogy 150 millió forintot minden vállalkozás igényelhet, de természetesen kevesebbet és – terméktől függően – többet is. A program keretében elérhető hét finanszírozási formát úgy alakították ki, hogy minden cég megtalálhassa a tevékenységéhez legjobban illeszkedő megoldást. A kínálat két fő típusra épül: a likviditási és a beruházási hitelekre, amelyeket a Széchenyi Mikrohitel MAX+ egészít ki, a kisebb vállalkozások igényeit szem előtt tartva.

A likviditási célú konstrukciók – a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ – szabad felhasználásúak, így a cégek rugalmasan dönthetnek arról, mire fordítják az így biztosított forrást. E hitelek kamata a korábbi 4,5 százalékról 3 százalékra csökkent, ami egy 100 millió forintos hitel esetében éves szinten akár másfél millió forintos megtakarítást is jelenthet. Ezeknél a termékeknél 1 és 250 millió forint közötti hitelösszeg igényelhető.

A beruházási típusú termékek – a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ – a fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket és kapacitásbővítéseket támogatják. Ezen hitelek esetében akár 500 millió forint is igényelhető, a fix 3 százalékos kamat pedig már 2025 februárja óta érvényes ebben a termékkörben. A kisebb vállalkozások számára elérhető Széchenyi Mikrohitel MAX+ a korábbinál kedvezőbb feltételekkel, megemelt – akár 150 millió forintos – maximális hitelösszeggel segíti az 50 fő alatti cégeket.

Forrás: Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár Facebook oldala

A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság motorját, mégis sokszor éppen az a háttérszaktudás, szakmai kapcsolat és fejlesztési lehetőség hiányzik számukra, amellyel versenyképességük jelentősen növelhető lehetne. Ezen változtat most a Nemzetgazdasági Minisztérium új kezdeményezése. Október 1-jétől 2 milliárd forintos keretösszeggel elindult az Üzleti Környezet Fejlesztési Program, amelynek célja, hogy helyi és országos szakmai szervezeteken keresztül érdemi, kézzelfogható segítséget vigyen a hazai vállalkozások számára.

A frissen elstartolt program különlegessége, hogy nem közvetlenül a cégeket támogatja, hanem azokat a szervezeteket, amelyek értik a vállalkozók nyelvét, napi kapcsolatban állnak velük, és képesek a tudást, tapasztalatot és információkat hatékonyan eljuttatni hozzájuk. A támogatásra pedig olyan egyesületek, szövetségek, alapítványok és közalapítványok pályázhatnak, amelyek legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek, és szerepet vállalnak a vállalkozásfejlesztésben.

A konstrukció keretében 10 és 100 millió forint közötti összeg igényelhető, 90 százalékos intenzitással, teljes előleg formájában. A program keretösszege 2 milliárd forint. A pályázatok beadási időszaka: 2025. október 1–15. A projektek 6–24 hónapos időtartammal valósulhatnak meg. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára szerint ezzel félévente 2-4 ezer vállalkozáshoz juthat el közvetlenül a megfelelő szakmai háttértudás. A támogatott tevékenységek között szerepelnek szakmai rendezvények, mentorprogramok, képzések, szemléletformáló kampányok, kiadványok és digitális fejlesztések is.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=122168864348521054&set=pcb.122168864606521054

Immár a harmadik egymást követő évben Magyarország segíti Európában a legintenzívebben a kis- és középvállalkozások hitelfelvételét kezességvállalással. A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb statisztikái szerint hazánkban a garanciaállomány a GDP 3,7 százalékát teszi ki, miközben az átlag mindössze 1 százalék körül mozog. Ez a kiemelkedő teljesítmény döntően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepvállalásának köszönhető, amely 2024-ben is rekordközeli eredményeket ért el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatásában.

A Garantiqa a 2024 év végi adatok szerint több mint 71 ezer garanciaszerződéssel rendelkezett, amely közel 54 ezer vállalkozáshoz kapcsolódott. Ezen vállalkozások hitelhez jutását segítette a garanciaintézmény az általa nyújtott készfizető kezességekkel, és így összesen 645 ezer munkahely megtartását, új álláshelyek létesítését támogatta a magyar gazdaságban.

A garanciaállomány év végére 2558 milliárd forintra nőtt, ami 3319 milliárd forintnyi hitel mögött állt. Az új kezességvállalások volumene meghaladta az 1020 milliárd forintot, a mikro- és kisvállalkozások pedig minden második hitelüknél Garantiqa-garanciát vettek igénybe.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a garancia multiplikátor hatása miatt ez a leghatékonyabb vállalkozástámogatási eszköz, hiszen a költségvetésből garanciavállalásra költött minden forint sokszor annyi forráshoz segíti hozzá a hazai kkv-kat.

Az AECM statisztikái szerint Magyarország mellett Franciaország és Románia áll a dobogón, 3,5 illetve 2,2 százalékos GDP-arányos garanciaállománnyal. Ezzel hazánk egyértelműen vezeti a mezőnyt, jól mutatva, hogy a garanciaintézmények anticiklikus szerepe Magyarországon a legerősebb.