A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzések alapján több ponton is könnyít a KKV Technológia Plusz Hitelprogram kamatmentes forgóeszközhitelén. A 2026. január 12-től életbe lépő változtatások célja, hogy a vidéki kkv-k nagyobb mozgástérrel, egyszerűbb feltételek mellett és szélesebb jogosultsági körben férhessenek hozzá a támogatott forráshoz. Az új szabályok így valódi segítséget adhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a következő időszakban stabil működésre és kiszámítható likviditásra törekednek.

A 2025 júliusában elindított KKV Technológia Plusz hitelprogram „B” komponense – a kamatmentes forgóeszközhitel – már a kezdeti időszakban is jól érzékelhető hatást gyakorolt a vidéki vállalkozói környezetre. A 70 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett konstrukció olyan pénzügyi megoldást kínál, amely a napi működéshez szükséges forrásokat kamatmentesen és kiszámítható feltételek mellett teszi elérhetővé. A program iránti érdeklődést jól mutatja, hogy indulása óta csaknem 1000 vállalkozás nyújtott be kérelmet, összesen több mint 17 milliárd forint értékben. Az igénylések túlnyomó része – mintegy kétharmada – a leghátrányosabb helyzetű régiókból érkezett, ami rávilágít arra, hogy ezekben a térségekben kiemelten fontos szerepe van minden olyan finanszírozási lehetőségnek, amely stabil működést és tervezhetőséget biztosít a helyi vállalkozások számára. A benyújtott igénylésekből eddig több mint 12,5 milliárd forintot ítéltek oda, elsősorban a mikro- és kisvállalkozói körből érkező szereplőknek.

A vállalkozások visszajelzései alapján kedvezőbbé válik a hitelprogram

A vállalkozói tapasztalatok és visszajelzések alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium januárban több olyan módosítást jelentett be, amelyek érezhetően megkönnyítik a kamatmentes forgóeszközhitelhez való hozzáférést. Az új szabályok 2026. január 12-től lépnek életbe, és céljuk, hogy a program még inkább igazodjon a vidéki kkv-k finanszírozási igényeihez, valamint rugalmasabb és bővebb lehetőséget kínáljon a stabil működés fenntartásához. A változtatások egyik legfontosabb eleme az igényelhető kölcsönösszeg jelentős emelése. A korábbi 20 millió forintos felső határ 50 millió forintra nő, ami a vállalkozások számára jóval nagyobb mozgásteret jelent a működéssel összefüggő kiadások finanszírozásában.

Szintén lényeges módosítás, hogy bővül a jogosultak köre. A négy leghátrányosabb helyzetű régióban – a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – valamint a hátrányos helyzetű településeken megszűnik az a korábbi feltétel, amely a feldolgozóipari főtevékenységhez kötötte az igénylést. Ennek köszönhetően ezekben a térségekben már bármely ágazatban működő, 50 fő alatti vállalkozás jogosult lehet a hitel igénybevételére. A módosítás érezhetően szélesíti a kedvezményezettek körét, és olyan cégek előtt nyitja meg a támogatott finanszírozás lehetőségét, amelyek eddig nem fértek hozzá a programhoz.

A könnyítések a középvállalkozói szegmensre is kiterjednek. A vidéki feldolgozóipari főtevékenységű középvállalkozások számára is megnyílik a hitel igénylésének lehetősége, vagyis a jövőben minden Budapesten kívüli feldolgozóipari kkv élhet a program adta előnyökkel. A változtatások célja, hogy olyan feltételrendszer jöjjön létre, amely kedvezőbb és rugalmasabb keretek között teszi lehetővé nagyobb összegű források bevonását, illetve amely összhangban van a vállalkozások igényeivel. Az új szabályok ennek megfelelően a program hatékonyságát is növelik, hiszen még szélesebb vállalkozói kör találhat megbízható, kiszámítható finanszírozási megoldást a mindennapi működéshez.

Forrás: https://pulzuspalyazatiras.hu/osszes-palyazat/255-kkv-technologia-plusz-hitelprogram

Március végéig élhetnek a lehetőséggel a vállalkozások

A könnyítések mellett a forgóeszközhitel működése megmarad a már bevált formában. A vállalkozások a teljes hitelösszeget egy lépésben, előfinanszírozásként kapják meg, amelynek felhasználását egyéves időkeretben szükséges igazolniuk. Ez a megoldás továbbra is gyors hozzáférést biztosít a működéshez szükséges forrásokhoz, ami különösen akkor jelent előnyt, ha egy cégnek rövid időn belül kell reagálnia a felmerülő pénzügyi igényekre. A hitel igénylése a megszokott banki pontokon zajlik, vagyis a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank vállalati MFB Pont Plusz hálózatában érhető el.

A program iránti tartós érdeklődésre reagálva a hitelkérelmek benyújtásának határidejét 2026. március 31-ig meghosszabbítják. A részletes feltételekről itt tájékozódhatnak.

A program továbbra is olyan finanszírozási hátteret biztosít, amely segíti a cégek mindennapi működését, miközben megfelelő rugalmasságot ad a likviditás megőrzéséhez és a következő időszak üzleti döntéseinek megalapozásához. Ennek köszönhetően a konstrukció továbbra is stabil támpontot jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kiszámítható módon szeretnék kezelni rövid távú pénzügyi kötelezettségeiket.

Források:

• Kedvezőbbé válik a KKV Technológia Plusz kamatmentes forgóeszközhitel: bővülő lehetőségek, nagyobb forrás a hazai kkv-knak – Kormany.hu
• Az NGM bővíti a kedvezményes hitelprogram jogosultjainak körét – Novekedes.hu
• Lazít a kormány a kamatmentes céges hitel feltételein – Portfolio.hu
• GINOP_PLUSZ-1.4.3-24 alapadatai 2021-2027 – Palyazat.gov.hu

A digitalizáció ma már a vállalkozások működésének és fejlődésének alapja. A gyorsan változó gazdasági környezetben azok a cégek maradhatnak igazán versenyben, amelyek tudatosan használják az online eszközöket, és felismerik a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Varga István, digitalizációs és marketing szakember, jövőkutató, az „Év honlapja” pályázat alapítója kifejtette, hogyan formálja át a digitális jelenlét a vállalkozások mindennapjait, és milyen irányt mutatnak az új technológiák a hazai kkv-k számára.

Elengedhetetlen a profi honlap megléte

Az elmúlt években a digitalizáció soha nem látott ütemben alakította át a gazdasági és vállalkozói környezetet. A mesterséges intelligencia megjelenése, a nagy nyelvi modellek és az automatizált folyamatok forradalmasították a hatékonyságot, a munkaszervezést és a tudásmegosztást.

„Maga a digitalizáció berobbant és mindent felforgatott.” – kezdte Varga István, majd így folytatta: „Egyszerűen nincs más esély, mint előre haladni.”

A szakember hangsúlyozta, hogy ma már minden vállalkozásnak szüksége van saját honlapra. Nem egy online névjegykártyáról van szó, hanem arról a felületről, ahol a cég megmutathatja magát, kapcsolatba léphet ügyfeleivel és építheti a márkáját. A közösségi média platformok önmagukban nem elegendők, hiszen egy vállalkozás teljes működését, értékeit és szolgáltatásait csak egy professzionálisan felépített honlapon lehet átfogóan bemutatni. A honlap szerepe ma már messze túlmutat az információközlésen. Egyszerre szolgál értékesítési csatornaként, márkaépítő eszközként és edukációs platformként. A siker kulcsa, hogy a vállalkozások tudatosan tervezzék meg digitális jelenlétüket, ha értékesíteni akarnak, akkor a weboldalnak pénzt is kell termelnie. Ehhez komoly szakmai felkészültség, átgondolt stratégia és megfelelő technikai háttér szükséges.

„Maga a honlap az az, ahol én, mint vállalat valóban be tudok mutatkozni, meg tudom szólítani az embereket, azokat a vásárlókat, akik már az enyémek vagy szeretném, hogy az enyémek legyenek.” – fogalmazott a szakértő.

Ezt a szemléletet támogatja a Demján Sándor Program keretében elindított „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” kezdeményezés is, amelynek célja, hogy a hazai mikrovállalkozások digitális láthatósága erősödjön.

A jó honlap alapja a pozitív felhasználói élmény és az AI ebben is partner lehet

A honlap a vállalkozás digitális kirakata és értékesítési felülete is. Ahhoz, hogy valóban működjön, egyszerre kell esztétikusnak, gyorsnak és jól kereshetőnek lennie. A felhasználó néhány másodperc alatt dönt arról, hogy marad-e egy oldalon, így a tartalom elrendezése, a menürendszer áttekinthetősége és a technikai háttér mind kulcsfontosságú tényező. A rosszul optimalizált, lassan betöltődő vagy nehezen navigálható honlap komoly versenyhátrányt jelenthet, különösen egy olyan digitális térben, ahol a figyelem azonnali reakciót követel.

Az online siker egyik kulcsa ma a mesterséges intelligencia megfelelő használata. Az AI nemcsak tartalmak létrehozásában segíthet, hanem a weboldal teljesítményének elemzésében és fejlesztésében is. Egy vállalkozó akár napi szinten „konzultálhat” vele arról, hogyan lehet hatékonyabb a honlapja, milyen tartalmi és technikai fejlesztéseket érdemes bevezetni, vagy milyen lépésekkel növelheti az elérést. A nagy nyelvi modellek már képesek pontos, szakmai javaslatokat adni, amelyek alapján a cégek lépésről lépésre optimalizálhatják online jelenlétüket. A digitalizáció világában tehát a jó honlap nem statikus felület, hanem folyamatosan fejlesztett, tanuló rendszer. Az AI használata ebben partner: egyszerre ad visszajelzést, segíti az önreflexiót és támogatja a vállalkozást abban, hogy mindig egy lépéssel a piac előtt járjon.

„A nagy nyelvi modellek – akármelyiket is említjük – ma már alkalmasak arra, hogy nagyon specifikus választ adjanak az edukálással, technológiai és technikai paraméterekkel kapcsolatban. Ez egyrészt egy folyamatos párbeszéd az AI-jal, másrészt pedig folyamatos belső önvizsgálat, miközben egy rendszerfejlesztést kell végrehajtani. Ez egy komoly dolog, tehát nem elég, hogy jó vagyok abban, amit csinálok, ami a tevékenységem – legyen az webshop, üzemeltetés, szolgáltatásnyújtás, tanácsadás – de jónak kell lennem a digitális marketingben is.” – fogalmazott a szakértő a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Az AI-agentek néhány éven belül új szintre emelhetik az automatizációt

Az adásban szóba kerültek AI-agentek, vagyis az önállóan működő digitális asszisztensek is. Ezek az eszközök már nem csupán válaszolnak a kérdéseinkre, hanem képesek konkrét feladatokat is elvégezni, például e-maileket írnak, időpontokat foglalnak, riportokat készítenek, sőt más rendszerekkel is kommunikálnak. Varga István szerint az AI-agentek elterjedése alapjaiban formálja majd át a vállalati működést. A technológia már rendelkezésre áll, és a következő évek kihívása az lesz, hogy ezek a megoldások megbízhatóak, biztonságosak és felhasználóbarátak legyenek. Előrejelzések szerint néhány éven belül a cégek mindennapjainak természetes részévé válik, hogy saját AI-ügynökeik dolgoznak mellettük, automatizálva az ismétlődő feladatokat és támogatva a döntéshozatalt.

A szakértő szerint a vállalkozások számára most a legfontosabb lépés, hogy megismerjék és elkezdjék használni ezeket az eszközöket. Azok a vállalkozások, amelyek időben elkezdik a technológia integrálását, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. Azok viszont, akik kimaradnak, könnyen lemaradhatnak a digitalizáció új dimenziójáról.

„A vállalkozások először azt tudják megvizsgálni, mit lehet automatizálni, majd azt, mely folyamatok és munkakörök járnak a legnagyobb költséggel, és hogyan válthatók ki technológiával. Ezután jöhet a rendszerbe szervezés, a folyamatokra bontás és az egyes lépések automatizálása. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy az e-mailekre már egy AI válaszol, a hirdetéseket egy algoritmus kezeli, a termékeket pedig külsős partnerek csomagolják – miközben a vezető reggel csak ránéz a dashboardjára, és ellenőrzi az eredményeket. Ez a jövő nincs messze: egyes becslések szerint néhány éven belül valósággá válhat, hogy egy vállalkozás mesterséges intelligencia-ügynökökre építve működik. Könnyen lehet, hogy ma még nincs vállalata valakinek, de holnapután már a versenytársad lesz.” – zárta gondolatait Varga István.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adása megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://youtu.be/9fX8RnkpwHQ

Az elmúlt években az intézményi kezességvállalás szerepe a hazai kkv-k finanszírozásában − anticiklikus szerepük miatt is − jelentős mértékben emelkedett. A Garantiqa ennek is köszönhetően mára stabil, modern és meghatározó szereplője a hazai kkv-hitelezésnek. A cél továbbra is az, hogy minél több életképes vállalkozás jusson forráshoz. A Hitelgarancia újság számára Pulai György, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nemrégiben kinevezett új üzleti vezérigazgató-helyettese adott betekintést a szervezet és a garanciavállalás szerepébe.

Az MNB-nél eltöltött két évtized után milyen tapasztalatokat, szemléletet hozott magával a Garantiqa vezetésébe?

Bár az MNB-ben több területen is dolgoztam, általánosságban jellemző a szervezetre a döntéseket előkészítő alapos elemzési háttér, a gazdasági és piaci folyamatok mélyebb megértésére irányuló törekvés. Az utóbbi tizenkét évben a munkám már a kkv-hitelezés témájához kapcsolódott: az általam vezetett szakterület volt felelős a Növekedési Hitelprogram (NHP) koordinálásáért, amely több szakaszon keresztül kedvező refinanszírozással segítette a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások forráshoz jutását a hitelintézetekkel együttműködve. Emellett rendszeresen elemzéseket készítettünk a kkv-hitelezés alakulásáról, az azt befolyásoló tényezőkről, programokról. Mindezek keretében tehát már korábban is volt alkalmam bepillantást nyerni a Garantiqa tevékenységébe. A részletszabályok kialakítása során az MNB-ben is igyekeztünk a Monetáris Tanács által meghatározott kereteken belül a bankoktól kapott visszajelzéseket minél inkább figyelembe venni, könnyen használható terméket kialakítani. Az MNB-ben szerzett tapasztalataimat tehát jól tudom hasznosítani a Garantiqánál is.

Mik az első benyomásai a Garantiqa jelenlegi helyzetéről? Milyennek látja a külső megítélését?

A Garantiqa az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött, ma már automatizált folyamatokkal, stabil működéssel és erős piaci jelenléttel rendelkezik. Ez különösen nagy eredménynek számít annak tükrében, hogy a 2008-as válságot követő néhány évben a bankok kevésbé szívesen vették igénybe az intézményi kezességet mint biztosítékot a korábban tapasztalt beváltási nehézségeik miatt. Néhány év alatt sikerült ebben jelentős változást elérni. Ma már a bankok értékelik a gyors, automatizált folyamatokat, a kiszámítható működést, és azt a hozzáállást, hogy a Garantiqa partnerük kíván lenni a hitelezés elősegítésében. Összességében tehát azt mondhatom, hogy egy jól működő szervezetbe érkeztem, a Garantiqa vezetői és munkatársai az elmúlt években kiváló munkát végeztek. Jelentősebb átalakítások helyett a feladatom sokkal inkább az, hogy ezt a stabilitást és szakmai minőséget megőrizzük az utóbbi években megnövekedett állomány mellett is, és a jövőben is gyorsan tudjunk reagálni az aktuális hitelpiaci kihívásokra, megfelelő termékpalettával és folyamatokkal hatékonyan támogassuk a bankok hitelezési tevékenységét.

Hogy látja a kkv-hitelezés alakulását, kilátásait?

Leginkább óvatosság és kivárás jellemzi már egy ideje a kkv-kat. Az export visszaesett, nem kis részben a német gazdaság gyengélkedése miatt, így számos vállalkozás kapacitásai nincsenek kihasználva, és nem látják, hogy a kereslet a termékeik iránt rövid távon nőni fog. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években számos beruházás megvalósult különféle támogatott programok keretében. Így most elsősorban azon finanszírozási konstrukciók iránt mutatkozik jelentősebb kereslet a beruházni kívánó vállalkozások részéről, amelyeknek van vissza nem térítendő támogatás lába is. Erre példa a Demján Sándor Program keretében elindított 1+1 beruházásélénkítő program, amelynek második üteme a napokban került meghirdetésre, vagy a közös agrárpolitika (KAP ST) keretében elérhető támogatások.
A devizabevétellel rendelkező vállalkozások tudnak euróban hitelt felvenni piaci alapon viszonylag alacsony kamatszinten, forintban pedig a Széchenyi Kártya Program konstrukciói jelentenek kedvező alternatívát. Utóbbiban egy évvel ezelőtt a Demján Sándor Program intézkedései keretében 5-ről 3,5 százalékra, majd idén februárban 3 százalékra csökkent a beruházási hitel kamata, ami hozott némi élénkülést a keresletben, de az igények többsége továbbra is a rövid lejáratú, azaz forgóeszköz-finanszírozási, likviditási célú hitelek iránt mutatkozik. Néhány hete már az ilyen célú Széchenyi-hitelek is 3 százalékos kamat mellett érhetők el, amit sok vállalkozás igyekszik majd kihasználni az elkövetkező hónapokban, hogy 3 évre biztosítsa magának a kedvező forrást. Két pozitívumot mindenképp említenék még. A banki partnereink növekvő ügyfélérdeklődésről számolnak be a beruházásokat illetően, tehát mintha kezdenének megjelenni az élénkülés jelei. És az is örömteli fejlemény, hogy nagyon jó a portfólióminőség, nemcsak a bankok elmondása alapján, hanem az általunk tapasztalt beváltási ráta is nagyon alacsony, 1,5 százalék alatt van. Ez azt jelenti, hogy még ha ki is vár a vállalkozások jelentős része a beruházásokkal, a működésük stabilnak tekinthető.

Milyen szerepet tölthet be a Garantiqa rövid és hosszabb távon a hazai kkv-hitelezésben?

Úgy néz ki az év végéhez közeledve, hogy az idén vállalt kezességeink volumene el fogja érni az ezermilliárd forintot, az év végén fennálló garanciaállományunk pedig lényegesen meg fogja haladni a 2024. végi 2558 milliárd forintot. Ennek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a kezességünkkel érintett hitelek összege a teljes kkv-hitelállomány közel felét teszi ki. Ebben persze szerepet játszik, hogy a Széchenyi Kártya Programban elérhető legtöbb hitelterméknek járulékos eleme a Garantiqa-kezesség; az idén kihelyezett volumen háromnegyede az SZKP-hoz kapcsolódik. A 3 százalékra csökkentett kamat miatt az elkövetkező hónapokban a Széchenyi-hitelek esetében további növekedést várunk. Nemcsak a bankok számolnak be jelentős ügyfélérdeklődésről, de az utóbbi hetekben már nálunk is duplájára emelkedett a hetente beérkező garanciakérelmek száma. Érdekességképp megjegyzem, hogy európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb a garantált állomány GDP-arányosan.
Hosszabb távon nem látjuk, hogy a Széchenyi Kártya Program mekkora hányadot képvisel majd a kkv-hitelezésben. A Széchenyi-hitelek részarányának csökkenése esetén várhatóan az általunk garantált állomány hányada is mérséklődni fog a kkv-hitelállományon belül. De még az állományunk esetleges nominális zsugorodása sem jelentene problémát, mivel nem az az elsődleges célunk, hogy minél nagyobb portfólióval rendelkezzünk. Egy garanciaintézmény akkor tölti be megfelelően anticiklikus szerepét, ha a bankok által kockázatosabbnak tartott, de amúgy életképes vállalkozások akár nehezebb időszakokban is hozzá tudnak jutni a számukra szükséges mennyiségű és típusú forráshoz. Tehát a Garantiqa szerepének fontossága nem elsősorban a garantált állomány nagyságában mérhető, hanem abban, hogy a megfelelő pillanatokban a megfelelő vállalkozások mögé tudunk odaállni. Mi ezzel tudjuk hosszú távon támogatni a hazai kkv-szektor finanszírozását.

Nagyjából egy éve indult a Garantiqa InvestEU Garanciaprogram, amely mögött európai uniós viszontgarancia van. Mik az első tapasztalatok, mennyire mondható sikeresnek a termék?

Eddig négy bank helyezett ki hitelt az InvestEU-s termékünkben kínált kezesség mellett, ők tehát már megtalálták a helyét a hitelezési gyakorlatukban. Kétségkívül kevesebb ügylet jött eddig létre, mint amire korábban számítottunk, de azt hozzá kell tenni, hogy több tényező is lassítja a felfutást. Ezt a kezességet az eddigiekben csak piaci árazású forinthitelekhez lehetett használni, amelyek iránt a támogatott hitelek dominanciája miatt nem mutatkozik számottevő kereslet. Ráadásul a budapesti vállalkozások hitelei mögé legfeljebb 50 százalékos mértékű kezesség vállalható, szemben az állami viszontgaranciás termékünk 80 százalékos mértékével. Szeretnénk elérni, hogy az InvestEU keretében létrejött állomány egyre nagyobb arányt érjen el a portfóliónkban, mivel ez nem terheli a hazai költségvetést sem garanciadíj-támogatás, sem beváltási oldalról, hanem teljes egészében uniós forrásból működik. A KAVOSZ-szal együttműködve dolgozunk azon, hogy a jövő év elejétől a Széchenyi Kártya Program keretében az immár 3 százalékos kamat mellett elérhető hiteleket InvestEU-s Garantiqa-kezességgel is fel lehessen venni. Az euróban nyújtott hitelekhez történő társítás ennél nehezebb téma, jelenleg is zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal. Az InvestEU termékünk tehát a következő években egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat. A rendelkezésünkre álló keret összesen 600 milliárd forint összegű hitel garantálását teszi lehetővé 2028 végéig.

Az InvestEU kapcsán említetteken túlmenően van-e folyamatban bármilyen újítás, ami segítséget jelenthet a bankoknak és a vállalkozásoknak?

A közelmúltban lehetővé tettük, hogy bizonyos − korábban csak egyedi bírálattal jóváhagyható − kockázatosabb vállalkozói ügyletek is bekerülhessenek az automatizált, gyorsított döntési folyamatba. Ez a bankoknak jelentős könnyebbséget ad, és segíti, hogy a cégek is gyorsabban jussanak forráshoz. Továbbá átdolgozásra került a kezességvállalási kérelmek elektronikus beadására kialakított rendszer az adatrögzítés gyorsítása, egyszerűsítése érdekében. A fejlesztés következtében a kitöltési idő várhatóan 30 százalékkal, a formai hibák miatti visszaküldés pedig 20 százalékkal fog csökkenni. Végül még azt említeném, hogy meghosszabbítjuk a jelenlegi díjakciót a jövő év közepéig, amelynek keretében a beruházási hiteleknél elengedjük a kezességvállalási díjat az igénylés évében, valamint az azt követő teljes évben. Összességében a célunk továbbra is az, hogy folyamatosan javítsuk, fejlesszük garanciatermékeinket, amelyek így valódi értéket teremtenek a bankok számára, és rajtuk keresztül a vállalkozások számára is.

A Kormány mindent megtesz a magyar kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, ezáltal termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Az október 6-án bevezetett fix 3%-os kkv hitel kulcsszerepet játszik a vállalkozói bizalom erősítésében.

A kamattámogatás miatt kedvező finanszírozási feltételek országos szinten élénkítették a hitelkeresletet, a program ezáltal a hazai kkv-k egyik legfontosabb támaszává vált, amely egyszerre segíti mindennapi működésük biztonságát és hosszabb távú beruházásaik elindítását. A fix 3%-os kkv hitel bevezetése óta országosan már több mint 15 ezer igénylés érkezett, összesen 831 milliárd forint értékben. 2025. december 15-ig a Széchenyi Kártya likviditási célú hitelek iránti kereslet továbbra is kiemelkedő maradt, a befogadott ügyletek száma a 2024. decemberi teljes havi 1.081 darabról 2025. december 15-ig 2.249 darabra nőtt, ami időarányosan is kiemelkedő, mintegy 108%-os emelkedésnek felel meg. A beruházási hitelezés is stabil: a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetében a befogadott volumen 32%-kal haladta meg az előző év decemberi teljes havi adatát, jelezve, hogy a kamatcsökkentés óta nem tört meg a beruházási lendület.

Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte: „a 3%-os fix kamatozás nemcsak pénzügyi előnyt jelent, hanem kiszámíthatóságot is ad a vállalkozásoknak. A mostani adatok azt mutatják, hogy a kkv-k egyszerre erősítik működésük biztonságát és indítják el új beruházásaikat, ami elengedhetetlen a hosszú távú növekedéshez.”

A kedvező hitelkörnyezetet tovább erősíti, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2026. június 30-ig meghosszabbítja a beruházási hitelek mögé nyújtott kezesség első teljes üzleti év végéig érvényes díjmentességét. A Széchenyi Kártya termékek többségéhez automatikusan kapcsolódó Garantiqa-kezesség hozzájárult ahhoz, hogy a beérkező kezességi kérelmek száma az elmúlt hetekben megduplázódjon.

A Kormány céljával összhangban mind a 3%-os kamaton elérhető Széchenyi Kártya termékek, mind a garanciadíj-mentesség fenntartása csökkenti a vállalkozások pénzügyi terheit, egyszerűsíti a hitelhez jutást, és közvetlenül támogatja a beruházási aktivitás élénkítését és a kkv-k versenyképességének erősítését.

A mikro-, kis- és középvállalatok hitelezése továbbra is a gazdasági stabilitás egyik kulcsa, de a hangsúly egyre inkább a tudatos hitelfelhasználáson van. A bankok részéről a kínálat bőséges, a keresleti oldalon viszont továbbra is érezhető az óvatosság. A vállalkozásoknak kiszámíthatóságra és megalapozott döntésekre van szükségük ahhoz, hogy az elérhető finanszírozási eszközök valóban a fejlődésüket szolgálják. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Benkó Tamás, az UniCredit Bank kis- és középvállalati területének ügyvezető igazgatója osztotta meg tapasztalatait a kkv-hitelezés jelenlegi helyzetéről, a piaci tendenciákról és a tudatos vállalati döntések szerepéről.

A vállalati hitelezési piacon jelenleg a hitelkiváltások és prolongációk időszaka zajlik, ami több tényezőre vezethető vissza Benkó Tamás szerint. Egyrészt most járnak le azok a konstrukciók, amelyek néhány éve indultak, így a vállalkozások természetes módon keresik a kedvezőbb feltételekkel történő megújítás lehetőségét. Az ilyen ügyletek a statisztikákban új hitelként jelennek meg, noha valójában a meglévő kötelezettségek továbbgörgetéséről van szó. Másrészt az alapkamatszint folyamatos csökkenése és a piaci hitelek mérséklődő kamatai arra ösztönzik a cégeket, hogy csökkentsék finanszírozási költségeiket.

„A kamat egy szükséges, de nem feltétlenül elégséges tényező. A mi tapasztalatunk – az ügyvezetőkkel, vállalattulajdonosokkal való beszélgetések nyomán – hogy vannak egyéb körülmények is a kamaton kívül, amelyek talán jobban számítanak, mint a finanszírozás teljes költsége. A gazdasági környezet, illetve a belföldi és külföldi keresletvisszaesés egyaránt jelen vannak.” – fogalmazott az UniCredit Bank kkv-szegmensének vezetője.

A vállalati hitelezésben a kivárás időszaka zajlik

A tapasztalatok szerint az utóbbi hónapokban lassú, de stabil keretkihasználtsági növekedés tapasztalható, amit a fix 3 százalékos vállalati hitel októberi bevezetése tovább erősített. Ez a kamatszint már elég vonzó ahhoz, hogy a korábban kiváró vállalkozások is újra aktívabban forduljanak a finanszírozási piac felé. Emellett legalább ennyire fontos a kiszámítható gazdasági háttér, a stabil keresleti viszonyok és az infláció mérséklődése. A szakember szerint ezek együttesen alakítják azt a bizalmi légkört, amely nélkül a beruházási kedv nehezen térhet vissza.

„A vállalkozások a kivárásra játszanak. A bankok rávezető kérdésekkel, ráutaló magatartással tudják a beruházási kedvet élénkíteni, de rákényszeríteni erre egy vállalkozást nagyon-nagyon nehéz. Azt gondolom, hogy kiszámítható gazdasági környezet kellene ahhoz, hogy jobban merjenek beruházni a vállalkozások.” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette: „A banki tanácsadáson kívül más ráhatásunk nincs arra, hogy a vállalkozások a likviditásukat beruházásokra fordítsák.”

A bankrendszer stabilitását jól mutatja, hogy a nemteljesítő hitelek (NPL – „Non-Performing Loan”) aránya tartósan alacsony szinten van. Ez kedvező feltételeket teremt a hitelezéshez, hiszen nagyobb mozgástér marad az új hitelek kihelyezésére. Benkó Tamás szerint a bankok oldaláról nincs akadálya a finanszírozásnak. A kínálati oldal erős, a piacon bőségesen elérhetők különféle hiteltermékek és szolgáltatások. A kihívás inkább a keresleti oldalon jelentkezik. Sok vállalkozás még kivár, és csak akkor dönt új hitel felvétele mellett, ha pontosan látja, milyen fejlesztési célra, milyen időtávra és milyen környezetben tudja azt felhasználni.

A Garantiqa nélkül lényegesen kevesebb hitel kerülne a gazdaságba

A kkv-hitelezés egyik meghatározó pillére a garanciavállalás, amely nélkül a finanszírozási piac jóval szűkebb mozgástérrel működne. A szakértő szerint a Garantiqa nagyon fontos eleme a vállalati hitelezési ökoszisztémának. A kis- és középvállalkozások jelentős része forráshiányos, különösen azok, amelyek növekedési szakaszban vannak. A fejlesztéshez, működéshez, munkaerőhöz és energiaköltségekhez egyaránt tőkére van szükségük. A gond sokszor nem a fizetőképességgel, hanem a fedezetek hiányával kapcsolatos. Ebben a helyzetben a Garantiqa tölti be a híd szerepét a bank és az ügyfél között. A kezességvállalás lehetővé teszi, hogy a bankok biztonságban érezzék magukat, miközben a vállalkozások is forráshoz juthatnak. A Széchenyi Kártya Program 80 százalékos garanciavállalása további biztonságot ad mindkét félnek, hiszen a banki kockázat mérséklődik, az ügyfél pedig kedvezőbb feltételek mellett kaphat hitelt. Az ilyen típusú együttműködések teszik lehetővé, hogy a kedvezményes, fix kamatozású termékek valóban elérhetők legyenek a kkv-k számára, és a banki finanszírozás is fenntartható maradjon.

„Nagyon jó az együttműködés a Garantiqa-val, és azt gondolom, hogy nélkülük a hitelezés kapcsán most nem ott állnánk úgy, ahogy.” – fogalmazott Benkó Tamás.

Óriási a verseny az ügyfelekért banki oldalon

A banki tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt években látványosan nőtt a kkv-k pénzügyi tudatossága és tájékozottsága. A vállalkozások versenyeztetik a bankokat, figyelik a piaci kondíciókat, és megfontoltan választanak finanszírozási partnert. A digitális információáramlás, a szakmai rendezvények és az online tudásmegosztás hatására a cégtulajdonosok naprakész ismeretekkel rendelkeznek. Ez a tudatos hozzáállás a banki oldalon is új szemléletet igényel, hiszen a pénzintézeteknek hitelezőként és szakmai partnerként is helyt kell állniuk.

A vállalkozások edukáltságával kapcsolatban Benkó Tamás kiemelte: „Élmény beszélgetni az ügyvezetőkkel és a tulajdonosokkal egy-egy tárgyalás alkalmával, arról ahogy látják a piacot, illetve a gazdasági helyzetet. Olyan kérdéseket tesznek fel, hogy sokszor még mi is zavarba jövünk, hogy mennyire tájékozott az asztal túlvégén lévő beszélgetőpartner. Az edukáció szempontjából nagyon-nagyon sokat fejlődött a kkv-kör.”

A vállalkozói környezet meghatározó kérdésköre napjainkban a generációváltás. A cégutódlás témája folyamatosan napirenden van. Sok tulajdonos már bevonja gyermekeit a napi irányításba, mások külsős utódot készítenek fel a vezetői szerepre, de akadnak olyanok is, akik inkább az eladás mellett döntenek. Egy hosszú éveken át kialakított bizalmi kapcsolat elveszhet az új tulajdonossal, ezért kulcsfontosságú, hogy a bankok proaktívan jelen legyenek a folyamatban, és időben megszólítsák az új vezetést. A jövő vállalkozásai várhatóan még inkább a digitalizáció és a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre építenek majd. Az új generációs döntéshozók nyitottak az innovatív megoldásokra, és a modern technológiák segítségével olyan növekedési irányokat ismerhetnek fel, amelyek ma még csak körvonalazódnak.

„Az biztos, hogy ha jön egy új tulajdonos, akkor meg fogja nézni a piacokat a digitalizáción vagy akár a mesterséges intelligencián keresztül.” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette: „Cégutódlás esetén a banknak proaktívnak kell lenni, és meg kell győzni az új tulajdonost, hogy bizony ez a bank, ez továbbra is ott van a társaság mellett, próbálja segíteni termékeivel és szolgáltatásaival a társaság tevékenységét. Így tudja a bank elkerülni azt, hogy az a szál, ami sok éven keresztül összekötötte a társasággal, továbbra is fönnmaradjon és ne szakadjon el.”

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adása megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://www.youtube.com/watch?v=29NnXMZSsus

A K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a magyar vállalkozások körében továbbra is a megfontoltság és a tudatos működés jellemző. A gazdasági környezet még mindig kihívásokkal teli, de a kkv-szektor egyre nagyobb hangsúlyt helyez a tervezhetőségre és a biztonságos működésre. A munkaerőpiacon kiemelkedő stabilitás tapasztalható, a cégek továbbra is építenek munkavállalóikra, és kiegyensúlyozott béremelési politikát folytatnak. A béren kívüli juttatások között a SZÉP-kártya tovább erősíti pozícióját, és a karácsony közeledtével külön jó hír, hogy decembertől hideg élelmiszerre is használható a keret.

Minimális elmozdulások láthatóak, de az alaphangulat nem változott

A K&H Bank ismét megvizsgálta a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait: a K&H kkv bizalmi index 400 vállalkozás válaszai alapján tükrözi a szektor aktuális gazdasági kilátásait. A harmadik negyedéves eredmények alapján a hazai vállalkozások hangulata egyelőre nem változott érdemben, de a szektorban továbbra is a tudatos tervezés és a stabil működésre való törekvés határozza meg a mindennapokat. A felmérés szerint a kkv-k inkább kivárnak és megfontoltan reagálnak a gazdasági környezet változásaira, mindemellett elsősorban a kiszámíthatóságot tartják szem előtt. Bár a bizalmi szint összességében nem mozdult el, a részletekben több érdekes, apróbb változás is látható. Míg a nagyobb cégek várakozásai némileg visszafogottabbá váltak, addig a kisebb vállalkozások körében enyhe erősödés érzékelhető. Ágazati bontásban a kereskedelmi és szolgáltatói szektor szereplői mutatkoztak a legpesszimistábbnak, ezzel szemben az iparban és a mezőgazdaságban kiegyensúlyozottabb hangulat figyelhető meg. A nyugat-magyarországi vállalkozások bizalmi indexe a legmagasabb, ebben 2024 eleje óta nincs érdemi változás.

A vállalkozói bizalmat több tényező is befolyásolja, ezek közül az egyik legfontosabb a háztartások fogyasztása és a reálbérek növekedése, amely továbbra is biztos támaszt jelent a gazdaság számára. Az adatgyűjtés lezárása után jelentették be a kedvezményes, fix 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelt, amely akkor még nem tükröződött az eredményekben. Azóta azonban jól látható, hogy a konstrukció megmozgatta a szektort, a legfrissebb adatok szerint alig kilenc hét alatt mintegy 13 ezer kkv igényelte a kedvezményes hitelt. A kutatás arra is rámutat, hogy egyre több cég érzékeli a gazdaságpolitikai környezetet vállalkozásbarátnak, ami a szektor megfontolt, de határozott bizalmának újabb jele.

Forrás: https://www.kh.hu/csoport/sajto/-/sajtohir/a-kihivasok-ellenere-tartja-poziciojat-a-magyar-gazdasagban-a-kkv-szektor

Tudatos bértervezés jellemzi a kkv-szektort

A legfrissebb eredmények szerint a hazai kis- és középvállalkozások munkaerőpiaci helyzete rendkívül kiegyensúlyozott. A cégek 82 százaléka nem tervez változást a dolgozói létszámban, és ez minden eddiginél magasabb arány, korábban 77 százalék volt a csúcsérték. Csupán a vállalkozások 5 százaléka készül létszámcsökkentésre, ami két százalékponttal kevesebb az előző negyedévhez képest, miközben a bővülést tervezők aránya mérsékeltebb. Mindez azt mutatja, hogy a vállalkozások a biztonságos működésre, valamint a meglévő munkaerő megtartására helyezik a hangsúlyt, és hosszabb távra terveznek. A bérezési gyakorlatban is a kiegyensúlyozottság dominál. A vállalkozások 65 százaléka béremelést tervez, az átlagos növekedés mértéke 6 százalék körül alakul, ami jól tükrözi a tudatos bértervezést. Ha mindezt a második negyedéves eredményekkel vetjük össze, látható, hogy a tavaszi béremelési szándék – amikor a kkv-k közel kétharmada tervezett fizetésemelést – továbbra is fennmaradt. A különbség inkább a megközelítésben érzékelhető, az őszi adatok már nem a gyors növekedésről, hanem a fenntartható, felelősségteljes bérpolitikáról szólnak. A vállalkozások egyre tudatosabban igazítják juttatási és bérstruktúrájukat a pénzügyi lehetőségeikhez, miközben a stabil foglalkoztatás, valamint a kiszámítható működés továbbra is elsődleges cél maradt.

Jelentősen bővült a SZÉP-kártyák felhasználási köre

A béren kívüli juttatások terén is a tudatos tervezés vált meghatározóvá a hazai vállalkozások körében. A cégek 35 százaléka biztosít valamilyen formában extra juttatást dolgozóinak, ezek között az egyik legnépszerűbb a SZÉP-kártya. A kártyát kínáló vállalkozások aránya az elmúlt időszakban érezhetően nőtt, jelenleg körülbelül minden nyolcadik cég él ezzel a lehetőséggel. Ez jól mutatja, hogy a munkáltatók számára fontos maradt a dolgozók megbecsülése és a rugalmas, költséghatékony juttatási rendszer kialakítása. A SZÉP-kártya népszerűségét az is magyarázza, hogy felhasználási köre az utóbbi években látványosan bővült. A szabadidős programok mellett lakásfelújítási költségekre is felhasználható a keret, 2025 decemberétől pedig ismét lehetőség nyílik hideg élelmiszerek vásárlására is, ami különösen hasznos a karácsonyi időszakban. A K&H adatai szerint a bank ügyfelei 2025-ben eddig több mint 27 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyával, több mint 4 millió tranzakció során. A digitális fizetés terjedése is hozzájárult a forgalom növekedéséhez. A digitális kártyával már több mint 300 ezer vásárlás történt, összesen több mint 1 milliárd forint értékben. Az év végéig így várhatóan tovább bővül a forgalom, mivel a kártya a kikapcsolódás mellett a tudatos mindennapi költés eszköze is lett.

A SZÉP-kártya sokoldalúsága a munkavállalók és a cégek számára egyaránt előnyt jelent. A dolgozók szabadabban dönthetnek arról, mire költik juttatásaikat, a munkáltatók pedig egy egyszerűen kezelhető, mégis értékes ösztönző eszközzel erősíthetik a dolgozói elégedettséget. A felhasználási kör bővülése és a digitalizáció együttesen azt vetítik előre, hogy a SZÉP-kártya továbbra is meghatározó eleme marad a hazai juttatási gyakorlatnak.

Források:

• A kihívások ellenére tartja pozícióját a magyar gazdaságban a kkv-szektor – Kh.hu
• A magyar kkv-k közel kétharmada tervez fizetésemeléssel a következő 12 hónapban – Kh.hu
• Akár SZÉP kártyával is ajándékozhatsz karácsonykor – Kkvmagazin.com
• Év végéig százmilliókkal nőhet a SZÉP kártyák forgalma – decembertől már élelmiszerre is költhető a keret – Kh.hu
• Rekordstabilitás, tudatos bértervezés, átgondolt juttatási gyakorlat a hazai kkv-knál – Kh.hu

A hazai bankok fenntarthatósági elköteleződésének újabb mérföldkövéhez érkezett a JÓTETT Bank – Zöld Szív Program: a magyar bankszektor támogatásával 2025–2026 során 50.000 facsemete elültetésével összesen 5 hektárnyi új erdő létesül, ami jelentősen hozzájárul a hazai erdőállomány növeléséhez és a jövő nemzedékei számára megőrzendő természetes környezet védelméhez.

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program évek óta a hazai bankok közös szakmai és közösségi szerepvállalásának zászlóshajója, amelynek célja, hogy konkrét, mérhető eredményekkel járuljon hozzá a környezet megóvásához. A mostani faültetési projekt Szakály és Miszla térségében, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő területeken valósul meg a bankszektor szereplőinek összefogásával, hangsúlyozva a pénzügyi intézmények társadalmi felelősségvállalását és a fenntartható gazdálkodás iránti hosszú távú elköteleződését.

Az egyik ültetési helyszín a Kaposba torkolló Pankai-ér mellett, három völgy találkozásánál található „Füstös malom” terület, a másik telepítési helyszín a „Szélső völgyként” ismert terület Pincehely és Miszla között. A közösségi faültetést megelőzően a bankszektor önkéntesei a tamási Szent Hubertus erdei kápolna harangjának ünnepélyes szentelésén is részt vettek, amely jelképesen is összekapcsolja az erdő és az emberi közösség harmóniáját.

„Környezetünk megőrzése közös társadalmi felelősség, amelyben minden embernek és vállalatnak megvan a maga szerepe – hangsúlyozta dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. – A pénzintézetek, bankok támogatása és munkatársaik önkéntes részvétele a fatelepítésben kiváló példa arra, hogyan tudunk egyénileg és ágazati szinten is tenni a természet megóvásáért. A most telepítendő méhlegelő-erdő különlegessége, hogy kora tavasztól nyár közepéig biztosítja a nektárt, így feleslegessé teszi a méhek vándoroltatását.”

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program keretében megvalósult erdőtelepítések jelzik, hogy a hazai bankszektor nem csupán pénzügyi szolgáltatóként, hanem felelős közösségi szereplőként is fontosnak tartja a természeti értékek megőrzését. A program a vidéki területek ökológiai állapotának javulását, a biodiverzitás növelését és a hosszú távú fenntarthatósági célok erősítését egyaránt szolgálja. A bankszektor közös összefogása nemcsak új erdőket eredményez, hanem is arra példa, hogy széles társadalmi együttműködéssel valós, mérhető lépéseket lehet tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a jövő környezeti biztonságának megteremtése érdekében. A program támogatóinak elismeréseként az eseményen dr. Kovács Levente főtitkár okleveleket és emléktárgyakat adott át a támogató pénzintézeteknek.

PARTNEREINK:
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Befektető-védelmi Alap, CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., Fundamenta-Lakáskassza Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt., K&H Bank Zrt., KAVOSZ Zrt., KELER Központi Értéktár Zrt., KELER KSZF Zrt., MBH Bank Nyrt. (főszponzor), Országos Betétbiztosítási Alap, OTP Bank Nyrt. (főszponzor), OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt.

HÁTTÉR
A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Zöld Szív Program, amelynek keretében 2022-ben a fenntartható jövő érdekében összesen 120 ezer facsemetét ültetett el a magyar bankszektor. A szintén a CSR programhoz kapcsolódó Banki Véradók Hónapja során a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el.

Minden várakozást felülmúlt a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelprogram iránti érdeklődés a KAVOSZ adatai szerint. A konstrukció iránt országosan hatalmas a kereslet, a társaság felkészült ügyfélszolgálati hálózattal segíti az érdeklődőket. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. mb. vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a program első eredményeiről, az őszi roadshow tanulságairól, valamint azokról a tervezett fejlesztésekről, amelyek a jövőben még hatékonyabbá és egyszerűbbé tehetik a vállalkozások finanszírozását.

A vállalkozások részéről is igény van a közvetlen párbeszédre

Idén őszre érett meg a gazdasági környezet a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelprogram bevezetésére, amelynek célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a piacinál kedvezőbb kamatozású források révén. Az első tapasztalatok minden várakozást felülmúltak. A bevezetést követő kéthetes időszakban egy teljes hónapnyi igény érkezett be, ami jól mutatja, hogy a program valódi piaci igényeket szolgál ki. Éves összevetésben az igénylések száma megháromszorozódott, az igényelt összeg pedig megközelítően a duplájára nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KAVOSZ országos hálózata felkészülten kezelte a hirtelen megugró érdeklődést. A KAVOSZ-irodában dolgozó munkatársak célzott képzéseken vettek részt annak érdekében, hogy minden ügyfél gyors és pontos tájékoztatásban részesüljön. A 3 százalékos hitelprogramhoz kapcsolódóan megalakult a KKV Programiroda is, amelynek feladata, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a vállalkozások és a KAVOSZ között. A programiroda a tájékoztatáson és ügyintézésen túl igyekszik minden felmerülő kérdésben segítséget nyújtani a cégek számára. A programiroda munkatársai rendszeresen jelen lesznek szakmai fórumokon, valamint vidéki és budapesti rendezvényeken is, hogy a vállalkozások felmerülő kérdéseire azonnal reagálni tudjanak.

„Kiemelkedő dinamika tapasztalható az indulás óta” – kezdte a KAVOSZ szakértője, majd így folytatta: „A likviditási hitelek jobban keresettek jelenleg a piacon, de ennek a kamatcsökkentésnek köszönhetően a beruházási hitelek is szépen kezdenek felzárkózni. Ez a két terméktípus a piacon tandemben mozog, ez egy egészséges közeget tud teremteni, ami egy stabil fejlődési vagy fejlesztési szándékot mutat a hazai kkv-k tekintetében. A vállalkozások körében nagyon nagy az érdeklődés, ezt az irodai tapasztalataink is megerősítik. Több mint 200 ponton vagyunk jelen országosan, és ezekből a kezdeti tapogatásokból azt látjuk, hogy ez egy sikeres termék lesz.”

Digitalizációval könnyítenék az igénylés folyamatát

A kedvezményes kamatozású hitel igénylése több szereplő összehangolt munkáját igényli, hiszen a folyamat a KAVOSZ-nál indul, majd a kereskedelmi bankoknál folytatódik. A vállalkozások részéről ugyanakkor gyakori visszajelzés, hogy az adminisztráció még mindig jelentős terhet jelent számukra, ezért a KAVOSZ célja a folyamatok további egyszerűsítése. A társaság olyan digitális fejlesztéseken dolgozik, amelyek csökkentik a papírmunkát és gyorsabb ügyintézést tesznek lehetővé. A tervek között szerepel egy online időpontfoglaló rendszer bevezetése, valamint a mesterséges intelligenciára épülő adatfeldolgozó megoldások alkalmazása is. Ezek az újítások egyfelől az ügyfeleknek nyújtanak kényelmet, másrészt a KAVOSZ munkatársainak is lehetőséget adnak arra, hogy még több időt fordíthassanak a személyes tanácsadásra és az ügyfelek támogatására.

„A jelenlegi folyamatnak körülbelül 70-75 százaléka adminisztráció. Első körben szeretnénk felére csökkenteni ezt az adminisztratív terhet, ehhez már vannak olyan fejlesztési javaslataink, amelyek hamarosan bevezetésre kerülnek. Ezt követően az ügyfélélményt és az ügyfelek a zökkenőmentes ügyintézését támogató fejlesztések bevezetése a cél. A bemeneti időszaktól a folyósításig maximum 9-10 hét alatt szeretnénk végig menni a teljes folyamaton.” – tette hozzá Mészáros Ádám.

Idén is népszerű volt az országos finanszírozási roadshow a vállalkozások körében

Az adásban szóba került a Portfolio és a KAVOSZ által szervezett országos roadshow is, ami egy hónapon keresztül, tizenöt helyszínen várta a vállalkozásokat finanszírozási, versenyképességi és fejlesztési kérdések megvitatására. A rendezvénysorozat különlegessége volt idén, hogy útközben jelentették be a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelt, így a programsorozat első felében még a várakozásokról volt szó, addig a későbbiekben már konkrét tapasztalatokról, tényekről tudtak beszélgetni a szakértők és a vállalkozók. Az eseményeken a résztvevők először szakmai előadásokat hallhattak, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a felmerülő kérdéseket, végül személyes konzultációkra is lehetőség nyílt. A roadshow során visszatérő kérdés volt a gördülékenyebb adminisztráció és adminisztráció-csökkentés, ami pozitív visszacsatolás jelent a folyamatban lévő digitalizációs fejlesztések tekintetében.

Mészáros Ádám kiemelte: „Fontosak voltak a roadshow-n azok az állomások, ahol jobban bele tudtuk ásni magunkat a pénzügyi tudatosságba. Próbáltunk olyan nyugati mintákat hozni, amelyek megmutatják hogyan válhatnak versenyképesebbé a hazai vállalkozások, nemcsak országosan, hanem regionálisan is. Azt gondolom, hogy ők ezt értik, abban kell egy kicsit változtatni, hogy megpróbálják megtalálni az egészséges mérleget a projektfinanszírozás terén. Nem feltétlenül kell egyszerre kettőt-hármat lépni, elég csak egyet-egyet.”

Fontos az ügyfélközpontú jövőkép

A KAVOSZ egyik kiemelt fejlesztési iránya egy közös adatbank létrehozása, amely számos piaci és intézményi szereplőt kapcsolna össze. A cél, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, ahol a bankok, garantőrök, kamarák, állami szervezetek és érdekképviseletek közösen, strukturált formában férnek hozzá a vállalkozások működésével kapcsolatos releváns adatokhoz. Ez a megoldás megfelelő teret biztosítani a jövőbeli fejlesztések és döntések megalapozásához is. A KAVOSZ a beérkező adatok, kutatások és kérdőíves felmérések alapján folyamatosan elemzi a piaci folyamatokat, és a kamarákkal, valamint a VOSZ-szal együttműködve keresi azokat a pontokat, ahol beavatkozásra, fejlesztésre vagy új termék kialakítására van szükség. A cél, hogy minden új konstrukció valós piaci igényre adjon választ, és kézzelfogható támogatást nyújtson a hazai vállalkozói szektornak.

„Nekünk a legfontosabb az ügyfélelégedettség. Mi biztos, hogy arra fogunk törekedni a jövőben is, hogy egységes, strukturális szerkezetben a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjunk termékeket a piacra dobni, vagy módosítani a hazai vállalkozások számára” – zárta gondolatait a KAVOSZ vezérigazgató-helyettese.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelt járta körbe, kifejezetten a KAVOSZ oldaláról. A teljes adás megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://www.youtube.com/watch?v=r9AKAq_HT1M

November végén a Parlament Vállalkozásfejlesztési Bizottságának éves meghallgatásán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter összegezte, milyen programok és támogatások segítették 2025-ben a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az idei évben 573 milliárd forintnyi forrás jut a szektornak, amely több mint 400 ezer vállalkozás működését érinti. A támogatások a Demján Sándor Programon, a Széchenyi Kártya Program fix kamatozású hitelein, valamint a nemrégiben bejelentett adó- és adminisztrációcsökkentő csomagon keresztül valósultak meg.

A mikro-, kis- és középvállalkozások továbbra is a magyar gazdaság legfontosabb pillérei, hiszen ők biztosítják a munkahelyek többségét és a helyi közösségek gazdasági erejét. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedés született, amelyek érdemben könnyítik a kkv-k működését, és hosszú távon is erősítik a gazdaságot. A kormányzat 2025-ben is kiemelt célként kezelte a magyar tulajdonú vállalkozások megerősítését. Ennek jegyében 573 milliárd forintnyi támogatás segítette a szektort, amely több mint 400 ezer vállalkozás működésére gyakorol pozitív hatást. A programok célja, hogy a hazai cégek pénzügyi stabilitása fennmaradjon, és a fejlesztéseikhez szükséges forrásokat kiszámítható, elérhető módon vehessék igénybe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a magyar tulajdonú kkv-k megerősítése mellett.

A hamarosan egy éves Demján Sándor Program iránt továbbra is óriási az érdeklődés

A kkv-k támogatási rendszerében kiemelt szerepet kapott a Demján Sándor Program, amely 2025-ben az egyik legsikeresebb gazdaságélénkítő kezdeményezéssé vált. A januárban meghirdetett „1+1 Beruházásélénkítő Támogatási Program” a kkv-k beruházásainak ösztönzését szolgálja. Az első ütem eredményei önmagukért beszélnek, hiszen mintegy 1400 vállalkozás részesült támogatásban, 108 milliárd forint összértékben, ami több mint 200 milliárd forintnyi beruházást indított el országszerte. A források csaknem kétharmada a leghátrányosabb helyzetű térségekbe került, így a program a fejlesztéseken túl hozzájárult a területi különbségek mérsékléséhez is.

A program második üteme december elején zárult, amit óriási érdeklődés övezett: 618 pályázat és összesen 47 milliárd forintnyi igény érkezett be. Várhatóan körülbelül 200 új vállalkozás juthat támogatáshoz, 25 és 200 millió forint közötti összegben, 50 százalékos támogatási intenzitással. A tapasztalatok szerint a kkv-k egyre tudatosabban fordulnak a fejlesztési források felé, és olyan beruházásokba fognak, amelyek a hatékonyság növelését, az energiafelhasználás csökkentését vagy a digitális átállást célozzák. Ezeken felül továbbra is prioritás az exportösztönzés és a méretugrás támogatása, ennek megfelelően 700 milliárd forintra emelkedett az EXIM exportösztönző hitelprogramjának kerete.

A Demján Sándor Programban külön figyelmet kapott a vállalkozások online jelenlétének erősítése is, hiszen manapság már ez a piacra jutás egyik alapfeltétele. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program segítségével - amely az 50 fő alatti vállalkozások weboldal-fejlesztéseit és közösségi média megjelenését támogatja - idén több mint 7000 cég kapott szakszerű támogatást, 9 milliárd forint értékben.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások keresik az alacsony kamatozású konstrukciókat

A hazai vállalkozások számára óriási segítséget jelent a kiszámítható és kedvező kamatozású finanszírozás. Az ősz egyértelműen a Széchenyi Kártya Program fix 3 százalékos kamatozású hitelei körül forgott, ami iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A bejelentés óta eltelt alig nyolc hét alatt több mint 12 ezer vállalkozás nyújtotta be igényét, összesen 661 milliárd forint értékben. A hét különböző termék között likviditást segítő megoldások, illetve beruházási típusú konstrukciók is egyaránt elérhetőek, és a kedvezményes kamatszint akár több millió forintos megtakarítást is eredményezhet a futamidő során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv-k számára az olcsó, stabil finanszírozás kulcsfontosságú feltétele a beruházások folytatásának és a működés biztonságának. Emellett a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára külön kedvezményes hitel is elérhető. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont 2,5 százalékos fix kamattal, legfeljebb 10 millió forintos összegig biztosít forrást, amely a szolgáltatók fejlesztéseit és az ágazat további erősödését támogatja.

Forrás: https://www.facebook.com/nagymartonminiszter/posts/pfbid02fVAbamdgstZt93ct47HkSpMfQ66j74Eyaws6q7a7paPumKVGNLcsTh4bogacN1HNl

Jövőre már érezhető lesz az adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések hatása

A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének gyümölcse az évvégén bejelentett, 11 pontos vállalkozói adó- és adminisztrációcsökkentő csomag. Ez újabb fontos mérföldköve a kkv-k támogatásának, ami akár 250 ezer vállalkozás életébe hozhat pozitív változást. A cél, hogy hosszabb távon is csökkentsék a vállalkozások működési költségeit és az adminisztratív terheket. A csomagból 3 pont az adminisztráció csökkentésére, 8 pont az adóterhek mérséklésére vonatkozik, amelyek átláthatóbb, egyszerűsített adózást és kevesebb bürokráciát jelentenek a vállalkozások számára. Összességében a kormány becslése szerint 80-90 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál a következő évben. A programcsomag jól illeszkedik az eddigi támogatások sorába, amelyek a célja változatlan: egyszerűbb működés, kevesebb teher, és kiszámíthatóbb környezet minden magyar vállalkozás számára.

Források:

• Nagy Márton: A kormány idén 573 milliárd forinttal segíti a kkv-kat a büdzséből – Hirado.hu
• Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor – Kormany.hu
• Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkárának Facebook bejegyzései.
• Nagy Márton, Nemzetgazdasági Miniszter Facebook bejegyzései.

A hazai pénzforgalom 2025-ben látványosan digitalizálódik: az elektronikus fizetések aránya rekordokat dönt, az AFR és a qvik új fizetési élményt hoz, miközben a központi fraud-szűrés új védelmi szintet teremt. Az azonnali fizetési rendszer egy negyedév alatt 53 millió tranzakciót bonyolított le, és a neobankok új irányokat jelölnek ki a pénzügyekben. Megjelent a PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 című elemzése, mely részletesen feltárja a hazai pénzforgalom digitalizációjának legfrissebb trendjeit, adatait és a legújabb fejlesztéseket.

Fejlett infrastruktúra támogatja a gyors digitalizációt

A magyar pénzforgalmi infrastruktúra európai összevetésben is kiemelkedő. 2025 második negyedévére az ATM-hálózat elérte az 5 378 darabot (ami +166 db negyedéves növekedést jelent), a fizikai kártyaelfogadóhelyek száma meghaladta a 150 ezret és a POS-terminálok száma 275 559-re bővült. Az internetes elfogadóhelyek száma megközelítette a 45 ezret – ez több mint kétszerese a 2020-as szintnek.

A bankszámlák és kártyák állománya stabilan 10,3 millió darab körül mozog, miközben a használat minősége folyamatosan javul: nő a mobilbankon keresztül történő utalások száma, a kártyás vásárlások darabszáma és értéke is. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya már elérte a 25%-ot, az érintéses POS-tranzakciók részaránya tartósan 99%.

Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételek darabszáma 5,8%-kal, értéke 1,5%-kal csökkent. Az egy ATM-tranzakcióra jutó átlagos összeg 112 ezer forint. Budapest továbbra is élen jár: itt az elektronikus tranzakciók aránya 58% darabszámban és 68% értékben, míg Kelet-Magyarországon a legalacsonyabbak ezek az arányok.

Felfutóban az azonnali fizetés

Magyarország 2020-ban egyedülállóan, kötelező jelleggel vezette be az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR), amelyet 2024-ben az AFR 2.0 intézkedéscsomag és a qvik indítása egészített ki. A qvik valójában négy megoldást jelent – QR-kód, NFC, deeplink és fizetési kérelem –, amelyek egységes, kötelező szabványra építve terjesztik az azonnali fizetést online és bolti környezetben. 2025 második negyedévének végén már több mint 31 ezer helyszínen volt elérhető a qvik, a QR/NFC/Link tranzakciók száma negyedéves alapon 41,2%-kal nőtt.

Látványos a request-to-pay (fizetési kérelem) felfutása: 2025 második negyedévében 1 185 139 darab tranzakciót és 527,4 milliárd forint értéket ért el, ami 48,9%-os növekedés darabszám és 81,4%-os az érték tekintetében egyetlen negyedév alatt. A qvik a felhasználók számára mentes a tranzakciós illetéktől, így különösen nagy kosárértékeknél kínál alternatívát a kártyás fizetéshez képest.

A „A qvik megoldások sikeréhez nemcsak a hagyományos és online fizetési rendszerek összehangolt fejlesztése szükséges, hanem a szolgáltatók aktív szerepvállalása a bizalomépítésben és az edukációban, hiszen a piaci várakozások szerint a digitális fizetés csak így válhat széles körben elfogadottá” - mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 kutatásában gyakorlati példák és piaci adatok is szerepelnek a legújabb fejlesztésekről.

A kiberbiztonság kulcskérdés

A digitális csatornák térnyerésével párhuzamosan a kiberfenyegetések száma és komplexitása is nő: világszinten 2028-ra 14 000 milliárd dollárra emelkedhet a kiberbűnözés okozta kár; Magyarországon 2024-ben 220 ezer tranzakció során 41,9 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. A kártyás visszaélések kibocsátói oldalon 2023 első negyedévétől 2025 második negyedévéig látványosan javultak: a sikeres visszaélések aránya 32%-ról 9,7%-ra esett, az egy esethez kapcsolódó átlagos kárérték pedig 38 756 forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya 2025 második negyedévére 50%-ra emelkedett, közel 940 ezer forintos átlagos eseti kár mellett.

A támadások csatornái átrendeződtek: a mobil dominanciája 78%-ra nőtt, az internet aránya 20%, a végső célpont pedig jellemzően továbbra is ember (a támadások 46%-a emailen indul). Ebben a környezetben 2025. július 1-jén elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), a GIRO által üzemeltetett hibrid fraud-monitoring megoldás, amely szabály- és MI-alapú kockázati scoringgal 500 milliszekundum alatti időszeletben támogatja a banki döntést.

Az ügyfélélmény új dimenziói a neobankoknál

A nemzetközi fintechszereplők (Revolut, Wise) néhány év alatt új mércét állítottak az ügyfélélményben: egyszerű, gyors, költséghatékony és fejlett mobilappokkal vonzottak be 1,5–2 millió magyar ügyfelet. A neobankok ügyfélköre jellemzően fiatalabb, digitálisan affinis, városi lakosokból áll; a kártyahasználatban az online és külföldi vásárlások dominálnak, a készpénzfelvétel aránya alacsony.

2023-ban a külföldi fintech-kártyák 69%-át regisztrálták mobilfizetési tárcába (Apple Pay, Google Wallet), szemben a hazai kibocsátású kártyák 23%-ával. A hagyományos bankok válasza érzékelhető: fejlett mobilbankok (virtuális kártya, kedvező devizaváltás), többcsatornás digitális szolgáltatások és gyorsabb onboarding jelenik meg, miközben a bankváltás adminisztratív akadályai – például a számlaszám-hordozhatóság hiánya – továbbra is fékezik a versenyt.

„Az ügyfélélmény 2025-re stratégiai tényezővé vált: az intuitív UX/UI, a hangalapú interakciók, az előfizetéses modellek és az AI-alapú személyre szabás új normát teremt. A neobankok által diktált digitális szint ma már piacszabályozó hatású: a verseny a személyre szabott ajánlatokban, a zökkenőmentes ügyfélutakban és a transzparens díjstruktúrában zajlik. A nyertesek azok lesznek, akik a biztonság, a fogyasztói élmény és a szabályozói megfelelés hármasát egy platformon, adatvezérelt működési modellben integrálják” – foglalta össze Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.