Minden várakozást felülmúlt a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelprogram iránti érdeklődés a KAVOSZ adatai szerint. A konstrukció iránt országosan hatalmas a kereslet, a társaság felkészült ügyfélszolgálati hálózattal segíti az érdeklődőket. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. mb. vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a program első eredményeiről, az őszi roadshow tanulságairól, valamint azokról a tervezett fejlesztésekről, amelyek a jövőben még hatékonyabbá és egyszerűbbé tehetik a vállalkozások finanszírozását.

A vállalkozások részéről is igény van a közvetlen párbeszédre

Idén őszre érett meg a gazdasági környezet a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelprogram bevezetésére, amelynek célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a piacinál kedvezőbb kamatozású források révén. Az első tapasztalatok minden várakozást felülmúltak. A bevezetést követő kéthetes időszakban egy teljes hónapnyi igény érkezett be, ami jól mutatja, hogy a program valódi piaci igényeket szolgál ki. Éves összevetésben az igénylések száma megháromszorozódott, az igényelt összeg pedig megközelítően a duplájára nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KAVOSZ országos hálózata felkészülten kezelte a hirtelen megugró érdeklődést. A KAVOSZ-irodában dolgozó munkatársak célzott képzéseken vettek részt annak érdekében, hogy minden ügyfél gyors és pontos tájékoztatásban részesüljön. A 3 százalékos hitelprogramhoz kapcsolódóan megalakult a KKV Programiroda is, amelynek feladata, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a vállalkozások és a KAVOSZ között. A programiroda a tájékoztatáson és ügyintézésen túl igyekszik minden felmerülő kérdésben segítséget nyújtani a cégek számára. A programiroda munkatársai rendszeresen jelen lesznek szakmai fórumokon, valamint vidéki és budapesti rendezvényeken is, hogy a vállalkozások felmerülő kérdéseire azonnal reagálni tudjanak.

„Kiemelkedő dinamika tapasztalható az indulás óta” – kezdte a KAVOSZ szakértője, majd így folytatta: „A likviditási hitelek jobban keresettek jelenleg a piacon, de ennek a kamatcsökkentésnek köszönhetően a beruházási hitelek is szépen kezdenek felzárkózni. Ez a két terméktípus a piacon tandemben mozog, ez egy egészséges közeget tud teremteni, ami egy stabil fejlődési vagy fejlesztési szándékot mutat a hazai kkv-k tekintetében. A vállalkozások körében nagyon nagy az érdeklődés, ezt az irodai tapasztalataink is megerősítik. Több mint 200 ponton vagyunk jelen országosan, és ezekből a kezdeti tapogatásokból azt látjuk, hogy ez egy sikeres termék lesz.”

Digitalizációval könnyítenék az igénylés folyamatát

A kedvezményes kamatozású hitel igénylése több szereplő összehangolt munkáját igényli, hiszen a folyamat a KAVOSZ-nál indul, majd a kereskedelmi bankoknál folytatódik. A vállalkozások részéről ugyanakkor gyakori visszajelzés, hogy az adminisztráció még mindig jelentős terhet jelent számukra, ezért a KAVOSZ célja a folyamatok további egyszerűsítése. A társaság olyan digitális fejlesztéseken dolgozik, amelyek csökkentik a papírmunkát és gyorsabb ügyintézést tesznek lehetővé. A tervek között szerepel egy online időpontfoglaló rendszer bevezetése, valamint a mesterséges intelligenciára épülő adatfeldolgozó megoldások alkalmazása is. Ezek az újítások egyfelől az ügyfeleknek nyújtanak kényelmet, másrészt a KAVOSZ munkatársainak is lehetőséget adnak arra, hogy még több időt fordíthassanak a személyes tanácsadásra és az ügyfelek támogatására.

„A jelenlegi folyamatnak körülbelül 70-75 százaléka adminisztráció. Első körben szeretnénk felére csökkenteni ezt az adminisztratív terhet, ehhez már vannak olyan fejlesztési javaslataink, amelyek hamarosan bevezetésre kerülnek. Ezt követően az ügyfélélményt és az ügyfelek a zökkenőmentes ügyintézését támogató fejlesztések bevezetése a cél. A bemeneti időszaktól a folyósításig maximum 9-10 hét alatt szeretnénk végig menni a teljes folyamaton.” – tette hozzá Mészáros Ádám.

Idén is népszerű volt az országos finanszírozási roadshow a vállalkozások körében

Az adásban szóba került a Portfolio és a KAVOSZ által szervezett országos roadshow is, ami egy hónapon keresztül, tizenöt helyszínen várta a vállalkozásokat finanszírozási, versenyképességi és fejlesztési kérdések megvitatására. A rendezvénysorozat különlegessége volt idén, hogy útközben jelentették be a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelt, így a programsorozat első felében még a várakozásokról volt szó, addig a későbbiekben már konkrét tapasztalatokról, tényekről tudtak beszélgetni a szakértők és a vállalkozók. Az eseményeken a résztvevők először szakmai előadásokat hallhattak, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a felmerülő kérdéseket, végül személyes konzultációkra is lehetőség nyílt. A roadshow során visszatérő kérdés volt a gördülékenyebb adminisztráció és adminisztráció-csökkentés, ami pozitív visszacsatolás jelent a folyamatban lévő digitalizációs fejlesztések tekintetében.

Mészáros Ádám kiemelte: „Fontosak voltak a roadshow-n azok az állomások, ahol jobban bele tudtuk ásni magunkat a pénzügyi tudatosságba. Próbáltunk olyan nyugati mintákat hozni, amelyek megmutatják hogyan válhatnak versenyképesebbé a hazai vállalkozások, nemcsak országosan, hanem regionálisan is. Azt gondolom, hogy ők ezt értik, abban kell egy kicsit változtatni, hogy megpróbálják megtalálni az egészséges mérleget a projektfinanszírozás terén. Nem feltétlenül kell egyszerre kettőt-hármat lépni, elég csak egyet-egyet.”

Fontos az ügyfélközpontú jövőkép

A KAVOSZ egyik kiemelt fejlesztési iránya egy közös adatbank létrehozása, amely számos piaci és intézményi szereplőt kapcsolna össze. A cél, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, ahol a bankok, garantőrök, kamarák, állami szervezetek és érdekképviseletek közösen, strukturált formában férnek hozzá a vállalkozások működésével kapcsolatos releváns adatokhoz. Ez a megoldás megfelelő teret biztosítani a jövőbeli fejlesztések és döntések megalapozásához is. A KAVOSZ a beérkező adatok, kutatások és kérdőíves felmérések alapján folyamatosan elemzi a piaci folyamatokat, és a kamarákkal, valamint a VOSZ-szal együttműködve keresi azokat a pontokat, ahol beavatkozásra, fejlesztésre vagy új termék kialakítására van szükség. A cél, hogy minden új konstrukció valós piaci igényre adjon választ, és kézzelfogható támogatást nyújtson a hazai vállalkozói szektornak.

„Nekünk a legfontosabb az ügyfélelégedettség. Mi biztos, hogy arra fogunk törekedni a jövőben is, hogy egységes, strukturális szerkezetben a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjunk termékeket a piacra dobni, vagy módosítani a hazai vállalkozások számára” – zárta gondolatait a KAVOSZ vezérigazgató-helyettese.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelt járta körbe, kifejezetten a KAVOSZ oldaláról. A teljes adás megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://www.youtube.com/watch?v=r9AKAq_HT1M

November végén a Parlament Vállalkozásfejlesztési Bizottságának éves meghallgatásán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter összegezte, milyen programok és támogatások segítették 2025-ben a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az idei évben 573 milliárd forintnyi forrás jut a szektornak, amely több mint 400 ezer vállalkozás működését érinti. A támogatások a Demján Sándor Programon, a Széchenyi Kártya Program fix kamatozású hitelein, valamint a nemrégiben bejelentett adó- és adminisztrációcsökkentő csomagon keresztül valósultak meg.

A mikro-, kis- és középvállalkozások továbbra is a magyar gazdaság legfontosabb pillérei, hiszen ők biztosítják a munkahelyek többségét és a helyi közösségek gazdasági erejét. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedés született, amelyek érdemben könnyítik a kkv-k működését, és hosszú távon is erősítik a gazdaságot. A kormányzat 2025-ben is kiemelt célként kezelte a magyar tulajdonú vállalkozások megerősítését. Ennek jegyében 573 milliárd forintnyi támogatás segítette a szektort, amely több mint 400 ezer vállalkozás működésére gyakorol pozitív hatást. A programok célja, hogy a hazai cégek pénzügyi stabilitása fennmaradjon, és a fejlesztéseikhez szükséges forrásokat kiszámítható, elérhető módon vehessék igénybe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a magyar tulajdonú kkv-k megerősítése mellett.

A hamarosan egy éves Demján Sándor Program iránt továbbra is óriási az érdeklődés

A kkv-k támogatási rendszerében kiemelt szerepet kapott a Demján Sándor Program, amely 2025-ben az egyik legsikeresebb gazdaságélénkítő kezdeményezéssé vált. A januárban meghirdetett „1+1 Beruházásélénkítő Támogatási Program” a kkv-k beruházásainak ösztönzését szolgálja. Az első ütem eredményei önmagukért beszélnek, hiszen mintegy 1400 vállalkozás részesült támogatásban, 108 milliárd forint összértékben, ami több mint 200 milliárd forintnyi beruházást indított el országszerte. A források csaknem kétharmada a leghátrányosabb helyzetű térségekbe került, így a program a fejlesztéseken túl hozzájárult a területi különbségek mérsékléséhez is.

A program második üteme december elején zárult, amit óriási érdeklődés övezett: 618 pályázat és összesen 47 milliárd forintnyi igény érkezett be. Várhatóan körülbelül 200 új vállalkozás juthat támogatáshoz, 25 és 200 millió forint közötti összegben, 50 százalékos támogatási intenzitással. A tapasztalatok szerint a kkv-k egyre tudatosabban fordulnak a fejlesztési források felé, és olyan beruházásokba fognak, amelyek a hatékonyság növelését, az energiafelhasználás csökkentését vagy a digitális átállást célozzák. Ezeken felül továbbra is prioritás az exportösztönzés és a méretugrás támogatása, ennek megfelelően 700 milliárd forintra emelkedett az EXIM exportösztönző hitelprogramjának kerete.

A Demján Sándor Programban külön figyelmet kapott a vállalkozások online jelenlétének erősítése is, hiszen manapság már ez a piacra jutás egyik alapfeltétele. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program segítségével - amely az 50 fő alatti vállalkozások weboldal-fejlesztéseit és közösségi média megjelenését támogatja - idén több mint 7000 cég kapott szakszerű támogatást, 9 milliárd forint értékben.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások keresik az alacsony kamatozású konstrukciókat

A hazai vállalkozások számára óriási segítséget jelent a kiszámítható és kedvező kamatozású finanszírozás. Az ősz egyértelműen a Széchenyi Kártya Program fix 3 százalékos kamatozású hitelei körül forgott, ami iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A bejelentés óta eltelt alig nyolc hét alatt több mint 12 ezer vállalkozás nyújtotta be igényét, összesen 661 milliárd forint értékben. A hét különböző termék között likviditást segítő megoldások, illetve beruházási típusú konstrukciók is egyaránt elérhetőek, és a kedvezményes kamatszint akár több millió forintos megtakarítást is eredményezhet a futamidő során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv-k számára az olcsó, stabil finanszírozás kulcsfontosságú feltétele a beruházások folytatásának és a működés biztonságának. Emellett a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára külön kedvezményes hitel is elérhető. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont 2,5 százalékos fix kamattal, legfeljebb 10 millió forintos összegig biztosít forrást, amely a szolgáltatók fejlesztéseit és az ágazat további erősödését támogatja.

Forrás: https://www.facebook.com/nagymartonminiszter/posts/pfbid02fVAbamdgstZt93ct47HkSpMfQ66j74Eyaws6q7a7paPumKVGNLcsTh4bogacN1HNl

Jövőre már érezhető lesz az adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések hatása

A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének gyümölcse az évvégén bejelentett, 11 pontos vállalkozói adó- és adminisztrációcsökkentő csomag. Ez újabb fontos mérföldköve a kkv-k támogatásának, ami akár 250 ezer vállalkozás életébe hozhat pozitív változást. A cél, hogy hosszabb távon is csökkentsék a vállalkozások működési költségeit és az adminisztratív terheket. A csomagból 3 pont az adminisztráció csökkentésére, 8 pont az adóterhek mérséklésére vonatkozik, amelyek átláthatóbb, egyszerűsített adózást és kevesebb bürokráciát jelentenek a vállalkozások számára. Összességében a kormány becslése szerint 80-90 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál a következő évben. A programcsomag jól illeszkedik az eddigi támogatások sorába, amelyek a célja változatlan: egyszerűbb működés, kevesebb teher, és kiszámíthatóbb környezet minden magyar vállalkozás számára.

Források:

• Nagy Márton: A kormány idén 573 milliárd forinttal segíti a kkv-kat a büdzséből – Hirado.hu
• Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor – Kormany.hu
• Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkárának Facebook bejegyzései.
• Nagy Márton, Nemzetgazdasági Miniszter Facebook bejegyzései.

A hazai pénzforgalom 2025-ben látványosan digitalizálódik: az elektronikus fizetések aránya rekordokat dönt, az AFR és a qvik új fizetési élményt hoz, miközben a központi fraud-szűrés új védelmi szintet teremt. Az azonnali fizetési rendszer egy negyedév alatt 53 millió tranzakciót bonyolított le, és a neobankok új irányokat jelölnek ki a pénzügyekben. Megjelent a PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 című elemzése, mely részletesen feltárja a hazai pénzforgalom digitalizációjának legfrissebb trendjeit, adatait és a legújabb fejlesztéseket.

Fejlett infrastruktúra támogatja a gyors digitalizációt

A magyar pénzforgalmi infrastruktúra európai összevetésben is kiemelkedő. 2025 második negyedévére az ATM-hálózat elérte az 5 378 darabot (ami +166 db negyedéves növekedést jelent), a fizikai kártyaelfogadóhelyek száma meghaladta a 150 ezret és a POS-terminálok száma 275 559-re bővült. Az internetes elfogadóhelyek száma megközelítette a 45 ezret – ez több mint kétszerese a 2020-as szintnek.

A bankszámlák és kártyák állománya stabilan 10,3 millió darab körül mozog, miközben a használat minősége folyamatosan javul: nő a mobilbankon keresztül történő utalások száma, a kártyás vásárlások darabszáma és értéke is. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya már elérte a 25%-ot, az érintéses POS-tranzakciók részaránya tartósan 99%.

Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételek darabszáma 5,8%-kal, értéke 1,5%-kal csökkent. Az egy ATM-tranzakcióra jutó átlagos összeg 112 ezer forint. Budapest továbbra is élen jár: itt az elektronikus tranzakciók aránya 58% darabszámban és 68% értékben, míg Kelet-Magyarországon a legalacsonyabbak ezek az arányok.

Felfutóban az azonnali fizetés

Magyarország 2020-ban egyedülállóan, kötelező jelleggel vezette be az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR), amelyet 2024-ben az AFR 2.0 intézkedéscsomag és a qvik indítása egészített ki. A qvik valójában négy megoldást jelent – QR-kód, NFC, deeplink és fizetési kérelem –, amelyek egységes, kötelező szabványra építve terjesztik az azonnali fizetést online és bolti környezetben. 2025 második negyedévének végén már több mint 31 ezer helyszínen volt elérhető a qvik, a QR/NFC/Link tranzakciók száma negyedéves alapon 41,2%-kal nőtt.

Látványos a request-to-pay (fizetési kérelem) felfutása: 2025 második negyedévében 1 185 139 darab tranzakciót és 527,4 milliárd forint értéket ért el, ami 48,9%-os növekedés darabszám és 81,4%-os az érték tekintetében egyetlen negyedév alatt. A qvik a felhasználók számára mentes a tranzakciós illetéktől, így különösen nagy kosárértékeknél kínál alternatívát a kártyás fizetéshez képest.

A „A qvik megoldások sikeréhez nemcsak a hagyományos és online fizetési rendszerek összehangolt fejlesztése szükséges, hanem a szolgáltatók aktív szerepvállalása a bizalomépítésben és az edukációban, hiszen a piaci várakozások szerint a digitális fizetés csak így válhat széles körben elfogadottá” - mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 kutatásában gyakorlati példák és piaci adatok is szerepelnek a legújabb fejlesztésekről.

A kiberbiztonság kulcskérdés

A digitális csatornák térnyerésével párhuzamosan a kiberfenyegetések száma és komplexitása is nő: világszinten 2028-ra 14 000 milliárd dollárra emelkedhet a kiberbűnözés okozta kár; Magyarországon 2024-ben 220 ezer tranzakció során 41,9 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. A kártyás visszaélések kibocsátói oldalon 2023 első negyedévétől 2025 második negyedévéig látványosan javultak: a sikeres visszaélések aránya 32%-ról 9,7%-ra esett, az egy esethez kapcsolódó átlagos kárérték pedig 38 756 forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya 2025 második negyedévére 50%-ra emelkedett, közel 940 ezer forintos átlagos eseti kár mellett.

A támadások csatornái átrendeződtek: a mobil dominanciája 78%-ra nőtt, az internet aránya 20%, a végső célpont pedig jellemzően továbbra is ember (a támadások 46%-a emailen indul). Ebben a környezetben 2025. július 1-jén elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), a GIRO által üzemeltetett hibrid fraud-monitoring megoldás, amely szabály- és MI-alapú kockázati scoringgal 500 milliszekundum alatti időszeletben támogatja a banki döntést.

Az ügyfélélmény új dimenziói a neobankoknál

A nemzetközi fintechszereplők (Revolut, Wise) néhány év alatt új mércét állítottak az ügyfélélményben: egyszerű, gyors, költséghatékony és fejlett mobilappokkal vonzottak be 1,5–2 millió magyar ügyfelet. A neobankok ügyfélköre jellemzően fiatalabb, digitálisan affinis, városi lakosokból áll; a kártyahasználatban az online és külföldi vásárlások dominálnak, a készpénzfelvétel aránya alacsony.

2023-ban a külföldi fintech-kártyák 69%-át regisztrálták mobilfizetési tárcába (Apple Pay, Google Wallet), szemben a hazai kibocsátású kártyák 23%-ával. A hagyományos bankok válasza érzékelhető: fejlett mobilbankok (virtuális kártya, kedvező devizaváltás), többcsatornás digitális szolgáltatások és gyorsabb onboarding jelenik meg, miközben a bankváltás adminisztratív akadályai – például a számlaszám-hordozhatóság hiánya – továbbra is fékezik a versenyt.

„Az ügyfélélmény 2025-re stratégiai tényezővé vált: az intuitív UX/UI, a hangalapú interakciók, az előfizetéses modellek és az AI-alapú személyre szabás új normát teremt. A neobankok által diktált digitális szint ma már piacszabályozó hatású: a verseny a személyre szabott ajánlatokban, a zökkenőmentes ügyfélutakban és a transzparens díjstruktúrában zajlik. A nyertesek azok lesznek, akik a biztonság, a fogyasztói élmény és a szabályozói megfelelés hármasát egy platformon, adatvezérelt működési modellben integrálják” – foglalta össze Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

Budapest, 2025. december 1. - A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2026. június 30-ig meghosszabbítja a beruházási hitelek mögé nyújtott kezesség első teljes üzleti év végéig érvényes díjmentességét. A döntés a vállalkozások pénzügyi terheinek további csökkentését, a beruházási dinamika erősítését és a hitelhez jutás egyszerűsítését szolgálja.

A beruházási hitelekhez kapcsolódó garanciadíj-mentesség fenntartásával a Garantiqa azt kívánja elősegíteni, hogy a vállalkozások olcsóbban, gyorsabban és kiszámíthatóbban juthassanak külső finanszírozási forrásokhoz. A beruházások támogatása most különösen fontos feladat: a garanciadíj elengedése és a támogatott hitelek kedvező kamatszintje együtt olyan feltételrendszert teremt, amely valódi lendületet adhat a fejlesztéseknek – hangsúlyozta Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója.

A Széchenyi Kártya Programban felvehető beruházási hitelek kamatát a kormány egy évvel ezelőtt az akkori 5 százalékról 3,5 százalékra csökkentette. Ezek a hitelek 2025. február 17. óta már 3 százalékos fix kamat mellett érhetők el, ami jelentősen élénkítette a keresletet. Október 6-tól pedig a likviditási célú hitelek is fix 3 százalékos kamat mellett vehetők fel, ami a nagy számú ügyfélérdeklődés alapján várhatóan további jelentős élénkülést fog hozni a hitelezésben az elkövetkező hónapokban. Ennek jelei már a Garantiqánál is látszódnak: a beérkező kezességi kérelmek száma az elmúlt hetekben duplájára emelkedett.

Mivel a Széchenyi Kártya termékek többségéhez automatikusan társul a Garantiqa kezessége, a társaság a Széchenyi Kártya Program egyik fontos pillére. A kezességvállalás biztonságot ad a bankoknak, a vállalkozásoknak pedig könnyített utat biztosít a kedvező hitelek felé. A most meghosszabbított kedvezmény egyértelmű üzenet: a Garantiqa minden eszközzel támogatja a magyar vállalkozások növekedését, hogy fejleszteni tudjanak és bátran tervezzenek előre – tette hozzá Szabó István Attila.

A beruházási hitelekhez kapcsolódó garanciadíj-mentesség folytatása illeszkedik a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseihez, beleértve a vállalati beruházások élénkítését, a technológiai megújulás támogatását és a hazai kkv-k versenyképességének növelését. A Garantiqa bízik abban, hogy a támogatott hitelezési környezet emelkedő beruházási aktivitást eredményez, és hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményének további javulásához.

A társaság a beruházási hitelekhez kapcsolódó kezességvállalásának meghosszabbított díjmentességével – a Széchenyi Kártya Program banki és állami partnereivel közösen – továbbra is azon dolgozik, hogy a vállalkozások olcsó és kiszámítható finanszírozási hátteret kapjanak stabil működésükhöz és fejlesztési terveik megvalósításához.

A KiberPajzzsal közös sajtótájékoztatóján a Visa bemutatta legfrissebb kutatásának eredményeit. Ebből többek között az is kiderül, hogy a „digitális tájékozatlanság” közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.

A KiberPajzs program kiemelt szerepet játszik abban, hogy a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői időben felismerjék a kiberfenyegetéseket, és egységes, naprakész ismeretekre támaszkodhassanak. A program a megelőzés, az edukáció és az összehangolt szakmai fellépés révén nyújt segítséget a digitális csalások visszaszorításában. Ezek egyik legújabb és legveszélyesebb területe a hamis hirdetések és a mesterséges intelligencia által generált átverések, amelyek mértéke és kifinomultsága rohamosan növekszik a közösségi médiában – így a felhasználók számára minden eddiginél nehezebb megkülönböztetni, mi valódi és mi hamis.

Ennek kapcsán készített a Visa egy kutatást tizenegy európai országban 9500 felnőtt bevonásával, többek között azt vizsgálva, hogyan hatnak a felhasználókra a social media felületeken a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mindennapi online szokások új sebezhetőségi pontokat teremtenek, amelyeket a csalók gyorsan kihasználnak. A magyarok közel negyede (24%) osztott már meg bejegyzést anélkül, hogy ellenőrizte volna annak hitelességét. Közel egyharmaduk (31%) ritkán olvas tovább a főcímnél a közösségi médiában vagy hírportálokon, mielőtt véleményt formálna, és a közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallotta, hogy semmilyen lépést nem tesz online biztonsága érdekében.

A hatás pedig túlmutat a pénzügyi veszteségen: érzelmi stresszt, fokozott szorongást és csökkent hatékonyságot okoz. Erről az érintettek 20%-a számolt be, az áldozatok harmada ráadásul több mint három munkanapot tölt a visszaélések rendezésével.

Ahogy az online csalások egyre kifinomultabbá és elterjedtebbé válnak, a fogyasztói magatartás változása kézzelfogható hatást gyakorol a tágabb gazdaságra. Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett: 40%-uk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat.

„A mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszik abban, ahogyan élünk és dolgozunk, a személyre szabott élményektől a működési hatékonyságig, de új kockázatokat is hordoz – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője. – A csalók ezeket az eszközöket megtévesztésre használják, aláásva az online csatornákba vetett bizalmat. Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival, aminek kézzelfogható következménye a pénz-, idő- és bizalomvesztés. Ezért fektetünk mesterséges intelligencia-alapú innovációba, működünk együtt iparági partnereinkkel és látjuk el a fogyasztókat a biztonsághoz szükséges eszközökkel és tudással, hiszen együtt egy biztonságosabb digitális jövőt építhetünk mindenki számára.”

Számos előnye mellett a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság teljes ökoszisztémáját is képes átalakítani, ezért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NBSZ NKI) számára is stratégiai területet jelent. Bár a mesterséges intelligencia térnyerésével új típusú fenyegetések és támadási formák jelentek meg, a technológia egyúttal innovatív védekezési lehetőségeket is kínál. Az AI így egyszerre hordoz kockázatot és kulcsfontosságú erőforrást; a jövő kiberbiztonsági stratégiái pedig csak akkor lehetnek eredményesek, ha a vállalkozások felkészülten, tudatosan és felelősen építik be a mesterséges intelligenciát mindennapi működésükbe.

„A mesterséges intelligencia mára a kiberbiztonság meghatározó alappillérévé vált: olyan erőforrássá, amely nélkülözhetetlen a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépéshez – fogalmazott Szabó Lajos, az NBSZ NKI igazgatója. – Az automatizált elemzési rendszerektől a prediktív technológiákig számos területen támogatja a vállalkozásokat abban, hogy tudatosan, magabiztosan és felkészülten működjenek egy egyre összetettebb digitális környezetben.”

Az elmúlt években globálisan és így Magyarországon is meredeken nőtt a digitális csalások száma és aránya. A folyamatosan változó kibertérben a megelőzés, valamint a bűnüldözés támogatása csak akkor lehet eredményes, ha a pénzügyi, szabályozói, kormányzati és bűnüldözői szereplők összehangoltan és proaktívan lépnek fel. Ezt a munkát erősíti Kovács Levente és Terták Elemér „Kiberbiztonság – kibertér” című új szakkönyve, amelyet a sajtótájékoztatón mutatott be a Magyar Bankszövetség.

„Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét, hiszen biztonságosan használható kibertér nélkül a vívmányok elvesznek – mondta Kovács Levente főtitkár, egyetemi tanár. – Jelen korunk egyik legnagyobb kihívása a kibertér védelme: ma ugyanis a legnyereségesebb iparág a kiberbűnözés. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés és a védekezés szerepe felértékelődött. Ehhez a munkához a kibertámadások rendszerezése, bemutatása, megértése és előrejelzése szükséges. Ezzel az új szakkönyvvel célunk megadni az elméleti hátteret, amelyre hatékony oktatási, védekezési, szabályozási és bűnüldözési struktúrák épülhetnek.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a kiberbiztonság többé nem elszigetelt technológiai kérdés, hanem közös nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A vállalkozások, az állami szereplők és a szakmai szervezetek együttműködése – az olyan kezdeményezésekre építve, mint a KiberPajzs program – elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, átlátható és versenyképes digitális környezetet kínáljon.

Megjegyzés:

Az adatok forrása – ha másként nincs jelölve – a Visa megbízásából készült felmérés magyarországi eredményei. A kutatást az Opinium végezte 9500, 18 év feletti felnőtt bevonásával, akik országosan reprezentatív mintát alkottak a következő 11 európai országban: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország.

A KiberPajzs Programról

A 2022 novemberében életre hívott KiberPajzs Program egy kiberbiztonsági edukációs és kommunikációs kezdeményezés, amelynek célja az online pénzügyi visszaélések megelőzése, a lakossági fogyasztók és vállalati ügyfelek védelme. A KiberPajzs együttműködő partnerei: Igazságügyi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank, Mastercard, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Országos Rendőr-főkapitányság, Pénzügyi Békéltető Testület, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szerencsejáték Zrt., Visa; kommunikációs partnere a Médiaunió Alapítvány. További információ: Kiberpajzs.hu

A Visa tippjei:

Öt okos módszer a biztonság megőrzésére a közösségi médiában

1) Kérdőjelezd meg a forrást

A csalók gyakran hoznak létre az eredetire megtévesztésig hasonlító hamis webshopokat, látványos hirdetésekkel, MI által generált hírességek ajánlásaival és meggyőző személyes üzenetekkel. Ezek a taktikák hihetetlenül valódinak tűnhetnek. Mielőtt kattintanál, állj meg és tedd fel a kérdést: Megbízható ez az oldal? Egy pillanatnyi kétely költséges hibázástól menthet meg.

2) Tarts egy kis szünetet

A sürgetés a csalók egyik leggyakoribb módszere. Az ingyenes ajándékok, hatalmas kedvezmények vagy „korlátozott idejű” ajánlatok célja, hogy elkapkodott döntésre késztessenek. Inkább lassíts le! Ellenőrizd, hogy az ajánlat reális-e, kutass a cég után, olvass véleményeket, és látogass el a márka hivatalos weboldalára, mielőtt bármilyen személyes adatot megosztanál.

3) Ellenőrizd a küldőt – ne csak a profilt

Üzenetet kapsz egy baráttól, influenszertől vagy szervezettől, amely pénzt vagy személyes adatokat kér? Ne feledd: nem biztos, hogy valódi! Ellenőrizd független forrásból: hívd fel az illetőt, használj egy ellenőrzött weboldalt, vagy vedd fel a kapcsolatot közvetlenül a céggel. A csalók gyakran valódi fiókokat törnek fel, hogy hitelesnek tűnjenek.

4) Maradj biztonságban és jelentsd a gyanús tevékenységet

Védd a fiókjaidat extra biztonsági funkciók, például a kétfaktoros (2FA) vagy többfaktoros (MFA) hitelesítés bekapcsolásával, ahol lehetséges. Tartsd naprakészen az alkalmazásaidat, eszközeidet, és rendszeresen ellenőrizd az adatvédelmi beállításaidat. Ha gyanús hirdetést, bejegyzést vagy fiókot látsz, jelentsd a közösségi platformnak – és a bankodnak, ha pénzről van szó.

5) Fizess biztonságosan – vagy sehogy

Soha ne oszd meg a banki adataidat a közösségi médián keresztül. Ha valaki arra kér, hogy banki átutalással küldj pénzt, az valószínűleg csalás. Mindig használj biztonságos fizetési módokat, amelyek vásárlói védelmet nyújtanak. Ha erre nincs lehetőség, inkább ne vásárolj!

November 14-én országszerte 128 gyár nyitotta meg a kapuit, hogy egyetlen estére bárki bepillanthasson a magyar ipar kulisszái mögé. A Modern Gyárak Éjszakája idén kilencedik alkalommal várta a látogatókat, és rekord számú érdeklődőt vonzott. A szolnoki Béres Gyógyszergyárban tartott ünnepélyes megnyitón Szabados Richárd államtitkár a tudás és az innováció gazdasági növekedésben betöltött szerepét hangsúlyozta.

Az idei programsorozat - amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) uniós társfinanszírozással valósult meg - kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott, hiszen az ország valamennyi vármegyéjéből összesen 128 gyár csatlakozott a kezdeményezéshez. Az online és offline gyárlátogatásokra közel 6000-en regisztráltak, ami új rekordnak számít a rendezvény történetében. A program célja immár kilencedik éve változatlanul az, hogy az ipar és a gyártás világát kézzelfogható közelségbe hozza az érdeklődők számára, legyenek azok pályaválasztó fiatalok, vállalkozók vagy családok. A résztvevő üzemek különböző iparágakat képviseltek a járműipartól a gyógyszeriparon és a faiparon át egészen a repüléstechnikáig.

Eleinte csak tíz megyével indult a programsorozat

A Modern Gyárak Éjszakája rendezvénysorozat 2017-ben indult útjára azzal a céllal, hogy közelebb hozza az ipart és a technológiai innovációt a nagyközönséghez. Az első évben még mindössze csak 10 megyéből 24 üzem csatlakozott a kezdeményezéshez, mára azonban a rendezvénysorozat az ország egyik legsikeresebb ipari programjává nőtte ki magát. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által szervezett esemény évről évre több ezer látogatót vonz, és egyre több vállalatot ösztönöz arra, hogy megmutassa, mit jelent ma Magyarországon a modern gyártás és az ipari innováció. A rendezvény technológiai bemutató mellett közösségi élmény is: munkatársak, családok és fiatalok találkoznak egy este erejéig, hogy testközelből lássák, hogyan működnek a jövő gyárai. A Modern Gyárak Éjszakája különösen fontos a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hiszen segít felfedezni a műszaki és termelési szakmákban rejlő lehetőségeket, és új szemléletet ad arról, milyen sokszínű és innovatív ma a hazai ipar világa.

Forrás: https://deltatech.hu/modern-gyarak-ejszakaja-a-delta-tech-kft-nel/

Az innováció és a hagyomány együtt formálja a magyar ipart

Az idei programsorozat ünnepélyes megnyitójának a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki üzeme adott otthont. A vállalat több mint öt évtizede a magyar innováció és gyógyszergyártás meghatározó szereplője, mára pedig Magyarország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyárává vált. A szolnoki gyár 6500 négyzetméteres területen, korszerű automatizált technológiával működik, termékei több mint huszonöt országban érhetők el. Az elmúlt évtizedekben 25 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, legutóbb pedig egy 680 négyzetméteres kutatás-fejlesztési laborral bővült az üzem, ami jól mutatja a vállalat elkötelezettségét az innováció iránt. A Modern Gyárak Éjszakája programsorozat egyik legfontosabb üzenete, hogy az ipar jövője az ilyen tudásalapú, nyitott szemléletben rejlik. A rendezvénysorozat keretében a látogatók országszerte olyan ismert, vállalatok kulisszái mögé is bepillanthattak, mint a Coca-Cola HBC, a Suzuki, a Márka Üdítőgyártó, a Caola vagy a Michelin.

Az innováció a versenyképesség kulcsa, mégsem fordítunk rá elég figyelmet

Az esemény megnyitóján Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozások előtt minden korábbinál nagyobb fejlesztési lehetőségek állnak. Összesen 2800 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás érhető el, melyből évente mintegy 550 milliárd forint közvetlenül a cégek működését és beruházásait segíti. Hangsúlyozta azonban, hogy a támogatások önmagukban nem elegendőek, legalább ilyen fontos, hogy a vállalkozások jól használják fel ezeket, és merjenek hosszú távra tervezni.

Az államtitkár beszédében rámutatott, hogy a hazai kis- és középvállalkozások csupán 12 százaléka vesz igénybe külső finanszírozást, például hitelt, miközben ez az arány uniós átlagban 30, globálisan pedig 40 százalék körül mozog. A magyar gazdaság infrastruktúrája, digitalizáltsága és technológiai háttere kedvező, de a tudást sok esetben nem vagy nem megfelelően építik be a vállalati működésbe. A legnagyobb kihívást továbbra is a kutatás-fejlesztési aktivitás alacsony szintje jelenti, hiszen a cégek kétharmada az elmúlt két évben nem invesztált innovációba. Szabados Richárd szerint a K+F nem költség, hanem befektetés a jövőbe, hiszen, ha ma nem történnek beruházások ezen a területen, annak a következő évek növekedése látja kárát. A hosszú távú versenyképesség kulcsa a tudás megosztása, a technológiai fejlesztések és az ipari szereplők együttműködése. Ebben a Modern Gyárak Éjszakája programsorozat kiemelt szerepet játszik, hiszen évről évre megmutatja, hogy a hazai vállalatok lépést tartanak a technológiai fejlődéssel.

Források:

• A magyar cégek kétharmada az innovációt áldozza fel a költségcsökkentés oltárán – Hirlevel.egov.hu
• Idén kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Modern Gyárak Éjszakája – több mint 120 gyár nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – Kormany.hu
• Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és a védelmi iparért felelős államtitkárának Facebook bejegyzése a témával kapcsolatban.
• Szabados Richárd: minden eddiginél többen csatlakoztak idén a Modern Gyárak Éjszakájához – MTI.hu
• Egyre sikeresebb a Modern Gyárak Éjszakája rendezvénysorozat! – Moderngyarakejszakaja.hu
• Valami készül az iparban: nagyon izgalmas korszakba léphetnek a magyar vállalatok – Economx.hu

Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai új alapokra helyezték a vállalatfinanszírozást. A bankok hitelezők és partnerek is egyben, akik a vállalkozásokkal együttműködve keresik a legmegfelelőbb finanszírozási megoldásokat. A cégek oldalán egyre inkább erősödik a tudatosság és a hosszú távú szemlélet, ami stabilabb együttműködéseket eredményez. Többek között ezekről a témákról is szó esett a Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb epizódjában, ahol Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője osztotta meg tapasztalatait a vállalati hitelezés aktuális trendjeiről, a garanciavállalás szerepéről, valamint arról, hogy miért fontos a szerethetőség a bank és vállalkozás kapcsolatában.

Fontos a megfelelő hitelstruktúra kiválasztása, ebben segítenek a bankok

Az idei év első fele leginkább a hitelmegújítások és az újrafinanszírozások időszaka volt a vállalati szektorban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kis- és középvállalkozások hitelállománya 2,4 százalékkal nőtt, ami elsőre mérsékelt bővülésnek tűnhet, ám a jelentős lejáró hitelek megújítása mellett ez már biztató fejleménynek számít. A hitelek összetétele ugyanakkor átalakulóban van, a CIB Banknál a faktoring és a lízing jelenti a növekedés fő hajtóerejét, míg a hosszabb lejáratú hitelek állománya 2 százalékkal csökkent. A beruházási hitelek esetében továbbra is kivárás tapasztalható, a növekedés inkább a forgóeszköz-finanszírozási oldalon érzékelhető.

A CIB Bank szakértője szerint a vállalkozások az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokat fejlődtek pénzügyi tudatosságban, és a bankok szerepe is átalakult ebben a folyamatban. A vállalkozások mérlegszerkezetének tudatos kezelése közös érdek, hiszen ha a cégek a működőtőkéből vonnak el forrást a fejlesztésekhez, az könnyen a napi működést sodorhatja veszélybe.

„Ha egy vállalkozás rövid lejáratú finanszírozásból kezd beruházásokat megvalósítani, az nagyon hamar meglátszik a mérlegszerkezeten. Legkésőbb egy év múlva ezt mi is észleljük, jelezzük, és igyekszünk ezeket a helyzeteket rendezni. Egy olyan eszközt, ami hosszú távon térül meg és termeli ki a ráfordított forrást, nem érdemes rövid lejáratú hitelből finanszírozni, hiszen a forrás az egyik évben még rendelkezésre állhat, a másikban viszont már nem. Ilyenkor pedig a cég ott áll finanszírozás nélkül.” – fogalmazott Győr Tamás, majd hozzátette: „Mi igyekszünk ezeket az eseteket megelőzni. Azt gondolom, hogy a cégek ebben mostanában már maximálisan partnerek, mert együtt néztünk végig a múltban komoly drámákat, amikor ilyen esetek fennálltak, és ezeknek általában nem volt jó vége.”

A szakember kiemelte, hogy a felelős döntésekhez ma már minden feltétel adott. A vállalkozások korábbi mérleg- és eredményadatai nyilvánosan elérhetőek, így a bankok előre fel tudják mérni, mekkora mozgástér maradt még a rövid lejáratú finanszírozásra. Ha a mérlegszerkezet nem bír el több rövid hitelt, a pénzintézet nem erőlteti a folyósítást. Ez a gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási döntések stabilabbak és átgondoltabbak legyenek.

Tudatosabb vállalkozók, tudatosabb döntések

A jelenlegi gazdasági környezetben a vállalkozások helyzete nem könnyű, a bevételek jellemzően stagnálnak, vagy legfeljebb az infláció mértékével növekednek, miközben az energiaárak és a munkaerőköltségek tartósan magasak. Mindez visszafogja a beruházási kedvet, ami immár három éve csökkenő tendenciát mutat.

„Van egy ilyen vágyvezérelt gondolkodásunk, hogy majd jövőre biztosan jobb lesz. Viszont akinek a bőrére megy a vásár, aki ebben már megégette magát, az ennél óvatosabb. A beruházások két nagyon fontos dolgot is lekötnek. Egyrészt mindig szükség van önerőre – ez általában a beruházás értékének legalább 20 százaléka – másrészt elvonja a fókuszt és a figyelmet is. Amikor pedig egy vállalkozás nehezebb időszakot él meg, azt szoktuk javasolni, hogy fókuszáljon az alaptevékenységére, a legfontosabb dolgokra, és halmozzon fel készpénzt a váratlan kiadásokra. Ez a két cél azonban ilyenkor szembe megy egymással.” – fogalmazott a szakértő a beruházásokkal kapcsolatban.

A banki tapasztalatok szerint a vállalkozók ma már sokkal tudatosabban kezelik a kockázatokat, mint néhány évvel ezelőtt. A „válságreflexek” helyét egyre inkább a megoldáskereső szemlélet veszi át, ha szükséges, a cégek újraterveznek és reálisan értékelik saját helyzetüket. Ha veszteséget látnak előre, beárazzák, ha fejlődési lehetőséget érzékelnek, nem halogatják azt. A mindennapi gazdálkodásban megjelent a stratégiai gondolkodás, ami a hosszú távú működést helyezi előtérbe a gyors nyereséggel szemben.

Bátrabb finanszírozás a garanciavállalásnak köszönhetően

A podcastban Győr Tamás kitért a garanciavállalás szerepére is, amely ma a kkv-hitelezés egyik legfontosabb biztosítéka. A Garantiqa által nyújtott kezességvállalás számos esetben döntő tényező. Előfordul, hogy egy ügylet a bank kockázati étvágyán kívül esne, ám garancia mellett mégis megvalósulhat. Vannak olyan helyzetek, amikor egy projekt sorsa azon múlik, hogy rendelkezésre áll-e a kezességvállalás. Enélkül számos, egyébként életképes vállalkozás fejlesztése hiusulna meg. A szakértő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos intézményről van szó, hiszen a garanciavállalás lehetőséget ad arra, hogy a bankok bátrabban támogassák azokat a vállalkozásokat is, amelyek új utakat keresnek, de kockázati profiljuk miatt korábban könnyen kieshettek volna a finanszírozási körből.

Bizalom, kiszámíthatóság és szerethetőség

A bankok és a vállalkozások közötti kapcsolat az utóbbi időszakban sokat fejlődött. Egyre több cég vonja be már a döntések korai szakaszában a pénzintézetét, ami lehetőséget ad a közös gondolkodásra és a tudatosabb forrástervezésre. A bankok oldaláról is megfigyelhető a nyitottság és a proaktív hozzáállás, a vállalkozások pedig partnerként tekintenek a szakértőikre. A szakértő szerint a sikeres együttműködés három alapvető tényezőre épül: a bizalomra, a kiszámíthatóságra és a szerethetőségre. A bizalom biztosítja, hogy a felek nyíltan tudjanak beszélni a nehézségekről és a lehetőségekről. A kiszámíthatóság a stabilitást adja, hiszen mindkét félnek fontos, hogy előre lássa a következményeket és a döntések hatását. A szerethetőség pedig azt jelenti, hogy a kapcsolat emberi, átlátható és őszinte marad, olyan együttműködés, amelyben mindkét fél jól érzi magát.

„Szerintem az is nagyon fontos része a bankválasztásnak, hogy kivel szeretne az ember vitatkozni. Amikor nehéz időszakon megy keresztül, kivel tudja elképzelni, hogy a túloldalon is ott lesz mellette, meghallgatja a problémáit - és bár nem mindig azt mondja, amit hallani szeretne - kulturált stílusban meg lehet beszélni vele a felmerülő problémákat. Nemcsak az számít, kivel ülünk egy hajóban, amikor jól mennek a dolgok, hanem az is, hogy kivel tudjuk elképzelni, hogy ha rosszabbra fordul a helyzet, együtt vitatkozunk majd arról, merre húzzuk a lapátokat.” – zárta gondolatait Győr Tamás.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adása megtekinthető az alábbi linken keresztül:

https://www.youtube.com/watch?v=IdD09ZMNdVI

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése ma már országos érdek, a Demján Sándor Program pedig évek óta az egyik legfontosabb eszköz ebben. A program eddig több tízezer cég fejlődését segítette, legyen szó beruházásokról, modernizációról vagy működésfejlesztésről. Most újabb mérföldkőhöz érkezik a kezdeményezés: elstartolt az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program második üteme, amely már korábban is hatalmas érdeklődést váltott ki, és komoly fejlesztési lehetőséget jelentett a vidéki vállalkozások számára.

Akár 200 millió forint is igényelhető vállalkozásonként

Ismét megnyílt a lehetőség a vállalkozások előtt, hiszen november elején elstartolt a Demján Sándor Program keretében elérhető 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program második üteme. 20 milliárd forintos keretösszeg áll a hazai vállalkozások rendelkezésére, amelyet kifejezetten vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatására, fejlesztésére különített el a kormányzat. A konstrukció a korábban bevált feltételrendszert viszi tovább: a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, 50 százalékos támogatási intenzitással, 25 millió forinttól maximum 200 millió forintig. Fontos könnyítés, hogy az október elejétől elérhető, fix 3 százalékos kamatozású támogatott hitellel összevonható a támogatás, így a cégek akár ezzel a forrással is kiegészíthetik a beruházásaikhoz szükséges önerőt.

A programra való előregisztráció – amely egyfajta szándéknyilatkozat – november 6-án indult, a felhívás véglegesítése november közepére várható. A szükséges dokumentumok feltöltésére november végén nyílik lehetőség, míg a támogatási kérelmek benyújtása december 1-jétől lehetséges. A támogatói döntések februárra, a kifizetések márciusra várhatók. Ez az ütemezés lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások időben összeállítsák a beruházási terveiket, és úgy készülhetnek a következő évre, hogy már tavasszal rendelkezésre állhat a fejlesztéshez szükséges forrás. A gyors ügymenet külön előnyt jelent mindazoknak, akik szeretnék mielőbb elindítani a beruházásaikat, és fontos számukra a kiszámítható pénzügyi tervezés.

A konstrukció sajátossága az úgynevezett 1+1 mechanizmus, amelynek lényege, hogy a vállalkozás által biztosított önerőt a program ugyanekkora összeggel egészíti ki. A támogatások ennek a rendszernek köszönhetően már az előző ütemben is jelentős beruházási volumeneket mozgattak meg. A most rendelkezésre álló 20 milliárd forintos keret is várhatóan több tízmilliárd forint értékű fejlesztéseket támogat majd a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben, ahol a vállalkozások számára különösen fontosak a technológiai és eszközfejlesztési lehetőségek.

Forrás: https://veszpremikamara.hu/hirek/demjan-sandor-11-kkv-beruhazas-elenkito-tamogatasi-program-2-utem

A cél a vidéki vállalatok fejlesztése és korszerűsítése

Az 1+1 Program kifejezetten azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek konkrét beruházási, eszközfejlesztési tervekkel rendelkeznek. A támogatás olyan fejlesztésekre fordítható, amelyek segítik a cég bővítését vagy korszerűsítését. Legyen szó új gépek beszerzéséről, kapacitásnövelésről vagy arról, hogy a vállalkozás modernebb technológiára álljon át, a konstrukció olyan pénzügyi hátteret teremt, amely sok vállalkozás számára korábban elérhetetlen volt.

A Demján Sándor Program legsikeresebb konstrukciója eddig közel 1400 vállalkozást részesített támogatásban

A kkv-szektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb pillére, ezért kiemelt cél, hogy olyan programok álljanak rendelkezésre, amelyek valódi segítséget nyújtanak számukra. A Demján Sándor nevéhez kötődő 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program pontosan ilyen kezdeményezés: vissza nem térítendő forrást biztosít azoknak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, amelyek fejlesztéseket vagy beruházásokat terveznek.

A program első üteme kiemelkedő eredményeket ért el. Eddig csaknem 1400 vállalkozás jutott támogatáshoz, összesen 108 milliárd forint értékben. A támogatások révén országszerte több mint 200 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, ami jelentős lökést ad a helyi gazdaságoknak. A források közel kétharmada a leghátrányosabb helyzetű térségekbe jutott, ami különösen fontos, hiszen ezekben a régiókban a vállalkozásoknak sokszor kevesebb lehetőségük van saját erőből fejleszteni.

A most elindult második ütem újabb esélyt kínál a vállalkozásoknak, hogy éljenek a támogatással, és olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon is erősítik a működésüket.

A jelentkezéshez szükséges információk és a pályázati felület elérhetők a vali.hu oldalon.

Források:

• Indul a Demján Sándor 1+1 Program második üteme – 20 milliárd forint támogatás a vidéki vállalkozások fejlesztésére – Kormany.hu
• 1+1 Program – Vali.hu
• Demján 1+1 program: elindult az előregisztráció a második ütemre - Voszborsod.hu
• Elindult az előregisztráció a Demján Sándor 1+1 program második ütemére – Novekedes.hu

Véget ért a hatodik alkalommal megrendezett JótettBank – Banki Véradók Hónapja elnevezésű társadalmi célú kampány, amely során a bankszektor munkatársai közel 1400 véradással több mint négyezer életet segítettek megmenteni.

A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor képviselői immár hatodik alkalommal hívták fel a figyelmet a véradás fontosságára. A VI. JótettBank – Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 31. között, tizenkilenc budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósult meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkezhettek önkéntes véradásra.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese elmondta: „Idén országszerte 21 helyszínen vártuk a véradókat, és az elmúlt hetekben 1372 bankár mutatott példát és segített rászoruló embertársaiknak. Egy véradással három ember életét lehet megmenteni, így több mint 4000 betegnek lehet megfelelő vérkészítményt előállítani a bankároknak köszönhetően.” Hozzátette: „Napi 1600-1800 ember önzetlensége kell ahhoz, hogy a hazai vérellátás biztosított maradjon, ezért bátorítunk mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, 18 éves elmúlt és legalább 50 kilogramm, hogy adjon vért és segítsen!”

„A véradáshoz kell némi bátorság, de egy tűszúrás igazán csekély ár azért, ha ezzel másokon segíthetünk, vagy akár életeket menthetünk – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Külön öröm számunkra, hogy az idei JótettBank – Banki Véradók Hónapja programban százötvennél is több kollégánk első alkalommal adott vért. Bízom benne, hogy közülük sokan visszatérő véradókká válnak, hiszen az állandó vérkészlet fenntartásához elengedhetetlen az új önkéntesek bevonása, és személy szerint nagyon büszke vagyok, hogy ebben a banki közösségünk egyre aktívabb szerepet vállal.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Az egészségügy támogatása közös társadalmi felelősség, amelyben mindannyiunknak szerepe van. A véradás az egyik legnemesebb és legönzetlenebb módja annak, hogy az egészséges emberek segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van. A Magyar Bankszövetség elnöksége számára az egészségügyi dolgozók megbecsülése kiemelten fontos, ezért a legelső Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, az egészségügy meghatározó szaktekintélyének ítélte oda. Ezzel egy időben az Országos Betétbiztosítási Alap hárommillió forint adományt ajánlott fel a Gyermekkórház javára.”

A Banki Véradók Hónapja a hazai bankszektor közös társadalmi felelősségvállalási projektjének, a JótettBank programnak mára emblematikus részévé vált, amely erősíti a közösséget és példaként szolgálhat más szektorok számára. Sikerét az is bizonyítja, hogy a kezdetben egyhetes program mára egy hónapossá nőtt, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a pénzintézeti dolgozók mellett a Magyar Nemzeti Bank és az Agrárminisztérium is csatlakozott, sőt dr. Nagy István agrárminiszter és az MNB két alelnöke maga is adott vért a K&H Bank székházában megrendezett nyitóeseményen.

Az ország biztonságos vérellátáshoz évi mintegy 350.000 vérkészítményre van szükség. Mivel egy véradás során leadott vérből három egység vérkészítmény állítható elő, a banki dolgozók véradása négy nap teljes ellátását teszi lehetővé, és több mint négyezer beteg számára biztosít gyógyulást jelentő vérkészítményt.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el. 2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

A Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelek gazdasági és társadalmi hatásait járja körül, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium két szakemberével. Szabados Richárd, kis és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Palóc André, a Minisztérium szóvivője többek között kifejtette, hogyan hat a program a „fiókban maradt fejlesztésekre”, és miért tekinthető a kkv-szektor az emberek második otthonának. Az adásban szóba kerülnek az európai uniós források, valamint az adminisztrációs és adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervek is. A szakértők szerint a vállalkozásoknál jó helyen van a pénz és a várakozások szerint a fejlesztések pozitív hatása hamarosan az egész gazdaságban megjelenik.

A fix 3 százalékok őszét éljük

Az idei ősz a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelek időszaka, amelyek egyszerre támogatják a lakosságot és a vállalkozásokat is. Az intézkedéssorozat első állomása az Otthon Start Program volt. Ez a kezdeményezés a gazdaságpolitikai előnyökön túl társadalmi célokat is szolgál, hiszen a felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság többségénél a saját tulajdonú, biztonságos otthon megteremtése alapvető életcélként jelenik meg.

Az intézkedések második pillére már a vállalkozói szférát célozza, ahol legalább akkora jelentősége van a biztonságnak, mint a lakossági oldalon. A magyar munkavállalók több mint kétharmada - mintegy 2,4 millió ember - kis- és középvállalkozások kötelékében vállal munkát. Kijelenthető, hogy rengeteg honfitársunk számára a kkv-szektor valójában a „második otthon”. Ezek a vállalkozások adják a mindennapi élet kereteit, ők biztosítják a munkahelyeket, a szolgáltatásokat, a helyi gazdaság működését. Ha a családok anyagi biztonságát a lakhatási támogatások erősítik, akkor a vállalkozások fejlődésével a munkahelyek is kiszámíthatóbbá válnak. A fix 3 százalékos hitelprogram így egyszerre szolgálja a gazdasági stabilitást és a társadalmi biztonságot, hiszen a fogyasztás bővülése csak akkor fenntartható, ha a munkahelyek is biztonságban vannak.

„A kkv-k nem papíron létező entitások, hanem szerves részei, mondhatni a „kötőszövetei” a magyar gazdaságnak. Itt pezseg az egész, amit úgy hívunk, hogy magyar gazdaság.” – kezdte Palóc André, majd hozzátette: „Ezek azok a családi cégek, azok a szolgáltatók, akiket ismerünk a turizmusban nagyon nagy számban, azok a kis cégek, amelyek jelen vannak az életünk mindennapjaiban, akiknél naponta költjük a pénzünket, és akik nagyon sok embernek a munkahelyét is biztosítják.”