A magyarok többsége annak ellenére sem bízik az online adattárolásban, hogy ismerik az internetes adatvédelem alapvető technikai eszközeit – ez derül ki a Médiaunió és az IPSOS közös kutatásából. Érezzük tehát, hogy a fejlett biztonsági rendszerek ellenére valahol rés van a pajzson – de a legtöbben nem sejtjük, hogy mi magunk vagyunk azok. Mivel a különböző banki és ügyintézési rendszerek ma már többszörös védelemmel rendelkeznek, a kiberbűnözők közvetlenül a felhasználónál kopogtatnak. A Médiaunió idei kampányának célja, hogy minél kevesebben nyissanak ajtót.

Mi vagyunk a kulcs, és sokszor kerülünk rossz kezekbe

„A kulcs te vagy!” címmel indult el az idén 15 éves Médiaunió Alapítvány – a Magyar Bankszövetséggel és a KiberPajzs Programmal közös – 2023-as kampánya, amely a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet. „Általában e-ügyintézés, internetes bankolás, közösségi média platformok és felhőalapú rendszerek használata közben adjuk meg az adatainkat online – ami a legtöbb esetben nem jelent problémát, hiszen ezek a rendszerek erős, működő adatvédelemmel vannak ellátva. A kiberbűnözők ezért közvetlenül a felhasználót akarják megtéveszteni: ezt pedig sajnos egyre profibb módszerekkel teszik, így a sikerük sem marad el” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője; a kiberbiztonsági edukációs „A kulcs te vagy!” kampány vezetője. A magyar felhasználók 21,8%-a, azaz több mint ötöde vált már online csalás áldozatává – derül ki a Médiaunió IPSOS-szal együttműködésben készített kibertudatossági kutatásából. Jelszavaink, bankkártyaadataink tehát fokozott veszélyben vannak: ezért választotta a Médiaunió idei kampánytémának a kibertudatosságot, az online adatvédelmet.

Megbonthatatlan, komoly és régi szövetség – így jellemezte a KAVOSZ Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kapcsolatát Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a személyes és a szakmai együttműködésben is kifejezetten fontos és jó viszony alakult ki, ami mindkét szervezetnek közös érdeke.

A KAVOSZ alapvető célja a lehető legtöbb hazai mikro-, kis- és középvállalkozás hitelhez jutásának javítása, elsősorban az állami kamattámogatás biztosításával. A társaság irányítja a Széchenyi Kártya Programot (SZKP), amelyet Krisán László úgy jellemzett, hogy annak az első pillanattól az volt a küldetése, hogy áthidalja a bankok és a vállalkozók közötti természetes érdekkülönbségeket. 

Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ez egy régi és nehezen feloldható ellentét a pénzintézetek és a vállalkozói oldal között. Utóbbiak alapfelfogása, hogy a bankok túl nagyok, nem olcsók, magas fedezet mellett és rengeteg adminisztrációval hitelezik a vállalkozásokat. A bankok viszont abból indulnak ki, hogy a cégek túl kicsik, túl sok munkával jár a velük való bánás, illetve alapvetően magas rizikó mellett valósítható meg a finanszírozásuk. Mi ezt a helyzetet ismertük fel, és mondtuk azt, hogy ha ez a probléma, erre kell megoldást találnunk – részletezett a vezérigazgató.

Bár első látásra jelentős, 36 százalékos növekedést ért el a magyar lízingpiac a finanszírozott összeget tekintve, az új lízingszerződések száma pedig 16 százalékkal nőtt, a bővülés főként a bázishatásnak, azaz a járvány miatti tavalyi visszaesésnek köszönhető. Az ágazat a 2019-es szinteket még nem érte el – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az autófinanszírozás területén 84 milliárdról 97,5 milliárdra nőttek a kihelyezések, a flottapiac látványos, 111 százalékos emelkedést ért el, ahogy a nagyhaszongépjárművek finanszírozása is komoly bővülést mutatott. A magyar lízingcégek készülnek a hiteltörlesztési moratórium végére, a hosszabbítást csak a valóban rászoruló háztartások és cégek esetében látják indokoltnak, emellett a szektor készen áll arra, hogy a visszapattanó gazdaságnak, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez finanszírozási oldalról lendületet adjanak.

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett. 

Az MKB Bank és a Takarékbank fúziója után létrejött MBH Bank az egyik legmeghatározóbb hitelintézetként dolgozik a magyar bankpiac vállalati üzletágában. Az új bank tevékenységéről, a szolgáltatásai nyújtotta előnyökről Bertalan Sándorral, a középvállalati üzletág ügyvezető igazgatójával és dr. Molnár Tamással, a faktoring és üzletfinanszírozás üzletág ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Mit tapasztalnak: hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a vállalkozások működésére?

Bertalan Sándor: A magas inflációs környezettől kezdve a megemelkedett kamatszinteken át a vevő-szállítói kapcsolatokban támadt nehézségek eltérően hatnak a különböző vállalkozásokra, attól függően, hogy milyen iparágban, milyen környezetben tevékenykednek. Általánosan azonban kijelenthető, hogy a problémák a bank hitelportfóliójának minőségét érdemben nem befolyásolták. Az egyedi ügyfélkockázatok eltérő mértékben növekedtek, amelyek kezelése szoros együttműködést kíván az ügyféltől és a banktól. Az MBH Banknál azt az elvet valljuk, hogy együtt kell élni az ügyféllel. Tehát ha bármilyen üzleti kérés, kérdés felmerül, proaktívan járunk el, és igyekszünk megtalálni a megfelelő pénzügyi megoldásokat.

Napi szinten ömlenek a hírek a klímaváltozás elleni harcról, a fenntarthatósági törekvésekről, a zöldtechnológiai újításokról – lényegében az élet minden színteréről. Így a pénzügyi szektor is igyekszik megmutatni, hogy milyen lépéseket tesz a tudatos jövőépítés jegyében. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy ebben a folyamatban hol tartunk most, de szó lesz arról is, hogy a kkv-szektorban miért érdemes a zöldutat járni. Többek között könnyen elérhető hitelek is rendelkezésre állnak azon vállalkozások számára, amelyek komolyan veszik a környezettudatos gondolkodás alaptételeit. 

Már évek óta fókuszban van a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás elleni harc. Az egyik legfontosabb kiindulópont a 2015-ös Párizsi Egyezmény, amely többek között azt tűzte ki célul, hogy a világ országai 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Az EU vállalta azt is, hogy 55 százalékkal csökkenti az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét 2030-ra. Ehhez azonban rengeteg forrás kell; mértékadó becslések szerint csak az utóbbi cél elérése évente minimum 180 milliárd euró értékű beruházást feltételez. A fejlesztések finanszírozásában pedig a bankok kapják a főszerepet. Ezzel párhuzamosan számos globális szervezet (köztük a Nemzetközi Valutalap – IMF, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – OECD) különböző klímavédelmi programot indított, az Európai Központi Bank pedig kulcsfontosságú tényezőként azonosította az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Éppen ezért uniós szinten a 2022–2024-re vonatkozó felügyeleti prioritások közé került az éghajlattal kapcsolatos törekvések és a környezeti kockázatok megfelelő kezelése.

A Széchenyi-termékek felől már a teljes MagNet Bank-hálózatban érdeklődhetnek az ügyfelek, és a szakemberek gőzerővel dolgoznak a folyószámlahitel-konstrukció bevezetésén is – erről Posch Richárd, a MagNet Bank banküzleti igazgatója beszélt lapunknak.

Mi a tapasztalat a MagNet Banknál: milyen szerepet játszanak a krízisprogramok a cégek tevékenységében?

A mai magas kamatkörnyezetben a vállalatok jelentős része, 50-60 százaléka nem tudott volna hitelt felvenni a támogatott programok nélkül. Így a krízisprogramok a vállalkozások fennmaradásában és fejlődésében kiemelkedő szerepet játszanak.

Mindez tükröződik a MagNet Bank portfóliójában is?

Az elmúlt egy évben a vállalati hitelpiaci részesedésünket jelentősen meghaladó mértékű növekedést tudtunk elérni a Széchenyi Kártya konstrukcióknál. Külön öröm, hogy nemcsak a meglévő ügyfeleinknek tudtunk segíteni, hanem új ügyfeleket is sikerült megszólítani. Bankunk elkötelezett a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mellett, ezért átalakítottuk az értékesítési csatornáinkat: a Széchenyi-termékek felől már a teljes, 14 fiókból álló hálózatunkban érdeklődhetnek az ügyfelek. A KAVOSZ-hoz történő hiteligénylés benyújtását követően pedig gyors és egyszerűsített hitelbírálat keretében tudjuk kiszolgálni őket.

"Az intézményi garanciák fontos elemei a tevékenységünknek: a garanciával biztosított hitelállomány néhány év alatt 50-ről 200 milliárd forintra nőtt” – rögzítette a Hitelgarancia lapnak  adott interjújában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati (kkv) üzletágának vezetője, akinek „személyes küldetése”, hogy élő, intenzív, közvetlen emberi kapcsolatokon alapuljanak a bankja ügyfélkapcsolatai.

Mostanság, ha valakiben felmerül a hitelezés lehetősége, a magas kamatok könnyen elbizonytalaníthatják. Hogy látja: mennyire fogja vissza a cégeket a kedvezőtlen környezet?

Egyelőre nálunk kitart a lendület, ami leginkább abból fakad, hogy tavaly jelentős volumenben kötöttünk forgóeszköz- és beruházásihitel-megállapodásokat. Ezek igénybevétele jelenleg is zajlik, és ez egyelőre még növeli a hitelállományt. Akár a múltat, akár a jelent nézzük, a növekedésünk üteme 25 százalékos. Ha azonban előre tekintünk, vélhetően ez a dinamika nem lesz tartható – a hitelkereslet a reálgazdaságban ennél visszafogottabb lesz. A kkv-k ugyanis igencsak meggondolják, hogy most fejlesszenek-e hitelből, de ebben nemcsak a kiugró kamatszint játszik szerepet. Megemelkedtek a kivitelezési költségek, a végtermékek iránti kereslet mérséklődik, és a bizonytalanságot tetézi az uniós pénzek érkezésének elhúzódása is. Összességében nagyon kevés esetben látszik a megtérülés, így érthetően eltolódnak a beruházások. Egy kivétel azért van: az energetikai korszerűsítések. Ezeket a tevékenység energiaintenzitásának függvényében most is érdemes mérlegelni, nemcsak a megtérülésük, hanem a jövőbeli stabilitás kínálta előnyök miatt is.

Terven felül teljesített a Garantiqa az első félévben

Az első félévben 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya. A garanciaállomány éves szinten 2 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a garantőr szervezet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, a megnehezült gazdálkodási körülmények között dolgozó hazai kis- és középvállalkozások stabil partnere – kommentálta az első féléves teljesítményt Szabó István Attila. 

A társaság vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a Garantiqa kezességvállalása az első félévben szinte teljes mértékben az állami (kamat)támogatott konstrukciókhoz kapcsolódott: a Garantiqa kockázatcsökkentő kezességvállalása révén számos olyan kkv juthatott a működését a megnehezült körülmények között is biztosító hitelhez, amelyek garancia nélkül nem lettek volna alkalmasak a kedvezményes hitelfelvételre. A Garantiqa kezességvállalásával biztosított hitelállomány a 2022. első félévi 3 059 milliárd forintról 5 százalékkal 3 203 milliárd forintra emelkedett. Ennek köszönhetően a Garantiqa 2023 első felében is hatékonyan és eredményesen járult hozzá hazánk gazdasági teljesítményének megőrzéséhez, a versenyképesség megerősítéséhez, ezen keresztül pedig a vállalkozások és a munkahelyek megvédéséhez. 

A háborús helyzet ellenére a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre a kis- és középvállalkozások számára – jelentette ki Varga Mihály, miután Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány elkötelezett amellett, hogy a cégek adóterheit csökkentse és adóadminisztrációját tovább egyszerűsítse.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a kormány kiemelt partnereként nagy szerep jutott abban, hogy az elmúlt évek nehézségei közepette is sikerült a gazdaságpolitikát eredményesen alakítani, és elősegíteni, hogy az egymást érő válságokat a vállalkozások könnyebben átvészeljék – fejtette ki a pénzügyminiszter. Továbbra is nagy szükség van tehát az Iparkamarára, amely a kis- és középvállalkozások érdekeit képviselve javaslatokat tesz a kormánynak – tette hozzá. Egyeztetésük alkalmával Varga Mihály és Parragh László egyetértett abban, hogy a vállalkozások terheinek további csökkentése nem csak versenyképességüket javítja, hanem egyúttal hozzájárul a munkavállalók és a magyar családok életszínvonalának javításához is. Ezt segíti, hogy a közelmúltban elfogadott adótörvényekben a kormány az adóegyszerűsítések mellett kiterjeszti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kedvezményeit és csökkenti az adminisztrációt is – emlékeztetett Varga Mihály.

A pénzügyminiszter kitért arra is: a tavalyi évben hazánk az első tíz közé került az OECD-országok adórendszerének vonzerejét vizsgáló adó-versenyképességi rangsorban, amivel Magyarország megelőzte többek között Svédországot, Németországot és Ausztriát is.

Mint mondta: a kormány célja, hogy a vállalkozások továbbra is megtalálják a számításukat és tovább fejlődhessenek egy kedvező adórendszerben. 

Jelenleg elsősorban a likviditás biztosítása, illetve a forgóeszköz-finanszírozás céljából igényelnek hitelt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv). A támogatott hitellehetőségek beszűkülésével idén újra előtérbe kerültek a hagyományos banki finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője.

Az év közepén járunk. Mit tapasztalnak: hogyan alakul a kkv-hitelezés az idén?

A hazai kkv-szektor finanszírozásához idén is jelentős segítséget nyújtanak az államilag támogatott hitelprogramok. Az emelkedő kamatkörnyezetben egyre inkább megnövekedett az igény a piaci kamatokhoz képest kedvezőbb hitellehetőségek iránt, a Széchenyi MAX+ és a Baross Gábor program pedig a hitelcélok széles körében igénybe vehető forrást kínál. Mindkét konstrukció esetében most leginkább forgóeszköz-finanszírozásra van igény a vállalkozások részéről. A forgóeszköz-finanszírozás iránt megnövekedett keresletet jól mutatja, hogy a Baross Gábor hitelprogram keretében új likviditási igényt már márciusban sem lehetett benyújtani, és a többszöri keretemelés ellenére sem biztosítható, hogy akár csak a program felfüggesztése előtt benyújtott hitelkérelmeket maradéktalanul ki lehet elégíteni. A Széchenyi Kártya Program lehetőségei ugyanakkor továbbra is elérhetők, ám ezek csak kisebb összegeket biztosíthatnak.

Mit várnak: idén és jövőre hogyan alakulhat a saját termékes hitelezés?

Idén a támogatott hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hagyományos, saját forrású finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik. Ebben a versenyben az Erste kifejezetten jól áll, hiszen a kkv-üzletág az elmúlt öt évben zsinórban a legjobb eredményt érte el versenytársai között az ügyfél-elégedettségi felmérésekben. A kkv-szegmensen belül folyamatosan nő azon ügyfelek aránya, akik a szimpla termék-/ szolgáltatás-értékesítésen túlmutató, érdemi pénzügyi tanácsadásra számítanak a banki partnerüktől. Míg 2018-ban még csak az ügyfelek 22 százaléka kapott ilyen szolgáltatást, mára a piaci átlag 36 százalékra nőtt.

Mit mutatnak a trendek: mekkora az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt?

Azt látjuk, hogy az arra jogosult ügyfelek részéről jelentős igény mutatkozik a Széchenyi Kártya Programban elérhető termékek iránt. A vállalkozások most jellemzően a folyószámlahitelt és a forgóeszköz-finanszírozást keresik. Korábbi tapasztalatok alapján a programzárás vagy az adott időszakra meghirdetett feltételrendszer lejártakor – az aktuális piaci helyzettől függően – keletkezik dömpingigény; ez alapján fél évkor, illetve év végén várható a Széchenyi Kártya Program iránti érdeklődés megugrása. Ugyanakkor az még nyitott kérdés, hogy ez mennyire egészül ki egy olyan, tapasztalat által indukált viselkedési mintával, amely szerint a program indításakor kell pályázni, mert lehet, hogy másnap már nem lesz elérhető a hitellehetőség.

Hány kkv vett igénybe Garantiqa-konstrukcióval kombinált hiteleket? Elsősorban kiknek lehet érdekes ez a megoldás?

Azok a vállalkozások, amelyek a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak valamelyikét veszik igénybe, készen kapják a Garantiqa-konstrukciókat. Ennek is köszönhetően az ügyfelek az új kihelyezések jelentős részénél élnek ezzel a lehetőséggel. A saját forrású hitelek esetén szintén jellemző ezek alkalmazása, főként a mikro- vagy kisvállalkozásoknál. Az intézményi garancia azonban nem váltja ki a visszafizetési képesség meglétét vagy teljeskörűen a fedezetek rendelkezésre állását, ugyanakkor a pótlólagos fedezet biztosításával és a kockázat megosztása révén jóval nagyobb mozgásteret ad a banki finanszírozás feltételei, a fedezeti struktúra vagy az árazás tekintetében. A kezességvállalás lehetővé teszi a kellő fedezettel nem rendelkező vállalkozások finanszírozhatóságát, tágítva a hitelezhető vállalkozások körét.

Hogy állnak a vállalati hitelállományok nem teljesítés és átstrukturálási szükséglet szempontjából? Nőtt a garancialehívás?

Masszív problémát egyelőre nem látunk. Sőt az Ersténél a vállalati hitelállomány esetében az NPL-ráta idén március végére 1,64 százalékra csökkent az egy évvel korábbi, 3,46-os értékről. Ugyanakkor sok bizonytalanság van – a vállalkozások helyzetét több párhuzamos hatás nehezíti. Egyrészt a finanszírozási költség oldalról: a korábbinál kevesebben férnek hozzá a fix kamatozású, támogatott forrásokhoz. Másrészt érezteti hatását az inputanyag-drágulás is, de itt is inkább az a kérdés, hogy a szerződések, alkupozíciók alapján a cégek mennyire tudják áthárítani a költségek emelkedését. (Az inflációs jelentések alapján ez – úgy tűnik – sok esetben sikerült.) Valamint a végfelhasználói kereslet csökkenése is kihívást jelent sok vállalkozás számára. (Itt kérdés, hogy milyen értékláncba kapcsolódik az adott vállalat.) A források drágulása sem egységesen érinti a szektort. Az elmúlt időszakban a vállalati finanszírozás jelentős részét – részben támogatott – fix kamatozású konstrukciók tették ki. A vállalatok érintettsége ezért nagyrészt attól függ, hogy mikor járnak le a fix forrásaik.

A cikk további hasznos és érdekes tartalmakkal itt olvasható.