Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók alig 12% érzi úgy, hogy minden szempontból jó helyen van a munkahelyén, és a dolgozók alig egyharmada tudja megvalósítani a munka-magánélet egyensúlyt. A CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésben¹ arra keresték a választ, mennyire vannak helyükön a magyar munkavállalók. A pénzintézet szerint ugyanis fontos, hogy minél többen tegyék fel maguknak a munkahelyük vonatkozásában is azt a kérdést, valóban a helyükön vannak-e.

A kutatásban rákérdeztek a „jó munkahely” olyan összetevőire, mint a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. A jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatban a legtöbben azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy biztonságban érzik magukat és kiszámítható a környezet, amiben dolgoznak, ám ezt is csak 37% gondolja így, a munka és a magánélet egyensúlyát pedig az emberek alig egyharmada érzi megvalósíthatónak.

A magyar cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő megszerzése és megtartása. Az infláció és a gazdasági környezet miatt a béremelések fokozódnak, ami különösen kkv-k számára nehezíti meg a piaci versenyt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adásának meghívott vendége Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója. A szakértő szerint a fiatalabb munkavállalók eléréséhez a cégeknek alkalmazkodniuk kell a fiatal generáció elvárásaihoz. Emellett a munkaerőhiány és az emelkedő költségek miatt a technológiai fejlesztések és a részmunkaidős lehetőségek kihasználása is nélkülözhetetlenné válik.

A munkaerő megtartására koncentrálnak a vállalkozások

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a feszes munkaerőpiaci helyzethez. Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója rámutatott, hogy az utóbbi időben a munkavállalókért folytatott verseny fokozódott, ami különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai kkv-kat. A munkavállalók egyre magasabb bérigényekkel jelentkeznek, hiszen a folyamatos infláció és bérnövekedés miatt ezek a költségek ma már alacsonyabb képzettségű pozíciók esetében is kiemelkedően magasak. Ez sok esetben arra készteti a cégvezetőket, hogy új megoldásokhoz nyúljanak.

Összességében jól teljesített a magyarországi lízingpiac a harmadik negyedévben a Magyar Lízingszövetség adatai szerint. Kőszegi László, a szervezet főtitkára ugyanakkor arról beszélt, hogy bár több eszközosztályban is növekedést figyelhettünk meg, de egyes területeken, például a stratégiailag fontos mezőgazdasági eszközök esetében állami támogatások híján kivárás – és ezáltal markáns visszaesés – figyelhető meg a piacon. Meglepő viszont, hogy mialatt az építőipari termelés volumene visszaesőben van, a vállalkozások igen aktívak voltak a lízingpiacon. Kiemelkedő mértékben, mintegy 76 százalékkal nőtt a lakossági ügyfeleknek finanszírozott személyautók száma 2023-hoz képest, ebben jelentős szerepe volt a különféle akciós lízingkonstrukcióknak.

Az idei harmadik negyedévben összességében jól alakult a magyarországi lízingpiac teljesítménye, több eszközosztály is növekedést mutatott a 2023-as év azonos időszakához képest – összegezte a piaci adatokat Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a személyautók és a kisteherautók tekintetében a szerződések száma és a kihelyezett összeg is növekedett, a forgalomba helyezések 2024 harmadik negyedévében visszaestek az egy évvel korábbi számokhoz képest. Hozzátette: a termelőeszközök esetében is összességében vegyes a kép.

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.

Mérséklődő optimizmusról számol be a hazai kkv szektor várakozásairól képet adó K&H kkv bizalmi index. A harmadik negyedéves kutatási adatokból jól kirajzolódik, hogy kevesebb cégvezető tervezi a létszámbővítést, ugyanakkor többen vannak azok, ahol nem számolnak sem leépítéssel, sem bővüléssel az elkövetkező egy évben.

„Nem változott sem a jelentősebb, 4 főt meghaladó bővüléssel kalkulálók aránya, sem a csökkenést prognosztizálóké az elmúlt fél év során. Előbbi 3 százalékponton áll, míg az utóbbi 5 ponton. Ezzel szemben a kisebb bővülést tervező kkv-k aránya 2 ponttal csökkent, jelenleg 15 ponton áll az index. A nemrég publikált gyenge GDP adatok tekintetében érthető, hogy a cégvezetők egyelőre a meglévő állomány megtartására apellálnak, és kivárják, merre indul el a gazdaság, mielőtt fejlesztésekbe fognának” – mondta el az indexről Oraveczné Németh Ildikó, a K&H Lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

A fizetésemelésnél is fontosabb a munkavállalóknak a jó munkakörnyezetNapjainkban egyre több vállalat ismeri fel a munkavállalói jóllét jelentőségét. A modern cégek már ráébredtek, hogy a dolgozók fizikai és mentális egészsége nemcsak a kollégák szempontjából fontos, de a vállalat működésének hatékonyságát és jövedelmezőségét is befolyásolja.

Friss felmérések szerint a munkavállalók egyre inkább igénylik a minőségi munkakörnyezetet és a wellbeingre fordított figyelmet, sokszor még a fizetésemelés elé is helyezve ezt.

„Világszerte és hazánkban is megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, nemcsak a munkatársak elégedettségében látnak javulást, hanem a fluktuáció és a betegszabadságok csökkenésében is” – fejtette ki Nagy Márta, a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke. Az alapítvány nemrég a Kodolányi János Egyetemmel közösen végzett kutatást, amely azt vizsgálta, hogy mi befolyásolja és mi tartja vissza az egyént az egészséges fitt életmódtól. Ezen kutatási eredmények feldolgozása hozzájárul a jólléti programok fejlesztéséhez és eredményességéhez, így a Fitt Magyarország Programéhoz is.

2023-ban a cégalapítási kedv tovább csökkent Magyarországon, miközben egyre kevesebb új szereplő lép a piacra. Az újonnan induló vállalkozások élettartama rövid, és a „cégbirodalmak” térnyerése folytatódik: egyre több vállalkozó rendelkezik tíz vagy több cég felett közvetlen vagy közvetett befolyással.

2023-ban kevesebb mint 26 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jelentős visszaesés az előző évhez képest, és az elmúlt hét év leggyengébb eredménye. A cégalapítási kedv visszaesése érthető, hiszen az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a növekedés lassulása és a visszaesés miatt sokan óvatosabbak lettek. Azonban nem csak a cégalapítások csökkentek, hanem az úgynevezett új szereplők száma is, akik olyan magánszemélyek, akik ez idáig semmilyen formában – akár tulajdonos, akár cégvezető – nem vettek részt még társas vállalkozásban. Míg 2022-ben minden negyedik új cég teljesen új szereplőhöz volt köthető, addig 2023-ban már csak 23,5 %-uk volt ilyen. A többi új vállalkozás vagy már meglévő cégekhez, vagy azok tulajdonosaihoz, ügyvezetőihez kapcsolódott. „Noha az új belépő magánszemélyek arányának csökkenése egyelőre nem számít drámai változásnak, jól látszik, hogy a már működő vállalkozások és azok vezetői aktívabbak lettek a cégalapítások terén. Ez inkább a már meglévő cégbirodalmak növekedését vagy stabilizálását mutatja 2023-ban.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Számos fontos változást hozhat a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett adócsomag. A tervezett törvénymódosítások megduplázzák a családi adókedvezményt, két évvel meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa hatályát és a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenthetik. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat.

„Több pontosítást és a korábban bevezetett kedvezmények meghosszabbítását tartalmazza az új adócsomag. Fontos, hogy a hazai piacon működő vállalkozások cégvezetői és a pénzügyi szakemberek minél alaposabban megismerjék a tervezetet és tisztában legyenek az őket érintő változásokkal. A jogszabályoknak való megfelelésen túlmutatóan a vállalatok versenyképességét is jelentősen meghatározhatja az adóügyi kérdésekben való felkészültség” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója, az adó és jogi tanácsadással foglalkozó üzletág hazai és régiós vezetője.

A korábbiaknál kisebb problémát jelent a fennálló hitelek törlesztése, és a hitelfelvétellel szembeni ellenérzések is enyhültek a Provident Pénzügyi Zrt. saját ügyfelei körében elvégzett kutatása szerint. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a stabilabbnak érződő anyagi helyzetükben többen hajlandók olyan célokra is költeni, mint például az egészségmegőrzés, ami eddig kevésbé volt fontos. A megkérdezettek többsége a következő fél évben sem számít jelentős negatív változásra, 42 százalékuk pedig javulást vár anyagi helyzetében.

A Provident rendszeresen elvégzett kutatása több ponton is pozitív változásokra világított rá az ügyfelei pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A legutóbbi, 2023 októberi adatokhoz képest jelentősen, 43-ról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik az átlagosnál jobban aggódnak a világ gazdasági helyzete miatt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt közel megduplázódott (13-ról 22 százalékra nőtt) azok tábora, akik nem, vagy inkább nem tartják aggasztónak ezeket a folyamatokat. A legtöbben továbbra is az inflációtól félnek, de az arányuk 44-ről 40 százalékra csökkent. Emellett az Ukrajnában dúló háború nyugtalanította leginkább a megkérdezetteket.

A legtöbben (40 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy nem állt be változás az anyagi helyzetükben. Kis mértékben - 4,6 százalékponttal - 23,5 százalékra nőtt az anyagi lehetőségeiket némileg rosszabbnak látók aránya, ezzel együtt 3 százalékponttal 16,7 százalékra csökkent azok aránya, akik jobbnak értékelik az anyagi helyzetüket.

Szükség van a vállalatok pénzügyi tudatosságának növelésére - hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami cégek és a Kavosz Alapítvány közötti együttműködési megállapodás aláírásán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a kkv-k hajlandósága külső források igénybevételére Magyarországon elmarad az unió több országáétól. Példaként említette, hogy a kkv-hitelek GDP-hez viszonyított aránya 10-15 százalék, míg a Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű európai országokban 20-25 százalék. Cél a magyar arány 20 százalékra emelése.

Nagy Márton kiemelte, fontos feladat a vállalkozások pénzügyi kompetenciájának, tudatosságának fejlesztése során a figyelmet a hitel, tőke, garanciatermékek irányába terelni, szélesebb körben bemutatni a piaci finanszírozásban rejlő lehetőséget.

Fotó: NGM

A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében, hiszen a megfelelő védelem biztosítása hosszú távon stabilitást nyújt. A Garantiqa támogatásával működő Cégkassza Podcast kövezetkő adásában ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetség elnökének szakértői segítségével.

Magyarországon régiós szinten is alacsony a biztosítási penetráció

Az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg a biztosítási penetráció terén Magyarországon, amely 2023-ra erősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenés részben a GDP növekedésének, részben pedig a biztosítási szerződések számának csökkenésének köszönhető. Míg más közép-európai országokban, mint Csehország vagy Lengyelország, erősebb a biztosítási kultúra, Magyarországon a vállalkozások és a lakosság is kevesebb biztosítást köt. Ez különösen problémás lehet a kisebb vállalkozások esetében, akik számára egy váratlan káresemény akár a teljes működést veszélyeztetheti.

„Magyarországon az eddigi csúcspont a penetrációt illetően 2007-ben volt, 3,6 százalékkal. Ugyanez a mérőszám 2023-ban pedig már csak 2,1 százalékpont volt. Ha rátekintünk a nemzetközi viszonyokra, akkor sajnos nem lehetünk elégedettek. Régiós viszonylatban átlag körüli értékeket mutatunk, de vannak olyan országok, akik sokkal jobban állnak ilyen szempontból. Például Csehországban hagyományosan erős a biztosítási kultúra, de Lengyelországot is ide tudom sorolni.” - nyitotta ki a kérdéskört Erdős Mihály, majd hozzátette: „Kézzelfoghatóbb az összehasonlítás, ha azt szemléltetjük, hogy egy ügyfélnek körülbelül hány biztosítása van Magyarországon. 2023-ban ez a szám körülbelül 1,5-1,6 volt. Lengyelországban ugyanez az érték 2,7, és akkor ehhez képest futurisztikusnak tűnik, de Németországban már 7 fölött van. Tehát a biztosításkultúra kategóriákkal más szinten van Magyarországon, már régiós szinten vizsgálva is.”