Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nőtt leggyorsabban az új garanciák nyújtása, ami összefügg a vállalatok teljesítményének emelkedésével is - mondta Varga Mihály a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön, Budapesten.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte: annak érdekében, hogy a magyarországi vállalkozások a jövőben még nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a gazdasági eredményekhez, javítani kell a hatékonyságukat és termelékenységüket, amihez a kormány is segítséget nyújt.

A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatása azért is kiemelten fontos szerinte, mert részesedése a hazai megtermelt bruttó hozzáadott értékből már meghaladja az 50 százalékot .Varga Mihály rámutatott: a garanciavállalás intézményének fontos szerepe van abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hozzájussanak a működésükhöz és növekedésükhöz szükséges forrásokhoz, hitelekhez.

Hozzátette: a Garantiqa Zrt. szakmai közössége is azért dolgozik, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetővé tegye a piac igényeire való minél gyorsabb reagálást, illetve a számukra megnyíló lehetőségek kiaknázását. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a magyar gazdaság versenyképessége nagyban függ attól, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez, miként tudják modernizálni és hatékonyabbá tenni tevékenységüket.

Varga Mihály kiemelte: a 2013-ban lezajlott növekedési fordulat óta folyamatosan emelkedik a hazai kis- és középvállalkozások teljesítménye, az elmúlt évben újabb 52 ezer dolgozóval nőtt a kkv-k által foglalkoztatottak száma.

Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az alapítás óta eltelt 25 évben a kkv-k hitelezése során 400 ezer szerződést kötött a cég, és 5000 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kezességet vállaltak. Az idei év végére 650 milliárd forintos garanciaportfolió elérése a cél, 2021-re 1000 milliárd forintos garanciaállományt kívánnak teljesíteni - jelezte a vezérigazgató. Hozzátette: napjainkban minden hetedik kkv-hitelhez társul a Garantiqa kezességvállalása.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke jelezte: a következő években a vállalati hitelállomány évi 5-10 százalékos bővülésére számítanak a magyar bankrendszerben, ennek elérésében fontos szerepet játszik a most 25 éves Garantiqa.

A garanciadíjak mérséklésével, az eljárás digitalizálásával és az egyedi döntéseket felváltó portfóliógarancia januári bevezetésével igyekszik még vonzóbbá tenni a garanciatermékeket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Búza Éva vezérigazgató szerint a segítségükkel hitelezhető ügyfélkör bővül, 2020-ban minden ötödik kkv-hitel mögött ott lesznek. (Interjú a Világgazdaságban)

Meglehetősen eseménydús, mozgalmas éveken van túl a Garantiqa. Mit tart az elmúlt 25 év legnagyobb erényének, és mi az, amiben – visszanézve – máshogy is történhettek volna a dolgok?

Egy szervezet életében ilyen időtávon természetes, ha van ciklikusság. Így van ez a Garantiqa életében is, természetesen voltak jobb és kevésbé jó periódusai a korábbi működésnek. Arra azonban büszkék lehetünk, hogy az alapításkori célt – hogy a társaság a kkv-hitelezés fontos szereplője legyen – sikerült elérnünk. A 25 év alatt 400 ezer ügylet keretében mintegy 5000 milliárd forintnyi hitel mellé vállaltunk kezességet, ma minden hatodik-hetedik kkv-hitel mellett ott vagyunk.

Azt szokták mondani, a garanciaszervezetek válság idején kellenek igazán. Miben, hol találja meg ma, a konjunktúra idején a helyét a Garantiqa?

Tény, hogy a gazdasági szereplők részéről a hitelgarancia iránti igény kritikus időszakokban fokozottan jelentkezik. Így volt ez a 2008–2009-ben kezdődő válság során is. A válság ugyan már a múlté, de azért azt látni kell, hogy a bankok óvatossága megmaradt. Az MFB Indikátor 2016 végi elemzése szerint a külső forráshoz jutás során a legjelentősebb korlátnak változatlanul a fedezeti követelményeket tartották a megkérdezett vállalkozások. Egy saját, 2017. májusi reprezentatív felmérésünk pedig azt mutatta, hogy továbbra is megfigyelhető a hiteladagolás a kkv-szektor finanszírozásában: minden ötödik mikro-, illetve minden hetedik kisvállalkozás az elmúlt két évben nem az igényelt mértékben kapott hitelt.
A hiteladagolás jelenségének csökkentésére pedig az intézményi kezességvállalás az egyik leghatékonyabb eszköz.

A teljes interjú a vg.hu-n olvasható

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony – derült ki a Budapest Bank 500 cég körében végzett kutatásából. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

 A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől – derül ki a Budapest Bank felméréséből.

 Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

 A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

 Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot.

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8,6%-os árbevétel-növekedésre és 4,5%-os profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája továbbra is kedvező, a nyereségbővülés várt mértéke azonban kissé mérséklődött a korábbi 5,1%-hoz képest. Az árbevétel és eredményvárakozások tehát kivételesen ellentétes irányba mozdultak el – olvasható a felmérésről kiadott közleményben.

Jelenleg a kisvállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-emelkedési várakozásaik 6,3%-ról 8,8%-ra ugrottak. Ezzel szemben a mikrovállalkozásoknál 10,4%-ról 8,6%-ra, a középvállalkozásoknál pedig 7,2%-ról 6,9%-ra csökkentek a várakozások. A különböző ágazatok közül az ipari cégek várakozásai a legkedvezőbbek, hiszen 10%-os növekedést prognosztizálnak.

A profitkilátásokat tekintve szintén eltérően mozognak a különböző méretű cégek várakozásai. Jelenleg a mikrovállalkozások terveznek a legnagyobb profitnövekedéssel, holott egyedül az ő várakozásaik csökkentek, szám szerint 6,5%-ról 4,8%-ra. Tőlük nem sokkal lemaradva a kisvállalkozások következnek (4,3%), míg a középvállalkozások csupán 3,9%-os profitnövekedést prognosztizálnak. A szektorok közül egyedül a kereskedelmi cégek várnak átlag feletti, 5,3%-os nyereségbővülést a következő egy évben.

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai kkv-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A vállalat mintegy 6500 beszállítóval rendelkezik a régióban, beszerzéseinek értéke pedig meghaladja a 1,7 milliárd dollárt, amely az évtized végére elérheti a 3,4 milliárdot. A GE ezt kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével, a nagyobb beszállítók regionális beszállítókká történő fejlesztésének elősegítésével és azáltal kívánja elérni – derül ki az amerikai cég közleményéből.

Magyar, lengyel, horvát, cseh, román, szerb és szlovén kormányszervezetek, befektetési és gazdaságfejlesztési ügynökségek, valamint export-import bankok képviselői vettek részt a GE által kezdeményezett és az Amerikai Kereskedelmi Kamara társszervezésében megtartott Közép- és kelet-európai Ellátási Lánc Konferencián.

A GE több mint 30 000 beszállítótól vásárol árukat és szolgáltatásokat világszerte, ezen tranzakciók értéke pedig eléri a 70 milliárd dollárt, ami megközelíti Magyarország GDP-jének 50%-át. A térségben a GE mintegy 6500 beszállítóval, köztük 1500 minősített magyar partnerrel rendelkezik.

A GE Magyarország júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a magyar kormánnyal a kkv-k fejlesztésére. Magyarországi gyáregységeiben több mint 10 000 főt foglalkoztat a vállalat, Magyarországról kiinduló exportjának értéke pedig, több mint 3 milliárd dollár, amelyhez 900 millió dollár értékben vásárol árukat és szolgáltatásokat elsősorban a helyi kkv-któl.

Béres Alexandra elárulta nekünk sikerének titkát: „Szerintem a sikerhez mindig az a recept, ami a sporthoz is: egy kis kitartás, egy kis elszántság, alázat és az, hogy végigcsináljuk a dolgokat. Nem hiszek abban, hogy valami hirtelen megváltozik. Akkor változnak meg a dolgok, ha teszünk is érte.”

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index kisebb növekedést követően újra a pozitív tartományba került, jelenleg 2 ponton áll. A javulás hátterében az áll, hogy erősödött a kkv-k létszámbővítési szándéka és a közterhekkel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek, míg a pénzügyeket tekintve enyhén növekvő árbevétellel, de alacsonyabb profittal terveznek a következő egy évben.

A két pontos érték három ponttal magasabb, mint a legutóbbi felméréskor. A bizalom minden árbevétel-kategóriában és minden ágazatban erősödött, és – a mikrovállalkozások kivételével – mérettől és iparágtól függetlenül a pozitív tartományban van. A középvállalkozások várakozásai javultak leginkább – 4,5 pontról 25 pontra –, ezzel ők a legoptimistábbak jelenleg. A kisvállalkozások bizalma ennél jóval szerényebb mértékben, 2 pontról 4 pontra javult, miközben a mikrovállalkozások hangulata a negatív sávban tartózkódik, bár az ő esetükben is javulás tapasztalható, hiszen az -6 pontról -3 pontra emelkedett.

Az index javulásának egyik oka, hogy erősödött a foglalkoztatási szándék. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítésben gondolkodók aránya (9%), összességében pedig a cégek több mint harmada (36%) tervez új munkaerőt felvenni. Enyhén javultak a közterhekre vonatkozó várakozások is.

A kkv-k árbevétel várakozásai tovább emelkedtek, és jelenleg 8,6%-os bevétel növekedéssel terveznek a következő egy évben, profitvárakozásuk azonban jelentősen, 5,1%-ról 4,5%-ra mérséklődött az előző negyedévhez képest – mutat rá a felmérés.

A lengyelországi Krynicában nemrég rendezték meg 27. alkalommal a nemzetközi gazdasági fórumot, melyen a Queen Jadwiga Foundation kezdeményezése alapján a varsói Mazovia ICT Klaszter, a Lengyel Energia Klaszterek Szövetsége, valamint az Okos Jövő Innovációs Klaszter stratégiai partnerséget kötöttek.

A megállapodás alapja az a felismerés, hogy a kelet-európai gazdaságok versenyképes és fenntartható működéséhez regionális szintű összefogásra van szükség, innovatív közös projektekre, amelyek biztosíthatják a térségben a gazdaság tartós növekedését.  
 
A megállapodás elsősorban a kkv szektort, a stratupokat, és a családi vállalkozások támogatását és megerősítését tűzte ki céljául, ami társadalmi szempontból kifejezetten jelentős, hiszen hozzájárul a gyes/gyed-ről visszatérő édesanyák vállalkozóvá válásához, valamint a fiatalok helyben tartásához is.  A jelenleg lengyel-magyar kooperáció további célja, hogy kibővítse tevékenységét a V4+ régióra. Ezzel egyidejűleg a V4+ Fejlesztési Tőkealap program is elindulhat, ezzel még erősebbé téve a gazdasági és társadalmi kohéziót a régióban.
 
A regionális együttműködés biztosít majd lehetőséget a kkv-k számára, hogy kompatibilissé válhassanak olyan nagy ipari rendszerekhez, mint az Ipar 4.0 és olyan ökoszisztémákhoz, mint a smart energia, energiabiztonság, ICT, űr- és repüléstechnológia, smart egészségügy, elektromobilitás vagy éppen a smart oktatás. A projektek finanszírozását a kormányzatok segítségével, az Európai Befektetési Bank, az Európai Befektetési Alap hozzájárulásával és a magánszektor bevonásával oldanának meg a résztvevő felek.

A hazai cégvezetők a függetlenséget tartják a legmotiválóbbnak a vállalkozói létben, míg egy részük az alkalmazotti életformát megunva nyargalt át a másik oldalra. Leginkább 31-40 éves kor között lesz valakiből cégvezető, de akad olyan is, aki 50 éves kora felett váltott – derül ki a K&H felméréséből.

A félezer hazai kkv megkérdezésével történt felmérés arra kereste a választ, hogy a cégvezetőket mi késztette vállalkozásuk létrehozására. A válaszadók majdnem harmada (31%) azt válaszolta, hogy függetlenségre vágyott, emellett a vállalkozók 23%-a az üzleti lehetőségeket látva döntött. További jelentős hányadot képviselnek azok, akik megunták a beosztotti munkájukat, vagy új kihívást kerestek.

Érdekes adat, hogy durván minden tizedik cégvezető a családi örökség részeként lett vállalkozó, miközben további 9%-ot saját ötletének megvalósítása terelt ebbe az irányba. Hasonló arányban vannak azok, akiket ismerősük vagy családjuk beszélt rá a dologra, direkt jövedelemforrásként viszont csak 8% vágott bele saját vállalkozásba.

A kutatás azt is feltérképezte, hogy Magyarországon átlagosan hány évesen lesz valakiből cégvezető. „Az eredményekből az látszik, hogy leginkább fiatal felnőttkorban válunk cégvezetővé. A legtöbben ugyanis 31-40 éves korban (42%), egy jelentős részük pedig ennél is fiatalabban, 31 éves kora előtt éri el ezt a pozíciót (30%). Nem ritka azonban az sem, hogy valaki 50 éves kor felett jut el idáig (8%), sohasem késő tehát megvalósítani álmainkat.