A hazai vállalkozások közel kétharmada a következő egy évben béremelést tervez, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó kutatási eredményeiből. A béren kívüli juttatások közül kiemelkedik a SZÉP-kártya, amelyet az ősztől életbe lépő változások – a keretösszeg növekedése és a digitális felhasználás bővülése – még vonzóbbá tehetnek. Mindezek mellett a 2026-tól bevezetésre kerülő bértranszparencia új szempontokat hoz a juttatások tekintetében, amelyekre érdemes már most felkészülni a vállalkozásoknak.

Óvatos optimizmus a bérek és juttatások terén a kkv-k körében

A K&H kkv bizalmi index negyedévente megjelenő kutatás, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja. A felmérés az aktuális helyzetkép mellett jól érzékelteti a változó piaci hangulatot is: amikor a cégek optimistábbak, az rögtön visszaköszön a várakozásaikban, a béremelési terveikben és abban is, hogy mennyire hajlandóak plusz juttatásokat nyújtani munkavállalóiknak. A legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó eredmények szerint a vállalkozások közel kétharmada, azaz 65 százaléka béremelést tervez a következő 12 hónapban. A cégek által tervezett emelés átlagosan 7 százalékos mértékű, ami jelzi, hogy a munkaerő megtartása és motiválása továbbra is kiemelt szempont a szektorban. A béren kívüli juttatások terén is pozitív változás tapasztalható: jelenleg a hazai kkv-k közel fele – 46 százalékuk – kínál ilyen lehetőséget, így az elmúlt három mérési ciklusban mért 40 százalékos eredményhez képest 6 százalékpontos javulás figyelhető meg. Ez a növekedés arra utal, hogy a béren kívüli juttatások ismét egyre nagyobb szerepet kapnak a munkavállalók támogatásában.

Ha mindezt a korábbi időszakok eredményeivel vetjük össze, még erőteljesebben látszik a pozitív elmozdulás. 2024 harmadik negyedéves kutatási adataiból kiderül, hogy a béren kívüli juttatások aránya csupán 42 százalék volt, ráadásul ez akkor 8 százalékos csökkenést jelentett a korábbi negyedévhez képest. Ez a visszaesés jól mutatta, hogy a vállalkozások körében akkoriban erősödött a bizonytalanság, sok cég inkább visszafogta költségeit. Az egy évvel ezelőtti, 2024 második negyedéves kkv bizalmi index szintén kedvezőtlenebb képet festett: az üzleti várakozások jelentősen romlottak, a mutató negatív tartományban maradt. Akkoriban a nagyobb cégek még optimistábban tekintettek a jövőre, míg a kisebbek inkább pesszimisták voltak. Mindezekhez képest a mostani eredmények egyértelműen kedvezőbbek. A béremelési tervek és a juttatások arányának emelkedése arra utal, hogy a kkv-k körében erősödött a bizalom. A tavalyi pesszimizmust egy óvatos, de határozottan pozitívabb kép váltotta fel: a vállalkozások már nem a visszafogásban, hanem inkább a munkaerő megtartását és elégedettségét szolgáló lépésekben gondolkodnak. Ez a változás jól jelzi, hogy a szektor lassan magára talál, és a korábbi bizonytalanság után újra nagyobb hangsúlyt helyez a jövőbe vetett bizalomra.

Az MBH Bank látja a mikro- és kisvállalatok problémáit, amelyekre hatékony megoldásokat, sikert hozó programokat, célzott termékeket kínál. Ennek érdekében az ügyfélkiszolgálást, a folyamatokat annak rendelték alá, hogy minél ügyfélközelibb kiszolgálást nyújtsanak, és a lehető leggyorsabban bírálják el az ügyfelek hitelkérelmeit – többek között erről is beszélt lapunknak adott interjújában Kiss Zalán, az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.

Jellemzően milyen problémákkal néznek szembe a hazai mikro- és kisvállalatok?

A mikro- és kisvállalatoknak napjainkban a gazdasági környezet változásai, a technológiai fejlődés nyomon követése és a piaci verseny erősödése jelentik a legnagyobb kihívásokat. Nagyon hirtelen változik a gazdasági környezet – akik sikeresek akarnak lenni, meg kell próbálniuk a lehető leggyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz. A másik hatalmas nyomást a technológia fejlődése jelenti. Azt érzékeljük, hogy minél kisebb egy cég, annál kevesebb az erőforrása az ilyen jellegű fejlesztésekre. Csakhogy, ha ezek elmaradnak, rögtön versenyhátrányba kerülhet, vagy éppen a meglévő hátrány tovább is növekedhet. Ezenfelül a forráshoz jutás, valamint a tőkeerősség kérdésköre is nagy kihívást jelent a kisvállalatoknak.

Hogyan lehet segíteni ezeken a problémákon?

Az egyik legfontosabb, hogy hozzásegítjük a vállalkozásokat a forráshoz jutáshoz. Az MBH Banknál elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a mikro- és kisvállalati szegmens szereplőit az eredményes működés, a fejlődés érdekében, és olyan pénzügyi megoldásokat nyújtsunk, amelyekkel a vállalkozások gyorsan tudnak reagálni a piaci körülmények változásaira. Ezenfelül a vállalkozások digitális érettségében is közreműködni kívánunk, amiben rendelkezésünkre áll egy jelentős versenyelőnyt biztosító megoldásunk, a BUPA. Ez a digitális platform (www.bupa.hu) olyan megoldásokat tartalmaz, amik segítenek az adott vállalkozónak, hogy online elindítsa, működtesse és fejlessze a cégét. A platformon keresztül is az a célunk, hogy minél inkább edukáljuk a vállalkozókat, hogy milyen előnyökkel jár a digitalizáció, illetve az abba való befektetés. Persze tény, hogy az ilyen beruházások megtérülési ideje általában hosszabb távon realizálódik, illetve a jelenlegi, viszonylag magasabb kamatkörnyezetben lassabban fordul termőre az innovációba való beruházás. 

Új vezérigazgató-helyettes csatlakozik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez: a pénzügyi intézmény vezetésében ezentúl Pulai György is részt vesz, aki az elmúlt 12 évben a Magyar Nemzeti Bank hitelösztönzési tevékenységét irányította. Az új vezetői struktúrával a Garantiqa a jövőben is hatékonyan fogja tudni támogatni a hazai mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutását.

Pulai György 2004-ben kezdte pályafutását a jegybankban, ahol 2013-tól a Hitelösztönzési terület vezetőjeként dolgozott, 2020-tól pedig már igazgatósági szinten irányította a szakterületet. Munkájához kötődik a Növekedési Hitelprogram (NHP) elindítása és működtetése, amely a 2008-as válság utáni években újra életet vitt a hazai vállalati hitelpiacra.

„A Garantiqa az elmúlt években hasonló áttörést ért el, mint annak idején az NHP: mára már minden második hazai kkv-hitel mögött ott van a kezességvállalásunk. Ez több tízezer olyan vállalkozásnak adott elérhető, biztonságos forrást a nehéz időkben, amelyek önállóan nem tudtak volna banki hitelhez jutni.” – hangsúlyozta Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A számok önmagukért beszélnek: a társaság kezességvállalási portfóliója 2025. június végére 2 595 milliárd forintra nőtt, amely 3 360 milliárd forintnyi vállalkozói hitel mögött nyújt védelmet ez jól tükrözi a Garantiqa anticiklikus szerepvállalását. A prudens kockázatkezelést jelzi, hogy a beváltott garanciák aránya tavaly közel 40 százalékkal alatta maradt az üzleti terveknek, sőt, a 2023-as szintnél is csaknem 30 százalékkal alacsonyabb volt. Az új kezességvállalásokhoz képest mindössze 4,2 százalékot, az állományhoz mérten pedig csupán 1,6 százalékot tettek ki a beváltások.

„A Garantiqa hosszú évek óta a hazai kkv finanszírozás meghatározó szereplője. Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy csatlakozhatok a csapathoz és együtt dolgozhatunk tovább a hazai kisvállalkozások támogatásán.” – mondta Pulai György a kinevezése kapcsán. 

Az új vezérigazgató-helyettes érkezésével a Garantiqa célja, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett állomány mellett is hatékonyan segítse a banki partnereket és a vállalkozásokat. „Pulai György érkezésével a Garantiqa új lendületet kaphat a termékfejlesztésben, amit azért tartunk fontosnak, hogy a jövőben is gyorsan és rugalmasan tudjunk reagálni az aktuális hitelpiaci kihívásokra, támogatva a kkv-k forráshoz jutását.” – emelte ki Szabó István Attila.

A vállalkozások beruházási döntéseit mindig komoly mérlegelés előzi meg. Számít a gazdasági környezet, a finanszírozási lehetőségek és mindenekelőtt az, hogy mennyire bíznak a jövőben. Egy-egy fejlesztés jellemzően hosszabb távon térül meg, miközben a piac folyamatosan változik, a cégek pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a vállalati hitelezés sajátosságairól, a beruházási döntések hátteréről és a banki ügyfelek edukációjában betöltött szerepéről. 

A lakossági és a vállalati hitelezés kölcsönösen hat egymásra 

A lakossági hitelezés dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakban, ami kifejezetten pozitív folyamat a gazdaság egészére nézve. A magánszemélyek és a vállalatok működése szorosan összefonódik: ha a lakossági kereslet erősödik, az előbb-utóbb a vállalatok teljesítményére és beruházási hajlandóságára is kihat. A két szegmens hatással van egymásra, az egyik dinamizmusa támogatja a másik növekedését. A vállalati oldalon azonban a fordulat még várat magára. Bár a tavalyi évben mérsékelt növekedést mutatott a vállalati hitelpiac, ez egyelőre csak minimális bővülést jelentett. Ennek oka, hogy a cégek hitelfelvételi döntései mindig hosszabb távú megfontolásokon alapulnak, a beruházások jellemzően 5–10 éves megtérülési idővel bírnak, így a gazdasági kilátásokba vetett bizalom kulcskérdés. Minél inkább érzik a vállalkozások, hogy kiszámítható pálya áll előttük, annál inkább hajlandóak fejlesztésekbe fogni. A vállalati hitelezés tehát jóval inkább stratégiai döntés, amelynek hatásai évekre előre meghatározzák egy cég működését. 

„A lakossági hitelezés dinamizmusa abszolút pozitív.” – kezdte Szabó Levente, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „A lakosság és a vállalatok is a gazdaság aktív szereplői, a két szegmens működése pedig kölcsönösen hat egymásra. A lakossági kereslet – legyen szó lakásról, tartós fogyasztási cikkről vagy mindennapi fogyasztásról – ösztönzi a vállalatokat is, hogy termeljenek, bővítsenek és beruházásokba kezdjenek.” 

Még nem ért véget a nyár, és ezzel együtt a Nyári Diákmunka Program sem, amely idén eddig közel 30 ezer fiatalnak adott lehetőséget a munkavállalásra. A kkv-k számára ez a megoldás gyors munkaerő-utánpótlást jelent a szabadságolások idején, emellett adó- és adminisztrációs előnyökkel is jár. Különösen igaz ez az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetében, ami az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak idei változásai miatt még vonzóbb alternatíva lett. 

Tizenharmadik éve töretlen a Nyári Diákmunka Program sikere 

A nyári hónapokban a vállalkozások életét gyakran megnehezítik a szabadságolások, amelyek különösen a kisebb cégeknél okozhatnak fennakadást a napi működésben. Ilyenkor felértékelődnek azok a rugalmas foglalkoztatási formák, amelyek gyorsan és hatékonyan biztosítanak munkaerő-utánpótlást. A diákmunka és az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) évek óta bevált megoldást jelentenek ebben az időszakban: előbbinél az iskolaszövetkezetek közreműködése csökkenti az adminisztrációs terheket, míg az egyszerűsített foglalkoztatás a rövid távú munkavégzésre kínál törvényes keretet. Az idén immár tizenharmadik alkalommal meghirdetett Nyári Diákmunka Program keretében országszerte eddig több tízezer fiatal kapcsolódott be a munka világába, ezzel enyhítve a nyári időszakban fellépő munkaerőhiányt a turizmustól a mezőgazdaságon át az irodai feladatokig. 

A diákmunka program számokban és trendekben 

A 2025-ös Nyári Diákmunka Program 4,5 milliárd forintos hazai forrásból támogatja a 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok foglalkoztatását. A kezdeményezés az elmúlt években összesen több mint 326 000 fiatal számára teremtett munkalehetőséget, 34,4 milliárd forint értékű bér- és járuléktámogatással. Az idei nyári időszakban a program június 16-án rajtolt, a munkáltatók pedig július 1. és augusztus 31. közötti, határozott idejű foglalkoztatás tekintetében pályázhatnak forrásra. A támogatások igénybevételére az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, valamint a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás és az erdőgazdálkodás területén működő vállalkozások jogosultak, így a program a kkv-k számára is széles körű lehetőséget biztosít. A programban résztvevők száma a korábbi évekhez hasonlóan idén is magas: eddig közel 30 ezer diák vállalt munkát a program keretében. Az eddig lekötött támogatási összeg közelíti az 5 milliárd forintot, amely 4600 munkáltató között oszlik meg. 

A diákmunka iránti kereslet változatlanul erős, a legnépszerűbb munkakörök – például a vendéglátás, turizmus, ügyfélszolgálat vagy irodai adminisztráció területén – napok alatt betöltődnek. A nyári szezonban a Balaton és más kiemelt turisztikai régiók különösen keresettek, ahol a cégek sokszor szállást is biztosítanak a fiataloknak. Az idei évben a klasszikus diákmunkák – pultos, árufeltöltő, recepciós vagy kisegítő pozíciók – mellett egyre több lehetőség nyílik olyan területeken is, amelyek új technológiákhoz, digitalizációhoz vagy a fenntarthatósági törekvésekhez kapcsolódnak. 

A magyar diákok munkavállalási hajlandósága ugyan még elmarad a nyugat- és észak-európai szinttől, ahol a tanulás melletti munkavégzés régóta bevett gyakorlat, de évről évre érzékelhető a növekedés. Ez a tendencia kedvező a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is, hiszen – egész évben, de különösen a nyári szezonban – így nagyobb eséllyel találnak ideiglenes munkaerőt. 2024 nyarán a becslések szerint mintegy 120 ezer diák dolgozott Magyarországon akár csak néhány hétig, ebbe beletartozik az alkalmi és szezonális munkavégzés is. Körülbelül 90 ezren iskolaszövetkezeti keretek között vállaltak munkát, míg a többiek közvetlenül a cégeknél vagy más foglalkoztatási formában helyezkedtek el. A Nyári Diákmunka Program és a diákmunka lehetőségek általános bővülése a kkv-k számára egyszerre jelent gyors munkaerő-utánpótlást a kritikus időszakokban és lehetőséget a hosszabb távú utánpótlás tervezésére. Forrás: https://public.flourish.studio/visualisation/23897585/

A globális piacon való jelenlét és a növekedés sok vállalkozás számára vonzó cél. Mégis, a mikro-, kis- és középvállalkozások világszerte - így hazánkban is - stabilan őrzik meghatározó szerepüket a gazdaságban. A kkv-lét nem a lehetőségek feladását, inkább egy másfajta sikert jelent: személyesebb ügyfélkapcsolatok, gyorsabb és egyszerűbb döntéshozatal, valamint rugalmas működés. Emellett egy olyan sokrétű hazai támogatási környezet segíti a szektort, amely pályázatokkal, kedvezményes finanszírozással és szakmai tanácsadással ösztönzi a tudatos fejlődést. 

A kkv-k gazdasági súlya nemzetközi és hazai szinten is megkerülhetetlen 

A mikro-, kis- és középvállalkozások minden gazdaságban meghatározó szerepet töltenek be, és ez alól Magyarország sem kivétel. Hazánkban mintegy 900 ezer ilyen vállalkozás működik, amelyek a foglalkoztatás mellett a gazdasági teljesítmény szempontjából is kulcsszerepet játszanak. A kkv-k közvetlen kapcsolatot ápolnak a helyi közösségekkel, gyorsan reagálnak a változó körülményekre, és képesek olyan piaci lehetőségeket kiaknázni, amelyekhez egy nagyobb szervezet nehezebben alkalmazkodik. 

Egy kisvállalkozás működése általában emberközpontúbb, személyesebb döntéshozatalt és szorosabb ügyfélkapcsolatokat tesz lehetővé. A kisebb méret nem hátrány, valójában éppen ez az, ami lehetőséget ad az egyszerűbb szervezeti működésre és az innováció gyorsabb megvalósítására. Ez a működésmód ráadásul versenyelőnyt is jelenthet, különösen azokban az iparágakban, ahol a gyors reagálás, az egyedi igények kezelése és a személyes márkaépítés fontos tényező. Ez a típusú dinamika jól illeszkedik a jelenlegi gazdasági környezethez, amelyet folyamatos alkalmazkodási kényszer és gyors technológiai változások jellemeznek. 

A hazai és Európai Uniós szabályozás értelmében egy vállalkozás akkor számít nagyvállalatnak, ha legalább 250 főt foglalkoztat, és az éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót. Ez a meghatározás tehát nem egy cég földrajzi jelenlétéhez, hanem a szervezeti és gazdasági mérethez kötődik, és elkülönül attól, hogy egy vállalkozás több országban is jelen van-e. 

Míg a kis- és középvállalkozások működése jellemzően rugalmasabb, addig a nagyvállalatok – már pusztán méretüknél és összetettebb struktúrájuknál fogva – teljesen más szervezeti és működési logikát követnek. A döntések gyakran több szinten, lassabban születnek meg, és a szervezet egészének irányítása jelentős adminisztratív, pénzügyi és humán erőforrásokat igényel. A folyamatok jellemzően formalizáltabbak, a döntéshozatal többlépcsős, és a hierarchia miatt kevésbé rugalmas. A belső működésben erősebb hangsúlyt kap a szabályozottság és a standardizálás. Ezzel szemben a kkv-lét mást kínál: stabil alapot, fejlődési lehetőséget, és olyan működési szabadságot, amely egy nagyvállalati struktúrában gyakran nehezebben található meg. 

A nagyvállalattá válás egy lehetőség, ami nem mindenkinek való 

A vállalkozások növekedésével idővel gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e nagyobb méretre törekedni? A tapasztalatok szerint ez a lépés sok előkészületet, szervezeti és működési átalakulást igényel, miközben számos új kihívással is jár. Egy globális méretű cég működése jóval összetettebb struktúrát követel meg: több szintű irányítást, összetett pénzügyi tervezést, nemzetközi szabályozási környezethez való igazodást, illetve a belső folyamatok standardizálása is szükségessé válik. 

Sokan hajlamosak a fejlődést kizárólag méretben mérni, pedig a tudatosan fenntartott kkv-működés is lehet hosszú távon sikeres és fenntartható, ha egy cég következetesen arra épít, amiben jó: a saját szakterületére, helyi piaci ismeretére, valamint a kapcsolati tőkéjére. Manapság egyre több vállalkozás választja azt az utat, hogy erőforrásai jelentős részét a szolgáltatási minőség javítására, technológiai fejlesztésre vagy éppen külpiaci lehetőségek kiaknázására fordítja. 

Forrás: https://doctus.hu/hazai-ceg-vagy-multi-szolgaltatasa-lehet-elonyosebb/

Változó gazdasági környezet, hektikus energiaárak és a korábbi évekhez képest még mindig magasabb finanszírozási költségek, generációváltás: a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv) számos kihívással kell megküzdeniük, ám szerencsére hatalmas növekedési potenciált is rejt a szektor. Megkérdeztük az UniCredit Bank szakértőit, Benkó Tamást, a kis- és középvállalati terület ügyvezető igazgatóját és Kovács Dávidot, a mikrovállalati hitelezési terület vezetőjét, hogyan tudja a pénzintézet támogatni ügyfeleit.

– Hogyan látja az UniCredit Bank, milyen helyzetben vannak most a kkv-k?

 Benkó Tamás: A jelenlegi, számos kihívással járó gazdasági és globális helyzet a gazdaság minden szereplőjére hatással van. Azt tapasztaljuk, hogy a kisvállalkozások, a kkv-k mindig sokkal érzékenyebben reagálnak az ilyen változásokra, ami jól érezhető a pénzügyi igényeiken is. Ilyen időszakokban – a stabilitás érdekében – próbálnak tartalékot képezni az esetleg felmerülő váratlan kiadások finanszírozására. Érthető módon a piacinál alacsonyabb fix kamaton szeretnének forgóeszközhitelhez jutni, illetve – sajnos ez is előfordul – elhalasztják a beruházásokat. Igyekszünk mindenben támogatást nyújtani a nehezebb időszakokban, és maximálisan partnerei lenni az ügyfeleinknek. Tavaly a hitelállomány növekedése lassult, és a támogatott hitelek aránya csökkent, idén azonban a trend fordulni látszik: a hitelezési feltételek javultak, és a kereslet élénkülése is megfigyelhető. A jövőbeli kilátások biztatók, különösen a fejlesztésekre és a technológiai beruházásokra fókuszáló támogatásoknak és egyéb, kedvezményes hitelprogramoknak köszönhetően.

– Hogyan jelenik meg mindez a hitelezésben: kirajzolódnak egyértelműen azonosítható folyamatok ezen a téren?

BT: Úgy látjuk, hogy a vállalkozások továbbra is keresik az államilag támogatott és fix, vagyis a piaci kamatszint alatti kamatozású, kiszámítható konstrukciókat – a Széchenyi Program termékeit. A termékpalettán belül a Széchenyi Kártya MAX+ Folyószámlahitel és a Likviditási Hitel kiemelt népszerűségnek örvendenek kkv-ügyfeleink körében.

A vállalati finanszírozásban az idei év elsősorban arról szól, hogy az ügyfélkörben, a kevesebb beruházás mellett, a forgóeszköz-finanszírozás kerül előtérbe. Likvid banki finanszírozási igény esetén azonban nem mindig a hitel az egyszerűbb és gyorsabb megoldás – állítja dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozás üzletágának ügyvezető igazgatója.

– A forgóeszköz-finanszírozásban folyamatosan növekszik a faktoring szerepe annak könnyebb elérhetősége, gyorsabb, egyszerűbb kezelése okán. Egy példával szemléltetve: 2024-ben a teljes vállalati hitelezés csak néhány százalékkal bővült, miközben a faktoring 23,8 százalékos növekedést mutatott. Az elmúlt tíz évben rendre magasabb a faktorpiac bővülése, mint a hitelezésé. A növekedés felét a múlt évben az MBH Bank faktoringtevékenysége biztosította; jelentős bővülés történt nálunk a múlt évben, több tekintetben három számjegyű növekedést produkáltunk. A Magyar Faktoring Szövetség elnökeként feladatomnak is tartom, hogy végre a faktoring megfelelő helyre kerülhessen a hazai hitelezési piacon. Legyen államilag támogatott faktoringprogram; támogassuk azt az ügyfélkört, amelyet a faktoring révén elérhetünk!

– Mi várható az év további részében? Folytatódik-e a növekedés?

– A növekedés – ha nem is ilyen dinamikával – kitart a teljes évben. Igazi lökést az adhatna a piacnak, ha egy támogatott forrású termék is megjelenne. Ebben az a feladatunk szövetségi szinten is, hogy a jogalkotónál elérjük a faktoringkonstrukciók támogatását is. Már csak azért is, mert faktoringgal éppen azokat finanszírozzuk, akik egy perspektivikus, bővülő piacon tevékenyek, jelentős vevőállománnyal rendelkeznek, vagyis növekvő pályán vannak. A kormány célja is az, hogy ezt az ügyfélkört elérjük. Ráadásul a faktoringtermék kihelyezése sokkal gyorsabb, mint bármelyik más hitel. A faktoring egy kontraciklikus szolgáltatás: amikor dekonjunktúrát élünk, akkor is szükség van rá a biztos vevők finanszírozásban, ahogy konjunkturális időszakban is jó, mert olyankor megugrik az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási szükséglete. Abban reménykedem, hogy jönnek még gazdaságélénkítőprogramok az év másik felében, és ha el tudjuk érni, hogy ezekben már a faktoring is a súlyának megfelelően szerepeljen, akkor jó évet fogunk zárni 2025-ben. Az első negyedév mindenképpen ezt támasztja alá: sokkal erősebb a faktorpiac, mint azt a gazdaság általános növekedése indokolná.

Több mint 1300 hazai vállalkozás kapott már pozitív támogatói döntést a Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében, amely rendkívül gyorsan vált a magyar gazdaság egyik legaktívabb fejlesztéspolitikai eszközévé. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója beszélt többek között a program eddigi eredményeiről, a nyertesek meglepően sokszínű köréről, valamint az MGFÜ tanácsadói szerepköréről is.

Komplex fejlesztési támogatás 100 százalékos előleggel 

A Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási kedvét hivatott megerősíteni gyors, célzott és előfinanszírozott támogatással. A konstrukció keretében elnyert összeget a cégek 100 százalékos előleg formájában kapják meg, jellemzően 50 százalékos támogatási intenzitással. Ez jelentős segítség a fejlesztések elindításához, ugyanakkor felelős gazdálkodást is feltételez. Ha egy adott projekt nem valósul meg, a támogatást teljes egészében vissza kell fizetni. A program indulásakor meghirdetett 48 milliárd forintos keretösszeget a nagyarányú érdeklődés miatt 130 milliárd forintra emelték, és a teljes keretből jelenleg 104,3 milliárd forintnyi támogatás már odaítélésre került. Eddig összesen 1885 vállalkozás nyújtott be pályázatot, és közülük 1325 vállalkozást értesítettek a pozitív támogatói döntésről. 

„Kollégáimmal folyamatosan dolgozunk azon, hogy a beérkezett 1885 pályázatból minél többen elnyerjék a támogatást. 1325 olyan cég van, aki megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, és dolgozunk még a maradék pár száz cégen is, akik még hátra vannak.” – kezdte Fehérváry Tamás, majd így folytatta: „A várakozás az az, hogy a beérkező pályázatokkal heteken belül végezni fogunk.”

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve 2026-tól fokozatosan átalakítja a munkáltatók bérezési gyakorlatát, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, valamint átláthatóbb és igazságosabb bérstruktúrák kialakítása. Bár az új előírások elsőként a nagyobb cégeket érintik, a kkv-knak is el kell kezdeniük a felkészülést: új szabályokat kell bevezetniük, átalakítani HR-folyamataikat, vagy akár a bérezési szemlélet teljes újragondolására is szükség lehet. 

A nemek közötti bérkülönbség háttere 

A nők és férfiak bére közötti különbség nem újkeletű jelenség. Gyökerei a munkamegosztás történeti alakulásában és a munkaerőpiac szerkezetében keresendőek. A nők nagy arányú belépése a munkaerőpiacra a 20. század közepére tehető, amikor olyan ágazatokban helyezkedtek el tömegesen – például az oktatás, egészségügy, szociális szféra – amelyek általánosan alacsonyabb fizetéssel jártak. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás is nagyobb arányban érinti a nőket, ami szintén befolyásolja az összesített keresetet. Már az Európai Gazdasági Közösség 1957-es alapító szerződésében is rögzítették, hogy egyenlő értékű munkáért azonos díjazás jár, ennek a gyakorlati megvalósítása azonban továbbra is kihívást jelent. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék átlaga 12,7 százalék. Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál jelentősen magasabb érték, 17,8 százalék, ami a tagállamok közötti felső harmadba helyezi hazánkat. 

Forrás: https://ivsz.hu/hirek/bertranszparencia-az-uj-eu-s-iranyelv-rendszerszintu-valtozasokat-jelent-az-it-szektor-szamara-is/ 

2026-tól kötelező a transzparencia és a jelentéstétel 

A 2023/970/EU irányelv (Pay Transparency Directive) az Európai Parlament és az Európai Tanács közös szabályozása, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza a bérezés átláthatóbbá tételén keresztül. Az irányelv hatálya minden uniós munkáltatóra kiterjed, függetlenül a székhelyük vagy méretük szerinti besorolástól. A direktívát 2023-ban fogadták el, a tagállamoknak pedig 2026. június 7-ig kell az irányelvet a nemzeti jogba átültetniük, de a felkészülés a legtöbb vállalat számára már most elkezdődött. 

Az irányelv két fő pillér köré épül: az egyik az egyéni munkavállalói jogokat, a másik a munkáltatók szervezeti kötelezettségeit foglalja össze. Minden álláskeresőt megilleti majd az a jog, hogy még a kiválasztási folyamat elején tájékoztatást kapjon a hirdetett pozícióval járó induló fizetésről vagy annak sávozásáról. Emellett a munkavállalók – külön kérésre – hozzáférést kérhetnek saját bérük és a hozzájuk hasonló munkakört betöltők átlagbérezésének összevetéséhez, nemek szerinti bontásban. A munkáltatóknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy az egyenlő értékű munkát végzők díjazásában ne legyen indokolatlan különbség.