Magyarország mint nyitott gazdaság, folyamatosan kényszerül a külpiacok felé nyitni, hiszen egy tízmilliós lakosságú országban a vállalkozások nehezen érnének el olyan méretet csak a belföldi piacon, amely nemzetközileg is hatékonynak számít. A méretgazdaságosság kihívásai miatt az export kulcsfontosságú tényező. Az EXIM Magyarország vezérigazgatója, Kisgergely Kornél szerint a magyar ipar mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, és a cél az, hogy a hazai cégek minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket végezzenek. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása az export szerepét és lehetőségeit ismerteti a mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Fontos kilépni a nemzetközi piacokra

Magyarország, tízmilliós nagyságrendű lakosságával, mindig is nyitott gazdaság volt, az EU-csatlakozás pedig jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Az ország ipara mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, ami segített felzárkózni az európai átlaghoz.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója kihangsúlyozta: „A cél az, hogy ezekben az értékláncokban a magyar szereplők egyre nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet lássanak el. Sok esetben először megérkezett egy külföldi befektető, és egy viszonylag egyszerűbb tevékenységet hozott Magyarországra, ami aztán egyre csak bővült. Manapság pedig már nem csak üzemek vannak Magyarországon, hanem kutatóközpontok is a legmagasabb hozzáadott értékű munkahelyekkel együtt. Ezt a folyamatot kell támogatni, hiszen ez a hazai felzárkózásnak a kulcsa. Illetve ami még ennél is jobb, hogyha ezeknek a nemzetközi értékláncoknak a vezető cége is magyar.”

A CIB, az MBH Bank és az Oberbank az első csatlakozók a Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz 

Összesen 600 milliárd forint összegű hitel felvételéhez segítheti a magyar kis- és középvállalkozókat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében nyújtott garanciavállalása. A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. A most indult garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segítheti. 

Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3-6 százalékos legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül. 

Bár a 2020-as évek folyamatos válságait (covid, energia- és inflációs válság, háború) jól kezelték a hazai kkv-k, a szektor továbbra is forráshiányos. A beruházások beindításához szükséges (piaci vagy támogatott) hitelforrásokhoz való hozzáférést nagyban könnyíti meg a garanciaintézmények munkája: kezességvállalásukkal a vállalkozások sokkal szélesebb köre válik hitelképessé, vagy kap kedvezőbb feltételek mellett kölcsönt. 

„Magyarország 2023-ban Európa legszélesebb kkv-kat támogató garanciaprogramját működtette: a kezességvállalások aránya a GDP 4,4 százalékát tette ki, ami több, mint négyszerese az EU-átlagának” – emlékeztetett Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára.

„Számlával vagy számla nélkül?” – úgy tűnik ez ma már egyre kevésbé kérdés. A vállalkozások szerint ugyanis az elmúlt 10 évben közel felére csökkent a be nem jelentett bevételek aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index eredményeiből. A szürke-fekete bevételek korábban 20 százalék körül vélt aránya mára a 10 százalékhoz közelít, amiben az elektronikus számlázásnak komoly szerepe lehetett.

Lassan, de biztosan fehéredik a kkv szektor, a vállalkozások szerint ugyanis a bevételek egyre kisebb aránya lehet az, ami nem jelenik meg a könyvelésben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a cégek 12 százalékra tippelik ennek arányát. Ez pedig látványos csökkenés ahhoz képest, hogy 8-10 évvel ezelőtt még 20 százalék körüli, vagy akár azt meghaladó érték volt jellemző.Forrás: K&H kkv bizalmi index, 2024 Q2

Hogyan formálja a digitalizáció a pénzügyi világot?

A fintech, vagyis a pénzügyi technológia egyre jelentősebb iparággá válik. Mára a fintech cégek és a bankok közötti együttműködés szorosabbá vált, mivel a bankok felismerték az innovációk szükségességét, ám továbbra is bonyolult pénzügyi szakértelemre van szükségük. A szabályozás terén fontos kihívások merülnek fel, hiszen a fintech cégek sokszor szürke területeken működnek. A technológiai fejlődés gyors üteme miatt a hatóságok nehezen tudnak lépést tartani, különösen Európában, ahol a szigorú reguláció gyakran ütközik az innovációval. A Cégkassza Podcast legújabb adása Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnökének segítségével járja körbe a fintechek komplex világát.

Mi is az a fintech?

A fintech még mindig félelemmel, mégis komoly érdeklődéssel övezett iparág. A pénzügyi élet manapság már valóban egy technológiavezérelt világ.

„A legegyszerűbb definíció szerint a fintech az, ha egy vállalat egy pénzügyi megoldást a technológia segítségével nyújt. Korábban megjelent a bankkártya használata és ezzel párhuzamban elterjedtek az ATM-ek, de igazából az internet felfutásával jött el a fintech korszaka. Ez egy borzasztóan egyszerű ügyféligény-vezérelt kérdés. Ha az ember különböző termékeket lát a weben, akkor azokat meg is szeretné vásárolni. Az internet terjedésének kezdetén erre a bankok nem tudtak megoldást nyújtani, így születtek meg az első digitális fizetési megoldások, amelyeknek a legismertebb képviselője a PayPal volt.” – ismertette rövid definícióját Ács Zoltán.

A pénzügyek, a hitelezés és a banki ügyintézés világában gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek szakértő magyarázatra szorulnának – hiszen nem mindenki számára egyértelmű, hogy mit is takar és miben segít a JTM mutató, vagy hogyan és mikor kerülünk fel a KHR rendszerébe? A Credipass szakértői ezúttal ezeket igyekezték körüljárni.

Sok olyan banki és pénzügyi fogalommal találkozhat egy hitelfelvétel során az ügyfél, amelynek magyarázatához és értelmezéséhez szakértő segítségre van szükség – a Credipass pénzügyi szakértőinek ez a tapasztalata, hiszen ahhoz, hogy a banki ajánlatokat érdemben össze lehessen hasonlítani, szükség van az alapfogalmak, rövidítések pontos ismeretére. Melyek azok az általános kifejezések, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül?

„Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi edukáció, az alapok tisztázása nagyon fontos része a pénzügyi szakértő munkájának.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Kollégáinkhoz nem csak az aktuális legkedvezőbb lakáshitelajánlatok megtalálásában és összehasonlításában fordulhatnak az ügyfelek, de abban is számíthatnak a szakértőkre, hogy minden pénzügyeiket érintő kérdésre körültekintő és részletes magyarázatot adnak. Így tényleg átlátható lesz a teljes hitelfelvétel folyamata és nem marad kérdés vagy bizonytalanság.” – tette hozzá.

A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása ezúttal egy, a kkv-szektort komolyan érintő, sokat vitatott iparág jelenlegi helyzete mögé nyújt mélyebb betekintést a hallgatóság számára. Az építőipar egy olyan szektor, amely szorosan kapcsolódik a gazdasági ciklusokhoz, és ennek minden mozzanatát megérzik a vállalkozók, valamint az építőanyag-kereskedők. Az adás meghívott szakértője, Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

Nem a legjobb időszakát éli a hazai építőipar

„Érdemes visszatekintenünk az elmúlt két évre! 2022 az egyik legkiemelkedőbb év volt az építőiparban tekintetében. Egy hihetetlenül intenzív felfutást láthattunk két évvel ezelőtt, a magyar vállalkozók pedig hajlamosak az előző évhez mérni magukat.” – kezdte az adás felvezető részét Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, majd folytatta: „2023-ban viszont jött a feketeleves. Azt tapasztaltuk, hogy több okból kifolyólag jelentősen visszaesett a kereslet az építőanyagok iránt. Nyilván ez egyfajta mérőszáma annak, hogy az építőipar hogyan teljesít. Ha az építőanyagból nem fogy sok, vélhetően azt mutatja, hogy az építőipar sem teljesít annyira jól. Megközelítőleg 26 százalékkal csökkent 2023-ban az építőanyag-forgalom, ez érdemben idén sem változott.”

Magyarországon a rendszerváltást követő években elinduló vállalkozók úttörő szerepet töltöttek be a gazdaság fejlődésében. A szocializmus után a családi vállalkozások száma is folyamatosan növekedni kezdett. Azonban harmincöt évvel később kétirányú kihíváshalmazzal is szembe kell néznie a kkv-szektornak. Egyrészt az elmúlt esztendők komoly gazdasági turbulenciákat okoztak, aminek következtében 130 ezerre csökkent a családi vállalkozások száma hazánkban. Emellett pedig a technológia meredek fejlődése is folyamatos megújulásra kényszeríti a vállalkozásokat. Legfrissebb blogbejegyzésünkben a magyar családi vállalkozások jelenlegi helyzetére adunk kitekintést.

Mi is az a családi vállalkozás?

A kérdéskörben először is azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit értünk családi vállalkozások alatt. A European Family Business szövetség meghatározása alapján olyan cégekről beszélünk, amelyek tulajdonjoga és irányítása legalább két családtaghoz tartozik, és a tulajdonrész legalább 50 százaléka az adott család kezében van. Tőzsdei vállalatok esetében a tulajdonrész legalább 25 százalékos. Ezek a vállalkozások jellemzően a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába tartoznak, emellett jellemzőjük a generációkon átívelő működés, valamint a családi értékek, a tradíciók hangsúlyozása. Jogi szempontból a családi vállalkozások működése többféle formában lehetséges, például egyéni vállalkozásként, betéti társaságként (bt.), korlátolt felelősségű társaságként (kft.) vagy részvénytársaságként (zrt. vagy nyrt.). Az adott jogi forma megválasztása jelentős hatással van a felelősségi viszonyokra, az adózási kötelezettségekre, illetve magára a cégvezetésre is.

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

Az elmúlt évek kihívásai a magyar családi vállalkozásokon is nyomot hagytak

Mint ahogy az már a Cégkassza Podcast adásaiban is többször elhangzott a meghívott szakértőktől, az elmúlt évek számos megpróbáltatás elé állították a gazdaság különböző szereplőit. Nincs ez másként a kifejezetten családi jellegű vállalkozások esetében sem. Az OPTEN legutóbbi kimutatásai szerint Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, ami 15 százalékos visszaesést jelent a 2020-as, teljes évhez képest. Ez megmutatkozik a hazai társas vállalkozások arányában is: 2020-ban a magyar cégek 40 százaléka volt családi vállalkozás, jelenleg már csak közel 30 százalékuk. Ez az adat Tolna, Zala és Békés vármegyékben a legmagasabb, 32-34 százalék, miközben Budapesten a legalacsonyabb az arányuk, csupán 16 százalék, bár még így is itt található szám szerint a legtöbb családi cég.  

A családi vállalkozások kkv-szektoron belüli megoszlását a Pécsi Tudományegyetem kutatói vizsgálták (szintén az OPTEN bevonásával). A kapott eredmények alapján a családi cégek körülbelül egyharmada minősül mikrovállalkozásnak, 55 százalékuk kisvállalatként működik és 12 százalékuk a középvállalatok közé tartozik. Az előbbiek fényében meglepő lehet, hogy ugyan a családi vállalkozások aránya visszaesett, a középvállalkozások „küszöbét átlépők”, tehát az 1 milliárdos árbevételt elérő cégek száma mégis növekedett 2020 óta. Jelenleg 2 748 családi vállalkozás számolhatott milliárdos árbevétellel, ami a kategóriába eső cégek több mint 20 százalékát teszi ki. 

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

A technológiai fejlődés is kihívást jelent a generációváltásban 

Az évek múlásával természetes, hogy egy családi vállalkozás vezetőjének a teherbírása csökken vagy egyszerűen a személyes prioritásai megváltoznak. A generációkon átívelő családi vállalkozások esetében ezért kiemelt kérdést jelent az utódlás a tulajdonosok közötti jogviszonyok, valamint a cég átruházása során. A generációváltás két fő módja az utódlás vagy a vállalkozás értékesítése. A családon belüli utódlás során a családtagok jogi úton öröklik a vezetést és a tulajdonjogot, míg az értékesítésnél a cég más vállalkozásnak kerül eladásra. Utóbbi speciális, de gyakori esete, a „menedzsment-kivásárlás” (Management Buyout – MBO) egy olyan cégkivásárlási folyamat, melynek során a vállalat operatív vezetősége vagy annak tagjai kivásárolják a cég tulajdonosait. Az átadás késleltetése és a tervezés hiánya gyakori probléma, ami komoly kihívásokat okozhat. Az alapítónak időben át kell adnia a vezetést, és biztosítania kell, hogy az utódok megfelelően felkészüljenek a vállalkozás irányítására. 

Egy korábbi írásunkban már mélyebben taglaltuk, hogy rohamosan közeledik a generációváltás számos magyar kis- és középvállalkozás számára. A digitalizáció és az innovációra való nyitottság kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak a modern piacon. A jelenlegi és leendő vezetőknek a cégutódlás folyamatának kihívásai mellett az ipar 4.0 és az ipar 5.0 új technológiáival is szembe kell nézniük. A generációváltás során az idősebb és fiatalabb generációk eltérő szemlélete és felkészültsége eszkalálódó nehézségeket is okozhatnak. A vezetés átadásának folyamata tehát nemcsak az irányítás átruházását jelenti, hanem gyakran együtt jár a digitális átállással is, amely modernizációs lépéseket igényel. Sok vállalkozás azonban nem áll készen erre az átmenetre, ami miatt fennáll a veszély, hogy nem tudják sikeresen megugrani a generációváltás akadályait. A sikeres váltáshoz bevált eszköz egy családi alkotmány létrehozása, amely lefekteti a cég alapértékeit, pontosan meghatározza a családon belüli jogi kereteket, jövőbeli célokat és összehangolja a közös értékeket. A megfelelő működéshez pedig elengedhetetlen a családtagok közötti rendszeres kommunikáció és a közös stratégiai tervezés. 

A kezességvállalás segít a családi vállalkozások céljait megvalósítani

A családi vállalkozások a magyar vállalati szektor meghatározó részei, azonban számuk csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Míg a gazdasági kihívások és a technológiai megújulás számos vállalkozás fennmaradását nehezítik, addig a különböző garanciaintézmények, mint a például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett állnak. Kiemelt célunk, hogy a magyar kkv-szektor kezességvállalásával akár az általunk hozott példákhoz hasonló életű családi vállalatok jöjjenek létre és működjenek hazánkban.

 Források: 

• Családi vállalkozások definíciós operacionalizálása és hazai arányuk becslése a kkv-szektoron belül
• Családi vállalkozások Magyarországon
• Ezek a családi vállalkozások kihívásai és lehetőségei a hazai munkaerőpiacon
• A generációváltás kihívásai a családi vállalkozások életében
• Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások: ez óriási változást jelent, sokan nem tudják megugrani
• Azok a vállalkozó családok lesznek sikeresek, akik rendszeresen egyeztetnek arról, hogy mit gondolnak a jelenről és a jövőről
• A hazai cégek 40 százaléka családi jellegű vállalkozás
• Egyre több a milliárdos családi vállalkozás
• Már 2 ezer felett a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• K&H - Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma, amely közelít a 3 ezerhez
• A magyar családi mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásai és képességei
• Az Unicum története
• The world’s oldest family companies
• The oldest family businesses – and why they lasted
• These Are The 10 Oldest Companies In Europe That Are Still In Operation
• Marinelli: 1,000 Years of Master Craftsmanship
• A világ legrégebb óta működő vállalatai, amikről el sem hiszed hány évesek
• Definition
• Management buyout (MBO)

   

Újabb szintugrás a hazai digitális fizetéseknél: elindult a qvik!2024 szeptember 1-től elindult és minden fogyasztó számára ingyenesen elérhetővé váltak az Azonnali fizetési rendszerre építő qvik szolgáltatások. Az új technológia bevezetésével a legtöbb fizetési helyzetben használható versenyképes, biztonságos és hazai fejlesztésű alternatívát teremtett a jegybank. A qvik fizetés minden formája törvényileg ingyenes minden fogyasztó számára, miközben a kereskedők is a korábbiaknál lényegesen olcsóbb megoldást használhatnak. A qvik fizetési megoldásokat a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a qvik elfogadói szolgáltatásokat elsőként bevezető OTP Bank és Raiffeisen Bank közös eseményen mutatta be.

2020 márciusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankszektorral és a GIRO Zrt-vel együttműködve útjára indította az Azonnali fizetési rendszert, amelyhez a nemzetközileg is egyedülálló szabályozási háttér miatt, minden bank számára kötelező volt a csatlakozás. A rendszer fejlődése során az MNB kifejezett célja volt, hogy minden fizetési helyzetben könnyen használható elektronikus fizetési alternatíva jöjjön létre. A qvik fizetési megoldások bevezetésével a komplex fizetési ökoszisztéma kiépítésének újabb fázisa valósul meg idén, és a banki applikációkban a fizetési kérelem fogadása mellett szeptember 1-től megjelennek a QR kódos, az érintéses (NFC-s) és a mélyhivatkozás (deeplink) alapú fizetési lehetőségek is.

Fotó: Magyar Nemzeti Bank

Az elmúlt években Magyarország számos gazdasági kihívással nézett szembe a koronavírus, a szomszédban dúló háború, majd az ezt követő recessziós időszak miatt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb részében ezúttal banki hitelezéseken keresztül vizsgáltuk meg a legadekvátabb kérdéseket a hazai makrogazdasági környezetet illetően. Meghívott szakértőnk a témában Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója volt, aki mélyebben kitért a hazai kkv-szektor jelenlegi helyzetére is.

„Három kihívást is sikeresen vészeltünk át. Az első volt a koronavírus, utána jött háború, utána végül egy recesszió is. Ezt a három krízist a cégek többsége megfelelően menedzselte és nem volt jelentős probléma, ami a hitelportfólió minőségét illeti.” – kezdte gondolatai Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, majd kiegészítette: „Amilyen gyorsan felfutott az infláció – lekopogom – szerencsére olyan gyorsan vissza is esett, jelenleg 3,7 százalékos szinten állunk. Fontos azonban kiemelni, hogy az infláció mértékét tovább csökkenteni 1-2 százalékra – ahonnan még pár évvel ezelőtt emelkedni kezdett –, ahhoz még rengeteg idő, energia és valószínűleg pénz is szükséges.”

Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától - a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése azt tárja fel, hogy milyen a vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon.

A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk. Így valószínűleg az ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32%-a használ legalább kétféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.

Forrás: KSH (2024)