A vállalkozások beruházási döntéseit mindig komoly mérlegelés előzi meg. Számít a gazdasági környezet, a finanszírozási lehetőségek és mindenekelőtt az, hogy mennyire bíznak a jövőben. Egy-egy fejlesztés jellemzően hosszabb távon térül meg, miközben a piac folyamatosan változik, a cégek pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a vállalati hitelezés sajátosságairól, a beruházási döntések hátteréről és a banki ügyfelek edukációjában betöltött szerepéről. 

A lakossági és a vállalati hitelezés kölcsönösen hat egymásra 

A lakossági hitelezés dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakban, ami kifejezetten pozitív folyamat a gazdaság egészére nézve. A magánszemélyek és a vállalatok működése szorosan összefonódik: ha a lakossági kereslet erősödik, az előbb-utóbb a vállalatok teljesítményére és beruházási hajlandóságára is kihat. A két szegmens hatással van egymásra, az egyik dinamizmusa támogatja a másik növekedését. A vállalati oldalon azonban a fordulat még várat magára. Bár a tavalyi évben mérsékelt növekedést mutatott a vállalati hitelpiac, ez egyelőre csak minimális bővülést jelentett. Ennek oka, hogy a cégek hitelfelvételi döntései mindig hosszabb távú megfontolásokon alapulnak, a beruházások jellemzően 5–10 éves megtérülési idővel bírnak, így a gazdasági kilátásokba vetett bizalom kulcskérdés. Minél inkább érzik a vállalkozások, hogy kiszámítható pálya áll előttük, annál inkább hajlandóak fejlesztésekbe fogni. A vállalati hitelezés tehát jóval inkább stratégiai döntés, amelynek hatásai évekre előre meghatározzák egy cég működését. 

„A lakossági hitelezés dinamizmusa abszolút pozitív.” – kezdte Szabó Levente, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „A lakosság és a vállalatok is a gazdaság aktív szereplői, a két szegmens működése pedig kölcsönösen hat egymásra. A lakossági kereslet – legyen szó lakásról, tartós fogyasztási cikkről vagy mindennapi fogyasztásról – ösztönzi a vállalatokat is, hogy termeljenek, bővítsenek és beruházásokba kezdjenek.” 

Még nem ért véget a nyár, és ezzel együtt a Nyári Diákmunka Program sem, amely idén eddig közel 30 ezer fiatalnak adott lehetőséget a munkavállalásra. A kkv-k számára ez a megoldás gyors munkaerő-utánpótlást jelent a szabadságolások idején, emellett adó- és adminisztrációs előnyökkel is jár. Különösen igaz ez az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetében, ami az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak idei változásai miatt még vonzóbb alternatíva lett. 

Tizenharmadik éve töretlen a Nyári Diákmunka Program sikere 

A nyári hónapokban a vállalkozások életét gyakran megnehezítik a szabadságolások, amelyek különösen a kisebb cégeknél okozhatnak fennakadást a napi működésben. Ilyenkor felértékelődnek azok a rugalmas foglalkoztatási formák, amelyek gyorsan és hatékonyan biztosítanak munkaerő-utánpótlást. A diákmunka és az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) évek óta bevált megoldást jelentenek ebben az időszakban: előbbinél az iskolaszövetkezetek közreműködése csökkenti az adminisztrációs terheket, míg az egyszerűsített foglalkoztatás a rövid távú munkavégzésre kínál törvényes keretet. Az idén immár tizenharmadik alkalommal meghirdetett Nyári Diákmunka Program keretében országszerte eddig több tízezer fiatal kapcsolódott be a munka világába, ezzel enyhítve a nyári időszakban fellépő munkaerőhiányt a turizmustól a mezőgazdaságon át az irodai feladatokig. 

A diákmunka program számokban és trendekben 

A 2025-ös Nyári Diákmunka Program 4,5 milliárd forintos hazai forrásból támogatja a 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok foglalkoztatását. A kezdeményezés az elmúlt években összesen több mint 326 000 fiatal számára teremtett munkalehetőséget, 34,4 milliárd forint értékű bér- és járuléktámogatással. Az idei nyári időszakban a program június 16-án rajtolt, a munkáltatók pedig július 1. és augusztus 31. közötti, határozott idejű foglalkoztatás tekintetében pályázhatnak forrásra. A támogatások igénybevételére az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, valamint a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás és az erdőgazdálkodás területén működő vállalkozások jogosultak, így a program a kkv-k számára is széles körű lehetőséget biztosít. A programban résztvevők száma a korábbi évekhez hasonlóan idén is magas: eddig közel 30 ezer diák vállalt munkát a program keretében. Az eddig lekötött támogatási összeg közelíti az 5 milliárd forintot, amely 4600 munkáltató között oszlik meg. 

A diákmunka iránti kereslet változatlanul erős, a legnépszerűbb munkakörök – például a vendéglátás, turizmus, ügyfélszolgálat vagy irodai adminisztráció területén – napok alatt betöltődnek. A nyári szezonban a Balaton és más kiemelt turisztikai régiók különösen keresettek, ahol a cégek sokszor szállást is biztosítanak a fiataloknak. Az idei évben a klasszikus diákmunkák – pultos, árufeltöltő, recepciós vagy kisegítő pozíciók – mellett egyre több lehetőség nyílik olyan területeken is, amelyek új technológiákhoz, digitalizációhoz vagy a fenntarthatósági törekvésekhez kapcsolódnak. 

A magyar diákok munkavállalási hajlandósága ugyan még elmarad a nyugat- és észak-európai szinttől, ahol a tanulás melletti munkavégzés régóta bevett gyakorlat, de évről évre érzékelhető a növekedés. Ez a tendencia kedvező a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is, hiszen – egész évben, de különösen a nyári szezonban – így nagyobb eséllyel találnak ideiglenes munkaerőt. 2024 nyarán a becslések szerint mintegy 120 ezer diák dolgozott Magyarországon akár csak néhány hétig, ebbe beletartozik az alkalmi és szezonális munkavégzés is. Körülbelül 90 ezren iskolaszövetkezeti keretek között vállaltak munkát, míg a többiek közvetlenül a cégeknél vagy más foglalkoztatási formában helyezkedtek el. A Nyári Diákmunka Program és a diákmunka lehetőségek általános bővülése a kkv-k számára egyszerre jelent gyors munkaerő-utánpótlást a kritikus időszakokban és lehetőséget a hosszabb távú utánpótlás tervezésére. Forrás: https://public.flourish.studio/visualisation/23897585/

A globális piacon való jelenlét és a növekedés sok vállalkozás számára vonzó cél. Mégis, a mikro-, kis- és középvállalkozások világszerte - így hazánkban is - stabilan őrzik meghatározó szerepüket a gazdaságban. A kkv-lét nem a lehetőségek feladását, inkább egy másfajta sikert jelent: személyesebb ügyfélkapcsolatok, gyorsabb és egyszerűbb döntéshozatal, valamint rugalmas működés. Emellett egy olyan sokrétű hazai támogatási környezet segíti a szektort, amely pályázatokkal, kedvezményes finanszírozással és szakmai tanácsadással ösztönzi a tudatos fejlődést. 

A kkv-k gazdasági súlya nemzetközi és hazai szinten is megkerülhetetlen 

A mikro-, kis- és középvállalkozások minden gazdaságban meghatározó szerepet töltenek be, és ez alól Magyarország sem kivétel. Hazánkban mintegy 900 ezer ilyen vállalkozás működik, amelyek a foglalkoztatás mellett a gazdasági teljesítmény szempontjából is kulcsszerepet játszanak. A kkv-k közvetlen kapcsolatot ápolnak a helyi közösségekkel, gyorsan reagálnak a változó körülményekre, és képesek olyan piaci lehetőségeket kiaknázni, amelyekhez egy nagyobb szervezet nehezebben alkalmazkodik. 

Egy kisvállalkozás működése általában emberközpontúbb, személyesebb döntéshozatalt és szorosabb ügyfélkapcsolatokat tesz lehetővé. A kisebb méret nem hátrány, valójában éppen ez az, ami lehetőséget ad az egyszerűbb szervezeti működésre és az innováció gyorsabb megvalósítására. Ez a működésmód ráadásul versenyelőnyt is jelenthet, különösen azokban az iparágakban, ahol a gyors reagálás, az egyedi igények kezelése és a személyes márkaépítés fontos tényező. Ez a típusú dinamika jól illeszkedik a jelenlegi gazdasági környezethez, amelyet folyamatos alkalmazkodási kényszer és gyors technológiai változások jellemeznek. 

A hazai és Európai Uniós szabályozás értelmében egy vállalkozás akkor számít nagyvállalatnak, ha legalább 250 főt foglalkoztat, és az éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót. Ez a meghatározás tehát nem egy cég földrajzi jelenlétéhez, hanem a szervezeti és gazdasági mérethez kötődik, és elkülönül attól, hogy egy vállalkozás több országban is jelen van-e. 

Míg a kis- és középvállalkozások működése jellemzően rugalmasabb, addig a nagyvállalatok – már pusztán méretüknél és összetettebb struktúrájuknál fogva – teljesen más szervezeti és működési logikát követnek. A döntések gyakran több szinten, lassabban születnek meg, és a szervezet egészének irányítása jelentős adminisztratív, pénzügyi és humán erőforrásokat igényel. A folyamatok jellemzően formalizáltabbak, a döntéshozatal többlépcsős, és a hierarchia miatt kevésbé rugalmas. A belső működésben erősebb hangsúlyt kap a szabályozottság és a standardizálás. Ezzel szemben a kkv-lét mást kínál: stabil alapot, fejlődési lehetőséget, és olyan működési szabadságot, amely egy nagyvállalati struktúrában gyakran nehezebben található meg. 

A nagyvállalattá válás egy lehetőség, ami nem mindenkinek való 

A vállalkozások növekedésével idővel gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e nagyobb méretre törekedni? A tapasztalatok szerint ez a lépés sok előkészületet, szervezeti és működési átalakulást igényel, miközben számos új kihívással is jár. Egy globális méretű cég működése jóval összetettebb struktúrát követel meg: több szintű irányítást, összetett pénzügyi tervezést, nemzetközi szabályozási környezethez való igazodást, illetve a belső folyamatok standardizálása is szükségessé válik. 

Sokan hajlamosak a fejlődést kizárólag méretben mérni, pedig a tudatosan fenntartott kkv-működés is lehet hosszú távon sikeres és fenntartható, ha egy cég következetesen arra épít, amiben jó: a saját szakterületére, helyi piaci ismeretére, valamint a kapcsolati tőkéjére. Manapság egyre több vállalkozás választja azt az utat, hogy erőforrásai jelentős részét a szolgáltatási minőség javítására, technológiai fejlesztésre vagy éppen külpiaci lehetőségek kiaknázására fordítja. 

Forrás: https://doctus.hu/hazai-ceg-vagy-multi-szolgaltatasa-lehet-elonyosebb/

Változó gazdasági környezet, hektikus energiaárak és a korábbi évekhez képest még mindig magasabb finanszírozási költségek, generációváltás: a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv) számos kihívással kell megküzdeniük, ám szerencsére hatalmas növekedési potenciált is rejt a szektor. Megkérdeztük az UniCredit Bank szakértőit, Benkó Tamást, a kis- és középvállalati terület ügyvezető igazgatóját és Kovács Dávidot, a mikrovállalati hitelezési terület vezetőjét, hogyan tudja a pénzintézet támogatni ügyfeleit.

– Hogyan látja az UniCredit Bank, milyen helyzetben vannak most a kkv-k?

 Benkó Tamás: A jelenlegi, számos kihívással járó gazdasági és globális helyzet a gazdaság minden szereplőjére hatással van. Azt tapasztaljuk, hogy a kisvállalkozások, a kkv-k mindig sokkal érzékenyebben reagálnak az ilyen változásokra, ami jól érezhető a pénzügyi igényeiken is. Ilyen időszakokban – a stabilitás érdekében – próbálnak tartalékot képezni az esetleg felmerülő váratlan kiadások finanszírozására. Érthető módon a piacinál alacsonyabb fix kamaton szeretnének forgóeszközhitelhez jutni, illetve – sajnos ez is előfordul – elhalasztják a beruházásokat. Igyekszünk mindenben támogatást nyújtani a nehezebb időszakokban, és maximálisan partnerei lenni az ügyfeleinknek. Tavaly a hitelállomány növekedése lassult, és a támogatott hitelek aránya csökkent, idén azonban a trend fordulni látszik: a hitelezési feltételek javultak, és a kereslet élénkülése is megfigyelhető. A jövőbeli kilátások biztatók, különösen a fejlesztésekre és a technológiai beruházásokra fókuszáló támogatásoknak és egyéb, kedvezményes hitelprogramoknak köszönhetően.

– Hogyan jelenik meg mindez a hitelezésben: kirajzolódnak egyértelműen azonosítható folyamatok ezen a téren?

BT: Úgy látjuk, hogy a vállalkozások továbbra is keresik az államilag támogatott és fix, vagyis a piaci kamatszint alatti kamatozású, kiszámítható konstrukciókat – a Széchenyi Program termékeit. A termékpalettán belül a Széchenyi Kártya MAX+ Folyószámlahitel és a Likviditási Hitel kiemelt népszerűségnek örvendenek kkv-ügyfeleink körében.

A vállalati finanszírozásban az idei év elsősorban arról szól, hogy az ügyfélkörben, a kevesebb beruházás mellett, a forgóeszköz-finanszírozás kerül előtérbe. Likvid banki finanszírozási igény esetén azonban nem mindig a hitel az egyszerűbb és gyorsabb megoldás – állítja dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozás üzletágának ügyvezető igazgatója.

– A forgóeszköz-finanszírozásban folyamatosan növekszik a faktoring szerepe annak könnyebb elérhetősége, gyorsabb, egyszerűbb kezelése okán. Egy példával szemléltetve: 2024-ben a teljes vállalati hitelezés csak néhány százalékkal bővült, miközben a faktoring 23,8 százalékos növekedést mutatott. Az elmúlt tíz évben rendre magasabb a faktorpiac bővülése, mint a hitelezésé. A növekedés felét a múlt évben az MBH Bank faktoringtevékenysége biztosította; jelentős bővülés történt nálunk a múlt évben, több tekintetben három számjegyű növekedést produkáltunk. A Magyar Faktoring Szövetség elnökeként feladatomnak is tartom, hogy végre a faktoring megfelelő helyre kerülhessen a hazai hitelezési piacon. Legyen államilag támogatott faktoringprogram; támogassuk azt az ügyfélkört, amelyet a faktoring révén elérhetünk!

– Mi várható az év további részében? Folytatódik-e a növekedés?

– A növekedés – ha nem is ilyen dinamikával – kitart a teljes évben. Igazi lökést az adhatna a piacnak, ha egy támogatott forrású termék is megjelenne. Ebben az a feladatunk szövetségi szinten is, hogy a jogalkotónál elérjük a faktoringkonstrukciók támogatását is. Már csak azért is, mert faktoringgal éppen azokat finanszírozzuk, akik egy perspektivikus, bővülő piacon tevékenyek, jelentős vevőállománnyal rendelkeznek, vagyis növekvő pályán vannak. A kormány célja is az, hogy ezt az ügyfélkört elérjük. Ráadásul a faktoringtermék kihelyezése sokkal gyorsabb, mint bármelyik más hitel. A faktoring egy kontraciklikus szolgáltatás: amikor dekonjunktúrát élünk, akkor is szükség van rá a biztos vevők finanszírozásban, ahogy konjunkturális időszakban is jó, mert olyankor megugrik az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási szükséglete. Abban reménykedem, hogy jönnek még gazdaságélénkítőprogramok az év másik felében, és ha el tudjuk érni, hogy ezekben már a faktoring is a súlyának megfelelően szerepeljen, akkor jó évet fogunk zárni 2025-ben. Az első negyedév mindenképpen ezt támasztja alá: sokkal erősebb a faktorpiac, mint azt a gazdaság általános növekedése indokolná.

Több mint 1300 hazai vállalkozás kapott már pozitív támogatói döntést a Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében, amely rendkívül gyorsan vált a magyar gazdaság egyik legaktívabb fejlesztéspolitikai eszközévé. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója beszélt többek között a program eddigi eredményeiről, a nyertesek meglepően sokszínű köréről, valamint az MGFÜ tanácsadói szerepköréről is.

Komplex fejlesztési támogatás 100 százalékos előleggel 

A Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási kedvét hivatott megerősíteni gyors, célzott és előfinanszírozott támogatással. A konstrukció keretében elnyert összeget a cégek 100 százalékos előleg formájában kapják meg, jellemzően 50 százalékos támogatási intenzitással. Ez jelentős segítség a fejlesztések elindításához, ugyanakkor felelős gazdálkodást is feltételez. Ha egy adott projekt nem valósul meg, a támogatást teljes egészében vissza kell fizetni. A program indulásakor meghirdetett 48 milliárd forintos keretösszeget a nagyarányú érdeklődés miatt 130 milliárd forintra emelték, és a teljes keretből jelenleg 104,3 milliárd forintnyi támogatás már odaítélésre került. Eddig összesen 1885 vállalkozás nyújtott be pályázatot, és közülük 1325 vállalkozást értesítettek a pozitív támogatói döntésről. 

„Kollégáimmal folyamatosan dolgozunk azon, hogy a beérkezett 1885 pályázatból minél többen elnyerjék a támogatást. 1325 olyan cég van, aki megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, és dolgozunk még a maradék pár száz cégen is, akik még hátra vannak.” – kezdte Fehérváry Tamás, majd így folytatta: „A várakozás az az, hogy a beérkező pályázatokkal heteken belül végezni fogunk.”

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve 2026-tól fokozatosan átalakítja a munkáltatók bérezési gyakorlatát, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, valamint átláthatóbb és igazságosabb bérstruktúrák kialakítása. Bár az új előírások elsőként a nagyobb cégeket érintik, a kkv-knak is el kell kezdeniük a felkészülést: új szabályokat kell bevezetniük, átalakítani HR-folyamataikat, vagy akár a bérezési szemlélet teljes újragondolására is szükség lehet. 

A nemek közötti bérkülönbség háttere 

A nők és férfiak bére közötti különbség nem újkeletű jelenség. Gyökerei a munkamegosztás történeti alakulásában és a munkaerőpiac szerkezetében keresendőek. A nők nagy arányú belépése a munkaerőpiacra a 20. század közepére tehető, amikor olyan ágazatokban helyezkedtek el tömegesen – például az oktatás, egészségügy, szociális szféra – amelyek általánosan alacsonyabb fizetéssel jártak. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás is nagyobb arányban érinti a nőket, ami szintén befolyásolja az összesített keresetet. Már az Európai Gazdasági Közösség 1957-es alapító szerződésében is rögzítették, hogy egyenlő értékű munkáért azonos díjazás jár, ennek a gyakorlati megvalósítása azonban továbbra is kihívást jelent. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék átlaga 12,7 százalék. Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál jelentősen magasabb érték, 17,8 százalék, ami a tagállamok közötti felső harmadba helyezi hazánkat. 

Forrás: https://ivsz.hu/hirek/bertranszparencia-az-uj-eu-s-iranyelv-rendszerszintu-valtozasokat-jelent-az-it-szektor-szamara-is/ 

2026-tól kötelező a transzparencia és a jelentéstétel 

A 2023/970/EU irányelv (Pay Transparency Directive) az Európai Parlament és az Európai Tanács közös szabályozása, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza a bérezés átláthatóbbá tételén keresztül. Az irányelv hatálya minden uniós munkáltatóra kiterjed, függetlenül a székhelyük vagy méretük szerinti besorolástól. A direktívát 2023-ban fogadták el, a tagállamoknak pedig 2026. június 7-ig kell az irányelvet a nemzeti jogba átültetniük, de a felkészülés a legtöbb vállalat számára már most elkezdődött. 

Az irányelv két fő pillér köré épül: az egyik az egyéni munkavállalói jogokat, a másik a munkáltatók szervezeti kötelezettségeit foglalja össze. Minden álláskeresőt megilleti majd az a jog, hogy még a kiválasztási folyamat elején tájékoztatást kapjon a hirdetett pozícióval járó induló fizetésről vagy annak sávozásáról. Emellett a munkavállalók – külön kérésre – hozzáférést kérhetnek saját bérük és a hozzájuk hasonló munkakört betöltők átlagbérezésének összevetéséhez, nemek szerinti bontásban. A munkáltatóknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy az egyenlő értékű munkát végzők díjazásában ne legyen indokolatlan különbség. 

Az idei év inkább stagnálást hozhat a lízingfinanszírozásban, de 2026 újra nagyon jó év lehet – többek között erről is beszél lapunknak adott interjújában Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója.

-Milyen állapotban van jelenleg a lízingpiac, különös tekintettel az agrárfinanszírozásra?

– A mezőgazdaságban, főképp a gépbeszerzés és -finanszírozás terén rendkívül hangsúlyos a lízing: tízből hat mezőgazdaságigép- beszerzést lízing- vagy klasszikus hitelkonstrukcióban finanszíroznak. A hazai piacon – ami mintegy 900 milliárd forint évente – a mezőgazdasági gépek a harmadik legnagyobb szegmenst adják 20-30 százalékos súllyal. Mindez hat-hét éven át töretlenül nőtt, majd a trend megtört 2024- ben, és 32 százalékkal maradt el a gépértékesítés a korábbi évtől. Maga a lízingpiac is mintegy 30 százalékot csökkent.* Az első negyedév nem sok jót vetít előre 2025- re sem; partnereink további mínuszokkal számolnak a mezőgazdasági megrendelésekben. A tavalyi 30-40 százalékot követően még 10 és 20 százalékos lefordulást kalkulálnak erre az évre. Sajnos ezt megfejeli még a száj- és körömfájás hatása is. Viszont ugyan a darabszám lefelé tart a gépértékesítésben, a lízingpenetráció, illetve az eszközérték növekedése összességében pozitív nulla eredményt hozott ki 2024 első negyedévének a bázisán.

– Minek tudható be a kedvezőtlen folyamat?

– Ez több dolog eredője. Egyrészt közrejátszik, hogy az elmúlt másfél évben elmaradtak a vonatkozó támogatási, legalább 50 százalékos intenzitású programok, elsősorban a precíziós gépeknél. Nyilván így a gazdálkodók is inkább halasztják a beruházásaikat. Tényező az alapkamat emelkedése, hiszen a lízingpiacon a mezőgazdasági gépeknél 96-97 százalékban még mindig forintalapú a finanszírozás. Ezen sokat lendített a KAVOSZ Széchenyi Kártya lízingkonstrukciója, ami 3 százalékos kamat mellett érhető el. Nyilván messze vagyunk a Növekedési Hitelprogram nulla százalékától, de a 3 százalék önmagában már nem gátolná a beszerzéseket.

– Mikor jöhet el a fordulat?

– Egyelőre nem igazán látszik a trendforduló. Az már igen, hogy talán elértük a gödör alját: 2025 még könnyen lehet egy újabb mélypont, viszont további esést már nem prognosztizálunk. Azt gondoljuk, hogy mostanra a kínálati-keresleti oldal szinkronba került, az ebben korábban tapasztalt hullámzás után egyensúly állhat be, majd pedig újra elindulhat egy éves szinten szűkebb, 10 százalék körüli növekedés.

A közösségi média ma már megkerülhetetlen eszköz a vállalkozások számára, de ez nem jelenti azt, hogy minden felületen jelen kell lenniük. Egy jól megválasztott platform, illetve emellé tudatosan megtervezett tartalomkészítési stratégia sokkal többet ér, mint a „mindenhová felregisztráltunk, de sehol sem informálunk igazán” megközelítés. Ebben a bejegyzésben segítünk eligazodni a közösségi média „dzsungelében”, kifejezetten a kis- és középvállalkozások szemszögéből. 

Tudatosság és célorientáltság a kulcs 

A közösségi média ma már szinte központi eleme a vállalkozások kommunikációjának. A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, hogy ezeket a lehetőségeket tudatosan használják, hiszen jellemzően korlátozottabb erőforrásokkal dolgoznak, ezért nem mindegy, mire fordítanak időt és energiát. Egy jól felépített közösségi média jelenlét segíthet abban, hogy a vállalkozás közelebb kerüljön célcsoportjához, növelje ismertségét, forgalmat tereljen a weboldalára, vagy akár új partnereket szerezzen. 

A hatékony jelenlét egyik alappillére a célok pontos meghatározása. A SMART elv – vagyis, hogy a cél legyen konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött – ebben az esetben is jól alkalmazható. Például ne az legyen a cél, hogy „legyen több követőnk az Instagramon”, hanem inkább az, hogy „három hónapon belül, heti két bejegyzéssel elérjük a 10 százalékos elköteleződési arányt a jelenlegi követőink körében”. Ez a megközelítés, amellett, hogy segít a fókusz megtartásában, mérhetővé is teszi az erőfeszítéseket. 

Emellett fontos figyelembe venni az egyes közösségi platformok eltérő működését és ebből következően azt is, hogy nem mindegyik alkalmas ugyanarra a célra. Az egyes közösségi média felületek más-más közönséget vonzanak, eltérő típusú tartalmakra épülnek, és különböző interakciókat tesznek lehetővé. A következőkben sorra vesszük a legfontosabb közösségi média platformokat, és megnézzük, milyen szerepet tölthetnek be egy kkv kommunikációjában. Forrás:https://socialcandidate.hu/2022/09/16/allashirdetesi-praktikak-facebook-insta-tiktok-youtube/

Egyelőre kivárnak a beruházásokkal a vállalkozások, a bizonytalan környezet mellett a vissza nem térítendő támogatások hiánya is problémát jelent; korábban ezek szabtak irányt a fejlesztéseknek. Az Erste a bizonytalanság időszakában tanácsadással, együttműködéssel és szolgáltatásainak folyamatos bővítésével segíti az ügyfeleket – mondja Szerdahelyi Róbert. Az Erste kkv-üzletágának vezetője ugyanakkor bizakodó, szerinte idén már beindulhat a gazdasági növekedés, az év vége felé pedig jelentősen növekedhet a hitelezés is, igaz, leginkább az agrártámogatások beindulásának köszönhetően.

– Folyamatosan változik az üzleti környezet. Hogyan reagálnak erre a kis- és középvállalkozások?

– A koronavírus-járvány, az energiaár-válság és a visszafogott növekedés évei után a vállalkozások ismét nehéz időszakban vannak. A csökkenő kereslet (mind a belföldi értékesítésben, mind pedig exportoldalon, leginkább a német gazdaság ingadozása miatt), a vámháborúkkal fenyegető világgazdasági környezet, továbbá a mesterséges intelligencia jelentette ismeretlen kihívások megjelenése egyaránt bizonytalanságot szül a vállalkozások körében. A megfelelő irányok egyelőre nem világosak, hiszen nehéz eldönteni: technológiai fejlesztésre van szükség a hatékonyabb termelés érdekében, vagy beindul a gazdaság, és a most kihasználatlan kapacitások felett is többletre lesz-e szükség, esetleg másik piacra kell lépni és új üzletágat fejleszteni? A vállalkozások ezért jobbára kivárnak, és ezt erősíti, hogy mindezek mellett egyelőre nincsenek olyan – korábban megszokott – vissza nem térítendő támogatások, amelyek irányt szabnának a beruházási elképzeléseknek. Az állami támogatású hitelprogramok a magas kamatkörnyezet ellenére is megfelelő finanszírozási lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor érthető, hogy a vállalkozások kivárnak: a vissza nem térítendő támogatások olyan mértékben csökkentik a megtérülési időt, aminek ma nincs alternatívája. Ebből a szempontból a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelent kivételt, ahol a KAP stratégiai terv már megfelelő támogatásintenzitást biztosít, ám a pályázatok elbírálása, a döntési határidők miatt az adminisztratív teendők zárása az év utolsó negyedében várható, így itt is 2026-ban élénkülhet majd a piac.