A globális piacon való jelenlét és a növekedés sok vállalkozás számára vonzó cél. Mégis, a mikro-, kis- és középvállalkozások világszerte - így hazánkban is - stabilan őrzik meghatározó szerepüket a gazdaságban. A kkv-lét nem a lehetőségek feladását, inkább egy másfajta sikert jelent: személyesebb ügyfélkapcsolatok, gyorsabb és egyszerűbb döntéshozatal, valamint rugalmas működés. Emellett egy olyan sokrétű hazai támogatási környezet segíti a szektort, amely pályázatokkal, kedvezményes finanszírozással és szakmai tanácsadással ösztönzi a tudatos fejlődést. 

A kkv-k gazdasági súlya nemzetközi és hazai szinten is megkerülhetetlen 

A mikro-, kis- és középvállalkozások minden gazdaságban meghatározó szerepet töltenek be, és ez alól Magyarország sem kivétel. Hazánkban mintegy 900 ezer ilyen vállalkozás működik, amelyek a foglalkoztatás mellett a gazdasági teljesítmény szempontjából is kulcsszerepet játszanak. A kkv-k közvetlen kapcsolatot ápolnak a helyi közösségekkel, gyorsan reagálnak a változó körülményekre, és képesek olyan piaci lehetőségeket kiaknázni, amelyekhez egy nagyobb szervezet nehezebben alkalmazkodik. 

Egy kisvállalkozás működése általában emberközpontúbb, személyesebb döntéshozatalt és szorosabb ügyfélkapcsolatokat tesz lehetővé. A kisebb méret nem hátrány, valójában éppen ez az, ami lehetőséget ad az egyszerűbb szervezeti működésre és az innováció gyorsabb megvalósítására. Ez a működésmód ráadásul versenyelőnyt is jelenthet, különösen azokban az iparágakban, ahol a gyors reagálás, az egyedi igények kezelése és a személyes márkaépítés fontos tényező. Ez a típusú dinamika jól illeszkedik a jelenlegi gazdasági környezethez, amelyet folyamatos alkalmazkodási kényszer és gyors technológiai változások jellemeznek. 

A hazai és Európai Uniós szabályozás értelmében egy vállalkozás akkor számít nagyvállalatnak, ha legalább 250 főt foglalkoztat, és az éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót. Ez a meghatározás tehát nem egy cég földrajzi jelenlétéhez, hanem a szervezeti és gazdasági mérethez kötődik, és elkülönül attól, hogy egy vállalkozás több országban is jelen van-e. 

Míg a kis- és középvállalkozások működése jellemzően rugalmasabb, addig a nagyvállalatok – már pusztán méretüknél és összetettebb struktúrájuknál fogva – teljesen más szervezeti és működési logikát követnek. A döntések gyakran több szinten, lassabban születnek meg, és a szervezet egészének irányítása jelentős adminisztratív, pénzügyi és humán erőforrásokat igényel. A folyamatok jellemzően formalizáltabbak, a döntéshozatal többlépcsős, és a hierarchia miatt kevésbé rugalmas. A belső működésben erősebb hangsúlyt kap a szabályozottság és a standardizálás. Ezzel szemben a kkv-lét mást kínál: stabil alapot, fejlődési lehetőséget, és olyan működési szabadságot, amely egy nagyvállalati struktúrában gyakran nehezebben található meg. 

A nagyvállalattá válás egy lehetőség, ami nem mindenkinek való 

A vállalkozások növekedésével idővel gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e nagyobb méretre törekedni? A tapasztalatok szerint ez a lépés sok előkészületet, szervezeti és működési átalakulást igényel, miközben számos új kihívással is jár. Egy globális méretű cég működése jóval összetettebb struktúrát követel meg: több szintű irányítást, összetett pénzügyi tervezést, nemzetközi szabályozási környezethez való igazodást, illetve a belső folyamatok standardizálása is szükségessé válik. 

Sokan hajlamosak a fejlődést kizárólag méretben mérni, pedig a tudatosan fenntartott kkv-működés is lehet hosszú távon sikeres és fenntartható, ha egy cég következetesen arra épít, amiben jó: a saját szakterületére, helyi piaci ismeretére, valamint a kapcsolati tőkéjére. Manapság egyre több vállalkozás választja azt az utat, hogy erőforrásai jelentős részét a szolgáltatási minőség javítására, technológiai fejlesztésre vagy éppen külpiaci lehetőségek kiaknázására fordítja. 

Forrás: https://doctus.hu/hazai-ceg-vagy-multi-szolgaltatasa-lehet-elonyosebb/

Változó gazdasági környezet, hektikus energiaárak és a korábbi évekhez képest még mindig magasabb finanszírozási költségek, generációváltás: a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv) számos kihívással kell megküzdeniük, ám szerencsére hatalmas növekedési potenciált is rejt a szektor. Megkérdeztük az UniCredit Bank szakértőit, Benkó Tamást, a kis- és középvállalati terület ügyvezető igazgatóját és Kovács Dávidot, a mikrovállalati hitelezési terület vezetőjét, hogyan tudja a pénzintézet támogatni ügyfeleit.

– Hogyan látja az UniCredit Bank, milyen helyzetben vannak most a kkv-k?

 Benkó Tamás: A jelenlegi, számos kihívással járó gazdasági és globális helyzet a gazdaság minden szereplőjére hatással van. Azt tapasztaljuk, hogy a kisvállalkozások, a kkv-k mindig sokkal érzékenyebben reagálnak az ilyen változásokra, ami jól érezhető a pénzügyi igényeiken is. Ilyen időszakokban – a stabilitás érdekében – próbálnak tartalékot képezni az esetleg felmerülő váratlan kiadások finanszírozására. Érthető módon a piacinál alacsonyabb fix kamaton szeretnének forgóeszközhitelhez jutni, illetve – sajnos ez is előfordul – elhalasztják a beruházásokat. Igyekszünk mindenben támogatást nyújtani a nehezebb időszakokban, és maximálisan partnerei lenni az ügyfeleinknek. Tavaly a hitelállomány növekedése lassult, és a támogatott hitelek aránya csökkent, idén azonban a trend fordulni látszik: a hitelezési feltételek javultak, és a kereslet élénkülése is megfigyelhető. A jövőbeli kilátások biztatók, különösen a fejlesztésekre és a technológiai beruházásokra fókuszáló támogatásoknak és egyéb, kedvezményes hitelprogramoknak köszönhetően.

– Hogyan jelenik meg mindez a hitelezésben: kirajzolódnak egyértelműen azonosítható folyamatok ezen a téren?

BT: Úgy látjuk, hogy a vállalkozások továbbra is keresik az államilag támogatott és fix, vagyis a piaci kamatszint alatti kamatozású, kiszámítható konstrukciókat – a Széchenyi Program termékeit. A termékpalettán belül a Széchenyi Kártya MAX+ Folyószámlahitel és a Likviditási Hitel kiemelt népszerűségnek örvendenek kkv-ügyfeleink körében.

A vállalati finanszírozásban az idei év elsősorban arról szól, hogy az ügyfélkörben, a kevesebb beruházás mellett, a forgóeszköz-finanszírozás kerül előtérbe. Likvid banki finanszírozási igény esetén azonban nem mindig a hitel az egyszerűbb és gyorsabb megoldás – állítja dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozás üzletágának ügyvezető igazgatója.

– A forgóeszköz-finanszírozásban folyamatosan növekszik a faktoring szerepe annak könnyebb elérhetősége, gyorsabb, egyszerűbb kezelése okán. Egy példával szemléltetve: 2024-ben a teljes vállalati hitelezés csak néhány százalékkal bővült, miközben a faktoring 23,8 százalékos növekedést mutatott. Az elmúlt tíz évben rendre magasabb a faktorpiac bővülése, mint a hitelezésé. A növekedés felét a múlt évben az MBH Bank faktoringtevékenysége biztosította; jelentős bővülés történt nálunk a múlt évben, több tekintetben három számjegyű növekedést produkáltunk. A Magyar Faktoring Szövetség elnökeként feladatomnak is tartom, hogy végre a faktoring megfelelő helyre kerülhessen a hazai hitelezési piacon. Legyen államilag támogatott faktoringprogram; támogassuk azt az ügyfélkört, amelyet a faktoring révén elérhetünk!

– Mi várható az év további részében? Folytatódik-e a növekedés?

– A növekedés – ha nem is ilyen dinamikával – kitart a teljes évben. Igazi lökést az adhatna a piacnak, ha egy támogatott forrású termék is megjelenne. Ebben az a feladatunk szövetségi szinten is, hogy a jogalkotónál elérjük a faktoringkonstrukciók támogatását is. Már csak azért is, mert faktoringgal éppen azokat finanszírozzuk, akik egy perspektivikus, bővülő piacon tevékenyek, jelentős vevőállománnyal rendelkeznek, vagyis növekvő pályán vannak. A kormány célja is az, hogy ezt az ügyfélkört elérjük. Ráadásul a faktoringtermék kihelyezése sokkal gyorsabb, mint bármelyik más hitel. A faktoring egy kontraciklikus szolgáltatás: amikor dekonjunktúrát élünk, akkor is szükség van rá a biztos vevők finanszírozásban, ahogy konjunkturális időszakban is jó, mert olyankor megugrik az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási szükséglete. Abban reménykedem, hogy jönnek még gazdaságélénkítőprogramok az év másik felében, és ha el tudjuk érni, hogy ezekben már a faktoring is a súlyának megfelelően szerepeljen, akkor jó évet fogunk zárni 2025-ben. Az első negyedév mindenképpen ezt támasztja alá: sokkal erősebb a faktorpiac, mint azt a gazdaság általános növekedése indokolná.

Több mint 1300 hazai vállalkozás kapott már pozitív támogatói döntést a Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében, amely rendkívül gyorsan vált a magyar gazdaság egyik legaktívabb fejlesztéspolitikai eszközévé. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója beszélt többek között a program eddigi eredményeiről, a nyertesek meglepően sokszínű köréről, valamint az MGFÜ tanácsadói szerepköréről is.

Komplex fejlesztési támogatás 100 százalékos előleggel 

A Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási kedvét hivatott megerősíteni gyors, célzott és előfinanszírozott támogatással. A konstrukció keretében elnyert összeget a cégek 100 százalékos előleg formájában kapják meg, jellemzően 50 százalékos támogatási intenzitással. Ez jelentős segítség a fejlesztések elindításához, ugyanakkor felelős gazdálkodást is feltételez. Ha egy adott projekt nem valósul meg, a támogatást teljes egészében vissza kell fizetni. A program indulásakor meghirdetett 48 milliárd forintos keretösszeget a nagyarányú érdeklődés miatt 130 milliárd forintra emelték, és a teljes keretből jelenleg 104,3 milliárd forintnyi támogatás már odaítélésre került. Eddig összesen 1885 vállalkozás nyújtott be pályázatot, és közülük 1325 vállalkozást értesítettek a pozitív támogatói döntésről. 

„Kollégáimmal folyamatosan dolgozunk azon, hogy a beérkezett 1885 pályázatból minél többen elnyerjék a támogatást. 1325 olyan cég van, aki megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, és dolgozunk még a maradék pár száz cégen is, akik még hátra vannak.” – kezdte Fehérváry Tamás, majd így folytatta: „A várakozás az az, hogy a beérkező pályázatokkal heteken belül végezni fogunk.”

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve 2026-tól fokozatosan átalakítja a munkáltatók bérezési gyakorlatát, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, valamint átláthatóbb és igazságosabb bérstruktúrák kialakítása. Bár az új előírások elsőként a nagyobb cégeket érintik, a kkv-knak is el kell kezdeniük a felkészülést: új szabályokat kell bevezetniük, átalakítani HR-folyamataikat, vagy akár a bérezési szemlélet teljes újragondolására is szükség lehet. 

A nemek közötti bérkülönbség háttere 

A nők és férfiak bére közötti különbség nem újkeletű jelenség. Gyökerei a munkamegosztás történeti alakulásában és a munkaerőpiac szerkezetében keresendőek. A nők nagy arányú belépése a munkaerőpiacra a 20. század közepére tehető, amikor olyan ágazatokban helyezkedtek el tömegesen – például az oktatás, egészségügy, szociális szféra – amelyek általánosan alacsonyabb fizetéssel jártak. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás is nagyobb arányban érinti a nőket, ami szintén befolyásolja az összesített keresetet. Már az Európai Gazdasági Közösség 1957-es alapító szerződésében is rögzítették, hogy egyenlő értékű munkáért azonos díjazás jár, ennek a gyakorlati megvalósítása azonban továbbra is kihívást jelent. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék átlaga 12,7 százalék. Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál jelentősen magasabb érték, 17,8 százalék, ami a tagállamok közötti felső harmadba helyezi hazánkat. 

Forrás: https://ivsz.hu/hirek/bertranszparencia-az-uj-eu-s-iranyelv-rendszerszintu-valtozasokat-jelent-az-it-szektor-szamara-is/ 

2026-tól kötelező a transzparencia és a jelentéstétel 

A 2023/970/EU irányelv (Pay Transparency Directive) az Európai Parlament és az Európai Tanács közös szabályozása, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza a bérezés átláthatóbbá tételén keresztül. Az irányelv hatálya minden uniós munkáltatóra kiterjed, függetlenül a székhelyük vagy méretük szerinti besorolástól. A direktívát 2023-ban fogadták el, a tagállamoknak pedig 2026. június 7-ig kell az irányelvet a nemzeti jogba átültetniük, de a felkészülés a legtöbb vállalat számára már most elkezdődött. 

Az irányelv két fő pillér köré épül: az egyik az egyéni munkavállalói jogokat, a másik a munkáltatók szervezeti kötelezettségeit foglalja össze. Minden álláskeresőt megilleti majd az a jog, hogy még a kiválasztási folyamat elején tájékoztatást kapjon a hirdetett pozícióval járó induló fizetésről vagy annak sávozásáról. Emellett a munkavállalók – külön kérésre – hozzáférést kérhetnek saját bérük és a hozzájuk hasonló munkakört betöltők átlagbérezésének összevetéséhez, nemek szerinti bontásban. A munkáltatóknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy az egyenlő értékű munkát végzők díjazásában ne legyen indokolatlan különbség. 

Az idei év inkább stagnálást hozhat a lízingfinanszírozásban, de 2026 újra nagyon jó év lehet – többek között erről is beszél lapunknak adott interjújában Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója.

-Milyen állapotban van jelenleg a lízingpiac, különös tekintettel az agrárfinanszírozásra?

– A mezőgazdaságban, főképp a gépbeszerzés és -finanszírozás terén rendkívül hangsúlyos a lízing: tízből hat mezőgazdaságigép- beszerzést lízing- vagy klasszikus hitelkonstrukcióban finanszíroznak. A hazai piacon – ami mintegy 900 milliárd forint évente – a mezőgazdasági gépek a harmadik legnagyobb szegmenst adják 20-30 százalékos súllyal. Mindez hat-hét éven át töretlenül nőtt, majd a trend megtört 2024- ben, és 32 százalékkal maradt el a gépértékesítés a korábbi évtől. Maga a lízingpiac is mintegy 30 százalékot csökkent.* Az első negyedév nem sok jót vetít előre 2025- re sem; partnereink további mínuszokkal számolnak a mezőgazdasági megrendelésekben. A tavalyi 30-40 százalékot követően még 10 és 20 százalékos lefordulást kalkulálnak erre az évre. Sajnos ezt megfejeli még a száj- és körömfájás hatása is. Viszont ugyan a darabszám lefelé tart a gépértékesítésben, a lízingpenetráció, illetve az eszközérték növekedése összességében pozitív nulla eredményt hozott ki 2024 első negyedévének a bázisán.

– Minek tudható be a kedvezőtlen folyamat?

– Ez több dolog eredője. Egyrészt közrejátszik, hogy az elmúlt másfél évben elmaradtak a vonatkozó támogatási, legalább 50 százalékos intenzitású programok, elsősorban a precíziós gépeknél. Nyilván így a gazdálkodók is inkább halasztják a beruházásaikat. Tényező az alapkamat emelkedése, hiszen a lízingpiacon a mezőgazdasági gépeknél 96-97 százalékban még mindig forintalapú a finanszírozás. Ezen sokat lendített a KAVOSZ Széchenyi Kártya lízingkonstrukciója, ami 3 százalékos kamat mellett érhető el. Nyilván messze vagyunk a Növekedési Hitelprogram nulla százalékától, de a 3 százalék önmagában már nem gátolná a beszerzéseket.

– Mikor jöhet el a fordulat?

– Egyelőre nem igazán látszik a trendforduló. Az már igen, hogy talán elértük a gödör alját: 2025 még könnyen lehet egy újabb mélypont, viszont további esést már nem prognosztizálunk. Azt gondoljuk, hogy mostanra a kínálati-keresleti oldal szinkronba került, az ebben korábban tapasztalt hullámzás után egyensúly állhat be, majd pedig újra elindulhat egy éves szinten szűkebb, 10 százalék körüli növekedés.

A közösségi média ma már megkerülhetetlen eszköz a vállalkozások számára, de ez nem jelenti azt, hogy minden felületen jelen kell lenniük. Egy jól megválasztott platform, illetve emellé tudatosan megtervezett tartalomkészítési stratégia sokkal többet ér, mint a „mindenhová felregisztráltunk, de sehol sem informálunk igazán” megközelítés. Ebben a bejegyzésben segítünk eligazodni a közösségi média „dzsungelében”, kifejezetten a kis- és középvállalkozások szemszögéből. 

Tudatosság és célorientáltság a kulcs 

A közösségi média ma már szinte központi eleme a vállalkozások kommunikációjának. A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, hogy ezeket a lehetőségeket tudatosan használják, hiszen jellemzően korlátozottabb erőforrásokkal dolgoznak, ezért nem mindegy, mire fordítanak időt és energiát. Egy jól felépített közösségi média jelenlét segíthet abban, hogy a vállalkozás közelebb kerüljön célcsoportjához, növelje ismertségét, forgalmat tereljen a weboldalára, vagy akár új partnereket szerezzen. 

A hatékony jelenlét egyik alappillére a célok pontos meghatározása. A SMART elv – vagyis, hogy a cél legyen konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött – ebben az esetben is jól alkalmazható. Például ne az legyen a cél, hogy „legyen több követőnk az Instagramon”, hanem inkább az, hogy „három hónapon belül, heti két bejegyzéssel elérjük a 10 százalékos elköteleződési arányt a jelenlegi követőink körében”. Ez a megközelítés, amellett, hogy segít a fókusz megtartásában, mérhetővé is teszi az erőfeszítéseket. 

Emellett fontos figyelembe venni az egyes közösségi platformok eltérő működését és ebből következően azt is, hogy nem mindegyik alkalmas ugyanarra a célra. Az egyes közösségi média felületek más-más közönséget vonzanak, eltérő típusú tartalmakra épülnek, és különböző interakciókat tesznek lehetővé. A következőkben sorra vesszük a legfontosabb közösségi média platformokat, és megnézzük, milyen szerepet tölthetnek be egy kkv kommunikációjában. Forrás:https://socialcandidate.hu/2022/09/16/allashirdetesi-praktikak-facebook-insta-tiktok-youtube/

Egyelőre kivárnak a beruházásokkal a vállalkozások, a bizonytalan környezet mellett a vissza nem térítendő támogatások hiánya is problémát jelent; korábban ezek szabtak irányt a fejlesztéseknek. Az Erste a bizonytalanság időszakában tanácsadással, együttműködéssel és szolgáltatásainak folyamatos bővítésével segíti az ügyfeleket – mondja Szerdahelyi Róbert. Az Erste kkv-üzletágának vezetője ugyanakkor bizakodó, szerinte idén már beindulhat a gazdasági növekedés, az év vége felé pedig jelentősen növekedhet a hitelezés is, igaz, leginkább az agrártámogatások beindulásának köszönhetően.

– Folyamatosan változik az üzleti környezet. Hogyan reagálnak erre a kis- és középvállalkozások?

– A koronavírus-járvány, az energiaár-válság és a visszafogott növekedés évei után a vállalkozások ismét nehéz időszakban vannak. A csökkenő kereslet (mind a belföldi értékesítésben, mind pedig exportoldalon, leginkább a német gazdaság ingadozása miatt), a vámháborúkkal fenyegető világgazdasági környezet, továbbá a mesterséges intelligencia jelentette ismeretlen kihívások megjelenése egyaránt bizonytalanságot szül a vállalkozások körében. A megfelelő irányok egyelőre nem világosak, hiszen nehéz eldönteni: technológiai fejlesztésre van szükség a hatékonyabb termelés érdekében, vagy beindul a gazdaság, és a most kihasználatlan kapacitások felett is többletre lesz-e szükség, esetleg másik piacra kell lépni és új üzletágat fejleszteni? A vállalkozások ezért jobbára kivárnak, és ezt erősíti, hogy mindezek mellett egyelőre nincsenek olyan – korábban megszokott – vissza nem térítendő támogatások, amelyek irányt szabnának a beruházási elképzeléseknek. Az állami támogatású hitelprogramok a magas kamatkörnyezet ellenére is megfelelő finanszírozási lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor érthető, hogy a vállalkozások kivárnak: a vissza nem térítendő támogatások olyan mértékben csökkentik a megtérülési időt, aminek ma nincs alternatívája. Ebből a szempontból a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelent kivételt, ahol a KAP stratégiai terv már megfelelő támogatásintenzitást biztosít, ám a pályázatok elbírálása, a döntési határidők miatt az adminisztratív teendők zárása az év utolsó negyedében várható, így itt is 2026-ban élénkülhet majd a piac.

A 19. század közepén alapított magyar vállalkozások közül kevés mondhatja el magáról, hogy ma is aktívan és sikeresen működnek. A Zwack, a Törley, a Pick, valamint a Herendi és Zsolnay porcelángyárak azonban épp ilyen kivételek. Egykor kis családi vállalkozásként indultak, átvészelték az elmúlt 150 év nehézségeit és mára komoly múlttal rendelkező, nemzetközileg is elismert márkává váltak. Példáik jól mutatják, hogy a hagyománytisztelet és a folyamatos megújulás sikerre viheti bármelyik vállalkozást!

Blogbejegyzésünkben öt olyan ikonikus magyar vállalkozást mutatunk be, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak és azóta is sikeresen működnek. Mindegyikük más területen vált ismertté, de egy közös bennük: stabil alapokra építkezve képesek voltak alkalmazkodni a változó kor kihívásaihoz. 

Gyomorkeserűből nemzeti ikon: a Zwack Unicum 

A Zwack története 1840-ben kezdődött, amikor Zwack József gyógyszerész kisvállalkozóként megalkotta a híres Unicum likőrt. A különleges receptet a család generációról generációra örökítette, és hamarosan a Monarchia területén is ismertté vált a termék. Kezdetben családi manufaktúraként működött, de idővel a cég folyamatosan bővült és fejlődött. Az 1900-as években a vállalat a Habsburg udvar egyik kedvence lett, ami tovább növelte presztízsét. Az elmúlt másfél évszázadban azonban a Zwackot több komoly kihívás érte: a két világháború, az államosítás és a család emigrációja után az alapítók utódai a 90-es években visszatértek, és újraindították a vállalkozást. Napjainkban a Zwack Unicum Nyrt. Magyarország egyik vezető likőrgyártó vállalata, amely tőzsdei cégként is jelen van. A vállalat családi irányítás alatt áll, ötvözve a hagyományokat a modern üzleti szemlélettel. 

Forrás:https://ujkor.hu/content/zwack-igy-tovabb-zwack-jozsef-a-likorkulonlegessegek-gyaranak-alapitoja  

Több milliárd forintos támogatás nyílik meg ősztől a kis- és középvállalkozások számára. A kkv-k védőfelszerelésekre, korszerű munkahelyi eszközökre, és még a papírmunkáik egyszerűsítésére is igényelhetik az eszerint elérhető új forrásokat. A GINOP Plusz program részeként bejelentett projekt három fő tevékenységi körre épül: a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés, illetve a hatósági képzési program támogatása. A pályázatok benyújtására várhatóan szeptember elejétől lesz lehetőség. 

Forrás:  https://www.vg.hu/ - Világgazdaság

Újabb, a hazai vállalkozásokat közvetlenül segítő pályázati lehetőség indul 2025 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, amely ezúttal kifejezetten a munkakörülmények fejlesztésére koncentrál. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) részeként meghirdetett „Munkakörülmények fejlesztése” elnevezésű projekt révén összesen 4,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A cél olyan korszerű fejlesztések megvalósítása, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a munkavállalók biztonságához, egészségének megőrzéséhez, valamint a cégek adminisztratív terheinek csökkentéséhez. 

Támogatható fejlesztések 

A tervek szerint a pályázatok benyújtására szeptember elejétől nyílik majd lehetőség, a támogatások pedig három fő területre fókuszálnak. Az első és talán leglátványosabb pillér a munkavédelmi fejlesztéseké, amely keretében a cégek védőeszközök – például sisakok, munkaruhák, jelzőberendezések – beszerzésére, valamint a munkahelyi környezethez kapcsolódó eszközök, technológiák korszerűsítésére pályázhatnak. Ide tartozik a munkavédelem színvonalát emelő rendszerek kialakítása, illetve azok a műszaki beruházások is, amelyekkel csökkenthető a balesetek vagy egészségkárosodások kockázata. 

A projekt második eleme az adminisztratív folyamatokat érinti, aminek célja a hatósági ügyintézés digitalizációjának támogatása, azaz a bejelentések és kötelező dokumentációk elektronikus útra terelése. Ez a lépés nemcsak a vállalkozások életét könnyíti meg, de hosszabb távon hozzájárulhat a hatóságok gyorsabb, átláthatóbb működéséhez is. A harmadik támogatott tevékenység pedig a hatósági munkatársak – például munkaügyi és munkavédelmi ellenőrök – célzott képzését szolgálja annak érdekében, hogy az ügyintézés mindkét oldalon hatékonyabbá és gördülékenyebbé váljon. 

Az elérhető források 

A program teljes keretösszege 8,61 milliárd forint, ebből 4,5 milliárd forint jut közvetlenül a vállalkozásokhoz. Az elérhető támogatások jelentős része, mintegy 65 százaléka a négy, gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetű régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – vállalkozásai számára lesz elérhető. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a pályázat országos érvényű lesz, így Budapest és Pest vármegye cégei is jogosultak lesznek a támogatás igénybevételére. 

A támogatás összege vállalkozásonként minimum 500 ezer, maximum 20 millió forint lehet, de az igényelhető összeg maximum egymillió forint munkavállalónként. Egyes, különösen indokolt fejlesztések esetében – például speciális védőeszközök beszerzésekor – akár eszközönként 2 millió forint támogatás is lehívható. A támogatások lehívására a támogatási szerződés megkötését követően legfeljebb hat hónap áll majd rendelkezésre. 

Bár a pályázati ablak csak ősszel nyílik meg, érdemes már most listára venni, hogy az adott vállalkozáson belül hol, és hogyan lehetne javítani a munkakörülményeken. Az ilyen típusú fejlesztések nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálják, de hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához, a fluktuáció csökkentéséhez és a munkavállalói elégedettség növeléséhez is. A részletes pályázati feltételekről, benyújtási rendről és ügyfélszolgálati elérhetőségekről a kormány Foglalkoztatási portálján megjelenő hivatalos hirdetmény nyújt majd pontos tájékoztatást.

Források:

• Ősztől új pályázat segíti a munkakörülmények fejlesztését – 4,5 milliárd forint a hazai kkv-k támogatására – Kormány.hu
• „Munkakörülmények fejlesztése”: 4,5 milliárd forintra pályázhatnak ősztől a kkv-k – Üzletem.hu
• Milliárdokból javítaná a kkv-k munkakörülményeit a kormány – ekkortól indul a pályázat – Világgazdaság
• Ősztől kkv-knak szóló munkavédelmi pályázat indul – 20 millió forint is elnyerhető – HRPortál