A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása ezúttal egy, a kkv-szektort komolyan érintő, sokat vitatott iparág jelenlegi helyzete mögé nyújt mélyebb betekintést a hallgatóság számára. Az építőipar egy olyan szektor, amely szorosan kapcsolódik a gazdasági ciklusokhoz, és ennek minden mozzanatát megérzik a vállalkozók, valamint az építőanyag-kereskedők. Az adás meghívott szakértője, Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

Nem a legjobb időszakát éli a hazai építőipar

„Érdemes visszatekintenünk az elmúlt két évre! 2022 az egyik legkiemelkedőbb év volt az építőiparban tekintetében. Egy hihetetlenül intenzív felfutást láthattunk két évvel ezelőtt, a magyar vállalkozók pedig hajlamosak az előző évhez mérni magukat.” – kezdte az adás felvezető részét Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, majd folytatta: „2023-ban viszont jött a feketeleves. Azt tapasztaltuk, hogy több okból kifolyólag jelentősen visszaesett a kereslet az építőanyagok iránt. Nyilván ez egyfajta mérőszáma annak, hogy az építőipar hogyan teljesít. Ha az építőanyagból nem fogy sok, vélhetően azt mutatja, hogy az építőipar sem teljesít annyira jól. Megközelítőleg 26 százalékkal csökkent 2023-ban az építőanyag-forgalom, ez érdemben idén sem változott.”

Magyarországon a rendszerváltást követő években elinduló vállalkozók úttörő szerepet töltöttek be a gazdaság fejlődésében. A szocializmus után a családi vállalkozások száma is folyamatosan növekedni kezdett. Azonban harmincöt évvel később kétirányú kihíváshalmazzal is szembe kell néznie a kkv-szektornak. Egyrészt az elmúlt esztendők komoly gazdasági turbulenciákat okoztak, aminek következtében 130 ezerre csökkent a családi vállalkozások száma hazánkban. Emellett pedig a technológia meredek fejlődése is folyamatos megújulásra kényszeríti a vállalkozásokat. Legfrissebb blogbejegyzésünkben a magyar családi vállalkozások jelenlegi helyzetére adunk kitekintést.

Mi is az a családi vállalkozás?

A kérdéskörben először is azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit értünk családi vállalkozások alatt. A European Family Business szövetség meghatározása alapján olyan cégekről beszélünk, amelyek tulajdonjoga és irányítása legalább két családtaghoz tartozik, és a tulajdonrész legalább 50 százaléka az adott család kezében van. Tőzsdei vállalatok esetében a tulajdonrész legalább 25 százalékos. Ezek a vállalkozások jellemzően a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába tartoznak, emellett jellemzőjük a generációkon átívelő működés, valamint a családi értékek, a tradíciók hangsúlyozása. Jogi szempontból a családi vállalkozások működése többféle formában lehetséges, például egyéni vállalkozásként, betéti társaságként (bt.), korlátolt felelősségű társaságként (kft.) vagy részvénytársaságként (zrt. vagy nyrt.). Az adott jogi forma megválasztása jelentős hatással van a felelősségi viszonyokra, az adózási kötelezettségekre, illetve magára a cégvezetésre is.

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

Az elmúlt évek kihívásai a magyar családi vállalkozásokon is nyomot hagytak

Mint ahogy az már a Cégkassza Podcast adásaiban is többször elhangzott a meghívott szakértőktől, az elmúlt évek számos megpróbáltatás elé állították a gazdaság különböző szereplőit. Nincs ez másként a kifejezetten családi jellegű vállalkozások esetében sem. Az OPTEN legutóbbi kimutatásai szerint Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, ami 15 százalékos visszaesést jelent a 2020-as, teljes évhez képest. Ez megmutatkozik a hazai társas vállalkozások arányában is: 2020-ban a magyar cégek 40 százaléka volt családi vállalkozás, jelenleg már csak közel 30 százalékuk. Ez az adat Tolna, Zala és Békés vármegyékben a legmagasabb, 32-34 százalék, miközben Budapesten a legalacsonyabb az arányuk, csupán 16 százalék, bár még így is itt található szám szerint a legtöbb családi cég.  

A családi vállalkozások kkv-szektoron belüli megoszlását a Pécsi Tudományegyetem kutatói vizsgálták (szintén az OPTEN bevonásával). A kapott eredmények alapján a családi cégek körülbelül egyharmada minősül mikrovállalkozásnak, 55 százalékuk kisvállalatként működik és 12 százalékuk a középvállalatok közé tartozik. Az előbbiek fényében meglepő lehet, hogy ugyan a családi vállalkozások aránya visszaesett, a középvállalkozások „küszöbét átlépők”, tehát az 1 milliárdos árbevételt elérő cégek száma mégis növekedett 2020 óta. Jelenleg 2 748 családi vállalkozás számolhatott milliárdos árbevétellel, ami a kategóriába eső cégek több mint 20 százalékát teszi ki. 

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

A technológiai fejlődés is kihívást jelent a generációváltásban 

Az évek múlásával természetes, hogy egy családi vállalkozás vezetőjének a teherbírása csökken vagy egyszerűen a személyes prioritásai megváltoznak. A generációkon átívelő családi vállalkozások esetében ezért kiemelt kérdést jelent az utódlás a tulajdonosok közötti jogviszonyok, valamint a cég átruházása során. A generációváltás két fő módja az utódlás vagy a vállalkozás értékesítése. A családon belüli utódlás során a családtagok jogi úton öröklik a vezetést és a tulajdonjogot, míg az értékesítésnél a cég más vállalkozásnak kerül eladásra. Utóbbi speciális, de gyakori esete, a „menedzsment-kivásárlás” (Management Buyout – MBO) egy olyan cégkivásárlási folyamat, melynek során a vállalat operatív vezetősége vagy annak tagjai kivásárolják a cég tulajdonosait. Az átadás késleltetése és a tervezés hiánya gyakori probléma, ami komoly kihívásokat okozhat. Az alapítónak időben át kell adnia a vezetést, és biztosítania kell, hogy az utódok megfelelően felkészüljenek a vállalkozás irányítására. 

Egy korábbi írásunkban már mélyebben taglaltuk, hogy rohamosan közeledik a generációváltás számos magyar kis- és középvállalkozás számára. A digitalizáció és az innovációra való nyitottság kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak a modern piacon. A jelenlegi és leendő vezetőknek a cégutódlás folyamatának kihívásai mellett az ipar 4.0 és az ipar 5.0 új technológiáival is szembe kell nézniük. A generációváltás során az idősebb és fiatalabb generációk eltérő szemlélete és felkészültsége eszkalálódó nehézségeket is okozhatnak. A vezetés átadásának folyamata tehát nemcsak az irányítás átruházását jelenti, hanem gyakran együtt jár a digitális átállással is, amely modernizációs lépéseket igényel. Sok vállalkozás azonban nem áll készen erre az átmenetre, ami miatt fennáll a veszély, hogy nem tudják sikeresen megugrani a generációváltás akadályait. A sikeres váltáshoz bevált eszköz egy családi alkotmány létrehozása, amely lefekteti a cég alapértékeit, pontosan meghatározza a családon belüli jogi kereteket, jövőbeli célokat és összehangolja a közös értékeket. A megfelelő működéshez pedig elengedhetetlen a családtagok közötti rendszeres kommunikáció és a közös stratégiai tervezés. 

A kezességvállalás segít a családi vállalkozások céljait megvalósítani

A családi vállalkozások a magyar vállalati szektor meghatározó részei, azonban számuk csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Míg a gazdasági kihívások és a technológiai megújulás számos vállalkozás fennmaradását nehezítik, addig a különböző garanciaintézmények, mint a például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett állnak. Kiemelt célunk, hogy a magyar kkv-szektor kezességvállalásával akár az általunk hozott példákhoz hasonló életű családi vállalatok jöjjenek létre és működjenek hazánkban.

 Források: 

• Családi vállalkozások definíciós operacionalizálása és hazai arányuk becslése a kkv-szektoron belül
• Családi vállalkozások Magyarországon
• Ezek a családi vállalkozások kihívásai és lehetőségei a hazai munkaerőpiacon
• A generációváltás kihívásai a családi vállalkozások életében
• Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások: ez óriási változást jelent, sokan nem tudják megugrani
• Azok a vállalkozó családok lesznek sikeresek, akik rendszeresen egyeztetnek arról, hogy mit gondolnak a jelenről és a jövőről
• A hazai cégek 40 százaléka családi jellegű vállalkozás
• Egyre több a milliárdos családi vállalkozás
• Már 2 ezer felett a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• K&H - Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma, amely közelít a 3 ezerhez
• A magyar családi mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásai és képességei
• Az Unicum története
• The world’s oldest family companies
• The oldest family businesses – and why they lasted
• These Are The 10 Oldest Companies In Europe That Are Still In Operation
• Marinelli: 1,000 Years of Master Craftsmanship
• A világ legrégebb óta működő vállalatai, amikről el sem hiszed hány évesek
• Definition
• Management buyout (MBO)

   

Újabb szintugrás a hazai digitális fizetéseknél: elindult a qvik!2024 szeptember 1-től elindult és minden fogyasztó számára ingyenesen elérhetővé váltak az Azonnali fizetési rendszerre építő qvik szolgáltatások. Az új technológia bevezetésével a legtöbb fizetési helyzetben használható versenyképes, biztonságos és hazai fejlesztésű alternatívát teremtett a jegybank. A qvik fizetés minden formája törvényileg ingyenes minden fogyasztó számára, miközben a kereskedők is a korábbiaknál lényegesen olcsóbb megoldást használhatnak. A qvik fizetési megoldásokat a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a qvik elfogadói szolgáltatásokat elsőként bevezető OTP Bank és Raiffeisen Bank közös eseményen mutatta be.

2020 márciusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankszektorral és a GIRO Zrt-vel együttműködve útjára indította az Azonnali fizetési rendszert, amelyhez a nemzetközileg is egyedülálló szabályozási háttér miatt, minden bank számára kötelező volt a csatlakozás. A rendszer fejlődése során az MNB kifejezett célja volt, hogy minden fizetési helyzetben könnyen használható elektronikus fizetési alternatíva jöjjön létre. A qvik fizetési megoldások bevezetésével a komplex fizetési ökoszisztéma kiépítésének újabb fázisa valósul meg idén, és a banki applikációkban a fizetési kérelem fogadása mellett szeptember 1-től megjelennek a QR kódos, az érintéses (NFC-s) és a mélyhivatkozás (deeplink) alapú fizetési lehetőségek is.

Fotó: Magyar Nemzeti Bank

Az elmúlt években Magyarország számos gazdasági kihívással nézett szembe a koronavírus, a szomszédban dúló háború, majd az ezt követő recessziós időszak miatt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb részében ezúttal banki hitelezéseken keresztül vizsgáltuk meg a legadekvátabb kérdéseket a hazai makrogazdasági környezetet illetően. Meghívott szakértőnk a témában Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója volt, aki mélyebben kitért a hazai kkv-szektor jelenlegi helyzetére is.

„Három kihívást is sikeresen vészeltünk át. Az első volt a koronavírus, utána jött háború, utána végül egy recesszió is. Ezt a három krízist a cégek többsége megfelelően menedzselte és nem volt jelentős probléma, ami a hitelportfólió minőségét illeti.” – kezdte gondolatai Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, majd kiegészítette: „Amilyen gyorsan felfutott az infláció – lekopogom – szerencsére olyan gyorsan vissza is esett, jelenleg 3,7 százalékos szinten állunk. Fontos azonban kiemelni, hogy az infláció mértékét tovább csökkenteni 1-2 százalékra – ahonnan még pár évvel ezelőtt emelkedni kezdett –, ahhoz még rengeteg idő, energia és valószínűleg pénz is szükséges.”

Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától - a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése azt tárja fel, hogy milyen a vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon.

A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk. Így valószínűleg az ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32%-a használ legalább kétféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.

Forrás: KSH (2024)  

A kkv-k többsége, 61 százalék tervez valamilyen beruházást a következő egy év során. Beruházási szándék szempontjából a top helyen egyértelműen az IT fejlesztések állnak, de közel minden ötödik kkv gondolkodik gépek, illetve gépjárművek beszerzésében is. Az eredményekből az is kiderül, hogy az informatikai fejlesztések nem a munkaerő kiváltása miatt várhatók, hanem éppen azoknál a cégeknél jellemző a technológiai szintlépés, ahol előre láthatóan nem csökken a dolgozók létszáma – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Nem ülnek a babérjaikon a hazai vállalkozások, közel kétharmaduk tervez valamilyen beruházást a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján. „Habár a 61 százalékos beruházási hajlandóság nem tekinthető kiugró eredménynek, hiszen 2022 második negyedévéig a 70 százalék körüli arány volt jellemző, az elmúlt két év ingadozó várakozásai után azonban pozitív, hogy nem mentünk le ismét 60 százalék alá. A fejlesztések célját tekintve továbbra is az informatikai beruházások állnak az élen, amivel a cégek 29 százaléka tervez. Ezt követi a gépek és a gépjárművek beszerzése, előbbivel a cégek 21, utóbbi 19 százaléka kalkulál” – számolt be Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a vállalkozások várható bővítési szándékával kapcsolatban.

A nyári időszakra tervezett teljes kikapcsolás megalapozza a második félév és az év végi hajrá teljesítőképességét, főként az értékesítésben dolgozók számára, azonban sokan nem tudnak akkor sem leállni a munkával, amikor éppen szabadságon vannak – derül ki az egyik legnagyobb, hazai alapítású tréningcég, a Comline Budapest összefoglalójából. A nyári, teljes értékű pihenés azért is fontos, mert csökkentheti a stressz szintjét, javíthatja a mentális egészséget, és növelheti a munkahelyi elégedettséget. Azok az emberek, akik az év folyamán rendszeresen pihennek, kevésbé hajlamosak a kiégésre, és általában magasabb stressztűrő képességgel rendelkeznek, amire az év végi hajrában biztosan szükség lesz.

Az American Psychological Association (APA) kutatása szerint a nyaralások jelentősen hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez, mivel a munkahelyi és mindennapi stresszt okozó környezetből való kiszakadás lehetőséget ad a mentális és fizikai feltöltődésre. Ez a folyamat segít visszaállítani az eredeti stresszmentes állapotot, ami hosszú távon növeli a produktivitást és javítja az általános egészségi állapotot. Az APA kiemeli, hogy a nyaralás alatt a munkavállalók elszakadhatnak a stresszt okozó környezettől, ami pozitív hatással van a szív- és érrendszeri egészségre, valamint javítja az alvás minőségét és a munkahelyi teljesítményt is (American Psychological Association).

Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez. 

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését. 

Tudásmegosztás, hálózatépítés és érdekképviselet a legfőbb célja a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP), amelynek hivatalos tagjává vált a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). Az IASP-tagság eredményeként az egyetemi bázisú Science Parkok nemzetközi tapasztalatokhoz, jógyakorlatokhoz, adatokhoz és élő kapcsolatrendszerhez férhetnek hozzá, ezáltal tovább erősítve meghatározó szerepüket az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásában.

Stratégiai cél, hogy a hazai egyetemek magasabb szintre emeljék az ipari kapcsolataikat annak érdekében, hogy az egyetemen születő tudás és technológia az iparban még hatékonyabban és eredményesebben tudjon hasznosulni.

„Az egyetemi központú innovációs ökoszisztémák fejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a Science Parkoknak, amelyek célja az egyetemeken létrejövő tudás, az ott elért tudományos eredmények eredményesebb gazdasági hasznosulása. A Science Parkok azok a fizikai terek, amelyekben összekapcsolódnak és közös fejlesztéseket végeznek az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok, hozzájárulva elmélyült, hosszú távú, magas hozzáadott értéket eredményező együttműködések kialakításához. Egyetemeink sikerében központi szerepe van a vállalati együttműködésekből születő innovációknak, ezért a Nemzeti Innovációs Ügynökség egyik kiemelt feladata a magyarországi Science Parkok fejlesztésének koordinációja és szakmai támogatása” – emelte ki Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója az IASP-hez való csatlakozás kapcsán.

Új, izgalmas és az eddigiektől eltérő témakörrel folytatódott a Cégkassza Podcast, amelynek keretein belül a kis- és középvállalatok számára nyújtunk értékes információkat a Garantiqa támogatásával. A legújabb adásban fény derült egy sokkoló tényre, miszerint naponta egy háztartás és hetente egy vállalat teljes vagyonát elviszik a kibercsalók Magyarországon. A problémakör ennek megfelelően mind a lakossági, mind a vállalkozói szférát erősen érinti. A megelőzésre pedig az adás vendége, Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája adott tanácsokat.

Az elmúlt évben több mint 30 milliárd forintot vittek el csalók a magyar háztartásoktól és vállalkozásoktól, ami közel háromszorosa a 2022-es összegnek. Bár az esetek száma csak 25 százalékkal nőtt, a visszaélések száma két év alatt mégis duplázódott. A statisztikák alapján a Cégkassza Podcast állandó házigazdája, Nagy László Nándor nyitotta meg a beszélgetést kérdésével: „Mennyire kell félnünk a kibertérben a csalásoktól?”

„Nem félnünk kell, hanem felkészülnünk a csalók próbálkozásaira és tudatosan viselkednünk a kibertérben, ugyanúgy, mint ahogy ezt a való világban is tesszük” – válaszolt Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája, majd hozzátette: „A mindennapokban az teljesen természetes, hogy „félszemünk” mindig rajta van a lakáskulcsunkon, a mobiltelefonunkon, a pénztárcánkon, nyomon követjük az értékeinket. A digitális térben viszont valahogy ezeket az észlelési pontjainkat mintha kikapcsolnánk és óvatlanul viselkedünk. Tehát fokozott tudatossággal, egy kis odafigyeléssel nagyon sok védelmi pajzsot építhetünk magunk köré, ezzel bőségesen megnehezítve a kiberbűnözők esélyeit.”