Együttműködési megállapodást kötött egymással az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Az együttműködés célja, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások minél szélesebb köre ismerhesse meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit.
A 35 ezer hazai vállalkozást tömörítő KISOSZ több mint száz éve képviseli a családi jellegű magyar mikro- és kisvállalkozásokat a kereskedelem és a vendéglátás területén. A szervezet részt vesz az uniós és a hazai érdekegyeztetési intézményrendszerben, elősegíti a vállalkozóvá válást, és előmozdítja a már működő vállalkozások gazdasági eredményeit. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-.-vel kötött mostani megállapodás keretében a pénzügyi edukációs, ismeretterjesztő tevékenység válik még hangsúlyosabbá.
A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, a cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál.
Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében. Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.
A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing- és HR-funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.
A Budapest Banknál is elérhető MFB Pontos termékek közül több is közvetlenül támogatja a vállalkozások digitális fejlesztéseit. Van olyan vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermék, amelynek a segítségével többek között helyben telepített vagy felhőalapú vállalatirányítási szoftverek is beszerezhetők maximum 75 millió forintos projektösszeghatárig. Az emelt szintű, pl. Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodó vállalatok pedig 350 millió forintos projektértékig pályázhatnak egy másik kombinált termékre. Ez a március végéig nyitva álló pályázat lehetővé teszi akár automatizációs és robotikai eszközök beszerzését is.
A fentieken túl hamarosan megjelenik egy társadalmi egyeztetésen már átesett új, nulla százalékos hitelprogram is, amely a Digitális Jólét Program stratégiai területeit célzó fejlesztéseket fogja finanszírozni.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház együttműködési megállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal a hazai vállalkozások gazdasági erejének és versenyképességének fokozása érdekében. A megállapodás értelmében a két szervezet kiemelt figyelmet fordít közös szakmai események megvalósítására, finanszírozási megoldások kialakítására, illetve szakmai támogatás biztosítására a magyar cégek versenyképességének fokozása érdekében.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, a hazai vállalkozások célzott szakmai támogatása és versenyképességük növelése céljából.
Az MNKH az együttműködés értelmében többek között részvételi és szakmai bemutatkozási lehetőséget biztosít az MFB szakértőinek, illetve partnereinek a Kereskedőház által szervezett konferenciákon, képzéseken, valamint folyamatosan tájékoztatja partnereit az MFB által kínált különböző finanszírozási lehetőségekről. Ezen túlmenően a Kereskedőház a rendelkezésére álló szakmai információk és piaci visszajelzések biztosításával, támogatja az MFB kkv-k finanszírozására vonatkozó konstrukciók kidolgozását.
„Az MFB és az MNKH célja azonos, mindkét intézmény a magyar vállalkozások versenyképességének, gazdasági teljesítményének fokozását tűzte zászlajára. E közös célkitűzés mentén kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi a rendelkezésünkre álló eszközök és tudás összehangolását, így közösen még hatékonyabb megoldásokkal állunk a hazai cégek rendelkezésére, legyen szó finanszírozási konstrukciók kialakításáról, kezdő innovatív vállalkozások külpiaci megjelenésének elősegítéséről vagy éppen gyakorlati tudás átadásáról” – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.
Az MFB a megállapodás keretében releváns piaci információkkal, kutatási eredményeinek biztosításával járul hozzá az MNKH szolgáltatási portfóliójának, valamint Exportakadémia elnevezésű képzésének továbbfejlesztéséhez. Az MFB mindamellett vállalja, hogy külpiaci tevékenységük kiszélesítését célzó partnerei körében tájékoztatást ad MNKH szakmai konferenciáiról, ágazatspecifikus képzéseiről, illetve szolgáltatásairól.
Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója az aláírás kapcsán kiemelte: „Az MFB folyamatosan keresi azokat az együttműködési lehetőségeket, melyek révén átfogó finanszírozási termékeivel, illetve szaktudásával a lehető legszélesebb körben segítheti a hazai vállalkozások fejlesztését, sikeres működését. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal kötött megállapodás éppen ezért kiterjed MFB stratégiai csoportjába tartozó társaságokra is, melyek a banki hitelezés mellett többek között a tőkebefektetés és a garancia termékek területén is értékes segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak.”
Az együttműködési megállapodás kiterjed továbbá az MNKH InnoTrade startup programja, illetve az MFB stratégiai csoportjába tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közti partnerségre is. A kooperáció célja, hogy közös szakmai rendezvények megvalósításával támogassa a hazai innovatív vállalkozások exportképességének fejlesztését, többek között tőkehelyzetük erősítése révén.
Az MFB az együttműködési megállapodás keretében egységesen képviseli a stratégiai csoportjába tartozó társaságokat, így a szakmai együttműködés kiterjed a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelési Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. tevékenységére is.
Új termék bevezetésével járul hozzá a hazai vállalkozások forráshoz jutásának még gyorsabbá tételéhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. januártól. Az úgynevezett portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken. A portfoliógarancia termékcsalád a Garantiqa COSME LGF Programjának része; amely keretében a kis- és középvállalkozások 80 milliárd forint hitelhez juthatnak.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. immár negyedik éve kiemelt figyelmet fordít folyamatainak racionalizálására, és folyamatos fejlesztésekkel a digitalizáció mind szélesebb körű alkalmazásával egyszerűsítette és felgyorsította termékeinek elérhetőségét. Ma már a kezességvállalási kérelmek elektronikus úton érkeznek a társasághoz. Az elektronikus dokumentumkezelés, valamint aktív folyamatfejlesztés eredményeképp mára jelentősen csökkentek mind az egyedi bírálatú, mind pedig sztenderd termékekhez kapcsolódó átfutási idők. Ez azt jelenti, hogy akár napon belül kap visszajelzést a bank a vállalkozások kérelmének pozitív bírálatáról.
„Ez szép eredmény, de a tapasztalatunk az, hogy még ennél gyorsabb átfutási időre is igény van a bankok részéről. Éppen ezért fontos mérföldkő számunkra, hogy a most bevezetésre kerülő úgynevezett portfoliógarancia esetében egyáltalán nincs átfutási idő. Ennek keretében ugyanis a bankok saját maguk dönthetnek a Garantiqa kezességvállalásának bevonásáról, amelyről csak egy egyszerű adatszolgáltatást kell küldeniük” – mondta Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.
A portfoliógarancia keretében a vállalkozásnak és az ügyleteknek meg kell felelniük az előre meghatározott feltételeknek, de ezeket a bankok saját maguk ellenőrzik. A portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje így nullára csökken.
A hazai gyakorlatban egyedülálló eljárás bevezetését az Európai Beruházási Alappal 2017 októberében kötött megállapodás teszi lehetővé: a COSME program keretében közel 3500 hazai KKV juthat, mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez a Garantiqa segítségével. A COSME Programban azon vállalkozások vehetik igénybe a Garantiqa kezességvállalását, akik az állami támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszorulnak. További fontos előnye a programnak, hogy akár 1 milliárd forint összegű hitelek is garantálhatóak, ami elsősorban a fejlesztési hiteleknek kedvezhet.
Dr. Búza Éva kiemelte: „A beruházások ösztönzése az árazásban is megjelenik: beruházási hitelekhez nyújtott COSME garancia kezességvállalási díja kevesebb, mint 1 százalék, annak ellenére, hogy a garancia mértéke akár 90 százalék is lehet.”
A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben meghaladta a 670 milliárd forintot. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási állománya a KKV hitelezés bővülésénél lényegesen nagyobb növekedést mutat, az éves közel 25 százalékos bővüléssel.
Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas áfa, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.
Bíztató, hogy az elmúlt évek adópolitikai változásait alapvetően pozitívként érzékelik a vállalatvezetők. Gyakorlatilag a válaszadók fele gondolta csak úgy, hogy a megváltozott szabályozás következtében nem változott érdemben Magyarország befektetői megítélése, míg a többiek inkább javulásról számoltak be. Ebben a tekintetben a nagyvállalati szektor valamelyest derűlátóbb, közülük 59 százalék voksolt a javulásra, míg a kkv-knak csupán 45 százaléka látja így.
Bőségesen van még azonban tennivaló, a már említett járulékcsökkentési program dacára a válaszadók 69,8 százaléka szerint továbbra is a munkabért terhelő járulékok jelentik az egyik legriasztóbb adóterhet. Egyedül a világviszonylatban is kimagasló mértékű áfa előzi meg, melyet 87,3 százalék sorolt ide. Az említett két adónem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a vállalat egészére rakódó adóterheket nem érzik igazán versenyképesnek annak ellenére sem, hogy a vállalati nyereségadókulcs megítélése ebből a szempontból nézve kifejezetten kedvező.
Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat november 7-én megrendezett állomásán. Az üzleti találkozón az utódlástervezésben jártas szakemberek mutatták be a generációváltáshoz kapcsolódó kihívásokat, és egy jó vállalati gyakorlati példa is segített közelebb hozni a lehetséges megoldásokat.
A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltást követően alapították, tulajdonosaik pedig jellemzően mostanra érik el a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi vezetők előtt több lehetőség is áll az utódlás kapcsán – a családon belüli átörökítéstől a vállalkozás eladásáig –, azonban mindegyikre időben el kell kezdeni a felkészülést ahhoz, hogy a cég működését ne tegyék ki kockázatnak.
A szakértők bemutatták azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek csökkenteni az utódlástervezés kockázatait: a családi alkotmány bevezetése, a társasági szerződések körültekintő megtervezése vagy a bizalmi vagyonkezelés intézménye hosszú távon támogathatják a generációk közötti együttműködést. Hozzátették, a hazai jogi és adózási környezet is számos olyan lehetőséget tartogat, amelyeket érdemes lehet kihasználni a generációváltás során.
Az európai felmérések szerint az első generációváltást a vállalkozások kétharmada nem éli túl, azonban már Magyarországon is van élő példa a sikeres utódlásra. Bárány László, a baromfitenyésztő és feldolgozó Master Good cégcsoport ügyvezető-alapító tulajdonosa saját családi vállalkozását bemutatva kiemelte: a sikeres generációváltás előfeltétele, hogy az utód(ok) kinevelése időben megkezdődjön.
25 éves a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Az alapítás óta eltelt időszakban a kkv-k hitelezése során 400 ezer szerződést kötött a cég, és 5000 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kezességet vállaltak.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nőtt leggyorsabban az új garanciák nyújtása, ami összefügg a vállalatok teljesítményének emelkedésével is - mondta Varga Mihály a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön, Budapesten.
A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte: annak érdekében, hogy a magyarországi vállalkozások a jövőben még nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a gazdasági eredményekhez, javítani kell a hatékonyságukat és termelékenységüket, amihez a kormány is segítséget nyújt.
A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatása azért is kiemelten fontos szerinte, mert részesedése a hazai megtermelt bruttó hozzáadott értékből már meghaladja az 50 százalékot .Varga Mihály rámutatott: a garanciavállalás intézményének fontos szerepe van abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hozzájussanak a működésükhöz és növekedésükhöz szükséges forrásokhoz, hitelekhez.
Hozzátette: a Garantiqa Zrt. szakmai közössége is azért dolgozik, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetővé tegye a piac igényeire való minél gyorsabb reagálást, illetve a számukra megnyíló lehetőségek kiaknázását. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a magyar gazdaság versenyképessége nagyban függ attól, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez, miként tudják modernizálni és hatékonyabbá tenni tevékenységüket.
Varga Mihály kiemelte: a 2013-ban lezajlott növekedési fordulat óta folyamatosan emelkedik a hazai kis- és középvállalkozások teljesítménye, az elmúlt évben újabb 52 ezer dolgozóval nőtt a kkv-k által foglalkoztatottak száma.
Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az alapítás óta eltelt 25 évben a kkv-k hitelezése során 400 ezer szerződést kötött a cég, és 5000 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kezességet vállaltak. Az idei év végére 650 milliárd forintos garanciaportfolió elérése a cél, 2021-re 1000 milliárd forintos garanciaállományt kívánnak teljesíteni - jelezte a vezérigazgató. Hozzátette: napjainkban minden hetedik kkv-hitelhez társul a Garantiqa kezességvállalása.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke jelezte: a következő években a vállalati hitelállomány évi 5-10 százalékos bővülésére számítanak a magyar bankrendszerben, ennek elérésében fontos szerepet játszik a most 25 éves Garantiqa.
A garanciadíjak mérséklésével, az eljárás digitalizálásával és az egyedi döntéseket felváltó portfóliógarancia januári bevezetésével igyekszik még vonzóbbá tenni a garanciatermékeket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Búza Éva vezérigazgató szerint a segítségükkel hitelezhető ügyfélkör bővül, 2020-ban minden ötödik kkv-hitel mögött ott lesznek. (Interjú a Világgazdaságban)
Meglehetősen eseménydús, mozgalmas éveken van túl a Garantiqa. Mit tart az elmúlt 25 év legnagyobb erényének, és mi az, amiben – visszanézve – máshogy is történhettek volna a dolgok?
Egy szervezet életében ilyen időtávon természetes, ha van ciklikusság. Így van ez a Garantiqa életében is, természetesen voltak jobb és kevésbé jó periódusai a korábbi működésnek. Arra azonban büszkék lehetünk, hogy az alapításkori célt – hogy a társaság a kkv-hitelezés fontos szereplője legyen – sikerült elérnünk. A 25 év alatt 400 ezer ügylet keretében mintegy 5000 milliárd forintnyi hitel mellé vállaltunk kezességet, ma minden hatodik-hetedik kkv-hitel mellett ott vagyunk.
Azt szokták mondani, a garanciaszervezetek válság idején kellenek igazán. Miben, hol találja meg ma, a konjunktúra idején a helyét a Garantiqa?
Tény, hogy a gazdasági szereplők részéről a hitelgarancia iránti igény kritikus időszakokban fokozottan jelentkezik. Így volt ez a 2008–2009-ben kezdődő válság során is. A válság ugyan már a múlté, de azért azt látni kell, hogy a bankok óvatossága megmaradt. Az MFB Indikátor 2016 végi elemzése szerint a külső forráshoz jutás során a legjelentősebb korlátnak változatlanul a fedezeti követelményeket tartották a megkérdezett vállalkozások. Egy saját, 2017. májusi reprezentatív felmérésünk pedig azt mutatta, hogy továbbra is megfigyelhető a hiteladagolás a kkv-szektor finanszírozásában: minden ötödik mikro-, illetve minden hetedik kisvállalkozás az elmúlt két évben nem az igényelt mértékben kapott hitelt.
A hiteladagolás jelenségének csökkentésére pedig az intézményi kezességvállalás az egyik leghatékonyabb eszköz.
A teljes interjú a vg.hu-n olvasható