Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Van még mit javítani a magyar kkv-k versenyképességén

2021. november 15. - Cégkasszás

A közelmúlt kedvező folyamatai mellett továbbra is jelentős strukturális felzárkózási tartalék van a magyar kkv-szektor versenyképességében – állapítja meg az MNB friss jelentése. A jegybank konkrét területeket is megjelölt, ahol a magyar vállalkozások még le vannak maradva Nyugat-Európától vagy akár a régiótól.

 adobestock_301287149.jpeg

Vannak még versenyképességi tartalékok

A vállalati dualitás jelentősen oldódott Magyarországon az elmúlt években, ami fenntarthatóbbá teszi a gazdasági növekedést – állapítja meg az MNB Versenyképességi jelentése, mely a jegybank korábbi 330 pontos javaslatcsomagjának megvalósulását vizsgálja. A jegybank szerint fontos, hogy a kkv-k versenyképesek legyenek a multinacionális vállalatokkal szemben, ugyanis ez teszi fenntarthatóvá hosszútávon a terelésüket.

A magyar kkv-k 2010 és 2018 között jelentős felzárkózást hajtottak végre azzal, hogy relatív termelékenységük 12 százalékpontot közeledett a nagyvállalatokéhoz, és ezzel Magyarországon nemzetközi viszonylatban is az egyik legnagyobb felzárkózás ment végbe. A felzárkózás ellenére azonban a magyar kkv-k továbbra sem érik el a magyar nagyvállalatok termelékenységének 60 százalékát – állapítja meg a jelentés. Amennyiben nem tudnak a kkv-k hatékonyságban feljavulni, úgy elesnek a megfelelő képzettségű munkaerőtől, mivel azt a nagyvállalatok elszívják előlük – világítanak rá a lemaradás egyik negatív következményére.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokkal szemben is ellenállónak bizonyultak a magyar vállalkozások, amit a több európai országban is végig söprő csődhullám magyarországi elmaradása mutat – emelik ki a jegybank szakértői.

Hol lehetne még javítani?

A kkv szegmens utóbbi időkben látott kedvező folyamatai ellenére további jelentős strukturális felzárkózási tartalék azonosítható. A magyar kkv-kra általánosan a passzív alkalmazkodás, azaz a piaci feltételekkel és az állami szabályozásokkal való sodródás a jellemző – hangsúlyozza az MNB.

Az ide vonatkozó felmérések tanulságai alapján csak elvétve találunk olyan kkv-t Magyarországon, amely tudatosan tervezi jövőjét. Az olyan haladó digitalizációs megoldások, mint a felhőszolgáltatások vagy a szenzor megoldások már jónéhány kkv-nál megtalálhatók, ugyanakkor a big data, a mesterséges intelligencia, a robottechnológiák vagy a blockchain szinte ismeretlenek a kkv cégvezetők széles rétege előtt – olvasható a negatívumok között.

A kkv szegmens munkatermelékenysége – az elmúlt évek dinamikus növekedése ellenére – a magyarországi nagyvállalatok termelékenységének még mindig csak kevesebb, mint 60 százalékát éri el, ezzel Magyarország az EU utolsó harmadában helyezkedik el. Ezen a téren is van tehát lehetőség a felzárkózásra. A termelékenység javulását többek között az teszi lehetővé, ha a vállalatok beruházási ráfordításaikat növelni tudják, ebből a szempontból kedvező a magyar beruházási ráta emelkedése. A beruházási aktivitás növekedését a kedvező finanszírozási környezet, a beáramló működőtőke, a célzott jegybanki programok (NHP), az uniós források, illetve az államilag támogatott magas belső kereslet támogatták – sorolja az MNB.

Itt kell megemlíteni a hitelgarancia szerepét. Fontos válságkezelési eszközként a Garantiqa Krízis Garanciaprogram egyedi feltételrendszerrel és magasabb, legfeljebb 90%-os mértékű kezességvállalással biztosít lehetőséget a hazai vállalatok, és vállalkozások számára a világjárvány negatív hatásainak enyhítésére.

A magyar cégek vállalkozási környezete a Világbank Doing Business rangsora alapján 2014 óta enyhén javult, de még mindig lemaradásban vagyunk ezen a téren a régiótól és az EU átlagától. A legnagyobb tér az előrelépésre a csődjogi szabályozásban, illetve a kisebbségi befektetők védelme terén azonosítható.

A vállalkozások adóterhelése viszont kifejezetten kedvezőnek számít, főleg régiós összevetésben, ennek oka elsősorban az EU legalacsonyabb társasági adókulcsa. Ezen felül az elmúlt 3 évben javult az adóellenőrzések hatékonysága, valamint jelentősen csökkentek a munkára rakódó közterhek.

A digitális megoldások elterjedése a kis- és középvállalati szegmensben kiemelt fontosságú, mert a magyar kkv-k az elmúlt évek közeledése ellenére továbbra is számottevő felzárkózási tartalékot mutatnak a munkatermelékenységben a nagyvállalatokhoz viszonyítva. A digitális megoldások alkalmazásának hiánya járul hozzá az egyik legnagyobb mértékben a különböző vállalatméretek közötti termelékenységi réshez. Főként a vállalatirányítási (ERP) és ügyfélmenedzsment szoftverek (CRM) használata tekintetében számottevő a magyar kkv-k növekedési tartaléka. Mindkét tényező tekintetében utolsó helyen áll hazánk az EU-ban. Az uniós átlag eléréséhez közel meg kellene háromszorozni az ilyen megoldásokat használó kkv-k arányát.

Komoly hátrány, hogy a magyar kkv-k mindössze egy százalékának van digitalizációs stratégiája, ez az EU-ban a legalacsonyabb arány. A magyar vállalatok jellemzően alap digitalizációs lépésekben gondolkodnak (pl. honlap bevezetése), de általánosságban is nyitottak a digitális technológiák felé.

Az a fenti felsorolásból is látszik, hogy a fokozatos javulás ellett még mindig van tér a magyar kkv-k versenyképességének fejlesztésére. Ha a legégetőbb problémákat kellene kiemelni, akkor a csődeljárások szabályozása és a digitalizáció elterjedése az, amiben erősíteni kellene. De legalább ennyire fontos a jelenlegi előnyök fenntartása, mint amilyen például a kedvező adórendszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr9916755738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása