Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Szinte minden magyar cég kkv – Mit lehet tudni róluk?

2020. június 22. - Cégkasszás

Az előzetes adatok szerint 2018-ban a magyar vállalkozások 99,1%-a volt kis- és közepes vállalkozás (kkv) – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi kiadványából. A hivatal a magyar kkv-k jellemzőit is vizsgálta, így kiderült, hogy néz ki ez a vállalati kör. 

depositphotos_51557019_l-2015.jpg

Szinte minden magyar cég kkv

Az nem meglepő, hogy a magyar vállalkozások nagy többsége kkv-nek számít, hiszen 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Az viszont talán megdöbbentő, hogy az összes vállalkozás 99,1%-a tartozik ebbe a körbe. Ez a számarány egyébként évek óta alig változott, vagyis legfeljebb a laikusoknak lehet meglepő. 

Ráadásul a kkv-körön belül is a nagyobb vállalkozások felé tolódik el a mérleg nyelve, a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kisvállalkozások részesedése kismértékben csökkent, míg a középvállalkozások részaránya nem változott: a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7% volt. Összesen a KSH 749 ezer céget regisztrált ebben a körben. 

A gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knek

A KSH azt is vizsgálta, mekkora a kkv-k súlya a magyar gazdaságban, a statisztika alapján a  foglalkoztatottak kétharmadának ezek a cégek adnak munkát, a nemzeti össztermék (GDP) 46 százalékát állítják elő, miközben az összes vállalati árbevétel 42 százaléka esik rájuk és a beruházások harminc százalékát hajtják végre. 

Vagyis úgy tűnik, hogy a gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knak, mint amekkora a számbeli fölényük, az összes cég 0,9%-át kitevő nagyvállalatok állítják elő továbbra is a magyar GDP több mint felét és az árbevétel majdnem hatvan százalékát. 

A gazdaságon belül a szolgáltató szektorban a legnagyobb a kkv-k súlya, ott a hozzáadott érték kétharmadát állítják elő, miközben az árbevétel majdnem hetven százaléka is rájuk esik. A szolgáltatásokon belül kiemelkedik a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, ahol a kkv-k teljes létszámának 21%-a dolgozott. Magyarország az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve az Európai Unión belül az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk e mutatók tekintetében második helyen állt, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve.

kkv_ksh.JPG

A kkv-körön belül a vállalkozások méretkategóriájának emelkedésével a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes súlya arányosan nő. Míg a mikrovállalkozásoknak csak 21, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40%-a tevékenykedett a termelőszférában.

A statisztikából az is kitűnik, hogy a kkv-k beruházási hajlandósága jóval kisebb, mint a nagyvállalatoké, utóbbiak a hozzáadott érték 32%-át fordították átlagosan beruházásra, a kkv-k esetében ez az arány csak a fele. 

Többek között ez is azt mutatja, mekkora jelentősége lehetne a hitelgaranciának a kis- és közepes vállalkozások körében, ha ez elterjedtebb lenne, akkor a kisebb cégek is bátrabban vállalkozhatnának beruházásra. 

kkv_ksh2.JPG

A KSH arra is magyarázatot keresett, miért sokkal kisebb a kkv-k súlya a termelő ágazatokban, illetve az iparban. Az egyik ok, hogy számos területen nagy a tőke- és humánerőforrás-igény, amelyekkel kevésbé vannak ellátva a kkv-k. Elsősorban az ipar ágazataiban nélkülözhetetlenek a jelentős pénzügyi forrásokat hosszabb távra lekötő nagyberuházások a folyamatosan zajló technikai újításokkal való „lépéstartás” érdekében. Emellett a kkv-k a tőkepiaccal (pl. addicionális tőkebevonás kötvénykibocsátással) való kapcsolatukat tekintve is hátrányosabb helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2018-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34 ezer milliárdról 45 ezer milliárd forintra) a cégmérettel együtt. Bár a kis- és középvállalkozások között a mikrovállalkozások túlsúlyban vannak (94,7%), árbevételük mindössze 31,6%-át tette ki a kkv-kör által realizált összegnek 2018-ban. Ezzel szemben a kkv-k mindössze 0,7%-át képviselő középvállalkozások árbevételének aránya, valamint a számuk alapján 4,6%-ot kitevő kisvállalkozások részesedése egyaránt elérte a 34,2%-ot. A kkv-körbe nem tartozó, mintegy 7 ezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének 58,3%-át realizálta.

Honnan finanszírozzák magukat a kkv-k?

A kkv-szektor tevékenységének finanszírozására számos pénzügyi forrás állhat rendelkezésre (pl. tulajdonosi hitelek, saját pénzügyi eszközök, állami támogatások, belföldi és külföldi hitelintézetektől származó források). Azonban ezek közül 2018-ban csak a belföldi pénzügyi intézetektől származó hitelek és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendő támogatások játszottak meghatározó szerepel – állapította meg a KSH kiadványa. 2018-ban folytatódott a korábbi évekre is jellemző adócsökkentési trend, valamint elsősorban az adózás egyszerűsítésére, az adminisztrációs teher csökkentésére irányuló további lépések történtek.

A kkv-szektor forráshiányos helyzetéből eredően – valamint az uniós támogatások relatív alacsony intenzitásának köszönhetően – a legjelentősebb finanszírozási forrásnak a belföldi bankrendszeren keresztül felvett hitelek számítanak. A kis- és középvállalkozások belföldi hitelezésében 2018-ban is folytatódott a korábbi években megindult bővülés: éves összevetésben – a teljes vállalati hitelállománytól kissé elmaradva – 12%-kal nőtt a kkv-szektor hitelállománya 2017-hez képest.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr8915906746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.