Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Tudnak még olcsóbbak lenni a hitelek, tolonganak is értük a cégek

2018. december 14. - Cégkasszás

Az egymillió euró alatti hitelek kamata októberben tovább csökkent, így 3 százalék alatt volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ilyen kondíciók mellett pedig nem is meglepő, hogy a vállalkozások jelentős összegben vesznek fel új hiteleket, az év eleje óta már majdnem ezermilliárd forinttal nőtt az adósságállományuk.

 business-2089533_340.jpg

Esnek tovább a kamatok  

 Októberben a nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti forinthitel-szerződései átlagosan 2,91 százalékos kamat mellett köttettek meg, ez 17 bázisponttal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél – derül ki a jegybank statisztikájából. Egy évvel ezelőtt 3,13 százalék volt az átlagos kamatszint ebben a kategóriában. Ez a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelekre volt érvényes, a kamatfixálásért további felárat kellett fizetni. Az egy éven túli kamatfixálás a konstrukciótól függően 2,74-3,5 százalékos átlagos kamatot jelentett.

 A kkv-kat elsősorban ez az egymillió euró alatti kategória érintheti, az MNB ezt is két részre bontja: a 250 ezer euró alatti forinthitelek esetében az átlagos kamat jóval magasabb, 3,52 százalék volt, ezeket a kisösszegű kölcsönöket kevésbé éri meg nyújtani a bankoknak. A 250 ezer és egymillió euró közötti hitelek esetében az átlagos kamat mindössze 2,04 százalék volt a változó kamatozás esetében.

A mostani kamat ugyan nem jelent történelmi mélypontot, de hónapok óta nem láttunk ilyen kedvező hitelkondíciókat. A változó kamatozású termékek esetében a 2,91 százalékos átlagkamatnál alacsonyabbat legutóbb tavaly decemberben láttunk, akkor 2,7 százalékos kamat mellett vettek fel hitelt a vállalkozások, mostanáig az számít a mélypontnak.

 A nagyobb összegű, egymillió euró feletti forinthitelek esetében az átlagkamat 1,17 százalék volt októberben, de talán ennél fontosabb az úgynevezett money market típusú hitelek kiszűrésével számított adat, ami 1,61 százalék volt. Ebben az esetben szintén csökkenést láttunk az előző hónaphoz képest, de az év első felében az egy százalékot is megközelítette az átlagkamat, vagyis még messze vagyunk a mélyponttól. Az egymillió eurót meghaladó hitelszerződéseknél az éven túli kamatfixálás esetében 1,98-2,93 százalékos átlagkamatot tapasztalhattak a cégek.

A háztartásokkal ellentétben a vállalatoknál még mindig lehet devizahitelekről beszélni, ezért érdemes egy pillantást vetni arra a szegmensre is. Euróban az egymilliós határ alatt átlagosan 1,95 százalékos kamat mellett vehettek fel hitelt a vállalkozások. Ez ugyan öt bázisponttal magasabb volt a szeptemberi értéknél, de egy évvel korábban még lényegesen magasabb, 3,22 százalék volt a kisösszegű devizahitelek átlagkamata. A nagyobb összeg esetében 1,51 százalék volt az átlagkamat, ami 19 bázisponttal maradt el a szeptemberitől és majdnem a fele volt a tavaly őszi 2,92 százaléknak.

 Nem véletlen, hogy mindenki hitelért rohan

 A fent látott kedvező kondíciók mellett nem véletlen, hogy folyamatosan nettó hitelfelvevők a vállalkozások. Az MNB adatai szerint az év elejéhez képest tíz hónap alatt majdnem ezermilliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya, mely így október végén már meghaladta a 7500 milliárd forintot.

Ahogy látható, a háztartásokkal szemben a cégeknél majdnem fele-fele arányban vannak forint- és devizahitelek. Esetükben sokkal inkább indokolható az euróban való eladósodás, hiszen sok vállalkozás termel exportra, akiknek euróban keletkezik a bevételük, így nem futnak árfolyamkockázatot, mint azt tették a háztartások a jelzáloghitelek esetében.

 Az MNB adatai szerint csak októberben szezonálisan igazítva 93,3 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a cégek, a szezonális hatások kiszűrése nélkül ez 117,8 milliárd forint volt. Ezen belül a forinthitelek állománya 67,3 milliárd forinttal, míg a devizahiteleké 50,5 milliárddal nőtt.

 A jegybank azzal kapcsolatban is közöl statisztikát, hogy a vállalatok hitelállománya hogyan oszlik meg az egyes iparágak között. A legnagyobb összegű a feldolgozóipari cégek tartozásállománya, majdnem 1700 milliárd forint, de jelentős a hitelállomány az ingatlanszektorban és a kereskedelemben is.

A teljes hitelállományt szétbontva az látszik, hogy a devizahitelek súlya elsősorban az ingatlanszektorban jelentős, ahol a fejlesztők és üzemeltetők szinte mindent euróban számolnak el az építési költségtől kezdve a bérleti díjig, vagyis gyakorlatilag kiküszöbölik az árfolyamkockázatot, hiszen a kiadások és a bevételek is devizában keletkeznek. A feldolgozóiparon belül a gépiparban jelentős a devizahitelek súlya, ami elsősorban a külföldi tulajdonosok dominanciájának köszönhető például az autóiparban, de hasonló mondható el a kereskedelemről is, melyet szintén a multinacionális áruházláncok uralnak.

 Még csak most jön az MNB nagy dobása

 Januártól az MNB fix kamatozású, hosszú futamidejű hiteleket nyújt, amivel elsősorban a kkv-szektort célozza meg. A szegmensben a növekedés most is jelentős, így nem elsősorban a hitelfelvételi kedv erősítése a cél, hanem a hitelállomány biztonságosabbá tétele. Jelenleg ugyanis nagyon nagy része a kölcsönöknek változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú, ezen szeretne változtatni az MNB az NHP fix konstrukcióval.

 Az NHP fix egyrészt a futamidő, másrészt a kamatperiódus meghosszabbításában is segíteni fogja a kkv-hitelezést. Az új termék csak beruházásra lesz felhasználható, ingatlant, illetve személygépkocsit pedig csak szállásadási, illetve személyszállítási tevékenység céljából lehet vásárolni/építeni belőle. Ahogy a korábbi NHP-szakaszokban is láthattuk, az MNB fix 0%-os refinanszírozási kamattal nyújt hitelt a résztvevő hitelintézeteknek, amelyek aztán legfeljebb 2,5%-os marzzsal (kamat + egyéb hitelköltség) nyújtják ezt tovább a kkv-knak.

 

 

Elárulták a magyar cégvezetők, mik a legnagyobb kihívások jelenleg

Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni – derül ki az UniCredit és az Inspira közös kutatásából. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol.

shutterstock_628645376.jpg

 Érdekes, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik. Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

 Amikor arról kérdezték őket, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek, akkor a családi vállalkozások 47%-a mondja azt, hogy kis mértékű (44%) vagy jelentős (3%) létszámhiánnyal küzd. A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20%-uk jelentős, 35%-uk pedig kis mértékű hiányról számol be. A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. Ezen cégek 40%-a számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5%-uk gondol.

 A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31-% gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36%-uk pedig vezetőváltással is számol. Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66%) a cég vezetését, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el.

Nélkülözhetetlenek a tulajdonosok a magyar kkv-k élén

A 200 millió forint feletti árbevételű hazai kis- és középvállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatásából. A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerő megtartása vagy a digitalizáció – emelik ki.

chess-2727443_340.jpg

 Az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező magyar cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen – olvasható a Budapest Bank közleményében.

 A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz. A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az első számú vezetőre a napi munka szervezése és felügyelete is.

 Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

 A munkatársak toborzását és megtartását segítő tevékenységek, programok egyelőre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerűbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él. Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.

 

 

 

Pozitívak a magyar kkv-ék

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív tartományban van, a hangulatromlás mögött az áll, hogy a cégek növekvő közterhekre és magasabb hitelkamatokra számítanak, miközben az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre – olvasható az ezzel kapcsolatos közleményben.

photo-1518081461904-9d8f136351c2.jpg

 Az index pozitív értéke azt mutatja, hogy egy évre előretekintve továbbra is optimisták a magyar vállalkozások, ráadásul egy kisebb kilengéstől eltekintve ez majdnem két éve folyamatosan így van.

 Az előző negyedévi közterhekre vonatkozó pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 30%-ról 39%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ezzel párhuzamosan pedig 34%-ról 24%-ra csökkent az alacsonyabb közterheket feltételezők aránya. Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is negatívabban nyilatkoztak a cégek, ugyanis az előző negyedévi 16% helyett jelenleg már 24% gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például feltehetően a cafeteria szabályok módosítása – rontottak versenyképességén. Mindemellett a cégek többsége (57%) egyértelműen növekvő vállalati hitelkamatokkal kalkulál, a szektor átlagosan 2 százalékpontos díjnövekedést valószínűsít az előttünk álló egy évben.

 A bizalom minden árbevétel-kategóriában alább hagyott, azonban minél nagyobb a cég, annál nagyobb változás figyelhető meg. Továbbra is a középvállalkozások bizalma a legmagasabb, de több mint felére, 36-ról 15 pontra zuhant. A kisvállalkozásoknál 18 pontos visszaesés történt, így hangulatuk jelenleg 4 ponton áll, miközben a mikrovállalkozások bizalma 9-ről 8 pontra mérséklődött, azaz gyakorlatilag nem változott.

 

 

Milliárdos támogatás munkahelyteremtésre

Közel két milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 141 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében – jelentette be Bodó Sándor. A lépéssel több ezer állás keletkezett vagy maradt fenn, illetve nőhet az érintett cégek versenyképessége.

photo-1533698215883-e2edc689fef5_1.jpg

 A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a pályázattal több mint 900 új munkahelyet teremtettek és csaknem 2000 álláshely megőrzéséhez járultak hozzá, ami érdemben javítja a kkv-szektor versenyképességét. A mostani pályázat nem az első hasonló volt, az utóbbi években közel 50 milliárd forinttal járultak hozzá mintegy 26 ezer új munkahely megteremtéséhez.

 A korábbi pályázati kiírásokhoz képest a kiegészítő támogatások összege növekedett, valamint egy új kiegészítő támogatással érintett munkavállalói kategória is megjelent a kisgyermekes nők munkavállalásának elősegítése érdekében. Az új kiírással folytatódhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is, a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkenésével párhuzamosan. Bodó Sándor hozzátette, a támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatóak el. A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia.

A támogatás mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 700 ezer forint, 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél vagy hatodik életévét be nem töltött gyermekét nevelő nő esetében új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet. Emellett a kedvezményezett járásokban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatás kapható.

Az eredményekkel egyidőben megjelent a támogatott pályázatok listája is, mely szerint országszerte 2,3-83,9 millió forint támogatást kaptak azok a cégek, melyek vállalták, hogy új dolgozókat vesznek fel, vagy tartanak meg.

 

Több magyar kkv-t vinnének a tőzsdére

A közelmúltban jelent meg az első két „fecske” a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavaly létrehozott középvállalati piacán, az Xtrenden. Konkrét részvénykibocsátás egyelőre nem történt, valószínűleg a tőzsde vezetése is nagyobb érdeklődést szeretne a kedvezményes és egyszerű forma iránt, a többség számára ismeretlen középvállalatok új színfoltot jelenthetnének.

blur-1853262_340.jpg

 Az első próbálkozók

 Szeptember végén a Megakrán Nyrt., majd októberben a Cybergastro Zrt. regisztráltatta magát a BÉT Xtrend piacán, így megjelent az első két jelentkező ezen a 2017-ben létrejött középvállalati platformon. A Megakrán daruzási szolgáltatásokkal foglalkozik, emelőberendezéseket és teherautókat ad bérbe, míg a Cybergastro a Kajahu nevű szolgáltatást üzemelteti, ami ételrendelést takar.

 A két cég belépésével elindult az Xtrend piac, amit kimondottan a közepes vállalatoknak indított a tőzsde 2017-ben, hogy ezeknél a vállalatoknál reális alternatíva legyen a forrásbevonásra a tőzsde. Amellett, hogy folyamatosan várják a jelentkezőket, a BÉT sem tétlenkedik, évente összeállítanak egy ötvenes listát az ígéretes középvállalatokról, mellyel nem titkolt céljuk, hogy akár a tőzsde jelenlétet is promotálják feléjük.

 De miért jó az Xtrend?

 Az új Xtrend piacot elsősorban azoknak a cégeknek találták ki, melyek belátható időn belül forrásbevonásban gondolkodnak elsősorban növekedési terveik miatt, viszont az eddigi tőzsdei szabályok túl nagy terheket róttak volna rájuk. Ezeknek a vállalkozásoknak ugyanis már a méretüknél fogva is nehézséget okoz például egy kibocsátási tájékoztató összeállítása vagy negyedévente egy gyorsjelentés publikálása.

 A középvállalatokra szabott platformon ezeken a szabályokon próbáltak enyhíteni. A bevezetéshez nem kell például a jegybank által jóváhagyott tájékoztatót benyújtani, 5 millió eurós határig elég csak egy egyszerűsített információs dokumentum. A számviteli szabványoknál nem követelik meg a nemzetközi IFRS használatát, ami szintén könnyebbség lehet, emellett nem elvárás a nyilvános tranzakció, zártkörű részvénykibocsátást is végrehajthatnak a cégek. Ez azért fontos, mert sok cég számára a részvénypiac az ismerkedéssel kezdődik, barátkoznak a környezettel, hogy aztán később akár egy nyilvános kibocsátás is sikeres lehessen, amikor már ismerik a potenciális befektetői kört és a résztvevőket. A „hagyományos” piaccal szemben ugyanakkor elvárás egy kijelölt tanácsadó szerepeltetése, aki segít beilleszkedni a tőzsde világába.

 Adózási szempontból is vonzó lehet az Xtrend piac, hiszen így a cégek részvényeit akár tartós befektetési számlára is meg lehet venni, amihez öt év után adómentesen juthatnak hozzá. „A hazai kis és középméretű vállalatok külső finanszírozási szerkezete többnyire hitelen alapul. Az utóbbi években európai uniós kezdeményezések révén lehetőség nyílt középvállalatoknak tőke ágon forráshoz jutni különböző kockázati tőkealapokon keresztül. Mégis, számos középvállalat nem szívesen von be olyan tulajdonosokat, akik aktívan részt szeretnének venni a cég mindennapi működésében, ahogyan az a kockázati tőkebefektetéseknél jellemző. A nyilvános működés lehetővé teszi, hogy a tőkebevonás során a vállalat egy szórtabb befektetői szerkezetet építsen ki, és a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek, ehhez nyújt segítséget a BÉT Xtend” – olvasható a piaccal kapcsolatban a tőzsde honlapján.

 Persze a forrásbevonás módjait a legtöbb cég kombinálja, ugyanakkor a tőzsdei jelenlét a hitelfelvételnél is előnyt jelenthet, hiszen a bankok szívesebben és olcsóbban hitelezhetik azokat a cégeket, melyek vállalják a tőzsdére lépés szabályait, ezzel erősödik a bizalom irántuk.

 A fentiek mellett márkaépítésre is hasznos lehet a tőzsde, hiszen a nyilvánosan kereskedhető cégekkel a média is foglalkozik, így könnyebb brandet építeni. A tőzsdére lépés támogatói szerint egy vállalat hatékonysága is nő azzal, ha bevezetik a piacra, hiszen ez nagyobb pénzügyi fegyelmet követel meg.

 A végső cél az lenne, hogy egyes cégek aztán az Xtrend piacról kilépve a Standard vagy a Prémium kategória tagjai legyenek a BÉT-en.

 Még anyagi támogatást is adnak

 A felsorolt előnyök mellett további ösztönző a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely a potenciálisan tőzsdeérett cégeknek nyújt támogatást a bevezetéshez. Az alap teljes futamideje 12 év, jellemző kihelyezési időszak (befektetési időtáv a céltársaságokban) 5 év. A jellemző befektetési méret 1 milliárd forint (állami és magántőke befektetési összegét együttesen tekintve). A maximális befektetési méret vállalkozásonként maximálisan 15 millió euró. A magántőke bevonását várhatóan további ösztönző elemek támogatják majd – olvasható a BÉT oldalán.

 A tőkebefektetés felhasználási céljai között megjelenik a vállalati pénzügyi tanácsadók költségeinek finanszírozása az alap által (a papírok tőzsdére vitelével kapcsolatos költségek), valamint szintén az alap által megfinanszírozott pénzügyi és jogi átvilágítással kapcsolatos költségelemek.

 Mibe kerül ez a cégeknek?

 Az Xtrend piacra való belépés egyszeri költsége 300 ezer forint, ez tartalmazza az információs dokumentum jóváhagyását is, ezen felül van évente 300 ezer forint forgalomban tartási díj és a tanácsadó évi 500 ezer forintos költsége.

 Az anyagiakon túl a cégnek vállalnia kell, hogy félévente jelentést készít a gazdálkodásáról, illetve a tőzsde szabályainak megfelelően rendkívüli tájékoztatásokat tesz közzé, ha indokolt.

 

 

A Facebook a magyar kkv-k kedvenc hirdetési felülete

Tíz év alatt megtízszereződött a kis- és közepes cégek által használt marketing eszközök száma. Még mindig a Facebook dominál a kkv-k eszköztárában, de a felszín alatt már érezhetően romlik a megítélése: csökken a hatékonysága, nem tartják hitelesnek és nem bíznak benne – ismertette a tíz éve folyó felmérés legfrissebb eredményeit Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a napokban rendezett 10. Marketing Expon.

facebook-3157981_340.jpg

Az eseményről megjelent közlemény szerint 2009-ben még 11 marketingeszközből választhattak a cégek, ez a szám ma meghaladja a százat. A legnépszerűbb továbbra is a céges Facebook oldal, amit a megkérdezett vállalkozások majdnem kétharmada alkalmaz, a második helyen pedig az önálló honlap szerepel. Ezt követi a Facebook-hirdetés, majd az ajánlás. Egyre népszerűbb a blog is, mely négy helyet javítva az ötödik idén. A top10-be először került be az Instagram, melyet minden harmadik magyar cég használ, a keresőoptimalizálás viszont tovább csúszik lefelé, már csak a tizedik a népszerűségi rangsorban.

 Érdekesség, hogy a Facebookot használják a legtöbben, ennek ellenére romlik a platform megítélése. Wolf Gábor szerint akár az is elképzelhető, hogy hamarosan elpártolnak a kisvállalati hirdetők a közösségi oldaltól, mivel a hatékonyság területén nem szerepel túl fényesen. A Facebbok-hirdetés ma az ötödik ebben a rangsorban, de egy éve még harmadik volt, a céges oldalt ma már csak a 16. helyre rangsorolják.

 A válaszadók 59%-a bízik a Google-ben mint hirdetési eszközben, míg a Facebook-ban 48%. Még beszédesebb, hogy mint információforrást a Google-t a válaszadók 57%-a tartja hitelesnek, míg a Facebookot csak 19%. 

 Mindezek ellenére a Facebook népszerűsége az egyszerűségében rejlik, nem kell hozzá külön szakember, mint például a Google AdWords használatához, egy kkv-vezető is be tudja akár saját maga állítani.

Exportra termelő kkv-k finanszírozását támogatják

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank, melynek értelmében a két pénzintézet közösen dolgozik a hazai kkv-szektor finanszírozási helyzetének javításáért – olvasható az esemény kapcsán kiadott közleményben. A forrásokat elsősorban a magyar cégek regionális terjeszkedésére fordítanák, illetve a garancia termékek használatát ösztönöznék
photo-1529636444744-adffc9135a5e.jpg

Az MFB és az Eximbank az együttműködés keretében szakértői munkacsoportot hoznak létre. A rendszeres konzultáció célja, hogy a felek áttekintsék egymás termékeit és szolgáltatásait, illetve beazonosítsák a jelentkező ügyféligényeket. A közös munka során javaslatot tesznek arra, hogy az MFB és az Eximbank által összehangolt feladatok révén hogyan érhető el lehető legnagyobb gazdaságélénkítési haszon. Vagyis a jelek szerint a két állami tulajdonú pénzintézet igyekszik kihasználni a közös területekben rejlő szinergiákat, hogy hatékonyabban jussanak el a források a kkv-szektorhoz.

 Az együttműködés során a két intézmény kiemelt figyelmet fordít a hitelezés és garancianyújtás eredményes összehangolására, illetve a magyar vállalkozások regionális, országhatárokon átnyúló terjeszkedésének elősegítésére. A munkacsoport tevékenysége kiterjed a védelmi ipar fejlesztését érintő finanszírozási kérdésekre, elsősorban a Zrínyi 2026 Honvédelmi-haderőfejlesztési program vonatkozásában. Az MFB és az Eximbank egyezteti azt is, milyen eszközeik állnak rendelkezésre a nemzetközi szintű gazdasági együttműködés elősegítésére, illetve más kelet-közép-európai országok helyi fejlesztési banki intézményrendszerét megalapozó szakmai támogatásra.

 A két cég a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (GHG) bevonásával a munkacsoportban egyeztet arról is, hogy az MFB pénzügyi csoportjához tartozó GHG állami viszontgaranciás termékei az Eximbank mely hitelprogramjaihoz vehetők igénybe. A cél, hogy további garancia termékekkel bővüljenek a forrásszerzési lehetőségek a kkv-szektor hatékonyabb finanszírozására – zárul a közlemény.

 

Európa élvonalában a magyar hitelgarancia

Csak Olaszországban és Portugáliában haladta meg a magyart a hitelgarancia-szerződések összege a GDP arányában 2015-16-ban – derül ki Balog Ádám tanulmányából, mely a Hitelintézeti Szemlében jelent meg. A kimutatás szerint egyre nagyobb a jelentősége ennek az eszköznek a vállalkozások finanszírozásában, a bankok közül szinte már mindenki felismerte, hogy hasznos a garancia, sokszor inkább a kereslettel van probléma.

time-is-money-1497598.jpg

Ráharapott Európa a hitelgaranciára

 Nemrég már foglalkoztunk Balog Ádám tanulmányával, mely a hitelgarancia európai szerepét vizsgálja, azonban a Hitelintézeti Szemle idei első számában megjelent írás még egy külön cikket érdemel, melyben most az európai országokat hasonlítjuk össze a hitelgarancia igénybe vétele szempontjából.

 Alapvetően azért van szükség a hitelgaranciára, mert a bankok nagy része még akkor is vonakodik hitelt adni a kkv-k egy részének, ha éppen megfelelő a gazdaság helyzete, mivel a fiatal vállalkozásokról kevés információ áll rendelkezésre. További probléma lehet, hogy ezeknek a fiatal cégeknek gyakran nincs olyan eszközük, ami a hitel fedezetéül szolgálhatna, így gyakran a finanszírozás hiánya miatt nem tudnak megvalósítani egyébként életképes beruházásokat. Az ilyen esetekben nőhet meg a regionális bankok szerepe, akik jobban ismerik a helyi vállalkozásokat – állapítja meg tanulmányában Balog Ádám.

 Ebben a helyzetben mindenki rosszul járhat, hiszen a cégek nem jutnak finanszírozáshoz, a bankok pedig a nem elégséges információ miatt nem tudják kiválasztani a jó projekteket. Emiatt elővigyázatosságból a pénzintézetek sokszor magasabb kamatot állapítanak meg, mint ami indokolt lenne, ezzel pedig romlik a cégek versenyképessége. Ennek oka lehet az is, hogy a kisebb cégekről nehezebben szereznek információkat, mint például a nagy tőzsdei társaságokról.

 Vagyis a nem megfelelő transzparencia miatt minden fél kockázatokat fut, emiatt hozták létre sok országban a hitelgarancia intézményét. Ennek keretében a garanciavállaló társaság készfizető kezességet vállal a cég hitelére, ezzel a bank alacsonyabb kockázatot fut, hiszen az ügyfél esetleges nem-teljesítése esetén a garanciát nyújtó intézmény áll helyt a bank irányában a kintlévőség előre meghatározott mértékéig.

 A hitelgarancia-alap független, harmadik szereplő a bank és a hitelfelvevő között, amely hitelfelvevő nem rendelkezik minden olyan kitétellel, amely a bank számára szükséges. A garanciaalap így a bank számára egyfajta biztonságot jelent, valamint áttételesen lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy hitelt kapjon. A garanciaintézmények általában állami szerepvállalás mellett jönnek létre, mind a fejlett, mind a fejlődő piacok esetében. Általában nonprofit intézmények, de van egyfajta kötelezettségük az önfenntartásra.

 A hitelgaranciának természetesen díja is van, amely általában egy éves díjból és egy upfront-díjból tevődik össze, amely díj tükrözi a projektek kockázatosságát is. A garantőr adminisztrációs díjat is felszámolhat, valamint meghatározhatja, hogy a díjakat ki viselje, a hitelező, vagy a hitelfelvevő. A fentihez azonban kapcsolódik, hogy nem minden esetben valósul meg kockázati alapú árazás, így Magyarországon sem ez a gyakorlat.

 Magyarország élen jár ebben

 A hitelgarancia természetesen nem csak tagállami szinten képzelhető el, vannak erre fontos uniós alapok, projektek is, melyek kiegészítik az önálló hitelgarancia-rendszereket, ilyenek például:

  • A COSME összesen 2,3 milliárd eurós büdzsével fut 2020-ig. Célja, hogy a KKV-k könnyebben jussanak forráshoz, elősegítse a vállalkozói kedvet, biztosítsa a megfelelő környezetet az új vállalatok elindításához és növekedéséhez. A program keretében a garancia mértéke a tőketartozás maximum 50 százalékig terjedhet, és maximum 249 főt foglalkoztató társaság veheti igénybe, azaz a mikro-, kis- és közepes vállalkozások is részt vehetnek benne.
  • Az Innovfin célja, hogy az innovatív KKV-k megfelelő forráshoz jussanak. A program 25 ezer és 7,5 millió euró közötti hitelek esetében alkalmazható (1 és 10 év közötti futamidővel), maximum 499 főt foglalkoztató társaság esetében. Olyan KKV-knak nyújt hitelgaranciát, amelyek valamilyen innovatív terméket fejlesztenek, vagy gyorsan növekszenek (a foglalkoztatottak vagy a bevétel 20 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben éves szinten)

 A hitelgarancia intézménye a külső finanszírozást érintő problémákat nem oldja fel teljes egészében, ám hozzájárulhat a hitelezési piac zavartalanabb működéséhez. Az állami szerepvállalás mellett a hitelgarancia intézménye az az eszköz, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a vállalkozások negatív gazdasági hangulatban is hozzájuthassanak megfelelő forrásokhoz. Ezáltal végső soron a gazdasági visszaesés mértékét is tompítani lehetne.

 Az EU-ban és a környező országokban fellelhető garanciaintézmények működését, adatait az AECM (European Association of Guarantee Institutions) fogja össze. A legfrissebb adatok szerint az EU-n belül a GDP arányában Olaszországban, Portugáliában és Magyarországon a legmagasabb a kibocsátott garanciák értéke. Míg az EU országainak nagy részében a kibocsátott garanciák a GDP 0,2–0,5 százalékát teszik ki, addig az első három ország esetében ez az arány 1,7–2 százalék között mozog.

hitgari.png

Az AECM 2016-os adatai szerint a múlt évben a 42 tag körülbelül 30 milliárd eurónyi garanciát helyezett ki 26 európai országban, amelyből 2,8 millió darab KKV részesült, és több mint 400 ezer új vállalkozás jött létre. Átlagosan a bankok a kockázat 30 százalékát futották, míg a maradékot a hitelgarancia-intézmények fedezték.

 Az EIB legfrissebb felmérése szerint az EU megkérdezett bankjainak 91 százaléka használja a hitelgarancia intézményét, ennek aránya azonban a bankok összes KKV hiteléhez képest elenyésző: a bankok mindössze 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a teljes KKV-hitelállományuk legalább 10 százalékához köthető hitelgarancia – olvasható a tanulmányban.

Jól bevált partnerekben bíznak a magyar cégek

Nem könnyű a kis- és középvállalkozók beszállítójává válni ma Magyarországon, tízből hat kkv ugyanis a már bevált, jól ismert alvállalkozókkal dolgozik együtt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Ha mégis új beszállító partnert kell keresni, a cégek elsősorban saját ismertségi körükből választanak, mivel a döntésnél a megbízhatóság a legfontosabb szempont.
handshake-3382503_340.jpg

„A kkv-k és beszállítók között egyfajta bizalmi kapcsolat van, hiszen egyik üzletmenete sem tud a másik nélkül gördülékenyen működni. Nem véletlen tehát, hogy az új partnerek kiválasztásakor elsősorban a megbízhatóságot keresik a cégek, és csak ezt követően veszik figyelembe a rugalmasságot, az árazást és a szállítási időt a legalkalmasabb jelölt kiválasztásakor” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A bank friss bizalmi indexe szerint a magyar kkv-k alig 40 százaléka nyitott arra, hogy új beszállítókkal működjön együtt.

 A cégek számára a megbízhatóság mellett fontos még a rugalmasság, az árazás és a szállítási idő, a cég mérete vagy a kizárólagosság viszont jóval kisebb jelentőséggel bírnak.

 Ha mégis új beszállítókra van szükség, akkor a cégvezetők 60 százaléka már meglévő ismeretségi köréből választ, illetve sokat számíthat a bevált üzleti partnerek ajánlása is. Az viszont érdekes, hogy a munkatársak ajánlása alapján csak harminc százalék választana új üzleti partnert.

 Ha a beszállító már bekerült a bizalom körébe, nem kell a folyamatos ellenőrzésektől tartania. A kkv-k túlnyomó többsége ugyanis csak indokolt esetben vizsgálja felül partnereit (74%), és csupán minden negyedik (26%) cég végez rendszeres felülvizsgálatokat.