Minden sikeres magyar mikro-, kis- és középvállalkozás életében előbb-utóbb előkerül a generációváltás kihívása, azonban sok vállalkozás esetében nem adott a családon belüli utódlás lehetősége. Ilyenkor felmerül a kérdés: eladni, új vezetőt kinevezni vagy egy stratégiai partnerre bízni a céget? Az átadás nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai, valamint érzelmi kérdés is. Egy rossz döntés akár a cég fennmaradását is veszélyeztetheti, míg egy jól átgondolt terv hosszú távú stabilitást és növekedést biztosíthat. Korábbi cikkünkben a családon belüli generációváltás kérdésével foglalkoztunk, jelen írásunkban pedig megvizsgáljuk, mi a teendő akkor, ha családon belül nem biztosított a következő vezető személye.

Előttem az utódom – vagy mégsem? 

A generációváltás kérdése a kkv-k számára az egyik legkritikusabb fordulópont, amely hosszú távon meghatározza a vállalkozások fennmaradását és versenyképességét. Az 1990-es években Magyarországon sorra jöttek létre mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek többsége egyetlen személy köré épült. Az alapítók sok esetben saját szakértelmükre, kapcsolatrendszerükre és vállalkozói szemléletükre támaszkodva hoztak létre sikeres cégeket, amelyek azóta meghatározó szereplőkké váltak a hazai gazdaságban. Ugyanakkor minden vállalkozás életében elérkezik az a pont, amikortól az alapító a háttérből szeretné figyelni a vállalkozása sikereit és átadná a cégvezetéssel járó teendőket a következő generáció számára.

Ahol a tulajdonos és az ügyvezető személye összefonódik, általában magától értetődőnek és logikusnak tűnik, hogy családi berkekből kerüljön ki a cég következő vezetője, de a gyakorlatban ez sokszor nem kivitelezhető. Nem mindig adott rátermett és motivált utód, aki át tudná venni a cég vezetését, illetve sok vállalkozó gyermeke vagy közeli hozzátartozója nem rendelkezik azokkal a vezetői készségekkel, amelyek egy sikeres cégvezetéshez szükségesek. Emellett manapság gyakori, hogy a fiatalabb generáció más karrierutat választ, amelyek eltérhetnek a családi cég irányától. Mindezeken túl az is gyakran előfordul, hogy az utódok egyszerűen nem érdeklődnek a vállalkozás iránt, így hiányzik belőlük az a szenvedély és elhivatottság, amely a jövőbeni sikeres működtetéséhez szükséges.

Az építőipar a magyar gazdaság egyik meghatározó pillére, amely nemcsak a GDP-hez való hozzájárulásával, hanem a munkaerőpiacra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt hatásával is kiemelkedik. Az ágazat azonban az elmúlt időszakban számos kihívással szembesült: a megrendelések drasztikus visszaesése, a kormányzati beruházások elhalasztása, valamint az építőanyag-piac változásai komoly bizonytalanságot okoznak. A szektor jelentős részét mikro-, kis-, és középvállalkozások teszik ki, így rájuk szintén negatív hatással van a kialakult helyzet.

Az építőipar kiemelt jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból, hiszen nem csupán a lakás- és infrastrukturális beruházások révén járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) alakulásához, hanem számos kapcsolódó iparág – például az építőanyag-ipar, a logisztika és az ingatlanfejlesztés – működésére is közvetlen hatást gyakorol. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az építőipar részesedése a GDP-n belül évek óta 5-6 százalék körül alakul, ha a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe vesszük, ez az arány még magasabb. Az építőipari szektor kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatásban is: több százezer ember számára biztosít munkalehetőséget, miközben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is jelentős piacot teremt. Az építőipar teljesítménye így közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést: egy dinamikus építési időszak ösztönzi a foglalkoztatást, a lakossági fogyasztást és az ipari termelést, míg egy visszaesés negatív gazdasági hatásokkal járhat.

Az építőipar fejlődése szorosan összefügg a beruházási kedvvel és az állami fejlesztési programokkal. Az olyan nagy volumenű projektek, mint az út- és vasútépítések, az energetikai korszerűsítések vagy a lakásépítési kezdeményezések, hosszú távon is hozzájárulnak a gazdaság stabilitásához. 

A nők szerepe a gazdaságban évről évre erősödik, és ezt immár a számok is igazolják, ma már több mint ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amely kizárólag női menedzsmenttel érte el a milliárdos árbevételt. A női vállalkozók egyre nagyobb teret hódítanak a hazai üzleti életben, és a trendek azt mutatják, hogy a jövőben még tovább növekszik a súlyuk

Az elmúlt években a női vezetésű vállalkozások dinamikus fejlődést mutattak. Az OPTEN adatai szerint továbbra is ezer felett van azon cégek száma, amelyek kizárólag női tulajdonossal vagy menedzsmenttel rendelkeznek, és milliárdos árbevételt értek el. Bár országosan a vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, a nők továbbra is meghatározó szereplők a gazdasági térben. Ez különösen jól látható a 10–100 millió és a 100 millió–1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében, ahol a női vezetők jelenléte növekedett, még a cégszám csökkenése mellett is. Ráadásul a fenntarthatósági szempontokat (ESG) előtérbe helyező üzleti kultúra térnyerése is hozzájárul a női menedzserek számának emelkedéséhez.

Az adatok azt mutatják, hogy a nők elsősorban a közepes és kisebb vállalkozások vezetésében aktívak, ám figyelemre méltó, hogy a milliárdos árbevételű cégek közel felében is meghatározó szerepet töltenek be. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre több nő áll a vállalkozások élén, hanem azt is, hogy a női vezetők által irányított cégek sikeresek és versenyképesek.

A generációs különbségek is jól kirajzolódnak a női vállalkozók arányában. Míg a legfiatalabb, Z generációs vállalkozók között a nők aránya mindössze 36 százalék, addig az idősebb, veterán generáció esetében ez az arány már eléri az 54 százalékot. Ez részben a családi szerepek eltérő súlyának tudható be, hiszen a fiatalabb nők gyakran az anyaság és a karrier közötti egyensúly megteremtésére törekszenek. Ugyanakkor az is látszik, hogy az idő előrehaladtával egyre több nő lép vezetői szerepbe, és bizonyítja rátermettségét az üzleti világban.

A női vezetők jelenléte nemcsak a vállalkozások sikeressége szempontjából fontos, hanem a fenntartható és felelős üzleti működés elterjedésében is kulcsszerepet játszanak. A különböző nézőpontok, az empatikus vezetési stílus és a konfliktuskezelési képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ilyen szervezetek hosszú távon is stabilan és etikusan működjenek. 

A 2025. március 3-án útjára indult 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét idén először kiberbiztonsági tananyaggal is bővült, ’Digitális lábnyom–digitális pénztárca’ címmel. A tananyag szerves részét képezi Solymos Ákos kiberbiztonsági kalandgyűjteménye, a 'Frici, Fülöp és a hackerek', melyet ünnepélyes keretek között, sajtótájékoztatón mutattak be a szervezők a Pénzmúzeumban.

„2014-ben 660-as résztvevő iskolával indult a PÉNZ7. Őszintén örülünk, hogy idénre megduplázódott a regisztrált intézmények száma, így 2025. március 3-ától országszerte 1364 iskola vesz részt a programsorozatban.” – mondta el a projekt egyik szervező intézményének részéről Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. „A témahét alatt 206 000 diákhoz jutnak el, 15 077 rendhagyó óra keretében, 2 096 pedagógus és 705 önkéntes szakmai óraadó összefogásában a PÉNZ7 tananyagai. Idén a három kiemelt tudáskör: a befektetések, a tudatos vállalkozás és a kiberbiztonság. A csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását.”

A könyvbemutató helyszínét a Pénzmúzeum biztosítja, aki hosszú évek óta szakmai partnerként vesz részt a munkában. „Természetes volt számunkra, hogy a PÉNZ7 küldetését támogatjuk, hiszen elkötelezettek vagyunk a pénzügyi tudás élményszerű átadásában. A Pénziránytű Alapítvány a PÉNZ7 indulása óta meghatározó szerepet vállal a témahét pénzügyi anyagainak kidolgozásában, a Pénzmúzeum pedig örömmel ad helyet mind a tudás bővítését szolgáló múzeum-látogatásoknak, mind pedig a projekt kiemelt eseményeinek.” – nyilatkozta Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Pénzmúzeum vezetője.

Fotó: Pénzmúzeum

A magyar kis- és középvállalkozások számára a beruházások és a növekedés kulcsa a megfelelő finanszírozási és támogatási rendszer – a Demján Sándor Program elemei pontosan ennek megfelelően kerültek kidolgozásra. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a program egyik legnagyobb erőssége a széleskörű elérhetőség a vállalkozói szektor teljes egészében.

A kkv-szektoron keresztül a gazdasági fellendülés irányába 

A magyar gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megfelelő támogatásban részesüljenek. Ennek érdekében indult el a Demján Sándor Program, amely tavaly év vége óta dolgozik azon, hogy a hazai kkv-szektor számára kedvező finanszírozási és fejlesztési lehetőségeket biztosítson. A program keretében 1400 milliárd forintos támogatási keret áll a vállalkozások rendelkezésére, amely a várakozások szerint további 1400 milliárd forintnyi saját forrást mozgósíthat. Ez az összesen 2800 milliárd forintos beruházási potenciál érdemi hatást gyakorolhat a GDP-növekedésre és így a gazdaságra is. 

„A GDP arányában határoztuk meg, hogy milyen összeget szükséges mozgósítani annak érdekében, hogy az érdemi hatást tudjon kiváltani. Úgy számoltunk, hogy ha a GDP minimum fél százaléka megmozdul, akkor az további fél százalékot tud mozgósítani.” – részletezte Szabados Richárd.

2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1.300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás.

A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk. Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban.

A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a Gondolkozz és vállalkozz! tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

Június végéig továbbra is első éves garanciadíj nélkül férhetnek hozzá a hazai kkv-k az immár évi 3 százalékra csökkentett kamatozású Széchenyi Kártya beruházási hitelekhez, mely lehetőséggel már a budapesti vállalkozások is élhetnek. Ezen túlmenően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. február 18-tól megfelezte a bankgarancia-keretek mögé vállalt kezességvállalásának éves díját is, így a vállalatok még gyorsabban és olcsóbban tudnak fedezetet igazolni üzleti projektjeik mögé. További fontos könnyítés, hogy az állami viszontgaranciával biztosított készfizető kezességvállalás elérhetővé válik olyan vállalkozások számára is, amelyek – tevékenységük jellege miatt – korábban ki voltak zárva ebből a lehetőségből. 

A Demján Sándor Program egyik kiemelt célja a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. több olyan lépést is bejelentett, amely csökkenti az ügyfelek adminisztrációs terheit és költségeit. 

A hazai mikro- kis- és középvállalkozások számára már megszokottá vált, hogy a hiteleik biztosítására igénybe veszik a Garantiqa készfizető kezességvállalását. Ezzel a megoldással számottevően csökken a bankok finanszírozási kockázata, így akár magasabb összegben, olcsóbb kamat mellett van lehetősége a vállalkozásoknak hitelt igényelni. Mára minden második kkv szektornak nyújtott forintot a társaság garanciavállalása véd – emlékeztetett Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. 

Február 18-tól a Garantiqa kiterjeszti a Széchenyi Kártya beruházási hitelekhez kapcsolódó díjakcióját a budapesti vállalkozások számára is. Szabó István Attila kiemelte, hogy a – programban szereplő bankok és a KAVOSZ Zrt. díjátvállalásával 3,5-ről 3 százalékra csökkentett kamatozású – 2025. június 30-ig igényelt Széchenyi Kártya Beruházási Hiteltermékek mellé a Garantiqa továbbra is garanciadíj felszámítása nélkül biztosítja az első éves kezességvállalását. 

Az új lízingszerződések száma növekedett ugyan tavaly, de a teljesítmény jelentős eltéréseket mutatott az egyes szegmensek között: a személy- és kishaszonjárművek finanszírozása tovább erősödött, miközben az ipar volumenének csökkenése visszavetette a termelőeszközök piacát. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a támogatott finanszírozási programok szerepe továbbra is meghatározó, de a források szűkülése hatással volt a szerződések volumenére. A magas kamatkörnyezet és a vállalati szektor óvatossága befolyásolta a lízingpiac alakulását, a bizonytalanság továbbra is nagy, a beruházási kedv pedig alacsony.

Bár 2024-ben a Magyar Lízingszövetség tagjainál nőtt az új lízingszerződések száma az előző évhez képest, a teljesítmény szegmensenként eltérő volt: míg egyes területek kiugró növekedést mutattak, mások stagnáltak. A negyedik negyedévben a kihelyezések értéke elérte a 969,77 milliárd forintot, ami 6,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A szerződött darabszám 84 282 volt, ami 16,5 százalékos bővülést mutat 2023-hoz viszonyítva. A teljes kihelyezett portfólió 2 374 milliárd forintra emelkedett, ez 10,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor az állományi darabszám 318 993-ra csökkent, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as értéknél. A finanszírozott összegek megoszlása alapján a lízingszolgáltatók ügyfeleinek 62 százaléka KKV, 18 százaléka nagyvállalat, míg a magánszemélyek aránya mindössze 8,6 százalék. A fennmaradó 11,4 százalékot állami, egyéb nem lakossági vállalkozások adják.

A Magyar Lízingszövetség adatai alapján a finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott. A legnépszerűbb konstrukció a zárt végű pénzügyi lízing, amely az összes szerződés 52,6 százalékát tette ki, míg az állomány 33,1 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing volt. A kölcsönök a piac 3,4 százalékát, az operatív lízing pedig 10,9 százalékát képviselték.

A kamatkörnyezet vegyes képet mutatott: a változó kamatozásnál meghatározó 1 és 3 hónapos BUBOR trendje október elejéig csökkent, majd 6,5 százalékon stabilizálódott. Ezzel szemben a piac számára fontosabb fix kamatozású ügyletek esetében az iránymutató 3 és 4 éves BIRS mutató év végére meghaladta az év eleji értékeket – mondta Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

Február 3-án megkezdődött a jelentkezés a Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programra, amely 9 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a hazai mikro- és kisvállalkozásokat digitális jelenlétük megteremtésében vagy korszerűsítésében. A negyedik ipari forradalom, vagyis az ipar 4.0 egyik központi eleme a digitalizáció, amely ma már nem csupán versenyelőnyt jelent, hanem a vállalkozások hosszú távú fennmaradásának záloga is lehet. A kkv-szektornak is elkerülhetetlen az ipari fejlődés új szintjéhez csatlakoznia, a Demján Sándor Program igénybevétele kiváló lehetőséget biztosít, hogy elinduljanak ezen az úton. 

Demján Sándor Program a digitális átalakulást is támogatja 

A Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program keretében a mikro- és kisvállalkozások 400 000 - 1 500 000 forint közötti támogatást igényelhetnek utalványok formájában, amelyet a digitális térben való aktív jelenlét kialakítására használhatnak fel. A program három különböző csomagot kínál, amelyek rugalmasan kombinálhatóak, hogy a pályázók egyéni igényeikhez legjobban illeszkedő megoldásokat választhassanak. A program partnerszolgáltatója pedig mindenben professzionális segítséget nyújtanak, legyen szó webfejlesztésről, közösségi média jelenlét erősítéséről, tartalomfejlesztésről vagy ügyfélszolgálati rendszerek kialakításáról. A beruházási csomagok kifejezetten a maximum 50 fő létszámmal rendelkező mikro- és kisvállalkozásokat, valamint az egyéni vállalkozásokat célozza, ezen belül is azokat, akik egyáltalán nem rendelkeznek online jelenléttel vagy a már meglévő weboldaluk fejlesztésre szorul. A jelentkezés folyamatos, a vállalkozások az online pályázati felületen keresztül tudnak regisztrálni. A pályázati kiírás és a jelentkezési feltételek a program hivatalos weboldalán ( https://palyazat.neum.hu/ ) érhetőek el. 

2025-ben már a kkv-szektor számára is nélkülözhetetlen a digitális jelenlét 

A digitalizáció ma már megkerülhetetlen a kis- és középvállalkozások számára versenyképességük megőrzése és működési hatékonyságuk javítása érdekében. A gyors technológiai fejlődés és a piaci trendek folyamatos változása megköveteli a vállalkozástoktól, hogy új digitális megoldásokat adaptáljanak a mindennapi működésükbe. Többek között az automatizált rendszerek alkalmazása – mint például az ügyfélszolgálati, számlázó vagy raktárkezelő szoftverek - jelentős idő- és munkaerőmegtakarítást jelenthet a vállalkozás részére, ami költségoptimalizálásra ad lehetőséget. A weboldalak és webshopok üzemeltetésével, valamint aktív közösségi média használattal széles közönség érhető el és közvetlen kapcsolat alakítható ki a fogyasztókkal.  Adatelemzések révén a vállalkozások részletesebb betekintést nyerhetnek a vásárlók viselkedésébe és a piaci trendekbe, ami lehetővé teszi a célzott marketingstratégiák kidolgozását. A digitalizáció növeli a rugalmasságot is, például a felhőalapú megoldások és a távoli munkavégzés támogatásával. 

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a kkv-szektor digitális átállása magas kezdeti költségekkel járhat és kockázati elemeket is hordoz magában, például az adatbiztonság tekintetében. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program célja, hogy egyrészt szakértők bevonásával minimalizálja a kockázati tényezőket, másrészt anyagilag támogassa a kkv-szektor digitális átállást, hiszen a pályázat igénybevételéhez nem szükséges önerő, a támogatás a fejlesztés teljes költségét fedezi. 

Hogyan készülhetnek fel a kkv-k az ipar 4.0-ra? 

Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom a digitalizáció és az intelligens technológiák integrációját jelenti az ipari folyamatokba. Az ipar fejlődéstörténetében az 1.0 a gőzgépek megjelenésével a gépesítés korszakát hozta el a 18. század végén. Az ipar 2.0 az elektromosság és a tömegtermelés bevezetését jelentette a 19. század második felében, míg az ipar 3.0 az automatizáció és az informatika robbanásszerű fejlődését eredményezte a 20. század második felében. Az ipar 4.0 tovább lép: az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a Big Data és az IoT (Internet of Things) révén teljesen új szintre emeli a hatékonyságot, rugalmasságot és a gyártási folyamatok irányítását. 

Forrás:https://www.economx.hu/gazdasag/ipar-40-mnb-versenykepesseg-innovacio-ngm-technologia.803587.html

A tavalyi év során jelentős mértékben, 8 ponttal javultak a kormányzat vállalkozásbarát intézkedéseivel kapcsolatos várakozások a hazai kkv-k vezetőinek körében, derült ki a K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó negyedéves kutatási adataiból. Noha az érték továbbra is negatív tartományban áll -7 ponttal, a 2024-es év kutatási eredményeiből egy lassan, de biztosan javuló tendencia rajzolódik ki.

Láthatóan jól fogadta a hazai kkv szektor azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzetük megkönnyítésére hozott a kormány. A kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetéről képet adó K&H kkv bizalmi index kutatás vizsgálja a cégvezetők várakozásait a kormányzati intézkedések vállalkozásbarát voltát illetően, és e tekintetben az elmúlt egy évben jelentős, 8 pontos javulás ment végbe, jelenleg -7 ponton áll.

Ezzel a mutató visszatért a 2023. év végi szint környékére. A negatív tartomány ellenére azonban egy folyamatosan javuló tendencia rajzolódik ki, mivel 2024 első negyedévében még csak a -15 pontot érte el, azóta viszont emelkedett a mutató.