Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Exportra termelő kkv-k finanszírozását támogatják

2018. október 19. - Cégkasszás

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank, melynek értelmében a két pénzintézet közösen dolgozik a hazai kkv-szektor finanszírozási helyzetének javításáért – olvasható az esemény kapcsán kiadott közleményben. A forrásokat elsősorban a magyar cégek regionális terjeszkedésére fordítanák, illetve a garancia termékek használatát ösztönöznék
photo-1529636444744-adffc9135a5e.jpg

Az MFB és az Eximbank az együttműködés keretében szakértői munkacsoportot hoznak létre. A rendszeres konzultáció célja, hogy a felek áttekintsék egymás termékeit és szolgáltatásait, illetve beazonosítsák a jelentkező ügyféligényeket. A közös munka során javaslatot tesznek arra, hogy az MFB és az Eximbank által összehangolt feladatok révén hogyan érhető el lehető legnagyobb gazdaságélénkítési haszon. Vagyis a jelek szerint a két állami tulajdonú pénzintézet igyekszik kihasználni a közös területekben rejlő szinergiákat, hogy hatékonyabban jussanak el a források a kkv-szektorhoz.

 Az együttműködés során a két intézmény kiemelt figyelmet fordít a hitelezés és garancianyújtás eredményes összehangolására, illetve a magyar vállalkozások regionális, országhatárokon átnyúló terjeszkedésének elősegítésére. A munkacsoport tevékenysége kiterjed a védelmi ipar fejlesztését érintő finanszírozási kérdésekre, elsősorban a Zrínyi 2026 Honvédelmi-haderőfejlesztési program vonatkozásában. Az MFB és az Eximbank egyezteti azt is, milyen eszközeik állnak rendelkezésre a nemzetközi szintű gazdasági együttműködés elősegítésére, illetve más kelet-közép-európai országok helyi fejlesztési banki intézményrendszerét megalapozó szakmai támogatásra.

 A két cég a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (GHG) bevonásával a munkacsoportban egyeztet arról is, hogy az MFB pénzügyi csoportjához tartozó GHG állami viszontgaranciás termékei az Eximbank mely hitelprogramjaihoz vehetők igénybe. A cél, hogy további garancia termékekkel bővüljenek a forrásszerzési lehetőségek a kkv-szektor hatékonyabb finanszírozására – zárul a közlemény.

 

Európa élvonalában a magyar hitelgarancia

Csak Olaszországban és Portugáliában haladta meg a magyart a hitelgarancia-szerződések összege a GDP arányában 2015-16-ban – derül ki Balog Ádám tanulmányából, mely a Hitelintézeti Szemlében jelent meg. A kimutatás szerint egyre nagyobb a jelentősége ennek az eszköznek a vállalkozások finanszírozásában, a bankok közül szinte már mindenki felismerte, hogy hasznos a garancia, sokszor inkább a kereslettel van probléma.

time-is-money-1497598.jpg

Ráharapott Európa a hitelgaranciára

 Nemrég már foglalkoztunk Balog Ádám tanulmányával, mely a hitelgarancia európai szerepét vizsgálja, azonban a Hitelintézeti Szemle idei első számában megjelent írás még egy külön cikket érdemel, melyben most az európai országokat hasonlítjuk össze a hitelgarancia igénybe vétele szempontjából.

 Alapvetően azért van szükség a hitelgaranciára, mert a bankok nagy része még akkor is vonakodik hitelt adni a kkv-k egy részének, ha éppen megfelelő a gazdaság helyzete, mivel a fiatal vállalkozásokról kevés információ áll rendelkezésre. További probléma lehet, hogy ezeknek a fiatal cégeknek gyakran nincs olyan eszközük, ami a hitel fedezetéül szolgálhatna, így gyakran a finanszírozás hiánya miatt nem tudnak megvalósítani egyébként életképes beruházásokat. Az ilyen esetekben nőhet meg a regionális bankok szerepe, akik jobban ismerik a helyi vállalkozásokat – állapítja meg tanulmányában Balog Ádám.

 Ebben a helyzetben mindenki rosszul járhat, hiszen a cégek nem jutnak finanszírozáshoz, a bankok pedig a nem elégséges információ miatt nem tudják kiválasztani a jó projekteket. Emiatt elővigyázatosságból a pénzintézetek sokszor magasabb kamatot állapítanak meg, mint ami indokolt lenne, ezzel pedig romlik a cégek versenyképessége. Ennek oka lehet az is, hogy a kisebb cégekről nehezebben szereznek információkat, mint például a nagy tőzsdei társaságokról.

 Vagyis a nem megfelelő transzparencia miatt minden fél kockázatokat fut, emiatt hozták létre sok országban a hitelgarancia intézményét. Ennek keretében a garanciavállaló társaság készfizető kezességet vállal a cég hitelére, ezzel a bank alacsonyabb kockázatot fut, hiszen az ügyfél esetleges nem-teljesítése esetén a garanciát nyújtó intézmény áll helyt a bank irányában a kintlévőség előre meghatározott mértékéig.

 A hitelgarancia-alap független, harmadik szereplő a bank és a hitelfelvevő között, amely hitelfelvevő nem rendelkezik minden olyan kitétellel, amely a bank számára szükséges. A garanciaalap így a bank számára egyfajta biztonságot jelent, valamint áttételesen lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy hitelt kapjon. A garanciaintézmények általában állami szerepvállalás mellett jönnek létre, mind a fejlett, mind a fejlődő piacok esetében. Általában nonprofit intézmények, de van egyfajta kötelezettségük az önfenntartásra.

 A hitelgaranciának természetesen díja is van, amely általában egy éves díjból és egy upfront-díjból tevődik össze, amely díj tükrözi a projektek kockázatosságát is. A garantőr adminisztrációs díjat is felszámolhat, valamint meghatározhatja, hogy a díjakat ki viselje, a hitelező, vagy a hitelfelvevő. A fentihez azonban kapcsolódik, hogy nem minden esetben valósul meg kockázati alapú árazás, így Magyarországon sem ez a gyakorlat.

 Magyarország élen jár ebben

 A hitelgarancia természetesen nem csak tagállami szinten képzelhető el, vannak erre fontos uniós alapok, projektek is, melyek kiegészítik az önálló hitelgarancia-rendszereket, ilyenek például:

  • A COSME összesen 2,3 milliárd eurós büdzsével fut 2020-ig. Célja, hogy a KKV-k könnyebben jussanak forráshoz, elősegítse a vállalkozói kedvet, biztosítsa a megfelelő környezetet az új vállalatok elindításához és növekedéséhez. A program keretében a garancia mértéke a tőketartozás maximum 50 százalékig terjedhet, és maximum 249 főt foglalkoztató társaság veheti igénybe, azaz a mikro-, kis- és közepes vállalkozások is részt vehetnek benne.
  • Az Innovfin célja, hogy az innovatív KKV-k megfelelő forráshoz jussanak. A program 25 ezer és 7,5 millió euró közötti hitelek esetében alkalmazható (1 és 10 év közötti futamidővel), maximum 499 főt foglalkoztató társaság esetében. Olyan KKV-knak nyújt hitelgaranciát, amelyek valamilyen innovatív terméket fejlesztenek, vagy gyorsan növekszenek (a foglalkoztatottak vagy a bevétel 20 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben éves szinten)

 A hitelgarancia intézménye a külső finanszírozást érintő problémákat nem oldja fel teljes egészében, ám hozzájárulhat a hitelezési piac zavartalanabb működéséhez. Az állami szerepvállalás mellett a hitelgarancia intézménye az az eszköz, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a vállalkozások negatív gazdasági hangulatban is hozzájuthassanak megfelelő forrásokhoz. Ezáltal végső soron a gazdasági visszaesés mértékét is tompítani lehetne.

 Az EU-ban és a környező országokban fellelhető garanciaintézmények működését, adatait az AECM (European Association of Guarantee Institutions) fogja össze. A legfrissebb adatok szerint az EU-n belül a GDP arányában Olaszországban, Portugáliában és Magyarországon a legmagasabb a kibocsátott garanciák értéke. Míg az EU országainak nagy részében a kibocsátott garanciák a GDP 0,2–0,5 százalékát teszik ki, addig az első három ország esetében ez az arány 1,7–2 százalék között mozog.

hitgari.png

Az AECM 2016-os adatai szerint a múlt évben a 42 tag körülbelül 30 milliárd eurónyi garanciát helyezett ki 26 európai országban, amelyből 2,8 millió darab KKV részesült, és több mint 400 ezer új vállalkozás jött létre. Átlagosan a bankok a kockázat 30 százalékát futották, míg a maradékot a hitelgarancia-intézmények fedezték.

 Az EIB legfrissebb felmérése szerint az EU megkérdezett bankjainak 91 százaléka használja a hitelgarancia intézményét, ennek aránya azonban a bankok összes KKV hiteléhez képest elenyésző: a bankok mindössze 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a teljes KKV-hitelállományuk legalább 10 százalékához köthető hitelgarancia – olvasható a tanulmányban.

Jól bevált partnerekben bíznak a magyar cégek

Nem könnyű a kis- és középvállalkozók beszállítójává válni ma Magyarországon, tízből hat kkv ugyanis a már bevált, jól ismert alvállalkozókkal dolgozik együtt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Ha mégis új beszállító partnert kell keresni, a cégek elsősorban saját ismertségi körükből választanak, mivel a döntésnél a megbízhatóság a legfontosabb szempont.
handshake-3382503_340.jpg

„A kkv-k és beszállítók között egyfajta bizalmi kapcsolat van, hiszen egyik üzletmenete sem tud a másik nélkül gördülékenyen működni. Nem véletlen tehát, hogy az új partnerek kiválasztásakor elsősorban a megbízhatóságot keresik a cégek, és csak ezt követően veszik figyelembe a rugalmasságot, az árazást és a szállítási időt a legalkalmasabb jelölt kiválasztásakor” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A bank friss bizalmi indexe szerint a magyar kkv-k alig 40 százaléka nyitott arra, hogy új beszállítókkal működjön együtt.

 A cégek számára a megbízhatóság mellett fontos még a rugalmasság, az árazás és a szállítási idő, a cég mérete vagy a kizárólagosság viszont jóval kisebb jelentőséggel bírnak.

 Ha mégis új beszállítókra van szükség, akkor a cégvezetők 60 százaléka már meglévő ismeretségi köréből választ, illetve sokat számíthat a bevált üzleti partnerek ajánlása is. Az viszont érdekes, hogy a munkatársak ajánlása alapján csak harminc százalék választana új üzleti partnert.

 Ha a beszállító már bekerült a bizalom körébe, nem kell a folyamatos ellenőrzésektől tartania. A kkv-k túlnyomó többsége ugyanis csak indokolt esetben vizsgálja felül partnereit (74%), és csupán minden negyedik (26%) cég végez rendszeres felülvizsgálatokat.

Még 1000 milliárd forintot fordít kkv hitelezésre az MNB

 

 money-2696234_340.jpg

Folytatódik a Növekedési Hitelprogram, az új, NHP Fix névre keresztelt lépcsőt januártól indítja el a Magyar Nemzeti Bank – jelentették be a monetáris tanács legutóbbi ülését követően. Az újabb 1000 milliárd forintos programmal elsősorban a kkv-kat célozzák, akik legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett juthatnak forráshoz.

 Az MNB nulla százalékos kamat mellett juttat forrást a bankoknak az új NHP Fix program keretében, ezt legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetik tovább a kkv-knak. A hitel összege legfeljebb egymilliárd forint lehet, a futamidő pedig 3-10 év között változhat a jegybank programjának kiírása szerint. A kedvezményes hitelt új beruházásokra vehetik fel a cégek, lízingre is felhasználható.

 A vállalati hitelezés volumene jelenleg megfelelő, de szerkezete nem elég egészséges – olvasható az MNB közleményében, melyben az új hitelprogram szükségességét indokolták. A jegybank szerint a hosszú lejáratú hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a fix kamatozású hitelek aránya is alulmúlja a fejlettebb országokban jellemző arányt. Az NHP idejében teret nyertek a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek, a program kivezetését követően azonban ezek aránya visszaesett, amin a későbbi Piaci Hitel Program sem tudott változtatni. Mivel piaci alapon jelenleg nem jönnek létre széles körben hosszú lejáratú, fix és kedvező kamatozású hitelek, a vállalkozások érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvező kamatszintet, ezért ismét jegybanki beavatkozás indokolt – teszik hozzá.

 

Digitalizálódnak a magyar cégek, de csak óvatosan

Bizonyos digitális fejlettség ma már alapvető elvárás a magyar kkv-k körében is, így például céges honlap vagy webshop vagy bankkártyás fizetés nélkül egyre kevesebben léteznek. A komolyabb jövőtechnológiákkal kapcsolatban viszont egyelőre óvatosan nyilatkoznak a cégek, melyek többsége fejlesztéseket is tervez a következő időszakban – derül ki az Unicredit Bank és az Inspira Research közös felméréséből.

shutterstock_624594422.jpg

A nemrég ismertetett reprezentatív felmérésben a legnagyobb üzleti potenciállal rendelkező mintegy 20 ezer kkv vezetői közül kérdeztek meg hatszázat a kutatók. A megkérdezett vállalkozások 85 százalékának van saját honlapja, mellette 68 százalékuk a Facebookot is használja. Itthon egyelőre kevésbé népszerű a LinkedIn, amit a cégek kevesebb mint negyede használ. A cégvezetők válaszai alapján a vállalkozások 26 százalékának van saját webshopja, 8 százalék pedig blogot is üzemeltet.

A kutatás egyik érdekessége, hogy a családi vállalkozások számára kiemelten fontos, presztízsértékű és szinte szívügy a céges honlap. A nem családi vállalkozások a családi vállalkozásokhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetnek a LinkedIn-jelenlétre. Érdekesség, hogy a bankkártyás fizetés fokozatos elterjedésével már a kkv-k 39 százalékánál is lehet kártyával vásárolni a webshopban.

A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások 45%-a hallott már vagy van elképzelése a fintechről (nem banki online fizetésről), de csak 10%-uk használja és további 20%-uk tervezi a jövőben hosszú távon használni. A fintech használatával szemben a fő aggályt az jelenti, hogy a cégeknek csak nagyon kis hányada (5-10%-a) lenne hajlandó egy külső, nem banki online szolgáltató részére megadni a banki és könyvelési adatait.

A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások a következő öt évben főképp a termék- és szolgáltatásfejlesztés korszerűsítése, új termék létrehozása (39%), előállító folyamatok fejlesztése (37%), ügyfélnyilvántartás, CRM (31%) és a vállalatirányítási rendszer bevezetése (29%) terén terveznek fejlesztéseket a közeljövőben.

 

60 milliárdos hitelprogram technológiai fejlesztésre

Szeptember tizedike óta igényelhető az MFB Pontok hálózatában az uniós forrásból megvalósuló KKV Technológiai Hitelprogram, melynek keretösszege 60 milliárd forint, kamata pedig nulla százalék – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közleményéből.

A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. A hitelprogram fő célkitűzése a magyar vállalkozások technológiai korszerűsítésének támogatása – áll a közleményben.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felkészültségének javítása mellett a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtését és bővítését célozza. A program a teljes kkv-szektornak szól, egyaránt jó lehetőség többek között termelő vállalkozásoknak, autóipari beszállítóknak, a vendéglátó- és építőiparban működő cégeknek. A hitelből a vállalkozások számára szükséges berendezések széles köre finanszírozható, így IT-eszközök, gépek, nagy értékű termelő eszközök egyaránt beszerezhetők.

A felvehető hitelösszeg minimum 1 millió Ft, maximum 50 millió forint. A hitelre kezdő vállalkozások is pályázhatnak, ez esetben a maximum hitelösszeg 25 millió forint lehet. A hitel minimum 10%-os saját forrással igényelhető, rendkívül kedvező, 0%-os éves kamat mellett, a futamidő akár hét év is lehet.

A hitel fedezeteként jellemzően elegendő a megvásárolt gép, vagy berendezés. A fedezet biztosítására általánosságban a normál banki működésre jellemző kiegészítő biztosítéki formák fogadhatók el.

letoltes.png

Iposz: a Magyar falu program az iparosok célkitűzését tükrözi

Kézművesség-napja

A Magyar falu program az iparosok célkitűzéseit tükrözi, fontos színtere lehet a magyar mikro- és kisvállalkozások termelékenységének és modernizációjának, ezért a partnerség szellemében a szövetség  bekapcsolódik a programba  - hangsúlyozta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke szerdán Budapesten a Magyar kézművesség napja ünnepségen.

Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy az 5 ezer lakos alatti településekre vonatkozó Magyar falu program a tervezési fázisban van, ősszel terjesztik a kormány elé. 

Gyopáros Alpár (Fotó: Juhász Melinda)

A hosszú távú komplex program célja a falvak népességmegtartó erejének növelése, a munkahelyteremtés és megőrzés, a Digitális jólét program bővítése, a közösségi közlekedés, a piaci szolgáltatások támogatása - mondta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy terveik szerint 2019-ben a Magyar falu program négy pillérre: a lakhatásra, a közlekedésre, a közszolgáltatásokra és a helyi identitásra épül majd.

Az ünnepségen az Iposz elnöke rámutatott arra, a magyar iparosság az összes olyan kézműipari szakmában, kistelepülésen is jelen van, amelyek fejlesztését a Magyar falvak program célul tűz ki. Példaként említette, hogy a szolgáltató, javító és építő tevékenységek megléte a településeken az egyik legfontosabb eleme a népességmegtartó képességnek. 

Az elnök szerint az iparosság jelentős mértékben tudna közreműködni abban, hogy a különböző innovációs és fejlesztési törekvések, beleértve a digitalizálást is, elterjedjenek ezeken a kisebb településeken.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége a 177 ipartestületből álló hálózatán keresztül hátteret tudna biztosítani az iparosság eléréséhez, és így hozzá tudna járulni a Magyar falvak program végrehajtásának eredményességéhez - mondta az Iposz elnöke.

 A Magyar kézművesség napján Németh László felidézte, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége a rendszerváltást követően kezdeményezte, minden évben emlékezzenek meg egy napon a családi, mikro- és kisvállalkozások százezreiről, a magyar iparos és kézműves társadalomról, hiszen a magyar gazdaság 99 százaléka családi, mikro- és kisvállalkozásokból áll. Ez a szektor állítja elő a magyar GDP 30-40 százalékát, és biztosítja a foglalkoztatás 70 százalékát, ezért nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások milyen hatékonyan működnek, mennyire tudnak lépést tartani az informatikai és technológiai forradalom kihívásaival, és mennyire tudják megőrizni versenyképességüket és foglalkoztatási képességüket - mondta Németh László.

Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese az ünnepségen arra hívta fel az iparosok figyelmét, hogy folyamatosan bővül a kkv-k finanszírozási lehetősége Magyarországon. A Garantiqa hamarosan célzottan is megkeres levélben mintegy 10 ezer kisvállalkozót, hogy segítse a hitelhez jutásukat.

Dr. Nagy Róbert (Fotó: Juhász Melinda)

A hozzászólásokban az iparosok javasolták, hogy a Magyar falu program helyezzen nagyobb hangsúlyt a kistelepülések közbiztonságára, illetve tegyen lehetővé egyfajta rugalmasságot a helyi problémák kezelésében.

Ma még olcsó a finanszírozás, de gondolni kell a jövőre

Az elmúlt években enyhültek Európában a kkv-k finanszírozási problémái elsősorban annak köszönhetően, hogy a jegybankok laza monetáris politikája elhozta az olcsó pénz korszakát – olvasható Balog Ádám tanulmányában, mely a Hitelintézeti Szemle idei első számában jelent meg. Az MKB Bank vezérigazgatója szerint ugyanakkor a jelenlegi kedvező feltételek mellett fennáll annak veszélye, hogy egy kevésbé támogató környezetben szűkülnek a cégek finanszírozási lehetőségei, ezt a kockázatot lehet csökkenteni a hitelgarancia elterjedésének növelésével.

 Melyik cégek a legérzékenyebbek a kamatokra?

A jelenlegi alacsony finanszírozási költségek mellett sok cégvezetőnek esze ágában sincs a jövővel törődni, pedig most lehetne egy jövőbeli kamatemelkedés kockázatait tompítani. Az Európai Unióban a kkv-k az ipar, építőipar és a kereskedelem szegmensében dominánsak, amelyek egyben a legtőkeigényesebb szektorok is; ezért a társaságok finanszírozásának fenntartása kiemelten fontos nemcsak a saját növekedésük, működésük szempontjából, hanem az egész gazdaságot figyelembe véve is – olvasható Balog Ádám tanulmányában. Részben emiatt a tőkeáttétel is a fenti szektorokban a legnagyobb, vagyis a saját tőkéhez mérten a legmagasabb a kötelezettségek állománya. Ez azt is jelenti, hogy a kamatok és a gazdasági ciklusok változására ezek az iparágak a legérzékenyebbek. Részben emiatt fontos, hogy a cégek finanszírozása milyen formában valósul meg.

Európában egyébként sajátos a cégek forrásbevonása: 80-85 százalékban bankhitelen keresztül valósul meg, miközben az Egyesült Államokban ez az arány éppen fordított, a vállalkozások a pénz nagy többségét a tőkepiacon keresztül teremtik elő. Ennek legfontosabb formáit a vállalati kötvények, private equity, venture capital, crowdfunding vagy hibrid megoldások jelentik.

Most lehetne kockázatot csökkenteni

 Európában a kkv-k jelentős szerepet játszanak, ugyanis a kontinens GDP-jének 60 százalékát adják, és mintegy  90–100 millió főt foglalkoztatnak, ami a munkaerő-állomány körülbelül 70 százaléka. Jelenleg 22 millió kis- és közepes vállalat működik az EU-ban. Amennyiben ezek a társaságok nem jutnak forráshoz a megfelelő mennyiségben és struktúrában, úgy mindez a beruházások csökkenését, a vállalatfelvásárlások elmaradását és csökkenő innovációt vonhat maga után – állapítja meg a tanulmány. A szerző kiemeli, hogy a megfelelő külső finanszírozás révén növekedhet a vállalkozói kedv, újabb vállalkozásokat alapíthatnak, valamint javulhat a cégek mérethatékonysága is. A gazdasági ciklus felívelő szakaszában a kockázatokat mind a hitelfelvevők, mind a hitelnyújtók alacsonyabbnak ítélik meg.

Amennyiben az üzleti ciklus kifullad, az a vállalatok aktivitásának csökkenéséhez, a profitok mérsékléséhez és így a munkanélküliség növekedéséhez, a fogyasztás csökkenéséhez vezethet. Mindez növeli a kockázatot, és a szerepelők mérsékeltebb aktivitását eredményezi. Mivel ez egy spirális folyamattá is válhat, a beavatkozás, illetve a ciklusok volatilitásának simítása kiemelt fontossággal bír – írja Balog Ádám. A gazdasági recesszió és a hitelhez, forráshoz jutás nehézsége általában egymást követik, sőt egymást erősíthetik. Azonban a gazdasági visszaesés mihamarabbi orvoslása érdekében éppen ez az az időszak, amikor olyan anticiklikus intézkedések szükségesek, amelyek segítségével tompítható a visszaesés hatása.

Az utóbbi években az Európai Központi Bank felmérése szerint már nem a finanszírozás az európai cégek fő gondja, megelőzte a munkaerő költsége, a nem szakképzett munkaerő hiánya és az adott iparág szabályainak betartása, bonyolultsága is.

blog_0906.png

Ezért kell a hitelgarancia

A kkv-k hitelfelvételéhez kapcsolódó garanciaprogramok célja, hogy olyan cégek is hitelhez jussanak, amelyek múltjuk miatt, vagy nem megfelelő fedezetük miatt erre nem lennének alkalmasak. Ezenkívül a garanciaprogramok a gazdasági ciklusok alján is biztosíthatják a kkv-k forráshoz jutását, így pozitívan hathatnak a növekedésre, esetleg tompíthatják a visszaesés mértékét – világít rá a tanulmány.

Mindezek ellenére még mindig nem terjedt el eléggé a hitelgarancia intézménye Európában, az EKB már idézett felmérése szerint a megkérdezett kkv-k szerint a hitelgaranciák kondíciói nem javultak az utóbbi időszakban, ami arra enged következtetni, hogy a társaságok alkalmaznák ezt a lehetőséget, de azok megléte, feltétele nem megfelelő.

A hitelgarancia intézményével kapcsolatban voltak már olyan kezdeményezések, melyek egységes európai megoldást javasoltak, azonban a kontinensen működő cégek különböző tulajdonságai, így különböző igényei miatt ezt nehéz kivitelezni. Így egyelőre maradnak a nemzeti sajátosságok ezen a téren.

A legtöbb nyugat-európai országban állami fenntartású nonprofit társaságok intézik a hitelgaranciát, csak Franciaországban és Olaszországban léteznek teljesen magánkézben lévő cégek erre a feladatra. Ezek a hitelgarancia-intézmények leginkább a kkv-kat célozzák meg, azzal a céllal, hogy növeljék a hitelezési aktivitást ebben a szegmensben. Garanciát bankok, lízingcégek és egyéb pénzügyi intézmények felé vállalnak, főleg forgóeszközhitel, beruházás és kereskedelmi hitel esetében. A garanciához kapcsolódó díjakat a hitelfelvevő fizeti, és az a hitel összegétől függ. A kockázat vállalása 34 és 81 százalék között szóródik, és 10–15 évre szólhat – mutatja be az eszközt európai viszonylatban a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás. A hitelgaranciának természetesen díja is van, amely általában egy éves díjból és egy upfront-díjból tevődik össze, amely díj tükrözi a projektek kockázatosságát is. A garantőr adminisztrációs díjat is felszámolhat, valamint meghatározhatja, hogy a díjakat ki viselje, a hitelező, vagy a hitelfelvevő.

Komoly fejlesztésekre készülnek a magyar cégek

Több mint tíz éve nem volt olyan magas a kkv-k beruházási szándéka, mint jelenleg, a megkérdezett cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H szokásos kkv bizalmi indexének friss adataiból. A legtöbben valamilyen informatikai fejlesztésben gondolkodnak, ez a cél megelőzi a gépek, berendezések korszerűsítését.

digital-investment.png

A hazai vállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint tovább nőtt a beruházást tervező vállalkozások aránya. Jelenleg tízből közel nyolc (78%) cég tervez fejleszteni a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74%) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57%-hoz képest jelentős előrelépés – olvasható a K&H közleményében.

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest. Az informatikai fejlesztések (42%) egy év elteltével újra az első helyre kerültek, megelőzve az eddig élen álló gépek, berendezések korszerűsítését (40%). A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24%-ról 28%-ra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya. „A válaszok alapján úgy tűnik, hogy eljött az ideje az eddig kissé háttérbe szorult informatikai beruházásoknak. Ezek általában olyan párszázezer forintos fejlesztések, amiket nem feltétlenül saját tőkéből, hanem a könnyen és gyorsan elérhető szabad felhasználású hitelekből finanszíroznak a cégek, mint például a K&H üzlettámogató hitel” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a bank marketing főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok közül a szolgáltató és mezőgazdasági vállalkozásoknál számíthatunk a leginkább új beruházásokra (86% és 83%). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari cégek vannak (79%), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64%). A cégek méretét tekintve viszonylag egységes képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87%-a, a kisvállalkozások 81%-a és a mikrovállalkozások 75%-a tervez beruházást a következő egy év során.

Már csak pár hétig lehet pályázni, ha valaki új dolgozót akar felvenni

istock_000023708461_large.jpg

Szeptember 10-én jár le annak a hatmilliárdos pályázatnak a határideje, melyet a Pénzügyminisztérium írt ki mikrovállalkozásoknak és kkv-knak munkahelyteremtő beruházások támogatására. A várakozások szerint a fenti összegből akár háromezer új munkahely is létrejöhet a gazdaságban.

 Varga Mihály júliusban jelentette be, hogy szeptember 10-ig lehet pályázni a hatmilliárdos összegre, a pénzügyminiszter elmondása szerint a pályázat a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével.  A munkahelyteremtő támogatás mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet, ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak.

 Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a 2 éves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.