Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Kevés cég tud most fizetésemelést kigazdálkodni

2020. szeptember 28. - Cégkasszás

Erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya a K&H kkv bizalmi index legfrissebb adatai lapján. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző.

depositphotos_202353742_l-2015.jpg

A KSH legfrissebb adatai alapján idén májusban 9,4 százalékkal, 398 800 forintra nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest. A keresetnövekedés lendülete megtörhet a következő egy évben, ugyanis a K&H kkv bizalmi index eredményei alapján jelentős változás várható az átlagfizetésekben. Az előző negyedévhez képest 28 százalékponttal kevesebben, a hazai cégvezetők 42 százaléka tervezi csak a bérek növelését, és a kkv-k közel fele (45 százalék) nem tervez munkabért érintő változással a következő egy évben. Emellett jelentősen növekedett azok aránya, akik keresetcsökkenésre számítanak, közel minden tizedik kkv (12 százalék) számol ezzel.

kh_bizalmiindes.JPG

A bérezési szándék a cég méretét tekintve, valamint szektoronként is eltérő képet mutat. Legkevésbé a mikrovállalkozások (39 százalék) és a szolgáltatási szektorban (38 százalék) tevékenykedő cégek vélik reálisnak a bérek növelését. Csak a mezőgazdaságban nem esett vissza drasztikusan a fizetésemelést prognosztizálók aránya, a cégek 58 százaléka számol vele. 

Továbbra is népszerűek a cafeteria juttatások, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal nagyobb arányban, a cégek majdnem fele (45 százalék) tervez valamely formájával. A cafeteria elemeket tekintve a munkába járás költségtérítése annak ellenére a legnépszerűbb, hogy 2019-től már jövedelemként adózik: közel minden negyedik cég (22 százalék) alkalmazná ezt a formát a következő egy évben.

A garancia lehet a válságkezelés egyik kulcsa

Kiemelkedő szerepük lehet az állami garanciaprogramoknak a jelenlegi válságkezelés során – olvasható az MNB szakembereinek cikkében, melyet elsőként a Portfolio közölt. Ez azért fontos, mert Magyarországon békeidőben magas volt a garanciavállalások aránya nemzetközi összehasonlításban, azonban most a viharban - amikor valóban szükség van állami garanciára - sok ország sebességváltása miatt hátra szorultunk a mezőnyben. Éppen ezért érdemes lehet nekünk is sebességet váltani, mielőtt végleg lemaradunk. 

depositphotos_150393126_l-2015.jpg

Felértékelődnek a garanciaprogramok a válságban

A koronavírus okozta negatív gazdasági helyzet ellensúlyozására az Európai Unió 24 vizsgált tagállama eddig összesen 46 garanciaprogramot indított, a programok számos országban az állam válságkezelésre szánt teljes keretösszegének 50 százalékát is meghaladják – írja szakmai cikkében Fábián Gergely és Drabancz Áron, az MNB szakértői.

A garanciaprogramok felfutását jól jelzi, hogy 2019-ben még átlagosan a GDP 0,7 százalékát tették ki, miközben most a koronavírus hatására bejelentett új programok teljes potenciális keretösszege az Európai Unió GDP-jének egyhatodát közelíti - olvasható a Porftolio cikkében.

A fenti tendencia oka részben az, hogy a nehéz gazdasági helyzetben felértékelődik a garanciaprogramok szerepe, hiszen a bank számára az állami garancia jelent fedezetet, ezzel csökkenti a bank kockázatát.  Az államilag garantált hitelek egyrészt a gazdasági visszaesés miatt meggyengülő vállalatok likviditását erősítik, másrészt a karanténintézkedések feloldása után lehetővé teszik a gyorsabb gazdasági visszarendeződést. 

Az állami hitelgarancia a kormányok számára is előnyös a válságkezelésben, hiszen relatíve kicsiny és időben elnyúló, jól porlasztható költséget jelentenek, miközben a gazdaságban azonnal éreztetik anticiklikus, azaz gazdaságtámogató hatásukat. Magyarországon az előző évtizedben az állam garanciabeváltásokhoz kapcsolódó éves költsége nagyjából 20 milliárd forint körül alakult, ami viszonylag csekély összegnek tekinthető a tavaly nagyjából 1000 milliárd forintot kitevő hitelgarancia portfólióhoz, illetve a közel 9000 milliárd forintos hitelállományhoz viszonyítva.  A garanciaprogramok a kockázatmegosztás révén nagymértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – a romló gazdasági környezet ellenére is hitelhez jussanak, és a hitelezési feltételek se szigorodjanak túlzott mértékben – állapítják meg a jegybank szakemberei.

A járvány megjelenése előtt Magyarországon volt az egyik legmagasabb a garanciaállomány aránya a gazdaság méretéhez viszonyítva.

Nem számít, mi volt a válság előtt

Ennél fontosabb azonban az, hogy viharos időszakban mennyire támaszkodhatnak a bankok és vállalatok az állam nyújtotta biztonságra. Éppen ezért a jelenlegi válsághelyzetre sok ország a garanciaprogramok jelentős kiterjesztésével reagált. Az új vállalások jelentősen átrendezték a nemzetközi sorrendeket is: a garanciaprogramok 2019-es évi nagyságának nemzetközi összehasonlítása így már nem bír releváns információval a jelenlegi helyzetre nézve.

A tagországokban a legfrissebb adatok szerint jelentős eltérések tapasztalhatók a programok mérete szerint: egyes országokban a programok nagysága a GDP 2 százalékát se éri el, míg például Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban a GDP 10 százalékát is meghaladhatja a rendelkezésre álló garanciakeret. A legnagyobb programot Németország indította közel 800 milliárdos keretösszeggel, Olaszország programjai pedig GDP-arányosan a 28 százalékot is elérik.

20200921.JPG

Az európai országokban elindított állami garanciaprogramok általában a teljes vállalati szektort célozzák, azonban egyes országokban (pl.: Ausztria, Észtország) a súlyosan érintett iparágakat (pl.: turizmus, vendéglátás) célzó specifikus programok is elindultak. Vagyis vannak szelektív programok, nem csak szektorok, hanem akár vállalatméret vagy árbevétel alapján is. 

A meghirdetett programok nagyrésze 80 vagy 90 százalékos állami garanciavállalást kínál. A magas garanciavállalásra az Európai Unió márciusi határozata ad lehetőséget, mely megengedőbb lett a 2020. december 31-ig megkötött hitelek garantálása kapcsán: az államok csökkentett díjú garanciát nyújthatnak, mely kedvezményes díj 6 évig is fennmaradhat, és a garancia a korábbi 80 százalék helyett akár a tőketartozás 90 százalékát is lefedheti. 

Bár korai még kiértékelni az egyes garanciaprogramok hatását, az azonban látható, hogy azon országokban, ahol az első hónapokban legnagyobb mértékben használták a vállalati hitelgaranciákat, ott a bankok a hitelezési feltételek kisebb arányú szigorításáról számoltak be. Ennek tükrében érdemes lehet Magyarországon is megfontolni a garanciaintézmények tevékenységének további bővítését – olvasható az MNB szakmai cikkében. 

Magyarországon 500 milliárd forintos keretösszeggel indította el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 90 százalékos állami garanciavállalás melletti Krízis Garanciaprogramot. A várakozások szerint a keretet ki is használják idén a hazai kkv-k annak érdekében, hogy forráshoz juthassanak.

A hitelgarancia pont akkor működik, amikor a bankok behúzzák a féket

Hitelezési verseny alakult ki a magyar piacon a bankok között az MNB NHP Hajrá!  konstrukciójának meghirdetésével – derült ki a Világgazdaság csütörtöki konferenciájának panelbeszélgetésén. Az is elhangzott, hogy a hitelgarancia akkor válik éppen népszerűbbé, amikor a bankok behúzzák a féket a hitelezésben.

mor5116_1.jpg

Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a Garantiqa pont a kereskedelmi bankokkal ellentétesen működik, amikor a bankok behúzzák a féket, a garanciacég épp akkor növeli meg jelentősen üzleti tevékenységét. A szakember szerint az elindított Krízis Garanciaprogram igen népszerű, sikeres a hazai pénzintézetek között, annak 500 milliárd forintos állami viszontgarancia keretét vélhetően teljesen kihasználják majd a hitelintézetek.

Nagy Róbert kiemelte: 2019-ben a Garantiqa kezességvállalásával a kis- és középvállalati (kkv) szektorba áramlott hitelek összege meghaladta az 1000 milliárd forintot, de elképzelhető, hogy idén ezt az összeget felülmúlhatják a Krízis program révén. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a cég garancia-díjai is csökkentek az elmúlt időszakban – tette hozzá.

A hitelgarancia keretében épp azok a cégek kaphatnak könnyítést, melyek egyébként túl kockázatosak lennének a bankok számára, nekik tud a hitelük mögé kezességet vállalni az állam.

Majdnem fél év után mutat életjeleket a magyar gazdaság

Sorozatban második hónapban volt 50 pont felett a magyar feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe (bmi) – közölte a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a héten. Az adat alátámasztja azt a vélekedést, hogy a második negyedéves bezuhanás után jó úton jár a kilábalás felé a magyar gazdaság egyik fontos szektora.

depositphotos_41682849_l-2015.jpg

Júliusban február óta először mért 50 pont feletti értéket a társaság, a zsugorodást a növekedéstől elválasztó határ átlépése után augusztusban 52,8 pontra kúszott tovább felfelé a mutató. Az MLBKT jelentése szerint a korábbi augusztusokkal összevetve az idei érték felülmúlja a hosszú távú augusztusi átlagot (52,7), és nem éri el az elmúlt három év átlagát (54,8).

A felmérésben vizsgált részindexek többségükben emelkedtek júliushoz képest, ennek mértéke három esetben érte el az 5 százalékpontot. A foglalkoztatottságindex értéke 50,0 pont fölé került ebben a hónapban, első alkalommal nyolc hónap szűkülés után. Ezt a trendet megelőzően utoljára 2019 októberben volt 50,0 pont alatt az index, ami az azt megelőző fél évben folyamatosan 50,0 pont körül ingadozott.

Tavasszal a válság során nagyot zuhant a magyar feldolgozóipar konjunktúraindexe, a márciusi 29,1 pont volt a mélypont, amikor a hirtelen lezárások és gyárleállások miatt romlottak el a kilátások. Innen kapaszkodott vissza az index folyamatosan, a mostani 52,8 pont a legmagasabb érték 2020-ban.

Egyre versenyképesebbek a magyar kkv-k, de van még hova fejlődni

A gazdasági fejlődés alapja a vállalati versenyképesség, ezen belül a kkv-szektor versenyképessége – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent versenyképességi jelentésében. A jegybank már lát jeleket a javulást illetően, de még így is messze vannak a magyar cégek a hasonló nyugat-európai vállalkozásoktól. 

depositphotos_12213516_l-2015.jpg

A vállalati versenyképesség lehet a gazdasági növekedés egyik kulcsa

Közel másfél éve tette közzé 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját az MNB, ennek teljesülését, illetve a változásokat mérte most le első versenyképességi jelentésében a jegybank. A kkv-szektor kapcsán kiemelik, hogy a gazdasági fejlődés egyik alapját adhatják a versenyképes magyar vállalkozások, többek között ezzel lehetne hosszabb távon is élénkíteni a potenciális gazdasági növekedésünket. 

A jegybank kiemeli, hogy a magyar kkv-k eddig általában alacsony munkaerőköltségüknek köszönhetően tudtak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, melyekben termelékenységük növelésével tudnának feljebb lépni. Vagyis fontos lenne, hogy az olcsó munkaerő mellett egyre inkább megjelenjen a nagyobb termelékenység a magyar vállalkozások előnyei között. 

Részben a termelékenység javításához lenne szükség arra, hogy a magyar cégek egyre jobban megfeleljenek a modern kihívásoknak, mint amilyen a munkaerőhiány vagy a digitalizáció. Ehhez további beruházásokra lenne szükség, amit megfelelő üzleti környezet tudna támogatni. 

A kkv-k termelékenységében kedvező változás következett be az elmúlt években, amelyet több állami intézkedés támogatott – emeli ki az MNB. A magyar kkv-k munkatermelékenysége 2010 és 2018 között közel 30 százalékkal emelkedett, amely mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának és négyszerese az uniós átlagnak. Az állami intézkedések keresleti oldalon gyakoroltak leginkább hatást, aminek egy része a megemelkedett vásárlóerő következtében koncentráltan jelentkezett egy-két ágazat kiemelkedő teljesítményében (építőipar, kiskereskedelem), egy másik része viszont a gazdaság teljes egészét érintette. Ide sorolható többek között a hitelezési kondíciók kedvezőbbé válása, a jegybank célzott élénkítő programjai, az uniós források fokozott allokálása a gazdaságfejlesztés területére, illetve a beáramló működőtőke másodkörös hatásai. 

A pozitív hatások között lehet említeni a hitelgarancia minél nagyobb elterjedését is, ezzel a bankok számára kockázatos vállalkozások is könnyebben juthatnak forráshoz, ami elengedhetetlen a már említett beruházások végrehajtásához. 

A jelentés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy van tér további fejlődésre, ugyanis az adózással eltöltött adminisztráció tekintetében még mindig elmaradunk az uniós átlagtól. Az viszont szintén fontos pozitív fejlemény, hogy az utóbbi két évben enyhült a dualitás, vagyis egyre kevésbé vannak lemaradva a magyar kkv-k a nagyvállalatoktól a versenyképességet illetően. De ezzel is csak a korábbi hátrány ledolgozása kezdődött meg, a termelékenységben és a bérekben is nagy még a különbség a nagy multik javára.

Persze a nagyvállalatok és a kisebbek közötti termelékenységbeli különbség természetes jelenség, amely valamennyi országban megfigyelhető. Magyarországon ez a különbség azonban átlag feletti, amelynek egyik oka a külföldi kézben lévő nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, és a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. 

Az MNB által vizsgált országok közül Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a Big Data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT-biztonságra is kevesebbet költenek, mint a viszonyítási csoport vállalatai, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre. 

A kisvállalkozások termelékenysége természetesen elsősorban saját erőfeszítéseik, beruházásaik, technológiai és egyéb fejlesztéseik révén javítható, de az állam is képes támogatni ezt a fejlődést a maga eszközeivel. A mérethatékonyság és a generációváltás problémája mellett a fiatalok vállalkozási hajlandóságának alakulása jelenthet szűk keresztmetszetet. A magyar egyetemisták jellemzően nem kívánnak vállalkozást alapítani diplomaszerzés után, azonban, ha az 5 éves terveikről kell nyilatkozniuk, a potenciális vállalkozási hajlandóságuk lényegesen kevésbé elutasító. Ez rávilágít az első munkahely fontosságára, ugyanis jelentősen befolyásolja a későbbi vállalkozási kedvet.

Hol vagyunk lemaradva?

Az általános összefoglalás mellett az MNB néhány konkrét területet is megvizsgált, ahol szükség lenne fejlődésre a versenyképesség javulásához. Az egyik ilyen a vállalati beruházások erősítése. Magyarországon 2015 után jelentősen emelkedett a GDP-hez mért vállalati beruházási ráta, ami hozzájárult a kkv-szegmensben látott kedvező növekedési folyamatokhoz is. A beruházási aktivitás növekedését a kedvező finanszírozási környezet, a beáramló működőtőke, a célzott jegybanki programok (NHP), az uniós források, illetve az államilag támogatott magas belső kereslet támogatták. A jövőben hasonló programokkal lehetne még inkább elmozdítani a beruházások felé a cégeket, hogy a lemaradásukat behozzák. 

A vállalkozási környezet illetően továbbra is jelentős a lemaradásunk nem csak Nyugat-Európához, de a régióhoz is, az elmúlt években csak minimális javulást sikerült elérnünk ezen a téren. Ide az olyan tényezőket sorolják, melyekre a cégek menedzsmentjének nincs ráhatása, ilyen például az adórendszer, az állami bürokrácia mérete vagy az infrastruktúra.

A sokféle célt sokféle megoldással tudják támogatni

A koronavírus okozta járványhelyzet mindannyiunk életét gyökeresen megváltoztatta, számos iparág került nehéz helyzetbe. A hazai vállalkozások versenyképességének és a munkahelyek megtartásának kiemelkedő nemzetgazdasági jelentősége van, amit a különböző szereplők a megfelelő időben érzékeltek, és több programot is kidolgoztak a gazdaság támogatására. A Budapest Bank által adott válaszokról Kasziba Levente, a bank vállalati üzletágvezetője mesélt nekünk.

kasziba_levente.JPG

Hogy látja: az elindított gazdaságvédelmi, -élénkítő programok elégségesek-e a jelenlegi helyzet kezeléséhez?

A magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank, az MFB Csoport, a KAVOSZ, az EXIM és nem utolsó sorban a kereskedelmi bankok is mind igyekeznek a lehetőségeikhez mérten a legtöbb támogatást megadni a vállalatoknak. A cégek számára kulcsfontosságú lehet, hogy a pénzügyi terheik – ha átmenetileg is, de – kiszámíthatóan csökkenjenek, és azon dolgozhassanak, hogy a problémáikat minél hatékonyabban áthidalhassák. Egy ehhez mérhető válsághelyzetben több eszközt is be lehet vetni a kiadások csökkentésének és a likviditás megőrzésének érdekében: élni lehet adókedvezményekkel és a munkahelyek megtartását segítő „kurzarbeit” típusú juttatásokkal, amelyekkel gyorsan csökkenthetik a vállalatok terheit. A veszélyeztetett ágazatokban azonnal mérsékelték a járulékfizetési kötelezettséget, és enyhítettek bizonyos adminisztrációs kötelezettségeken is. A kiadások csökkentésének másik fontos eleme a hitelfizetési moratórium bevezetése volt, igaz ezzel nemcsak a cégek, hanem a magánszemélyek is élhetnek.

Mennyire támogatja a hitelfizetési moratórium bevezetése a vállalatok működésének biztosítását?

A törlesztési moratórium bevezetése szükséges volt, hiszen a bankszektor nem lett volna képes az ügyfelek tömegesen jelentkező átstrukturálási igényeit kezelni. Ez átmenetileg segítséget jelenthet számos vállalkozásnak, ugyanakkor maga a moratórium vállalható terhet jelent a bankszektornak. Nincs univerzális válasz arra, hogy mely vállalatnak jó vagy rossz a moratórium. Minden cégnek mérlegelnie kell, hogy pénzügyi helyzete, rövid távú kilátásai milyenek. Mi arra biztatjuk ügyfeleinket, hogy aki teheti, tegyen eleget fizetési kötelezettségeinek, elkerülve így a fennálló tartozása futamidejének automatikus meghosszabbítását. Lakossági ügyfeleink 60 százaléka, vállalati ügyfeleink mintegy 55 százaléka, lízingügyfeleinknek pedig mintegy 60 százaléka jelezte, hogy továbbra is fizetnék hiteleiket, ami kiemelkedően magas arányt jelent, és amire nagyon büszkék vagyunk. Ez jól jelzi, hogy a portfóliónk mekkora része érzi stabilnak a pénzügyi helyzetét, hogy továbbra is vállalja a törlesztést.

Az utóbbi időben nagyon sok kedvezményes, államilag támogatott hitel-, tőke- és garanciaprogramot tettek elérhetővé a különböző szereplők, így a kereskedelmi bankok is. Az avatatlan szemlélő már-már azt hihetné, hogy a különböző konstrukciók egymással is versenyeznek. Melyik program az, amelyik a leginkább segíti a vállalatokat?

A Budapest Banknak több mint 30 éves tapasztalata van a vállalati finanszírozás terén, a piacon sokan a vállalkozások privátbankjának is szoktak bennünket nevezni. A több évtized alatt egy dolgot biztosan megtanultunk: minden vállalat más és más, igényeik, céljaik és az előttük álló kihívások is igen különbözőek. Az ügyféligények kielégítése pedig rugalmasságot és széles termékportfóliót kíván tőlünk, hiszen a sokféle célt sokféle megoldással tudjuk támogatni. A jelenlegi helyzetben ez hatványozottan fontos, hiszen kulcsfontosságú, hogy a termékek minél inkább igazodjanak az ügyféligényekhez. Így tehát nincs egyértelmű válasz arra, hogy mely termék vagy program a „legjobb”. Mindegyik másnak és másra lehet a legmegfelelőbb. Mi arra törekszünk, hogy minél több kedvezményes, támogatott terméket tegyünk elérhetővé az ügyfeleink számára, hogy valóban a legmegfelelőbb megoldáshoz juthassanak hozzá.

Akkor haladjunk sorjában. Melyik program lehet a leginkább kedvező a kkv-k számára?

Ez a szegmens adja az összes hazai bruttó hozzáadott érték közel 54 százalékát, illetve a munkavállalók több mint kétharmadát is a kkv-k foglalkoztatják. A különböző népegészségügyi intézkedések ráadásul a szolgáltatószektort érinthetik leginkább hátrányosan, ami kifejezetten jellemző a kkv-k körében – a legutóbbi adatok szerint minden 100 kis- és középvállalkozásból 79 szolgáltatási területen működik. A kkv-k hivatalosan az új programok mindegyikét igénybe vehetik, de vannak köztük olyanok, amelyek kifejezetten az ő igényeikre lettek szabva. Ezek közé tartozik a Budapest Banknál már elérhető Széchenyi Kártya Program négy új terméke. A munkahelyek megőrzésének támogatására elindult Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel 1 millió forinttól akár 750 millió forint összegig igényelhető, 2 éves futamidővel; a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitellel kombináltan igénybe vehető, szabadfelhasználású Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz legfeljebb 2 éves futamidővel és évi nettó 0,1 százalékos kamattal rendelkezik, és 1 és 100 millió forint közötti összegű lehet; a 3 éves futamidejű, szabadfelhasználású Széchenyi Likviditási Hitel bármilyen forgóeszköz-beszerzésre és egyéb igénybe vett szolgáltatások finanszírozására alkalmas; míg a Széchenyi Beruházási Hitel Plusz a veszélyhelyzet lejártát követő időszakban a vállalatok bővülését és hatékonyságuk növelését segítheti eredményesen. A konstrukciók ráadásul alacsony fedezeti elvárásokat támasztanak, mivel állami garanciával biztosított intézményi kezességvállalást is tartalmaznak. A kifejezetten gazdáknak szóló Agrár Széchenyi Kártya esetében pedig már korábban változás történt, a gazdasági nehézségek kezelése és enyhítése érdekében új, kedvezményes feltételrendszerű, emelt hitelösszegű, szinte kamat- és kezességidíj-mentes, illetve költségtámogatásban részesített Folyószámlahitel vált elérhetővé. Eszközbeszerzésre és forgóeszköz-finanszírozásra pedig az MFB Pontjainkon módosított feltételekkel továbbra is igényelhető az eddig is népszerű nulla százalékos kamatozású Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP–8.3.5-18).

Van olyan univerzálisnak is nevezhető termék, amely minden vállalkozásmérethez passzol?

Több új, kifejezetten rugalmas termék is elérhetővé vált a piacon. Igaz, nem minden vállalkozásmérethez optimálisak, de például kkv-k és nagyvállalatok is egyaránt igényelhetik. Ilyen az NHP Hajrá!, amely a kis- és középvállalkozások számára ideális, de a 250 főnél többet foglalkoztató, így bizonyos mutatókban már nagyvállalatnak számító cégek is igényelhetik. Ez egy nagyon sokoldalú termék, amelynek nagy előnye más konstrukciókkal szemben, hogy nincs közvetlen támogatástartalma, így sokkal kevesebb a kötöttség is a felhasználás során. Nagyobb beruházásokra akár 20 milliárd forint is igényelhető, ráadásul esetenként igen hosszú, 20 éves futamidővel. Az EXIM Kárenyhítő hitelek pedig olyan vállalatoknak nyújthatnak megoldást, amelyek ellátási, termelési láncában vagy üzleti tevékenységük során euró vagy USA dollár alapú ügyleteik vannak.

Mely hitelek lehetnek a nagyvállalatok számára a legvonzóbbak?

Ez az előbb már említett NHP Hajrá!, amely az egyik legsokoldalúbb konstrukció. A korábbi NHP-programok nagyon népszerűek voltak nálunk, eddig összesen több mint 312 milliárd forintot juttattunk így a hazai gazdaságba. Most is nagy érdeklődésre számítottunk, és nem is csalódtunk, úgy tűnik, a termék igen népszerű lesz nálunk. Nem is csoda, hiszen az NHP Hajrá! a legtöbb kihívás leküzdésében szerephez juthat, ugyanis beruházások finanszírozására, lízingre, forgóeszköz-finanszírozásra (szállító, készlet vagy akár munkabér), hitelkiváltásra és cégfelvásárlás-finanszírozásra is fordítható, mindössze maximum 2,5 százalékos fix kamattal, alátámasztott igény esetén akár 20 év futamidővel. Szintén jó lehetőség az MFB Csoport által életre hívott, 1500 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező csomag részeként bevezetett Versenyképességi Hitelprogram, amelynek tagjai a legváltozatosabb hitelcélokra, így beruházások, működési és személyi jellegű ráfordítások finanszírozására, akvizíciók segítésére és korábbi hitelek kiváltására is alkalmasak. A Versenyképességi Hitelprogramban a hitelösszeg 1 és 10 milliárd forint között mozoghat, kedvezményes, fix kamatozással és indokolt esetben akár 15 éves futamidővel igényelhető. A kedvező 0,1 százalékos éves díjú állami kezességvállaláson túl a konstrukció egyik nagy előnye, hogy euróban is elérhető.

A hazai gazdaság elmúlt években tapasztalható remek teljesítménye többek között a folyamatos külkereskedelmi többletnek is volt köszönhető. Amilyen nehéz megszerezni egy külföldi piacot, annyira könnyű el is veszíteni. Milyen program segít az exportképesség megtartásában vagy erősítésében?

Nyilvánvaló cél, hogy a sok erőfeszítéssel megszerzett külföldi piacok és a hazai cégek exportképessége ne vesszen el, sőt bizonyos területeken piaci újrarendeződés várható, így egy jól megválasztott stratégiával nyertesként is ki lehet kerülni ebből a helyzetből. Ahogy korábban már szó esett róla, ennek támogatására az EXIM is elindítja kárenyhítő programját. A csomagban szereplő Kárenyhítő Forgóeszköz Hitelt és Kárenyhítő Beruházási Hitelt olyan vállalatok vehetik igénybe, amelyek gazdasági eredményei bizonyos mutatókban a járványhelyzet miatt jelentősen romlottak. A hiteleket a versenyképességet és munkahelyeket megőrző beruházási célokra vagy forgóeszköz finanszírozására lehet felhasználni. Nagy előnye más konstrukciókkal szemben, hogy forint mellett euróban és USA dollárban is igényelhetők kedvező kamatozás mellett. Forgóeszközhitel esetén, futamidőtől függően, forint és euró esetén is akár 0,1 százalékos kamat is elérhető, míg beruházási hitel esetén, forint alapon akár 1 százalékos, euróban pedig 0,5 százalék alatti kamattal lehet számolni. Az EXIM a Kárenyhítő Programon belül hitelbiztosítást is nyújt az EU-s és EU-n kívüli fejlett országokba exportáló cégek számára; maximum 1 évre vehető igénybe közvetlenül az EXIM-nél. Jól látható, hogy a Budapest Banknál igyekszünk minden célhoz a legmegfelelőbb hitelt ajánlani, ezért is fontos, hogy minél szélesebb legyen a termékpalettánk. Célunk, hogy a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig mindenkit ki tudjunk szolgálni az üzleti igényeinek megfelelően. Az eredményeink és a piac visszajelzései is azt mutatják, hogy a vállalatok bizalommal fordulnak hozzánk, mert tisztában vannak vele, hogy akár a hagyományos banki tanácsadáson felül is partnerként számíthatnak ránk.

Milyen jövőt lát a hazai vállalkozások előtt?

A világjárvány villámcsapásként érte a hazai gazdaságot, de lássuk be, ez a világ minden tájára igaz. Soha nincs olyan, hogy egy ehhez hasonló sokkszerű válság jókor jönne, mégis azt gondolom, hogy lehet okunk optimizmusra. A krízis egy gyorsan fejlődő, stabil és egyre jobb adatokat mutató hazai gazdaságot csapott arcul. A pofontól megszédülhetünk egy rövid időre, azonban a gazdaság szereplői, a tehetség, a know-how nem szűnnek meg ilyen rövid idő alatt, ráadásul az állami intézkedések is időben és hatékonyan reagálnak a kialakult helyzetre. Nagyon sok a jó példa a vállalati szektorban, és az ügyfélkörünkben is számos cég van, amely rövid idő alatt profilt váltott vagy kibővítette a szolgáltatását. A hazai vállalkozók kreatívak, tehetségesek, így biztos vagyok abban, hogy kellő támogatással hamar visszaállnak a fejlődési pályára.

Hiteltérképpel segít a cégeknek az MNB

A Magyar Nemzeti Bank új eszközzel segíti a vállalkozások pénzügyi döntéseit. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésére számos, a vállalkozások működését és finanszírozást támogató jegybanki és kormányzati intézkedés született. Ezek között kiemelt szerepe van a támogatott hitelprogramoknak. Az MNB új Hiteltérképének célja, hogy a vállalkozások a méretüknek, tevékenységüknek és hitelcéljaiknak leginkább megfelelő hitelterméket néhány kattintással megtalálják – olvasható a jegybank honlapján.

1930522_kozep.jpg

Az MNB közleménye szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kivédésére a magyar gazdaságpolitika gyors és hatékony válaszlépéseket adott. Az intézkedések támogatják a vállalkozások működését, finanszírozási igényeik kielégítését, illetve adósságszolgálatuk teljesítését. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának (NHP Hajrá!) és Kötvényprogramjának (NKP) átalakítása, valamint kibővítése mellett számos további támogatott hitelprogram jelent meg, amelyek összesen 2000 milliárd forintot meghaladó összegű kedvező finanszírozást biztosítanak a vállalkozásoknak.

A hitelek hatékony és sikeres felhasználásához fontos, hogy a hazai vállalkozások egyszerűen és gyorsan képesek legyenek áttekinteni az elérhető lehetőségeket és azok közül a céljaikhoz leginkább illő terméket kiválasztani. Az új Hiteltérkép célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak eligazodni az MNB, az Eximbank, az MFB és a KAVOSZ által fejlesztett hiteltermékek között. Ehhez az MNB egy naprakész és könnyen áttekinthető, néhány kattintással a vállalat méretére, tevékenységére és hitelcéljára szabható termékválasztó oldalt tesz elérhetővé. Az MNB Hiteltérképe itt található.

Az MNB célja ezzel a hitelprogramok támogatása és a hazai vállalkozások fejlődéséhez szükséges finanszírozás orientálása – zárul a közlemény.

Második helyen Magyarország - kiemelt szerep jut a garanciakonstrukcióknak a koronaválság utáni fellendülésben

Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat. A magyar piac főszereplője, az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa már válaszolt is erre a kihívásra, tavasszal elindította az 500 milliárd forintos rendkívüli garanciaprogramját, amelynek segítségével a magyar vállalkozások hitelhez juthatnak és így átvészelhetik a bizonytalan időszakot. Egyúttal felkészülhetnek az újraindulásra és a későbbi fejlődésre. 

gdp_arany.JPG

 

GDP-hez mért garanciaportfolió százalékos aránya országonként.
Átlagos AECM Európában: 0,7%

A nemzetközi mezőnyben előkelő helyen áll Magyarország a vállalati hitelekhez nyújtott garanciakonstrukciók iránti keresletet nézve - közölte az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb összefoglalója alapján, amely az európai garanciapiacok 2019-es eredményeit mutatja be.*

Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac

Az AECM rendszeresen felméri, hogy az európai országokban az adott évben mekkora a GDP-hez mért garanciaállomány. A 2019-es adatok szerint Törökország áll az élen 5,1 százalékos mutatóval. Második helyen Magyarország 2,1 százalékos eredménnyel, majd Portugália következik 1,8 százalékkal. Ezek az adatok bőven meghaladják az átlagot, az AECM által vizsgált európai országokban ugyanis a hitelgarancia portfóliók GDP-arányos átlaga 0,7 százalékot tett ki 2019-ben. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója azt mondta: „Évek óta kifejezetten erős fejlődés látható a magyar piacon. A Garantiqa már 2018-ben történelmi rekordot ért el, tavaly pedig a portfólió tovább bővült, így 1.046 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa kezességével biztosított kkv hitelállomány, ami újabb csúcsot jelent. Számos vállalkozás számára a garanciakonstrukciók jelentik a hitelekhez, beruházásokhoz, ezen keresztül a fejlődéshez vezető utat. Sok olyan cég van ugyanis, amely fejlesztene, de nem biztos, hogy a bankok hitelképesnek találják, vagy nem rendelkeznek elegendő fedezettel. A garanciakonstrukciókkal viszont hozzájuthatnak a forrásokhoz” - mondta a vezérigazgató. 

Válasz a kihívásra 

A koronavírus-járvány negatív hatásai kihívás elé állítja a gazdaságot, ezen belül a vállalkozásokat, a hitelpiacot és a garancianyújtó társaságokat, így a Garantiqát is. Dr. Búza Éva ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az MFB Csoport, így a Garantiqa is azonnal reagált a járványhatásra és új, illetve átalakított konstrukciókat biztosít a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a mostani bizonytalan helyzetben is megkaphassák a túléléshez szükséges hitelt. „Idén tavasszal elindítottuk az 500 milliárdos keretösszegű Garantiqa Krízis Garanciaprogramot. Ez egy rendkívüli program, amelynek keretében a magyar vállalkozások 90 százalékos garancia mellett juthatnak hitelforrásokhoz, ezzel biztosíthatják a likviditásukat, felhasználhatják fejlesztésre és a munkahelyek megőrzésére is” - emelte ki dr. Búza Éva. 

A Garantiqa szakértői szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalan gazdasági környezet és az idei évre várható gazdasági visszaesést tompíthatják a garanciakonstrukciókkal felvett vállalati hiteleken alapuló fejlesztések. Az intézményi kezességvállalásnak így kiemelten fontos szerepe lehet a gazdaság újraindításában. 

Az AECM összefoglalója (Statistical Yearbook 2019) ezen a linken érhető el.

*A magyar garanciapiacról

A jó magyar eredmény a három garanciakonstrukciót nyújtó társaságnak, a 75 százalék feletti piaci részesedéssel bíró Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) / Start Garancia Zrt.-nek és a velük együttműködő bankok aktivitásának, az alacsony kamatkörnyezetnek, illetve a tavalyi gazdasági növekedésnek köszönhető. 

 2019-ben minden ötödik kkv hitelfelvétel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával valósult meg. 2019 végén a Garantiqa kezességvállalásával a kkv szektorba áramlott hitelek nagysága 1046 milliárd forintot tett ki, a garanciavállalási portfolió pedig december végén elérte a 777 milliárd forintot.

A forgóeszközhitelekre mozdultak rá a cégek

Lassan heverheti ki a vállalati hitelpiac a koronavírus-járvány hatásait, még a válságnak kevésbé kitett társaságok is óvatosabban terveznek a bizonytalanságok miatt. A gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett konstrukciókat viszont láthatóan ebben a helyzetben is komoly érdeklődés övezi. Az OTP Bank tapasztalatai alapján a fizetési nehézségek áthidalását segítő, szabad felhasználású forgóeszközhiteleket keresi a legtöbb vállalkozás.

depositphotos_63004709_l-2015.jpg

A koronavírus-járvány nem azonos mértékben érintette a gazdaság szereplőit: sok cégnek – például a turizmus területén – a mindennapi működését lehetetlenítette el vagy fogta vissza, míg a kevésbé kitett vállalkozásokat kevésbé rázta meg. Az OTP Bank legutóbbi kutatása alapján viszont mára a veszteségeket elszenvedő cégek vezetése is úgy látja, hogy kezd normalizálódni a helyzet, ám csak kiegyensúlyozottan, rövidtávra terveznek, és a kevésbé kitett társaságok döntéshozóit is óvatosság jellemzi.

A vállalkozók számára a pénzügyek terén a korábbinál is hangsúlyosabbá vált a biztonság és a kiszámíthatóság, ezért – főleg az erősen érintett társaságok vezetői – minden esetben alaposan átgondolják a hitelfelvételt. A gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett államilag támogatott, kiszámítható – maximum 2,5 százalékos – kamatozással kínált konstrukciókat viszont láthatóan ebben a helyzetben is komoly érdeklődés övezi. 

Az NHP Hajrá konstrukcióira az OTP Banknál több mint 800 ügyfél szerződött, összesen 45 milliárd forint értékben. Hitelkiváltásra az ügyfelek csupán 14 százaléka vette igénybe a forrásokat, míg új hitel igénylésre 86 százalékuk. Az összes igénylést vizsgálva az ügyfelek több mint 80 százaléka a szabad felhasználású forgóeszközhiteleket kereste, csaknem 20 százalékuk igényelt beruházásaihoz forrást. A korábbiakhoz hasonlóan az ágazatok közül leginkább a kereskedelem és gépjárműjavítás területéről tapasztalható komoly érdeklődés, innen érkezett a legtöbb igénylés, majd az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan, harmadikként pedig a mezőgazdasági vállalkozásoktól. 

Az intézményi kezességvállalás fontos szerepet kap a válságkezelésben

500 milliárdos garanciaprogram a vírusjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére a Garantiqától

500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. A programról Dr. Búza Éva vezérigazgatót kérdeztük.

buzaeva_00013fb.jpg

Április közepén jelentették be, hogy rendkívüli garanciaprogramot indítanak a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére? Mit jelent pontosan ez a program? Mekkora segítség lehet ez a hazai vállalkozások számára?

Úgy gondolom, hogy komoly segítséget jelent a Garantiqa Krízis Garanciaprogramban elérhető kezességvállalás. Nem csak azért, mert nagyon komoly összegről, 500 milliárd forintról van szó, hanem azért is, mert a korábbi maximum 80 százalék helyett ebben a programban már 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz a vállalkozások, vállalatok az év végéig. A járvány negatív gazdasági hatásainak mértéke egyelőre még nehezen becsülhető, de az már nagyon jól látszik, hogy a COVID-19 vírus terjedésével összefüggő gazdasági folyamatok miatt számos vállalkozásnak, vállalatnak segítségre van szüksége a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében. Az új garanciaprogrammal a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, miközben a fejlesztési tevékenységek ösztönzése is fontos cél lehet.

 A magas kezességvállalás mellett mi lehet az, ami vonzóvá teheti ezt az opciót a vállalkozások körében?

Két fontos momentumot emelnék ki ezzel kapcsolatban: egyrészt a széles körű igénybevételi lehetőséget, másrészt a kezességvállaláshoz kapcsolódó kedvező feltételrendszert. Ami az elsőt illeti: a program keretében a mikro,- kis-, és középvállalkozások, továbbá nagyvállalatok  folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást. Nincs tehát megkötés a hiteltípusok vonatkozásában, és teljesen új elem, hogy a nagyvállalatok is bekapcsolódhatnak a programba, hiszen az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti az 5 milliárd forintot, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet...

Aminek nyilvánvalóan ára is van, de azt említette, hogy a feltételek kedvezőek.

Így van, a feltételek rendkívül kedvezőek, aminek részben az az oka, hogy  az Európai Bizottság március 19-én elfogadta a koronavírus gazdasági hatásai kezelésére alkalmazható tagállami intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályt, így a szabályozási környezet lehetőséget nyújt arra, hogy az állami garanciavállalásra kedvezők feltételek vezessünk be ennek a programnak a keretében. Így a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és bérjárulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. Ugyanakkor indokolt esetben a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújtható. Ami pedig a díjakat illeti, azok kifejezetten kedvezőek, hiszen állami díjtámogatás is kapcsolódik a konstrukcióhoz: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, ez az a minimális mérték, aminek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv- díjak kétszeresei.

Mit gondol, hogyan alakul a hazai vállalati szféra további sorsa, finanszírozása, mennyire lehetnek sikeresek a különböző adósmentő programok.

Egyelőre nehéz és talán nem is szerencsés jóslatokba bocsátkozni, de az biztos, hogy a hazai kkv hitelezés meghatározó szereplőjeként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. minden olyan intézkedést megtesz, amit a szabályozói környezet lehetővé tesz, annak érdekében, hogy a Garantiqa a jelenlegi rendkívüli helyzetben hatékonyan járuljon hozzá a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. Úgy látom, hogy az intézményi kezességvállalásnak ebben a kritikus időszakban még jelentősebb szerepe lehet a hazai vállalati szektor likviditásának, működésének, újraindításának biztosításában. Az már a járvány előtt is jól látszott, hogy a hazai kkv szektor további fejlődésének egyik fontos sarokpontja a finanszírozás kérdése, itt kapcsolódunk mi is a kormányzati stratégiai célokhoz, hiszen az állami garanciavállalás, és általában a garanciavállalás intézménye egy bizonyítottan jó és hatékony eszköz ebben a vállalati körben is. Tény ugyanakkor, hogy a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. A járvány egyik rendkívüli következménye, hogy a likviditást elszívta a vállalati szektorból, így minden olyan program, ami az egyensúly helyreállítása irányába mutat, sokat segít.

Azt mondja ezzel, hogy fontos szerep hárul a pénzügyi közvetítő rendszerre is a járványhelyzet kezelésében?

Természetesen igen. A mi dolgunk most mindenekelőtt az, hogy a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében a lehető legtöbbet segítsünk. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank által indított 1500 milliárd forintos NHP Hajrá! program, és a MFB Csoport által bejelentetett, szintén 1500 milliárdos finanszírozási csomag is, benne a mi Krízis Garanciaprogramunkkal. A pénzügyi közvetítő rendszer kiemelten fontos feladata az is, hogy ezeket a forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal jutassák célba. 

És vajon meg tud-e ennek a kihívásnak felelni? Tud-e elég gyors, rugalmas, ügyfélbarát lenni ahhoz, hogy segíteni tudjon.

Engedje meg, hogy kicsit messzebbről induljak a válasszal: 2018-ban fennállásunk legsikeresebb évét értük el, tavaly pedig tovább növekedtünk: 2019 év végén a kezességvállalásunkkal a kkv szektorba áramlott hitelek volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ezzel 41 ezer hazai mikró kis és középvállalkozás hitelhez jutását segítettük. Ez a növekedési ütem meghaladta a kkv-szektor hitelállományának növekedését. Egyébként a dinamikus bővülés 2015 óta jellemző társaságunkra, az elmúlt években rendre gyorsabban tudtunk bővülni, mint a hitelpiac. A fennálló hitelállomány alapján elmondhatjuk, hogy 2019-ben minden ötödik kkv hitelhez a Garantiqa kezességvállalása kapcsolódott, e nélkül ezek a vállalkozások egyáltalán nem vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel jutottak volna hitelhez. Erre nagyon büszkék vagyunk, mint ahogyan arra is, , hogy az intézményi kezességvállalás nemzetgazdasági hatékonysága érdemben javult, hiszen 2019-ben egységnyi kezességvállalással nagyobb volumenű hitelnövekedést értünk el, mint bármikor korábban. Egyébként a Garantiqa eddigi, 27 éves működése során 459 ezer szerződés keretében, 6.402 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. Szintén érdemes még megemlíteni, hogy a hazai garanciaszervezetek kezességvállalási aktivitása nemzetközi szinten is magas, a kezességvállalási portfólió GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország 2,22 százalékos értékkel a második helyen áll Európában. Mi tehát készen állunk!