Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Rákaptak a cégek a technológiai hitelre

2019. március 21. - Cégkasszás

Szeptember óta közel 29 milliárd forintnyi igénylés érkezett az MFB Pontokon elérhető technológiai fejlesztési hitelre – jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézet egyben azt is közölte, hogy a programban igényelhető maximális keretet 50 millióról 150 millió forintra emelték.

felsomor1_2.jpg

Az ügyféligények és az eddig beérkezett finanszírozási kérelmek elemzése alapján döntött úgy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank, hogy megemelik a KKV Technológia Hitelprogramban igényelhető hitelösszeg maximumát. Korábban a felvehető hitelösszeg minimum 1 millió forint és maximum 50 millió forint volt, mostantól az igényelhetőség felső határa 150 millió forintra nőtt. A program egyik fontos megkülönböztető előnye más hitelekhez képest, hogy a kezdő vállalkozások számára is elérhető, esetükben továbbra is 25 millió forint az igényelhető hitel maximuma – olvasható az MFB közleményében.

A program sikerét mutatja, hogy az MFB Pontokhoz a szeptemberi indulás óta 1200 darab hiteligénylés érkezett, összesen közel 29 milliárd forint értékben. Az ügyletenkénti átlagos hiteligény megközelíti a 17 millió forintot.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) keretében összesen 80 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A feltételeket már az indulásnál úgy alakították ki, hogy a program segítségével a lehető legtöbb vállalkozás számára megvalósítható legyen a technológiai korszerűsítés. A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. Emellett a hitelből finanszírozható a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képesség megteremtése és bővítése. Az igényléshez minimum 10%-os saját forrás szükséges, a futamidő akár hét év is lehet.

Így pörgetné fel a magyar kkv-kat az MNB

Összesen 26 javaslatban foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogyan lehetne szerinte élénkíteni a magyar kis- és középvállalatok versenyképességét. A februárban bemutatott 330 pontos teljes versenyképességi csomag majdnem tíz százaléka ezzel a témával foglalkozik, ami jól jelzi, hogy a következő évek egyik nagy feladata a hatékonyságnövelés lehet a szektorban.

Mi a baj a magyar kkv-kkal?

A kkv-szektor  a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja, hiszen a foglalkoztatásban betöltött súlya és hozzáadott értéke miatt a magyar gazdaság fontos szereplőiről van szó – olvasható az MNB versenyképességi jelentésében, melyet februárban tett közzé a jegybank. A szakértők kiemelik, hogy a vállalati foglalkoztatás 71 százalékát, a hozzáadott érték 47 százalékát és az export 20 százalékát adja ez a szegmens. További fontos előny, hogy a kkv-szektor döntő többségben hazai tulajdonban áll, és jobban beágyazott a magyar gazdaságba, mint a sokszor szigetszerűen működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A kkv-knak 2014-15-ben sikerült évente átlagosan 7 százalék feletti termelékenységnövelést elérni, ez lenne a cél a következő időszakra is az MNB szerint. Ehhez érdemben hozzá tudnak járulni az uniós vagy egyéb forrásból finanszírozott fejlesztési programok.

versenykepesseg_abra_02.jpg

Az elmúlt időszakban a kkv-k növekedése törékeny volt, mivel döntően a belső piacra termelnek, ami növelte a kockázatokat. A piacokra való belépést az nehezítette, hogy sok kkv nem innovál, és alapvető digitális eszközöket sem használ, emiatt lemaradhatnak a digitalizáció által meghatározott piaci versenyben. További probléma, hogy a tőke és munka nem elég hatékonyan kerül felhasználásra akkor, ha a kkv-szektor túlságosan elaprózódott, illetve miközben a kkv-k ugyanazon a munkaerőpiacon versenyeznek a munkaerőért, mint a nagyvállalatok, addig jellemzően kevesebb állami támogatást tudnak igénybe venni fejlesztéseikre.

A fenti célok elérése érdekében a jegybank egy sor konkrét lépést javasolt, melyek közül kiemelték a kkv-k bérfejlesztéseit beruházási vissza nem térítendő támogatással ellentételező javaslatukat, vagy a szociális hozzájárulási adó célzott csökkentését a kkv-knál. De nézzük a konkrétumokat!

Hogyan lehet elérni a termelékenység felpörgetését?

  1. A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának 500 millió forintról 100 millió forintra csökkentése segítheti a tudásintenzívebb vállalkozásokat abban, hogy beruházzanak – vélik az MNB szakemberei. Jelenleg társasági adókedvezményre jogosultak a vállalatok 500 millió forintos jelenértékű beruházásnál (speciális esetekben 100 millió forint) akkor, ha a beruházást kkv valósítja meg. Ez az értékhatár néhány alacsonyabb fajlagos beruházási igényű ágazatnál magas lehet.
  2. A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban. Ma a vállalatok a beruházások költségeit több adóévre szétosztva írhatják le az adóalapból. Az értékcsökkenési kulcsok emelése révén lehetővé válhatna, hogy akár a beruházás első évében elszámolhatóak legyenek ezek a költségek, így ösztönözve a cégeket a beruházások mértékének növelésére.
  3. A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból. A helyi iparűzési adó alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozások többségének számára. A szélesebb adóalap miatt a cégek magasabb hányada köteles iparűzési adót fizetni, ennek megfelelően a beruházások költségeinek leírhatósága ennél az adónemnél a működő vállalatok magasabb hányadát ösztönözheti termelékenység-növelésre.
  4. Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel a kis és mikro méretű vállalkozások modernizációs igényeit támogathatná, miközben hozzájárul a keresetek növekedéséhez is. A kapacitásfejlesztő támogatás vissza nem térítendő formában lenne elérhető, amit a cégek a személyi jellegű ráfordításaik növekedése alapján vehetnének igénybe.
  5. Felvásárlások és fúziók elősegítése: Az MNB számításai szerint a mérethatékonyság miatt egy átlagos kisvállalat 80 százalékkal, egy átlagos középvállalat pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítése révén.
  6. Felszámolási eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására azért van szükség, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszavetik a vállalkozói kedvet.
  7. A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelését üzleti megközelítéssel végző nonprofit tanácsadó központ létrehozását is javasolja a jegybank. Egy ilyen intézményrendszer legjobb megvalósítási formája az, ha ágazatonként jön létre, hiszen így biztosítható a specializált szaktudás terjedése.
  8. 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik. A generációváltások támogatása a családi vállalkozások élén azért vált szükségessé, mert becsléseink alapján 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben. A kiöregedés a vállalkozások nagyjából ötödét érintheti. A generációváltás előtt állók a legtöbb esetben családon belül szeretnék tartani a cégüket, ugyanakkor problémát okoz, hogy a fiatalok szakmailag nem tartják elég érdekesnek a folytatást, vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet.
  9. Klaszterek működésének támogatása: Fontos, hogy a jövő gazdaságfejlesztési rendszere a klaszterek köré épüljön úgy, hogy valamennyi gazdaságfejlesztési témájú állami támogatásnál jelentős előnyt élvezzenek a klaszter formában megvalósuló projektek.
  10. Klaszterek és egyéb hálózatosodási formák létrejöttének támogatása. Kisebb vállalatok esetében célravezetők lehetnek a kevésbé szervezett, ugyanakkor a tudásmegosztás szempontjából nem kevésbé fontos szövetségek, szövetkezetek is. A szövetkezetek, szövetségek és egyéb társulási formák szakmai programjainak támogatására kiírt kisösszegű egyszerűsített pályázat ösztönözheti az együttműködési hajlandóságot főként a legkisebb vállalkozásoknál.versenykepesseg_abra_01.jpg
  11. Állami programok, lehetőségek széles körű kommunikációja. Az uniós pályázati lehetőségek széles körben ismertek, ugyanakkor a kisebb volumenű programokról már kevésbé értesültek a cégek. A termelékenység növelés legfontosabb eleme a vállalkozói kultúra javítása lehet szemléletformáló programok és modern vállalatirányítási technológiák bevezetésének támogatása révén.
  12. Mentorhálózatok működésének támogatása. Egy jelenleg is létező magyarországi mentorprogram résztvevői úgy nyilatkoztak, hogy a mentorálásnak köszönhetően a cégük 30 százalékkal növelte árbevételét és stabilitását.

Tudatosan a pénzügyekről

A Garantiqa is csatlakozott a PÉNZ7 programhoz

Az előző négy év kedvező tapasztalatai és a kiemelkedő iskolai érdeklődés alapján a 2018/2019. tanévben ismét szerepelt a pénzügyi és vállalkozói témahét, a PÉNZ7, amely a European Money Week és a Global Money Week nemzetközi programokhoz is kapcsolódik. A pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló programhoz csatlakozott a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is: 34 önkéntes munkatársuk 42 iskolában összesen 81 tanórát tartottak különböző korosztályok számára.

A program együttműködő szakmai partnerei az Emberi Erőforrások Minisztériumának projektvezetése mellett a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A program és a szervezők kiemelt célja, hogy már fiatal korban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, így ezzel is támogassák a kormány által 2017-ben elfogadott, „Okosan a pénzzel” elnevezésű, a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia megvalósulását.

A PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahétre a programra jelentkező iskolákban 2019. február 25. és március 1. között került sor, ezzel Európában és világszinten is Magyarországon indult el az idén elsőként a fiatalok pénzügyi és vállalkozói tudatosságának fejlesztését célzó nemzetközi rendezvénysorozat. 

„Az átgondolt, megfontolt pénzügyi döntések révén mind a lakosság, mind a vállalkozások elkerülhetik a csapdahelyzeteket, ez makrogazdasági szinten erősíti Magyarország pénzügyi stabilitását és versenyképességét” – ezzel a gondolttal indította el az idei programot Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A Pénz7 keretein belül bővítik az általános és középiskolások ismereteit, ami az egész ország, a kormány, sőt a bankok számára is hasznos. A hazai bankrendszer és így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára is fontos, hogy a „leendő ügyfelek” felkészült pénzügyi fogyasztók legyenek, tudatosan mérjék fel a pénzügyi szolgáltatásokban, termékekben rejlő kockázatokat és megfontolt döntéseket hozzanak pénzügyeikben.

buzaeva_garantiqa_002.jpg

Dr. Búza Éva vezérigazgatója kiemelte: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nagy örömmel csatlakozott idén a programhoz, hiszen a pénzügyi tudatosság növelése, a pénzügyi kultúra fejlesztése kiemelten fontos feladat és cél. A program fő erőssége, hogy már fiatal kortól segíti a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni!

Az immár ötödik éve zajló program fókuszában az általános és középiskolák állnak, akik kérhették pénzügyi területen dolgozó önkéntesek közreműködését, nyitottabbá téve ezzel az iskolák világát. Idén 700 önkéntes vett részt a programban.

Örömünkre szolgál, hogy a programmal hozzá tudunk járulni a diákjaink pénzügyi - gazdasági ismereteinek bővítéséhez. A programsorozat célja, hogy a fiatalok tudatosabban kezeljék pénzügyeiket, alapos, a hétköznapi életben is hasznosítható ismeretekhez jussanak a gazdaság és a pénzvilág működéséről. Ezeken a foglalkozásokon az életre neveljük őket. Jó kezdeményezésnek és fontosnak tartjuk, hogy a rendhagyó órákon a pénzügyi és vállalkozási szférából érkező önkéntesek is bekapcsolódnak a programba. Az ő jelenlétük, szakmai kiegészítéseik színesítik és hitelessé teszik a diákok számára a projekt témáját”- emelte ki a program kapcsán Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója.

dr_tuttosi_1.JPG

A Pénz7 tapasztalatait összegezve, elsősorban azt lehetett leszűrni az iskolákban tett látogatások során, hogy a gyerekek nagy átlagban viszonylag kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek, ugyanakkor rendkívül érdeklődőek. A családi háttér nagyon meghatározó a tekintetben, hogy a diákok mennyi és milyen mélységű információ birtokában vannak a témát illetően. Fontosnak tartanám, hogy az iskolák minél több kapaszkodót tudjanak nyújtani az életre való felkészüléshez, s ennek keretében minél több praktikus, gyakorlati tudást tudjanak átadni a tanulók részére. A Pénz7 egy nagyon jó kezdeményezés, mert a témában jártas szakértők segítik a pedagógusokat a gyerekek pénzügyi tudásának elmélyítésében. Kollégáim nevében is elmondhatom, hogy rendkívül élveztük az oktatásban való közreműködést, és örömmel veszünk részt legközelebb is a programban.” – foglalta össze élményeit a Garantiqa egyik önkéntese, Dr. Tüttősi Zoltán jogtanácsos.

A program sikerét jól jelzi, hogy az idei évben több mint 1200 iskola, több mint 200 ezer diákja, mintegy 14 ezer rendhagyó tanóra keretében vett részt a témahéten.

 

Félnek eladni cégüket a magyar kkv-tulajdonosok, pedig sokakat sürget az idő

A vállalkozás eladása eddig a magyar kkv-k csupán 5%-ánál merült fel - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Pedig a cégértékesítés akár a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne.

shutterstock_610610600.jpg

Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20-25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon – akár a cég eladásával – kiszálljon. Éppen ezért lehet aktuális kérdés hamarosan a cég esetleges eladása sok esetben. A Budapest Bank kutatása szerint azonban a magyar cégtulajdonosok egyelőre félnek megválni a családi vállalkozástól, csak a vállalkozások 5 százalékánál került egyelőre szóba az eladás.

A kiszállás okai között a legfontosabb, hogy a tulajdonosok kedvezőtlennek ítélik az üzleti kilátásokat, emellett sokaknak van szükségük tőkebevonásra, illetve a megfelelő utód hiánya miatt válnának meg a cégtől. A megkérdezettek több mint 70 százaléka azonban egyáltalán nem nyitott arra, hogy az eladásról akár feltételes módban gondolkodjon. Akik nem zárkóznak el ettől, legszívesebben versenytársnak vagy szakmai befektetőnek adnák el a céget, pénzügyi befektetőnek csupán 4%, a tőzsdére lépést pedig csak 3% tartja elképzelhetőnek.

Az eladást hátráltatja, hogy sokan nem rendelkeznek megbízható adatokkal a cégük valós piaci értékéről, a tulajdonosok felének ugyan vannak saját számításai, de független szakértő becslését csak 4 százalékuk kéri ki. Részben emiatt a megkérdezettek negyven százaléka épp azért tart a cég eladásától, mert attól fél, hogy a potenciális vevő esetleg az elvárásaihoz képest kevesebbet fizetne a vállalkozásért.

Kiadták a jelszót a kkv-knak: növelni kell a termelékenységet

Több előadásban is kiemelt figyelmet kaptak a kkv-k az év első gazdasági csúcskonferenciáján. A HG Média és a Haszon Magazin rendezvényén elhangzott, hogy 2018 sok szempontból kimagaslóan sikeres év volt, de ha ezt fenn akarják tartani a vállalkozók, akkor javítani kell a termelékenységet. Az előadásokban kiemelték, hogy tavasszal átfogó kkv-stratégiával készül a kormány, illetve azt, hogy a hitelgarancia szerepe folyamatosan erősödik, a szegmens növekedése meghaladja a kkv-hitelezés dinamikáját.

(Részlet Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójának előadásából)

A magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összehasonlításban alacsony, ezen a helyzeten a kormány többek között az adóadminisztráció mérséklésével próbál segíteni – mondta a HG Média és a Haszon Magazin Gazdasági évnyitó című konferenciáján Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A hatékonyságnövelés egyik kulcsa lehet a kormány készülő új kkv-stratégiája, melyet már Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára említett meg előadásában. Szerinte korszakváltás zajlik a magyar gazdaságban, hiszen egyrészt vége annak az időszaknak, amikor nagyszámú olcsó munkaerő állt rendelkezésre, ma már a vállalkozásoknak ki kell termelni a 10-30 százalékos béremelések alapjait. Emellett a monetáris politika globális változásával várhatóan vége lesz az olcsó és bőséges pénz korszakának, további változást jelent az egyre erősebb digitalizáció és az, hogy a magyar vállalkozások felénél a következő tíz évben generációváltás várható.

Fő feladatunk a kkv-hitelezés elősegítése, minden olyan kkv, amelyik életképes, de nem rendelkezik kellő fedezettel, túlságosan kockázatos a banki hitelezés szempontjából igényelheti a társaságunk kezességét – emelte ki a konferencián Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: 2018 kiemelkedően sikeres év volt, a kkv-hitelezést meghaladó mértékben nőtt az állami kezességvállalást biztosító társaság portfóliója, 2015 és 2018 között pedig három év alatt megduplázták azt. Számszerűsítve az előzetes adatok szerint 149 milliárd forint lehetett a Garantiqa tavalyi növekedése, a cég több mint 40 ezer kkv-hitel mögé vállalt kezességet.

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb iránya a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése lesz, mivel a kkv-k több embert nem fognak tudni a foglalkoztatásba bevonzani – hangsúlyozta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ahhoz, hogy a kkv-k több GDP-t tudjanak előállítani ugyanakkora mennyiségű munkaerővel, egy adott foglalkoztatottnak többet kell teljesítenie, ezen belül az Ipar 4.0 megoldások is javíthatják a hatékonyságot.

Megmérték, mennyire optimistán futnak neki a magyar kkv-k 2019-nek

Kismértékű csökkenés után 5 ponton áll jelenleg a cégek várakozásait mutató kkv bizalmi index – közölte az év elején a mutatót készítő K&H Bank. Vagyis a hazai kkv-k stabil várakozásokkal futnak neki 2019-nek, a cégek a legtöbb mutatóban nem várnak komoly változást, de egy részük a közterhek emelkedésére számít.

20190118.jpg

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 2 pontot csökkent, így jelenleg 5 ponton áll. Az index a választások után 17 ponton érte el csúcsát, de továbbra is pozitív tartományban van, vagyis összességében javuló körülményekre számítanak a hazai cégek.

Az index csökkenése főként annak tudható, hogy romlottak a közterhekre vonatkozó várakozások, és akik eddig stagnáló vagy éppen csökkenő adó- és járulékterhekben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 39%-ról 54%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ami az utóbbi hat év legmagasabb aránya. Ennek hátterében feltehetően a cafeteria rendszer átalakítása, illetve a minimálbér emelése állhat, amelyek jelentős többletterhet jelenthetnek a vállalkozások számára – mondta el az eredmények kapcsán Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző méretű cégek közül egyedül a kisvállalkozások bizalma javult, 4-ről 6 pontra. Ennek ellenére továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, holott várakozásaik 15-ről 10 pontra süllyedtek, a mikrovállalkozások hangulata pedig 8-ról 3 pontra mérséklődött. Az ágazatok közül továbbra is az agrárcégek hangulata a legjobb (19 pont), őket az ipari cégek követik, akiknek várakozásai a felére, 21-ről 10 pontra csökkent. Jelenleg a kereskedelem és a szolgáltató szektor bizalma a legalacsonyabb (4 és 2 pont).

Egyre több cégnek éri meg bevezetni a kártyás fizetést

A közép-európai országok kis- és középvállalkozói közül minden harmadik a vásárlói igényeket követve vezette be a kártyás fizetést, miközben 18 százalékuk úgy látja, mindez jó lehetőség is számukra, hogy kövessék a modern technológiai trendeket – derül ki a Mastercard felméréséből.

photo-1533727352519-7553fbcbf061.jpg

 A régiós kkv-k negyede kereskedelemmel foglalkozik, ezt követik a szolgáltatók (16,5%) és a gyártási tevékenységet végzők (11,8%).  A válaszadók szerint a kártyás fizetés lehetősége egyszerűsíti a mindennapi működést (60%), vonzó az új vásárlók számára (46%), és nagyobb biztonságérzetet nyújt (28%). E mellett további előnyökként a kényelmet (66%), a biztonságot (31%) és a növekedési potenciált (30%) is megnevezték.  

 A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a közép-európai kkv-k körében a bankszámláról történő utalás a leggyakoribb fizetési forma (57,9%), legyen szó akár a bejövő számlák kiegyenlítéséről, járulékokról, vagy a működéshez kapcsolódó költségekről. A magyar vállalkozásoknál ez az arány még magasabb, a fenti kategóriákat tekintve átlagosan 86,75 százalék fizet banki átutalással.

 A kutatás eredményei alapján a magyar kereskedők 56 százaléka vásárlói nyomásnak engedve tette elérhetővé a kártyás fizetést, 16 százalékuk pedig a modern fizetési trendeket követve választotta a készpénzmentes megoldásokat. A megkérdezettek 66 százaléka a lakossági számlavezető bankjánál nyit vállalkozói számlát is, a legtöbben (59%) pedig könyvelőjüknél jutnak releváns pénzügyi információhoz. A magyar vállalkozók mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fér hozzá a kívánt pénzügyi szolgáltatásokhoz, a túlnyomó többség (81%) elégedett helyzetével ilyen szempontból.

 

 

Tudnak még olcsóbbak lenni a hitelek, tolonganak is értük a cégek

Az egymillió euró alatti hitelek kamata októberben tovább csökkent, így 3 százalék alatt volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ilyen kondíciók mellett pedig nem is meglepő, hogy a vállalkozások jelentős összegben vesznek fel új hiteleket, az év eleje óta már majdnem ezermilliárd forinttal nőtt az adósságállományuk.

 business-2089533_340.jpg

Esnek tovább a kamatok  

 Októberben a nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti forinthitel-szerződései átlagosan 2,91 százalékos kamat mellett köttettek meg, ez 17 bázisponttal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél – derül ki a jegybank statisztikájából. Egy évvel ezelőtt 3,13 százalék volt az átlagos kamatszint ebben a kategóriában. Ez a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelekre volt érvényes, a kamatfixálásért további felárat kellett fizetni. Az egy éven túli kamatfixálás a konstrukciótól függően 2,74-3,5 százalékos átlagos kamatot jelentett.

 A kkv-kat elsősorban ez az egymillió euró alatti kategória érintheti, az MNB ezt is két részre bontja: a 250 ezer euró alatti forinthitelek esetében az átlagos kamat jóval magasabb, 3,52 százalék volt, ezeket a kisösszegű kölcsönöket kevésbé éri meg nyújtani a bankoknak. A 250 ezer és egymillió euró közötti hitelek esetében az átlagos kamat mindössze 2,04 százalék volt a változó kamatozás esetében.

A mostani kamat ugyan nem jelent történelmi mélypontot, de hónapok óta nem láttunk ilyen kedvező hitelkondíciókat. A változó kamatozású termékek esetében a 2,91 százalékos átlagkamatnál alacsonyabbat legutóbb tavaly decemberben láttunk, akkor 2,7 százalékos kamat mellett vettek fel hitelt a vállalkozások, mostanáig az számít a mélypontnak.

 A nagyobb összegű, egymillió euró feletti forinthitelek esetében az átlagkamat 1,17 százalék volt októberben, de talán ennél fontosabb az úgynevezett money market típusú hitelek kiszűrésével számított adat, ami 1,61 százalék volt. Ebben az esetben szintén csökkenést láttunk az előző hónaphoz képest, de az év első felében az egy százalékot is megközelítette az átlagkamat, vagyis még messze vagyunk a mélyponttól. Az egymillió eurót meghaladó hitelszerződéseknél az éven túli kamatfixálás esetében 1,98-2,93 százalékos átlagkamatot tapasztalhattak a cégek.

A háztartásokkal ellentétben a vállalatoknál még mindig lehet devizahitelekről beszélni, ezért érdemes egy pillantást vetni arra a szegmensre is. Euróban az egymilliós határ alatt átlagosan 1,95 százalékos kamat mellett vehettek fel hitelt a vállalkozások. Ez ugyan öt bázisponttal magasabb volt a szeptemberi értéknél, de egy évvel korábban még lényegesen magasabb, 3,22 százalék volt a kisösszegű devizahitelek átlagkamata. A nagyobb összeg esetében 1,51 százalék volt az átlagkamat, ami 19 bázisponttal maradt el a szeptemberitől és majdnem a fele volt a tavaly őszi 2,92 százaléknak.

 Nem véletlen, hogy mindenki hitelért rohan

 A fent látott kedvező kondíciók mellett nem véletlen, hogy folyamatosan nettó hitelfelvevők a vállalkozások. Az MNB adatai szerint az év elejéhez képest tíz hónap alatt majdnem ezermilliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya, mely így október végén már meghaladta a 7500 milliárd forintot.

Ahogy látható, a háztartásokkal szemben a cégeknél majdnem fele-fele arányban vannak forint- és devizahitelek. Esetükben sokkal inkább indokolható az euróban való eladósodás, hiszen sok vállalkozás termel exportra, akiknek euróban keletkezik a bevételük, így nem futnak árfolyamkockázatot, mint azt tették a háztartások a jelzáloghitelek esetében.

 Az MNB adatai szerint csak októberben szezonálisan igazítva 93,3 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a cégek, a szezonális hatások kiszűrése nélkül ez 117,8 milliárd forint volt. Ezen belül a forinthitelek állománya 67,3 milliárd forinttal, míg a devizahiteleké 50,5 milliárddal nőtt.

 A jegybank azzal kapcsolatban is közöl statisztikát, hogy a vállalatok hitelállománya hogyan oszlik meg az egyes iparágak között. A legnagyobb összegű a feldolgozóipari cégek tartozásállománya, majdnem 1700 milliárd forint, de jelentős a hitelállomány az ingatlanszektorban és a kereskedelemben is.

A teljes hitelállományt szétbontva az látszik, hogy a devizahitelek súlya elsősorban az ingatlanszektorban jelentős, ahol a fejlesztők és üzemeltetők szinte mindent euróban számolnak el az építési költségtől kezdve a bérleti díjig, vagyis gyakorlatilag kiküszöbölik az árfolyamkockázatot, hiszen a kiadások és a bevételek is devizában keletkeznek. A feldolgozóiparon belül a gépiparban jelentős a devizahitelek súlya, ami elsősorban a külföldi tulajdonosok dominanciájának köszönhető például az autóiparban, de hasonló mondható el a kereskedelemről is, melyet szintén a multinacionális áruházláncok uralnak.

 Még csak most jön az MNB nagy dobása

 Januártól az MNB fix kamatozású, hosszú futamidejű hiteleket nyújt, amivel elsősorban a kkv-szektort célozza meg. A szegmensben a növekedés most is jelentős, így nem elsősorban a hitelfelvételi kedv erősítése a cél, hanem a hitelállomány biztonságosabbá tétele. Jelenleg ugyanis nagyon nagy része a kölcsönöknek változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú, ezen szeretne változtatni az MNB az NHP fix konstrukcióval.

 Az NHP fix egyrészt a futamidő, másrészt a kamatperiódus meghosszabbításában is segíteni fogja a kkv-hitelezést. Az új termék csak beruházásra lesz felhasználható, ingatlant, illetve személygépkocsit pedig csak szállásadási, illetve személyszállítási tevékenység céljából lehet vásárolni/építeni belőle. Ahogy a korábbi NHP-szakaszokban is láthattuk, az MNB fix 0%-os refinanszírozási kamattal nyújt hitelt a résztvevő hitelintézeteknek, amelyek aztán legfeljebb 2,5%-os marzzsal (kamat + egyéb hitelköltség) nyújtják ezt tovább a kkv-knak.

 

 

Elárulták a magyar cégvezetők, mik a legnagyobb kihívások jelenleg

Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni – derül ki az UniCredit és az Inspira közös kutatásából. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol.

shutterstock_628645376.jpg

 Érdekes, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik. Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

 Amikor arról kérdezték őket, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek, akkor a családi vállalkozások 47%-a mondja azt, hogy kis mértékű (44%) vagy jelentős (3%) létszámhiánnyal küzd. A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20%-uk jelentős, 35%-uk pedig kis mértékű hiányról számol be. A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. Ezen cégek 40%-a számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5%-uk gondol.

 A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31-% gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36%-uk pedig vezetőváltással is számol. Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66%) a cég vezetését, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el.

Nélkülözhetetlenek a tulajdonosok a magyar kkv-k élén

A 200 millió forint feletti árbevételű hazai kis- és középvállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatásából. A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerő megtartása vagy a digitalizáció – emelik ki.

chess-2727443_340.jpg

 Az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező magyar cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen – olvasható a Budapest Bank közleményében.

 A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz. A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az első számú vezetőre a napi munka szervezése és felügyelete is.

 Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

 A munkatársak toborzását és megtartását segítő tevékenységek, programok egyelőre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerűbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él. Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.