A 19. század közepén alapított magyar vállalkozások közül kevés mondhatja el magáról, hogy ma is aktívan és sikeresen működnek. A Zwack, a Törley, a Pick, valamint a Herendi és Zsolnay porcelángyárak azonban épp ilyen kivételek. Egykor kis családi vállalkozásként indultak, átvészelték az elmúlt 150 év nehézségeit és mára komoly múlttal rendelkező, nemzetközileg is elismert márkává váltak. Példáik jól mutatják, hogy a hagyománytisztelet és a folyamatos megújulás sikerre viheti bármelyik vállalkozást!

Blogbejegyzésünkben öt olyan ikonikus magyar vállalkozást mutatunk be, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak és azóta is sikeresen működnek. Mindegyikük más területen vált ismertté, de egy közös bennük: stabil alapokra építkezve képesek voltak alkalmazkodni a változó kor kihívásaihoz. 

Gyomorkeserűből nemzeti ikon: a Zwack Unicum 

A Zwack története 1840-ben kezdődött, amikor Zwack József gyógyszerész kisvállalkozóként megalkotta a híres Unicum likőrt. A különleges receptet a család generációról generációra örökítette, és hamarosan a Monarchia területén is ismertté vált a termék. Kezdetben családi manufaktúraként működött, de idővel a cég folyamatosan bővült és fejlődött. Az 1900-as években a vállalat a Habsburg udvar egyik kedvence lett, ami tovább növelte presztízsét. Az elmúlt másfél évszázadban azonban a Zwackot több komoly kihívás érte: a két világháború, az államosítás és a család emigrációja után az alapítók utódai a 90-es években visszatértek, és újraindították a vállalkozást. Napjainkban a Zwack Unicum Nyrt. Magyarország egyik vezető likőrgyártó vállalata, amely tőzsdei cégként is jelen van. A vállalat családi irányítás alatt áll, ötvözve a hagyományokat a modern üzleti szemlélettel. 

Forrás:https://ujkor.hu/content/zwack-igy-tovabb-zwack-jozsef-a-likorkulonlegessegek-gyaranak-alapitoja  

Több milliárd forintos támogatás nyílik meg ősztől a kis- és középvállalkozások számára. A kkv-k védőfelszerelésekre, korszerű munkahelyi eszközökre, és még a papírmunkáik egyszerűsítésére is igényelhetik az eszerint elérhető új forrásokat. A GINOP Plusz program részeként bejelentett projekt három fő tevékenységi körre épül: a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés, illetve a hatósági képzési program támogatása. A pályázatok benyújtására várhatóan szeptember elejétől lesz lehetőség. 

Forrás:  https://www.vg.hu/ - Világgazdaság

Újabb, a hazai vállalkozásokat közvetlenül segítő pályázati lehetőség indul 2025 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, amely ezúttal kifejezetten a munkakörülmények fejlesztésére koncentrál. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) részeként meghirdetett „Munkakörülmények fejlesztése” elnevezésű projekt révén összesen 4,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A cél olyan korszerű fejlesztések megvalósítása, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a munkavállalók biztonságához, egészségének megőrzéséhez, valamint a cégek adminisztratív terheinek csökkentéséhez. 

Támogatható fejlesztések 

A tervek szerint a pályázatok benyújtására szeptember elejétől nyílik majd lehetőség, a támogatások pedig három fő területre fókuszálnak. Az első és talán leglátványosabb pillér a munkavédelmi fejlesztéseké, amely keretében a cégek védőeszközök – például sisakok, munkaruhák, jelzőberendezések – beszerzésére, valamint a munkahelyi környezethez kapcsolódó eszközök, technológiák korszerűsítésére pályázhatnak. Ide tartozik a munkavédelem színvonalát emelő rendszerek kialakítása, illetve azok a műszaki beruházások is, amelyekkel csökkenthető a balesetek vagy egészségkárosodások kockázata. 

A projekt második eleme az adminisztratív folyamatokat érinti, aminek célja a hatósági ügyintézés digitalizációjának támogatása, azaz a bejelentések és kötelező dokumentációk elektronikus útra terelése. Ez a lépés nemcsak a vállalkozások életét könnyíti meg, de hosszabb távon hozzájárulhat a hatóságok gyorsabb, átláthatóbb működéséhez is. A harmadik támogatott tevékenység pedig a hatósági munkatársak – például munkaügyi és munkavédelmi ellenőrök – célzott képzését szolgálja annak érdekében, hogy az ügyintézés mindkét oldalon hatékonyabbá és gördülékenyebbé váljon. 

Az elérhető források 

A program teljes keretösszege 8,61 milliárd forint, ebből 4,5 milliárd forint jut közvetlenül a vállalkozásokhoz. Az elérhető támogatások jelentős része, mintegy 65 százaléka a négy, gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetű régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – vállalkozásai számára lesz elérhető. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a pályázat országos érvényű lesz, így Budapest és Pest vármegye cégei is jogosultak lesznek a támogatás igénybevételére. 

A támogatás összege vállalkozásonként minimum 500 ezer, maximum 20 millió forint lehet, de az igényelhető összeg maximum egymillió forint munkavállalónként. Egyes, különösen indokolt fejlesztések esetében – például speciális védőeszközök beszerzésekor – akár eszközönként 2 millió forint támogatás is lehívható. A támogatások lehívására a támogatási szerződés megkötését követően legfeljebb hat hónap áll majd rendelkezésre. 

Bár a pályázati ablak csak ősszel nyílik meg, érdemes már most listára venni, hogy az adott vállalkozáson belül hol, és hogyan lehetne javítani a munkakörülményeken. Az ilyen típusú fejlesztések nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálják, de hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához, a fluktuáció csökkentéséhez és a munkavállalói elégedettség növeléséhez is. A részletes pályázati feltételekről, benyújtási rendről és ügyfélszolgálati elérhetőségekről a kormány Foglalkoztatási portálján megjelenő hivatalos hirdetmény nyújt majd pontos tájékoztatást.

Források:

• Ősztől új pályázat segíti a munkakörülmények fejlesztését – 4,5 milliárd forint a hazai kkv-k támogatására – Kormány.hu
• „Munkakörülmények fejlesztése”: 4,5 milliárd forintra pályázhatnak ősztől a kkv-k – Üzletem.hu
• Milliárdokból javítaná a kkv-k munkakörülményeit a kormány – ekkortól indul a pályázat – Világgazdaság
• Ősztől kkv-knak szóló munkavédelmi pályázat indul – 20 millió forint is elnyerhető – HRPortál

A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése szerint 141 mikro-, kis- és középvállalkozás beruházási támogatásáról döntöttek a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében, ezzel összesen 452-re nőtt a támogatott vállalkozások száma. A program célja továbbra is a gyors és célzott segítségnyújtás a hazai vállalkozásoknak, fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához.

141 új nyertes vállalkozás: országos lefedettség, sokszínű iparági háttér

Tovább bővül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési lehetőségeit célzó Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program. A Nemzetgazdasági Minisztérium június 19-én bejelentett döntése alapján újabb 141 hazai vállalkozás, összesen 14,2 milliárd forint értékben valósíthatja meg beruházási elképzeléseit. Ezzel 452-re nőtt a pozitív elbírással rendelkező vállalkozások száma. A támogatott vállalkozások több mint fele – egészen pontosan 74 cég – kisvállalkozásként működik, vagyis legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak. A fennmaradó 67 cég középvállalkozásként működik, amelyeknél a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a 250 főt.

Az újonnan kiválasztott vállalkozások országos lefedettséget mutatnak, a fővároson kívül több vármegyét is érintenek, tehát a fejlesztések széles földrajzi spektrumban segítik a helyi gazdaságok erősödését. Közép-Dunántúlon 54, Pest vármegyében 45, míg Nyugat-Magyarországon 42 vállalkozás élhet a program által nyújtott lehetőségekkel.

A mostani támogatási kör ágazati megoszlása is jól tükrözi, hogy sokféle területről érkeznek fejlesztési igények. A kedvezményezettek közel harmada a fém- és gépiparban tevékenykedik. Őket követik a műanyag- és vegyipari vállalkozások, amelyek a támogatott cégek mintegy 13 százalékát adják. Az építőipar – 10 százalékos aránnyal – szintén jelentős részt képvisel a mezőnyben, míg a kereskedelem és a műszaki szolgáltatások területén működő vállalkozások egyaránt 8-8 százalékban szerepelnek a nyertesek között. Az adatok alapján jól látszik, hogy az ágazati diverzitás jól érvényesül, hiszen a program különböző gazdasági ágazatokban működő cégek számára kínál lehetőséget a fejlődésre.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a következő hetekben felgyorsul az értesítési folyamat, így a nyertes vállalkozások rövid időn belül kézhez kaphatják a hivatalos tájékoztatást. A tárca célja, hogy a cégek mielőbb elindíthassák fejlesztéseiket, ez a gyorsaság a kormányzat és a hazai kkv-szektor közös érdekeit is szolgálja.Forrás:  https://nit.hu/hirek/demjan-sandor-11-kkv-beruhazas-elenkito-tamogatasi-program/

A teljes hazai vállalati hitelállomány alacsony szinten mozog, ugyanakkor az idei minimális növekedési ütem az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el. A Millásreggeli kkv-rovatában Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója értékelte a kkv-hitelezés jelenlegi helyzetét. A szakértő a beszélgetésben kiemelte: a Garantiqa kezességvállalása ma már minden második kkv-hitel mögött ott áll, ezzel is csökkentve a banki kockázatokat.

A hazai vállalati hitelállomány 2025 első negyedévében 2 százalékos növekedést mutatott – ami az uniós középmezőnybe emeli Magyarországot, de ez még mindig messze elmarad az egészséges hitelpiaci szinttől. A probléma különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti érzékenyen, sok vállalkozás a banki kockázati megítélés miatt eleve kiszorul a finanszírozásból. Ezen a ponton jelenik meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepe, amely ma már minden második kkv-hitel mögött ott áll készfizető kezességével. A garancia, mint pénzügyi eszköz érdemben csökkenti a banki kockázatot: ha az adott ügyfél fizetésképtelen, a Garantiqa akár a hitel 80 százalékát is megtéríti a pénzintézet számára. 

„A legdrágább erőforrásnak, a foglalkoztatottaknak több mint kétharmadát használják a kkv-k, de a GDP-nek csak a felét adják. Tehát ők azok, akiktől a legtöbbet várhatunk, de egyben ők azok, akiket a leginkább kell támogatni. A Garantiqa kezességvállalása egy magas szintű állami beavatkozás, amelyet egészen addig fenn kell tartani, ameddig nem zárkózunk fel ezen a téren az Európai Uniós átlaghoz. Véleményem szerint a következő 5-10 évben folyamatosan, lépésenként oda tudunk jutni.” – fogalmazott Szabó István Attila az interjúban.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú távú fejlődése és piaci sikere a jó ötletek és kemény munka mellett a megbízható pénzügyi partnereken is múlik. Az OTP Bank komplex és személyre szabott megoldásokkal segíti ügyfeleit a beruházásoktól a mindennapi pénzügyek kezeléséig, a digitalizációs kihívásokon át egészen a külpiaci terjeszkedés támogatásáig. A legújabb Cégkassza Podcast epizódban Tóthmátyás Zoltán, az OTP Corporate Bank üzletág igazgatója osztja meg gondolatait a témával kapcsolatban. 

Várakozó állásponton a kkv-hitelezés 

Az elmúlt időszakban a vállalati hitelezés terén a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási igénye alapvetően stagnált, miközben a fogyasztás enyhe élénkülése mutatkozik, ami potenciálisan bővítheti a hitelkeresletet. A piac egészét tekintve mintegy 1 százalékos növekedés tapasztalható, azonban ez elsősorban a nagyvállalatok körében jelenik meg, míg a kkv-szegmens inkább visszafogottabb, várakozó állapotban van jelenleg. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások likviditási többlettel rendelkeznek: a vállalati szektor megtakarítási állománya meghaladja a hitelállományt. 

„A piac úgy néz ki, hogy körülbelül 17 ezer milliárd forrásállomány áll szemben 13 ezer milliárd hitelállománnyal. Ezek alapján tisztán látható, hogy jóval több a vállalatoknál a megtakarítás, mint a hitel.  Úgy látom, hogy a piacon minden rendelkezésre áll: a bankok tőkeerősek, jó eredménnyel zártak, majdnem minden banknak nagyon kedvező hitelbetét mutatója van, tehát a bankok aktívan keresik a finanszírozási lehetőséget.” – fogalmazott Tóthmátyás Zoltán, majd hozzátette: „Olyan elérhető, akár vissza nem térítendő, akár kamattámogatott konstrukciók állnak rendelkezésre, amelyek szerényebb hozam mellett is abban segítik a vállalkozásokat, hogy beruházzanak.”

A hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutását könnyítő díjelengedési program sikerére való tekintettel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2025. december 31-ig meghosszabbítja a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei mögé vállalt, az első teljes üzleti év végéig vállalt garanciadíj-mentességet – jelentette be Szabó István Attila, a társaság elnök-vezérigazgatója. 

A díjmentesség jelentős megtakarítást jelent a fejlesztési hitelben gondolkodó vállalkozások számára: egy átlagos, 100 millió forintos hitel esetén az elengedett kezességvállalási díj és a kamatkedvezmények több százezer, de akár millió forintos könnyítést is jelenthetnek az adott vállalkozás számára. A lépés a hazai gazdaságpolitikai célokkal összhangban a beruházások élénkítését szolgálja – különösen most, amikor a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukció immár évi 3 százalékos fix kamat mellett is elérhető. 

Mint ismert, a kedvező kamatszint két lépésben, tavaly októberben 150, idén február 17-től pedig - a bankok és a Kavosz vállalásai nyomán - további 50 bázispontos csökkentéssel – alakult ki. Ennek köszönhetően mára a Széchenyi Kártya beruházási hitelek a legolcsóbb, államilag támogatott forrást jelentik a kkv-k számára. A konstrukció népszerűségét jól mutatja, hogy az idei tavaszi hónapokban (március–május) minden egyes hónapban 1500 fölé emelkedett az új beruházási hiteligénylések száma, a havi átlagos kihelyezés pedig elérte az 50 milliárd forintot – szemben a kamatcsökkentések előtti időszak 24,8 milliárd forintos havi átlagával. A klasszikus Széchenyi Beruházási Hitel Max+ esetében az egy igénylésre jutó átlagösszeg 12 százalékkal növekedett, jelenleg megközelíti a 114 millió forintot. 

„Úgy gondoljuk, hogy a garanciadíj-elengedésnek is fontos szerepe van abban, hogy a vállalkozások bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Az ügyfelek számára az olcsóbb és kiszámíthatóbb finanszírozás lehetősége, a bankoknak pedig a kezességvállalás révén elérhető többletfedezet együtt tudja segíteni a kkv-kat, hogy növekedési terveiket valóra váltsák” – mondta Szabó István Attila. 

A nyár a nagyvállalatoknál gyakran a lelassulás időszaka, míg a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál inkább a logisztikai zsonglőrködésé. Szabadságok, helyettesítések, visszaeső kereslet vagy épp szezonalitásból fakadó csúcsidőszak – ágazatonként változik, milyen kihívásokkal néznek szembe a cégek. Ha azonban okosan gazdálkodunk az erőforrásainkkal, a nyár a tudatos építkezésről is szólhat: ideális időszak lehet a csapat összekovácsolására, fejlesztésekre és régóta halogatott ötletek megvalósítására is. 

Fontos a tervezés a nyári fennakadások elkerüléséhez 

A nyári időszak a kis- és középvállalkozások életében gyakran kettős arcot mutat. Egyrészt a munkavállalók vágynak pihenésre, szabadságra és kiszakadásra a mindennapi ritmusból, másrészt a folyamatos üzletmenet fenntartása elengedhetetlen. A cégek többsége nem engedheti meg magának, hogy akár néhány hétre is leálljon, főként azokban az ágazatokban, ahol a kereslet szezonális vagy az ügyféligények állandó jelenlétet kívánnak. 

Egy-egy rosszul időzített szabadság, a helyettesítés hiánya vagy a belső kommunikáció nehézsége gyorsan felboríthatja a működés egyensúlyát. Éppen ezért a szabadságolások előzetes ütemezése, a feladatkörök átgondolása és az átadási folyamatok strukturálása kulcsfontosságú üzleti kérdés. Általában már tavasz végén elkészül a nyári szabadságolási terv, amelyből pontosan látszik, mikor és melyik munkakörökben van szükség tartalék erőforrásra. Az is előfordul, hogy az adminisztratív feladatokat vagy az ügyfélszolgálati funkciókat részben kiszervezik a nyári hónapokban, hogy ne terheljék túl a bent maradó csapatot. 

A jól szervezett szabadságolás biztosítja a vállalkozás zavartalan működését, miközben a dolgozók pihenésére is lehetőséget biztosít. Emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a csapat megtapasztalja az együttműködés és a rugalmasság új formáit, például az ideiglenes helyettesítés során új kompetenciák kerülhetnek felszínre vagy friss ötletek születhetnek a megszokott munkafolyamatokban. 

Forrás: https://infoter.eu/hirek/nyari-leallas-a-kkv-k-hirbol-sem-ismerik-ezt-a-kifejezest-de-mi-a-helyzet-az-alkalmazottakkal

A legígéretesebb hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kínál segítséget a Demján Sándor Program legújabb eleme, a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram. A vissza nem térítendő támogatást, hitelt és tanácsadást is nyújtó konstrukció célja, hogy valódi „nemzeti bajnokok” szülessenek, akik a növekedésükkel és a teljesítményükkel kiemelkednek a mezőnyből. A pénzügyi forrás mellett ez egyfajta elismerés azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a jövőben a gazdaság motorjává válhatnak.

Új lendületet adhat a hazai kkv-szektornak a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram

A hazai gazdaság megerősítése szempontjából kulcsszerepük van azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a stabil működés mellett képesek a dinamikus növekedésre, az innovációra és akár a nemzetközi piacra lépésre is. Őket célozza a hamarosan elérhető GINOP-Plusz-1.4.5-25 „Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram”. A konstrukció a Demján Sándor Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A hitelprogram célja, hogy a zöld és digitális átállás támogatásával növelje a hazai kkv-k termelékenységét, így azok nagyobb eséllyel válhatnak a jövő meghatározó gazdasági szereplőivé, azaz valódi „nemzeti bajnokokká”. A program kifejezetten azoknak a vállalkozásoknak szól, amelyek már bizonyítottak a saját területükön: növekedési potenciáljuk kiemelkedő, exportképesek, és a működésükben megjelenik az innovációra való törekvés. A cél nem a széles körű forráselosztás, sokkal inkább az ígéretes, versenyképes cégek kiemelése és célzott támogatása.

Egyszerű ügyintézés, komplex támogatás 

A Nemzeti Bajnokok Hitelprogram egy komplex, több elemből álló konstrukció, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen pályázaton keresztül elérhető a teljes körű támogatás. Az egyműveletes hitelprogram egy folyamatban biztosítja a program három fő pillérét, a vissza nem térítendő támogatást, a kedvezményes hitelt és a tanácsadási szolgáltatást, mindez gyorsabb és átláthatóbb támogatási folyamatot eredményez.

A program teljes keretösszege 155,61 milliárd forint, amelyből a cégek 150 és 600 millió forint közötti, 0 százalékos hitelt igényelhetnek. Ennek akár a 30 százaléka – legfeljebb 180 millió forint – vissza nem térítendő támogatássá alakulhat át, amennyiben a vállalkozás teljesíti a meghatározott eredményességi mutatókat. A konstrukció támogatási intenzitása akár 90 százalék is lehet, így mindössze 10 százalék önerő szükséges a fejlesztések megvalósításához.

A program kifejezetten azokat a dinamikusan fejlődő kis- és középvállalkozásokat célozza, amelyek már rendelkeznek stabil működési háttérrel, és készen állnak egy komolyabb ugrásra. A támogatás igénybevételére azok a cégek jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, több mint öt főt foglalkoztatnak, éves árbevételük meghaladja a 100 millió forintot, valamint legalább 30 napja beszállítói kapcsolatban állnak közép- vagy nagyvállalattal. Fontos kritérium továbbá, hogy – összhangban az Európai Unió kohéziós politikájára vonatkozó szabályozással – kizárólag Budapesten kívül megvalósuló beruházások támogathatóak, tehát budapesti székhely, telephely vagy fióktelep nem lehet a fejlesztés helyszíne.

Forrás:Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Facebook oldala https://www.facebook.com/magyargazdasagfejlesztesiugynokseg

A KAVOSZ és a Portfolio tavaszi gazdasági-finanszírozási roadshow-ja kilenc nagyvárosban mozgósította a hazai kkv-szektor szereplőit. A szakpolitikai, pénzügyi és vállalkozói oldal szakértői közösen keresték a válaszokat arra, hogyan maradhatnak versenyben a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a kihívásokkal teli gazdasági környezetben és miként aknázhatják ki a rendelkezésre álló forrásokat a további fejlődés érdekében. 

Május első napjaiban idén is útnak indult az ország egyik legjelentősebb vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozata, a KAVOSZ és a Portfolio közös, ingyenes gazdasági-finanszírozási roadshow-ja. A kilenc helyszínt felölelő programsorozat középpontjában a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) beruházási hajlandóságának élénkítése és a finanszírozási lehetőségek bemutatása állt.

A tavaszi rendezvénysorozat Veszprémben vette kezdetét május 5-én, majd Pécs, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza és Győr következett, végül a záróesemény Székesfehérváron került megrendezésre május 21-én. Minden állomáson teltház fogadta az előadókat, az adott régió vállalkozásainak képviselői élénk érdeklődéssel hallgatták, hogyan lehet a lassuló gazdasági környezet ellenére is fejlesztésekbe kezdeni, versenyképességet javítani.

A roadshow során kiemelt hangsúlyt kapott a hazai kkv-k előtt álló legnagyobb kihívás: a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés. A szereplők egyetértettek abban, hogy bár a gazdasági bizonytalanság, a magas kamatkörnyezet és a keresletcsökkenés jelentős akadályokat gördít a vállalkozások elé, mégis rendelkezésre áll egy olyan „finanszírozási arzenál”, amely lehetőséget kínál a fejlődésre.

A rendezvényeken egyaránt képviseltette magát a szakpolitika, a bankszektor, az alternatív finanszírozók, valamint a vállalkozói oldal. A szakértők hangsúlyozták: a beruházások ösztönzéséhez nem csupán pénzre van szükség, hanem bizalomra, tervezhetőségre és megfelelő tudásra is. A kkv-k esetében különösen fontos, hogy a vállalkozók időben és reálisan mérjék fel saját növekedési potenciáljukat, és merjenek élni a lehetőségekkel.

A rendezvénysorozat során elhangzott, hogy a gazdaság stabilizációja megkezdődött, de a növekedés beindításához elengedhetetlen a hitelezés fellendítése. A KAVOSZ által koordinált Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is kulcsszerepet töltenek be ebben, különösen a fix kamatozású, kiszámítható konstrukciók.

„Miközben a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség, a növekedés szempontjából kulcskérdés a hitelezési aktivitás ösztönzése” – hangsúlyozta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a roadshow szolnoki állomásán.

Forrás: Portfolio

A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ - derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is. 

Egy ötletből országos platform 

A Diverzum alapítói külföldi tanulmányaik során találkoztak először jól szervezett, digitálisan elérhető diákkedvezmény-rendszerekkel, amelyek egyszerre szolgálták a hallgatók érdekeit és a cégek célzott elérését. Hazatérve szembesültek vele, hogy Magyarországon ezek a lehetőségek széttagoltan és jellemzően csak offline formában érhetőek el. Ezt a piaci rést felismerve született meg a Diverzum ötlete: egy digitális platform, amely összekapcsolja a diákokat a márkákkal és országos szinten kínál hiteles, ellenőrzött kedvezményeket aktív diákigazolvánnyal rendelkező felhasználói számára. 

„A Diverzum ötlete a diákkedvezmény platform, ehhez hasonló megoldások már korábban is léteztek, például Nyugat-Európában.” – kezdte Takács Péter, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „Az alapítók úgy gondolták, hogy itthon is lenne igény hasonlóra, a diákoknak és a cégeknek is tudnának ezzel kedvezni, hiszen a fiatalokat célzottan tudnák a cégek megkeresni és megszólítani.”