A Cégkassza Podcast legújabb epizódja a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitelek gazdasági és társadalmi hatásait járja körül, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium két szakemberével. Szabados Richárd, kis és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Palóc André, a Minisztérium szóvivője többek között kifejtette, hogyan hat a program a „fiókban maradt fejlesztésekre”, és miért tekinthető a kkv-szektor az emberek második otthonának. Az adásban szóba kerülnek az európai uniós források, valamint az adminisztrációs és adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervek is. A szakértők szerint a vállalkozásoknál jó helyen van a pénz és a várakozások szerint a fejlesztések pozitív hatása hamarosan az egész gazdaságban megjelenik.
A fix 3 százalékok őszét éljük
Az idei ősz a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelek időszaka, amelyek egyszerre támogatják a lakosságot és a vállalkozásokat is. Az intézkedéssorozat első állomása az Otthon Start Program volt. Ez a kezdeményezés a gazdaságpolitikai előnyökön túl társadalmi célokat is szolgál, hiszen a felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság többségénél a saját tulajdonú, biztonságos otthon megteremtése alapvető életcélként jelenik meg.
Az intézkedések második pillére már a vállalkozói szférát célozza, ahol legalább akkora jelentősége van a biztonságnak, mint a lakossági oldalon. A magyar munkavállalók több mint kétharmada - mintegy 2,4 millió ember - kis- és középvállalkozások kötelékében vállal munkát. Kijelenthető, hogy rengeteg honfitársunk számára a kkv-szektor valójában a „második otthon”. Ezek a vállalkozások adják a mindennapi élet kereteit, ők biztosítják a munkahelyeket, a szolgáltatásokat, a helyi gazdaság működését. Ha a családok anyagi biztonságát a lakhatási támogatások erősítik, akkor a vállalkozások fejlődésével a munkahelyek is kiszámíthatóbbá válnak. A fix 3 százalékos hitelprogram így egyszerre szolgálja a gazdasági stabilitást és a társadalmi biztonságot, hiszen a fogyasztás bővülése csak akkor fenntartható, ha a munkahelyek is biztonságban vannak.
„A kkv-k nem papíron létező entitások, hanem szerves részei, mondhatni a „kötőszövetei” a magyar gazdaságnak. Itt pezseg az egész, amit úgy hívunk, hogy magyar gazdaság.” – kezdte Palóc André, majd hozzátette: „Ezek azok a családi cégek, azok a szolgáltatók, akiket ismerünk a turizmusban nagyon nagy számban, azok a kis cégek, amelyek jelen vannak az életünk mindennapjaiban, akiknél naponta költjük a pénzünket, és akik nagyon sok embernek a munkahelyét is biztosítják.”
A cél a versenyképesebb, erősebb vállalkozói szféra
Az első tapasztalatok kifejezetten biztatóak. Már néhány hét után jól látszik, hogy a vállalkozások gyorsan reagáltak, és nagy arányban élnek a lehetőséggel. Szabados Richárd azonban kihangsúlyozta, hogy a mostani konstrukcióhoz vezető út nem egyik napról a másikra született meg. Egy évvel ezelőtt indult el a kamatcsökkentési folyamat, amikor a beruházási hitelek kamatait 5 százalékról 3,5-re mérsékelték. A lépés azonnal élénk keresletet hozott, amit hónapról hónapra erősödő igény követett. A piaci tapasztalatok alapján alakult ki a jelenlegi, egységesen 3 százalékos kamatozású termékcsomag, amely a beruházási és a forgóeszközhiteleket is elérhetővé teszi. Az intézkedés lényege, hogy a cégek ne a saját tartalékaikat „emésszék fel”, hanem kedvező feltételekkel juthassanak forráshoz a mindennapi működésükhöz és fejlesztéseikhez. A szakértők szerint a program mozgatóereje abban rejlik, hogy hatására azok a fejlesztések is megvalósulni látszanak, amelyek eddig több okból kifolyólag a „fiókban maradtak”.
„Elsődlegesen nem az a célja a mi kkv-hitel termékcsomagunknak, hogy hitelvolumen növekedés legyen. Bár tudjuk, hogy ez szükséges a gazdasági növekedéshez, de az igazi célunk az, hogy a cégeknek jobb legyen, és rajtuk keresztül pedig az embereknek is.” – hangsúlyozta a kis és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, majd hozzátette: „Nagyon optimista vagyok, lehet, hogy egy csodafegyver típusú dologra találtunk rá.”
Nem szabad hátradőlni, folyamatosan figyelni kell a vállalkozások visszajelzéseit
A kis- és középvállalkozások fejlődése, „méretugrása” már a Demján Sándor Program kapcsán is kiemelt célként fogalmazódott meg. A vállalkozások visszajelzései szerint a növekedéshez szükséges feltételek már adottak. Az energetikai korszerűsítések, a hatékonyságot növelő beruházások és a kedvezményes hitelprogramok kézzelfogható változásokat hoztak. A folyamat elindult, de még korántsem ért véget. A minisztérium célja, hogy a magyar vállalkozások az életképesség mellett versenyképesek is legyenek, és a következő években egyre többüknek sikerüljön nagyobb méretre és teljesítményre váltani. Ahogy Szabados Richárd fogalmazott, a szakemberek nem dőlhetnek hátra: a siker mércéje nem a statisztika, hanem az, hogy a vállalkozások érzik-e a lépések életszerűségét, és élnek-e a lehetőséggel. Az eddigi tapasztalatok alapján erre egyértelműen igen a válasz, hiszen az elmúlt egy év alatt több mint 23 ezer vállalkozás jutott forráshoz, támogatáshoz vagy tőkebevonáshoz, és ezek mind kézzelfogható fejlesztéseket eredményeztek.
„Fontos az életszerűség, hiszen nekünk nem egymást kell megdicsérni, és nem is a szaksajtó mondja meg a lehetséges potenciált. A vállalkozások maguk érzik ezt. Ha pedig érzik, akkor élnek a lehetőségekkel, ahogy azt mi ezerszámmal látjuk is. Ez azt mutatja, hogy maguk a vállalkozások igazolják vissza, hogy van létjogosultsága ezeknek az intézkedéseknek.” – fogalmazott Palóc André.
A növekedés ösztönzése mellett a kormányzat célja az is, hogy a cégek mindennapi működését egyszerűbbé tegye. Az őszi jogszabály-módosító csomagban több olyan intézkedés szerepel, amely az adminisztráció és az adóterhek csökkentését célozza. A vállalkozások visszajelzései alapján világos, hogy a bürokratikus terhek mérséklése könnyebbséget, időt és erőforrást is felszabadít a fejlesztésekhez. A tervek szerint már a közeljövőben konkrét adózási és adminisztrációs könnyítések lépnek életbe, amelyek forintra átszámolható könnyebbséget jelentenek a kkv-szektor számára.
„A mostani őszi jogszabály-módosító intézkedési csomagban van adóra, adóegyszerűsítésre és adminisztráció könnyítésre vonatkozóan is intézkedési csomag. Pontosan azért, mert ez a visszajelzés jött a vállalkozásoktól is.” – fogalmazott Szabados Richárd, majd Palóc André így folytatta: „Nekünk alapvetően célunk az, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációs adó legyen. Ugyanakkor bizonyos típusú biztosítékok kellenek, ami a másik oldalon mindig valamifajta költséget fog jelenteni. Novemberben jelentős könnyítésekről lesz szó, akár adminisztrációs, akár adózási - konkrét forintra - lebontható kérdésekben. Adjanak nekünk még egy nagyon pici időt, de már nincs igazán sok hátra, és mindenki tudni fogja, hogy jövőre hogyan lesz neki még könnyebb az adózás.”
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a fix 3 százalékos kamatozású vállalati hitel volt a fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül:
