A Joint Venture Szövetség hagyományos makrokonferenciáján idén is a gazdasági kilátások, a munkaerőpiaci helyzet és a bérpolitika, az infláció és a monetáris politika kerültek a középpontba.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a minimálbér-emelésről szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és reális esély mutatkozik arra, hogy két számjegyű emelkedés valósuljon meg. A miniszter emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén. Nagy Márton szerint a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak majd a 12-13 százalékos emelés mellett, a munkáltatói ajánlat pedig 9-10 százalék körül lehet. Ezen a ponton kapcsolódhat be a vitába a kormány. A 13 százalékos béremelésre kevés esély van – ismerte el, de küzdeni kell érte, ugyanakkor a kétszámjegyű emelés a miniszter szerint nem automatikusan 10 százalékos emelést jelent.
A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen nőttek a reálbérek, miközben a foglalkoztatás magas szinten stabilizálódott. „A munkavállalóknak jár a bérfelzárkóztatás, a vállalkozásoknak pedig ehhez támogatás” – fogalmazott. A kormány célja, hogy a béremelések ne aránytalanul terheljék a cégek költségszerkezetét.
Forrás: Nagy Márton Facebook
Ennek érdekében egy új, összevont iparvédelmi program indulhat, amely több elemből épülne fel és amelyben adócsökkentési lépések is napirenden vannak. A szociális hozzájárulási adó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kért 13-ról 12 százalékra mérséklése például Nagy Márton szerint évi 200 milliárd forintot hagyna a gazdasági szereplőknél, és közvetlenül hozzájárulhatna a béremelések finanszírozhatóságához. Tervezik továbbá az áfa alanyi adómentesség határának módosítását, a KIVA szabályainak átalakítását, valamint a kiskereskedelmi adó valorizációjának rendezését is.
Nagy Márton szerint napirenden van, hogy újra megnyitják a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programot, amelyben 30–50 milliárd forintos vissza nem térítendő keretet biztosítanának a beruházások ösztönzésére. Emellett fontolgatják, hogy a Széchenyi Kártya Program kamatát egységesen 3 százalékra csökkentsék, ami a finanszírozási lehetőségek bővítését és olcsóbbá tételét szolgálná.
Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikájának három fő iránya változatlan – az exportvezérelt növekedés fenntartása, a beruházások támogatása, valamint a hazai fogyasztás erősítése. A miniszter szerint 2026-ra teljesülhet a cél, hogy a magyar gazdaság ismét a régiós élmezőnybe kerüljön növekedési ütem tekintetében.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnök szerint a magyar gazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás már nem maga a tényinfláció, hanem az inflációs várakozások. „Az árképzésben, a béralkukban és a beszerzési döntésekben ezek a várakozások mozgatják az átárazásokat. Ha a gazdasági szereplők tartósan magas inflációt feltételeznek, az önbeteljesítő folyamattá válhat” – figyelmeztetett. Az MNB célja, hogy ezeket a félelmeket határozott kommunikációval és következetes politikával törje le.
Az alelnök által bemutatott felmérés szerint a vállalatok tevékenységét jelenleg leginkább a vevők hiánya (53%) akadályozza, de szorosan ezután következnek az inflációval összefüggő tényezők: a munkaerőköltségek emelkedése (40%), a beszállítói áremelések (37%) és a magas energiaárak (31%). Mindez jól mutatja, hogy a cégek gondolkodásában az infláció továbbra is erősen jelen van, és közvetlenül rontja a versenyképességet.
Virág Barnabás szerint a gond az, hogy az inflációs várakozások jelenleg nagyjából azon a szinten állnak, mint 2022 elején, amikor a tényinfláció 8 százalék körül alakult. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a vállalatok fejében még mindig nem történt meg a fordulat, hiába mérséklődött az árindex a korábbi csúcsokhoz képest.
A monetáris politikát érintő kérdéseknél Virág hangsúlyozta: a kamatcsökkentési ciklus folytatása attól függ, mennyire sikerül visszahorgonyozni az inflációs várakozásokat. „A hosszú inflációs árnyék addig marad velünk, amíg a piaci szereplők nem hiszik el, hogy tartósan alacsonyabb szinten maradnak az árak” – mondta.
Virág Barnabás arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban azok jártak jól, akik forintban tartották megtakarításaikat. Ez szerinte fontos üzenet a háztartások számára, hiszen Magyarországon továbbra is jelentős, 5 százalék körüli a megtakarítási ráta, amely európai összevetésben is magasnak számít. Az ország érdeke, hogy ennek a volumennek minél nagyobb része forintban denominált eszközökben maradjon, mert ez stabilizálja a pénzügyi rendszert és csökkenti a külső sérülékenységet – hangsúlyozta.
