Az elmúlt években jelentősen javultak hazánk foglalkoztatottsági mutatói, ugyanakkor a munkaerőpiac továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A demográfiai folyamatok miatt évente mintegy 30 ezer emberrel csökken az aktív munkavállalók köre, ezért a cégek számára egyre fontosabb a megbízható munkaerő megtartása. Ebben a bérek mellett a béren kívüli juttatások is kulcsszerepet játszanak. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt a hazai foglalkoztatás helyzetéről, a munkaerő-megtartás fontosságáról és a külföldi munkavállalók kérdéséről is.
A demográfiai kihívások közepette felértékelődik a megbízható munkaerő
A magyar munkaerőpiac egyik legnagyobb tartópillére a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, hiszen ők adják a teljes hazai foglalkoztatás kétharmadát, körülbelül 66 százalékát. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, ráadásul hosszú évek óta stabilan tartja magát. A kisebb vállalatok stabilitása különösen válsághelyzetekben mutatkozik meg, amikor a kkv-k rugalmas működésükkel munkahelyek tízezreit tartják meg. Az elmúlt években hazánk foglalkoztatottsági mutatói látványosan javultak, Magyarország több uniós rangsorban is az élmezőnybe került.
„Azt gondolom, hogy a nehézségek ellenére jól állunk a foglalkoztatás terén. Erről keveset szoktunk beszélni, de egyértelműen látszik, hogy míg a GDP hozzáadott értékében a nagyvállalatok viszik a prímet, addig a foglalkoztatotti létszám tekintetében meghatározó jelentőségű, hogy mi történik a kkv-szektorban.” – fogalmazott Czomba Sándor, majd hozzátette: „A foglalkoztatást nézve komoly javulás történt az elmúlt években. Budapest 2010-ben még a 123. helyen állt az európai régiók rangsorában, ma már negyedik. A Közép-Dunántúl a 187. helyről a 13.-ra, míg az Észak-Alföld a 224.-ről a 115. pozícióba lépett előre. Ez azt mutatja, hogy Magyarország 2010-hez képest kiemelkedő mértékben tudta javítani a foglalkoztatási mutatóit.”
A legfrissebb adatok azonban már némi visszaesést jeleznek: néhány hónap alatt 30–40 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ennek hátterében részben a gazdasági lassulás, részben a demográfiai trendek állnak. Hazánkban évente mintegy 30 ezer fővel csökken az aktív munkavállalók köre, ami hosszabb távon több százezres munkaerőhiányhoz vezethet. A belső munkaerő-tartalékok mozgósítása is számos akadályba ütközik. Czomba Sándor kiemelte: jelenleg körülbelül 300 ezer ember él Magyarországon olyan helyzetben, hogy bár munkaképes korban van, nehezen bevonható a munkaerőpiacra. Vannak, akik tartósan inaktívak, mások mobilitási vagy egyéb okok miatt szorulnak ki a foglalkoztatásból. Számukra hosszabb, több lépésből álló segítség szükséges ahhoz, hogy valóban esélyük legyen tartósan belépni a munkaerőpiacra.
A külföldi munkaerő bevonása kiegészítő megoldás, a végső cél a magyar emberek foglalkoztatása
A munkaerőhiány kezelése kapcsán nem lehet megkerülni a külföldi munkavállalók szerepét sem. Czomba Sándor kiemelte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű: a hazai munkaerő elsőbbséget élvez, a külföldiek bevonása csak kiegészítő eszköz lehet. Erre leginkább akkor van szükség, amikor egy beruházás során rövid idő alatt sok emberre vagy speciális szaktudásra van igény. A gyárépítések és az új üzemek beindulási szakaszai tipikusan ilyen helyzetek, ahol a hazai kapacitás önmagában nem mindig elég. A cél azonban az, hogy a folyamatos működés már döntően magyar munkavállalókra épüljön.
„Az alap tézisünk az, hogy amíg van magyar ember, addig a magyar embernek adjunk munkalehetőséget. Azért kaptak zöld lámpát ezek a nagy beruházások tőlünk, hogy ezt a feltételt teljesítsék.” – hangsúlyozta a szakértő, majd hozzátette: „Ha a beruházási szakaszban, vagyis az épület felhúzása során alig van hazai munkaerő, attól még nem kell pánikba esni, de a harmadik lábon, az üzemeltetési fázisban mindenképpen ragaszkodni fogunk a későbbiekben is, hogy magyar emberekkel dolgozhassunk együtt.”
A hosszú távú megoldást ugyanakkor nem a külföldi dolgozók számának növelése, hanem a hazai utánpótlás biztosítása jelentheti. Ennek kulcsa a fiatalok hatékony bevonása, valamint a duális képzés fejlesztése, amely egyszerre nyújt elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot. A szakértő szerint így lehet elérni, hogy a pályakezdők hatékonyabban illeszkedjenek be a munka világába, különösen a kkv-szektorban, ahol a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás alapvető versenyelőnyt jelent.
„Ahhoz, hogy az egyes képzések végén a munkáltatók használható munkaerőt kapjanak, akik valóban értik a szakmájukat, nélkülözhetetlen a duális képzés, nemcsak egyetemi, hanem középiskolai szinten is. 2020 óta már a középiskolában is van lehetőség duális képzésre, az egyetemek esetében ez már régebb óta működik.” – fogalmazott Czomba Sándor.
Támogatások és munkaerő-megtartás jelentik a kkv-k jövőjének a kulcsát
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kkv-k esetében fontos, hogy felismerjék és kihasználják a rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket. A Demján Sándor Program például olyan digitális átállást támogató, eszközbeszerzést segítő és egyéb forrásokat kínál, amelyek kifejezetten a kkv-szektor megerősítését célozzák.
„A kkv-szektornak muszáj az új kihívásokat észrevenni és reagálni rájuk. Nyilván ehhez pénz, tőke, információkell. Azokkal a programokkal, amelyek most nyitva vannak, próbálunk segíteni azokon, akik nyitottak erre az új világra.” – fogalmazott a szakértő.
A világjárvány időszaka rávilágított arra, hogy a jó munkaerő megtartása hosszabb távon mindig kifizetődőbb, mint az elengedése és pótlása. Sok cég ma is inkább csökkenti a műszakok számát vagy részmunkaidős megoldásokkal alkalmazkodik, ahelyett, hogy megválnának dolgozóiktól. A hektikus gazdasági környezetben – ahol egyes ágazatok egyik hónapban leépítésen gondolkodnak, a következőben pedig tömegesen vennének fel munkaerőt – ez a szemlélet különösen fontos. A munkaerő megtartásában ráadásul egyre nagyobb szerepet játszanak a béren kívüli juttatások, a munkakörülmények és a munkavállalói élmény. Azok a cégek, amelyek komplex módon közelítik meg a foglalkoztatás kérdését, hosszú távú lojalitást építenek dolgozóik körében.
„Egyáltalán nem egyszerű a helyzet, mert ha a figyelmünket csak arra kellene fordítani, hogy a technológia fejlődése és az AI innovációi mit okoznak a munkaerőpiacon, az sem lenne önmagában könnyű feladat. Azonban egy dekonjunktúrás időszakban, háborúval a nyakunkon borzasztó nehéz a mi szituációnk is.” – zárta gondolatait az államtitkár.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a hazai foglalkoztatás volt fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül:
