A globális gazdasági bizonytalanság és az egyre inkább eszkalálódó kanadai-amerikai vámháború új kihívások elé állítják a nemzetközi piacot és a tengeren túli vállalkozásokat. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb epizódja ezt az aktuális témát járja körbe, az adás meghívott vendége Nicholas Sarvari, a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A szakértő megosztotta gondolatait a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a kanadai gazdaság diverzifikációs lehetőségeiről, valamint arról, hogy ebből a helyzetből miként profitálhatnak az európai – köztük a magyar – vállalkozások.

Szorosan összefonódó amerikai-kanadai gazdaság 

Az Egyesült Államok és Kanada mindig is szoros gazdasági kapcsolatban álltak. Kanada jelentős mértékben függ az amerikai piactól, 2024-es adatok szerint az ország exportjának közel 76 százaléka irányult az Egyesült Államokba, ez összesen 380,4 milliárd dollárt jelent. Ezzel szemben Kanada csak kis részesedéssel bír más nemzetek piacain, például Kína és az Egyesült Királyság felé irányuló exportja nem haladta meg a 10 százalékot a tavalyi évben. Az amerikai piac tehát alapvető a kanadai gazdaság számára, a két ország közötti kereskedelem elengedhetetlen a kanadai gazdaság fenntartása szempontjából. 

„Az Egyesült Államok és Kanada kapcsolata mindig is nagyon erős volt, hiszen egymás legfontosabb kereskedelmi partnereinek számítanak. A kereskedelmi kapcsolatuk átlagosan stabilan 82-83 százalék körül alakult, az utóbbi években hivatalosan 78 százalék volt, vagyis a Kanadában megtermelt javak ekkora hányada az amerikai piacra került.” – kezdte Nicholas Sarvari. 

Az USA és Kanada közötti kereskedelmi feszültség 2025 március elején érte el tetőpontját, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 50 százalékos vámot vet ki az amerikai alumínium- és acélimportra. A vámintézkedés hátterében az áll, hogy a kanadai Ontario tartomány 25 százalékos áremelést hajtott végre az Egyesült Államokba exportált villamosenergián. Trump a döntését azzal indokolta, hogy ez az amerikai gazdaság védelme érdekében szükséges lépés.   

„Úgy gondolom, hogy itt egy hosszú távú játszma zajlik. Ez nem csupán Kanadát érinti, de Kanadával szemben nyíltan kezdték el. Mintha tesztelnék, milyen visszhangja lesz ennek a lépésnek és figyelik a többi érintett fél reakcióját. Az Európai Unió pedig láthatóan felkészült erre, hiszen már be is jelentette a válaszlépéseit.” – fogalmazott a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke.

Európa, mint potenciális piac a kanadai cégek számára

A globális bizonytalanság és az amerikai-kanadai piacra nehezedő kereskedelmi feszültségek - különösen a vámháború és a vámemelések - arra ösztönözhetik a kanadai vállalatokat, hogy egyre inkább más piacok felé orientálódjanak. A szakértő szerint a kanadai piac számára előnyös lenne a diverzifikáció, valamint az új lehetőségek kiaknázása, amely biztosíthatja számukra a fenntartható növekedést és a piacon való versenyképességet. Nicholas Sarvari kiemelte, hogy Kanada keleti területeire nézve egyértelmű az európai lehetőség, míg az ország nyugati részének – például British Columbiának – kézenfekvőbb lenne az ázsiai terjeszkedés. A CETA (EU-Canada Comprehensive Economic and Trade Agreement) megléte jelentős mértékben megkönnyítheti a kanadai cégek számára a belépést az európai piacokra.

„A CETA már létezik, és ha van idő, amikor Európában kellene lobbiznia, akkor az most van, hiszen ratifikálni szükséges, bár ezt még Magyarország sem írta alá. Előnyös lenne minden érintettnek, ha azt mondanánk a kanadaiaknak, hogy itt nálunk érdemes üzletelni. Kelet-Európában egy óriási piac van és minden, ami Kanadában megtalálható, az itt is jelen van. Ezeket a piacokat le lehet másolni és lehetőség nyílik arra, hogy szabad kereskedelemmel foglalkozzunk, anélkül, hogy az amerikai tarifákkal kellene törődnünk. Most van itt az alkalom, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, mert komoly gazdasági potenciál rejlik benne.” – fogalmazott a szakértő.

A kereskedelmi kamarák szerepe nem elhanyagolható

A kanadai vállalatok Európa irányába történő nyitása új perspektívát nyithat meg a magyar gazdaság, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások életében is. A szakértő szerint Magyarországnak és a hazai kis- és középvállalkozásoknak nemzetközi szinten még versenyképesebbé kell válniuk és ebben a kanadai üzleti kapcsolatok kulcsszerepet játszhatnak.

„Nem arról van szó, hogy a kanadai vállalatok olyan termékeket vagy szolgáltatásokat hoznának be, amelyekkel tönkreteszik a magyar cégeket. Épp ellenkezőleg: jelentős technológiai súly, know-how érkezhet, amelyből a hazai vállalkozások is profitálhatnak. A magyar cégek számára kulcsfontosságú, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra. A kkv-szektornak is fel kell nőnie arra a szintre, hogy ne csak Európában, hanem azon túl is versenyképesen tudjon működni.” – hangsúlyozta Nicholas Sarvari. 

A kereskedelmi kamarák, különösen az európai és kanadai szervezetek együttműködése olyan keretet biztosíthat ehhez a folyamathoz, amely megkönnyítheti az üzleti kapcsolatépítést. A szakértő kiemelte, hogy a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara Európán belül 22 hasonló szervezettel áll szoros együttműködésben és ezek közül Magyarországon található az egyik legfejlettebb. Ez egy újfajta együttműködés, amely lehetőséget ad arra, hogy magyar vállalkozások kanadai partnerekkel lépjenek kapcsolatba. Az új gazdasági realitás, amely a kanadai-amerikai vámháború árnyékában formálódik, hosszú távon jelentős átrendeződést hozhat az európai és magyar üzleti szférában is.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában részletes elemzésre került a kanadai-amerikai vámháború, valamint annak a várható gazdasági és kereskedelmi hatásai. A teljes epizód elérhető az alábbi linken keresztül érhető el: